BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány Tőke és pénzpiaci kereskedési stratégiák Készítette: Mikó Dániel Budapest, 2009.
BEVEZETÉS... 2 KERESKEDÉS, SPEKULÁCIÓ, BEFEKTETÉS...3 A KERESKEDETT INSTRUMENTUMOK... 4 A 10%-S SZABÁLY... 6 SÁVOK ÉS TRENDEK... 8 A TRADEREK ESZKÖZEI, AZ INDIKÁTOROK... 9 GRAFIKON TÍPUS... 9 FIBONACCI... 10 DONCHIAN CHANNEL... 10 MOZGÓÁTLAGOK... 11 BOLLINGER SZALAGOK... 12 RELATIVE STRENGTH INDEX (RSI)... 13 STOCHASTIC... 13 MACD (MOVING AVERAGE CONVERGENCE DIVERGENCE)... 14 ATR (AVERAGE TRUE RANGE)... 15 ADX (AVERAGE DIRECTIONAL INDEX)... 16 PARABOLIC SAR... 17 JEFF COOPER HIT AND RUN STRATÉGIÁI:...18 EGY KOMPLETT KERESKEDÉSI RENDSZER BEMUTATÁSA... 24 A MECHANIKUS RENDSZER... 24 A KOMPLETT RENDSZER ELEMEI... 24 A POZÍCIÓ MÉRETEZÉS FONTOSSÁGA... 26 A KERESKEDÉSI MÉRETEK BEÁLLÍTÁSA... 27 BELÉPÉSI SZINTEK... 27 STOPOK... 28 A KISZÁLLÁSI PONTOK... 30 TAKTIKAI TRÜKKÖK... 30 LEJÁRÓ KONTRAKTUSOK... 31 TRADING A XXI. SZÁZADBAN... 32 KERESKEDÉS A HATÁRIDŐS PIACOKON...34 ESETTANULMÁNY: KERESKEDÉSI RENDSZEREK VISSZATESZTELÉS ÉS HATÉKONYSÁGMÉRÉS... 36 BENCHMARK... 39 DAX INDEX... 40 EURUSD DEVIZAPÁR... 42 WAL MART STORES RÉSZVÉNY... 44 GOLD SPOT... 46 OTP RÉSZVÉNY... 48 KIÉRTÉKELÉS... 50 BEFEJEZÉS... 53 IRODALOMJEGYZÉK...54 1
Bevezetés Az égitestek pályáját másodpercre és centiméterre pontosan ki tudom számítani, de azt nem, ahogy egy örült embertömeg a tőzsdei árfolyamokat az egekbe rántja, vagy a mélybe taszítja. Isaac Newton Örök bölcsesség, hogy a világ tőzsdéin az árfolyamokat hosszú távon a fundamentumok, középtávon a kamatlábak, rövidtávon pedig a pszichológia határozza meg. Bármennyire is meglepő, ez a történelem során eddig valóban működött. Számunkra most a rövidtáv az érdekes. A technikai elemzés, bár számadatokra, historikus értékekre és matematikai képletekre épül, valójában pszichológia. Leegyszerűsítve: azt vizsgálja, hogy a múltban hasonló szituációk és körülmények között a tőzsdei befektetők hogyan reagáltak egy-egy szituációra, és abból indul ki, hogy a jövőben, egy hasonló szituációban valószínűleg ugyanígy fognak cselekedni. A következő tanulmányban a világ pénz és tőkepiacainak különböző filozófiát követő és eltérő motivációjú szereplői közül a technikai elemzésre építő elsősorban rövidtávón befektető szereplők, a traderek módszerei kerülnek bemutatásra, kitekintéssel a többi piaci szereplőre is. A tradereket elsősorban a professzionális szereplők között találjuk. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az ő tőkéjük a piaci forgalom arányaiban elenyésző a nagy spekuláns szereplők és nagy, hosszútávú befektetők tőkéjéhez képest. Az ő jelenlétük a piacon valójában inkább pozitívumként értékelhető, mert mint azt látni fogjuk, odafigyelnek arra, hogy műveleteikkel ne mozgassák nagyon az árfolyamokat, emellett pedig likviditást biztosítanak, amire a legnagyobb tőkéjű piaci szereplőknek is szüksége van. 2
Kereskedés, spekuláció, befektetés A tőke-, pénz- és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék elsősorban ezzel a céllal jöttek létre). Abban azonban, hogy a szereplők milyen módszerekkel próbálják vagyonukat növelni már jelentős különbségek vannak. Megközelítésemben három alaptípust különböztettem meg stratégia alapján: a tradert, a spekulánst és a befektetőt. Talán egy életszerű példán keresztül lehet a legjobban szemléltetni a különbséget. Három szereplőnk van: - egy nagy brókercég üzletkötője, aki számára a cég biztosít egy adott keretet saját számlás kereskedésre, ő a trader. A trader pozícióit akár napon belül is lezárja - sőt vannak, akik kizárólag így kereskednek, azaz daytradelnek, különösen a határidős tőzsdéken, ahol a magas tőkeátéttelnek köszönhetően megsokszorozhatják nyerőjüket és bukójukat egyaránt -, de egykét hétnél tovább nem tartja őket. A piacot folyamatosan szemmel tartja, sok kisebb ügyletre épít, hiszen ő az árat nem akarja befolyásolni műveleteivel, csak meglovagolni a trendeket. Stop megbízásokkal kontrollálja veszteségét, és hagyja a nyereséget, ameddig lehet növekedni. - egy kisebb hedge fund (fedezeti alap) portfolió menedzsere, ő a spekuláns - egy nagy vagyont kezelő mutual fund (befektetési alap) portfolió menedzsere, ő a befektető Adott egy nagy gyógyszercég likvid blue chipnek számító részvénye. A vállalat negyedéves gyorsjelentése két hét múlva érkezik, a piac kiváró álláspontra helyezkedik (ez forgalomcsökkenéssel is jár), a következő két hétben a papír árfolyama napi grafikonon jól láthatóan egy 31,500-32,500 Forintos sávban mozog, alacsony volatilítás mellett. A vállalat bevételei 80%-ban külföldön keletkeznek, ezért jelentős Euró és Dollárkitettséggel rendelkezik, a Forint az elmúlt hónapokban rendkívüli mód megerősödött, ezért a várakozások az eredményt illetően gyengék. A hedge fund menedzserre piaci pletykák alapján, amik arról szólnak, hogy a cég balga módon egyáltalán nem fedezte deviza pozícióit, úgy gondolja, hogy az eredmény még a vártnál is gyengébb lesz. Ennek megfelelően az alacsony forgalom miatt apránként (hogy ne mozdítsa el az árat) kiépít egy közepes méretű short pozíciót, 31,750-s átlagáron. Két hét után megérkezik a gyorsjelentés, és a piaci pletykák igaznak bizonyultak, az eredmény még a vártnál is sokkal rosszabb lett, ennek következtében a részvény árfolyama nagy lendülettel kitör lefelé a 31,500-32,500-s sávból. Ez jelzés az üzletkötőnek, aki a letörésbe belenyitva nyit egy kisebb short pozíciót 31,350-s áron. Stop Loss szintnek a korábbi sáv tetejét, a 32,500-t használja. A nagy befektetési alap vagyonkezelője csalódott és dühős a cég vezérigazgatójára, elveszti hitét a vállalatban, úgy dönt, lecsökkenti 0,75%-s részesedését 0,4%-ra és az első adandó alkalommal, természetesen