A tankönyvek használhatóságát meghatározó minőségi összetevők elemzése és összehasonlítása Készítette: Kojanitz László 24.
Tartalom A vizsgálat eredményeinek bemutatása 1. Problématerületenkénti összehasonlítás Tartalmi telítettség Mi a probléma? A tankönyvi szövegben előforduló szakszavak típusai és mennyisége A szakszavak előfordulásának sűrűsége A megjegyzendő információk és adatok mennyisége Az általános iskola 7. osztálya számára készült tankönyvek összehasonlítása A középiskolák számára készült tankönyvek összehasonlítása A szövegezés A mondatok hosszúsága A főnevek és az igék aránya A képi elemek A tankönyvi oldalak vizuális képe A képi elemek száma és funkciója A kérdések és A kérdések és tipizálása A tankönyvi feladatanyag felmérése és összehasonlítása 2. Tantárgyankénti összehasonlítás Irodalom Történelem Biológia Földrajz Fizika 2
A vizsgálat eredményeinek bemutatása 1. Problématerületenkénti összehasonlítás Tartalmi telítettség Mi a probléma? A tankönyvek taníthatósága és tanulhatósága szempontjából alapvető kérdés, hogy a tankönyvi ismeretanyag mennyisége összhangban van-e a tanítási célokkal, a tanulók előzetes ismereteivel, valamint szövegértési, gondolkodási és tanulási képességeivel. A túl sok és túl nehéz tananyagot tartalmazó tankönyv túlterheli a tanulókat és többségüknek kudarcélményt okoz. Nemcsak a tanulástól veszi el a diákok kedvét, hanem elbizonytalanítja őket a saját képességeiket illetően is. Ellenállást és ellenszenvet kelt a tantárgy és általában mindazon ismeretekkel szemben, amelyeket közvetíteni kíván a tanulók számára. Magyarországon a tanárok és még inkább a szülők az utóbbi években egyre több kritikát és panaszt fogalmaznak meg a tankönyvek ismeretanyagának mennyisége és túlzsúfoltsága miatt. Ellentmondást érzékelnek a megemésztett, alkalmazható tudásra vonatkozó általános célkitűzések és a tankönyvek tartalma között. Túl sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy már a tankönyvi szövegek pontos megértése is gondot okoz a tanulóknak. Frusztráltak a tanárok is attól, hogy-egy tanóra alatt a legjobb igyekezettel sem lehet érdemben feldolgozni mindazokat a kérdéseket és problémákat, amelyekkel az otthoni tanulás során a tanulók egy-egy tankönyvi leckében szembesülnek. Sokszor megfogalmazódik az a vélemény is, hogy a helyzet e tekintetben sokat romlott az 198-as évekhez képest. Kérdés, hogy a magyar tankönyvek túlzsúfoltságára vonatkozó kritikákat egy módszeres tankönyvelemzés megerősíti, vagy megcáfolja? Megragadhatók-e tényszerűen a tankönyvek közötti különbségek az ismeretek mennyisége és sűrűsége szempontjából? Adatokkal is alátámasztható-e az a vélemény, hogy az utóbbi 15 évben egyre több ismeret zúdul a diákokra a tankönyvekből? Találunk-e olyan adatolható jellegzetességeket, minőségi összetevőket, amelyek statisztikai összehasonlításával meggyőző módon ki tudjuk mutatni egy tankönyvről, hogy az átlaghoz képest nagyobb mennyiségű és sűrűbb ismeretanyagot tartalmaz? A tankönyvi szövegben előforduló szakszavak típusai és mennyisége Mostani vizsgálatunk során a tankönyvi szövegekben előforduló szakszavak számát választottuk a legfontosabb számszerűen is megragadható és összehasonlítható jellegzetességnek. A legtöbb megértési és tanulási problémát ugyanis a szakszavak szokták okozni a tanulóknak. Vagy azért mert eleve nem tudják a szakszó pontos jelentését, vagy, mert olyan sűrűn fordulnak el, hogy meghosszabbítják és bizonytalanná teszik az új ismeretek megértését és beépülését a tanulók számára. A szakszavakat a megértés nehézsége szempontjából háromféle kategóriába lehet sorolni: a mindennapi szókincs részét képezők (pl. háború, erdő, tó); a művelt köznyelvben is ugyanolyan értelemmel használtak (pl. karhatalom, modernizáció, mezőgazdaság); 3
