1 Regionális gazdaságtan 6. Erıforrások szerepe a területhasználatban a munkaerı regionális sajátosságai Munkaerı, humánerıforrás Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerı Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa 2 A munkaerı interregionális áramlása - okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek 1
Magasan kvalifikált munkaerı - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! Bérkülönbségek miatt agyelszívás A fejlıdı régiókban kiképzett munkaerı a fejlett régiókban termel! 3 A képzetlen munkaerı mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban Hazai munkaerı hiány, bérnövekedés Régión kívülrıl munkaerı beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról, késıbb török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlıdı országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás 4 2
Regionális jövedelmi különbségek 5 Vizsgálandó: Egy családra/háztartásra jutó átlagos jövedelem érték a régióban Adott foglalkozási ágban elérhetı jövedelem a régióban (reálkereset: nominális jövedelemmegélhetési költségek) Munkaadónál jelentkezı foglalkoztatási költségek (bér + juttatások) Régiók közti eltérések Jellemzı jövedelmi tendenciák 6 A BÉR MAGASABB Nagyvárosokban, mint kisvárosokban Városközponton kívül, mint belül A nem mezıgazdasági területeken A MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK MAGASABBAK Nagyvárosokban, mint kisvárosokban Ahol a földterület, és élelmiszer drágább Ahol a lakhatási költségek magasabbak (Drágább lakbér nagyvárosban, kedvezıtlen éghajlati adottságok) 3
A megélhetési költségek területi különbségeinek magyarázata 7 lakosság összetétele (életkör, jövedelem, fizetıképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhetı, nem számszerősíthetı tényezık: o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegő hatása is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényezı közelsége (ipartelep levegıszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.) A bér- és jövedelemdifferenciák okai 8 A munkaerı kínálata, és annak rugalmassága Egy településen rugalmatlan (adott munkaerıbázis, + migráció) Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetısége) Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható) A munkaerı vándorlási hajlandósága Migráció és ingázás eltérése A migráció költségei és haszna A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetıségei A lakóközösség vonzereje 4
9 A migrációs folyamatok jellemzıi A migráció eredete és célpontja A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- pull (húzó) hatás fıleg gazdasági Az eredet (kiindulási pont) push (taszító) hatása fıleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezık Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) Költözés költségei Kitaposott ösvény Az elvándorló személy tulajdonságai Életkor, életszakasz Iskolázottság foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzık A régiók közti kiegyenlítıdés csökkenti a migrációs hajlandóságot! A migráció alakulása életkor és nem szerint költözık száma/1000 lakos nı férfi 10 (forrás Hoover, USA adatok) A költözı életkora 5
11 A költözés és életkor összefüggése Magyarországon (forrás:cseres-gergely, 1998) A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: A küldı régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény Magasabban képzettek elvándorlása: humánerıforrás kapacitás romlik, kedvezıtlen a fejlesztésekhez; meglévı vállalkozásokat is elriaszthatja Helyben maradó családtag támogatása jövedelembeáramlás Információs hatások a régión kívülrıl (fogyasztási javak, technológia) Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül idegenforgalom, jövedelembeáramlás 12 6
A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: Célrégió Bevándorlás nagyvárosi centrumba Növeli a célrégió termelési kapacitását Növelheti a célrégió képzettségi szintjét Termelékenységet javít, ha képzett munkaerı révén fejlettebb technológia is telepíthetı Új piaclehetıségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára Növekedhet a munkanélküliségi ráta Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bıvítésére (óvoda, iskola) Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú 13 A termelési tényezık kapcsolata A regionális fejlıdésre eltérı módon hat:: a tıketényezı, a munkatényezı A tıke és munkaerı áramlása a származási régióban csökkenti a termelési kapacitásokat, így a gazdaságot visszafogó hatású a technikai haladás exportjának hatása összetett: A technika exportja a származási régióban, újabb bevételek forrása lehet, ami további fejlesztéseket, innovációt képes megalapozni. A technika exportjának is lehet negatív hatása a küldı régióra.: A fogadó régió versenytárssá válhat. A technikai fejlıdés hozzájárulhat a munkatényezı illetve a tıketényezı megtakarításához, növelhetı a kibocsátás. Kedvezıtlen piaci viszonyoknál eladhatatlan árukészletek keletkeznek, elbocsátások, munkahelyek felszámolása. A regionális gazdaság megújítását befolyásolja a technikai ismeretek, tudás integrálása Ehhez megfelelı képzettségő és létszámú munkaerı, és tıkeberuházás kell A magasabban fejlett régiókban: a tıkeállomány elég, munkaerıhiány az alacsonyan fejlett régiókban: tıkehiány és munkaerıfeleslegek A fejletlenebb régióban tıkemegtakarító, de munkaigényes technológiát kell importálni. 14 7
A munkaerı regionális eltérései, 2004 15 A foglalkoztatottak száma a lakónépesség arányában 2001 16 Foglalkoztatottak aránya 2001 30% alatt 30-40% 40-50% 50-60% 60% felett Készítette: Bihari Zsuzsanna, MTA RKK TKO 8
A munkanélküliek eloszlása régiónként, 2003. 17 Észak-Magyarország 22% Közép-Magyarország 10% Közép-Dunántúl 9% Dél-Alföld 15% Nyugat-Dunántúl 7% Észak-Alföld 23% Dél-Dunántúl 14% 9