Dr. Árpási Miklós IGA tag GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON (2006) FIP-TREET projekt kísérleti képzés Innoterm Energetikai és Környezetvédelmi Fejlesztő Kft., Budapest GEOTHERMAL ENERGY PROJECTS IN HUNGARY, 2006 FIP-TREET Energy Efficiency Kit European Comission DG for Education & Training INNOTERM Kft. INNOTERM Kft. Budapest, 2006. december 13.
TARTALOM BEVEZETÉS 1. A MŰKÖDÉS MŰSZAKI ALAPELVEI 2. GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS A geotermális energia hasznosítási technológiák a földtani tárolóréteg hőmérsékletének függvényében (1. táblázat) A geotermális energia készletek osztályozása (McKelvey diagram) A geotermális energia készletek hasznosítási módok szerint (Lindal diagram) 3. A PROJEKT PÉNZÜGYI NYERESÉGÉRE HATÓ MŰSZAKI SZEMPONTOK ANNAK TELJES ÉLETTARTAMA SORÁN 4. A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI SZEMPONTJAI 5. A GEOTERMÁLIS PROJEKTEK FŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐI 6. REFERENCIA PROJEKTEK A GEOTERMÁLIS ENERGIA TÖBBLÉPCSŐS, INTEGRÁLT ENERGIAKASZKÁD RENDSZERŰ, ZÁRT HASZNOSÍTÁSÁRA MAGYARORSZÁGON (CH-meddő fúrásokból átalakított víztermelő, ill. vízvisszahelyező fúrásokból kialakított kútpárokon) 7. A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM
BEVEZETÉS A geotermális energia (földhő) a Föld kérgének belső energiája, forrása a magma, de képződhet radioaktív bomlásból is. A geotermális energia a Világon elismert 4 (négy) megújuló energiaforrás (Nap, a Föld forgás kinetikai energiája, gravitáció, magma) egyike. Tápterület: a föld felszíne, magma Előfordulási területek: a vulkáni aktivitás (Izland, Azori-szigetek, Kalifornia, Közép-Amerika, Japán, Új-Zéland üledékes medencék (Párizsi-medence, Kárpát-medence, Argentína stb.) Magyarország a Kárpát-medence közepén geotermális potenciálja igen jelentős a potenciál mérőszáma: geotermális gradiens o C/m (3,0 5,5 o C/m) földáram sűrűség, mw/m 2 (1. ábra) a jelentős átfűtöttség okai: a földkéreg vastagsága (csak 20 2525 km); a Kárpát-medencét kitöltő vastag porózus kőzettartomány (6000 m-nél vastagabb)
2. GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS A geotermális energia fő hordozója a víz (konvektív hőátadás) Termálvíz: a 30 o C-nál nagyobb felszíni hőmérsékletű rétegvíz (ásványvíz, gyógyvíz a természetben nem létezik) A geotermális energiát a kőzetek k is tárolják (földhő) Geotermális energia készletei: Készlet becslés a Mc Kelvey diagramon (2. ábra) Mennyi hazánk geotermális energia (termálvíz) készlete? Sok! A különböző készletbecslések szerint statikus készlet 2500 km 3 dinamikus készlet 380 Nm 3 /év (vízvisszahelyezéssel) Magyarország termálvíz készletei a felszíni hőmérséklet szerint döntően a 100 o C alatti kategóriába tartoznak, de ismertek 100 o C feletti víz gőz keverék (nedves gőz) indikációk is (3. ábra) «T f max = 171 o C (mért) Nsz-3 kút a földtani korok szerint felső pannon homokkövek (80%) max L t = 2641 m (4. ábra) mezozoós (triász) korú karbonátos kőzetek alaphegységi g indikációk Fáb-4, Nagyszénás-3
2. ábra A Mc Kelvey diagram a geotermális energiakészletek (potenciál) becslésére
3. ábra: Fáb-4 gőzkitörés
4. ábra: A termálvíz termelés lehetséges területei Magyarországon (Az 50 o C-nál melegebb, felső pannon porózus tárolók elterjedése)
