OM: 033966 Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2009. 1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az iskola tantárgystruktúrája 1-4. évfolyam...6 2. Magyar nyelv és irodalom 1 4. évfolyam...7 2.1 Bevezetés... 8 2.2 Célok és feladatok... 8 2.3 Kulcskompetenciák... 9 2.4 Fejlesztési feladatok... 10 2.5 A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai... 12 2.6 Szükséges taneszközök... 12 2.7 A tanulók értékelése... 12 2.8 Az 1. évfolyam tanterve... 14 2.8.1Célok és feladatok...14 2.8.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák...15 2.9 A 2. évfolyam tanterve... 17 2.9.1Célok és feladatok...17 2.9.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák...18 2.9.3A következő tanévi fejlesztés feltételei...20 2.10 A 3. évfolyam tanterve... 21 2.10.1Célok és feladatok...21 2.10.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák...22 2.10.3 A következő tanévi fejlesztés feltételei...25 2.11 A 4. évfolyam tanterve... 26 2.11.1 Célok és feladatok...26 2.11.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák...27 2.11.3 A továbbhaladás feltételei...30 2.12 Tánc- és dráma 1-4. évfolyam... 31 2.12.1 Bevezetés...31 2.12.2 Célok és feladatok...31 2.12.3 Kulcskompetenciák...32 2.12.4 Fejlesztési feladatok...33 2.12.5 A tanulói tevékenységek a dráma modulban...34 2.12.6 Az 1. évfolyam tanterve...34 2.12.6.1Célok...34 2.12.6.2 Követelmények...34 2.12.7 A 2. évfolyam tanterve...35 2.12.7.1 Célok...35 2.12.7.2 Követelmények...35 2.12.8 A 3. évfolyam tanterve...36 2.12.8.1 Célok...36 2.12.8.2 Követelmény...36 2.12.9 A 4. évfolyam tanterve...37 2.12.9.1 Célok:...37 2.12.9.2 Követelmények...37 2.12.9.3 Értékelés:...38 3. Matematika 1-4. évfolyam...39 3.1 Bevezetés... 40 3.2 Célok és feladatok... 40 3.3 Kulcskompetenciák... 41 3.4 Célok és feladatok... 42 3.5 A fejlesztés fontosabb területei:... 42 3.6 Fejlesztési követelmények... 43 3.7 Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása... 44 2
3.8 Az órakeret évfolyamonkénti elosztása... 45 3.9 Taneszközök... 46 3.10 Az 1. évfolyam tanterve... 46 3.11 A 2. évfolyam tanterve... 49 3.12 3. évfolyam tanterve... 52 3.13 4. évfolyam tanterve... 56 4. Környezetismeret 1-4. évfolyam...60 4.1 Bevezetés... 61 4.2 Célok és feladatok... 62 4.3 Kulcskompetenciák... 62 4.4 Fejlesztési feladatok... 64 4.5 Fejlesztési követelmények... 65 4.6 Óraszámok évfolyamonként... 67 4.7 Témakörök évfolyamonként... 67 4.8 Az 1.évfolyam tanterve... 67 4.9 A 2. évfolyam tanterve... 69 4.10 A 3. évfolyam tanterve... 71 4.11 A 4. évfolyam tanterve... 74 4.12 A továbbhaladás feltételei 4... 76 4.13 Értékelés, az értékelés szempontjai... 76 4.14 Taneszközök... 77 5. Angol nyelv 1-4. évfolyam...78 5.1 Bevezetés... 79 5.2 Célok és feladatok az 1.-3. évfolyamon... 79 5.3 Kulcskompetenciák... 79 5.4 Fejlesztési feladatok... 80 5.5 Fejlesztési követelmények- várható eredmények... 81 5.6 Témakörök, tartalmak... 81 5.7 Óraszámok évfolyamonként... 83 5.8 A 4. évfolyam tanterve... 83 5.8.1 Célok és feladatok...83 5.8.2 Fejlesztési követelmények...83 5.8.3 Témalista (ajánlás)...84 5.8.4 Témakörök, tartalmak...84 5.8.5 A továbbhaladás feltételei...85 6. Számítástechnika 1-4. évfolyam...87 6.1 Bevezetés... 88 6.2 Célok és feladatok... 88 6.3 Kulcskompetenciák... 89 6.4 A műveltségterület heti óraszámai... 91 6.5 A tanulók értékelése... 91 6.6 Bevezető szakasz 1-2. évfolyam... 92 6.6.1 Fejlesztési feladatok...92 6.6.2 Fejlesztési követelmények, új tevékenységek...92 6.6.3 Javasolt óratervek és témakörök...93 6.6.4 Az 1. évfolyam tanterve...93 6.6.4.1Értékelési javaslatok...94 6.6.5 A 2. évfolyam tanterve...94 6.6.5.1A továbbhaladás feltételei...95 6.7 A 3. évfolyam tanterve... 95 6.7.1Értékelési javaslatok...96 6.8 A 4. évfolyam tanterve... 96 6.8.1 Értékelési javaslatok...97 3
