UBM Konferencia, 2015.április 2-3. A kelést követő takarmányozás jelentősége Dr. Pál László Pannon Egyetem, Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
Brojler végtermék előállítás Inkubáció 21 nap Termelés 35-42 nap Brojler indítás E18 D7-10 Átmenet a független, érett csibe időszakába
Brojler végtermék előállítás
A naposcsibe indítása Szülőpár állomány Takarmányozás Keltetés és szállítás Naposcsibe minőség Telep előkészítés Állategészségügy Tartástechnológia
A kelést követő első hét A szikanyag hasznosítása
A kelést követő első hét Gyomor és bélcsatorna fejlődése Bélbolyhok és mirigyek fejlődése A bél mikroflórájának kialakulása Enzimaktivitás fokozódása
A kelést követő első hét Immunrendszer fejlődése Thymus Bursa T- és B-limfociták Ellenanyagok
A kelést követő első hét Izomzat fejlődése Izomrostok növekedése Szatelit sejtek osztódása Mellizom tömeg
A kelést követő első hét Glükóz anyagcsere A glükóz a kelési folyamat energiaszolgáltatója A kelés során a glikogén raktárak kimerülnek Takarmány szénhidrát hiányában izomfehérje bontás is Energiahiányban: életfenntartás a növekedés helyett Hőháztartás fejlődése Homeotermia kialakulása: E19 - D4-5 Technológia, takarmányozás, szülőpár hatás
A kelést követő első hét Termelési mutatók Az első heti testtömeg és a hizlalás végi testtömeg szoros korrelációja. Problémák esetén: csökken az állomány egyöntetűsége megnövekszik az elhullás
A kelést követő első hét A naposcsibe biológiai és naptári kora Kelési folyamat Kezelés és szállítás Naptári kor korai csúcs késői Telepítés Biológiai kor Biológiai kor Biológiai kor
A kelést követő első hét A késői takarmányfelvétel hatásai Kisebb testsúly Kisebb bélbolyhok és felszívó felület A szikanyag lassúbb hasznosítása Gyengébb Bursa-fejlődés és limfocita osztódás Gyengébb immunválasz Lassúbb izomfejlődés, kisebb izomtömeg
Testtömeg (g) A kelést követő első hét A késői takarmányfelvétel hatásai 65 60 55 50 45 40 35 30 Kontroll Takarmány és víz nélkül a b c c c 6 óra 24 óra 48 óra
Kortikoszteron (ng/ml) A kelést követő első hét A késői takarmányfelvétel hatásai 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Kontroll Takarmány és víz nélkül a a b b 24 óra 48 óra
A kelést követő első hét Takarmányozás kihívásai Folyamatos és megfelelő táplálóanyag-ellátás biztosítása az embrionális és a kelés utáni életszakasz átmenetében Korai takarmányozási stratégiák Előindító takarmánykeverékek alkalmazása
Korai takarmányozási stratégiák Időzítés,,In ovo takarmányozás Keltetőben és a szállítás során A hizlalás helyszínén Összetétel és táplálóanyag-tartalom Könnyen emészthető táplálóanyagok Alacsony antinutritív szint Magas víztartalom Aminosavak, glükóz, szerves savak, MOS, közepes szénláncú zsírsavak, betain, ásványi anyagok kelát formában, vitaminok
Patio technológia
Saját kísérlet I. ROSS 308 típusú kakascsibék Kontroll csoport Korai kiegészítő: 0,5 g/csibe/6 óra (2,0g/csibe/24 óra) Keltetői korai takarmány kiegészítés 24, 36 és 48 órás életkorban betelepítés Takarmány: tritikale kukorica - szója alapú Indító szakasz (0-10.nap) Nevelő szakasz (10-25. nap) Befejező szakasz (25-42. nap)
A korai kiegészítő hatása a betelepítés előtti testsúlyra és az első 4 nap testsúly-gyarapodására * *
A kísérleti állatok testsúlya a hizlalás 4. napján b a d c e e Betelepítési életkor (óra)
A kísérleti állatok testsúlya a hizlalás 42. napján g 3400 3300 b a b b b b Kontroll Kiegészítő 3200 3100 3000 2900 2800 24 órás 36 órás 48 órás Betelepítés ideje
A különböző betelepítési idejű csoportok relatív testsúlya % a b a b b a b a b b c c Hizlalási nap
A korai kiegészítőt fogyasztó csoportok testsúlyelőnye a kontrollhoz képest % * Életkor (nap)
Takarmányértékesítés a teljes hizlalási időszakban (kg/kg) Takarmány kezelés Betelepítés (óra) Kontroll Kiegészítő Átlag 24 1,85 1,88 1,86 36 1,88 1,77 1,82 48 1,80 1,79 1,80 Átlag 1,84 1,81
