Sajóvárkonyi Általános Iskola

Sajóvárkonyi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM és HELYI TANTERV 2013. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS... 5 1.1. Az intézmény bemutatása... 5 1.2. Az intézményi munka feltételei... 7 1.2.1.Személyi feltételek... 7 Tanulókra vonatkozó adatok... 7 Dolgozókra vonatkozó adatok... 8 1.2.2.Tárgyi feltételek... 9 2. NEVELÉSI PROGRAM... 11 2.1. Iskolánk pedagógiai munkájának alapelvei,céljai,feladatai, eszközei... 11 2.2. Sajátos pedagógiai módszerek... 17 A kompetencia alapú oktatás... 17 Az IKT- kompetencia fejlesztése... 17 Referencia intézményi feladatok... 17 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 17 2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 22 2.4.1. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 22 Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók... 23 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM-es) tanulók... 25 Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló... 27 2.4.2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal, valamint a roma/cigány nemzetiségű tanulókkal kapcsolatos tevékenység, a szociális hátrányok enyhítése... 28 Roma/cigány nemzetiségi oktatás- nevelés... 31 2.5. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének és kapcsolattartásának formái... 31 2.6. A közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok... 34 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele jogai gyakorlásának rendje... 35 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, az iskola közösségeinek együttműködése... 36 2

2.7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 38 2.8. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 40 2.9.A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 42 2.10. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 43 Az egészségfejlesztés színterei és módszerei... 44 Tanórán megvalósítható feladatok... 44 Tanórán kívüli tevékenységek... 45 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai programja... 46 3. HELYI TANTERV... 49 3.1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve és tantervei... 49 3.1.1. Kötelező tantárgyak tantárgyi struktúrája és óraszámai... 49 A választott kerettantervek... 51 3.1.2. Nem kötelező és szabadon választható tantárgyak... 52 Magyar nyelvű cigány/roma nemzetiségi nevelés-oktatás... 52 A településen élő roma/cigány nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag... 52 A tantárgy és pedagógus választás szabályai... 53 3.1.3. Egyéb, nem tanórai foglalkozások szervezése... 54 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezése... 55 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 56 3.2. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai... 56 Az iskola egészségnevelési elvei... 56 Az iskola környezeti nevelési elvei... 57 3.3. A tanulók ellenőrzés, értékelése, a tanulók tudásának ellenőrzése, az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, ismeretek számonkérésének rendje... 67 A tanulók ellenőrzése és értékelése, az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások rendje... 67 A tanulók beszámoltatásának, ismeretek számonkérésének rendje... 71 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei... 72 A magatartás és szorgalom minősítése... 73 A tanulók jutalmazása... 75 3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei 76 Ingyenes tankönyvellátás... 77 3.4. A mindennapos testnevelés megvalósulása... 77 3

A tanulók fizikai állapotának mérése... 77 3.5. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések... 87 Az iskolai háttérből adódó feladatok... 88 3.6. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása... 89 1. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése... 89 2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 101 3. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 114 A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló... 114 Pszichés fejlődési súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése... 115 Hiperaktivitás és figyelemzavarok... 118 3.7. Az egész napos iskola programja... 121 3.8. Könyvtárpedagógiai program... 1212 4. MELLÉKLETEK... 1213 4.1. Jegyzőkönyvek 4.2. Záradékok, nyilatkozatok, intézkedések 4.3 Tantervek Tantárgyak tantervei SNI-s oktatás tantárgyi tantervei Könyvtárhasználat tanterve 4

1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Az intézmény bemutatása Az iskola Ózd város Sajóvárkony nevű településrészén található, mely szociális és kisebbségi problémákkal különösen terhelt lakóterület. A településrész központjában található az óvoda, iskola, kultúrház, a "falu" műemlék jellegű római katolikus temploma, a gyermek- és felnőtt orvosi rendelők. A lakosság összetételére jellemző az alacsony fokú iskolázottság, a város többi területéhez képest itt a legmagasabb a cigány etnikumhoz tartozók aránya. A hátrányos helyzet elmélyült, sok család szociális segélyből és családi pótlékból él. A Sajóvárkonyi Általános Iskola egy könyvtári egységgel rendelkezik, valamint része a valamikori Kultúrház épülete, amelyben szintén folyik az oktató-nevelő munka. Az intézmény élén az igazgató áll, jogállása magasabb vezető. Alaptevékenysége: Biztosítja az általános iskolai nevelést és oktatást, felkészíti őket az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az általános iskolai tanulók részére napközis ellátást és iskolaotthonos ellátást nyújt. A közoktatás rendszerén belül az intézmény az általános műveltség megalapozását, az általános emberi értékek tudatosítását és elsajátítását tartja legfontosabb feladatának a 6 éves kortól 14-16 éves korig, az általános iskola 8. évfolyamának végéig. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE SAJÓVÁRKONYI ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGATÓ Szakmai igazgatóhelyettes - Nevelési igazgatóhelyettes Könyvtáros tanár Iskolatitkár Fejlesztőpedagógusok munkaközösségvezetője Alsós munkaközösségvezető Felsős munkaközösségvezető TANTESTÜLET Gyógypedagógiai asszisztens 5

