Helyzetelemzés. rvárosi rosi kapcsolatok Stratégiai helyzetelemzés s (SWOT elemzés) Testvérv



Hasonló dokumentumok
Foglalkoztatási. és s Szociális Hivatal lat ltató Iroda

LEADER PROGRAM

A Magyar Köztársaság kormánya

település Regisztrált szervezet 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: fı

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

Az Alapítv. azon belül l a legelesettebb emberek. kséges feltételrendszer. telrendszer

sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai ágazatban

Civil Centrum KözhasznK

Komplex munkaerőpiaci integráci. ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai. Kellermann Éva csadó január r 31.

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

A Nemzeti Fejlesztési si Terv és s a partnerség

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007.

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva

LEADER Program: partnerségben

gi- kapcsolati tért Politikai identitás Lengyelország: ntések, amelyek Geopolitikai szemléletm letmód Csehország:

referencia intézm kenysége január r 27.

A projektek pénzp menedzselése

DR. STEINER ARNOLD. ltatók Klaszter Elnöke MEDICOR Elektronika Zrt. Vezérigazgat. Magyar Medikai Gyárt. rigazgatója

pzés s szerepe a FOKON KONFERENCIA BIHALL TAMÁS Magyar Kereskedelmi és s Iparkamara OKTATÁSI MAGYAR KERESKEDELMI ÉS S IPARKAMARA

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok nemzetköziesed. ziesedése. Benke Zoltán Phd hallgató, IKU Innováci. Tatabánya, november 24.

TÁMOP / MOLÓ NYEIRŐL EREDMÉNYEIR

TÁMOP / INTER- Studium. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel

Mi az élő laboratórium? rium? Dr. Hronszky Imre CHIC kutatásvezet

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton február r 22.

és s agglomeráci Pápai Mihály elnök Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás 70/

Balatonföldv. szló. Az operativitás s korszaka

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest november 29.

DR. VENTER GYÖRGY Siófok, szeptember 1.

nyvtár r mint Tehetségpont Minerva KönyvtK MATEHETSZ konferencia nyvtára, szeptember 21.

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

nyzat TÁMOP se, gusok új j szerepben) pályp é,, pedagógusok gusok új szerepben PásztP Elnyert támogatt mogatás s Ft ggondozására

Magyar-szlov. Márta.

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

ció Innováci ció kontra renováci Dr Litter Adrienn

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 33/2017. (X. 9.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról *

Aktuális pályázati lehetıségek a Közép-magyarországi Régióban

forrás csadó mesterszak

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete

PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete

Versenyképess. Szolnok 2009 Károly

Nem mondunk le senkiről. Program

Hagyományok. ció új fel, amely alkalmas a hátrh. IV. Innováci. LEADER pályp. lyázat illeszkedése se a LEADER kritériumokhoz.

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

üzleti, Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, Szerbiában ban REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési Konferencia a gazdaságfejleszt október 20.

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

MOTTÓ: ABBAN, AMIBEN JÓ, J ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL.

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

statisztikai módszerekkel


Turisztikai Konferencia április 16. 1

ZSIBRIKI DROGTERÁPIÁS INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány

az Önkormányzat művelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Tisztelt LátogatL. togatóink! koztatást adni iskolánk TÁMOP /08/ megye közoktatk. zményeiben.

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét

Erdőmérnöki Kar Hallgatói Önkormányzat EMK - HÖK

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

Az OMMF a foglalkoztatás biztonságáé. áért. Politika

INNOVÁCI EREDMÉNYEI. RSÉGE FEJLESZTÉSI SI KFT. által elnyert HUSKROUA /0901/080 jelű ZÁHONY, NOVEMBER 18.

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Holnaptól l nekem jobb lesz

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Változás. Tanulás és tanítás. Mások

lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa

Nemzetközi. zi dokumentum-ell

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Bábolna, 2013.December 10.

Az iskolaegészs. 5. Budapest

Az egész. életen. pályázati projekt. julás

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban

2010. október december

A felnőttk szerepe a megváltozott munkaképess foglalkoztatásában

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

reformprogram végrehajtv 2007.

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete

zoktatási rendszerben a korai fejlesztést a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Központ gypedagógiai giai Módszertani Intézm Óvoda, Szakiskola

Az adóss. ltatás tapasztalatai

Nyugat Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft.

