HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM BESENYSZÖGI ESZTERLÁNC ÓVODA OM : 201096 Készítette: A Besenyszögi Eszterlánc Óvoda nevelőtestülete Dátum: 2013. 07.20. Elfogadta: A Besenyszögi Eszterlánc Óvoda nevelőtestülete Dátum: 2013. 07.29. Jóváhagyta: Balog Tiborné óvodavezető Dátum: 2013.08.14. Érvényesség: 2013. szeptember 1-től Készült: 12 példányban Iktatószám: Oldalak száma: Melléklet: 4 Kapják: Fenntartók Intézményvezető Telephelyvezető Csoportok /6/ Szülők Irattár Megjegyzés: Tárolási hely: Besenyszögi Eszterlánc Óvoda 5071Besenyszög Vasvári Pál út 4. Tel: 06/56/487073 Web: www.eszterláncovi.atw.hu 1
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Küldetésnyilatkozatunk... 6 Mottónk... 7 Óvodánk felépítése... 8 1.AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE... 9 1.1.Óvodakép... 9 1.2.Gyermekkép... 9 2.AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI... 12 3.AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSI... 13 3.1.Általános célkitűzés... 13 3.2.Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzések... 13 3.2.1. Egészséges életmódra nevelés terén... 13 3.2.2.Mozgás terén... 13 3.2.3.Anyanyelv fejlődése terén... 14 3.2.4.Ének-zenei nevelés terén... 14 3.2.5.Vizuális nevelés terén... 14 3.2.6.Irodalmi nevelés terén... 14 3.2.7.A külső világ tevékeny megismerésére nevelés terén... 14 3.2.8.Munkajellegű tevékenységek terén... 15 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 16 4.1. Az egészséges életmód alakítása... 16 4.1.1. Az egészséges életmód alakításának célja... 16 4.1.2.Az egészséges életmód alakításának tartalma... 16 4.1.3.Az óvodapedagógus feladatai... 17 4.1.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 17 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 19 4.2.1.Az érzelmi nevelés, erkölcsi és a közösségi nevelés célja... 19 4.2.2.Az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés tartalma... 19 4.2.3.Az óvodapedagógus feladatai... 19 4.2.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 20 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés... 20 4.3.1.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja... 20 4.3.2.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés tartalma... 21 4.3.3.Az óvodapedagógus feladatai... 21 4.3.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 21 4.4. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 22 4.5. A 2,5 éves gyermekek neveléséből adódó kiemelt feladatok... 25 4.6. Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését segítő nevelési feladatok... 25 4.6.1.A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkozó alapelvek és célok... 27 4.6.2.A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének tartalma... 28 4.6.3.Az óvodapedagógus feladatai... 28 4.6.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 29 4.7. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányának enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása... 30 A BESENYSZÖGI ESZTERLÁNC ÓVODA SZÉKHELY INTÉZMÉNYE 1.INTÉZMÉNYÜNK SPECIALITÁSAI... 32 1.1.Első alappillér: individualizálás és közösségi nevelés... 32 1.2.Második alappillér: Tevékenységközpontok rendszere... 36 1.3.Harmadik alappillér: a család bevonása az óvodai életbe... 36 1.4.Negyedik alappillér: Családgondozás, szociális munka... 40 2. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 44 2.1. Játék... 44 2.1.1.A játék célja, tartalma... 44 2.1.2.Óvodapedagógus feladatai... 44 2.1.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 46 2.2.Verselés, mesélés... 46 2.2.1.A vers, mese célja, tartalma... 46 2.2.2.Óvodapedagógus feladatai... 47 2