A Sajóvárkonyi Általános Iskola adatai: Hivatalos elnevezés: Fenntartó: Sajóvárkonyi Általános Iskola Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ózdi Tankerülete Székhelye: 3600 Ózd, Mekcsey István út 205. Tel.: 48/471-537 Fax: 48/572-203 E-mail: samk@t-online.hu samksuli@gmail.com Az intézmény intézményegységei: Sajóvárkonyi Általános Iskola Könyvtár Alapító Okirat száma, kelte:????? 6

1.2. Az intézményi munka feltételei 1.2.1. Személyi feltételek Tanulókra vonatkozó adatok Tanulók száma Tanulócsoportok HH HHH SNI BTM Állami gondozott Magántanulók Évismétlők száma 2012.10.01. 375 18 370 335 8 83 7 9 45 2011.10.01. 394 19 376 341 9 61 11 13 48 2010.10.01 406 20 375 255 13 41 7 14 39 2009.10.01. 407 20 375 309 10 15 10 23 43 2008.10.01. 416 20 381 273 6 29 8 19 42 Az iskola tanulólétszáma csökkenő tendenciát, a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma viszont emelkedő tendenciát mutat. A hátrányos valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya Ózdon a mi iskolánkban a legmagasabb, a nem kielégítő szociális körülmények miatt is évek óta nő a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal rendelkező tanulók aránya. A magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma magas, szeretetigényük nagy. Sok az évismétlő, túlkoros tanuló. A magántanulók számának csökkenését a tankötelezettség korhatárának 16 évre történő csökkentése okozza. Első osztályos tanulóink többsége 1-2 évig járt óvodába, de kb. 20%-uk nem, vagy keveset járt iskolába, így a közösségbe illeszkedés, az alapvető higiéniás szabályok betartása problémát okoz. Sok beszédhibás tanuló érkezik az iskolába, akiket a szülők nem hordanak el logopédiai foglalkozásra. Az évismétlő tanulók száma kb. 10 %-áról 12 %-ra nőtt. A kompetenciamérések eredménye is tanulóink alacsony tudásszintjéről tanúskodik, mivel az országos átlagot még egy évben sem sikerült elérni sem 6. sem 8. évfolyamon, a tanulók többsége még a 2. tudásszintet sem éri el. 2012/13. tanévben: Napközi otthonos tanulók száma: ebből iskolaotthonos: 1.osztályos tanulók száma: 8.osztályos tanulók száma: 107 fő (5 csoport) 84 fő (4 osztály) 58 fő (3 osztály) 41 fő (2 osztály) A tanulók egy része 16 éves korára nem tudja befejezni a 8 osztályt, de a továbbtanulók nagy része is lemorzsolódik a középiskolában. A tanulók eredményessége érdekében több éve iskolaotthonos osztályok is működnek az 1.-2. évfolyamon, melyet a 2013./2014. tanévtől egész napos oktatás váltja fel. 7

Dolgozókra vonatkozó adatok 2012/2013. tanévben: Pedagógus: Tanító, ebből: fejlesztőpedagógus gyógypedagógus: szociálpedagógus könyvtáros szabadidő- szervező: 28 fő 15 fő 3 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő szakvizsgával rendelkezik: tanügyigazgatás területe: differenciáló, fejlesztőpedagógiai ismeretek: tánc-és drámapedagógia: 1 fő 3 fő 1 fő Tanár, ebből: fejlesztőpedagógus 13 fő 1 fő szakvizsgával rendelkezik: oktatási vezető: differenciáló, fejlesztőpedagógiai ismeretek: mozgókép-és médiakultúra 3 fő 1 fő 1 fő Oktató-nevelő munkát segítő (gyógypedagógiai asszisztens): Iskolatitkár 1 fő 1 fő A szakos végzettségű pedagógusok 2 vagy több tantárgy oktatásához megfelelő végzettséggel rendelkeznek, de a tanítók nagy része rendelkezik műveltségi területi képzettséggel (szakkollégiummal) is. Évek óta hiányzik angol, ének és rajz szakos pedagógus. Nagyon sok speciális tanfolyam végzettsége van a pedagógusoknak a szakképesítéseken túl: Mentálhigiéniás tanfolyam Drámapedagógiai tanfolyam Számítástechnika tanfolyamok Vezetéselméleti ismeretek tanfolyam Etnikumi oktatás módszertana tanfolyam Magyar komplex tanfolyam Sport- illetve szakoktatói tanfolyam Életvezetési ismeretek Szexuális nevelés az általános iskolában Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarok Meixner módszer oktatása Bűnmegelőzési koordinátor IPR- módszerek alkalmazása Helyi adottságaink miatt szükségünk lenne legalább részmunkaidős logopédusra, szociálpedagógusra, több fejlesztőpedagógusra, főállású gyermekvédelmi felelősre. 8

