1

Csárdaszállás 2

3

Tartalom Helyzetelemzés... 6 Mit mutatnak a számok?... 6 Csárdaszállás a számok tükrében... 7 A Csárdaszálláson élő mintavételbe került személyek jellemzői... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban?... 8 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?... 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért?... 9 Ismerie az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat?... 10 Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról?... 10 Igényelte már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást?... 10 Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres?... 11 Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez?.. 11 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért?... 12 Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember?... 12 Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon?... 13 Fejlesztési javaslatok... 15 4

Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP 1.4.310/22F20110004 pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási lehetőségeinek, véleményeknek felmérése. A projektmunkatársakkal feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egyegy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, Viharsarok kincsét kinccsé tesszük néven. Csárdaszállás Csárdaszállás kicsinyke mérete és viszonylag kevés lakója ellenére, könnyű megközelíteni. A falu mellett vezet el a 46os számú főközlekedési útvonal, valamint a BékéscsabaBudapest vasúti fővonal. Csárdaszállás, mint község 1952. január 1je óta önálló közigazgatási értelemben, a közeli Köröstarcsa tanyáiból alakult ki. A falu legszebb természeti értéke, a községtől 7 kmre található HármasKörös folyó és annak ártere, valamint holtágai és az amellett található üdülőfalu. A polgármesteri hivatal dolgozói látják el a pénzügyi, hatósági, szociális és kulturális feladatokat. Az óvodai nevelést és az alapfokú oktatást társult formában Gyomaendrőd várossal a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolával látja el. Okmányiroda Mezőberény városban működik. Az egészségügyi szolgáltatást szintén Mezőberény város látja el. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot, nevelési tanácsadást, logopédiát, gyógytestnevelést, pedagógia szakszolgálatot, szociális információs szolgálatot szintén Gyomaendrőd várossal társult formában a Térségi Humánsegítő Szolgálattal látjuk el. Az idősek otthonban való ellátása, átmeneti elhelyezés, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi ellátás, idősek nappali ellátása, fogyatékosok nappali ellátása szintén Gyomaendrőd várossal társult formában a Térségi Szociális Gondozási Központ keretében van ellátva. 1 1 Forrás: http://www.csardaszallas.hu/index.php/kozsegunk/polgarmesterikoszonto 5

Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden xedik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település Közmunkások száma Település lélekszáma Arányszám, minden hányadik ember él közmunkából? Murony 50 1300 26 Békés 700 19763 28 Csárdaszállás 38 456 12 Doboz 140 3800 27 Gyula 368 31679 86 Körösladány 188 4800 25 Köröstarcsa 70 2640 38 Mezőberény 500 11000 22 Szeghalom 400 9700 24 Békéscsaba 1535 61046 39 Gyomaendrőd 600 13674 22 Kamut 54 1102 20 6

A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Csárdaszálláson a foglalkoztatják a legkevesebb a közmunkást, de minden 12 embernek ez a megélhetési formája. A teljes lélekszámhoz képest ez a lakosság 8, 3 %a, családokra vetítve 33, 2 % él közmunkából a településen. Csárdaszállás a számok tükrében A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki települési lélekszám arányosításával települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság 1665 éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egyegy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és 7

ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra. A Csárdaszálláson élő mintavételbe került személyek jellemzői Férfi 33, 3% Nő 66, 6% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkás (szakiskola, OKJs tanfolyam érettségi nélkül) 33, 3% Szakközépiskola, gimnázium érettségi (középfokú) 33, 3% Szakközépiskola, gimnázium érettségi + OKJ bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos fokozat) 33, 3% A válaszadók között többen voltak nők, mint férfiak. Leszázalékolt Nincs leszázalékolva 100% Nem válaszolt Jelenleg munkaviszonyban áll 100% Nem áll munkaviszonyban Nem válaszolt Ennél a pontnál mindenképpen kiemelendő, hogy véletlenszerű mintavétellel készült a kutatás, az adott település lélekszámához viszonyítva lett meghatározva, hogy hány ember kerül be a kutatásba. Emiatt született az az adat, hogy Csárdaszálláson a munkaviszonnyal rendelkezők aránya 100%os és nincs leszázalékolva. Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? Nemek közötti különbségek Életkor Iskolai végzettség 33, 3% Szakmai gyakorlat hiánya 33, 3% Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) Kiskorú gyermek nevelése 8