2.2.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 47 2.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 47 2.3.1.Ének-zene, énekes játék, gyermektánc célja, tartalma... 47 2.3.2.Óvodapedagógus feladatai... 48 2.3.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 48 2.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 49 2.4.1.A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja, tartalma... 49 2.4.2.Az óvodapedagógus feladatai... 49 2.4.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 50 2.5. Mozgás, mozgásos játék... 50 2.5.1.Az egészségfejlesztő testmozgás célja... 50 2.5.2.A mozgás tartalma... 51 2.5.3.Az óvodapedagógus feladata... 51 2.5.4.Fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 52 2.6. A külső világ tevékeny megismerése... 52 2.6.1. A külső világ tevékeny megismerése-környezet és természet... 52 2.6.1.1.Az óvodapedagógus feladata... 52 2.6.1.2.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 53 2.6.2. A külső világ tevékeny megismerése-mennyiségi és formai összefüggések... 53 2.6.2.1.A mennyiségi és formai összefüggések tevékeny megismerésének célja, tartalma... 53 2.6.2.2.Az óvodapedagógus feladatai... 53 2.6.2.3.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére... 53 2.7. Munka jellegű tevékenységek... 54 2.7.1.A munka jellegű tevékenységek célja és tartalma... 54 2.7.2.Az óvodapedagógus feladatai... 54 2.7.3.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 54 2.8.A tevékenységben megvalósuló tanulás... 55 2.8.1.A tevékenységben megvalósuló tanulás célja... 55 2.8.2.A tevékenységben megvalósuló tanulás formái, kerete, szervezeti formája... 55 2.8.3.Az óvodapedagógus feladatai... 55 2.8.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 55 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 56 3.1. Az óvodai gyermekcsoportok szervezésének elvei... 56 3.2. A nevelés személyi feltételei... 57 3.3. A nevelés tárgyi feltételei... 58 3.4. A hetirend és napirend kialakításának elvei... 73 3.5.Az óvodai nevelés tervezése... 75 3.6.A program beválásának ellenőrzése és értékelése... 76 3.7. A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok... 79 3.8. Az óvoda kapcsolatai... 79 BESENYSZÖGI ESZTERLÁNC ÓVODA SZÁSZBEREK TELEPHELY 1.A NEVELÉS KERETE... 80 1.1. Egészséges életmód alakítása... 80 1.1.1. Egészséges életmód alakításának célja és tartalma... 80 1.1.2.Az óvodapedagógus feladatai:... 82 1.1.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 83 1.2. Az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása... 82 1.2.1. Az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés célja, tartalma... 82 1.2.2.Az óvodapedagógus feladatai:... 84 1.2.3.A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén... 84 1.3.Anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 85 1.3.1.Anyanyelvi értelmi fejlesztés és nevelés célja, tartalma... 85 1.3.2. Az óvodapedagógus feladatai... 85 1.3.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 86 2.A PROGRAM TEVÉKENYSÉG KERETE... 86 2.1.Hagyományőrzés, népszokások... 86 2.2.Nevelési folyamatunk alapritmusát az évszakok változásai adják, amelyet ünnepek, események tagolnak.... 86 2.3.Néphagyományőrzés tartalma:... 86 3.A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 89 3
3.1.Játék, játékba integrált tanulás... 89 3.1.1.A játék célja, feladata... 90 3.1.2.Óvodapedagógus feladatai... 90 3.1.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 92 4.VERSELÉS, MESÉLÉS... 92 4.1.A vers. mese célja, tartalma... 92 4.2.Óvodapedagógus feladatai... 93 4.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 94 5.ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC... 95 5.1.Az ének-zene, énekes játékok, gyermektánc célja, tartalma... 95 5.2.Óvodapedagógus feladatai... 95 5.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 97 6.RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA... 97 6.1.A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja, tartalma... 97 6.2.Óvodapedagógus feladatai... 97 6.3.A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 99 7.MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK... 99 7.1.A mozgásfejlesztés célja, tartalma... 99 7.2 Óvodapedagógus feladatai... 100 7.3 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 101 8 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE... 101 8.1 A külső világ tevékeny megismerése- környezet és természet célja, feladata... 101 8.1.1 Óvodapedagógus feladatai:... 