A geotermális energia hasznosítás lehetőségei: Terület Felszíni hőmérséklet, o C villamos áram fejlesztés ~100 o C felett közvetlen hőhasznosítás 100 30 o C között hőszivattyús hasznosítás 10 30 o C között Geotermális energia alapú villamos áram, zöld áram fejlesztés jelenleg Magyarországon nincs, bár erre a forrásoldalról a lehetőség meg van, a víztől eltérő munkaközegű kétkörös (bináris) áramfejlesztő berendezéssel (5. ábra) Közvetlen hőhasznosítás (kertészet, épületfűtés, HMV készítés, hőszivattyús hasznosítás) (6. ábra) a dinamikus termálvízkészleteinknek csak ~4%-át hasznosítjuk, a hőszivattyús hasznosítás mértéke ék is nagyon elmarad a lehetőségektől ő ől a fenti jelenlegi helyzet okai: nincs politikai akarat, a pénzügyi támogatás gyakorlatilag teljes hiánya (1,3 Md Ft/év) a termálvíz hasznosítók fiskális szemléletű, többszörös adóztatása a földgáz mint a legjelentősebb fosszilis energiaforrás vezetékes hálózatainak pénzügyi támogatása (1300 Md Ft/év) «pedig: a forrásoldal l biztosított; a geotermális energia nem időjárás/készletfüggő; környezetbarát (légszennyezés elmaradás)
5. sz. ábra: Bináris ciklusú rendszer
A termálenergia közvetlen hasznosításának statisztikai adatai, 2004 Világ Rész- arány % Magyarország Rész- arány % Fürdés 33 35,6 Aquakultúra 13 Mezőgazdaság 15 26,9 Hőszivattyúk 13 nincs stat. Ipari 12 nincs stat. Mezőgazdasági szárítás Kommunális fűtés 10 nincs stat. 1 5,3 Ivóvíz ellátás - 28,7 Hasznosítási kördiagramok Beépített teljesítmény, MW t = 325,5 1560,0 (fürdőcélú felhasználássa az IGA ajánlása szerintl) 6. ábra: A termálvíz hasznosítás területei (Az IGA ajánlása alapján, 2001)
3. A PROJEKT PÉNZÜGYI NYERESÉGÉRE HATÓ MŰSZAKI SZEMPONTOK, ANNAK TELJES ÉLETTARTAMA SORÁN (Világ gyakorlat) A geotermális energia hasznosító projektek kivitelezése lépésről-lépésre p (lépcsőnként) történik. Az adott projekt kivitelezésének fő lépcsői: 3.1. A geotermális energia készletek földtani kutatása Ezen belül: geológiai, hidrogeológiai, geofizikai (szeizmikai és karotázs) és geokémiai kutatások A földtani kutatás célja: a geotermális környezet felderítése hasznosítható geotermális tároló kimutatása a készletek becsült volumene a tárolótípus meghatározása a tároló települési mélysége és méretei a fluidum termelés hőtechnikai számításai egy alaprendszer kialakítása, amelyhez a jövőbeli vizsgálatok eredményeit lehet hasonlítani, a fluidum termelés előtt, a környezeti hatásokra érzékeny paraméterek meghatározása a kutatás-termelés során bajt okozható paraméterekről szóló ismeretek megszerzése
3.2. Fúrásos kutatás A geotermális kutató ill. termelő kutakat döntően az olajiparból átvett forgatóasztalos (rotary) fúrási módszerrel mélyítik. A mélységgel növekvő fúrási költségek egy adott projekt esetén 30 50%-os biztonsággal megbecsülhetők, az egy lemélyített fúrás költsége jelenleg Európában átlagosan. 0,9 1,0 M Euro (225 250 MFt) A fúrási költségek egy adott projekt kutatási összköltségének ~40%-át teszik ki. 3.3. Példa egy geotermális projekt kivitelezésére (világ tapasztalat) A projekt kivitelezésének lépései: 3.3.1. Felszíni kutatás ( íróasztal munka) Előkutatás (reconnaissance) Geotermális készletek felmérése, alapadatok összegyűjtése, a készletek minősítő értékelése Elő-megvalósíthatóság A készletek beazonosítása új fúrások helyének kijelölése; ennek a szakasznak a költsége mintegy 0,4 M Euro (100 MFt)