6.8.2 A továbbhaladás feltételei...97 7. Technika és életvitel 1-4. évfolyam...99 7.1 Bevezetés... 100 7.2 Célok és feladatok... 100 7.3 Kulcskompetenciák... 101 7.4 Fejlesztési feladatok, követelmények... 102 7.5 Ajánlott tankönyvek... 102 7.6 Szükséges eszközök, anyagok... 102 7.7 Témakörök-időkeretek... 103 7.8 Az 1. évfolyam tanterve... 103 7.8.1 Célok...103 7.8.2 Követelmények...103 7.8.3 Értékelés...103 7.8.4 Tananyagtartalom...104 7.8.5 Fogalmak...104 7.8.6 A továbbhaladás feltételei...105 7.9 A 2. évfolyam tanterve... 105 7.9.1 Célok...105 7.9.2 Követelmények...105 7.9.3 Értékelés...105 7.9.4 Tananyagtartalom...106 7.9.5 Fogalmak...107 7.9.6 A továbbhaladás feltételei...107 7.10 A 3. évfolyam tanterve... 107 7.10.1 Célok...107 7.10.2 Követelmények...108 7.10.3 Értékelés...108 7.10.4 Tananyagtartalom...109 7.10.5 Fogalmak...110 7.10.6 A továbbhaladás feltételei...110 7.11 A 4. évfolyam tanterve... 110 7.11.1 Célok...110 7.11.2 Követelmény...111 7.11.3 Értékelés...111 7.11.4 Tananyagtartalom...111 7.11.5 Fogalmak...112 7.11.6 A továbbhaladás feltételei...112 8. Rajz 1-4. évfolyam...113 8.2 Bevezetés... 114 8.3 Célok és feladatok... 114 8.4 Kulcskompetenciák... 115 8.5 Fejlesztési feladatok... 116 8.5.1A megismerő- és a befogadóképességek fejlesztése...116 8.5.2 Óraszámok évfolyamonként...117 8.6 Az 1. évfolyam tanterve... 118 8.6.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások...118 8.6.2 Technikák, anyagok...119 8.7 A 2. évfolyam tanterve... 120 8.7.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások...121 8.7.2 Technikák, anyagok...121 8.8 A 3. évfolyam tanterve... 122 8.8.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások...123 8.8.2 Technikák, anyagok...123 8.8.3 Továbbfejlesztési alapok...124 4
8.9 A 4. évfolyam tanterve... 125 8.9.1 Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások...126 8.9.2 Technikák, anyagok...127 8.9.3 Kimeneti követelmények...127 8.9.4 Ajánlások értékelési eljárásokra...127 8.9.5 A megerősítés, értékelés módszerei...128 9. Ének-zene 1-4. évfolyam...129 9.1 Bevezetés... 130 9.2 Célok és feladatok... 130 9.3 Kulcskompetenciák... 130 9.4 Fejlesztési feladatok... 131 9.5 Az 1.- 4. évfolyam óraterve... 132 9.6 Az 1. évfolyam tanterve... 133 9.6.1 A továbbhaladás feltételei:...135 9.7 A 2. évfolyam tanterve... 136 9.7.1 A továbbhaladás feltételei:...137 9.8 A 3. évfolyam tanterve... 139 9.8.1 A továbbhaladás feltételei:...141 9.9 A 4. évfolyam tanterve... 142 9.9.1 A továbbhaladás feltételei:...143 10. Testnevelés és sport...144 1-4. évfolyam...144 10.1 Bevezetés... 145 10.2 Célok, feladatok... 145 10.3 Kulcskompetenciák... 145 10.4 Fejlesztési feladatok... 146 10.5 Fejlesztési követelmények... 146 10.6 Óraszámok évfolyamonként... 147 10.7 Az 1. évfolyam tanterve... 147 10.7.1Belépő tevékenységformák...147 10.8 A 2. évfolyamterve... 149 10.8.1Belépő tevékenységformák...149 10.8.2 A továbbhaladás feltételei...151 10.9 A 3. évfolyam tanterve... 151 10.9.1 Belépő tevékenységformák...151 10.9.2 A továbbhaladás feltételei...153 10.10. A 4. évfolyam tanterve... 153 10.10.1 Belépő tevékenységformák...153 10.10.2 A továbbhaladás feltételei...156 5
1. Az iskola tantárgystruktúrája 1-4. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv-és irodalom Idegen nyelv Matematika Számítástechnika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi 8 296 8 296 8 296 7,5 277 1 37 2 74 2 74 2 74 4,5 166 4 148 4 148 4 148 0,5 18 0,5 18 0,5 18 1 37 1 37 1 37 1,5 55 2 74 1 37 1 37 1 37 1,5 55 1,5 55 1,5 55 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 3 111 3 111 3 111 4 148 Kötelező 20 740 20 740 20 740 24 888 Szabadon választott 1,5 55 2 74 2 74 Összesen 21,5 795 22 814 22 814 24 888 6
2. Magyar nyelv és irodalom 1 4. évfolyam 7
2.1 Bevezetés Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembe vételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzetekhez, beszédben pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai,eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel. 2.2 Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez. A tanító feladata, hogy integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ily módon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez. Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek, és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának elemzése, jellemvonásaik, és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. 8