102 8.1.2 A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén... 109 8.2 A külső világ tevékeny megismerése mennyiségi és formai összefüggések:... 109 8.2.1 Célunk... 109 8.2.2 Az Óvodapedagógus feladatai... 110 8.2.3 A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére... 111 9 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK... 112 9.1 A munka célja, tartalma... 112 9.2 Óvodapedagógus feladatai... 112 9.3 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 113 10 SAJÁT FELADATAINK... 113 10.1 Gyermekvédelem... 113 10.1.1Gyermekvédelem célja... 113 10.1.2 Az óvodapedagógus feladatai... 114 10.2 Hátrányos helyzetű gyermek... 114 10.2.1 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek... 114 10.2.2 Veszélyeztetettség... 115 10.3 Sajátos nevelési igényű gyermek... 115 10.3.1 Célok... 115 10.3.2 Az óvodapedagógus feladatai... 115 10.3.3 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 116 11. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 117 11.1 Az óvodai gyermekcsoportok szervezésének elvei... 117 11.2 A nevelés személyi feltételei... 117 11.2.1A program erőforrásai: Személyi feltételek... 117 11.3 A nevelés tárgyi feltételei... 118 11.4 A heti rend és napi rend kialakításának elvei... 124 11.5 Az óvodai nevelés tervezése... 125 11.5.1 A program tervezési, értékelési dokumentumai... 125 11.6 A gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését szolgáló dokumentumok... 126 11.7 Az óvoda kapcsolatai... 126 11.7.1 A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 126 11.7.2 Együttműködés az általános iskolával... 126 11.7.3 Kapcsolattartás egyéb nevelési, oktatási, szakszolgálatai és kulturális intézménnyel... 127 Felhasznált irodalom jegyzéke... 129 MELLÉKLETEK... 131 Legitimációs záradék... 132 4
BEVEZETÉS Besenyszög és Szászberek települési önkormányzatai az MÖTV 13.. (1) bekezdés (6) pontjában előírt kötelező köznevelési alapfeladataikat- a köznevelésről szóló 2011.éi CXC. tv 7 -(1) bekezdés a) pontja és 8 (1) bekezdésében meghatározott óvodai nevelési feladatot közösen, a köznevelési intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon kívánja ellátni. Ezért döntött a két települési önkormányzat arról, hogy óvodafenntartó társulást hoz létre. E cél érvényesülése érdekében egy szervezetű, kettő intézményegységből álló közös igazgatású intézménnyé szervezik át a két település óvodáit. Az intézmény alaptevékenysége az oktató- nevelő munka színvonalának javítása, a szakos ellátás javítása. Az intézmény célja a munkaerő- kihasználtság növelése, a gazdaságosság, az intézmények egy gyereklétszámra vetített költségeinek csökkentése. A helyi óvodai nevelés jogi és tartalmi keretét az alábbi jogszabályok határolják be: Törvények: Rendeletek: A Kormány Nemzeti Együttműködés Programja (2010.05.22.) 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 2013. évi CXXIX, törvény a köznevelési törvény módosításáról 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségének biztosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012.(XII.17.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 5
KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Küldetésünknek tekintjük, hogy az óvodánkba járó kisgyermekeket választott programjaink szellemében neveljük. Vállaljuk, hogy olyan gyermekeket nevelünk, akik érdeklődők a világ dolgai iránt, képesek a problémáik megoldására, megértő magatartást tanúsítanak társaikkal szemben, tiszteletben tartják a másságot, pozitív énképpel rendelkeznek, döntések hozatalára képesek. Vállaljuk, hogy olyan óvodai életet szervezünk, amelyben biztosítjuk a szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört a hozzánk járó kisgyermekek számára. Óvodánk nyitott, a családi nevelés elsőbbségét ismerve-, lehetőséget nyújtunk a szülőnek, hogy gyermekük mindennapi óvodai életének aktív részesei lehessenek. Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásáról. Mindezt úgy érjük el, hogy olyan tevékenységeket szervezünk, melyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjainak megsegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátránykompenzáció biztosítása kiemelt feladatunk. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél célunk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. Szeretnénk esélyt adni arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is megismerhessék értékeiket és pozitív énképüket erősítjük. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak. Lehetőségeinkhez mérten és kompetenciánk határain belül segítjük a rászoruló családokat. 6
