Fenntartható fejlődés: a minőség növekvő szerepe



Hasonló dokumentumok
Energiamenedzsment ISO A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának ( ) első évi eredményei

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Lean menedzsment és alkalmazása

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

Életre keltjük épületét

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A biomassza rövid története:

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Jogi és menedzsment ismeretek

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS szeptember 5.

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Zöld rendezvényszervezés

Közösségi kezdeményezések

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

vállalati felelősségvállalás alapelvei

a minőségszínvonalat a vállalatoknál?

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása.

Zöld rendezvényszervezés

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

ismeret és elfogadottság

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe április

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést?

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Környezeti fenntarthatóság

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

KÖRNYEZET, TECHNIKA Ökotechnológia? Dr. Géczi Gábor

Kihívásdömping, avagy valós és vélt igények az élelmiszeripar tevékenységével kapcsolatban. Éder Tamás Szeptember 8.

G L O B A L W A R M I N

Szeminárium a környezetbarát csomagolás témakörében

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a es ingatlanpiacon

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

Környezetvédelem (KM002_1)

Aktualitások a minőségirányításban


ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv


Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

IVECO a fenntartható fejlődésért Az IVECO CNG jármű kínálata

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi szeptember Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

Az ásványgyapot új generációja

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

Társaságunk. Betonszerkezetek vízszigetelése kristályos technológiával

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.


Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

Használja a Yammert közösségi munkaterületként, amely lehetőséget ad az együttműködésre, az innovációra és a részvétel ösztönzésére.

ÉVES JELENTÉS. a Hungast 14. Kft évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, A jelentést összeállította:

A Lean menedzsment és bevezetése

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5.

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Impact fókusz hogyan változik valójában az érintettek élete a hétköznapokban? Theory of change

Átírás:

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLÕDÉS, KORSZERÛ VEZETÉS, MUNKAFELTÉTELEK Fenntartható fejlődés: a minőség növekvő szerepe Tárgyszavak: minőség; fenntartható fejlődés. A XX. század két utolsó évtizedében a gazdasági élet gyökeresen megváltozott. Az üzleti módszerekben rengeteg új jelenség tapasztalható. A minőség nemcsak arra szolgál, hogy az egyes vállalatokat megkülönböztesse versenytársaitól; ma a minőség olyan érték, amelyen az üzleti tevékenység minden része áll vagy bukik. A minőségnek új jelentése van a XXI. században. A vevők igényeinek kielégítése jelenleg is döntő fontosságú üzleti cél, de nemcsak egyedül a vevőkre kell tekintettel lenni. Az érdekeltek más körének is hatása van az adott vállalat üzleti sikereire. A vállalatok felelősséggel tartoznak a közösségnek a környezet állapotáért is. A XX. században a minőség volt a jelszó, a XXI. század jelszava pedig a fenntartható fejlődés ( sustainability ) lesz. A természeti erőforrások kimerülése fenyeget A fenntartható fejlődés azt követeli, hogy egyidejűleg elégítsék ki a gazdaság, a társadalom és a természet követelményeit. A vállalat eredményességét ebben a három kategóriában fogják mérni, nem egyedül a mérleg végösszegében. Kiegészítésül hozzá szokták tenni: a természet adta korlátok között. A természet csak meghatározott mennyiségben tud alapanyagot előállítani, és csak meghatározott mennyiségben tudja feldolgozni a hulladékokat. Jelenleg a társadalom gyorsabban éli fel erőforrásait, minthogy azok újratermelődnének. Például: az USA termőterületének mintegy egyharmadát elvesztette 1945 óta; Észak-Amerika őserdőinek 97%-a eltűnt; a trópusi esőerdőkből másodpercenként kb. egy hektárral kevesebb lesz; a Föld tizenhét nagy halászati körzetei közül kilencet gyakorlatilag lehalásztak;

