FIZIKA 6-8. évfolyam A tanterv A NAT Ember a természetben műveltségterület 6-8. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja. A tantárgy összóraszáma: 129 óra Ennek felosztása: Évfolyam 6. 7. 8. Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi FIZIKA 0,5 19 1,5 55 1,5 55 129 A nevelés és oktatás célja A 6-8. évfolyamokon a fizikatanítás célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a természet jelenségei iránt. Ezek kezdeti, elemi szintű értelmezésével, majd a konkrétra és az általánosra építve az absztrakció képességének kialakításával egy korszerű természettudományos világkép alapjainak lerakása. Célunk a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és anyagszerkezeti jelenségek közül azok bemutatása, melyekhez kapcsolódó fogalmak megértése a gyermek jelen életkorban elvárható absztraháló képességét nem haladja meg. Az elvégezhető kísérletek közül minél több csoportos, később egyéni kiviteleztetése, a kapcsolódó fogalmak bevezetése, a törvények felfedeztetése, közös megfogalmazása. A fizikai demonstrációk és kiértékelésük során a megismerési módszerek fejlesztése, lépéseinek tudatosítása, s ezzel az élet más helyzeteiben is használható tudás megalapozása. Cél a tanulók kölcsönhatásokban történő gondolkodásának illetve rendszerszemléletének kialakítása, ezek segítségével kvalitatív problémák megoldatása. Ahol az életkori sajátosságok engedik, a törvények matematikai formába öntése, a matematikai apparátus felhasználása: egyszerű példákban egy jelenség kimenetelének kvantitatív előrejelzése (s ha lehet, annak kísérleti ellenőrzése). Célunk a technikai és társadalmi fejlődés viszonyának, az ember környezetére gyakorolt hatásának bemutatása, az embernek a természet szerves részeként történő megmutatása, a jövőjéért felelősséget érző tanulói attitűd kialakítása. Fontos cél a tanulás és a tudás értékként való felmutatása. Példa adása (ha lehet, magyar) tudósok munkásságával, a tanuló sikerélményhez juttatása az eredményes tanulás módszereinek elsajátíttatása során. Értékelés Diagnosztikus mérés értékelés: Írásban év elején a tanítási-tanulási folyamat megkezdése előtt különböző pedagógiai döntések (felzárkóztatás, módszer választása, folyamattervezés, stb.) meghozatalához. Érdemjeggyel nem minősítjük! Formatív mérés értékelés: Szóban, írásban az egyes témakörökön belül a tanítási-tanulási folyamat közben a tanulási hibák és nehézségek feltárásához, illetve a jól végzett munka megerősítéséhez, az eredményes tanulás elősegítésére. Ebből következően itt sem az osztályozás az elsődleges cél, hanem az, hogy információhoz juttassuk és ösztönözzük a tanulót az önkorrekcióra, ami a tanár részéről a pótlási-javítási lehetőségek biztosítását követeli meg. 296
A tantárgy jellegzetességéből következően a szóbeli és írásbeli feleleteken kívül szükséges a mérési jegyzőkönyvek vezetésének (egyáltalán a füzetvezetésnek) és az egyszerűbb kísérletek kezdetben csoportos, később egyéni bemutatásának-elemzésének az értékelése is. A tanulók ösztönzése céljából nem maradhat el órai aktivitásuk (például a bemutatott kísérletek közös elemzésében való részvétel) és a tanulói kiselőadások megtartásának díjazása sem. Szummatív mérés értékelés: Írásban a tanítási-tanulási folyamat egyes szakaszainak a végén kifejezetten minősítő célzattal, mely egyúttal visszajelzés is a tanárnak a végzett munkáról. Az egyes témakörök végén megíratott témazárók részletesebben is számon kérhetik a tananyagot, míg az év végi felmérések összpontosítsanak inkább a tanulók rendszerező képességére és lényeglátására. Ha a tanuló évközi mulasztásait korrigálja az év végi felmérésig, akkor az itt kapott érdemjegy befolyásolja pozitívan az év végi osztályzatot! (Ez ugyanis nemcsak a magasabb évfolyamra lépés, de a továbbtanulás szempontjából is szűri, szelektálja a tanulókat.). 297