Jelenleg a tantestület tagjai rendelkeznek olyan végzettségekkel, melyek a köznevelési törvény által megszabott nem tanórai foglalkozásainak megtartásában ill. egyéb pedagógiai feladatok ellátásában segítséget jelentenek: 1 fő szabadidő-szervező 1 fő szociálpedagógus 6 fő fejlesztőpedagógus végzettséget szerzett v. szerez 1 fő gyógypedagógus végzettséget szerzett 1 fő tanügyigazgatási ismeretekből szerez szakvizsgát a 2012/2013. tanév során 1 fő mérés-értékelés területen szakértői végzettséget szerez 2012/2013. tanévben 1.2.2. Tárgyi feltételek A megélhetési gondok miatt a tanulók jelentős része az alapvető taneszközökkel nem rendelkezik, ha év elején gondoskodnak is a szülők ezekről, az év közben eltűnt vagy elhasználódott eszközöket nem pótolják. Ezért szükséges a legfontosabb segédeszközökből (pl. vonalzó, körző, ragasztó stb.) osztálytermi használatra történő beszerzés, amit a pedagógusok adhatnak a gyerekeknek oda tanórákon használata. A tanulók többsége veszélyeztetett lakókörnyezetben él, az iskolai környezet sokszor barátságosabb, komfortosabb környezetet jelent sokuk számára az otthoninál. A feladatok ellátásához az intézménynek rendelkezésre áll az intézmény székhelyén található 9.072 m 2 alapterületű ingatlan, rajta található általános iskolai épületekkel, tornateremmel, műhellyel, 2 sportpályával, nagy játszóudvarral, valamint a Mekcsey út 181. szám alatti 1.263 m 2 alapterületű ingatlan a rajta lévő kultúrházzal. 2012. szeptemberében az iskolai könyvtár az iskola szomszédságában található, felújításra került egyházi ingatlanba költözött. A könyvtári felszerelése hiányos, nem felel meg teljes mértékben az előírásoknak. Az intézmény működésének tárgyi feltételei: Oktatási célra használt helyiségek: tantermek 35 m 2 fölötti 16 db 35 m 2 alatti 3 db tornaszoba 564m 2 Az iskola tantermei szétszórtan 6 épületben, tágas udvarral, zárt telkeken találhatók. Az intézmény épületei régiek, nedvesek, rendszeres felújításra, karbantartásra szorulnak. A biológia, matematika, számítástechnika, magyar tantárgyak oktatására szaktantermi jellegű, technika órákra saját készítésű berendezésekkel technikai műhelyt rendeztünk be. A testnevelés órákat a tornaszobában és a sportudvaron tartjuk, de sportfoglalkozásokra alkalmas a Kultúrház nagyterme és a nagy játszóudvar is. Melegítőkonyhával, 2 kisméretű és egy tanteremből átalakított nagyobb étkezőhelyiséggel rendelkezünk. Mivel nincs aula, a tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a tanteremben tartózkodnak a tanulók tanári felügyelettel. Található még az intézményegységben 4 irodahelyiség, 1 szertár, 1 karbantartóműhely. 9

A Kultúrház épülete és berendezése is felújításra szorul: 300 fős színházterem, és 3 tanterem, előtér és vizesblokk használható az épületben oktatási célokra. Könyvtár: 2012-ben új, különálló, felújított épületbe költözött Az iskola pályázatok segítségével is törekszik a tárgyi feltételek javítására. Említésre méltó korábbi pályázatok (HEFOP 3.1.3., TÁMOP 3.1.7., elbírálás előtt: TÁMOP 3.3.8.B A pályázatok révén korszerű informatikai eszközök segítik a tanulók fejlesztését, motiválását. Felújításra, tanterembővítésre is sor került, valamint korszerű tanulást lehetővé tevő eszközök beszerzésére: laptopok, interaktív táblák, spirálozó gépek. A korszerű eszközök ellenére sok tantárgyból csak minimális taneszközökkel rendelkezünk, amelyek pótlásra, kiegészítésre szorulnak. 10