2.3 Kulcskompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció Feladatunk az ösztönös nyelvtudás formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és írás megtanítása, ez nélkülözhetetlen a tudományok további elsajátításában. Az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete, ehhez a szókincs gyarapítására és a szavak jelentésrétegeinek megismerésére és tudatosítására kell törekednünk. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mely megalapozza a szövegértés és a szövegalkotás összetettebb műveleteit. Különféle tevékenységformákat alkalmazva, a játékosságra építve kell a tudatos és kreatív nyelvhasználatra nevelnünk. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Alapvető feladat a szövegértési és alkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák révén. Matematikai kompetenciák A gondolkodtató feladatok szöveges részeinek megértése nélkül nélkülözhetetlen a pontos feladatmegoldáshoz. Az anyanyelv tanításakor a szöveghű és szövegértő olvasás, a nyelvtani ismeretek elsajátítása megalapozza mindezt. Természettudományos kompetenciák Az anyanyelv tanításában ismeretterjesztő szövegek is megjelennek, ezek feldolgozásával megalapozhatjuk a természettudományos gondolkodást, felkelthetjük a tanulók érdeklődését a szűkebb és tágabb környezetük iránt. Iskolánk különösen nagy figyelmet szentel a természet megismertetésére, környezetünk védelmére. Az anyanyelvi foglalkozások lehetőséget biztosítanak a természet tanulmányozására és az ehhez kapcsolódó nevelési feladatok megvalósítására. Digitális kompetencia A tanító építhet az információs társadalom technológiáira. Azonban fontos feladat tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére nevelni. Az információtömeg kezelése és szűrése elképzelhetetlen a tudatos nyelvhasználat nélkül. Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni és csoportos tevékenységtípusok alkalmazása. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, kitartását, igényességét, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és minél önállóbban legyenek képesek irányítani. Szociális és állampolgári kompetenciák Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola, éppen ezért a tanítónak elfogadó, pozitív légkört kell biztosítania az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységben. A megfelelő légkörben kell szervezni az anyanyelvi tevékenységet, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gya- 9
korlását és a konfliktuskezelés alapjait. Erre épülve alakulhat ki az igényes nyelvi kifejezés és magabiztosság. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák A változatos munkaformák lehetőséget biztosítanak az anyanyelvi órákon a tanulók különböző megnyilatkozásaira, a tanórán kívüli feladatvállalásra. Az érdeklődés felkeltésével aktív résztvevővé válhatnak a tanulás szervezésében, felelősségtudatuk megerősödhet Esztétikai és művészeti kompetenciák. Az anyanyelvi nevelés több lehetőséget is tartogat az esztétikai és művészeti kompetenciák megvalósítására. A szövegértés, a hangos olvasás eszközzé tételéhez a tanító szépirodalmi szövegeket választ,melyek esztétikai értékeit felfedezteti, tudatosítja a tanulókkal A játékos feladatok,meseillusztrációk, korhű ábrázolásmódok a művészet több területét is lefedik 2.4 Fejlesztési feladatok Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal. Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a művészi szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1 4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is. A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, 10
érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Az Ismeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét. 11
2.5 A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai évfolyam 1. 2. 3. 4. heti évi heti évi heti évi heti évi Magyar nyelv és irodalom 8 296 8 296 8 296 7,5 277 Olvasás 3,5 3,5 3 3,5 Fogalmazás -- -- 1,5 1,5 148 148 185 203 Tánc és 0,5 0,5 0,5 0,5 dráma Nyelvtan -- 2 2 2 148 148 111 74 Írás 4 2 1 -- 2.6 Szükséges taneszközök Tanulói taneszközök: tankönyvek, feladatlapok, munkafüzetek, vázolólapok, füzetek, betűkártyák, betűtartó, betűsín, stb Tanítói taneszközök: betűtábla, hívóképek, betűkártyák, szóképek, tárgyképek, diafilm, abc-s táblák, video film, hangszalag, írásvetítő, TV, video lejátszó, könyvek, kézikönyvek, bábok, CD lemez, magnó, CD lejátszó, falitáblák, nyelvtani applikáció, írók arcképcsarnoka, Magyar Helyesírás Szabályai, Szinoníma szótár, Szólások,közmondások, Értelmező