lépésekben, hiszen nem akarja a már amúgy is megtépázott árfolyamot hirtelen még jobban mélybe taszítani. A szereplők reakciói így együttesen erősítik az árfolyam esését. A fenti példa természetesen leegyszerűsített eset, a valóság ennél összetettebb. Bár a traderek legelsősorban az árfolyammozgást vizsgálják technikai elemzéssel, és ennek megfelelően építenek ki nagyon rövid, pár napos, vagy akár napon belüli pozíciókat, a kereskedett instrumentumuk fundamentumait ismerniük kell, és tudniuk kell az azt érintő hírekről is. Ezért ők is vállalhatnak valamivel hosszabb, pár hetes, spekulatív jellegű pozíciókat különösen, ha a kereskedett termék likviditása lecsökken. A trading egyik legfontosabb szabálya, hogy kizárólag likvid termékekben üzletelünk. Emellett fontos természetesen, hogy mekkora periódusokban vizsgáljuk az adott terméket. FX kereskedésben EURUSD devizapár 3
esetében például nyugodtan lehet pár perces periódusokat vizsgálni és tökéletesen alkalmas napon belüli kereskedésre. Emellett a hedge fund menedzser természetesen vehet fel hosszú távú, érték alapú pozíciókat, sőt akár nagyobb részesedést is szerezhet vállalatokban és belenyúlhat az IT-be is, különösen ha figyelembe vesszük, hogy hány különböző stratégiájú és méretű hedge fund működik ma a világban. Ne felejtsük el a nagy érték alapú befektetőnket, őt a kezelt vagyon nagysága is korlátozza a rövidtávon gondolkodásban. Ennek ellenére magáról Warren Buffettről is tudni lehet, hogy spekulál néha, ő és a hozzá hasonló nagy befektetők 90%-ban hosszú távra, akár több tíz évre gondolkodnak. A legnagyobb összegek természetesen fundamentális kezekben vannak, nyugdíjpénztáraknál, szuverén alapoknál, biztosítóknál és mutual fundoknál. Ők mind hosszú távra gondolkodnak, egy-egy kiszemelt vállalatban nagyobb részesedést is vásárolnak. Ők biztosítják, hogy hosszú távón a piaci instrumentumok árazása a valós értékűknek megfelelő legyen, azaz a piac egészségesen működjön. Természetesen ma már vannak olyan hatalmas hedge fundok, mint például a Goldman Sachs Global Alpha (ami 2007-ben aztán nagyon csúnyán elvérzett), amelyek tisztán technikai-kvantitatív módon működnek, algoritmusait matematikusok tervezik, és automatikusan kereskednek. De ezen alapok nagysága is jócskán elmarad a fent említett szereplőktől. Ugyanakkor a nagybefektetőknek szüksége van a spekulánsokra és a kereskedőkre, ők biztosítják a piac számára a likviditást, hogy pozícióikat ki tudják építeni, részesedéseiket az árfolyam jelentősebb elmozdítása nélkül tudják megszerezni vagy értékesíteni. Dolgozatomban trading szempontból közelítem meg a dolgokat, megvizsgálva különböző kereskedési stratégiákat, azok felépítését és hatékonyságát különböző instrumentumok esetében, azonban természetesen a befektetők és a spekulánsok módszereire és motivációira is kitérek majd. A kereskedett instrumentumok: Azt szokták mondani, hogy a trader számára valójában mindegy milyen instrumentummal kereskedik, hiszen stratégiáját általában kvantitatív, árfolyammozgást vizsgáló módszerekre építi. Ez azonban így nem igaz, minden instrumentumnak megvannak a maga viselkedési sajátosságai, így a tradernek is ismernie kell azt, tudnia kell a különböző hírek várhatóan milyen reakciót váltanak ki a piaci szereplőkből. A világ tőzsdéin és pénzpiacain ma már szinte bármilyen termékre köthetünk üzletet, az egyszerű részvény és deviza tranzakcióktól kezdve, a határidős pitypangkontraktusokon át, egészen a komplex kamat swap termékekig. A legfontosabb tényező a trader számára, hogy a termék, amivel üzletel likvid legyen. Ilyen például az EURUSD devizapár, a világ legnagyobb forgalmú instrumentuma, vagy annak akár tőzsdei határidős kontraktusai, valamint a legnagyobb vállalatok részvényei (blue chipek), például a Dow Jones Index tagjai, vagy a legfontosabb energiahordozók és nyersanyagok határidős kontraktusai, mint a WTC Futures. A futures termékek kifejezetten népszerűek trading szempontból, a tőkeáttételes hatás miatt, amivel megtöbbszörözhető a nyereség (és a veszteség is), valamint a több lejáratnak köszönhetően egyszerre fedezeti és spekulatív jellegű pozíciók építhetőek ki, amelyekről majd később szó lesz. 4
Money Management Egy komplett kereskedési stratégia nem csak be és kiszállási pontokból és stop szintekből épül fel, hanem ugyanennyire fontos része a money management, amit magyarul talán portfolió készpénzgazdálkodásnak lehetne nevezni. A money managementnek valójában a felvett pozíció méretezésében van meghatározó szerepe, és igazából majdnem mindig egyszerű hüvelykujj szabályokra épül. Kereskedési aranyszabály/közhely, hogy Mindig használj stop-loss megbízást! Mindig! Mindig! Ennek megfelelően a money managementet a pozíció felvételekor alkalmazzuk és az előre meghatározott stop-loss szintünkből indulunk ki. Az alapfelvetés az, hogy spekulatív vagyonunk, befektetésre, kereskedésre szánt pénzünk egy bizonyos százalékánál többet nem veszíthetjük el, ez a legtöbb stratégia esetében 10%. Természetesen a hosszú távú befektetéseknél is alkalmazható (erről például a Deutsche Telekom részvényt 2000-ben birtokló, lelkes kisbefektetők tudnának mesélni). Az, hogy ez a spekulatív készpénzállomány mi alapján van elkülönítve (alapoknál instrumentum-súlyozás, vagy magánszemélynél szabadon felhasználható megtakarítás) az a pozíciófelvétel és a trading stratégia szempontjából közömbös, mi most csak ebből a szemszögből vizsgáljuk a MM szerepét. Miért fontos a Stop Loss használata? A T-részvény esete : A Deutsche Telekom részvényei a 90-s évek végén szolid befektetésnek számítottak, rengeteg kisbefektetőt is a piacra vonzottak. 1999 októberében pár hónapos szűk, kis volatilitású oldalazás után, melynek mélypontja 38 Euro volt, a részvény árfolyama felfelé indulni látszik. 