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Iskolánk pedagógiai munkájának alapelvei,céljai,feladatai, eszközei ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Minden kolléga helyezzen Differenciált nehézségű Gazdagító, dúsító kiemelt hangsúlyt a feladatokkal, testreszabott feladatokkal, programokkal kreativitás fejlesztésére és a egyéni és csoportos és valódi problémák (belső) tanulási motiváció foglalkoztatással megoldásával erősítésére! lehetőséget adunk az alkalmazkodunk a különböző egyéni haladási ütem tanulói képességekhez. kialakítására. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét. Iskolánkban egy idegen nyelvet (angol ) oktatunk. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT programokat. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során! Minél több tanuló kapjon kedvet egy második idegen nyelv tanulásához! Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust. Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését. Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása. Informatikai képzést nyújtunk. 11

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A szociális, életviteli és Az egyes tanulókat és környezeti kompetencia csoportjaikat aktivizáló fejlesztését szolgálja: a módszerekkel (kooperatív történelem, az emberismeret tanulási technikák) alkotó és a társadalomismeret folyamatokat kezdeményez a (jelenismeret); Legfőbb érték az ember! pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe Az ember és természeti környezete viszonyával kapcsolatos összefüggések megalapozása. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába! Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni! Önművelődés, önértékelés. Elemi ismeretek közvetítése,alapvető készségek és képességek fejlesztése,kimunkálása, differenciált fejlesztése. Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Személyre szóló fejlesztés, egyéni képességek kibontakoztatása. foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; A programcsomagok elemei, modulok. 12

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A pozitív tartalmú társas Alkalmazzuk a Én és a világ kapcsolatok építése, az kerettantervi jellegű Én és a másik egyéni életélés kultúrájának műveltségterületeken Az én dimenziója megalapozása, a természeti - átívelő Polgár a demokráciában társadalmi és emberi programcsomagokat, Felnőtt szerepek környezet felelős amelyek lehetőséget Toleranciára nevelés alakításában való aktív kínálnak a képességek és részvétel. készségek kialakítására, valamint az attitűdök A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. Emberi méltóság tiszteletben tartása. A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvő-képesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatása,az eligazodás képessége. A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen! formálására Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése. Tevékenységközpontú tanítási gyakorlat. Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése.az ismereteket, képességeket,készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés. Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. Egyéni fejlesztési tervek. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, SDT-anyagok. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára. 13

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Cél: Az emberi élet Kiemelt fejlesztési A sokoldalú módszertani harmóniájának megtalálása, feladataink: kulturáltság és változatos a boldogságélmény - énkép, önismeret, eljárások gazdag tárházából megélése, a konstruktív - hon-és népismeret, minden fejlesztő hatású életvezetés az egyén - európai azonosságtudat adekvát eljárás alkalmazható. hasznára és a társadalom - egyetemes kultúra, A pedagógus munkája a javára. - aktív állampolgárságra, - - professzionális mesterségből Sokoldalú kompetenciákkal demokráciára nevelés, ezáltal válik alkotó bíró ifjúság nevelése, akik a - gazdasági nevelés, művészetté. felnőtt életben megtalálják - környezettudatosságra helyüket és boldogulásukat. nevelés, Életkornak, fejletségnek - a tanulás tanítása, megfelelő bánásmód. - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre Sikerélmény biztosítása. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a Kulcskompetenciák fejlesztését : - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása. Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára! A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban! Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel. Továbbképzéseken tanultak alkalmazása. Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Differenciálás Kooperatív technikák Projektek Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása 14

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Juttassuk el a tanulókat a A kompetencia alapú A gyakorlati életből vett realisztikus, azaz a matematika oktatás problémák, feladatok mindennapi életben bevezetése. megoldása. előforduló szituációkban Élethelyzetek. való alkalmazás képessége. A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen. A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja Használható nyelvtudás megszerzése amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon. Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség- és képességfejlesztést. Életre nevelés. A tanulók idegen nyelv használati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában. Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. - magazinok - interjúk - tévéműsorok - filmrészletek - történetek, mesék - levelek - szerepjátékok Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez. A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos, páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.. A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat. 15