speciális az adott tudományterület által használtak (pl. nemesség, abszolutizmus, fotoszintézis, interferencia) Az első kategóriákba sorolható szakszavakat az olvasó szinte nem is érzékeli szakszavaknak a szövegben. A második csoportba tartozó szakszavak megértése és biztos használata nagyban függ az adott személy olvasottságától, szociokulturális hátterétől. Az általános iskolai tanulók többsége számára az idesorolható szakszavak többsége is új és ismeretlen fogalom. S ha már találkoztak is vele korábban, sokszor kiderül, hogy a valódi és pontos tartalma nem teljesen egyértelmű és világos a számukra. Az utolsó csoportba tartozó szakszavak megértése sokszor még az iskolázott felnőttek számára is problémát okoz. A tankönyvi ismeretanyag vizsgálatakor a 2. és a 3. csoporthoz tarozó szakszavakat mindenképpen érdemes kigyűjteni és megszámolni. A különböző típusba sorolható szakszavak száma és belső aránya sok mindent elárul arról, hogy a tankönyv szerzője mennyire alkalmazkodott a tanulók előzetes tudásához és aktuális képességeihez. A szakszavak előfordulásának sűrűsége A megértés szempontjából nemcsak a szakszavak száma, hanem előfordulásuk sűrűsége is fontos lehet. Gyakorta előfordul például, hogy a tanulói terhelés könnyítése érdekében a tankönyvszerzők igyekeznek rövidebbre fogni a tankönyvi leckéket. Ezt azonban nem az ismeretek csökkentésévek, hanem a magyarázó vagy kiegészítő információk elhagyásával valósítják meg. Ilyenkor nem hogy könnyebb, inkább nehezebb lesz a tanulók dolga. Ezért a tankönyvi szövegek tanulhatóságának megítélésekor érdemes a szakszavak sűrűségét is kiszámolni és összehasonlítani. Az egy mondatra eső szakszavak száma, vagy a főnevek és a szakszavak számának hányadosa egyaránt jellemző mutatója lehet e sűrűségnek. A megjegyzendő információk és adatok mennyisége A tankönyvben megjelenő ismeretanyag szélességének és mélységének megállapításakor hasznos adat lehet a tulajdonnevek (személynevek, címek, földrajzi nevek, intézménynevek) száma is. A tulajdonneveken kívül a szövegben előforduló évszámok, számszerű adatok, biológiai faj- és fajtanevek, természettudományi jelek és képletek száma és sűrűsége ugyancsak jellemző adat. 4
Az általános iskola 7. osztálya számára készült tankönyvek összehasonlítása Az összehasonlításkor érdemes a szakszavak sűrűségére vonatkozó adatokból kiindulnunk. Az alábbi táblázat adatai azt mutatják meg, hogy átlagosan egy mondatban hány darab szakszó fordul elő. Az első szám a köznyelvben is ismert szakszavak, a második a speciális szakszavak előfordulásának sűrűségét mutatja. A harmadik a kétfajta szakszó előfordulásának együttes sűrűségét jelenti. Műszaki 7. 1,4,66 1,7 Nemzeti 7.,83,38 Korona 7. (Závodszky) Korona 7. (Balla) Történelem Földrajz Biológia Fizika 1,27 1,48,52,8 1,34 1,29 2,7 2,82 1,81 1,21,56,34,9,93,63 1,56 1,8,49 1,57 Mozaik 1,15 1,2 2,17 Apáczai 1,78 1,78 1,41,49 1,9 1,29,73 2,2 1,28,71 1,99,37 1,22 1,59,45 1,52 1,97 A tankönyvi szövegek mintájának a kiválasztása kétféle módon történt. A történelem és a fizika esetében ugyanazokról a témákról szóló tankönyvi leckék teljes szövegét feldolgoztuk. A földrajz és a biológia esetében ugyanazon nagy témakörökből véletlenszerűen kiválasztott 1-1 oldalnyi szöveget mértünk be és hasonlítottunk össze. Vagyis a szakszavak használata közötti különbségek az egyes tantárgyakon belül sem abból adódnak, hogy egymástól eltérő tartalmú szövegekről lett volna szó. A könnyebb áttekinthetőség érdekében vastagítással kiemeltem a legalacsonyabb és a legmagasabb értéket tantárgyanként. A legnagyobb eltérés a történelem, a legkisebb a fizika tankönyvek között mutatkozik. Megfigyelhető, hogy jellemzően a magasabb értékek a Műszaki Kiadó, az alacsonyabbak a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyveinél mutatkoznak. A természettudományi tankönyvekben sűrűbb a szakszavak előfordulása, különösen a biológia esetében. A két szélső értéket mutató tankönyv a Korona Kiadó történelem tankönyve és a Műszaki Kiadó biológia tankönyve. Az előbbiben nem egészen egy szakszó jut átlagban egyegy mondatra, az utóbbiban pedig majdnem minden mondatra három is jut. 5
Az természetesen tovább árnyalja a képet, hogy a könnyebb, a köznyelvben is használt szakszavak, vagy a speciális szaktudományra jellemző szakszavak fordulnak-e elő sűrűbben a tankönyvek szövegében. Az alábbi grafikonon jól kirajzolódnak e különbségek. A különböző típusú szakszavak előfordulásának sűrűsége 1,6 1,4 1,2 1,8,6,4,2 ű Egyszerű Speciális Müszaki T7. Korona T7z Müszaki Fi7. Apáczai Fi7 Apáczai Fö7. Műszaki Fö7. Apáczai B7. Műszaki B7. A fizika tankönyvek szövege markánsan különbözik a többiekétől. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a Műszaki Kiadó biológia tankönyve a speciális szakszavak használatának magas arányával tűnik ki a többi közül.. Az előző táblázatokban, ha egy szakszó többször is előfordult a vizsgált szövegben, akkor azt többször is figyelembe vettük. Az ismeretanyag mennyisége szempontjából azonban fontos azt is megnéznünk, hogy egységnyi témára vagy szövegmennyiségre hány különböző szakszó jut. A következő grafikon és táblázat ezeket az adatokat mutatja. Az egymástól eltérő szakszavak előfordulásának sűrűsége,9,8,7,6,5,4,3,2,1 Egyszerű Speciális Müszaki T7. Nemzeti T7 Korona T7z Korona T7b Müszaki Fi7. Nemzeti Fi7 Apáczai Fi7 Nemzeti Fö7. Apáczai Fö7. Mozaik Fö7. Műszaki Fö7. Nemzeti B7. Apáczai B7. Mozaik B7. Műszaki B7. 6