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2000. (III. 10.) számú rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések

összetevıi október 4.

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Az eredményess és s szakmai ellenőrz. Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és s Iparkamara. A gyakorlatorientált. lt szakképz és s a magyar kamarai rendszer

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat

Mosonszolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2001.(VIII.7.) ÖKT számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Létesítményi energetikus Energetikus Megújuló energiaforrás Energetikus.


E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás:

KOMLÓ VÁROS KULTURÁLIS LIS STRATÉGI GIÁJA

A kulturális lis stratégia felépítése Helyzetelemzés A város v Kulturális lis intézm zményhálózata Közművelődés Közgyűjtemények Művészeti közoktatk zoktatási intézm zmények Egyéb b közmk zművelődési kulturális lis tevékenys kenységet végzv gző szervezetek A jelenlegi programkínálat elemzése Kiemelt rendezvények, nyek, fesztiválok A helyi kulturális lis élet finanszíroz rozása A lakosság g kulturális lis fogyasztása sa és s igénye A helyi kulturális lis szereplők k bemutatkozási lehetőségeinek feltárása Testvérv rvárosi rosi kapcsolatok Stratégiai helyzetelemzés s (SWOT elemzés) Összegzés

A városi v kulturális lis élet fejlesztésének stratégi giája Jövőkép Célrendszer A célok c elérésének eszközei zei Közművelődés Közgyűjtemény Kulturális lis jellegű civil szervezetek Tervezett programkínálat és s a város v kulturális lis ráfordr fordításai Fő célcsoportok jellemzése A programkínálat és s a turizmus együttm ttműködésének fejlesztése se Nagyrendezvények, nyek, fesztiválok Versenytársak rsak elemzése Ösztönző és s támogatt mogatási rendszer Testvérv rvárosi rosi kapcsolatrendszer bővítéseb A tervezett kulturális lis fejlesztés és s a stratégiai célok c A helyi szereplők k bevonása a stratégia előkész szítésébe

Programstratégia gia A fejlesztés s környezetk rnyezetének nek bemutatása A tervezett programok és s az EKF Kapcsolódások sok a Határtalan városv ros pályázathoz Előzm zmények Tervezett kulturális lis események, a programkínálat és s a lakosság g kulturális lis igényeinek kapcsolatrendszere Hosszabb távút elképzel pzelések, finanszíroz rozás A városfejlesztv rosfejlesztési si és s a kulturális lis stratégia összhangja A tervezett fejlesztés és s a városrehabilitáció összhangja

Helyzetelemzés A városv Baranya megye második m legnagyobb városa. v A városiasodv rosiasodást st a múlt m század zad közepk zepén n az iparosítás s teremtette meg. 1947 augusztusában nagyközs zség. 1951. szeptember 2-án 2 n városi v rangot kapott. Az 1960-as évektől l a Liász sz- program keretében indult el a panel program. A kultúra fejlődésében jelentős s szerepet töltt ltött tt be a Mecseki Szénb nbányák. Az 1960-as években: ifjúsági klubok, színj njátszó körök, k, gazda tanfolyamok. A kulturális lis tradíci ciókat az 1927-ben alapított BányB nyász Otthon és s a Bányászkaszinó (később Május M 1. MűvelM velődési Ház) H alapozta meg. Jelentős s hagyományokkal rendelkeznek az amatőr r művészeti m csoportok: a Komlói i BányB nyász Fúvószenekar, F a Munkásk skórus, a Pedagógus gus Kórus. K Hagyománny nnyá váltak a város v nagyrendezvényei: nyei: Kodály Zoltán Nemzetközi zi Gyermekkórus rus Fesztivál, Komlói i Napok, Borbála Napok. Az 1990-es években a Mecseki Szénb nbányák k felszámol molásával a Dél-D Dunánt ntúl l egyik legnagyobb ipari vállalata v szűnt meg.

A pozíci cióvesztés s ellenére a komlói i bányb nyászdinasztiákban ma is él l a bányb nyász nosztalgia. Kialakult a város v saját életritmusa, önazonosság g tudata, mely erősíti az itt élők k jövőbe j vetett hitét. t. Ez a megmaradás és s a fejlődés s motorja. Komlóinak lenni a hátrányos helyzet ellenére ma is megtisztelő státusz, tusz, erős s a közössk sséghez tartozás.