ha folytatódik a fajok pusztulásának jelenlegi üteme, 20-40 év múlva 20%-kal kevesebb faj fog élni a Földön, mint most. A társadalmi rendszer sem tartható fel tartósan. Egyre növekszik az emberhez nem méltó körülmények között élő népesség aránya. Jelenleg pl. egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez. Természetesen nem lehet a Föld egész lakosságát az USA-beli életszínvonalra felhozni, legalábbis a jelenlegi nem kellőképpen hatékony termelési rendszer mellett. Ehhez még négy Föld nagyságú élettérre volna szükség. A vállalatok és a fenntartható fejlődés A legtöbb vállalat nem törődik a fenntartható fejlődéssel, ha az kedvezőtlenül befolyásolja pénzügyi eredményeit. A haladó gondolkodású vállalkozások azonban a fenntartható fejlődést nagy lehetőségnek tartják. Hatalmas versenyelőnye lehet annak a vállalatnak, amely először dob piacra pl. fosszilis üzemanyagok nélkül működő autókat, minimális vízmennyiséget felhasználó mosógépeket, külső energiaforrás nélkül működő számítógépeket. A kormányoknak is fenntartható életmód irányában kell befolyásolniuk az állampolgárokat, hiszen ezzel hosszú távon pénzt takaríthatnak meg. Például fásítással csökkenteni lehet a klímaberendezések és a szennyvízkezelés energiaszükségletét. Amikor a vállalatok tevékenységét a minőség szemüvegén keresztül kezdték nézni, sok olyan veszteség tűnt fel, amire korábban nem is gondoltak. Ez a helyzet a fenntartható fejlődéssel is: ha termelést hagyományos értelemben csak a minőség szempontjából vizsgálják, elmulaszthatnak számos lehetőséget a veszteségek és a költségek csökkentésére. A fenntartható fejlődés nem egyszerűen költségcsökkentést jelent. A vállalat árbevétele is növelhető új termékek vagy szolgáltatások piaci bevezetésével. Jó példa erre a Xerox új szolgáltatása a régebbi másológépek felújítására, az Electrolux kis víz- és mosószer-felhasználású mosógépe, amellyel elárasztották a hatalmas kínai piacot, a British Petroleum (BP), amely a napenergia felhasználási lehetőségeinek kutatásába fektet be nagy összegeket; a BP rövidítés jelentése megváltozhat Beyond Petroleum (= túl a kőolajon) tartalomra. Ha az USA vállalatai nem használják ki lehetőségeiket, könnyen elveszthetik vezető szerepüket éppen úgy, ahogy a minőségi forradalomban a japánok kerültek az élre. Japán jelenleg is vezető szerepre törekszik a napenergiafelhasználás technológiái terén, az angolok a tengeri olajkutatásban és -termelésben, és európai vállalatok szállítják a berendezéseket az USA-ban létesítendő szélerőművek számára.

Hogyan alkalmazzák a fenntartható fejlődés gondolatát a vállalatok? Ezt a gondolatot sok vállalat túl bolond álomnak tartja. A helyzet hasonló ahhoz, mint amikor Deming az amerikai vállalatokat a minőség fontosságáról akarta meggyőzni. A minőség pénzbe kerül, vevőink ezt nem igénylik mondták. Sok vállalat ma sem tekinti stratégiai célnak a fenntartható fejlődés megalapozását. Lehet, hogy a fenntartható fejlődés gondolatát más, jobban érthető mozgalmakba kell beépíteni. A hulladékmentes termelés, a hulladékhasznosítás, az energiatakarékosság, a csomagolóanyag-felhasználás csökkentése jobban érthető célok, ezek könnyebben elfogadhatók, mint a fenntartható fejlődés kissé elvont gondolata. Öt pont van, amelyeken keresztül a fenntartható fejlődés bevezethető a vállalati gondolkodásba (1. ábra). Ezek közül négyet feltehetően most is alkalmaznak a vállalatok és segíthetik az új gondolat elterjedését. a fenntartható fejlődés öt belépési pontja hosszú távú tervezés teammunka környezetmenedzsment az ellátási lánc menedzselése új fenntartható kezdeményezések 1 ábra. A fenntartható fejlődés belépési pontjai Egyes vállalatok a fenntartható fejlődéssel a stratégiai vagy távlati tervezés keretében foglalkoznak. Be lehet építeni a fenntartható fejlődés elveit a környezetmenedzsment rendszerébe. Az ellátási lánc ésszerűsítése útján sok anyag takarítható meg. Például egyes vegyipari vállalatok gépkocsik festését vállalják ahelyett, hogy festéket lehetőleg minél többet adnának el az au