Ami rögtön egyértelművé válik a két diagramm összehasonlításakor, hogy a történelem és a fizika tankönyvek markánsan eltérnek egymástól a szakszavak használata szempontjából. A történelem sokféle a köznyelvben is használatos szakszót használ. Valószínűleg a szerzők nem is mindig érzékelik, hogy újabb és újabb szakszavakkal dúsítják a szövegüket. Ezzel szemben a fizika tankönyvekre a speciális szakszavak a jellemzőbbek, s általában ezek a szakszavak ismétlődnek sokszor a szövegben. Az új speciális szakszavak előfordulásának sűrűsége szempontjából sokkal nagyobb eltérések figyelhetők meg az ugyanazon tantárgyakhoz készült tankönyvek között. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a legtöbb esetben indokolatlanul sok speciális szakszó fordul elő azokban a tankönyvekben, amelyek a magas értékeket mutatják. A problémát és a jelenséget érdemes konkrétan is megvizsgálni. Az alábbi két táblázatban bemutatjuk az új szakszavak használata szempontjából egymástól leginkább eltérő történelem és fizika tankönyvek szakszavakat és idegen szavakat. A dőlt betűs szavak az egyszerű, a vastag betűs szavak a speciális szakszavak jelölik. Az idegen szavak mellett csillag látható. Fizika 7. Molnár László: Fizika 7. Apáczai Kiadó A szabadesés Az erő Hatás-ellenhatás Az erő mérése A rugalmas alakváltozás Energia megmaradás a termikus kölcsönhatás során 132 mondat 26 egyszerű szakszó 51 speciális szakszó 12 idegen szó változó sebességű mozgás, kamera*,másodpercenként, sebesség, mozgás, szabadesés, test, négyzete, arányos, grafikon*, gyorsulás, nehézségi gyorsulás, szélességi fok, a tengerszint magassága, földrajzi szélesség, ejtőcsővel, légüres térben, egyenletesen változó mozgások, zérus*, mértékszám, sebességgrafikon*, háromszög, test mozgásállapota, hatás, erőhatás, mozgásállapot-változás, fizikai mennyiség, erő, force*, vektormennyiség, irányított egyenes szakasz, vektor*, kezdőpont, pont, támadáspont, hatásvonal, egyenes, vektorok összegzése, erők eredője, erőmérő, mértékegység, skála*, newton, nemzetközi tömegegység, őskilogramm, tömeg, súly, sarkok, egyenlítő, szélességi kör, a hatás - ellenhatás törvénye, külső erő, Gulyás- Honyek_Markovits_Szalóki_Tomcsányi- Varga: Fizika 7. Műszaki Könyvkiadó A szabadesés Az erő Az erő mérése Energiaváltozás, energiamegmaradás 143 mondat 24 egyszerű szakszó 41 speciális szakszó 15 idegen szó Test, mozgás, fékező hatás, légkör, gravitációs* hatás, hatás, szabadesés, gyorsuló mozgás, páratlan szám, egyenletesen változó mozgás, sebesség, kölcsönhatás, mozgásállapot, deformálódik*, jelenség, erőhatás, mozgásállapot- változás, erőhatás, fizikai* mennyiség, erő, testek kölcsönhatása, vektormennyiség, hatásvonal, merőleges, középpont, tengelyezett, tengely, erő támadáspontja, forgástengely, erővektor*, arányos, vektor*, jelenségcsoport, légellenállás közegellenállási erő, elektromosan* feltöltött, rakéta*, tolóerő, súrlódási erő, nyomóerő, súlyerő, deformálódás*, alakváltoztató hatáson alapuló erőmérési eljárás, húzóerő, egységnyi erő, egységnyi megnyúlás, 7