Komló város közmk zművelődési alapellátását t a Komlói Szính Komló nházat város és s Hangversenytermet kulturális lis intézm zményh is magában nyhálózata, foglaló Komlói i KözössK sségek Háza H biztosítja. tja. infrastruktúrája, tevékenys kenysége Közművelődés Közösségek HázaH Komló város közmk zművelődési alapellátását t a Komlói i Szính nházat és s Hangversenytermet is magában foglaló Komlói i KözössK sségek Háza H biztosítja. tja.

1977-ben eredetileg úttörőháznak épült. Teljes alapterülete lete 1024 m2. Az épületben évente 40-nél l is több t rendszeres művelm velődési forma, 7 civil szervezet tevékenykedik, és s kávéház k z működik. m Az épület részleges r felújításra szorul.

Szính nház- és s Hangversenyterem A KözössK sségek Háza H intézm zményegysége. ge. A két k intézm zmény a 48-as téren, t egymás szomszéds dságában találhat lható.

A Komlói i Szính nház és s Hangversenyterem 1982-ben épült. Az 1526 m2 alapterület letű,, háromszintes, h modern stílus lusú épület alapvetően en a szính nházi, zenei rendezvények nyek befogadó helysége. Az intézm zmény az elhasználódás és s a technikai infrastruktúra elavultsága miatt fejlesztésre sre szorul. Önálló szính nházi társulattal t nem rendelkezik,, hivatalosan befogadó szính nház. Az intézm zmény Súgólyuk Szính nháza, mint műkedvelm kedvelő társulat minden évben több t önálló előad adással sal mutatkozik be.

A kistérs rségi településekkel kapcsolata rendkívül l intenzív. A KözössK sségek Háza H működteti m a Közkincs K kistérs rségi programokat: Egymásra épülő pályázati programokban kialakította azokat a szakmai tanácsad csadó és s szolgáltat ltató feladatokat, melyeket feladatellátási megállapod llapodás s alapján n végeznek: v kistérs rségi szolgáltat ltató központ működtetm dtetése, kistérs rségi referens alkalmazása Közkincs Kerekasztal kulturális lis térkt rkép p elkész szítése, se, kistérs rségi kulturális lis együttm ttműködés, projektek tervezése, kistérs rségi kulturális lis stratégia elméleti leti megalapozása. A kistérs rségi településekkel a kapcsolatuk rendkívül l intenzív.

Közgyűjtemények József Attila Városi V KönyvtK nyvtár és s Muzeális Gyűjtem jtemény A könyvtk nyvtár r alapterülete lete 1400 m2, dokumentumainak száma 134.314 db. A muzeális gyűjtem jtemény alapterülete lete 850 m2, A közmk zművelődés s terület letén n jelentős s tevékenys kenységet fejtenek ki kiáll llítások, ismeretterjesztő rendezvények nyek szervezésével. vel. A könyvtk nyvtárban működik m emagyarország Pont. A Helytört rténeti és s Természettudom szettudományi Gyűjtem jtemény gyűjt jtőköre elsősorban sorban a helytört rténeti anyagok. Legjelentősebb anyagai a bányb nyászat törtt rténetéhez és s a Mecsek természetf szetföldrajzához kapcsolódnak.

Művészeti közoktatk zoktatási intézm zmények A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában működik az országos és s nemzetközi zi hírnh rnévre szert tett együttes, a Kodály Gyermekkórus rus

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási si Intézm zmény A nagy múltm ltú Bányász Fúvószenekar F fenntartója. Országos hírűh művész tanárok nevelő iskolája. A Pöndöly néptáncosainak és népzenészeinek oktató intézm zménye.

Egyéb b közmk zművelődési kulturális lis tevékenys kenységet végző szervezetek Civil szervezetek Mintegy 60 színes nesíti a város v kulturális lis életét. t. A legaktívabbak: Komlói i Nyugdíjas Egyesület Komlóé óért Egyesület Komlói i Honismereti és s VárosszV rosszépítő Egyesület Független Ifjúsági Kulturális lis Szervezet Nagycsaládosok Komlói i Egyesülete Mecsekfaluért Alapítv tvány Pöndöly Néptánc és s Hagyomány nyőrző Egyesület Fekete Gyémántok Cigány Hagyomány nyőrző Egyesület let. Kisebbségi önkormányzatok: nyzatok: cigány, német, n ukrán, horvát, görögg