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes Tudjon írni: -üzeneteket Ajánlott nyelvi tevékenység: -vázlatkészítés Minták, vázlatok, produktumok elemzése, fontos a mai modern lesz meglévő ismereteit -feljegyzéseket -életrajz írása alkotása. világunkban ötletesen, újszerűen, -életrajzot -élménybeszámoló Gyakorlás -üzenet szokatlan funkcióban -magánlevelet -feljegyzés írása használni. -egyszerű történéseket -történet tömörítése A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában. Tisztelje a családot, családtagokat. Legyen kulturált magatartása. Őrizzék meg identitásukat, legyenek toleránsak. Szeresse, ismerje szülőföldjét, Magyarországot. Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés. A tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. Érezzen felelősséget és közösséget a kisebbségben élő magyarságért. Európához tartozás tudata. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen. A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse. A tanulók ismerjék más népek kultúráját, szokásait, életmódját. Ápolja nemzeti kultúránkat. Törekedjen az előítéletmentességre. A másság elfogadása. Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek - nem folyamatos szöveg - feladatfelmérés - tervezés - követés - értékelés - megvitatás Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani. Autentikus olvasott és hallható anyagok. Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban. - videók, filmek -ünneplés -dicséret -oklevél -közös értékelés 16

2.2. Sajátos pedagógiai módszerek A kompetencia alapú oktatás Iskolánk a HEFOP 3.1.3. pályázat keretében több évfolyamon kipróbálta és bevezette a kompetencia alapú oktatást: - szövegértés-szövegalkotás, - matematikai-logikai - IKT- kompetencia területek szerinti oktatást formájában. A típusú (teljes tanórai lefedettség) és B típusú (részleges tanórai lefedettség) programok alkalmazásával több tantárgyban is tapasztalatokat szereztek a pedagógusok. A kompetenciaalapú oktatást minél több tanulócsoportban kívánatosnak tartjuk tovább folytatni és bővíteni a bevont osztályok számát. Belső képzés lehetősége és szakirodalom beszerzése támogatja a kooperatív technikák elsajátítását és alkalmazását azon kollégák támogatásával, akik a pályázat során már gyakorlatot szereztek az alkalmazásban. Az IKT- kompetencia fejlesztése Pedagógusaink többsége alkalmazza a számítógépet és internetet a mindennapi felkészüléshez, többen a tanórákon is szívesen használnak számítógépet vagy interaktív táblát, emiatt többen is informatikai témájú tanfolyamokon vettek részt. Pályázati támogatásból és informatikai normatívából folyamatosan törekedtünk az eszközök és tananyagok választékának bővítésére. Több éves tapasztalattal rendelkezünk az IKT-eszközök és taneszközök tanórai alkalmazásának területén, több tájékoztató előadást tartottunk a témában érdeklődő pedagógusoknak. Az erőfeszítések eredményeként harmadik tanéve emelt óraszámú informatika oktatás bevezetését támogatja a fenntartó. Referencia intézményi feladatok A kompetencia-alapú oktatási tapasztalatok hálózati megosztása érdekében előminősített referenciaintézményi státusszal rendelkezünk, és a TÁMOP-3.1.7. pályázat segítségével felkészültünk a referenciaintézményi feladatok ellátására. Iskolánk előminősített referencia-intézményként, a kompetencia-alapú oktatáshoz kapcsolódó 2 regisztrált jó gyakorlattal. Célunk a végleges minősítés megszerzése. 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságokkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalatokkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást kíván, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés és oktatás színtere nem csak az iskola, hanem a család és a

társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. E célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk a személyiség fejlesztésével kapcsolatos teendőinket: Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Szociális nevelés Feladat: Szociális viselkedés és kulturális szokások megismertetése és egyéni fejlesztése, együttélés szabályainak megtanulása, különböző népek kultúrájának és szokásainak bemutatása és elfogadása, a különbözőségekkel szembeni helyes iselkedés kialakítása, fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és szociális és életviteli kompetenciáit Oldal: 18 / 123

CÉLOK FELADATOK ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Az értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása érdeklődésük felkeltése Szociális kompetencia, életvitel, ill. életpályaépítés kompetencia fejlesztésével sokoldalú személyiség kialakítása A nevelési nehézségekkel, alapvető tanulási és motivációs problémákkal, magatartási és beilleszkedési - A tanulók tanulás iránti motivációjának fejlesztése - Helyes tanulási szokások kialakítása -A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás, nevelés egységes feladatellátása -A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése -Olyan iskolai légkör kialakítása, amely elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének, csoportok megértésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. - Egyértelmű magatartási szabályok - A korai észlelés, a problémák korai felismerése, szűrés - a személyiségfejlesztési feladatok megtervezése, végzése a tanulók -tanórák és más foglalkozások, szabadidős tevékenységek -egyénre szabott megismerési folyamat az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése -tudományos diákmunkák, tanulmányi vetélkedők - audiovizuális eszközök használata -interaktív tanulás önállóan a számítógép segítségével -tantárgytömbösítés, korszerű tanulási tevékenységek együttműködés: csoportmunka, projektek, kooperatív technika -szociális szokások, minták elsajátítása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon -önkiszolgálás, segítés, felelősök szerepe -szokásrend kialakítása a tanteremben, tanítási órákon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben -viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása szituációs játékokban -egyéni érzékenység elfogadása, csoportok, közösségek, barátságok kialakulása -egymás mellett élés alapvető szabályainak alkalmazása - választékos, közérthető kommunikáció - az osztályfőnökök a külső szervezetek bevonásával végzi -A Nevelési Tanácsadóval, különböző szakszolgálatokkal, Oldal: 19 / 123