43 Eurón veszünk is néhányat. Megfontolt tőzsdézőként stop losst is elhelyezünk egy kicsivel 38 Euró alatt (az oldalazó szakasz minimuma). A részvény pedig valóban elindul felfelé. Egészen 60 Euróig száguld, egy ideig küzd a szinttel, kisebb korrekció van, de aztán ezt az ellenállást is áttöri. Emiatt egy új stop szintet határozunk meg 57 Eurónál, hogy nyereségünket bebiztosítsuk. A következő 70 Eurós szint környékén hektikus és volatilis korrekció következik (a rövid távon kereskedők itt nagyon megégethették magukat), de az árfolyam végül ezt a szintet is áttöri. Újabb stopot helyezünk el 60 Eurónál. A részvény száguld, már 9 0 Eurós szinttel is megküzdött, a stop szintünket 83 Euróra emeljük. A részvény egészen 104 Euróig száguld, a dot.com lufi csúcsánál járunk, hatalmas az eufória, sokan vásárolnak 100 Eurón, 200-sszintekről álmodva. Sorra jönnek ki a jobbnál jobb elemzések, az akkori igazgató, Ron Sommer, rózsás képet fest a cég jövőjéről. A lufi azonban kipukkad. Az árfolyam nem sokkal 83-s stopunk előtt még megpróbálkozik egy visszakorrekcióval, azonban ez elhal, és a részvény továbbzuhan. A pozíciónk 83-nál kiütődik, azonban semmi okunk a bánatra, hiszen a T- részvény csak esik tovább, mint utólag kiderül, még 10 Euró alá is benéz. Mi pedig így is majdnem 100%-s hozamot értünk el kevesebb, mint egy év alatt, miközben egy valójában nagyon egyszerű, ám hosszabb távú szemléletben jól működő stratégiát alkalmaztunk. Ez remek példája annak, hogy a stop szintek konzekvens használata mennyire fontos még hosszú távon is. Érdemes belegondolni, hogy a Deutsche Telekom részvényei 2008 november 14-én 11,60 Eurón zártak... Nem kell messzire visszamennünk az időben, hogy hasonló esettel találkozzunk. A nyersolaj árfolyamával szinte ugyanez a történet játszódott le a közelmúltban. 5
Fontos szempont, hogy egy tradernek folyamatosan követnie kell a pozícióit, ezért számára a széles diverzifikálás nem lehetséges, ami miatt kockázatkezelési szempontból rendkívül fontos a veszteségbehatárolás, egyszerre legfeljebb 5-10-t pozit tud szemmel tartani. Egyszerű kiszámolni miért érdemes a pozícióinkat előre meghatározott veszteséggel lezárni, mint reménykedni a feltámadásban új beszállási pontok kivárása helyett. Tegyük fel, hogy egy határidős pozíción már 37%-s veszteségnél járunk. Ahhoz, hogy nullába kerüljünk erről a szintről 58,7%-s emelkedésre van szükségünk, ami rövid távon csak nagyon volatilis piacokon történhet meg (igaz, mostanság pont ilyen hullámzó piacokat láthatunk világszerte, ami azonban kifejezetten ellehetetleníti a tradinget, mint azt később látni fogjuk). 1/(1-V)-1=veszteségkiegyenlítődés, ahol V a veszteség százalékban: 1/(1-37)-1=58,7 A 10%-s szabály A 10%-s szabály valójában nagyon egyszerűen működik, az alapelv mindössze annyi, hogy a trading portfoliónknak, vagy a spekulatív kasszánknak, nevezzük, ahogy szeretnénk, összesen nem veszíthetjük el több, mint 10%-t. Ezt már a pozícióink felvételekor biztosítjuk, mert ettől függ majd az egyes felvett pozícióink mérete. Stop szintek felállításának szempontjából ez kétféleképp működik. Felveszek öt különböző pozíciót, és mind az ötnek 2%-s veszteségnél határozom meg a stop-loss szintjét. Ez az egyenlő felhasználás modell. Nézzünk erre egy példát, ahol a portfoliónk mérete 100,000 Euró. Részv ény Árfolya m Stop Loss Kockáz at %- ban Részvé ny dbszám Tőkebefektetés Kockázat/ Pozíció Tőkebef. %-ban Portfolió kockázat %-ban 6
A 120,00 105,00-12,50 83,00 9 960,00-1 245,00 9,96-1,25 B 100,00 90,00-10,00 100,00 10 000,00-1 000,00 10,00-1,00 C 50,00 40,00-20,00 200,00 10 000,00-2 000,00 10,00-2,00 D 70,00 59,00-15,71 142,00 9 940,00-1 562,00 9,94-1,56 E 20,00 12,00-40,00 500,00 10 000,00-4 000,00 10,00-4,00 Sum 49 900,00-9 807,00 49,90-9,81 A trading stratégiáknál azonban fordítva működik ez a szisztéma. Mivel ott a stop szintek beállításának előre meghatározott technikai módja van, ezért a stop szintekhez igazodva adjuk meg a felvehető méretet. A későbbiekben erre fogunk hagyatkozni. Ehhez a képletünk: Darabszám=Kockázat pozíciónként/(beszállási árfolyam-stop Loss szint Természetesen ez a MM képlet nem csak részvényekre, hanem szinte bármilyen instrumentumra alkalmazhatjuk, mint például egyszerűen strukturált index-certifikátokra (például DAX certifikát), ETF-kre, sőt tőkeáttételes termékekre (bármilyen határidős kontraktusra) is. Nézzünk erre egy egyszerű példát: Egy részvényt 100 Eurós árfolyamon veszünk meg, stopunkat 90 Euróra tesszük. Ha a részvény megüti stop szintünket, a veszteségünk nem lehet több a portfolió tőkénk 1%-nál, tehát 100,000 Euró esetén 1,000 Eurónál. Mennyit is vehetünk akkor ebből a részvényből? Darabszám=1,000EUR/(100EUR-90EUR)=100 db Ez a 100 db részvény tehát 10,000 Eurós pozíciót jelent, maximális veszteségünk 1,000 Euró. Ez az úgynevezett 1%-s modell. A való életben természetesen nem ennyire kerek számukkal találkozunk, de a számítás így is nagyon egyszerű. Stop Kockázat Részvény Tőkebefektetés Portfolió Tőkebef. kockázat Részvény Árfolyam Loss %-ban db-szám Kockázat/Pozíció %-ban %-ban A 120,00 105,00-12,50 66,00 7 920,00-990,00 7,92-0,99 B 100,00 90,00-10,00 100,00 10 000,00-1 000,00 10,00-1,00 C 50,00 40,00-20,00 100,00 5 000,00-1 000,00 5,00-1,00 D 70,00 59,00-15,71 90,00 6 300,00-990,00 6,30-0,99 E 20,00 12,00-40,00 125,00 2 500,00-1 000,00 2,50-1,00 Összesen 31 720,00-4 980,00 31,72-4,98 Példánkon az A részvény bekerülési árfolyama 120 Euró, a stop lossunkat 105 Euróra tesszük, így a részvényenkénti kockázatunk 15 Euró. Könnyedén kiszámolhatjuk, hogy a MM szerint így összesen 66 részvényt vásárolhatunk (természetesen mindig kerekítünk). A tőkebefektetésünk így 7,920 Euró. Amennyiben a trade-ünk rosszul sül el és a pozíciónk kiütődik, a veszteségünk mindössze 990 Euró. Fenti példánkhoz azonban hozzátartozik, hogy nagyon tág stop szintekkel kalkulál, a való életben rövid távú trading esetén sokkal szűkebben kerülnek meghatározásra ezek a szintek. Nézzük meg, hogy működik a MM tőkeáttételes instrumentumok esetén. Vegyük például a DAX Futures-t. A határidős termékek a legnépszerűbbek a traderek körében, mert gond nélkül lehet long és short pozíciót nyitni, ráadásul adott a tőkeáttételes jelleg. 5,000 pontnál nyitunk egy longot, a stop losst 4,960-ra tesszük. Egy tick elmozdulás a tőkeáttételes hatás miatt 25 Euró nyereséget vagy veszteséget jelent. A pozíció méretet tehát a következőképp számítjuk: 7