Média Az önkormányzat nyzat eredményes együttm ttműködést alakított ki a helyi médim diával. Komló és s TérsT rsége Televízi zió Baranya Televízi zió Komlói Újság Új j Dunánt ntúli Napló Hegyhát t Média M Régió Rádió Rádió 1

Programkínálat erőss sségei és s gyengeségei gei Kulturális lis programkínálat latának legfőbb erőss ssége a sokszínűség és sokrétűség.. A lokálpatriotizmus lpatriotizmus,, a hagyományokhoz való ragaszkodás,, a kohézi ziós s erő következtében a felnőtt és s gyermek korosztály intenzíven igényli a kulturális lis szolgáltat ltatásokat, és s azokban aktívan kívánnak részt r venni. Összehasonlítva az ország hasonló nagyságrend grendű városait, Komlón n szinte egyedüláll lló pezsgő és s folyamatos kulturális lisközművelődési élet zajlik. Hiányoss nyosságként nt kell megemlíteni azt, hogy a gyermek és felnőtt korosztállyal törtt rténő kulturális lis szolgáltat ltatások köréből l kiesik az ún. ifjúsági korosztály (14-22 év) v).

Kiemelt rendezvények, nyek, fesztiválok Komló város hagyományos nagyrendezvényei, nyei, fesztiváljai sajátosan fejlődtek. Az események alapvetően en 4 stratégiai adottság g alapján n szerveződnek: o a város v zenei életének, oktatásának magas színvonala, o a sajáts tságos bányászhagyományok ápolása, megőrz rzése, o a balkáni i országok (Románia, Szerbia, Horvátorsz tország, Szlovénia) közelsk zelsége o a városban v magas a gyermek és s ifjúsági korosztályok aránya nya. Ezen tényezt nyezők k miatt a város v nagyrendezvényei nyei és s fesztiváljai egyediek, sajátosak, a városra v jellemzőek. ek. Finanszíroz rozását t részben r Komló Város Önkormányzata nyzata költségvetésében biztosítja tja A szervezőmunk munkát t a Közösségek HázaH za,, az érintett alapítv tványok és egyesületek végzik. Sajáts tságos tény az, hogy a rendezvények nyek lebonyolításában ban nagyszámú önkéntes ntes vesz részt. r A fesztiválok célközönsége e a város v és s a kistérs rség g polgárai. Céljuk a lokálpatriotizmus lpatriotizmus megőrz rzése, a közélet k fejlesztése, se, a városszeretet v erősítése. se. Mivel a fesztivál l jellegű nagyrendezvények nyek a kialakult hagyományokra épülnek és s a lakosság g széles körét k érintik, komoly érdeklődés övezi azokat.

Fontosabb kulturális lis nagyrendezvények, nyek, fesztiválok A Magyar Kultúra Hete Európa Nap Örökség g Fesztivál Kodály Zoltán n Nemzetközi zi Gyermekkórus rus Fesztivál Komlói i Napok (az 1990-es évektől l ezen a néven, n azelőtt BányB nyásznap) Borbála la-napok

A helyi kulturális lis élet finanszíroz rozási rendje Komló Város Önkormányzata nyzata minden évben évi költsk ltségvetési rendeletben határozza meg a helyi kulturális lis élet finanszíroz rozását és s mértm rtékét, t, melynek alapján n a Közösségek HázaH 2007. évi i bevétele, összköltségvetése 84.185 e Ft o o o ebből: önkormányzati nyzati támogatt mogatás intézm zményi bevétel átvett pénzeszkp nzeszköz 2008. évi i költsk ltségvetési előir irányzat o o önkormányzati nyzati támogatt mogatás intézm zményi bevétel József Attila Városi V KönyvtK nyvtár és s Muzeális Gyűjtem jtemény 2007. évi i költsk ltségvetése o o önkormányzati nyzati támogatt mogatás intézm zményi bevétel 2008. évi i költsk ltségvetése o o önkormányzati nyzati támogatt mogatás saját t bevétel 71.684 e Ft 12.008 e Ft 493 e Ft 84.046 e Ft 73.438 e Ft 10.608 e Ft 37.532 e Ft 30.944 e Ft 6.588 e Ft 40.591 e Ft 34.485 e Ft 6.106 e Ft

