A vizes élőhelyeinkkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek végrehajtása Magyarországon A biodiverzitás fenntartása és megőrzése vizeinkben és vizes élőhelyeinken c. konferencia Haszonállat-génmegőrzési Központ Báldy Bálint Konferencia központja (Gödöllő, Isaszegi út 200.).
Az előadás fejezeteinek áttekintése I. A vizes élőhelyekkel foglalkozó nemzetközi természetvédelmi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai II. A végrehajtást segítő hazai természetvédelmi intézményrendszer III. A végrehajtás főbb területei: Tervezési és engedélyezési folyamatok Vizes élőhelyek kezelése és rekonstrukciója Finanszírozás Oktatás, bemutatás, társadalmi együttműködés
A vizes élőhelyekhez szorosabban kapcsolódó nemzetközi természetvédelmi egyezmények 1971: A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről (Ramsar, Irán) 1979: Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről 1986: A vándorló vadon élő állatfajok védelméről (és AEWA) 1992: Biológiai Sokféleség Egyezmény
1979: Madárvédelmi irányelv 1992: Élőhelyvédelmi irányelv 2000: Víz Keretirányelv A vizes élőhelyekhez szorosabban kapcsolódó európai uniós jogszabályok és dokumentumok 2011: Az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégiája 2011-2020
A végrehajtást meghatározó fő hazai dokumentumok I. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény II. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv IV. (a Nemzeti Környezetvédelmi Program IV. részeként) III. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2014-2020 IV. Priorizált Intézkedési Terv (Natura 2000)
A vizes élőhelyek definíciója Ramsari Egyezmény: - természetes vagy mesterséges; - állandó vagy ideiglenes; - álló vagy áramló; - édesvizű, félsós vagy sós; vízhatás alatt álló élőhelyek (mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek). Magyar viszonyokra adaptált, és az Egyezmény által jóváhagyott definíció: vizes élőhely minden olyan víztér, amelyben középvízállás esetén az átlagos területarányos vízmélység a 2 m-t nem haladja meg.
Hazai közösségi jelentőségű vizes élőhelytípusok az élőhelyvédelmi irányelv alapján 3130 Törpekákás iszapnövényzet 3150 Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja 3160 Láptavak 3260 Patakok hínárja 3270 Ártéri ruderális magaskórós folyómedernövényzet 6410 Kékperjés láprétek 6440 Ártéri mocsárrétek 7110 Dagadólápok 7140 Tőzegmohás lápok és ingólápok 7210 Télisásosok 7220 Mésztufás források 7230 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek
A Ramsari Egyezmény 3 pillére 1. Bölcs hasznosítás (fenntartható hasznosítás) az összes vizes élőhely tekintetében, a területfejlesztési tervezés, a szakpolitikák, a jogalkotás, a kezelési intézkedések és a közoktatás útján 2. Nemzetközi jelentőségű Vizes Élőhelyek (ramsari területek) kijelölése és megfelelő kezelésük biztosítása, ami magában foglalja az ökológiai jelleg fenntartását, a képzést, a kutatást és a monitorozást 3. Nemzetközi együttműködés a határon átnyúló vizes élőhelyek, a több országban elterjedt, vizes élőhelyekhez kötődő fajok és a több ország vizes élőhelyeit érintő fejlesztések tekintetében
Mi a Natura 2000? A Tanács 79/409/EGK sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről A Tanács 92/43/EGK sz. irányelv a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről Különleges madárvédelmi területek Különleges természet-megőrzési területek Európai Unió ökológiai hálózata Az európai természeti örökség védelme, a biológiai sokféleség megőrzése
Az előadás fejezeteinek áttekintése I. A vizes élőhelyekkel foglalkozó nemzetközi természetvédelmi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai II. A végrehajtást segítő hazai természetvédelmi intézményrendszer III. A végrehajtás főbb területei: Tervezési és engedélyezési folyamatok Vizes élőhelyek kezelése és rekonstrukciója Finanszírozás Oktatás, bemutatás, társadalmi együttműködés
A nemzeti park igazgatóságok működési területe
Az előadás fejezeteinek áttekintése I. A vizes élőhelyekkel foglalkozó nemzetközi természetvédelmi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai II. A végrehajtást segítő hazai természetvédelmi intézményrendszer III. A végrehajtás főbb területei: Tervezési és engedélyezési folyamatok Vizes élőhelyek kezelése és rekonstrukciója Finanszírozás Oktatás, bemutatás, társadalmi együttműködés
Természetvédelmi tervezést szolgáló dokumentumok: Védett természeti területek: kezelési terv (kötelező) Natura 2000 területek: fenntartási terv (nem kötelező)
Natura 2000 területet érintő tervek és beruházások engedélyeztetési folyamata Minden Natura 2000 területen megvalósuló vagy arra várhatóan jelentős hatást gyakorló terv, program, beruházás előtt megfelelő vizsgálatot kell végezni, a Natura 2000 terület jelöléséül szolgáló közösségi jelentőségű fajokra és élőhelytípusokra, valamint azok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások becslése érdekében.
Új beruházások Elvégzendő munkák előzetes, természetvédelmi szervekkel együttes megtervezése. Differenciált engedélyezés (tiltás, feltételekhez kötés, szabadon engedés). Nemzeti park igazgatóság természetvédelmi szakfelügyelete a kivitelezésnél.