1,000EUR/(5,000-4,960)*25EUR=1 kontraktus Nézzünk egy másik, különösen Németországban népszerű terméket, egy DAX határidős long turbo certifikátot. Ezek a termékek K.O. szint elérése esetén akár nullára is futhatnak. Ha egy certifikát 5 Eurón van jegyezve, nagyon könnyen kiszámítható, hogy ha 1,000 Eurót akarunk kockáztatni, akkor 200 db certifikátot vásárolhatunk. Minden komplett kereskedési stratégiának megvan a maga pozícióméretezési módszere, ám mind nagyon hasonlít a fentiekben bemutatottakhoz, például a később részletesen bemutatásra kerülök teknőc kereskedés esetében. A fenti számítások nagyon jól alkalmazhatóak olyan stratégiák esetében, mint például Jeff Cooper Hit and Run stratégiái, melyek a beszállási pontok keresésére és a kezdeti stop loss meghatározására épülnek. Nem mellesleg a Money Management nem csak traderek, hanem egyszerű befektetők és spekulánsok számára is könnyen alkalmazható. Sávok és trendek Alapvetően kétféle piacról beszélhetünk, sávos és trendelő. Természetesen attól is függ, hogy milyen időtávon vizsgáljuk az adott instrumentum árfolyamát. Lehet, hogy egy devizapár árfolyama napi periódusú grafikonon egyértelmű irányt mutat, de elképzelhető, hogy ha kétórás periódusú grafikonon vizsgáljuk, akkor felfedezhetünk trading rangeket, vagyis kereskedési sávokat. Devizapárok esetén ez azért is különösen érdekes, mert ezek a legnépszerűbb instrumentumok rövidtávú (leginkább napon belüli) kereskedésben, a legismertebb futures termékek mellett. Sávról akkor beszélhetünk, ha a vizsgált időszakban a lokális mélypontok és csúcsok azonos szinten állnak. Ezek a sávok azért tradelhetőek jól, mert a sáv tetején eladási, míg a sáv alján vételi megbízást adunk, így azonban lemaradhatunk a kitörésekről, melyekből aztán a trendek alakulhatnak ki, valamint arra is figyelni kell, hogy a sáv elég széles legyen ahhoz, hogy a költségeik ne emésszék fel a nyereségünket. Trendelő piac esetén a lokális mélypontok és csúcsok egyre lejjebb illetve feljebb vannak. A trading stratégiák többsége a trendek megcsípésére épül, amelyek a sávokból kitörve alakulnak ki, hiszen megfelelő stop lossokkal a veszteség valóban minimális lehet, miközben a várható nyereség igen magas. Idevág a népszerű trading közhely: ne menj szembe piaccal, hanem tarts vele. 8
A traderek eszközei, az indikátorok A különböző indikátorok a technikai elemzés eszközei, és mint az már korábban említésre került, a traderek szinte mindig a kvantitatív elemzési módszerekre hagyatkoznak. Az indikátorok tulajdonképpen különböző kereskedési adatok felhasználásával kiszámított matematikai-statisztikai mutatók, melyeket felrajzolhatunk vizsgált grafikonunkra. Az indikátoroknak rengeteg típusa létezik, akad olyan kereskedési stratégia is amely egyetlen indikátor jelzéseire hagyatkozik. Valójában a különböző indikátorok eltérően hatékonyak különböző piaci körülmények között, vannak amik sávos és trendelő piacon is felhasználhatóak, és vannak amelyek csak egyik esetben. Épp ezért erősen javasolt kereskedési stratégiánk kialakításánál egyszerre több, eltérő alapú ilyen mutatót vizsgálni a kedvezőbb kockázat/hozam arány elérése érdekében, sőt visszatesztelést is ajánlott elvégezni az adott instrumentumon historikus adatok alapján. Kétféle indikátor típust különböztethetünk meg. A hatékonyabbak azok, amelyek a piaci folyamatokat azokkal egy időben vagy előre jelzik, ezeket leading indicator-oknak nevezzük, míg azokat, amelyek csak késve jelzik a piaci változásokat, lagging-indicator-nak. Az alábbiakban a legtöbbet alkalmazott, legnépszerűbb indikátorokat és azok használatát tekintjük át. Grafikon típus: Mielőtt az indikátorokkal kezdenénk foglalkozni, fontos megjegyezni, hogy a traderek alapvetően árfolyamgrafikonokból (chartokból) dolgoznak, ezekre rajzolják fel indikátoraikat. Az egyszerű vonaldiagramok itt nem elég megbízhatóak, ezért a legtöbb kereskedő úgynevezett japán gyertya chartokat. Ezek a kereskedést periódusokra bontva mutatják és látható rajtuk a különböző periódusok nyitó és záró árfolyama, valamint a mély és csúcspont is. A különböző gyertyaformációk önmagukban is jelenthetnek kereskedési szignálokat. A periódusok mérete szabadon megválasztható, lehet a grafikon 5-10 perces például FX daytrade kereskedésnél, vagy akár heti is hosszú távon gondolkodok számára. A gyertyák megalkotása egy 18. századi japán határidős rizskereskedő, Munehisa Homme nevéhez fűződnek, aki sokáig vizsgálta a piacokat és a résztvevők viselkedését. A gyertyák segítségével különböző jellegzetes formációkat figyelt meg, melyek használatával hatalmas vagyonra tett szert a tőzsdei kereskedés során. Talán ő a történelem első igazán híres tradere. 9