rugóerő, rugalmas alakváltozás, méréshatár, alapterület, térfogat, sűrűség, kölcsönhatás, testek fizikai állapota, részecskék, mozgási energia, termikus* kölcsönhatás, belső energia, a testek belső szerkezete, energia,, lombik*, fizikai változás, hőmérséklete, környezet, energiaváltozás, energiamegmaradás, hőmennyiség, hő, quantun*, joule, kilojoule, hőközlés, mechanikai*energia*, munkavégzés, egyenlet tömeg, newton, egyensúly, hőmérséklet, termosz*, kaloriméter*, hőveszteség, minimális*, kiindulási érték, keverék, fajhő, belső energia, energiamegmaradás törvénye, speciális*, energia*, belső energia-változás, energiaátadás, fém, anyag, fajhőtáblázat, környezet, termikus* kölcsönhatás, energiaváltozás Történelem 7. Kojanitz-Száray: Történelem III. Műszaki Könyvkiadó Az önkényuralomtól a kiegyezésig 47 mondat 38 egyszerű szakszó 24 speciális szakszó 9 idegen szó Önkényuralom, kormány, belügyminiszter, Bach-korszak, kormányzat, egységes birodalom, kerületre, forradalom, jobbágyfelszabadítás, császári pátens*, jobbágyok, áprilisi törvények, földbirtokosok, értékpapírok, kárpótlás, polgári tulajdonviszonyok, polgári államszervezet, hivatalnoki kar, Bachrendszert, politikai élet, nemesség, államhatalom, passzív* ellenállás, adózás, Bach-huszár, emigráció*, függetlenség, nagyhatalmak, birodalom, külpolitika, emigráns*, dinasztia*, egységes birodalom, külpolitikai kudarc, krími háború, olasz és a német egység, európai politika, önkényuralmi rendszer, államszervezet, cárizmus*, nemzetiségek, udvar, alkotmányosság, országgyűlést, miniszterelnök, Monarchia*, vezetőréteg, kiegyezés, kétközpontú, dualista* állam, kormány, államnyelv, közigazgatás, bírói szervezet, törvény, egység, kormányzás, hadügy, külügy, pénzügy, minisztériumok*, közös ügyek, képviselőház, vezényleti nyelv. delegációk*, Závodszky Géza: Történelem 7. Korona Kiadó Önkényuralom és kiegyezés 59 mondat 31 egyszerű szakszó 15 speciális szakszó 4 idegen szó teljhatalom, főtiszt, fegyverletétel, első felelős magyar kormány, miniszterelnök, politikus*, kormánybiztos, honvédtiszt, császári ezred, katonai parancsuralom, polgári kormányzat, belügyminiszter, Bach-korszak, tartomány, Habsburg egységállam, adó, közigazgatás, Bachhuszár, fegyveres ellenállás, mártír*, nemzet, közszereplés, elnyomó hatalom, krimi háború, államszövetség, magyar légió*, önkényuralmi módszerek, franciaolasz- osztrák háború, országgyűlés, osztrák-magyar kiegyezés, állam, vezényleti nyelv, pénzrendszer, külügyek, birodalom, külügyminiszter, hadügy- és pénzügyminiszter, kormány, hivatalos nyelv, mezőgazdaság, egészségügy, nemzetközi kapcsolatok, történelmi Magyarország, Monarchia*, nagyhatalmi szerep 8
Az ismeretek megértése szempontjából gyakran elhangzó kritika, hogy a tankönyvek az új fogalmakat és szakszavakat nem használják elég alkalommal ahhoz, hogy ezek beépülhessenek a tanulók szókincsébe. Tankönyvi szakértők az olyan tankönyveket, amelyek sok különböző szakszót használnak anélkül, hogy azokat megfelelő számban más és más szövegkörnyezetben megismételnék, megemlítő tankönyveknek csúfolják. Próbáljuk ezt a jelenséget adatolva is megragadni. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a különböző szakszavak átlagban hányszor fordulnak elő a vizsgált szövegekben. Szakszavak ismétlődése 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Müszaki T7. Nemzeti T7 Korona T7z Korona T7b Müszaki Fi7. Nemzeti Fi7 Apáczai Fi7 Nemzeti Fö7. Apáczai Fö7. Mozaik Fö7. Műszaki Fö7. Nemzeti B7. Apáczai B7. Mozaik B7. Műszaki B7. Egyszerű Speciális Az adatok alapján kiderül, hogy a fizika kivételével a többi vizsgált tantárgy esetében a speciális szakszavak többsége legtöbbször egyszer vagy kétszer fordul elő a szövegben. A történelem rosszabb képet mutat az összes természettudományi tantárgyhoz képest is. Különösnek tűnik az is, hogy a speciális szakszavak kevesebbszer ismétlődnek, pedig általában ezek jelentik az új ismeretet a tankönyvi leckékben. Ezért ezeknek kellene minél többször ismétlődniük, hiszen róluk szólnak a tankönyvi leckék. Mindezen adatok összességükben megerősítik a túl sok szakszó, túl kevés alkalommal való előfordulásáról szóló kritikák jogosságát. Lehetséges, hogy az általános iskolai tankönyvszerzők szeretnék minél kevesebb speciális szakszóval megterhelni a szövegeket. Ezért a szakszavak ismétlését, ha mód van rá, elkerülik. A legoptimálisabb megoldás azonban az lenne, ha a kevés, de célirányosan kiválasztott szakszót sokszor megismételnék a tankönyvi szövegekben. Ugyanúgy ahogy a szöveg tömörítése, az újonnan tanult szakszavak többszöri ismétlésének elhagyása sem könnyíti, hanem inkább nehezíti a tankönyvi szövegek megértését. A tankönyvi szövegek ismeretmennyiségének összehasonlításakor a szakszavakon kívül egyéb tartalmi elemekre is gondolnunk kell. Ezek azonban tantárgyanként különbözőek lehetnek. Ezért az ilyen jellegű összehasonlításokra a tantárgyankénti elemzéskor kerül sor. Személynév Földrajzi név Egyéb tulajdon név Fajnév Évszám Betűjel Adat Képlet, egyenlet Történelem + + + + + Földrajz + + + + Biológia + + + + Fizika + + + 9