Testvérv rvárosi rosi kapcsolatok Neckartenzlingen (Németország, Baden-Württemberg rttemberg) ) településsel 1989-től l kezdődött el a kapcsolat, 1992-ben kötöttk tték k meg a testvérv rvárosi rosi megállapod llapodást. Eragny-sur sur-oise (Franciaország) településsel 1989-től l létezik l partneri kapcsolat, a testvérv rvárosi rosi szerződést st 1993-ban kötöttk tték. Belényes (Románia, Bihar) településsel 1989-ben vette fel a város v a kapcsolatot, a testvérv rvárosi rosi megállapod llapodás s megkötésére pedig 1997- ben került sor. Torrice (Olaszország) településsel 1990-ben kezdődött a kapcsolatfelvétel, tel, 2001-ben került sor a testvérv rvárosi rosi megállapod llapodás aláí áírására. ra. Valpovo (Horvátorsz tország) kisvárossal 1999 óta van kapcsolat, 2004-ben kötöttek ttek együttm ttműködési megállapod llapodást.

Stratégiai helyzetelemzés s (SWOT elemzés) Infrastruktúra Szervezeti rendszer Finanszírozási viszonyok Erősségek kiemelkedő közművelődés színvonalas könyvtár örökség megfelelő védelme képzett humán erő folyamatos képzés elismert szaktekintélyek társadalmilag fontos, törvényileg kötelező intézmények kiépültek hagyományos kistérségi, regionális és nemzetközi rendezvények erős civil szféra aktív társadalmi hálózat kistérségi együttműködés önkormányzati önerő pályázatokhoz önálló kezdeményezésekből befolyt pénzeszközök jogszabályi hátteret biztosító városi közművelődési rendelet Gyengeségek hiányos információrendszer tájékoztató periodikák esetlegessége marketing ismeretek és nyelvtudás hiányosságai kedvezőtlen technikai feltételek együttműködés hiányai munkamegosztás hiánya párhuzamosságok szakmai innováció esetlegessége szakmai sovinizmus pályázatok megjelenésének kiszámíthatatlansága, alacsony fejlesztési támogatás, szponzorálás esetlegessége Lehetőségek középtávú felújítások információs és kiszolgáló egységek bővítése nyelvtanulás motivációk erősítése marketing és PR együttműködés a turizmussal regionális, kistérségi és média kapcsolatok javítása a kulturális turizmus lehetőségek jobb kihasználása pályázati lehetőségek bővülése (uniós források) támogatók, szponzorok körének bővülése Veszélyek épületek állagának romlása közönyösség, érdektelenség, túlterheltség innováció fogadtatásának kiszámíthatatlansága rutinszerű szervezés belterjesség szakmai feladatokra kiírt pályázatok csökkenése utólagos finanszírozási rendszer

Összegzés Az elmúlt lt évtizedben mennyiségében és s minőségében továbbfejl bbfejlődött Komló város kulturális lis intézm zményrendszere, szabályozott lyozottá vált a kulturális lis igazgatás. Kiépültek és s szakmailag megerősödtek az intézm zmények. A kulturális lis tevékenys kenységet is folytató civil szervezetek bővítik a kínálatot. k Komló nagyrendezvényei, nyei, fesztiváljai erősítik az összetartozást st és s bővítik b a város v idegenforgalmi vonzását. a város v kapcsolatai (kistérs rségi, megyei, nemzetközi) zi) bővítik a város v kulturális lis kínálatk latát. t. a lokálpatriotizmus lpatriotizmus és s az identitástudat fejlesztése se érdekében a város v ros több t települést störténeti kiadványt és monográfi fiát t jelentetett meg. a város v közmk zművelődési intézm zményei a koruk és s a rendszeres használat miatt részleges r felújításra szorulnak

A városi v kulturális lis élet fejlesztésének stratégi giája JÖVŐKÉP Komló egy pezsgő város, ahol kultúrák k találkoznak, lkoznak, és s a sokszínűség áthatja a város v és s környk rnyéke életét, t, hozzájárul a társadalom t rugalmasságához, ezáltal növelve n a versenyképess pességét. A programok erősítik az itt élő közösségeket, vonzzák k a látogatl togatókat, és s segítik az itt élők k boldogulást.