Saját kísérlet II. ROSS 308 típusú vegyes ivarú csibék Takarmányozási kezelések Kontroll csoport Korai kiegészítő: 2g / csibe / 6 óra Indító takarmánykeverék Betelepítési időpontok 12 és 48 órás életkorban
A csibék testsúlya a betelepítések időpontjában g a a b
A 12 órás betelepítésű csibék testsúlya 48 órás életkorban g a a b
A 12 órás betelepítésű csibék testsúlya a 10. napon g a ab b
g A 48 órás betelepítésű csibék testsúlya a 10. napon
CV% A kísérleti állatok testsúlyának egyöntetűsége a 42. napon
A korai kiegészítőt fogyasztó csoportok testsúlyelőnye a kontrollhoz képest 7,0 6,0 5,0 % 5,6 6,4 4,9 4,0 3,4 3,0 2,0 1,0 0,0 0,5 0 2 10 24 42 Életkor (nap)
A keléskor alkalmazott táplálóanyagkiegészítés hatása a csibék testsúlyára Noy és Sklan (1997) Életkor (nap) glükóz keményítő olaj fehérje
A keléskor alkalmazott kiegészítők hatása a csibék testsúlyára Noy és Sklan (1999) Életkor (nap) kontroll LHS Oasis víz
Korai kiegészítők Összefoglalás A korai kiegészítő hatása a testtömegre kisebb induló testsúly előfordulhat a gyorsabb szikhasznosulás miatt nagyobb testtömeg-gyarapodás az első 4-10 napban a dózis hatása függ a betelepítési időtől a hizlalás végén is kimutatható lehet a táplálóanyagok önállóan is hatékonyak A betelepítési idő hatása a testtömegre a teljes hizlalás során megmutatkozott meghaladta a kiegészítő hatását a későbbi betelepítésű csibék óriási kompenzációra képesek
Elő-indító takarmánykeverékek A brojler gyorsan változó szükségleti igényei Ötfázisú takarmányozás Elő-indító táp: 0-5/6 nap (0,13 kg/brojler) Az élettani szükségletek jobb kiszolgálása A menedzsment, technológia, logisztika követelményei,,az elő-indító ára nem költség, hanem befektetés. Viszonylag kevés tudományos adat áll rendelkezésre. Fizikai forma takarmányfelvétel biztosítása Mini-granulátum (1,6-2,4 mm) Egyenletesen morzsázott (1,5-3,0 mm)
Elő-indító takarmánykeverékek Az elő-indító keverékek összetétele és táplálóanyag-tartalma Magas biológiai értékű fehérjeforrások Kitűnő emészthetőség biztosítása hőkezelt alapanyagok Mono- és diszacharidok alkalmazása Kristályos aminosav kiegészítők emészthető aminosav igény figyelembe vétele Telítetlen zsírsavak Enzimek (fitázok, NSP-bontók, proteázok stb.) Immunrendszer stimulánsok (essz. olajok, nukleotidok) Mikotoxinkötők Bélflóra stabilizátorok (pre- és probiotikumok)
Elő-indító takarmánykeverékek A takarmány táplálóanyagaira történő átállás időszaka A szik táplálóanyagai kompenzálhatják a takarmány összetételének hiányosságait. A kelés idején a telítetlen zsírsavak felszívódása meghaladja a glükóz és a metionin felszívódását. Az emésztőkészülék, az immunrendszer fejlődésének igénye fokozott. A napos csibék az első 7 napban a fehérjehiányra jobban érzékenyek, mint a lipidek vagy a szénhidrátok hiányára. A 25%-os nyersfehérje tartalmú elő-indító táp (d0-7) kedvezőbb tömeggyarapodást okozott, mint a 22%-os (Everaert et al., 2010; Toledo et al., 2011)
Különböző elő-indító keverékek hatása a csibék testsúlyára az első héten LP = alacsony nyersfehérje LCHO = alacsony szénhidrát LF = alacsony nyerszsír Swennen és mtsai (2009) Életkor (nap)
A glükóz, a metionin és az olajsav abszorpciója a kelés idején (0), 2 (2d) és 4 (4d) napos korban fed = azonnali takarmány not fed = takarmány nélkül held= 48 óráig takarmány nélkül Glükóz Met Olajsav Noy és Sklan (2001)
A takarmány emészthető lizin szintjének hatása a takarmányértékesítésre Indító szakasz Elő-indító szakasz Emészthető lizin (%)
Elő-indító takarmánykeverékek Takarmányozási,,kondícionálás (nutritional imprinting) A táplálóanyagok hosszú távú hatásai a génexpresszió befolyásolása révén Mérsékelten Ca- és P-hiányos tápok az első héten: jobb adaptáció a későbbi hiányos ellátáshoz (Yan és mtsai, 2005; Angel és Ashwell, 2007) Alacsony fehérje és aminosav szintek hatása? Kondícionálás? Korai takarmányozás
UBM Konferencia, 2015.április 2-3. Köszönöm figyelmüket!