FIZIKA 6. ÉVFOLYAM ÓRATERV Óra Fizikai mennyiségek és mérésük 3 Kölcsönhatások 5 Az anyag 7 Az energia 4 Összesen: 19 Óraszám: 3 óra Fizikai mennyiségek és mérésük A hosszúság, az idő, a tömeg és mérésük Vonatkoztatási rendszer, a hely meghatározása Az űrtartalom, a térfogat és mérése A sűrűség és kiszámítása Az idő, térfogat, tömeg, sűrűség fogalmának tartalmi pontosítása, szabatos használata, jártasság szerzése ezek SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységének, azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában, a sűrűség (, a tömeg és a térfogat) kiszámításában Jártasság szerzése a tömeg és a térfogat mérésében A vonatkoztatási rendszer fogalmának megismerése Óraszám: 5óra Kölcsönhatások Mozgás, mozgásállapot-változás Testek kölcsönható képessége Az erő és mérése Erő és ellenerő Egyensúly két erő hatására A testek súlya A tehetetlenség törvénye A tömeg és az erő kapcsolatának kvalitatív jellemzése A testek tehetetlenségének felismerése a mindennapi gyakorlatban, egyszerű jelenségek magyarázata a tehetetlenség törvényével Az erő, a súly, és az egyensúly fogalmának tartalmi pontosítása. Jártasság szerzése az erő és a súly mérésében A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások megkülönböztetése: a rugalmas, a súrlódási, a közegellenállási, a gravitációs, az elektromos és a mágneses erőhatás felismerése Egyszerű kísérletek összeállítása és végrehajtása csoportosan a rugalmas, a súrlódási, a közegellenállási és a súlyerő bemutatására, a hatás és ellenhatás törvényének valamint a két erő hatására létrejövő egyensúlynak a demonstrálására. Az együttműködési képességek fejlesztése Ismerkedés tanári irányítás mellett az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival, Newton munkásságának a megismerése 298
Óraszám: 7 óra Az anyag Az anyag fogalma, az anyagok jellemzése Az anyag szerkezete, a részecskekép Gázok, folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságai Szilárd anyag folyadékban A hőmérséklet és mérése, a hőtágulás A hő terjedése Az anyag szerkezetének változásai: oldódás, halmazállapot-változások, lassú és gyors égés A fény Egyszerű golyómodell konstruálása, az anyagok egyes tulajdonságainak, a gázok tömegének és súlyának értelmezése a részecskekép segítségével Testek folyadékban való úszásának, lebegésének, elmerülésének vizsgálata A hőmérséklet fogalmának szabatos használata. Jártasság szerzése a hőmérséklet mérésében, hőmérséklet-idő grafikon készítése a mért adatokból, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása, elemzése Szilárd anyagok és folyadékok hőtágulásának megfigyelése, értelmezése Egyszerű kísérletek bemutatása önállóan a hő és a fény terjedésével kapcsolatban A tanár által bemutatott kémiai átalakulások és halmazállapot-változások megfigyelése, a golyómodell tesztelése, a történések leírása saját szavakkal, a lényegkiemelés képességének fejlesztése. Az anyagmegmaradás törvényének felismerése, a természet egységére vonatkozó elképzelések alapjainak lerakása A tanult fogalmak és a mindennapok jelenségeinek összekapcsolása, a természetben megfigyelhető halmazállapot-változások felismerése, magyarázása A tűzvédelmi szabályok elsajátítása, az ember felelősségének elemzése Óraszám: 4 óra Az energia A belső energia, energiaváltozás hőközléssel A munka, energiaváltozás munkavégzéssel Az energia fajtái és átalakulásai, az energia megmaradása Energiaforrások, energiahordozók Az energia és a munkavégzés fogalmának kvalitatív értelmezése Az energia fajtáinak, átalakulásának felismerése konkrét, hétköznapi folyamatokban Egyszerű kísérletek bemutatása az energia megmaradásának kvalitatív vizsgálatára Joule munkásságának megismerése, az iskolai könyvtár használata csoportmunkában Az energiaforrások végességének felismerése, az energiatakarékos magatartás igényének felkeltése 299
A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló ismerje a tehetetlenség, illetve az energiamegmaradás törvényét! Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (hosszúság, térfogat, idő, tömeg, sűrűség, erő, hőmérséklet) a mindennapi életben is használt mértékegységeit! Ismerje fel az egyenletes és a változó mozgást, a testek tehetetlenségét, az erőt és ellenerőt, a súrlódást és a közegellenállást, az energiamegmaradást, a hőtágulást, a halmazállapot-változásokat, az úszást, lebegést, elmerülést a gyakorlatban konkrét példákon! Tudjon sűrűséget kiszámítani mértékegységváltás nélkül! Tudja megkülönböztetni a mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat! Ismerje az egyszerű golyómodellt, segítségével legyen képes az anyag néhány tulajdonságának magyarázatára! Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű jelenségek demonstrálására, értelmezésére! 300