Az előadás fejezeteinek áttekintése I. A vizes élőhelyekkel foglalkozó nemzetközi természetvédelmi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai II. A végrehajtást segítő hazai természetvédelmi intézményrendszer III. A végrehajtás főbb területei: Tervezési és engedélyezési folyamatok Vizes élőhelyek kezelése és rekonstrukciója Finanszírozás Oktatás, bemutatás, társadalmi együttműködés
Nádgazdálkodás
Kiskunsági szikes puszta legeltetése
darab A biodiverzitás fenntartása és megőrzése vizeinkben és vizes élőhelyeinken konferencia 2016. május 20. A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő főbb állatállományok változása 1990-2013 között 6000 5000 4000 3000 2000 1000 magyar szürke marha magyar tarka marha juh ló bivaly 0 1990 1994 1998 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 év
Vizes élőhelytípusokhoz kötődő fajok, melyekre fajmegőrzési tervek készültek
Élőlény A biodiverzitás fenntartása Fajok és megőrzése Tudományos vizeinkben és név vizes élőhelyeinken konferencia Élőhelytípus 2016. május 20. csoport Állatok Alpesi gőte Triturus alpestris erdei tavak, időszakos vizek Ezüstsávos szénalepke Coenonympha oedippus láperdők, ártéri ligeterdők, mocsárrétek, tőzeglápok, fellápok Északi pocok Microtus oeconomus nádas és az üde magassásrét nedves szegélyzónái Fehér gólya Ciconia ciconia nedves gyepek Kis lilik Anser erythropus szikes tavak, legelőtavak Rákosi vipera Vipera ursinii rakosiensis mozaikos szerkezetű, száraz és nedves gyepek Széki lile Charadrius alexandrinus szikes tavak Növények Lápi aldrovanda Aldrovanda vesiculosa közepesen tápanyag dús tavakban, láptavak Lápi hagymaburok Liparis loeselii szabad, nyirkos tőzegfelszín, mezotróf lápi társulás Réti angyalgyökér Angelica palustris lápok, üde gyepek Mocsári kardvirág Gladiolus palustris sztyepprét-láprétek
Petézőhelyek kialakítása alpesi gőték számára
Halak visszatelepítése (Nyirkai-Hany)
Növényfajok visszatelepítése (Nyirkai-Hany)
Az előadás fejezeteinek áttekintése I. A vizes élőhelyekkel foglalkozó nemzetközi természetvédelmi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai II. A végrehajtást segítő hazai természetvédelmi intézményrendszer III. A végrehajtás főbb területei: Tervezési és engedélyezési folyamatok Vizes élőhelyek kezelése és rekonstrukciója Finanszírozás Oktatás, bemutatás, társadalmi együttműködés
KEOP (2007-2013) természetvédelmi források megoszlása a projektek tartalma szerint (38,9 mrd. Ft) Erdei iskola; 6% Védett kertek; 17% Kezelési infrastruktúra; 17% Élőhelyfejlesztés; 60%
KEOP (2007-2013) élőhelyfejlesztési források megoszlása a projektek tartalma szerint (23,5 mrd. Ft) Élettelen természeti értékek; 9% Komplex projektek; 15% Vizes élőhely; 36% Vonalas létesítmények; 17% Gyep; 16% Erdő; 8%
KEHOP (2014-2020) természetvédelmi források megoszlása a projektek tartalma szerint (31 mrd. Ft)
Az előadás fejezeteinek áttekintése I. A vizes élőhelyekkel foglalkozó nemzetközi természetvédelmi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai II. A végrehajtást segítő hazai természetvédelmi intézményrendszer III. A végrehajtás főbb területei: Tervezési és engedélyezési folyamatok Vizes élőhelyek kezelése és rekonstrukciója Finanszírozás Oktatás, bemutatás, társadalmi együttműködés
A nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai kínálata Ökoturisztikai és környezeti nevelési létesítmények 13 látogatóközpont 145 tanösvény 111 egyéb bemutatóhely
Dráva Kapu Bemutatóközpont, Drávaszentes
1977-ben megyei jelentőségű természetvédelmi terület 1989-ben Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhely 1992-ben helyi jelentőségű természetvédelmi terület 2004-ben Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Terület 2006-ban bővítés: Tatai Tavak Ramsari Terület
Fényes Tanösvény 1,3 km hosszú útvonal egy varázslatos láperdőben
RÉTI-TÓ TANÖSVÉNY 2,6 km
Európai viszonylatban is egyedülálló adottság Valahol a lúdtömeg mögött elhalványul a Tatai Vár
Tatai Vadlúd Sokadalom Egy fesztivál, amely 2001 óta a Ramsari Egyezményt, a vadludakat és természetvédelmet hivatott népszerűsíteni
Madármegfigyelés
Kihangosítás, narrátor, egyre több árus környezetbarát, bio és helyi termékek Zsoldos Árpád
Programok: 12 órás madármegfigyelő verseny természetvédelmi előadások és játszóház életképfestés távcső-, könyv-, festmény- és egyéb vásár madármegfigyelés, madárgyűrűzés meleg tea, forralt bor, halászlé, vadpörkölt Háttér: 20-25 ezer vadlúd és többezer egyéb vízimadár
Tata: a Vizek Városa a Vízimalmok Városa a Vadludak Városa Vár mindenkit, minden év utolsó novemberi hétvégéjén Köszönöm a figyelmet!