tógyáraknak. A teamrendszer is alkalmas arra, hogy a fenntartható fejlődést segítő projekteket dolgozzanak ki. Az 1. táblázat bemutatja, hogy meglevő rendszereket hogyan lehet felhasználni a fenntartható fejlődés érdekében végzendő munkákhoz, csendben, nagy csatazaj nélkül. A fenntartható fejlődés elterjesztésének útjai, lehetőségei 1. táblázat Helyzet A vezetők nem nagyon törődnek a fenntartható fejlődéssel Nincsenek kialakult módszereik a környezettel való foglalkozásra (pl. a legtöbb szolgáltató vállalat esetében) A vállalatnak van környezetmenedzsmentrendszere, de ez nem terjed ki a fenntartható fejlődésre Jól működő minőségirányítási rendszer van (pl. ISO 9001), amelybe könnyen beépíthetők környezeti témák A vállalat sok anyagot vásárol A vállalat tevékenysége elsősorban szolgáltató jellegű A vállalat zöld, környezetkímélő beruházásba kezd, vagy meglevő berendezéseit átalakítja A vállalat új terméket tervez, vagy technológiát korszerűsít Más területeken már jól működő, teamekre alapozott jobbítási folyamat van a vállalatnál A vállalatban környezetvédő ( zöld ) csoportok működnek A munkatársak gondolkodását fel kell rázni, hogy a vállalat versenyképes maradhasson Javítani akarják a munkatársak hangulatát a társadalom iránt elkötelezett üzleti módszerekkel Vevőik határozottan követelik a környezettel kapcsolatos tevékenységük javítását Környezetbarát termékeket akarnak előállítani vagy szolgáltatásokat nyújtani valamely piaci szegmens megszerzése érdekében Stratégiai hosszú távú tervezés Környezetmenedzsment Az ellátási lánc menedzselése Teammunka Fenntartható kezdeményezések

A fenntartható fejlődés élharcosai Minőségmenedzsmentben gyakorlott szakembereknek megvannak azok a képességei, amelyek segítségével a fenntartható fejlődés érdekében tevékenykedhetnek. A szaktudás (pl. kémia, biológia stb.) nem lényeges, ha szükséges, ilyen szakembereket könnyen lehet találni. A vállalatoknak olyan munkatársakra van szükségük, akik segítenek az üzleti tevékenységet a fenntarthatóság irányába fejleszteni, megtervezik a folyamatokat, amelyekkel a célok elérhetők, kidolgoznak mérési módszereket és kiindulási adatokat gyűjtenek, megvalósítják a terveket, menedzselik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projekteket, irányítják az ilyen projekteken dolgozó csapatok munkáját, ellenőrzik, értékelik az eredményeket. A feladatok nem újak, de alkalmazásuk, amellyel szolgálják a legfontosabb célt: Földünk megmentését utódaink számára, újszerű. A vállalatoknak a következő lépéseket kell megtenniük: Ki kell dolgozni a fenntartható fejlődés stratégiáját. Ennek érdekében képezni kell önmagukat és más érdekelteket. Vizsgálni kell a stratégia megvalósításának lehetőségeit és veszélyeit. Ki kell választani azokat a belépési pontokat, amelyeken át a fenntartható fejlődés gondolata beépülhet a vállalati gondolkodásba. Le kell fektetni az alapokat. Képezni kell a munkatársakat, azonosítani kell a környezetre gyakorolt hatásokat, és a legnagyobb káros hatások megszüntetését kell a teammunka középpontjába helyezni. Dolgozni kell a projektek terén. Lehetőleg környezetbarát anyagokat kell beszerezni, csökkenteni kell az energiafelhasználást és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Törekedni kell hulladékmentes termelési módszerek alkalmazására. Új létesítmények építése esetében a környezetvédelem szempontjait kell érvényesíteni. A termékeket úgy kell megtervezni, hogy ismételt felhasználásra, átalakításra alkalmasak legyenek. (Dr. Garai Tamás) Hitchcock, D.; Willard, M.: Sustainability: enlarging quality s mission. = Quality Progress, 35. k. 2. sz. 2002. p. 43 47. Carnell, M.: Implementation and institutionalization. = Quality Progress, 35. k. 1. sz. 2002. p. 76 79.