FIZIKA 7. ÉVFOLYAM ÓRATERV Óra A mozgás leírása 10 A dinamika alapjai 20 Hőtan 15 A folyadékok és a gázok egyensúlya 10 Ö s s z e s e n : 55 óra Óraszám: 10 óra A mozgás leírása A mozgás leírása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás, a sebesség Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség Az egyenletesen változó mozgás, a gyorsulás A szabadesés Néhány nem egyenes vonalú változó mozgás Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás, fogalmának tartalmi pontosítása, szabatos használata, jártasság szerzése a sebesség SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységeinek használatában, a sebesség (, az út és az idő) kiszámításában Jártasság szerzése a kísérlet adatainak lejegyzésében; út-idő grafikon készítése, elemzése egyenletes és egyenletesen változó mozgás leírásakor. Az út és az idő közti matematikai összefüggés felismerése egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén Az átlag- és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése, mérések csoportos tervezése és végrehajtása különböző testek mozgása átlagsebességének a meghatározására a szabadban, a mérés eredményének becslése, pontosságának vizsgálata A dinamika alapjai Óraszám: 20 óra Különféle kölcsönhatások mozgásállapot-változtató hatása, az erő dinamikai értelmezése Különféle erőhatások A földi gravitáció és a súly A bolygók mozgása, a kozmikus folyamatok iránya A mechanikai munka A mechanikai energiák A mechanikai energia megmaradásának törvénye A forgatónyomaték Kiterjedt (merev) test egyensúlya Egyszerű gépek Az erő, súly, energia, munka fogalmak további pontosítása, szabatos használata. Jártasság szerzése SI -mértékegységük használatában, az erőhatás nagyságának illetve a végzett munkának a kiszámításában 301
A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásoknál a sebességváltozás okának kvalitatív elemzése a lényeges és a lényegtelen tényezők megnevezésével, a kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozás mint szemléletmód elsajátítása. Egyszerű kísérletek önálló összeállítása és végrehajtása a rugalmas, a súrlódási, a közegellenállási és a súlyerő bemutatására A testek tömegének és súlyának világos megkülönböztetése, a mérésükkor kapott eredmények értelmezése, azokból következtetések levonása Ismerkedés tanári irányítás mellett az iskolai számítógépes hálózat fizikával kapcsolatos anyagaival, Eötvös Loránd munkásságának a megismerése, az elmélet diadalának, az empíria ellenőrző szerepének a felismerése A földi gravitáció és az általános tömegvonzás felismerése konkrét példákon, a táguló világ (Föld, Naprendszer, Világegyetem) nagyságrendi viszonyainak, változásainak érzékelése, megismerése Egymással kölcsönhatásban lévő testek állapotváltozásának megfigyelése, elemzése, az energiafajták és az energiamegmaradás felismerése különböző helyzetekben, nyitott és zárt rendszer fogalmának megismerése Tapasztalatszerzés kísérletezés útján az erőhatás forgásállapot-változtató képességéről, a forgatónyomaték sztatikai bevezetése, kiszámítása és kvalitatív dinamikai vizsgálata Kísérleti tapasztalatok birtokában merev test egyensúlya feltételeinek a megértése, az egyensúly létesítéséhez szükséges erő (illetve erőkar) nagyságának kiszámítása, irányának meghatározása Az egyszerű gépeknek (egykarú és kétkarú emelő, lejtő, álló- és mozgócsiga) a mindennapokban történő alkalmazása fontosságának a felismerése kísérleti tapasztalatok útján. A kísérletek eredményeinek előrejelzése. A problémamegoldó képességek fejlesztése Hőtan Óraszám: 15 óra Energiaközlés rendezett és rendezetlen úton, a termikus kölcsönhatás Hőközlés és fajhő, a belső energia változása hőmérsékletváltozásnál Energiamegmaradás termikus kölcsönhatásnál Az égéshő, a belsőenergia-változás kiszámítása égés esetén A termikus energia felhasználása munkavégzésre Az energia átalakításának környezeti hatásai Olvadás és fagyás A párolgás Forrás és lecsapódás A teljesítmény A hatásfok 302