MOTTÓNK A szülőkkel együttnevelve olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik: Egészségesek testben és lélekben Szeretik és védik társadalmi és természeti környezetüket Tiszteletben tartják a másságot Egyedül is képesek döntések hozatalára Rendelkeznek kompromisszumkészséggel Leleményesek, kíváncsiak a világ dolgaira Általános helyzetben problémamegoldó gondolkodásra képesek Nyelvünk és az írott nyelv iránt érdeklődőek Céljaik elérése érdekében kitartóak, együttműködnek társaikkal 7
ÓVODÁNK FELÉPÍTÉSE ÓVODAVEZETŐ BESENYSZÖG ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES BESENYSZÖG TELEPHELY VEZETŐ SZÁSZBEREK ÓVÓNŐ ÓVÓNŐK ÓVÓNŐK ÓVÓNŐK ÓVÓNŐK ÓVÓNŐK PED. A. DAJKA DAJKA DAJKA DAJKA DAJKA DAJKA 8
1. AZ ÓVODA JÖVŐKÉPE 1.1. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvóvédő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszába (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermekek személyiségfejlesztését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását (363/2012(XII. 17.)Korm. Rend.) 1.2.Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi 9
környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. (363/2012(XII. 17.) Korm. Rend.) Programunk a 3-7 éves gyermek fejlődését biztosítja és a személyiség fejlesztését vállalja fel. A gyermekhez, mint egyedi, mint mással nem helyettesíthető individumhoz és szociális lényhez, az egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra és a családok értékrendjének sokféleségére. A legfontosabbnak tartjuk az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak kialakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését az esetleges hátrányok korrekcióját. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Individualizálás szempontjából olyan gyermeket nevelünk, aki: érdeklődik a világ dolgai iránt, képes problémái megoldására, megértő magatartást tanúsít társaival szemben, tiszteletben tartja a másságot, pozitív énképpel rendelkezik, képes döntések hozatalára, képes saját szükségletei kielégítésére, gazdag érzelemvilággal rendelkezik kulturált magatartási szokásokkal rendelkezik, kreatív gondolkodásra képes, képes a multikulturális nevelést támogató tartalmak fogadására. Szocializáció szempontjából olyan gyermeket nevelünk, aki: Elsajátítja a kontaktuskeresés és kommunikálás technikáját, társaival szemben kompromisszumra képes kellő önfegyelemmel és önkontrollal rendelkezik, felvállalja a közös tevékenységekben a megfelelő szervezési teendőket, kielégíti játékszükségletét. Az értelmi fejlődés szempontjából olyan gyermeket nevelünk, aki: az utánzásra épülő tanulással együtt felfedez, próbálkozik, érdeklődik a hagyományok iránt és ápolja azokat, szereti és védi természeti, és társadalmi környezetünket, érdeklődik az írott nyelv és a jelzések iránt., az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, esélyegyenlőségét, a hátrányokat csökkentő pedagógiai attitűd érvényesülését. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermek óvodai nevelésében támogatni kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, 10
a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 11
2. AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai környezetben a szülőkkel együttműködve a gyermekek testi, szociális és értelmi képességeinek egyéni és életkorspecifikus alakítása. Gyermekközösségben végezhető, az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő tevékenység biztosítása, ezeken keresztül megfelelő műveltségtartalmak közvetítése. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, egészséges és biztonságos feltételek között. Különleges védelem az óvodai nevelés keretein belül, amely a gyermekek testi épségének megóvását, erkölcsi fejlődését is tartalmazza. Az óvoda minden dolgozója elfogadja a gyermek személyiségét, tisztelettel, szeretettel, és bizalommal kezeli. Az óvodapedagógus törekszik a gyermek személyiségéhez igazított pedagógiai intézkedések alkalmazására. A gyermeki jogok betartása, és alapvető tisztelete, különös tekintettel az egyenlő hozzáférés biztosítására. 12
3. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI 3.1. Általános célkitűzés A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a gyermeki személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra. Olyan tevékenységeket szervezünk, amelyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését, fejlesztik problémamegoldó gondolkodásukat, kreativitásukat. Ezen képességek fejlesztése által, alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére. A család mással nem pótolható, a gyermek fejlődése szempontjából, az elsődleges szocializációs szintér. Óvodai nevelésünk, elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családjainak megsegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrány kompenzáció biztosítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. A kompetencia alapú oktatás bevezetésében, megvalósításában résztvevő csoportok számára az óvodai programcsomag szellemében történő nevelés, oktatás. Az óvodánk innovációjának megvalósítása a néptánc által, a gyermekek képességeinek, mozgáskultúrájának fejlesztése, illetve a néphagyományok, népszokások megőrzése. A néptáncra alapuló pedagógiai módszer kidolgozása. 3.2. Az óvoda nevelési filozófiájára épülő sajátos célkitűzések 3.2.1.Egészséges életmódra nevelés terén: A gyermek önállóan végezze gondozási teendőit (tisztálkodásban, WC használatában, fogápolásban, öltözködésben, zsebkendő használatában, stb.). Megfelelően használja az óvoda helységeit és berendezési tárgyait. Legyen igénye az őt körülvevő környezet tisztaságára. Segítsen a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Önállóan elégítse ki alapvető testi szükségleteit. Törekedjen egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő, egészségmegőrző szokások megtartására. Óvodáskor végére álljon nyitott érdeklődéssel az iskola felé. Érzékelése, észlelése fejlődjön. 3.2.2.Mozgás terén: Fejlődjön testdominanciájuk, finom motorikus mozgásuk, nagymozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá váljon. A mindennapi mozgást a gyermek belső indítatásból végezze, és legyen örömteli számára. Fejlődjön tájékozódási képessége, alkalmazkodóképessége, valamint személyiségének akarati tényezői. Használja biztonsággal, életkorának megfelelően a torna-és kézi-szereket, valamint az udvari játékeszközöket. 13
3.2.3.Anyanyelv fejlődése terén: Gondolatait, mondanivalóját tisztán ejtve, jól érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezze ki. Beszédében az anyanyelvi szabályok betartására törekedjen (minden szófajt használjon, különböző mondatfajtákat alkosson). Elbeszélése folyamatos legyen, a történések logikai, időbeli sorrendjét segítséggel tudja kifejezni. Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét. Figyelmesen és türelemmel hallgassa végig a felnőttek és társai mondanivalóját. 3.2.4.Ének-zenei nevelés terén: Gyerek örömmel, oldott hangulatban játsszon énekes játékokat. Gátlás nélkül egyedül is tudjon mondókázni, énekelni, zenei feladatokat megoldani. Fejezze ki a dal, mondóka ritmust és az egyenletes lüktetést. Különböztesse meg a zenei fogalom párokat (halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély). Élvezettel hallgassa a felnőtt énekét, hangszeres játékát. Tudjon improvizálni (mozgást, ritmust, dallamot). A gyermek mozgáskultúrájának gazdagítása népi körjátékokkal, és néptánc elemekkel a kompetencia alapú oktatást megvalósító csoportokban. 