3.3.2. Mélységi kutatás ( terepi munka) Fúrások kivitelezése, amely az adott projekt legkritikusabb és legköltségesebb szakasza, egy adott, 1500 m átlagmélységű kút lemélyítése átlagosan 1,3 M Euro (325 M Ft) 3.3.3. Próbaüzem Próbaüzem a termelő és a vízelhelyező kutakból kialakított kútpáron. Ezen szakasz mért paramétereinek célirányos feldolgozásán ill. interpretációján alapulva készül el a projekt megvalósíthatósági tanulmány (készlet kinyerhetőségi ill. létesítmény megvalósíthatósági analízis). (7/a. ábra)
4. A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI SZEMPONTJAI Beruházási költségek (1. táblázat): Terepi költségek (felszíni kutatás, fúrás, tereprendezés, tároló menedzsment) Létesítmény költségek (gépészet, tervezés, építés) 4.1. A villamos áram termelés költségei Ezeket a helyszínre jellemző különleges környezet befolyásolja, ezek előzetes becslése nehéz, ahol olajkutatás folyik a villamos áram termelés költségei kisebbek (2. táblázat). A költségeloszlást a projekt különböző fázisaiban a 7/b. ábrán láthatjuk. Magyarországon a forrásoldali lehetőségek döntően a bináris áramfejlesztés megindítását teszik lehetővé, bár elkészült egy 64 MW e tervezetten beépített kapacitású (64 MW e ) középerőmű megvalósíthatósági tanulmánya is (Fábiánsebestyén).
1. táblázat: Geotermális alapú villamos áram termelés beruházási adatai, USD/kW e Villamos erőmű ő ű kapacitása: 5 MW e -nál kisebb (mini i erőmű) ő Jó minőségű készlet Közepes minőségű készlet (eft/kw e ) Rossz minőségű készlet Kutatás 400 800 400 1000 400 1000 Erőmű 1100 1300 1100 1400 500 900 Teljes költség 1600 2300 1800 3000 2000 3700 (320 400) (360 600) (400 740)
2. táblázat: A villamos áram termelési költségei cent/kw e h Beépített villamos teljesítmény, Jó minőségű készlet Közepes minőségű Rossz minőségű MW e (Ft/kW e h)* készlet készlet Kis erőmű < 5MW e 5,0 7,0 (10,0 14,0) 0 14 0) 5,5 8,5 (9,0 17,0) 0) 6,0 10,5 (12,0 21,0) 21 0) Közepes erőmű (5 30 MW e ) Nagy erőmű (>30 MW e ) * 1 USD = 200 Ft (2006. XII. 3.) 4,0 6,0 4,5 7,0 2,5 5,0 4,0 6,0 nem alkalmas készletek nem alkalmas készletek Magyarországon jelenleg geotermális alapú villamos áram termelés nincs.
Reconnaissance Resource feasibility min max Feild dev. & Plant con. 0 1 2 3 4 5 6 Years 7/a. ábra: A geotermális projekt fő szakaszai (időtartam)
Reconnaissance Prefeasibility min max Resource feasibility Plant feasibility Field development Plant construction 0,01 0,1 1 10 100 1000 MEUR 7/b. ábra: A projekt beruházási költségei a fő projektszakaszok szerint
A közepes minősítésű készletek hőmérséklete 150 250 o C között van, a rossz minősítés a 150 o C-nál kisebb tárolóhőmérsékletet és gyenge permeabilitást ill. a fluidum nagy gáztartalmát jelentik. A villamos áram mennyisége ill. előállítási költsége végső soron a kúthozam és a hasznosított hőmérséklet különbség (ax exergia figyelembevétel) szorzatától függ.
42 4.2. Üzemeltetési és karbantartási költségek Ezek a költségek a zsinórüzem mértékétől, azaz a termelt áram mennyiségétől függenek (3. táblázat) átlagos zsinórüzem: 97 98% villamos áram előállítás költségek (átlag): 0,45 0,7 USD/kWh (9 14 Ft/kWh) A kis beépített kapacitású (1 MW e -nál kisebb) áramfejlesztő egységek (mini erőművek) ő ű e esetében ezek e a költségek kisebbek mint a nagy kapacitású erőműveknél (pld. 10-szer nagyobb nettó áramtermelés költségei csak kétszer nagyobb üzemeltetési és karbantartási költségekkel járnak együtt); általánosságban: ezek a költségek a teljes beruházási költségek átlag 4%-át teszik ki (a kutatási szakasz és a kútpár próbaüzemének költségei nélkül). A termelvény nagy SiO 2, H 2, H 2 S tartalma növeli ezeket a költségeket. (Ezek nálunk gyakorlatilag hiányoznak.)