A középiskolák számára készült tankönyvek összehasonlítása Az első szám a köznyelvben is ismert szakszavak, a második a speciális szakszavak előfordulásának sűrűségét mutatja. A harmadik a kétfajta szakszó előfordulásának együttes sűrűségét jelenti. Műszaki (Bihari) Történelem Földrajz Biológia Fizika,99 1,38,78,85 1,61 1,64 1,84 2,99 2,42 Műszaki. (Száray) Műszaki szakiskola 1,23,96 2,19 Nemzeti 1,14,67 1,81 Nemzeti szakközépiskola Nemzeti szakiskola Korona szakiskola,87,65 1,52,85,68 1,53 1,69,9 2,59 1,21 1,43 2,64 Mozaik 1. 1,79 1,25 3,4 1,1 2,7 3,8 1,28 1,78 3,6 1,35 1,68 3,3 Panem 1. 1,43 1,7 2,13,76 1,76 2,52,97 1,97 2,94 A tankönyvi szövegek mintájának a kiválasztása ugyanúgy történt, mint az általános iskolai tankönyvek esetében. A történelem és a fizika esetében ugyanazokról a témákról szóló tankönyvi leckék teljes szövegét dolgoztuk fel. A földrajz és a biológia esetében ugyanazon nagy témakörről szóló rész véletlenszerűen kiválasztott 1-1 oldalnyi szövegét mértük be és hasonlítottuk össze. Vagyis a szakszavak használata közötti különbségek az egyes tantárgyakon belül nem abból adódnak, hogy más-más témát dolgoztak fel a tankönyvi szövegek. A könnyebb áttekinthetőség érdekében kiemeltem tantárgyanként a legalacsonyabb és a legmagasabb értéket. A legnagyobb eltérés a biológia, a legkisebb a földrajz tankönyvek között mutatkozik. Megfigyelhető, hogy jellemzően a magasabb értékek a Műszaki Kiadó és a 1
Mozaik Kiadó tankönyveinél mutatkoznak. A természettudományi tankönyvekben sűrűbb a szakszavak előfordulása, különösen a biológia esetében. A két szélső értéket mutató tankönyv a Korona Kiadó szakiskolai történelem tankönyve és a Műszaki Kiadó szakiskolai biológia tankönyve. Az előbbiben nem egészen egy vagy két szakszó jut átlagban egy-egy mondatra, az utóbbiban pedig majdnem minden mondatra négy is jut. A különböző típusú szakszavak előfordulásának sűrűsége 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, Egys zerű Speciális Nemzeti T9 Korona T9 Müszaki T11b Müszaki T11sz Nemzeti T11 Müszaki Fi11 Nemzeti Fi11 Mozaik Fi11 Műszaki Fö9. Nemzeti Fö szi Nemzeti Fö szk Mozaik Fö 1 Nemzeti B1. Műszaki B szi Panem B1. Mozaik B9. 1,6 1,4 1,2 1,,8,6,4,2, Az egymástól eltérő szakszavak előfordulásának sűrűsége Nemzeti T9 Korona T9 Müszaki T11b Müszaki T11sz Nemzeti T11 Müszaki Fi11 Nemzeti Fi11 Mozaik Fi11 Műszaki Fö9. Nemzeti Fö szi Nemzeti Fö szk Mozaik Fö 1 Nemzeti B1. Műszaki B szi Panem B1. Mozaik B9. Egyszerű Speciális Egy-egy tankönyv ismeretanyagának telítettségét a használt szakszavak számán lehet leginkább lemérni. A fenti grafikon azt mutatja, hogy a vizsgált szövegben egy mondatra hány egymástól eltérő szakszó jut. Az 1,4-es érték a Műszaki Könyvkiadó biológia tankönyve esetében azt jelenti, hogy abban annyiféle speciális szakszó szerepel, hogy azokból átlagban minden egyes mondatra egy vagy kettő is jut! 11
Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy átlagban egy-egy szakszó hányszor ismétlődött meg a vizsgált szövegrészekben. Már az általános iskolai eredmények bemutatásakor is utaltunk rá, hogy az ismétlődés segítséget ad a tanulóknak a szakszavak megértéséhez és helyes alkalmazásához. Úgy tűnik, hogy történelem tankönyvek e tekintetben rosszabb feltételeket nyújtanak a diákok számára. Átlagban egyszer vagy kétszer jelennek meg a szövegben előforduló szakszavak. Szakszavak ismétlődése 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, Egyszerű Speciális Nemzeti T9 Korona T9 Müszaki T11b Müszaki T11sz Nemzeti T11 Müszaki Fi11 Nemzeti Fi11 Mozaik Fi11 Műszaki Fö9. Nemzeti Fö szi Nemzeti Fö szk Mozaik Fö 1 Nemzeti B1. Műszaki B szi Panem B1. Mozaik B9. A földrajz és a biológia tankönyvek esetében 1-1 tankönyvi oldal főszövegét dolgoztuk fel. Így a mennyiség tekintetében is összehasonlíthatók az adatok. A két legfeltűnőbb adat a biológia tankönyveknél látható. Az egyik esetében a 1 oldalnyi szövegben több mint háromszáz, a másikban több mint 4 speciális szakszó található. Ez oldalanként több mint harminc, negyven speciális szakszót jelent. Ebbe nem számoltuk be a kiegészítő szövegekben található és az ábraanyaghoz tartozó szakszavakat. Noha tudjuk, hogy ezek is nagy számban tartalmaznak szakszavakat, s a tanulás során ezek megértése és feldolgozása is része a tanulók feladatának. A két kiugró példán kívül még további öt biológia és földrajz tankönyv ugyancsak problematikusnak tűnik. Ezekben is több mint 2 speciális szakszóval találkoznak a tanulók oldalanként. Hány szakszó található összesen 1 átlagos tankönyvi oldalon? 