3.2.5.Vizuális nevelés terén: Jelenítse meg saját tapasztalatait, élményeit, elképzeléseit egyéni módon. Szívesen és örömmel tevékenykedjen, használja az általa kedvelt technikákat. Díszítsen tárgyakat saját elképzelése alapján. Emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg a mozgások. Törekedjen a színek harmóniájára, a formagazdagságra. Tudjon rácsodálkozni saját, társai és a felnőttek alkotásaira. Kézműves foglalkozások, új technikák bevezetése (csuhé, szalma) a kompetencia alapú oktatást megvalósító csoportokban. 3.2.6.Irodalmi nevelés terén: Spontán módon mondjon mondókákat, verseket, meséket. Örömmel vegyen részt mesélésben, bábozásban, dramatizálásban. Szívesen hallgasson mesét. Örömmel lapozgasson könyveket, vigyázzon azok épségére. 3.2.7.A külső világ tevékeny megismerésére nevelés terén: Legyen érzékeny a környezeti problémák iránt, alakuljanak ki olyan szokásai, melyek egy életen át elkísérik őt. A gyerek tudja saját nevét, szülei nevét, lakcímüket. Szűkebb hazájában ismerje fel a legfontosabb intézményeket, középületeket. Gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Környezetében ismerje meg a házi és vadon élő állatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Tudjon különbséget tenni az évszakok között, ismerje fel az öltözködés és időjárás közötti összefüggéseket. 14
Nevezze meg térbeli helyzetek irányait (jobb- bal, előtt - mögött, alatt- fölött, stb.). A tízes számkörön belül végezzen különböző műveleteket. Számképeket ismerje föl. Tárgyakat tudjon sorba rendezni. Tárgyakat tudjon összehasonlítani mennyiség, forma, szín szerint. 3.2.8.Munkajellegű tevékenységek terén: Szívesen és örömmel vállaljon munkajellegű tevékenységeket. Ismerje fel az eszközök használatával járó veszélyeket. Teljesítse pontosan a megbízatásait. Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit. Legyen képes a saját és társai testi épségének a megőrzésére és az eszközök megóvására. Legyen igénye a kisebb hibák kijavítására Gondozza és óvja a környezetében lévő növényeket. Vállaljon közösségi feladatokat a csoport érdekében. 15
4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 363/2012(XII. 17.) Korm. Rend. 4.1. Az egészséges életmód alakítása 4.1.1.Az egészséges életmód alakításának célja Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Esélyegyenlőség biztosítása minden egyes gyermek számára úgy, hogy biztosítjuk a gyermekeknek azt, ami az egészséges testi-lelki fejlődéséhez szüksége van. A differenciálás szakszerű megtervezése helyett az öndifferenciálás lehetőségét biztosítjuk. Az öndifferenciálás: olyan bánásmód, amely során nem a gyermekeket differenciáljuk, különböztetjük meg fejlődési ütemük szerint, hanem a tanulás-tapasztalatszerzés, a munkavégzés feltételeit szervezzük meg a differenciált lehetőségek felkínálásával. /tevékenységválasztás, témaválasztás, eszközválasztás, csoportválasztás /. 4.1.2..Az egészséges életmód alakításának tartalma a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 363/2012(XII. 17.) Korm. Rend Egészségvédelem A szabadlevegőn való tartózkodásnál ügyelünk az időjárás károsító hatására. Télen -10C alatt nem visszük a gyermekeket levegőzni, nyáron az UV sugarak káros hatásai ellen óvjuk. Hetente egy alkalommal gyümölcs-napot tartunk a csoportokban. Az egészséges táplálkozás érdekében változatos étrendet szeretnénk biztosítani, ezért megbeszéléseket folytatunk a főzőkonyhával. Mindezek elősegítik a helyes egészségtudat kialakítását a HH és a HHH gyermekek esetében is. Programunkban a mozgásfejlesztés és az egészségvédelem az alábbi formában valósul meg: 16
Sószoba 2003. szeptemberétől lehetőségünk nyílt sószoba létrehozására, amely jótékony hatást gyakorol a légzőszervekre, hozzájárul a jó közérzet, a jó egészségi állapot fenntartásához. Séta A gyermekek örömmel sétáljanak, közben figyeljenek környezetükre és tájékozódjanak szűkebb hazájukban. Évszaktól függetlenül heti rendszerességgel történjen a séta. A sétának mindig legyen célja, a fokozatosság betartása az időtartamra és az út hosszára egyaránt érvényes. Kirándulás A gyermekek fedezzék fel tágabb környezetüket, hegyes, dombos vidékeket. Évente egy alkalommal, ősszel vagy tavasszal szervezünk kirándulást hosszabb távra. A kirándulás megszervezésében és lebonyolításában a szülők segítségére is számítunk. Figyelmet fordítunk arra, hogy a HH és a HHH gyermekek családjai részt vehessenek ezeken a programokon. /anyagi hozzájárulás/. 