Idős, beteg hozzátartozó gondozása Megváltozott munkaképességű (leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben 66, 6% Alacsony hajlandóság az ingázásra Nincs megfelelő tömegközlekedés 33, 3% Kevés felnőttképzési lehetőség Túlképzettség Motiválatlanság 33, 3% Egyedülálló szülő Egyéb Nem tudja/nem válaszolt Mindenképpen elsődleges problémának a kevés munkahely lehetőségét látják, ezután következő indokok egyenlő arányban jelennek meg. Ezek közül kettő a képzettséggel függ össze (iskolázatlanság, szakmai gyakorlat hiánya), egy pedig az emberi hozzáálláshoz kapcsolódik (motiválatlanság) Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? Egyáltalán nem elégedett Inkább elégedetlen 33, 3% Közepesen elégedett 66, 6% Inkább elégedett Teljesen elégedett Érdekes megfigyelni, hogy bár válaszadóink vagy szakmával rendelkeznek vagy legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, van munkájuk mégis inkább elégedetlenek vagy közepesen elégedettek a jelenlegi helyzetükkel. Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Család 66, 6% Barát 33, 3% Szomszéd 33, 3% Civil szervezet Egyház Munkahely Humán segítő intézmény (pl. családsegítő szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat Pénzintézet Média 9

Egyéb 33, 3% Nem tudja/nem válaszolt Az emberek csak a személy kapcsolataikon keresztül kérnének segítséget, semmilyen hivatalos, civil szervezet nem szerepel a felsorolásban. Mind támogatásban, mind tanácsadásban a családok és barátok, szomszédok akikre támaszkodnak. A településen minden megmozdulásba és ötletbe a családokat be kell vonni, hogy az sikeres legyen. Ismerie az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Igen 33, 3% Részben Nem 66, 6% Nem tudja/ nem válaszolt Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Családtagoktól, ismerősöktől Intézményektől Önkormányzattól 33, 3% Kiadványból Médiából Internetről Civil szervezettől Egyéb Nem tudja/nem válaszolt 66, 6% A többség nem ismeri az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat, így valószínűleg ugyanazok az emberek nem tudják, hogy honnan szerezhetnek információt róla. Aki viszont ismeri az ilyen szociális szolgáltatásokat, az elsődleges forrásból, az önkormányzattól nyerte az információját. Igényelte már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás Rendszeres pénzbeli támogatások Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben Nem igényeltem még szociális támogatást, 66, 6% 10

ellátást Egyéb 33, 3% Nem tudja/nem válaszolt A támogatást még nem igényeltek aránya megegyezik azzal, akik nem ismerik az önkormányzat szociális rendszerét. Ha nem tudják mit igényelhetnek, nem is tudnak élni a lehetőségével. Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? Családtagok/ismerősök 66, 6% Korábbi munkatársak 33, 3% Munkaügyi központ, kirendeltség Munkaerőközvetítő iroda Internet 66, 6% Újsághirdetés Fejvadászcég Civil szervezetek Szociális intézmények Egyéb Nem tudja/nem válaszolt Szokásos, általánosan bevált módszerek, az emberek nagy része hasonló módokon keres munkát, egyező arányban a családtagokon, ismerősökön és az interneten keresztül. Megemlítendő, hogy sem a munkaügyi kirendeltség, sem munkaerőközvetítő iroda nem szerepel a felsorolásban. Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? Önkéntes munkával Anyagi hozzájárulással Természetbeni támogatásokkal (pl. vetőmag, tenyészállat, ruha, élelmiszer, 66, 6% bútor, stb.) Egyéb 66, 6% Nem tudja/nem válaszolt Elsősorban olyan jellegű segítséget tudnak elképzelni, ami nem jár az embernek nagyobb pluszköltséggel, valószínűleg olyan természetbeni segítséget nyújtanának, amiből többletük van vagy már nincs rá szükségük. 11

Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Szociális ellátórendszer Társadalom egésze Politikai rendszer 66, 6% Önkormányzat Származás, neveltetés Otthoni viszonyok, családi helyzet Munkáltató Egészségügyi ellátórendszer Foglalkoztatási rendszer Pénzintézetek 33, 3% Az egyén maga 33, 3% Egyéb Nem tudja/nem válaszolt Elsősorban a politikai rendszert hibáztatják az emberek, ezután a pénzintézeteket, illetve az egyéni felelősséget. Az otthoni, társas viszonyok, a munkáltató, az egészségügy nem szerepel a sorban. Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? Saját háztáji gazdálkodás 66, 6% Feketemunka Új szakma tanulása 33, 3% Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel (konfliktuskezelés, kommunikáció fejlesztése) Átképzés használható szakmákra Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése Társas kapcsolatok erősítése Káros szenvedélyektől való mentesség 33, 3% Saját fizikai környezetem rendben tartása 33, 3% Pénzbeli és természetbeni juttatások ismerete, igénylése (önkormányzat, családsegítő) Önkéntes munkavégzés ( bedolgozni magam egy munkahelyre ) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés 12

Mentális állapotom megőrzése, lelki problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás Rendszeres olvasás Istenben való hit, hitközösséghez való csatlakozás Önképzés Egyéb 33, 3% Nem tudja/nem válaszolt A legtöbben úgy gondolják, hogy saját háztáji gazdálkodással tudnának helyzetükön javítani. Mindenképpen jó, hogy úgy gondolják, hogy tevékenyen tudnak megoldást találni a helyzetükre, nem érkezett olyan válasz, ami arra utalna, hogy mindenféle munka nélkül elfogadnának pénzbeli támogatást. Érdekes a káros szenvedélyektől való mentesség megjelenése, valószínűleg ez anyagilag és egészségügyileg is megterhelő lehet számukra. Az is bátorító, hogy nyitottak új szakmát tanulni, illetve a proaktivitás jele a saját fizikai környezet rendben tartásának fontossága is. Ezek a válaszok egyértelműen mutatják, hogy az itt élő emberek nem félnek új dolgokat elsajátítani, nyitottak a változtatásra és minden meg is tesznek érte, nem passzívan várják a javulást. Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető munkahely Nincs tömegközlekedés Van tömegközlekedés, de nem megfelelő időben Nincs akadálymentesített közlekedési lehetőség Kevés a munkahely a térségben Nemi megkülönböztetés Életkor Iskolai végzettség Szakmai gyakorlat hiánya Félelem attól, hogy úgysem felelne meg Tartós betegség Kiskorú gyermek nevelése Egyedülálló szülő Idős, beteg hozzátartozó gondozása Túlképzettség Motiválatlanság Alacsony hajlandóság az ingázásra 13

Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) Kevés átképzési lehetőség Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, albérletet fizetni) Egyéb Nem tudja/nem válaszolt 100 % Ez az arányú válasz azt mutatja, hogy valószínűleg el sem tudják képzelni, hogy bármi akadályozná őket abban, hogy munkát találjanak 14

Fejlesztési javaslatok Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Új szakmát nyújtó tanfolyamok szervezése, kedvezményes áron vagy támogatott formában; Települési kertrendezési, kertszépség verseny rendezése, virágos Csárdaszállásért program bevezetése Munkahelyteremtő beruházások támogatása; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása, adókedvezmények, letelepedést segítő kedvezmények, ami a vállalkozók számára előnyt jelent; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező szabályozási feltételek biztosítása, ami elejét veszi a fekete foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit, családi gazdaságok, vállalkozások létrehozását segíteni; Képzések szervezése, ami segíthet a háztáji gazdálkodás sikerességében, kiterjesztésében; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető; A hátrányos helyzetű térségekben elő személyek területi mobilitásának elősegítése érdekében ösztönző rendszer kialakítása. 15