Célrendszer Komló Város és s a Komlói i Kistérs rség g stratégiai dokumentumai kiemelt hangsúlyt helyeznek az életminőség és s a közérzet k javítására ra, a kultúra és s turizmus szoros kapcsolatára, a térségi marketing tudatos fejlesztésére, a helyi azonosságtudat és s a lokálpatriotizmus lpatriotizmus érzésének elmély lyítésére, a kistérs rségi, megyei kapcsolatok kiteljesítésére, és s a közösségi élet alkalmainak megteremtésére re,, az esélyegyenl lyegyenlőség g biztosítása sa érdekében.

A stratégia általános célja c az életminőség g javítása. Ezt a kultúra három pilléren keresztül l szolgálhatja: lhatja: a gazdaságfejleszt gfejlesztés, s, a helyzetbe hozás, a megtartás eszköze. ze. A pillérek az alábbi célokat foglalják k magukba: a város v kulturális lis értékei hozzájárulnak az idegenforgalom növeln veléséhez. a kulturális lis javak közvetk zvetítése a lakosság műveltségi színvonal nvonalának nak emelését,, a tudásalap salapú társadalom kialakítását,, a társadalom t innováci ciós készségének, képessk pességeinek javítását t szolgálja lja, a kulturális lis lehetőségek önkifejezési lehetőséget et biztosítanak tanak a fiataloknak, a közmk zművelődési intézm zmények tevékenys kenysége előseg segíti a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és s térst rségek kulturális lis felzárk rkózását, a kisebbséghez tartozók k lehetőségeinek bővítését, b és örökségük megőrz rzését, a kultúrak raközvetítés erősíti a nemzeti identitást és s a helyi közössk sséghez tartozást st,, a lokálpatriotizmus lpatriotizmus érzésének nek elmély lyülését. a kultúra hozzájárul a kistérs rségi és s regionális kapcsolatok fejlesztéséhez.

A célrendszer c és s az eszközök összefüggése Életminőség javulása Általános cél Gazdaságfejlesztés Helyzetbe hozás Megtartás Pillérek Kulturális turizmus Oktatás, fejlesztés Fiatalok Hátrányos helyzetűek Etnikumok Lokálpatriotizmus Térségi kapcsolatok Hagyományok Programok, rendezvények Intézményrendszer Fizikai infrastruktúra Marketing Eszközök Tudásbázis Kapcsolatok

Konkrét t stratégiai célokc Közművelődés A KözössK sségek Háza, H Szính nház és s Hangversenyterem a város v és s a kistérs rség lakói i számára élő, nyitott, értékközpontú kulturális lis informáci ciós s bázis. b zis. Élő otthonos berendezésében és hangulatában, személyes a látogatl togatók k felé fordulásban, vonzó a látogatl togatók k felé. Nyitott az innovativitásra sra, az új j törekvt rekvésekre, Értékközpontú a minőség g melletti elkötelezetts telezettség, az igényes programválaszt lasztás, s, folyamatos generálás s határozza meg tevékenys kenységét. Nagyrendezvények nyek hagyomány és s megújul julás A komlói i kistérs rség g közmk zművelődési szakmai tanácsad csadói i feladatainak kialakítása Komlói i Kistérs rségi Kulturális lis Szolgáltat ltató Központ, Együttműködés s a Komlói i Kistérs rség g TöbbcT bbcélú Önkormányzati nyzati TársulT rsulással. ssal.

Közművelődési szolgáltat ltatás kistérs rségi közmk zművelődési dokumentáci ciós s bázis b működtetm dtetése, kistérs rségi közmk zművelődési statisztikai adatok gyűjt jtése, elemzése, tovább bbítása, rendszeres informáci ciós s kiadvány készk szítése se és s terjesztése, se, műsorszolgáltatás, körmk rműsorok biztosítása, sa, közművelődési szakmai képzk pzés, továbbk bbképzés s rendszerének nek működtetm dtetése, szellemi műhelyek m működtetm dtetése, szakmai táborok, t nemzetközi, zi, hazai tapasztalatcserék, konferenciák, k, tanácskoz cskozások, sok, kiáll llítások szervezése, se, hangzó és s videó anyagok rögzr gzítése, másolm solása, sa, helyi rendezvényekhez nyekhez reklám- és s propagandaanyag készk szítése, se, kölcsönzés s (szemléltet ltető,, audiovizuális eszközök, k, kiáll llítási anyagok, stb.) kiadványok megjelentetése és s forgalmazása, sokszorosítási si szolgáltat ltatás, civil szervezetek részr szére pályp lyázatíró,, szervezetfejlesztő módszerek kínálata, k könyvelési, infrastrukturális szolgáltat ltatásbiztosítása, sa, évente rendszeres nyilvános nos szolgáltat ltatási jegyzék k készk szítése. se.