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Nemzeti Fö7. Apáczai Fö7. Mozaik Fö7. Műszaki Fö7. Műszaki Fö9. Nemzeti Fö szi Nemzeti Fö szk Mozaik Fö 1 Nemzeti B7. Apáczai B7. Mozaik B7. Műszaki B7. Nemzeti B1. 12 Műszaki B szi Panem B1. Mozaik B9. Egyszerű Speciális
Javít-e a helyzetértékelésen, ha azt nézzük meg, hogy hány egymástól eltérő szakszó szerepel a 1-1 oldalnyi biológia és földrajz tankönyvben? Hátha az előbb látott magas számok a szakszavak gyakori ismétlődéséből fakadnak? Nos, a következő grafikon ennek inkább az ellenkezőjét mutatja. Az előbbi összehasonlításban is kiugróan magas értéket mutató két tankönyv 1 oldalán 229, illetve 17 különböző szakszó olvasható. Rajtuk kívül még további hét olyan földrajz és biológia tankönyv látható a grafikon, amely több mint száz különböző speciális szakszót tartalmaz 1 oldalon. Az egyik ezek közül egy szakiskolai földrajz tankönyv. A szakiskolában tanuló diákok olvasásértési képességeit és motivációját figyelembe véve az oldalankénti tízegynéhány speciális szakszó egészen kritikus adatnak tekinthető. Pillanatnyilag az ilyen típusú adatokat csak egymással tudjuk összehasonlítani. A problémát a többi tankönyvhöz képest kiugróan magas adat jelzi. Másrészt van a mindennapi tapasztalatokon alapuló véleménytudásunk is arról, hogy a túl sok szakszó a tankönyvben rontja a tanulás feltételeit. Fontos lenne azonban objektív adatokkal konkretizálnunk, hogy például a biológia és a földrajz tankönyvek szövegében mi a szakszavak használatának optimális mértéke. A tanulók teljesítménymérésén alapuló kutatásokkal kellene választ adni arra a kérdésre, hogy oldalanként mennyi szakszó az, amely felett már a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók többségének olvasásértési és ismeretelsajátítási teljesítménye bizonyíthatóan romlani kezd? Hány különböző szakszó van 1 átlagos tankönyvi oldalon? 25 2 15 1 5 Nemzeti Fö7. Apáczai Fö7. Mozaik Fö7. Műszaki Fö7. Műszaki Fö9. Nemzeti Fö szi Nemzeti Fö szk Mozaik Fö 1 Nemzeti B7. Apáczai B7. Mozaik B7. Műszaki B7. Nemzeti B1. Műszaki B szi Panem B1. Mozaik B9. Egyszerű Speciális A történelem és a fizika tankönyvek esetében pontosan tetten akartuk érni a különbségeket ismeretanyag mennyiségének és tartalmának kijelölésében. Ezért itt kiválasztottunk egy-egy konkrét témát, amellyel mindegyik tankönyv foglalkozik. A történelem esetében a szabadságharc utáni önkényuralom és a kiegyezés megszületése volt ez a közös téma. Fizikából pedig a középiskolai tankönyvek esetében az interferenciára és a fényelektromos jelenségek témáira esett a választásunk. Így e tankönyvek esetében konkrétan összehasonlítható, hogy ugyannak a dolognak a bemutatásához és tanulásához az egyes szerzők mennyi szakszó, évszám, személy és földrajzi név használatát tartották szükségesnek. A történelem tankönyvek esetében megdöbbentő különbség látszik a három leginkább használatos középiskolás tankönyv között. A Műszaki Könyvkiadó által kiadott tankönyvben kétszer annyi (88 és 82) különböző speciális szakszó szerepel a kiegyezés kapcsán, mint a Nemzeti Tankönyvkiadó könyvében (4). Mivel az évszámok, a személyek és földrajzi nevek tekintetében is hasonlóan különbségek mutatkoznak, arra lehet következtetni, hogy a Műszaki Könyvkiadó tankönyveinek szerzői jóval szélesebb ismeretanyaggal kínálják meg a tanulókat. Az egyik tankönyv például 44-szer évszámot is rendel az egyes események bemutatásához, 13