3. táblázat: A geotermális mini erőművek (1 MW e >1) üzemeltetési és karbantartási költségek az USA-ban (DiPippo) Beépített teljesítmény Üzemeltetési és karbantartási költségek, USD/év (MFt/év) Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek (zsinórüzem: 8000 h/év) Ft/kWh 100 19100 (3,82) 4,77 200 24650 (4,93) 3,08 500 30405 (6,08) 152 1,52 1000 44000 (8,8) 1,1 * 1 USD = 200 Ft (2006. XII. 3.) 8. ábra: Az üzemeltetési és karbantartási költségek a villamos teljesítmény függvényében (mini erőművek, 1 MW e >1)
KÖZVETLEN HŐHASZNOSÍTÁS Magyarországon a közvetlen geotermális hőhasznosítás fő fogyasztója a kertészet és a kommunális fűtés (HMV készítés) A hőhasznosítás nyitott rendszerekben vízvisszahelyezés nélkül folyik. Vízvisszanyomást csak 1-2 helyen alkalmaznak. A többlépcsős energiakaszkád rendszerű zárt (vízvisszahelyezéssel) hasznosító rendszer mintapéldája a Hódmezővásárhelyi rendszer (energetikai + fürdő célú hasznosítás) 9. ábra. Ilyen rendszer van kiépítés alatt Zalaegerszegen. A közvetlen hőhasznosítás átlagos költségei Európában: beruházási költség: MEuro/MW t (MFt/kW t ): 0,2 1,2 (50 300) üzemeltetési költség: Euro/MW t (Ft/kW t ): 5 45 (1250-11250)
9. ábra: A többlépcsős termálvíz hasznosítás folyamatábrája (Hódmezővásárhely, Aquaplus Kft.)
GEOTERMÁLIS HŐSZIVATTYÚK A geotermális energia (földhő) alapú hőszivattyúk száma évente mintegy 6 7%-kal növekszik a Világon, ez a terület fejlődik a legdinamikusabban. A hőszivattyús rendszerek telepítési költségei 20 40%-kal nagyobbak, mint a hagyományos yos hőhasznosító ő rendszerek e e esetében. Konkrétan: 100 m 2 alapterületű családi ház és 100 m-nél kisebb mélységű kút (szonda) esetén a beruházási költségek: 750 000 1500 000 Ft között változnak (Európa) A klimatizálás, HMV készítés esetén az üzemeltetési, karbantartási költségek kisebbek (USD), mint a hagyományos rendszerek esetében, a megtérülési idő akár 3 5 év is lehet. Senki sem próféta a saját hazájában, avagy Heller László professzor esete a hőszivattyúval (1948). A jelenlegi hazai helyzet elszomorítóan rossz!
5. A GEOTERMÁLIS PROJEKTEK FŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐI 5.1. Minden geotermális energia projektnek van bizonyos kockázata! 5.2. A kockázat 2 fő fajtája: bányászati kockázat pénzügyi kockázat 5.3. Egy adott geotermális projekt különböző fázisaihoz kapcsolódó kockázati ká tényezők: előkutatás nagy bányászati kockázat fúrás nagy bányászati kockázat próbaüzem bányászati á ill. pénzügyi kockázatká megvalósíthatóság bányászati ill. pénzügyi kockázat projekt kivitelezés pénzügyi kockázat 5.4. Az energia hasznosítási (előállítási) költséget a bányászati kockázat min. 15%-kal növeli meg, a termelt energia ára ez utóbbinak a 125%-a. 5.5. 5 A geotermális projektek kockázatot a 10. ábrán látjuk (10/a. ábra új kutak fúrásával járó kockázatot, a 10/b. ábrán az ún. CH-meddő fúrások igénybevétele esetén jelentkező, csökkentett kockázattal járó projekt költségeket mutatjuk be).