4.1.3.Az óvodapedagógus feladatai Az egészséges életmódra nevelést fontosnak tartjuk, és ennek érdekében biztosítjuk: az érzékszervek fejlesztését, napfény, víz, levegő edzőhatását, higiénés szokások elsajátítását, életkoruknak megfelelő táplálkozást, a nyugodt alvás feltételeit, a biztonságos környezetet, a mozgásigény kielégítését, a mozgásfejlesztést (finom- és nagymozgások, testséma és térérzékelés fejlesztését, testi képességek, mozgáskultúra fejlesztését). Az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés elősegítése érdekében fontos területek: Prevenciós gyakorlatok (lúdtalp, megelőző, tartásjavító) Zenés torna Feladatunknak tartjuk, hogy differenciáltan végezzük, alkalmazkodva a napirendhez és az időjáráshoz. 4.1.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett, lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. 17
Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Önállóan végezze a gondozási teendőit (tisztálkodásban, WC használatban, fogápolásban, gyakorol a Egészséges életmódra nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére öltözködésben, zsebkendő használatban, stb.). Megfelelően használja az evőeszközöket, alakuljanak ki a kulturált étkezés szokásai. Megfelelően használja az óvoda helyiségeit és berendezési tárgyait. Legyen igénye az őt körülvevő környezet tisztaságára Segítsen a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Kialakul testdominanciájuk, finom motorikus mozgásuk, nagy mozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá válik. Önállóan kielégíti alapvető testi szükségleteit. Törekszik egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő, egészségmegőrző szokások megtartására. 18
4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 4.2.1.Az érzelmi nevelés, erkölcsi és a közösségi nevelés célja Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; az óvoda nevelje a gyermeket annak megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) a szokás és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 363/2012(XII. 17.) Korm. Rend 4.2.2.Az érzelmi nevelés és szocializáció tartalma Egyéni és közösségi szociális tulajdonságok kialakítása. Szokás és normarendszer megalapozása. Az óvoda felnőtt közösségének modellnyújtása. Óvodánk hagyományainak ápolása. 4.2.3.Az óvodapedagógus feladatai Biztosítja a beszoktatás és befogadás fokozatosságát. Derűs, barátságos családias légkört teremt. Pozitív érzelmi viszonyt alakít ki a felnőttek és a gyermekek egymás közötti kapcsolatrendszerében. Változatos és rendszeres élményeket nyújt, amely a gyermekek személyiségének fejlesztését segíti elő. 19
Fejleszti a gyermekek toleráns problémamegoldó képességét, szociális érzékenységét, és a másság elfogadását. Helyes magatartási és viselkedési szokásokat, és az együttélés elemi szabályait kialakítja. Ápolja a csoportok közötti kapcsolatokat. A gyermekek egyéni igényeit kellő empátiával fogadja. A viselkedési nehézségekkel, zavarokkal küzdő gyermekek problémáit megérti. A lassabban fejlődő hátrányos helyzetben levő gyermekek felzárkóztatását elősegíti. A tehetséges gyermekek kibontakoztatását segíti. 4.2.4.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. (kérés, köszönés, válaszolás, megszólítás) Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletének kielégítését. Tisztelettudó viselkedésre, igazmondásra törekszik. Kialakul egymás iránti toleranciája. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében, érdeklődik a társai és a felnőttek iránt. Igyekszik a szituációtól függően elfogadni az alá-fölé és mellérendeltségi helyzeteket. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés 4.3.1.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés célja Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözi formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra- valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 20