Trendvonalak: A trendvonalak nem annyira indikátorok, mint inkább segédeszközök a grafikonon a kereskedők számára. Számításukhoz nincs képlet, maguk a traderek rajzolják fel, ezért szubjektív jellegűek, ami rontja a megbízhatóságukat. Sokak szerint ezért a trendvonal rajzolás igazi művészet. Alapvető módszer, hogy a vélt mély és csúcspontok mentén húzzák be őket. Használják őket grafikon formációk felismerésére és stop szintek megállapítására is. Fibonacci: A Fibonacci vonalakat a híres középkori matematikus nevéhez fűződnek és az aranymetszés szabályain alapszanak, melyekkel mindenki találkozik matematikai tanulmányai során. Az aranymetszés aránya akkor áll fenn, ha a két szakasz közötti arány pontosan megegyezik az egyenes és a nagyobbik szakasz arányával. A két szakasz arányát a matematikában f-vel jelölik. Tőzsdei használatban a Fibonacci vonalak használata terjedt el leginkább. A segédvonalakat a grafikonon adott időszak lokális mély és csúcspontja közé húzzák be. A megjelenített vonalak támasz-ellenállás szinteket jelölhetnek, ami azt jelenti, hogy az árfolyam eléri az adott szintet akkor onnan visszafordulhat és egészen az előző vonalig visszaeshet, ha azonban áttöri azt, akkor várhatóan elmegy a következő ellenállásig, a legfontosabb szintek a 38,2 és a 61,8%- nál helyezkednek el. A Fibonacci vonalakt szinte az összes profi trader alkalmazza, mindegy, hogy devizásról, részvényesről vagy esetleg másról van szó. Épp ezért vannak elméletek, mely szerint azért működnek ilyen jól, mert mindenki használja őket, és ezért egyfajta önbeteljesítő jóslatként működnek. Donchian Channel: 10
A csatorna tulajdonképpen nem is tekinthető valódi indikátornak, nem igényel számítást és rendkívül egyszerű. Gyakorlatilag megjelöli az előző n (általában 20 vagy 55) kereskedési periódus csúcs és mélypontját mutatja meg. Sokan egyszerűen be és kiszállási pontok gyors észlelésére használják, mi szerint ha a csatornavonal egy szintet feljebb vagy lejjebb lép, akkor trend alakulhat ki és érdemes pozíciót felvenni, míg az ellentétes vonalat stop szintnek lehet használni. Egyszerűségük ellenére nagyon hatékonyak tudnak lenni, a méltán híres teknősök is erre alapozták be és kiszállási pontjaikat. Érdekességként érdemes megemlíteni az elég ellentétes megítélésű szalontáncos Nick Darvas módszerét, aki egyszerűen az 52 hetes csúcspontokat vette beszállási pontnak és ezzel a módszerrel rengeteg pénzt keresett az amerikai részvényeken. A történethez azonban hozzátartozik, hogy Darvas valójában az egyik legnagyobb bika piacon tevékenykedett, ezért nem volt túlzottan nehéz számára sikereket elérni a tőzsdén. Mozgóátlagok: Annak ellenére, hogy legging indikátorok, a mozgóátlagok szinte minden kereskedő képernyőjén megtalálhatóak, egyszerűségük és alacsony paraméterszámuk miatt előszeretettel használják a különböző időtávú árfolyammozgások irányának, trendek meghatározására, vételi és eladási jelzések keresésére, emellett több összetettebb indikátor is a mozgóátlagokra épül. A klasszikus statisztikai mozgóátlagú trendszámítás a következőképpen történik: ahol ŷ a mozgóátlagot jelöli, y az árfolyam értékeket, a t pedig az adott periódust. Így három tagból álló átlagot számítunk minden egyes t elemre, amit 3 tagú mozgó átlagnak nevezünk. A képletből következik, hogy a megfigyelt adatsor eleje és vége elvész, valamint, hogy a lehető legegyszerűbben simítja ki az adatsort, így a tendencia nehezebben felismerhető. Épp ezért a tőzsdei kereskedés során használt mozgóátlagoknál az utolsó elem előtti adatokra számítjuk az értéket. Ennek köszönhetően a mozgóátlag csak az idősor elején veszik el. Ez az egyszerű mozgóátlag (simple moving average), amely minden egyes elemet azonos súllyal vesz figyelembe, azon hátránya ellenére, hogy nem veszi figyelembe a frissebb adatok nagyobb jelentősségét, ez a legelterjedtebb indikátor a technikai elemzésben. Az exponenciális mozgóátlagok már érzékenyebb jelzéseket indukálnak, mert az újabb adatokat nagyobb súllyal számítják. Képlete: (Legutolsó ár*x%)+(előző napi mozgóátlag*(100-x%)) A mozgóátlagoknál fontos a vizsgált időszak mérete, a periódus szám megválasztása a kereskedni kívánt trend nagysága miatt. Túl hosszú intervallum esetén a a mozgóátlag teljesen kisimítja az idősort, túl rövid esetén pedig túl érzékenyen reagál a változásokra. A profik többsége az alábbi intervallumokat használja: rövid táv: 5-15 periódus középtáv: 20-60 periódus hosszútáv: 100-200 periódus A legegyszerűbb megközelítés szerint akkor kapunk vételi jelzést, ha a részvény árfolyama alulról keresztezi a mozgóátlagot, fordított esetben pedig eladási jelzést kapunk. A gyakorlatban azonban ez a módszer nem túl hatékony és rendkívül kockázatos is. Éppen ezért a gyakorlatban általában két mozgóátlagot használnak, egy hosszabbat és egy rövidebbet, és ezek keresztezését vizsgálják Amennyiben a rövidebb mozgóátlag alulról 11
metszi a hosszabbat, akkor vételi, fordított esetben eladási jelzést kapunk. A jelzés még erősebbnek tekinthető, ha a keresztezés után a két mozgóátlag egy irányba indul el. A mozgóátlagoknak egy nagyon nagy hátránya, hogy számításukból fakadóan lassan, késve adnak jelzést, mire azt megkapjuk már jelentős nyereségtől eshetünk el. Épp ezért a mozgóátlagokat csak más indikátorokkal együtt, azok jelzésének megerősítéseként érdemes alkalmazni, erre viszont kiválóan alkalmasak. Bollinger szalagok: A John Bollinger által kifejlesztett mutatók nem véletlenül váltak korunk legnépszerűbbjeivé. Az indikátor nagyon jól mutatja egy adott termék árfolyamának volatílitását, emellett gyorsan reagálnak az árfolyamváltozásokra. Az indikátor három vonalból tevődik össze: 1. Közép szalag: egyszerű mozgóátlag 2. Felső szalag: mozgóátlag + az adott termék szórásának a x-szerese 3. Alsó szalag: mozgóátlag - az adott termék szórásának a x-szerese Az alsó és a felső szalag tehát tulajdonképpen a mozgóátlag eltolása mindkét irányba az árfolyam volatilitásával. Minél kisebb tehát az adott termék volatilitása, annál szűkebb a Bollinger-sáv, annál közelebb állnak egymáshoz a szélső szalagok. Maga Bollinger a következő megállapításokat tette a szalagok alakulásából: -komolyabb árfolyam elmozdulásra lehet számítani, ha a szalagok beszűkülnek (vagyis csökken a volatilitás) -ha az árfolyam kitör a szalagok közül, akkor az aktuális trend folytatása várható -ha az árfolyam érinti az egyik szalagot, utána a másik szalagot is érinteni fogja Számításából fakadóan a traderek által kézzel megrajzolt trendvonalakkal és csatornákkal szemben objektív ábrát rajzol fel jelezve a volatilitást. Ahogy Bollinger is rámutatott, amikor 12