míg a másik két szerző csak 14, illetve 1 alkalommal tartotta ezt szükségesnek. Azt viszont pozitívumként értékelhetjük, hogy a két szakiskolai történelem tankönyv a szakszavak tekintetében jelentősen, a többi ismeretelem tekintetében pedig érzékelhetően kisebb ismeretanyagot tartalmaz. Ez azt mutatja, hogy tudatosan alkalmazkodni próbáltak a tanulókhoz, illetve a rövidebb tanulási időszakhoz. A kiegyezéshez használt és kiválasztott szakszavak, személyek, földrajzi helyek és évszámok tartalmi összehasonlítására a történelem tantárgyról szóló részben térünk ki részletesebben. Hány különböző szakszó kell a kiegyezés megtanításához? 12 1 8 6 4 2 38 36 31 24 19 24 15 13 39 3 24 17 97 88 88 82 62 4 Egys zerű Speciális Müszaki T7. Nemzeti T7 Korona T7z Korona T7b Nemzeti T9 Korona T9 Müs zaki T11b Müs zaki T11sz Nemzeti T11 Hány évszám, személy és földrajzi hely kell a kiegyezés megtanításához? 5 45 4 3 2 1 18 1 12 14 1 5 6 7 9 6 1 3 5 6 4 6 5 2 Müszaki T7. Nemzeti T7 Korona T7z Korona T7b Nemzeti T9 Korona T9 2628 Müszaki T11b 23 1214 11 13 1 Müszaki T11sz Nemzeti T11 Évszám Személy Földrajzi hely A történelemhez képest a középiskolai fizika tankönyvek egységesebb képet mutatnak. Úgy tűnik e természettudományi tantárgy esetében elég határozott kép alakult ki arról, hogy mennyi szakszó használata indokolt az egyes témakörök bemutatásához. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a mennyiség biztosan összhangban van a tanulók befogadási képességeivel, de legalább kevésbé tűnik ötletszerűnek és esetlegesnek ahhoz képest, ami a történelem esetében tapasztaltunk. 14
6 5 4 3 2 1 26 Hány különböző szakszó kell az interferencia és a fényelektromos jelenség megtanításához? 57 57 3 23 54 Müszaki Fi11 Nemzeti Fi11 Mozaik Fi11 Egyszerű Speciális 15
A szövegezés A mondatok hosszúsága és a főnevek száma A tankönyvek tanulhatóságának alapvető feltétele, hogy a szövegezés ne okozzon megértési nehézségeket a tanulók számára. A szöveg megértését jelentősen megnehezíti a mondatok összetettsége és bonyolult belső szerkezete. A kutatók többféle listát is készítettek már a megértést nehezítő szerkezetekről. A. R. Luria (1975) például a következő szerkezetek találta ilyen szempontból problémásnak: 1. inverziók 2. többértelmű kifejezések 3. alárendelt összetételek 4. beékelődő szerkezetek 5. hármas összehasonlítás 6. kettős tagadás A bonyolult szerkezetek alkalmazásánál is gyakoribb probléma, hogy az egymással szorosan összefüggő szavak és mondatrészek egymástól távolra kerülnek a mondatokban. Sokféle egyszerű és bonyolult módszer alakult ki a tankönyvi mondatok bonyolultságának vizsgálatára. A kutatási tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a tanulói teljesítmények prognosztizálása szempontjából az egyik legmegbízhatóbb mutató a mondatok hosszúságának mérésén alapul. 1 A mondatok hosszúsága és a főnevek elvontságának mértéke mutatja a legerősebb korrelációt a tanulók szövegmegértési nehézségeivel. A mondatok hosszúságának magas reprezentáltsága e téren logikusan következik két körülményből. Egyrészt minél hosszabb egy mondat, annál nagyobb valószínűséggel és számban fordulnak elő benne bonyolult szerkezetek, s kerülhetnek egymástól távol az összetartozó jelentésegységek. Másrészt az ember rövid távú memóriája korlátozott, ezért ha egy mondat túl hosszú, az olvasó nem tudja pontosan felidézni minden részletét. Ez pedig a megértést is akadályozza. A hosszú mondatok aránya tehát fontos mutatója a különböző tankönyvi szövegek érthetőségének. A konkrét elemzés megkezdése előtt válaszolnunk kell két alapvető módszertani kérdésre: Hogyan mérjük a mondatok hosszúságát? Mit tekintsünk hosszú mondatnak? Többféle mérési technika közül választhatunk. Számolhatjuk a mondatokban található szavakat vagy betűket. Megmérhetjük a mondatok hosszúságát a betűhelyek szerint is, beleértve a szóközöket és az írásjeleket is. Ez utóbbi módszer azért lehet előnyös, mert érzékeli a különbséget a rövid és hosszú szavakat tartalmazó mondatok között. Vizsgálatunkban ezért ez utóbbi megoldást választottuk. Az, hogy hány betűhelynyi mondat tekinthető már nehéznek az olvasó számára, függhet a nyelvtől és természetesen az olvasó olvasási készségének színvonalától. J. Mikk (1996) úgy találta, hogy a 14 és 16 éves tanulók esetében a 7 vagy annál hosszabb betűhelynyi mondatok számarányának növekedése erős összefüggést mutatott a szöveg tartalmi megértését ellenőrző megoldásában mutatkozó hibák arányának növekedésével. 2 Ebből kiindulva a magyar tankönyvek esetében a 1 betűhelynél hosszabb mondatokat már valószínűleg nehéznek tekinthetjük. A 15 vagy 2 betűhelynél hosszabbak pedig a megértést veszélyeztető nehézségű mondatokként értékelhetők. 1 Mikk, Jan: Textbook: research and writing, Oxford, 2. 92.l. 2 i.m. 93. 16