kéziszótár, újságok, stb. 2.7 A tanulók értékelése A magyar nyelvi és irodalmi műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Ezek értelmében a pedagógus folyamatosan végezzen az osztályában személyre irányuló értékelést, illetve visszatérően az osztályt érintő, teljes körű értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, sőt ezeknek megfelelően ők maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit. Az értékelés döntően személyre szóló fejlesztő értékelés legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. A reális és ösztönző értékelés alapja a tanulók tudásának, teljesítményének alapos ismerete. E tekintetben nagy jelentősége van a folyamatos megfigyelésnek, adatgyűjtésnek, az adatok rendszerezésének, reflektálásának. Formáló-segítő értékelésre van szükség, vagyis megerősíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre. Minden jelentősebb tanulói megnyilatkozásra reagálni kell. Minél több pozitív visszajelzést kell adni, hiszen a sorozatos kudarcok csak demotiválják a diákokat. A tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek). A tanulók értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre, folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre. Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. A formatív értékelés célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a meg- 12
erősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl. a témazáró anyanyelvi dolgozatok, fogalmazások, év végi felmérések. Az ellenőrzés különféle formái harmonikusan jelenjenek meg a nevelési folyamatban, pl. szóbeli feladatmegoldás, írásbeli feladatmegoldás, cselekvés, vizuális megjelenítés, szóbeli felmérés, írásbeli felmérés, szóbeli felelet, írásbeli felelet, szóbeli beszámoló, szóbeli házi feladat, írásbeli házi feladat, dolgozat, feladatlap stb. A feladatlapok tartalmazzanak feleletválasztó, feleletalkotó és képességjellegű tudást mérő feladatokat egyaránt. Az értékelés terjedjen ki mind az affektív tanulással kapcsolatos követelményekre (pl. a befogadásra, a válaszadásra, az értékrendszer kialakulására), mind a pszichomotoros követelményekre (pl. az utánzásra, az automatizálásra, az artikulációra), mind a kognitív követelményekre (pl. a tények, fogalmak, szabályok ismeretére, az összefüggések megértésére, az alkalmazásra). Az 1 4. osztályban hangsúlyosabb szerepet kapjon a tanulók munkájának megítélésben a szóbeli és az írásbeli kommunikációs készség: az írás, a helyesírás, az olvasás, a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás értékelése, mint az anyanyelvi és az irodalmi ismeretek elsajátításának a mérése. A beszédkészség mérése folyamatos legyen, ám minden esetben jellemezze a személyiség tisztelete; hiszen célja elsősorban az önismeret fejlesztése, az önbizalom erősítése. Az anyanyelvi tudás értékelésében meghatározó az anyanyelvi jártasságok, képességek, készségek szintjének az ellenőrzése. A nyelvi rendszer megismerését előkészítő alapvető fogalmak (pl. a hang, a szóelem, a szó, a szófaj, a mondat, a mondatfajták) ismerete csak eszközjellegű, a nyelvi tudatosság fokozatos fejlesztését, a kommunikáció tanulását szolgálja, nem lehet meghatározó eleme a tanulói teljesítmény értékelésének. Az olvasásteljesítmény megítélésében a súlypont az olvasottak megértésén van, az 1 4. osztályban legfontosabb a szó szerinti megértés, ám szükség van az értelmező, interpretáló olvasás elemi műveleteinek az elsajátítására is. Az olvasottak megértését sokféleképpen bizonyíthatja a tanuló, az ellenőrzés során célszerű tehát figyelembe venni az egyéni sajátosságokat. A hangos olvasást, illetve a felolvasást illetően a megértést leginkább akadályozó hibáknak van jelentőségük (pl. mást olvasás, akadozó olvasás gyakori újrakezdéssel, túl lassú tempó, nem megfelelő hangsúlyozás, dallamvezetés, tagolás). Az írás értékelése során abból kell kiindulnunk, hogy az egyéni mozgássajátosságok kezdettől megjelennek a gyermekek írásában. Ezért természetes, hogy többségük nem képes reprodukálni az írásmintát, csak többé-kevésbé követi a szabályos betűalakítást és kapcsolást. A legfontosabb kritérium az olvashatóság. Az eszközi használat szempontjából jelentőséggel bír még a folyamatos, lendületes vonalvezetés, a tempó is. A tetszetősség fő összetevői: a tisztaság, rendezettség, egyszerűség, egyöntetűség és az ízléses elhelyezés. A fogalmazások szöveges értékelése elsősorban segítő szándékú legyen, személyre szabottan nyújtson útmutatót arra vonatkozóan, hogyan lehet a fogalmazást tovább javítani, alakítani. A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze. 13