a szalagok egy szűk csatornát alkotnak, és az árfolyam kitör valamelyik irányba megnövekvő volatilitás mellett, az új trend kialakulását és nagyon jó pozíció felvételi jelzést jelenthet. A Bollinger szalagok sávos kereskedési stratégia esetén is alkalmazhatóak, itt azonban jóval óvatosabbnak kell lenünk, és mindenképp egy másik indikátort is használnunk kell, például az RSI-t. A hétköznapi használatban általában 20 periódusú mozgóátlagot és kétszeres szórást alkalmazunk a Bollinger szalagok felrajzolásánál, de gyorsabb kereskedés, például day trade esetén lehet rövidebb periódus számmal és szűkebb szórással dolgozni. Relative Strength Index (RSI): Az RSI egy gyors, momentum típusú mutató, ami sávos kereskedési stratégiák esetén tud nagyon jól működni. Gyorsasága miatt nagyon kedvelt, bár épp ezért sokszor ad hibás jelzést. Az RSI egy adott instrumentum árfolyamának fel és le mozgásainak arányát méri százalékban kifejezve. Ez teszi alkalmassá arra, hogy a szabálytalan áringadozásokból fakadó egyenetlenségeket kiegyenlítse. A következő képlet alapján számítható ki: RSI=100-[100/(1+U/D)] Ahol: U azon záróárak átlaga, melyek az előző n nap alatt növekedés mellett alakultak ki, D azon záróárak átlag, melyek az előző n nap alatt csökkenés mellett alakultak ki. Az n értéke természetesen tetszés szerint megválasztható, az indikátor megalkotója, Well Wilder a 14 napos intervallum használatát javasolta. Természetesen minél rövidebb időszakot választunk, annál volatilisebb lesz a mutatónk. Az indikátor kiegészítőjeként használhatunk úgynevezett szignálvonalat, ami nem más, mint az RSI egy rövidebb távú, általában 5 periódusú mozgóátlaga, azonban a nemzetközi gyakorlatban általában eltekintenek a szignálvonal használatától. A számításából adódóan az RSI 0 és 100 közötti értéket vehet fel. A legegyszerűbb megközelítés szerint a 70-s tartomány felett az instrumentum túlvett, míg harminc alatt túladott állapotban van (bika, illetve medvepiacon ez 80 és 20). Tényleges vételi jelzést akkor kapunk, ha az indikátor a 30-s tartomány alatt felfelé fordul, illetve alulról keresztezi azt, eladásait pedig akkor, ha a 70-s szint felett lefelé fordul és keresztezi azt. Magán az RSI grafikonon is jelölhetünk be támasz, illetve ellenállási szinteket, így újabb jelzéseket kaphatunk. Ilyen kritikus szint lehet az 50-s érték. Bika piac esetén, ha a mutató eléri ezt a szintet és visszafordul, akkor vételi jelzést kapunk. Medve piac esetén természetesen pont fordítva, ha a mutató lefelé pattan vissza innen, akkor short pozíció nyitására kapunk jelet. Érdemes még azt figyelni, hogy ha a mutató alsó és felső határszintjei többszöri ellenállást mutatnak, majd áttörik azokat, akkor erős vételi, vagy eladási jelzést kaphatunk, annak ellenére, hogy az árfolyam a túladott vagy túlvett tartományba kerül. Érdekesek lehetnek még a divergenciák. Van, hogy az árfolyam még felfelé mozog, de az RSI már eladási jelzést ad, ezek hamarosan bekövetkező trendfordulót mutathatnak. Az RSI a Bollinger szalagokkal együtt kiválóan alkalmazható indikátor sávos kereskedéshez. Stochastic: A Stochastic egy nagyon népszerű momentum típusú indikátor, ami elsősorban a piaci hangulatot méri. Van lassú és gyors változata, a különbség az, hogy a lassú stochastic kisimítja az árfolyamváltozásokat, ezért megbízhatóbb. Az alapelv az indikátor mögött az, 13
hogy bika piacon az árak az előző napok csúcsértékéhez, míg medve piacon a mélypontokhoz közel zárnak. A gyors (%K) és a lassú (%D) oszcillátort a legtöbb esetben együtt használják. Kiszámításuk a következőképpen történik: %K=100* (aktuális záróár-előző N periódus mélypontja)/ (előző N nap csúcspontja-előző N nap mélypontja) %D= Egyszerű mozgóátlag*%k Az N periódusszámnak a legtöbbször 14-et adják meg, míg a %D a %K-nak legtöbbször a 3 periódusos mozgóátlaga. A %D valójában a szignálvonal, tehát a %K kisimított átlaga. Használata nagyon hasonlít az RSI-re. A mutató 0 és 100 közötti értéket vehet fel, a 20 alatti szint a túladott, míg a 80 feletti a túlvett tartomány. Vételi jelzésnek tekinthetjük, ha a két vonal kilép a túladott tartományból és felfelé tart, ha a gyorsabb vonal keresztezi a lassút (bár ez sokszor fals jelzést szül, mert gyakori jelenség). Szintén érdemes vételi pozíciót felvenni, amikor már mindkét vonal a túladott tartományban van, de még mindkettő felfelé irányt mutat, sőt akkor is lehet long pozíciót nyitni, amikor a mutató esetleg visszateszteli a 80-as szintet, de visszafordul onnan. Ugyanezek fordítottjai természetesen short jelzést jelenthetnek a traderek számára, tehát ha például a két vonal lefelé kitör a túladott tartományból és irányuk is lefelé mutat, akkor eladni érdemes. MACD (moving average convergence divergence): Az MACD mutató hatvanas évekbeli bemutatkozása óta töretlen népszerűségnek örvend. Maga a mutató egy hosszabb és egy rövidebb periódusú exponenciális mozgóátlag különbségére épül, általában 12 és 26 periódusú mozgóátlagot alkalmazunk. Az MACD-hez 14