A hőközlés, fajhő, égéshő, olvadáshő, fagyáshő, párolgáshő, forráshő, teljesítmény fogalmak szabatos használata, jártasság szerzése ezek SI mértékegységének használatában, a hőközlés, a halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozás, a teljesítmény és a hatásfok kiszámításában Az egymással termikus kölcsönhatásban lévő testek állapotváltozásának megfigyelése, elemzése, a termikus egyensúly anyagszerkezeti értelmezése A halmazállapot-változások értelmezése a tanult anyagszerkezeti képpel, a tapasztalatoknak a legfontosabb szakkifejezések használatával történő pontos lejegyzése, elmondása Egyszerű kísérletek összeállítása, végrehajtása és elemzése a teljesítmény és a hatásfok meghatározására Hőmérséklet-idő grafikon készítése a mért adatokból, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása, elemzése; a hőmérséklet-hőfelvétel grafikon értelmezése a szilárdtól a légnemű halmazállapot eléréséig (az anyag atomos szerkezete) Az energiamegmaradás felismerése különböző helyzetekben, kimondása zárt rendszerre, alkalmazása egyszerű problémák megoldásában. A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása A tanult fogalmak és a mindennapok jelenségeinek összekapcsolása, a gyakorlati alkalmazások (hőerőgépek, belsőégésű motorok) felismerése modellről Az embernek az energia átalakítása során a környezetére gyakorolt hatása elemzése, új energiaátalakítási módok és más tiszta technológiák megismerése, társadalmi, gazdasági és politikai megközelítések kritikus vizsgálata. A kritikai, a narratív és a döntési képességek fejlesztése Önálló információgyűjtés a világhálóról, Watt munkásságának a megismerése A folyadékok és a gázok egyensúlya Óraszám: 10 óra A nyomás Pascal törvénye A hidrosztatikai nyomás A felhajtóerő, Arkhimédész törvénye A légnyomás Mi a hang? Hajszálcsöves jelenségek, a felületi feszültség 303
Egyszerű kísérletekből szerzett tapasztalatok segítségével a nyomóerő és a nyomott felület közötti kapcsolat felfedezése, a nyomás fogalmának tartalmi pontosítása, SI és a gyakorlatban használt SIn kívüli mértékegységeinek a megismerése Jártasság szerzése a nyomás, a nyomóerő és a nyomott felület kiszámításában A folyadékok súlyából származó nyomással kapcsolatos kísérletek megfigyelése, elemzése, a tapasztalatok megfogalmazása, Pascal törvényének alkalmazása konkrét gyakorlati példák elemzésekor A felhajtóerő fogalmának, Arkhimédész törvényének kísérletek útján történő megismerése Kísérletek önálló megtervezése és végrehajtása az úszás lebegés - elmerülés, az egyensúly feltételének vizsgálatára A hajszálcsöves jelenségek, a felületi feszültség jelenségének a megismerése, kísérleti bemutatása, értelmezése, a mindennapok ezekkel kapcsolatos egyszerűbb jelenségeinek a magyarázata A gázok súlyából származó nyomás létezését igazoló kísérlet elemzése Egyszerű kísérletek bemutatása és értelmezése a hang keletkezésére és terjedésére Arkhimédész munkásságának a megismerése A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló ismerje az energiamegmaradás törvényét, a Pascal-törvényt és Arkhimédész törvényét! Ismerje fel az egyenletes és a változó mozgást, az anyagmegmaradást és az energiamegmaradást, a halmazállapot-változásokat, az egyszerű gépek, valamint Pascal törvényének az alkalmazását, az úszás, lebegés, elmerülés feltételét, a felületi feszültséget és a hajszálcsövességet természeti folyamatok illetve gyakorlati alkalmazások elemzése során! Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (sebesség, energia, forgatónyomaték, nyomás, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit! Tudja megkülönböztetni az átlag- és a pillanatnyi sebességet! Tudjon sebességet, munkavégzést, erőhatás és forgatónyomaték nagyságát, teljesítményt, hatásfokot és erőhatás adott felületre kifejtett nyomását kiszámítani mértékegységváltás nélkül! Legyen képes egyszerű kísérletek, mérések önálló elvégzésére, a mért adatok táblázatba rendezésére tanári segítséggel, út-idő grafikon felvételére és elemzésére, anyaghalmaz hőmérséklet-hőfelvétel grafikonjának a legfontosabb szakkifejezések használatával történő értelmezésére! Tudja alkalmazni az anyag szerkezetéről tanultakat a halmazállapotok értelmezésére, a halmazállapot-változások elemzésére! Ismerje az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásait, ismerje fel a környezetkímélő magatartás és a tiszta technológiák alkalmazásának fontosságát! 304