2.8 Az 1. évfolyam tanterve 2.8.1Célok és feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A helyes légzés, a helyes ejtés, beszédet kísérő nem nyelvi jeleknek a megismerése. A nyelvi jelek és a nem nyelvi jelek használatának összehangolása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség fejlesztése. A mindennapi és közösségi kommunikációs helyzetek viselkedési szabályainak megismerése és alkalmazása. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A mindennapi kommunikáció nyelvi fordulatainak megismerése és alkalmazásuk szerepjátékokban, valamint a mindennapi élethelyzetekben. Az iskolán kívüli közösségi viselkedés szabályainak megismerése és alkalmazása. A színházlátogatással kapcsolatos kommunikációs helyzetek gyakorlása. A színház életének alapszintű megismerése, a drámajáték előkészítése. A szóbeli élménybeszámoló gyakorlása. A szókincs bővítése. Olvasás, szövegértés Az olvasással, az írásbeliséggel kapcsolatos motivációs bázis kiépítése és megerősítése. Az olvasás és az írás jelrendszerének elsajátítása, igazodva az egyéni sajátosságokhoz. A hangos és néma olvasás technikájának elsajátítása. A pontos olvasás kialakítása az olvasási hibák megelőzésével, korrekciójával. A szövegértő olvasás megalapozása a jelentéskereső, jelentésteremtő beállítódás kialakításával; a gyermekek érdeklődéséhez és fejlettségi szintjéhez igazodó rövid, egyszerű szövegek néma olvasásával, az olvasottak szó szerinti megértését bizonyító egyénre szabott feladatok megoldásával. Irodalomismeret, műismeret Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása: a mesehallgatás, -olvasás, vershallgatás, versmondás örömszerző, önjutalmazó tevékenységként való megtapasztalása. Műélvezet a beleélés, képzelet, asszociációk, játék, ritmus, zene révén. Az esztétikai fogékonyság és az ízlés formálása. A műalkotások aktív, kreatív befogadásának megalapozása. Ismerkedés szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegekkel. A költői nyelv sajátosságainak (ritmus, rím, zeneiség, képek) megfigyelése, megértésük megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. mese, vers, versszak, verssor, ritmus). A tanulási képességek és a kreativitás fejlesztése. A könyv, újság, folyóirat jellemzőinek megismerése. Tájékozódás a könyvtárban. Az irodalmi művekben megjelenő emberi, erkölcsi és esztétikai értékek iránti érzékenység formálása. Alapvető erkölcsi fogalmak (jó, rossz) és esztétikai minőségek (szép, csúnya) gyakorlati megtapasztalása. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi tudatosság fejlesztése. A hang, a szó, a mondat és a szöveg fogalmak tapasztalati úton való megismerése. A mondatok helyes hanglejtésének a megfigyelése. A rövid és a hosszú magánhangzók, a j és a ly írásának gyakorlása. Az elválasztás szabályainak tapasztalati úton való megismerése. Az írásbeli nyelvhasználat megalapozása. Írás Az írással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása. Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok életkori sajátosságaira, fejlettségi szintjére, illetve haladási tempójára való tekintettel. A helyes írásszokások kialakítása. A lendületes, összerendezett írásmozgás kialakítása, az írástechnika megalapozása, fejlesztése. Az olvasható, lendületes, folyamatos, tetszetős kézírás megalapozása. A tanulási képesség fejlesztése A tanulók olvasási szokásainak megismerése és fejlesztése. A könyv- és könyvtárhasználati képességek megalapozása. A gyermekújságok megismerése. Az önálló ismeretszerzés megalapozása. 14