még hozzá szokták tenni a mutató egy rövid, általában 9 periódusú exponenciális mozgóátlagát is, amely szignálvonalként funkcionál. Az indikátor tulajdonképpen a korábban már bemutatott mozgóátlag kereszteződésekre épül. Ebből fakad hátránya is, hogy követő indikátorként lassan, megkésve ad jelzést, de megbízhatóan jelzi egy trend megváltozását vagy kialakulását. Mivel a különbözetükből kalkulálódik, amikor a mozgóátlagok metszik egymást, a mutató középső 0 vonalon halad keresztül. Amikor az MACD pozitív tartományban tartózkodik, a rövidebb átlag a hosszabb felett van, míg fordított esetben a negatív tartományban mozog. A hétköznapi használatban a középvonal metszésének nagy jelentősége van, mert trendelő piacon ritka jelenség. Amennyiben alulról keresztezi a vonalat vételi, ha felülről eladási jelzést kapunk. Még pontosabb jelzéseket kaphatunk, ha a szignálvonalat is figyelemmel kísérjük. A hagyományos megközelítés szerint, ha az MACD a szignálvonal alá esik, akkor eladási jelzést, még ha alulról keresztezi azt, akkor vételi jelzést kapunk. A középvonal feletti eladási szignálok esetén, minél magasabban fordul az indikátor, annál megbízhatóbb jelzést kap a befektető. A középvonalhoz közeli fordulók inkább csak pozíciózárásra adnak jelzéseket, semmint shortok nyitására, még ha a középvonal fölött alulról keresztezi az MACD a szignálvonalat, akkor nyugodt szívvel vehetünk fel vételi pozíciókat, hiszen a meglévő trenddel egy irányba kereskedünk. Hasonlóképpen, a középvonal alatti eladási szignálok short pozíció felvételére adnak jelzést. A középvonal alatt, attól távol forduló indikátor vételi jelzést ad, még a szignálvonalnak a középvonalhoz közeli keresztezése csak a short pozíciók zárására ad jelzést. ATR (Average True Range): Az ATR kifejlesztése szintén a híres Welles Wilder nevéhez fűződik, és napjainkban kezd egyre elterjedtebbé válni. A mutató tulajdonképpen egy termék árfolyamának volatilitását 15
méri, ezért nagyon jó segédeszköznek bizonyul, különösen olyan csapongó piaci környezetben, mint amit az elmúlt időszakban tapasztalhattunk a világ pénz és tőkepiacain. Már maguk a legendás teknősök is ezt használták stop szintek meghatározására (igaz, akkor még nem így nevezték a mutatót). A True Range-nek már a kiszámítása is nagyon érdekes, a következő három adatból a legnagyobbat vesszük: -Különbség az adott gyertya maximuma és minimuma között; -Különbség az előző gyertya minimuma és a legutolsó gyertya maximuma között; -Különbség az előző gyertya zárára és a legutolsó gyertya minimuma között; Az ATR ezen True Range-k exponenciális átlaga, általában 14 periódussal kalkulálunk, de ez természetesen szabadon megválasztható. Amennyiben a mutató alacsonyan mozog, akkor csendes, nyugodt piaccal van dolgunk. Ha a mutató huzamosabb ideig van alacsony tartományban, az nagyobb arányú árfolyam elmozdulás előszele lehet, akárcsak a Bollinger szalagok beszűkülése. Ha a mutató értéke magasan van, és ez meredek árfolyammozgással párosul, az azt jelenti, hogy az irány rövidtávon nem tartható fenn. Sok piaci trendforduló párosul extrém magas ATR értékkel. Kitörések beazonosításában remek eszközként funkciónál, hiszen volatilisebb piacon jóval nagyobb a fals kitörések kockázata, ezért sok trader az indikátort úgy alkalmazza, hogy fölfelé történő kitörés esetén az ATR értékével növelik a meghatározó szintet, és csak akkor vesznek fel pozíciót, ha az adott instrumentum a fölött zárt. Támaszszint áttörése esetén eladási pozíciót az ellenállás ATR-el csökkentet értékének túllépése esetén vesznek fel. ADX (Average Directional Index): Ez az összetett trendkövető indikátor szintén Welles Wilder találmánya. Magát a mutató két direkciós indikátor, a +DI-ból és a DI-ból származtatjuk. Az ADX ezeket kombinálja, majd kisimítja egy exponenciális mozgóátlaggal. Ehhez először a direkciós mozgást kell kiszámolni (+DM és DM). Felfelé mozgás = Aktuális csúcs Előző periódus csúcsa Lefelé mozgás = Előző periódus mélypontja Aktuális mélypont ha felf.mozgás > lef.mozg. és felf.mozg. > 0, akkor +DM = felfmozg., egyébként +DM = 0 ha lef.mozg > felf.mozg. és lef.mozg. > 0, akkor -DM = lef.mozg., egyébként -DM = 0 Ezután megválasztjuk a periódus számot, általában a 14 periódust alkalmazzák. A +DI és DI-t a következőképpen kapjuk meg: +DI= +DM exponenciális mozgóátlag/ ATR -DI= -DM exponenciális mozgóátlag/ ATR Az ADX mutatóhoz a két indikátor különbségének abszolút értékének exponenciális mozgóátlagát használjuk a következőkép: ADX = 100 * [abszolút érték (+DI -DI) exp. mozgóátlaga / (+DI + -DI)] A +DI az emelkedő trend erősségét, még a -DI a csökkenő trend erősségét méri. Az ADX indikátort, ami a trend erősségét méri, függetlenül attól, hogy emelkedő vagy eső trendről van e szó, a +DI és a - DI különbségéből képezzük, jellemzően 14 periódusra vonatkozóan. Az indikátor 0 és 100 közötti értéket vehet fel, a mutató 20-as érték fölé kerülése trend kialakulását vagy trendfordulót jelezhet, ami jó beszállási pont lehet, míg a 40-es érték felett 16