FIZIKA 8. ÉVFOLYAM ÓRATERV Óra Elektrosztatikai alapjelenségek, az elektromos 14 áram Az elektromos áram hatásai, az elektromos munka 10 és teljesítmény Az elektromágneses indukció és a váltakozó áram 12 Fénytan 10 A 6-8. évfolyam fizika tananyagának 9 rendszerezése Összesen: 55 Óraszám: 14 óra Elektrosztatikai alapjelenségek, az elektromos áram Elektromos alapjelenségek, a töltés fogalma Elektromos vezetők és szigetelők Az elektromos mező és munkája Az elektromos mező munkavégző-képességének jellemzése, az elektromos feszültség Töltések áramlásának feltétele, az elektromos áram. Az áramerősség mérése Az áramforrás és az elektromos áramkör. A feszültség mérése Ohm törvénye, az elektromos ellenállás Vezetékek ellenállása Ellenállások soros, illetve párhuzamosan kapcsolása, az eredő ellenállás Egyszerűbb gyakorlati alkalmazások és kapcsolási rajzaik A legalapvetőbb elektromos jelenségek megfigyelése, elemzése (egyszerű atomszerkezeti magyarázatok), felismerése a gyakorlatban; egyszerű kísérletek összeállítása és végrehajtása Az elektromos töltés, áramerősség, feszültség, ellenállás fizikai fogalmának tartalmi pontosítása, szabatos használata, jártasság szerzése SI mértékegységük, azok törtrészeinek, illetve többszöröseinek használatában Az áramerősség és a feszültség mérése, a kísérlet során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódás eredményeinek pontos megfogalmazása, következtetések levonása párhuzamosan és sorosan kapcsolt fogyasztók esetén is. Az eszközök balesetmentes használata (a szabályok ismerete és betartása), egyszerű áramköri rajzok készítése, azok gyakorlati kivitelezése, kész ábrák értelmezése Elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása áramütéses balesetek következményeinek enyhítéséhez. A villámcsapás elleni védekezés megismerése Ok-okozati kapcsolat felismerése a feszültség és az áramerősség közti összefüggés feltárása során (adott fogyasztó esetén). Az ellenállás szemléletes jelentésének megismerése, jártasság szerzése az ellenállás, feszültség, áramerősség Ohm törvénye alapján történő kiszámításában A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk önálló gyűjtése az iskolai könyvtárból, Coulomb, Galvani, Volta, Ampere és Ohm munkásságának megismerése 305
Óraszám: 10 óra Az elektromos áram hatásai, az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hőhatása Az elektromos mező munkája és teljesítménye az áramkörben, az elektromos energia terjedése a vezetékben A lakásban található elektromos berendezések elektromos-, illetve pénzfogyasztása Az elektromos áram vegyi hatása Az elektromos áram élettani hatása Mágneses alapjelenségek, az elektromos áram mágneses hatása Az elektromos áram mágneses hatásának gyakorlati alkalmazásai Jártasság szerzése az elektromos munka és az elektromos teljesítmény kiszámításában A háztartásban megtalálható áramforrások, elektromos berendezések adatainak, teljesítményének megismerése, fogyasztásuk kiszámítása. Az energiatakarékosság - mint a környezetvédelem egyik lehetséges megnyilvánulása fontosságának felismerése a mindennapokban is, az energiatakarékos szemlélet további mélyítése. Az életvezetési képességek fejlesztése A legalapvetőbb mágneses jelenségek megfigyelése, felismerése a gyakorlatban Az elektromos energia terjedésének, az áram hő-, vegyi- és mágneses hatásának, ezek gyakorlati alkalmazásainak a megismerése Az elektromos áram élettani hatásainak, a környezetünkben előforduló és a technikában leggyakrabban alkalmazott anyagok vezetési tulajdonságainak a megismerése Az elektromágnes leggyakoribb gyakorlati alkalmazásai működésének a magyarázata Az elektronikus információhordozók, a multimédia és az oktatóprogramok alapszintű használata, Jedlik Ányos és Kandó Kálmán munkásságának a megismerése Óraszám: 12 óra Az elektromágneses indukció és a váltakozó áram Az indukciós alapjelenségek Az indukált feszültség és az indukált áram A váltakozó áram előállítása, a váltakozó áramú generátor A váltakozó áram és feszültség jellemzése A váltakozó áram hatásai A transzformátor Távvezetékrendszer, a váltakozó áram előnyei Az elektromosság megismerésének története Generátorok energiaellátása, energiaforrások, a fenntartható fejlődés biztosíthatóságának kérdése 306
