- PDF Ingyenes letöltés

Átírás

1 1

2 Kamut 2

3 3

4 Tartalom Helyzetelemzés... 6 Mit mutatnak a számok?... 6 Kamut a számok tükrében... 7 A Kamuton élő mintavételbe került személyek jellemzői... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban?... 9 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?... 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez?.. 11 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon Fejlesztési javaslatok

5 Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP /2-2F pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási lehetőségeinek, véleményeknek felmérése. A projektmunkatársakkal feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egy-egy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, Viharsarok kincsét kinccsé tesszük néven. Kamut A község történelme hosszú- hosszú évszázadokra vezethető vissza, csak az 1920-as évek táján kezdett a mai Kamut helyén tömörebb település kialakulni. Rendkívül jó földrajzi adottságokkal bír: mindössze 15 km-re van a megyeszékhelytől, Békéscsabától, és két másik város (Békés, és Mezőberény) is csupán néhány kilométerre található. A község minden szempontból igyekszik megfelelni a kor követelményeinek, és a lakosság elvárásainak. A településen van egy katolikus templom, óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár, orvosi rendelő, az idősek részére Alapszolgáltatási Központ. Emellett két élelmiszerbolt, cukrászda, vendéglátóegységek, és egy felújított sportlétesítmény biztosítja a lakosság igényeinek kielégítését. A falu legtöbb útja aszfalt burkolatú, és nemrégiben teljesen megújult az 1965-ben épült, és azóta is funkcionáló Művelődési Ház. Emellett megszépült az orvosi rendelő, valamint a Községháza is. Kamut község vezetése kiemelten fontosnak tartja a folyamatos fejlődést, fejlesztést, a felmerülő igények kielégítését. Nemrégiben az egész faluban kiépült az optikai kábel hálózat, mely lehetővé tette a lakosok számára az internet zavartalan, folyamatos használatát. Kulturális lehetőségek közül meg kell említeni a már hagyományként megrendezésre kerülő, Szent Gellért naphoz kapcsolódó Falunapot. 1 1 Forrás: 5

6 Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden x-edik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26-odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település Közmunkások száma Település lélekszáma Arányszám, minden hányadik ember él közmunkából? Murony Békés Csárdaszállás Doboz Gyula Körösladány Köröstarcsa Mezőberény Szeghalom Békéscsaba

7 Gyomaendrőd Kamut A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12-edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %-a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %-nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Kamut átlagos helyen van a sorban, minden 20 embernek a közmunka a megélhetési formája. A teljes lélekszámhoz képest ez a lakosság 4, 9 %, családokra vetítve 19, 6 % él közmunkából a településen. Kamut a számok tükrében A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki - települési lélekszám arányosításával - települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200-ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3-as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egy-egy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező 7

8 irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra. A Kamuton élő mintavételbe került személyek jellemzői Férfi 42, 8% Nő 57, 1% 8 általánosnál kevesebb - 8 általános - Szakmunkás (szakiskola, OKJ-s tanfolyam 42, 8% érettségi nélkül) Szakközépiskola, gimnázium érettségi 28, 5% (középfokú) Szakközépiskola, gimnázium érettségi + OKJ 14, 2% bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos 14, 2% fokozat) A válaszadók többsége nő. Iskolai végzettség szempontjából a legtöbben érettségi nélküli szakmunkás végzettséggel rendelkezik, második a sorban a középfokú végzettséggel rendelkezők száma. Nincs olyan, aki 8 általános vagy annál kevesebb végzettsége lenne. Leszázalékolt - Nincs leszázalékolva 100% Nem válaszolt - Jelenleg munkaviszonyban áll 71, 4% Nem áll munkaviszonyban 28, 5% Nem válaszolt - Kutatásunk reprezentatív mintavétellel készült, ahol a települések arányához mérten határoztuk meg a megkérdezettek számát. Így születhetett az az eredmény, hogy a Kamut településen élők közül senki nincs leszázalékolva. A válaszadók többsége munkaviszonyban áll jelenleg. 8

9 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? Nemek közötti különbségek - Életkor 7, 4% Iskolai végzettség - Szakmai gyakorlat hiánya 7, 4% Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) 3, 7% Kiskorú gyermek nevelése 3, 7% Idős, beteg hozzátartozó gondozása - Megváltozott munkaképességű 3, 7% (leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben 25, 9% Alacsony hajlandóság az ingázásra 7, 4% Nincs megfelelő tömegközlekedés 22, 2% Kevés felnőttképzési lehetőség 3, 7% Túlképzettség 3, 7% Motiválatlanság 3, 7% Egyedülálló szülő - Egyéb 3, 7% Nem tudja/nem válaszolt - A válaszadók többség szerint a kevés munkahely miatt nehéz munkát találni, illetve második a sorban a megfelelő tömegközlekedés hiánya. Néhány lehetőség egyáltalán nem jelenik meg semmilyen értékkel: nemek közti különbség; iskolai végzettség; idős, beteg hozzátartozó gondozása; egyedülálló szülő. Legalacsonyabb százalékban a különböző akadályozottság; a kiskorú gyermek nevelése; a megváltozott munkaképességű; a kevés felnőttképzési lehetőség; a túlképzettség és a motiválatlanság szerepel. Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? Egyáltalán nem elégedett - Inkább elégedetlen 42, 8% Közepesen elégedett - Inkább elégedett 28, 5% Teljesen elégedett 28, 5% Többségben vannak azok, akik inkább elégedetlenek a jelenlegi helyzetükkel, azonban összességében magasabb százalékú azok száma, akik inkább vagy teljesen elégedettek. 9