zavarokkal küzdő és az SNI tanulók személyiségének fejlesztése Önismeret, önértékelés, önszabályozás önbecsülés, fejlesztése A tanulás tanítása Vitakultúra, együttműködés, egyéni és közös feladatvállalás -fejtsék ki saját véleményüket felmerülő témák, dolgok iránt személyiségfejlesztése -A tanulók személyiségénekmegkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókra - széleskörű fejlesztése -Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése -A kitartás, a szorgalom, a céltu-datosság, az elkötelezettség kialakítása -Reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés - A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása Az egyéni tanulási útvonal, differenciált fejlesztés biztosítása -Fokozatos önállóságra nevelés, lényegkiemelés képességének fejlesztése -Kialakítani és fejleszteni a tanulók vitakultúráját, a saját vélemény kialakítását, érvelést, illetve más véleményének elfogadását, és az azzal való azonosulást. Együttműködési készség kialakítása, legyenek képesek a tanulók munka- és feladat megosztásra a közös cél eléréséért családvédelmi intézményekkel szoros kapcsolat - a reális ÉN kép, és környezeti kép kialakítása - játékos önismereti beszélgetések, szociometriai felmérések - a realitás érzék fejlesztése - pozitív visszacsatolások, önbizalom erősítés a különböző képességek és készségek figyelembe vételével - segítség pozitív és negatív élmények fel-dolgozásában - egyéni és csoportos tréningek a pszichológus bevonásával, gyakorlás, segítő szempontok adása, nevelői korrekciók, a tanulók véleményének tisztelete - szemléletés, szemléltető tanítás,tanulás - a tanulás értelmének megmutatása a tanulók fejlődésén keresztül - fokozatos önállóságra nevelés tanórai differenciálással - önálló munkák, feladatok, versenyfeladatok alkalmazása,szövegértési feladatok, emlékezetfejlesztés alkalmazása vélemény kialakítása, meggyőző érvelés technikájának, módszereinek elsajátítása - a kompromisszumkészség fejlesztése vitakörök, fórumok keretében - versenyfeladatok megoldása tanulmányi versenyeken, órai munka során - az önkéntesség díjazása a Oldal: 20 / 123

Az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése A digitális írástudás, az IKT kompetencia fejlesztése Problémamegoldó és alkotóképesség előtérbe állítása, alkotó képzelet fejlesztése A tanulásszervezésben a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása Az információszerzés és információ feldolgozás, felhasználás módjainak elsajátítása Az IKT eszközök magabiztos és kritikus használatának elsajátítása és alkalmazása a tanulás, a kommunikáció és a szabadidő terén Az alkotó és problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása Kognitív képességek, illetve intellektuális készségek fejlesztése, logikus gondolkodásra nevelés valamennyi tanórán és foglalkozáson. Alkotó jellegű feladatok biztosítása Kialakítani a tanulókban, hogy képesek legyenek megszervezni az önálló tanulásukat, figyelembe véve saját korlátaikat, ill. az elsajátítandó, ismétlendő jutalmi rendszerben - az egyén és csoport közötti különbségek bemutatása gyakorlati példákon keresztül az információhoz jutás folyamatainak bemutatása, (nyomtatott és elektronikus média, internet, könyvtár, stb.) - az információ feldolgozásának szükségessége(újságírás, cikkek, közlemények írása) az információtovábbítás lehetőségeinek vizsgálata, eszközeinek bemutatása játékos feladványokon keresztül - Információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. a probléma megoldás folyamatainak bemutatása a felismeréstől a feldolgozásig - szituációk, szerepjátékok alkalmazása - alkotóképesség új dimenzióinak megnyitása, festés, rajzolás, szobrászat, digitális művészet, (rajzfoglalkozás, szakkör) - a tanuló motiváltságának megőrzése, az általa készített alkotások elbírálásával, kiállításával elméleti és gyakorlati tanácsok, módszerek az időbeosztás megszervezésére - széleskörű elérés, illetve hozzáférés biztosítása a tananyagok, dokumentációk, háttér információkhoz, törzsanyaghoz Oldal: 21 / 123