5.6. CH-meddő fúrások igénybevétele geotermális projektek kivitelezésére Magyarországon Hazánkban a CH kutatás során (1935 1991. X. 1. között) mintegy 2500 CH meddő fúrást létesített az olajipar. Az elvégzett analízis (MOL Geotermia Projekt, 1995 2000) szerint ezen CH meddő fúrásállomány mintegy 40%-a alkalmas a termálvíz fürdési célú és/vagy energetikai hasznosítására. Ezen belül: a villamos zöld áram termelést is magában foglaló CHmeddő fúrások száma ~60 db (30 kútpár). A villamos termelésre alkalmas területeket a 11. ábrán látjuk, a 12. ábra a fentiekben említett tt geotermális kapacitású (T f > 100 o C, Q t mintegy 2000 m 3 /d) CH-meddő fúrások területi elhelyezkedését mutatja. A CH-meddő fúrások tulajdonosa a Magyar Állam (az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról, 109/A.. (1), (2))
ACHmeddő CH-meddő fúrások igénybevételének előnyei a termálvíz többcélú (fürdés, energetika, egyéb stb.) hasznosítását szolgáló geotermális projektek kivitelezésére. ACH-meddő fúrás fontos földtani, geofizikai, rétegtartalomra vonatkozó információforrás. A CH-meddő fúrás igénybevétele jelentős költségcsökkentő tényező. Ennek mértékének meghatározására összehasonlító elemzést végeztünk egy adott geotermális kútpár létesítési (fúrás/átképzés) költségeinek vonatkozásában (Rotary Rt. ajánlat, 2005). Új kutak: k Újralétesítési költség: 879 (502+377) MFt Fúrási időtartam: min. 100 nap CH-meddő fúrások igénybevétele: Átképzési költség: Átképzési időtartam: 129,5 (70,4 + 59,1) MFt 20 nap Fentiek alapján látható, hogy a CH-meddő fúrások igénybevételének költségei mintegy 15%-át teszik ki az új fúrások újralétesítési költségének.
A CH-meddő fúrás igénybevétele csökkenti mind a bányászati, mind a pénzügyi kockázatot (10/a, 10/b. ábra). Hazánk geotermális alapú villamos áram termelésére alkalmas területeit a 11. ábrán, illetve a kiemelt geotermális kapacitású CH-meddő fúrásokat a 12. ábrán mutatjuk be. 10. ábra: A geotermális projekt kockázata ká az egyes szakaszok k szerint
11. ábra: A 120 o C-nál melegebb repedezett és karsztos termálvíz-tároló rendszerek elterjedése (a villamos áram termelés területei)
12. ábra: Szénhidrogénkutató mélyfúrások, amelyekben a hőmérséklet >120 o C 3000 m-nél kisebb mélységben fekvő mezozóos képződményekben
6. REFERENCIA PROJEKTEK A GEOTERMÁLIS ENERGIA TÖBBLÉPCSŐS, INTEGRÁLT, ENERGIAKASZKÁD RENDSZERŰ HASZNOSÍTÁSÁRA Példa geotermális referencia projekt előkészítésére ill. megvalósítására: A projekt helye: M3-M7 kútpár (13. ábra) A projekt kialakítása CH-meddő fúrásokból Hasznosítási vázlat (14. és 15. ábra) Gazdaságossági számítás
13. ábra: Az M3 jelű CH-meddő fúrás kútfeje, 2005
14. ábra: A CH-meddő fúrásokat felhasználó termálvíz hasznosító referencia projektek folyamatábrája
15. ábra: A geotermális energia többlépcsős, integrált energia kaszkád rendszerű zárt (vízvisszahelyezés) hasznosításának vázlatrajza
A kútoldali földtani műszaki adatok: Számítási alapadatok Kúthozam: 1954 m 3 /nap (22,6 l/sec)* Kútfej hőmérséklet: 101 o C* Oldott gáz / folyadék viszony: 4,75* Oldott gáz mennyiség: 9500 m 3 /nap* Az oldott gáz fűtőértéke: 14450 kj/nm 3 * *mért adatok 1990 A villamos áramfejlesztés adatai: Az ORC-re belépő/kilépő víz hőmérséklet: 101/75 o C Hasznosítási hőlépcső: 26 o C ORC hatásfok: 10,0% Beépített villamos teljesítmény 250 kw e Zsinórüzem: 8000 óra/év Termelt villamos áram: 2000 MW e h/év