10 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Család 40% Barát 26, 6% Szomszéd - Civil szervezet - Egyház 13, 3% Munkahely 6, 6% Humán segítő intézmény (pl. családsegítő 6, 6% szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat - Pénzintézet 6, 6% Média - Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt - Segítséget elsősorban a családjuktól, barátaiktól kérnének az emberek. A legtöbb lehetőséget egyáltalán nem választották a válaszadók, akik mégis megtették, azok közül a legkevesebben a munkahelyükhöz, humán segítő intézményhez vagy pénzintézethez fordulnának problémájukkal. Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Igen 57, 1% Részben 28, 5% Nem 14, 2% Nem tudja/ nem válaszolt - Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Családtagoktól, ismerősöktől 21, 4% Intézményektől - Önkormányzattól 35, 7% Kiadványból - Médiából 14, 2% Internetről 21, 4% Civil szervezettől - Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt 7, 1% A válaszadók jelentős többsége ismeri az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat és információikat legtöbben az önkormányzattól szerzik, legkevesebben a médiából. 10

11 Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy 25% albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás - Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás - Rendszeres pénzbeli támogatások - Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben - Nem igényeltem még szociális támogatást, 62, 5% ellátást Egyéb 12, 5% Nem tudja/nem válaszolt - A válaszadók több mint fele nem igényelt még semmilyen szociális támogatást, akik mégis megtették azok közül a legtöbben valamilyen lakásfenntartási támogatást kértek. Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? Családtagok/ismerősök 13, 6% Korábbi munkatársak 18, 1% Munkaügyi központ, kirendeltség 18, 1% Munkaerő-közvetítő iroda 9% Internet 22, 7% Újsághirdetés 9% Fejvadászcég - Civil szervezetek 4, 5% Szociális intézmények - Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt 4, 5% A legtöbben interneten keresztül keresnek munkát a válaszadók közül, majd a munkaügyi kirendeltség és a korábbi munkatársak szerepelnek a felsorolásban. A fejvadászcég és a szociális intézmények egyáltalán nem jelenik meg lehetőségként. Legkevesebben a civil szervezeteken keresztül keresnének munkát. Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? Önkéntes munkával 25% Anyagi hozzájárulással 16, 6% Természetbeni támogatásokkal (pl. 58, 3% 11

12 vetőmag, tenyészállat, ruha, élelmiszer, bútor, stb.) Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt - A válaszadók több mint fele természetbeni juttatásokkal támogatná a rászorulókat, legkevesebben pedig anyagilag járulnának hozzá a segítésükhöz. Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Szociális ellátórendszer - Társadalom egésze 23, 4% Politikai rendszer 46, 1% Önkormányzat - Származás, neveltetés - Otthoni viszonyok, családi helyzet - Munkáltató - Egészségügyi ellátórendszer - Foglalkoztatási rendszer - Pénzintézetek 7, 6% Az egyén maga 23% Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt - A legtöbben úgy gondolják, hogy a politikai rendszer lehet a felelős a helyzetük rosszabbodásáért, a társadalom egésze a második a sorban és csak ezután következik az egyén maga. A legtöbb lehetőség nem is kapott semmilyen százalékpontot, azonban a legkevesebben a pénzintézeteket jelölték meg. Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? Saját háztáji gazdálkodás 9% Feketemunka 1, 8% Új szakma tanulása 9% Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel (konfliktuskezelés, kommunikáció 1, 8% fejlesztése) Átképzés használható szakmákra 5, 4% Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése 1, 8% Társas kapcsolatok erősítése 9% Káros szenvedélyektől való mentesség 5, 4% 12

13 Saját fizikai környezetem rendben tartása 3, 6% Pénzbeli és természetbeni juttatások ismerete, igénylése (önkormányzat, 1, 8% családsegítő) Önkéntes munkavégzés ( bedolgozni magam 3, 6% egy munkahelyre ) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is 5, 4% segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres 7, 2% megjelenés Mentális állapotom megőrzése, lelki 3, 6% problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás 7, 2% Rendszeres olvasás 7, 2% Istenben való hit, hitközösséghez való 7, 2% csatlakozás Önképzés 7, 2% Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt - A legtöbben úgy gondolják, hogy a háztáji gazdálkodás, az új szakma tanulása vagy a társas kapcsolatok erősítése javítana az életminőségükön. A legalacsonyabb arányban a feketemunka, a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, a magasabb képesítés megszerzése és a különböző juttatások jelennek meg. Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető 13% munkahely Nincs tömegközlekedés 4, 3% Van tömegközlekedés, de nem megfelelő 13% időben Nincs akadálymentesített közlekedési - lehetőség Kevés a munkahely a térségben 13% Nemi megkülönböztetés - Életkor - Iskolai végzettség - Szakmai gyakorlat hiánya - Félelem attól, hogy úgysem felelne meg 4, 3% Tartós betegség - Kiskorú gyermek nevelése - Egyedülálló szülő - Idős, beteg hozzátartozó gondozása - Túlképzettség - 13

14 Motiválatlanság - Alacsony hajlandóság az ingázásra 4, 3% Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) - Kevés átképzési lehetőség 4, 3% Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, 13% albérletet fizetni) Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt 17, 3% A válaszadók többsége nem tudja mi az akadálya annak, hogy munkát vállaljon. Azok, akik mégis meg tudták fogalmazni, azok közül a legtöbben a tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákat határozták meg, illetve a munkahelyek hiányát vagy egyéb pénzügyi gondokat. 14

15 Fejlesztési javaslatok Munkahelyteremtő beruházások támogatása; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező szabályozási feltételek biztosítása, ami elejét veszi a fekete foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit; Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Ingyenes szűrővizsgálatok, egészségnapok szervezése; Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Képzések szervezése, ami segíthet a háztáji gazdálkodás sikerességében, kiterjesztésében; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető. 15