Egyszerű kísérletek összeállítása és végrehajtása a nyugalmi és a mozgási indukció bemutatására, az indukált áram erősségét befolyásoló tényezők vizsgálatára. A tapasztalatok alkalmazása a váltakozó áramú generátorra A váltakozó áram jellemzése (frekvencia, effektív érték), hő-, mágneses, vegyi és élettani hatásainak a megismerése A kísérleti eredmények rendszerezésével a transzformátor tekercseinek menetszáma és a feszültségek (illetve áramerősségek) közötti összefüggés felismerése, a feszültség, az áramerősség vagy a menetszám kiszámítása egyszerű feladatok megoldása során. Az indukcióról tanultak alkalmazásával a transzformátor működési elvének a magyarázata A váltakozó áram előnyeinek, a fizikai kutatások jelentőségének, a tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékelése, az elmélet és a gyakorlat kapcsolata fontosságának a felismerése Az elektromosság megismerésének, alkalmazásának az emberiség fejlődésére gyakorolt hatása, a társadalom, a technika és a tudomány kölcsönhatásának vizsgálata. A komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek fejlesztése Faraday, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernovszky Károly munkásságának a megismerése, önálló forráshasználat tanári útmutatás alapján: jelenleg folyó gyakorlatorientált kutatások, fejlesztések és eredményeik Fénytan Óraszám: 10 óra Elsődleges és másodlagos fényforrások A fény egyenes vonalú terjedése A fény kölcsönhatásai, energiája A fény két közeg határán, a fény visszaverődése és törése Tükrök képalkotása, tükrök a mindennapokban Lencsék képalkotása, lencsék a mindennapokban A színek A fényforrások osztályozása, a fény kölcsönhatásainak és egyenes vonalú terjedésének a megismerése Megfigyelések alapján az anyagok csoportosítása a fénnyel kapcsolatos kölcsönhatásuk alapján A fényvisszaverődés, a fénytörés, a teljes visszaverődés és a diszperzió jelenségének felismerése a mindennapokban (magyarázatuk), a törvényszerűségek megfogalmazása megfigyelés útján, kísérlet összeállítása és végrehajtása bemutatásukra A sík- és gömbtükrök, illetve a lencsék nevezetes sugarainak, képalkotásuknak a magyarázata A mindennapokban alkalmazott tükrök, lencsék osztályozása, a gyakoribb alkalmazások használata, működésének magyarázata Az emberi szem működésének, esetleges hibáinak és ezek korrekciójának, a dioptria fogalmának megismerése 307
A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló ismerje a fényvisszaverődés és Ohm törvényét! Ismerje fel a legalapvetőbb elektromos, mágneses és fénytani jelenségeket, az elektromágneses indukciót, az elektromos áram hatásait és ezek alkalmazását, valamint a tükrök, lencsék alkalmazását a gyakorlatban konkrét példákon! Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint! Ismerje fel kapcsolási rajzon a legfontosabb áramköri jeleket és a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását ténylegesen összeállított áramkörben is! Tudjon áramforrásból, fogyasztóból, kapcsolóból és vezetékekből álló egyszerű elektromos áramkört összeállítani, áramerősséget és feszültséget mérni tanári segítséggel! Tudjon ellenállást, áramerősséget, feszültséget, elektromos munkát és teljesítményt kiszámítani mértékegységváltás nélkül! Tudja leolvasni és értelmezni a háztartásban előforduló elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat, ismerje fel az energiatakarékosság szükségességét! Ismerje a transzformátor működési elvét és a távvezetékrendszer lényegét! Ismerje a szem védelmével kapcsolatos tudnivalókat, az érintésvédelmi és balesetmegelőzési szabályokat és tartsa be azokat! Ismerje fel a társadalom, a technika és a tudomány fejlődésének szükségszerű összefonódását, legyen képes önálló álláspont kialakítására a fenntartható fejlődés biztosíthatóságának kérdéseiben! Ismerje fel a takarékosság szükségességét az élet legkülönbözőbb területein! 308