Közgyűjtemény A József J Attila Városi V KönyvK nyvár és s Muzeális Gyűjtem jtemény a jövőben j is meghatároz rozó feladatokat lát l t el a város v kulturális lis életében. Tevékenys kenysége eklektikus, mivel az alapvető,, nyilvános nos könyvtk nyvtári ellátáson túl l az alapító okirata szerint kötelezk telező feladata a természettudom szettudományi és muzeális gyűjtem jtemény kezelése és s programjainak koordinálása sa. Stratégiai és s jövőbeni j beni tervként fontos megerősíteni azt, amit Komló Város Önkormányzatának nak KépviselK pviselőtestülete 2004. áprilisában meghatározott gazdasági gi programjában: Szükség g lenne egy lehetőség g szerint ténylegesen t bányavb nyavágat jellegű bányász múzeum kialakítása, kisakna toronnyal, lehetőség g szerint már m r meglévő (pl. légoltalmi pincehelység) átalakításával. A múzeumba m be lehetne mutatni a bányászati tevékenys kenység g folyamatait, eszközeit, zeit, panoptikum jelleggel a kor mindennapjainak résztvevr sztvevőit, a kapcsolódó dokumentumokat és s adatokat. A leendő múzeum gyűjtem jteményének nek egy része r jelenleg az emiatt meglehetősen túlzsúfolt könyvtk nyvtárban van; ezek a tárgyak t értelemszerűen en a megfelelő helyükre kerüln lnének, nek, ezáltal ltal tehermentesítve tve a könyvtk nyvtári helyiségeket.

A kulturális lis programkínálat és s a turizmus együttm ttműködésének fejlesztése se Ehhez a kultúrának olyan városi v és s kistérs rségi rendezvényekkel nyekkel és s fesztiválokkal kell hozzájárulnia, melyek felkeltik az érdeklődők figyelmét. A balkáni államok közelsk zelsége lehetőséget ad a kulturális lis együttm ttműködésre, ezáltal a külfk lföldi ldi turizmus fejlesztésére.

A kulturális lis programkínálat és s a turizmus együttm ttműködésének fejlesztése se A sikondai üdülő terület meghatároz rozó szerepet tölt t be a turizmus és s a kultúra kapcsolatában azzal, hogy a gyógyturizmus gyturizmus mellett megjelennek a kulturális lis események is. Közös s turisztikai és s kulturális lis programcsomagok kialakítására.

Kulturális lis marketing, PR Imázsv zsváltás Szüks kséges javítani a városv és s a kistérs rség g megyei és s országos imázs zsát,, a kialakult közkk zképet.

Kulturális lis marketing szintjei reagáló marketing a lakosság g igényeinek felmérése és s kielégítése előrejelz rejelző marketing motiváci ció felismerése se és s befolyásol solása sa igényteremt nyteremtő marketing olyan valódi újdonságok,melyek csak a városra v jellemzők, és s egyediek.

Nagyrendezvények, nyek, fesztiválok: rendezvényfejleszt nyfejlesztés TópArt Tófesztivál Fesztivál Mindenmás Fesztiv Baranyai VölgysV lgység - Hegyhát t Művészeti M Hetek kiemelt programelemei Falusi Ízek Fesztiválja: Magyaregregy, Gombafesztivál: Kárász, K Pünkösdi Fesztivál: Szászv szvár, Talicskaolimpia és Rocktalicska: Hosszúhet hetény, Hangversenyek az Árpád-kori templomban: Mánfa, II. Széki Szalma Fesztivál l (VI. Jakab Havi Folklór r Fesztivál): Magyarszék, Keleti-Mecsek Nyár: Hagyomány nyőrző és s néptn ptánc tábor: t Kárász, K Szent István n Nap és s FúvóstalF stalálkozó: : Máza, M Szüreti rendezvények: nyek: Hetényi szüret, Széki szüret (5 településen), Diófesztiv fesztivál: Máza. M