2.8.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes kiejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs tartalmának pontosítása. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése. Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. Belépő tevékenységformák A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A beszédritmus megfigyelése, utánzása beszédben, felolvasásban rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együtt-működés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. Feladatok utasításának értelmezése. Képolvasás, mesemondás. A szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel. A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztéséhez analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak alkotása. Mondatalkotás eseményképről. A helyzetet meghatározó kifejezések (relációs szókincs) megismerése és használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását segítő gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakításával, kapcsolásával. A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk megtanulása, gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes kiejtése. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvő hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értő néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követő olvasás. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló előké- 15
Témakörök, tartalmak A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével. Olvasás, szövegértés, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége. A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata. Társadalmi ismeretek A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. Belépő tevékenységformák szítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció készítése. Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek megfigyelése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az olvasmányokban megfigyelt élethelyzetek megjelenítése, megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben. Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a drámás eljárásokkal. Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadásuk társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal. Memoriter Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve kívánatos meghatározni. 16
2.9 A 2. évfolyam tanterve 2.9.1Célok és feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása A helyes légzés, a helyes ejtés, a beszédet kísérő nem nyelvi jeleknek megfigyelése és alkalmazásuk. A mondatfonetikai eszközök szerepének tudatosítása, alkalmazásuk fejlesztése. Mese feldolgozása a drámajáték eszközeivel. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajátékkal. A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség fejlesztése. A mindennapi és közösségi kommunikációs helyzetek viselkedési szabályainak megfigyelése és törekvés az alkalmazásukra. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A mindennapi kommunikáció megismert nyelvi fordulatainak alkalmazása a szerepjátékokban, valamint a mindennapi élethelyzetekben. Olvasás, szövegértés Az olvasás motivációs bázisának gazdagítása, az olvasási kedv megőrzése, az érdeklődés formálása az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az olvasás technikájának megszilárdítása, a szöveghű (pontos és helyes), értelmes, folyamatos hangos olvasás megalapozása és fejlesztése. Az olvasás pontosságának, helyességének és tempójának fejlesztése speciális gyakorlatokkal. A hibák csökkentése, korrekciója differenciáltan. A néma értő olvasás fokozatos elsajátítása. A szó szerinti megértés fejlesztése. Az értelmező, bíráló, alkotó olvasás megalapozása. A szövegből való tanulás alapozása. A könyvek különböző fajtáinak megismertetése, használatuk az olvasás céljának megfelelően. A természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos elemi ismeretek nyújtása. Irodalomismeret, műismeret A műélvezet megtapasztalása, átélése a beleélő mesehallgatás, a képzelet, a dramatikus megjelenítés és a verszene révén. Az ízlés és az esztétikai fogékonyság formálása. Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés más népek irodalmának alkotásaival. Mese és valóság különbségének tudatosítása. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesefajták, verses mese, népköltészet, műköltészet, mesekezdő és -befejező formulák, vidám, szomorú hangulat, a verszene eszközei: rím, ritmus, ismétlődés). Az empátia, a beleélő képesség, a fantázia, az önismeret, az önkifejezés, a kreativitás fejlesztése. Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása. A természettel és a társakkal, felnőttekkel szembeni humánus magatartásra nevelés. Különböző dramatikus formák kipróbálása. Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A szóelemek megismerése. A nyelvi elemzési készség fejlesztése, a nyelvi tudatosság erősítése. A nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. A helyesírási szótár használatának megalapozása. A kiejtés szerinti helyesírás fontosabb szabályainak megismerése. A szótagolás és az elválasztás szabályainak a megismerése, tudatos alkalmazásuk megalapozása. A hangos olvasás fejlesztése. A kiejtéstől eltérő betűkapcsolatok helyes olvasása és helyesírásuk tudatosítása. A szóelemzés alkalmazása a kiejtéstől eltérő helyesírású szavak lejegyzésében. A helyesírási készség fejlesztése. A j hang kétféle jelölésének megismerése, a hangűrtöltő j szerepének a feltárása. A nyelvi tudatosság erősítése, a szövegalkotó készség fejlesztése. A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megismerése, használatuk tudatosítása. A magyar nyelvi ismeretek bővítése, az egyszerű és az összetett szavak megkülönböztetése. A mondatfajták megismerése, megkülönböztetésük a mondat jelentése alapján. A mondat- és szövegalkotási készség fejlesztése. A mondatvégi írásjelek használatának tudatosítása. 17
Írás Az íráskészség tervszerű fejlesztése. Az írás eszközszintű használatának megalapozása az írástechnika megszilárdításával, az alkotó, alkalmazó feladatok arányának növelésével. A hibák csökkentése, korrekciója, a tempó fejlesztése az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodva. Olvasható, tiszta, jó tempójú, tetszetős írás kialakítása. A készségfejlesztés összekapcsolása más anyanyelvi nevelési feladatok megvalósításával (beszédművelés, helyesírás, beszéd, olvasás fejlesztése stb.). Az írásszokások megerősítése, szükség esetén korrekciója. A tanulási képesség fejlesztése A könyvtárban való tájékozódás, könyvkölcsönzés megtanulása. Az információkereső technikák megalapozása. 2.9.2Témakörök,tartalmak,belépő tevékenységformák Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A mondatés szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Mondatalkotások. Két, majd több mondat öszszekapcsolása. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése. Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetéről. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlődések. Belépő tevékenységformák Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megfigyelése és értelmezése. szövegkörnyezetben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés. Történet mesélése. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. Szóbeli szövegek, feladatszövegek értelmezése, lényegének elmondása. A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegkörnyezetben. A verses forma fölismerése, a szöveg ritmusának jelzése tapssal. 18
Témakörök, tartalmak Olvasástechnika Hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás. Belépő tevékenységformák Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. Írásbeli szövegek alkotása Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés. Íráskép Betűismeret és -kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása. Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Rövid írásbeli válaszadás olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról két-hárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrzéssel. A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra és emlékezetből. Válogató másolás és akaratlagos írás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat. A tanulási képesség fejlesztése A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerző szerint ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájéko- 19
Témakörök, tartalmak könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői. Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. Belépő tevékenységformák zódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával, szerkezetével. Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással, többféle kommunikációs helyzetben. Memoriter Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg. 2.9.3A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 a tanulók által gyakran használt szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással. 20