A kezdeményezőkészség és a szervezőkészség erősítése - a szülőföld, lakóhely iránti szeretet, - a népünk múltjának, néphagyományának feltárása diákjaink megalapozott műveltséggel, egészséges világszemlélettel, reális világképpel rendelkezzenek tananyagot DÖK, osztályközösségek, szülői szervezetek, mk.köz.-ek munkájának segítése, lehetőségteremtés a tanulók együttműködésére - tanulóink megismertetése nemzeti kultúránk és történelmünk főbb eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival - a lakóhely megismertetése olyan ismeretek közlése, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben - a könyvtár, számítástechnikai terem testnevelés, versengések - közművelődési és tanulmányi versenyek - DÖK által szervezett, támogatott programok - a nemzeti, helyi és iskolai ünnepségeket a DÖK segítségével rendezzük meg - a helyi vonatkozások kiemelésével tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet - a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható alapműveltséget, valamint a világképük formálódását, a világban való eligazodásukat segítő információkat nyújtunk 2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.4.1. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolánkban nagy számban tanulnak különleges bánásmódot igénylő tanulók, ezért az ezzel kapcsolatos feladatok segítésére az intézményben fejlesztőpedagógusok munkaközössége működik. A munkaközösség vezetőjének feladata a DIFER mérések és bizonyos képességterületi mérések irányítása, a mérési eredmények kiértékelésének segítése, az eredmények értelmezésében és az abból adódó feladatok meghatározásában való közreműködés. Feladata a szegregált nevelést igénylő tanulók gyógypedagógiai módszertani intézetbe való áttelepítésének segítése, előkészítése, ennek érdekében a kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Szakszolgálat, a Megyei Pedagógiai Intézet ill. a szakértői vizsgálatok szakembereivel. A tanulók diagnosztizálását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság végzi el. A vizsgálatok és a kötelező felülvizsgálati kérelmek kitöltését a munkaközösség-vezető koordinálja, a fejlesztést végző szakemberek és az osztályfőnök együttműködésével. A munkaközösség vezetője az SNI-s és a BTM-es tanulókkal kapcsolatos fejlesztő pedagógiai tevékenységet összefogja, a tanulók fejlesztési tervének, csoportba sorolásának kidolgozását segíti. A fejlesztő pedagógusok és a gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet készítenek a Oldal: 22 / 123

tanulókról a szakvélemények alapján és ennek megfelelően dolgozzák ki az éves munkatervüket. A szakvéleménnyel rendelkező tanulók tanórán kívüli fejlesztőfoglalkozáson vesznek részt fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus irányításával, ill. tantárgyi megsegítés javaslata esetén szaktanár által tartott foglalkozásokon történik a fejlesztésük. Munkájukat főállású gyógypedagógiai asszisztens is segíti. A különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztésének lehetőségei: - tanórai differenciálás lehetőségei: a frontális osztálymunka keretében megvalósított önként vállalt vagy a tanártól kapott egyéni munka / pl. önálló megfigyelés,kiselőadás, kísérlet bemutatása /, a differenciálás érdekében megvalósított réteg-, csoport-, és páros munka, a tanulói jellemzőhöz igazított stratégia, módszer alkalmazása,differenciált taneszköz használat,differenciált motiválás,differenciált feladatok,differenciált értékelés. - egyedi minőségorientált értékelés: a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a tanárok. - Minden órán módszertani sokoldalúság, biztosítva a látási, hallási, érzékelési lehetőségek kihasználás az adott témán belül. - A szemléltetési-cselekedtetési lehetőségek használata. - A kölcsönös bizalmon alapuló viszony növeli a gyermekek önbizalmát,fokozza kudarctűrő képességüket. A kisebb sikerekkel kiérdemelt dicséret fokozza az akaraterőt és a kitartást. - A kooperatív tanulási módszerek, a tanulva tanulás, a tanulópárok sokszínűbbé, érdekesebbé teszik a mindennapi munkát. - Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel és az áthelyező bizottsággal, valamint a szülőkkel. SIKERKRITÉRIUMNAK a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók A tanulók ellátása iskolánkban integrált oktatás, nevelés keretében, jelenleg az alábbi területeken: - enyhén értelmi fogyatékos tanulók - mozgásszervi fogyatékos tanuló - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók Az ellátás a sajátos nevelési igényű tanulóknak megfelelő tantervi követelmények szerint történik, annak megfelelő értékelés szerint, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének figyelembe vételével. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Fejlesztésük fontos részét képezi az önálló életvitelre való felkészítés, melynek során: - stabil életrend és napirend kialakítására törekszünk - az elfogadási és együttműködési készséget fejlesztjük Oldal: 23 / 123