Versenytársak rsak elemzése A kultúra és s a turisztika terület letén n egyik területi szinten sincsenek komoly versenytársak. rsak. Komlón n az országosan egyre jellemzőbb tendencia sem tapasztalható,, hogy az üzleti szféra képviselk pviselői, i, profitorientált módon m jelen vannak a rendezvényszervez nyszervezési si piacon. Az ok itt is az, hogy az átlagosnál szegényebb kisvárosr rosról l van szó,, ahol nem találhat lható igazi tömegvonzt megvonzó turisztikai attrakció,, ezek a tevékenys kenységek nem kecsegtetnek jelentős gazdasági gi haszonnal. A kultúrak raközvetítés és s a turisztika vonatkozásában vonzerőként nt jelentkezik a kórus- mozgalom,, a dél-dunántúli és balkáni folklór,, a hagyományos térségi fesztiválok és s települési programok,, az ifjúságot és s a gyermekkorosztályt érintő rendezvények nyek. A város v számára a főf cél, hogy a kistérs rség g kulturális lis- turisztikai központja k legyen, elismerést st váltson v ki a megyében, a régir gióban, de országos szinten is. A város v és s a térst rség g lakói érzékelhetően en igénylik Komló kulturális lis programkínálat latának fenntartását és s bővítését, b t, széles körben k vesznek részt r a nagyrendezvényeken, nyeken, fesztiválokon. Komló nem tekinti Pécs P Megyei Jogú Várost rost versenytársnak, rsnak, hanem partnerként nt kíván k n együttm ttműködni a kultúra és s turisztika területeken.

A helyi szereplők k bevonása a stratégia előkész szítésébe 2008. május m 16-án n szakmai egyeztetést tartottunk a Közösségek Háza H stratégiai partnereinek részvr szvételével. A városi v önkormányzat nyzat illetékes szakbizottságai 2008. május 23-án n tárgyaltt rgyalták k meg a stratégi giát. A KépviselK pviselő-testület 2008. május m 23-i ülésén n fogadta el Komló Város Kulturális lis Stratégi giáját.

A fejlesztés s környezetk rnyezetének nek bemutatása A városfejlesztv rosfejlesztési si és s a kulturális lis stratégia összhangja A városfejlesztv rosfejlesztési si és s kulturális lis stratégia összhangban van az élhetőbb város v megteremtése, a turizmusfejlesztés terén. Mindkét t stratégia fontosnak tartja a gyermekkorosztály lyra és s az ifjúságra való odafigyelést, társadalmi t rsadalmi beilleszkedésük k segítését, t, a tehetséggondoz ggondozást. A két k t dokumentum egyaránt figyelmet szentel a hagyományok nyok, ezen belül l a bányb nyászhagyományok ápolására és megőrz rzésére. re. A városfejlesztv rosfejlesztési si stratégia alapján n kiemelt feladat a nemzetközi zi kapcsolatok erősítése se és s bővítése, b melyhez a kultúrának is hozzá kell járulnia. j A kulturális lis stratégia és s az abban foglalt feladatok végrehajtása segíti, hogy Komló város valóban a kistérs rség g közéleti k és kulturális lis központja k legyen. A fejlesztés és s a városrehabilitációs célok összhangja A tervezett fejlesztés összhangban van a városrehabilitációs feladatokkal, mivel a tervben szerepel a KözössK sségek Háza H előtti park teljes felújítása, oly módon hogy az alkalmas legyen szabadtéri programok megrendezésére. re. Tovább bbá a KözössK sségek Háza H za és s a Szính nház és s Hangversenyterem épületeinek külső felújítása a 48-as teret is vonzóbb bbá teszi.

Egy kultúra nem csak akkor pusztul el, ha Athén és s Róma R finom terein megjelennek a barbárok, rok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok rok megjelennek egy kultúra közterein, és s igény nélkn lkül l nagy keresletet, kínálatot k és árucserét t bonyolítanak le. Te válogass. v Ne finnyásan és orrfintorogva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. l. Nem lehetsz elég g igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég g következetesen: k ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot. Márai Sándor

Köszönöm m a figyelmet! Horváth Éva Közösségek Háza, H Szính nház- és s Hangversenyterem 7300 Komló,, 48-as tér t r 1-5. 1 www.khszinhaz.hu 06-30 30-688-82358235