már nem árt óvatosnak lenni, és keresni kell a kiszállási pontokat. A mutató a 60-s értéket csak nagyon ritkán éri el. 20 pont alatt sávos kereskedésről beszélhetünk. Az ADX természetéből fakadóan más, általában momentum típusú indikátorokkal együtt alkalmazható nagyon jól, mint például a Parabolic SAR. Parabolic SAR: A Parabolic egy nagyon különleges, talán a legegyedibb indikátor már megjelenésében is. Azon az elven alapul, hogy a különböző trendekben az árfolyamok jellemzően egy parabolában maradnak. Ha a pontok az árfolyamgyertyák alatt vannak, akkor bika, ha felett, akkor medve trendről beszélhetünk. A kereskedők a parabolic-ot nem is beszállási pontok megtalálására használják, hanem úgynevezett trailing, követő stop szintként, ami azt jelenti, hogy ahogy a pozíciónk értéke egyre nő, a kiszállási pontot ( take profit szint) is húzzuk vele, nem csak kezdeti stop loss szintet adunk meg. Wilder számára az alapelgondolás az volt, mikor ezt az indikátort elkészítette, hogy az idő ellenségünk, és ha egy értékpapír nem tud az idő telésével még több profitot generálni számunkra, akkor likvidálni kell. A Parabolic SAR szinte minden trendhez külön kalkulálódik, ráadásul előre, ami azt mutatja, hogy momentum indikátorról van szó. Az általános képlete a következő: SAR n+1 = SAR n +α*(ep-sar n ) Ahol: SARn és SARn+1 az aktuális és a következő periódus SAR értékei; EP az extrém pont, felfelé ívelő trend esetén az aktuális trend árfolyam csúcs, lefelé ívelő esetén árfolyam mélypontját értjük. Amennyiben új lokális csúcs vagy mélypont születik a trendben, az EP is frissítve lesz; Az α értéke adja meg a gyorsulási faktort. Ezt trendfordulókor elsőre általában 0.02-re állítják be. Ehhez minden újabb EP pont elérésekor hozzáadnak 0.02-t. Ennek köszönhetően a SAR gyorsabban konvergál az aktuális árfolyamhoz. Az értéket azonban maximálni szokták 0.2- ben, hogy legyen túl nagy. Azonban ha elérjük ezt a szintet, akkor már nagyon erős trendről beszélhetünk. A SAR-t ennek megfelelően kalkulálják minden időszakra. Van azonban két kivételes eset: -Ha a következő SAR értéke benne van a következő periódus árfolyamsávjában, vagy azon túl (trendiránynak megfelelően) akkor az aktuális trend megfordul, úgy is felfoghatjuk, hogy aktiválódik a stopunk, és ennek megfelelően a SAR pont is oldalt cserél. Ilyenkor az α értékét visszaállítjuk 0.02-re, új EP értéket keresünk, és a SAR-t pedig elsőre az előző trend csúcs vagy mélypontjához igazítjuk az iránynak megfelelően. -Abban az esetben például, ha felfelé ívelő trend van, és a következő napi SAR érték a mai és a tegnapi árfolyamsáv mélypontja felett van, akkor újra kell kalkulálni, és ehhez a mélyponthoz kell igazítani. A SAR pontok egyértelműen kiválóak momentum indikátorként a stop szintek meghatározására trend esetén, oldalazó piac esetén azonban kevésbé használhatóak. Fontos, hogy a trend létét egy másik indikátor is megerősítse. 17
Jeff Cooper Hit and Run stratégiái: Jeff Cooper az egyik legismertebb részvénykereskedő. Többféle kereskedési stratégiát is kialakított, melyek rövidtávon is jól alkalmazhatóak voltak. Komplett kereskedési rendszert nem publikált, elsősorban a jó beszállási pontok megtalálásnak mestere. Csak is 30 és 100 USD közötti árfolyamú részvényekkel kereskedik. Kevés indikátort használt módszerei megalkotásához, inkább a különböző chartformációkat vizsgálta, illetve mikor milyen kereskedési jelzést adhatnak, valamint nagyban hagyatkozik a trendvonalakra melyek jó behúzására is nagy súlyt fektet. Saját maga a profitrealizálási stop szintjeit a trendvonalakhoz igazította. Ezek önmagukban nem jelentenek komplett kereskedési rendszert, hiszen ahhoz a megfelelő money management és kockázatkezelés is hozzátartozik, de ezeket természetesen mindenki maga meghatározhatja. A stop szinteket esetében viszonylag rugalmasan kezelhetjük elgondolásait, saját money management módszerünknek megfelelően változtathatunk rajta, ugyanis Cooper csak 30 és 100 USD közötti árfolyamú részvényekkel kereskedik (csak részvényekkel, ami nem jelenti azt, hogy stratégia nem használható más instrumentumokhoz), stop loss-szait pontban határozta meg, egy pont egy USD-t jelentett, így legnagyobb pozíció kockázata is maximum 3%-s árfolyamveszteség volt, ami elég szűknek mondható. Így róla is elmondható, hogy sok kis veszteségét ritkább de annál nagyobb nyerő tradekkel semlegesíti, és hogy stratégiái inkább rövid távú kereskedéshez vannak kitalálva. A jó beszállási pontok megtalálása fontos kereskedési elem, ezért érdemes részletesen végignézni Cooper milyen stratégiákat használ ezek megtalálására. Sok újdonságot nem alkotott, hisz sok stratégiája a már korábban említett Munehisa által meghatározott chartformációkra épülnek. A különböző kereskedési szignálokhoz a grafikont is meg kell vizsgálnunk, a különböző jelzések különböző piacokon működnek jól. Ehhez nyújthatnak segítséget a trendvonalak berajzolása. Meg kell állapítanunk, hogy sávosan mozgó vagy trendelő piacról van-e szó, és ha igen mi a trend iránya. Ez azért fontos, mert a különböző szignálok különböző körülmények között adnak jól használható jelzést. Egy már meglévő trendben például jó megerősítő jelzést adnak a 180-ak, a bomerek és a reversal new highok. Trenden belül, de avval szembe menő pozíció felvételéről adhatnak jelzést a gilligan islandek, míg a lizardok például tisztán trendfordulót jeleznek. 180 Long szignál: 1. Periódus: A záróárfolyam a gyertya alsó negyedében található 2. Per.: A záróárfolyam a felső negyedben található és az árfolyam a 10-es és az 50-es mozgóátlag felett van 3. Per.: Vétel 0,12 ponttal a második per. csúcsa felett 18
180 Short szignál: 1. Per.: A záróárfolyam a gyertya felső negyedében található 2. Per.: A záró a 10-es és 50-es mozgóátlag alatt van és a gyertya alsó negyedében 3. Per.: Eladás 0,12 ponttal az előző per. mélypontja alatt A 180-asok legjobban trendfordulók után, már meglevő új trendekben alkalmazhatóak, a trenden belül minden egyes 180-nál vehetünk egy újabb egységet (attól függően mekkora pozíciót akarunk felvenni). Stop szintekhez (take profit) a trendvonal használható. Lizard s day long: 1. Per.: A záró és a nyitó is a felső negyedben van, a mélypont 10 per.-ú mélypont 2. Per.: Vétel 0,12 ponttal az előző per. csúcsa felett Lizard s day short: 1. Per.: A nyitó és a záró az alsó negyedben vannak, a csúcspont 10 per.-ú csúcs 2. Per.: Eladás 0,12 ponttal az előző per. mélypontja alatt. A lizardok nagyon jól jelezhetnek trendfordulókat, de óvatosnak kell lenni velük pont ezért, és ajánlott a szűk stopok használata. 19