- egyéni tanulási terv kialakítását, megvalósulását támogatjuk - Önismereti technikák megismertetését, gyakoroltatását alkalmazzuk A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Pedagógusok részvétele az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken Az együttnevelést megvalósító iskolánk pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus konduktív nevelés esetén konduktor együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, terapeuta a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, a hatékony gyermek-megismerési technikák alkalmazását; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az Oldal: 24 / 123

osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejlődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM-es) tanulók Ellátásuk integrált oktatás, nevelés formájában történik. A tanulók tanórán kívüli - fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus által tartott- fejlesztő foglalkoztatásban vesznek részt, mentesíthetők az értékelés, minősítés alól a szakvéleményben szereplő tantárgyakból, ill. bizonyos számonkérési formák elsődlegességét biztosítani kell számukra. A nevelési tanácsadónál történő kötelező felülvizsgálatuk megszervezéséért a munkaközösség vezető, a fejlesztő foglalkozások vezetője és a tanuló osztályfőnöke közösen felelős. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség az a tünetegyüttes, amikor a tanuló viselkedése jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, tanulási eredményei elmaradnak a korosztályára, tanulócsoportjára jellemző szinttől. Beilleszkedési és magatartási problémákat jelez, ha az iskolai környezetben a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. Emögött a család, mint elsődleges szocializáló működési problémái is állhatnak. Sok gyermek esetében a család ill. az iskola nem ugyanazokat az értékeket, normákat, viselkedésformákat közvetíti, ezzel a jelenséggel számolnunk kell egyes cigány családoknál, de az iskola körzetében egyes nem cigány családokra nézve is jellemző, hogy társadalmilag, erkölcsileg elítélhető életmódot, életvitelt folytatnak, és ezzel akaratlanul is rossz példát mutatnak a gyermekeknek. Sok családban a tudatos nevelési ráhatások hiányoznak, a spontán ráhatások pedig az iskolai nevelés ellentétei. A családi élet nyílt vagy rejtett zavarai, a disszonáns, egyenlőtlen házastársi és szülői viszonyok taszítóerővel sodorhatják a gyermeket más csoportok, normaszegő közösségek felé. Ezeket a problémákat a pedagógusoknak észre kell vennie, és kezelnie kell pedagógiai eszközökkel. A problémák lehetnek átmenetiek: pl. a családban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény. Oldal: 25 / 123

állandó okok, mint pl. a nem megfelelő szociális háttér, az iskola és a család eltérő nevelési elvei, normarendszere. Magatartási nehézséggel küzdő gyermekek visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) esetében eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb. ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) inkább egyéni feladattal köthetők le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás. Feladatok, alkalmazott eljárások : A család, a szülők meggyőzése, bevonása a nevelőmunkába, a nevelési problémák megbeszélése, tanácsadás. A Nevelési Tanácsadó szakemberei segítségének igénybevétele (pl. pszichoterápia, vizsgálatok). Gyermekjóléti Szolgálattal ill. Családsegítő Szolgálattal való együttműködés. A tanulók fokozott bevonása a közösségi életbe (megbízatások, funkciók). Sokrétű szabadidős tevékenység biztosítása, hogy a gyermek minél több időt töltsön a helyes értékeket, normákat képviselő közösségekben Erősségeket előtérbe helyező fejlesztés Esetek megbeszélése munkaközösségi foglalkozásokon a problémák kezelése érdekében Tanulási nehézséggel küzdő gyermekek Tanulók száma Évismétlők száma Évismétlők aránya 2012.10.01. 375 45 12,00 % 2011.10.01. 394 48 12,18 % 2010.10.01 406 39 9,06 % 2009.10.01. 407 43 10,57 % 2008.10.01. 416 42 10,10 % A statisztikai adatok, az országos kompetenciamérések, valamint a Szegedi Tudományegyetem partnerintézményeként elvégzett longitudinális diagnosztikus fejlődésvizsgálatok, és az iskolába lépő tanulóknál elvégzett DIFER mérések egybehangzóan jelzik, hogy iskolánkban akkor is nagyon sok a tanulási problémával küzdő gyermek, ha ezt nem mindenkinél igazolja szakvélemény. Az évismétlők aránya egyre nagyobb, a táblázat adatai nem mutatják a javító vagy osztályozóvizsgára kötelezettek számát, amely szintén nagy szám. A problémás tanulókat 2 csoportba sorolhatjuk: átmeneti tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok,helytelen szokásokkal tanulók) tartós tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb ) Oldal: 26 / 123