Gázmotoros hasznosítás műszaki adatai: Beépített villamos teljesítmény: 550 kw e Villamos hatásfok: 35% Termelt villamos áram: 4400 MW e h/év Növényház hasznosítás műszaki adatai: Belépő/kilépő víz hőmérséklete: 70/40 o C Hasznosítási hőlépcső: 30 o C Növényház alapterülete: 18 215 m 2 Hőteljesítmény igény: 200 W/m 2 [55 W/(m 2 K)] Fűtési hőteljesítmény-igény: 8000 óra/év Termelt villamos áram: 3643 kwh (2849+794)
Kockázati tőke igény (megvalósíthatósági szakasz): Próbaüzem műszaki mérések és vizsgálatok: 60 MFt Megvalósíthatósági tanulmány: 5 MFt Beruházási költség adatok aktuális áron (2006. december): ORC egység: 75,0 MFt Gázmotor egység: 180 MFt Növényház: 238,6 MFt Üzemeltetési költség adatok aktuális áron (2006. december): ORC + gázmotor együtt: 25 MFt/év Növényház: 42,5 MFt/év
Bevételi adatok aktuális áron: Termelt áram eladási ára: Energetikai bevétel (önfogyasztással csökkentett): Növényházi árbevétel: 24 Ft/kWh 24x4400 = 105,6 MFt 145,7 MFt/év Egyéb, a számításhoz felvett adatok: Időhorizont: 12 év Maradványértéke az időhorizont végén: 10% Általános infláció 3,5%/év, energiaköltség infláció (átvételi ár): 4%/év Nominális értékelés Diszkonttényező: (8% x 493,6 MFt + 16% x 65 MFt) / 558,6 = 8,93%
Az M3-M7 geotermális referencia projekt gazdaságossági számításának végeredménye Nettó jelenérték (NPV) 1 393 566 eft Belső megtérülési ráta (IRR) (nominális kamat) 41,375% Dinamikus megtérülési idő 2,13 év Profitabilitás 241,99% 40
7. A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM A termálvíz, megújuló, környezetbarát energiaforrás A CO 2 kibocsátás fajlagos költsége a geotermális energia hasznosítás 2 esetében a legkisebb (Clauser diagram, 17. ábra) Az üvegház hatást okozó CO 2, SO 2 kibocsátás villamos energia termelés esetén a fosszilis energia forrásokkal összehasonlítva a zárt, víz visszahelyezéses geotermális energiahasznosítás esetén a legkisebb (17., 18. ábra) Az üvegház hatást t okozó gázok kibocsátásának á k kérdése egyre jobban előtérbe kerül (Kyotoi jegyzőkönyv, 1997) Nemzetközi késlekedés nem írták alá: USA, Kína, Ausztrália Magyar helyben járás (számokkal való trükközés) Környezetvédelmi törvény 1995 Stratégia kidolgozása 2000 visszavonása 2001 Cselekvési program, KvVM 2007. XII. 31. (a Vahava program 2003)
16. ábra 42
17. ábra: A légszennyezés mértéke a fosszilis ill. geotermális energia bázisú hasznosítás esetén, CO 2
18. ábra: A légszennyezés mértéke a fosszilis ill. geotermális energia bázisú hasznosítás esetén, SO 2
Az üvegház hatás néhány tünete Magyarországon: 10%-os összes csapadékvesztés é (100 év alatt) árvízveszély növekedés, 6 komoly árvíz 1998 óta árvíz veszélynek kitéve: az ország terület 25%-a 2,5 millió ember a szántóterületek 30%-a GDP 30%-a Magyarország melegedik és szárazabbá válik (a mediterrán jelleg erősödése) Aszály, belvíz, árvíz, fagykár, helyi özönvíz együtt! A megújuló energia fajták hasznosításának növelése, bár biomassza (tüzifa) erdőkivágás, falopás nap- ill. szélenergia időjárás függő, drága, alaperőmű/szélkerék Magyarország menekülési célországgá válhat A külső ár figyelembevétele A CO 2 kvóta kereskedelem Magyarország sem a geotermális energia hasznosítás, sem a Kyotói vállalások terén sem sieti el a cselekvést. 45
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!