A nyelvek természetesen jelentősen különbözhetnek egymástól a szavak és a mondatok hosszúsága szempontjából. Ezért érdemes lenne Magyarországon is reprezentatív kutatásokkal feltárni a szövegek ilyen típusú jellemzői és a megértés vagy az ismeretelsajátítás mértéke közötti összefüggéseket a különböző életkorokban és műveltségterületeken. A most bemutatott vizsgálat egyik lehetséges továbbfejlesztését jelentheti majd a tankönyvi adatok és a tanulók teljesítménye közötti kapcsolatok tudományos igényű kutatása. Az adatok felvételekor csak a tankönyvek alapszövegeit vettük figyelembe. A kiegészítő információkat, érdekességeket tartalmazó olvasmányok vagy a történelmi forrásrészletek mondathosszúságát nem mértük és nem számítottuk be az eredményekbe. A mondathosszúság vizsgálatához ugyanazokat a szövegrészeket használtuk, amelyeket a szakszavak dzámának méréséhez kiválasztottunk. Az adatsor felvétele után kiszámoltuk az átlagos mondathosszúságot betűhelyben megadva. Az adatokat grafikusan is ábrázoltuk. Ennek segítségével könnyebben érzékelhetők a mondatok hosszúságának eloszlásával és a különböző hosszúságú mondatok közötti belső arányokkal kapcsolatos sajátosságok és különbségek. Átlagos mondathosszúság 14, 12, 1, 8, 6, 4, 2,, Betűhely Müszaki T7. Nemzeti T7 Korona T7z Korona T7b Nemzeti T9 Korona T9 Müszaki T11b Müszaki T11sz Nemzeti T11 Müszaki Fi7. Nemzeti Fi7 Apáczai Fi7 Müszaki Fi11 Nemzeti Fi11 Mozaik Fi11 Átlagos mondathosszúság 14, 12, 1, 8, 6, 4, 2,, Betűhely Nemzeti Fö7. Apáczai Fö7. Mozaik Fö7. Műszaki Fö7. Műszaki Fö9. Nemzeti Fö szi Nemzeti Fö szk Mozaik Fö 1 Nemzeti B7. Apáczai B7. Mozaik B7. Műszaki B7. Nemzeti B1. Műszaki B szi Panem B1. Mozaik B9. Világosan kirajzolódik az adatokból, hogy a tankönyvszerzők tudatában vannak a mondathosszúság jelentőségének. Mind a négy tantárgy esetében érzékelhető, hogy a 17
mondatok rövidebbek az általános és a szakiskolai tanulók számára készülő tankönyvekben. A Műszaki Könyvkiadó 7-es történelem tankönyvét kivéve egyik sem éri el a 1 betűhelyes átlagértéket. Sőt öt tankönyv még a 8-as átlagértéket sem. Érdekességképpen megemlíthető, hogy egy korábbi vizsgálat során a szakiskolai történelem tankönyvek között bukkantunk egy kiugróan, szinte már abszurdan magas értéket mutató könyvre. A Konsepth-H szakiskolai történelem tankönyvében a mondatok 42 %-a hosszabb 15 betűhelynél! Az átlagos mondathosszúság 146,76 betűhely! Ez valószínűleg annak a következménye, hogy a szerzők mindenáron be akarták tartani azt a szerkesztési szabályt, hogy egy leckében mindig csak egy oldalnyi szöveg és egy oldalnyi illusztráció legyen. A sűrítés érdekében összetett mondatokat alkottak. Nagyon sok esetben megsértve így azt a tankönyvírói szabályt is, hogy minden új gondolat lehetőleg külön mondatba kerüljön. A gimnáziumok és szakközépiskolák tankönyvei három biológia tankönyv kivételével mind a 1-as érték felett vannak. A nehezebb ismeretanyag és a mondatok hosszúsága közötti összefüggés érvényesül a három gimnáziumi történelem tankönyv esetében is. Annak a két tankönyvnek az átlagos mondathosszúsága haladja meg a 12-as értéket, amelyekkel kapcsolatban korábban már megállapítottuk, hogy jóval szélesebb ismeretanyagot a tartalmaznak a harmadikhoz képest. Az átlagértékeknél árnyaltabban tükrözi a valóságot az, ha a különböző hosszúságú mondatok közötti belső arányokat is láthatóvá tesszük. Így pontosabban érzékelhető, hogy egy átlagos tankönyvi szöveg olvasásakor általában hány rövid, közepes és hosszú mondattal találkoznak a diákok. Az alábbi diagrammok a történelem és fizika tankönyvekről készültek. Jól mutatva, hogy az átlagértékek közötti eltérések jelentős mértékű belső arány eltolódásokra utalhatnak. Átlag: 12,62 Átlag: 83,3 Müszaki T7 Korona T7b 5% 3% 6% 5% 18% 34% 1-5 51-1 11-15 151-2 21-25 34% 55% 1-5 51-1 11-15 151-2 4% 18
Átlag: 75,53 Átlag: 125,12 Korona T9 Müszaki T1b 19% 6% 1% 65% 1-5 51-1 11-15 151-2 3% 7% 5% 4% 1% 21% 32% 1-5 51-1 11-15 151-2 21-25 251-3 31-35 Átlag: 98,4 Átlag: 88,4 Műszaki Fi7. 2% 1% 4% Apáczai Fi7. 2% 2% 5% 7% 15% 37% 1-5 51-1 11-15 151-2 21-25 251-3 38% 46% 1-5 51-1 11-15 151-2 21-25 251-3 32% Átlag: 118,58 Átlag: 115,5 3% 5% Mozaik Fi11. % Műszaki Fi11. 2% 2% 9% 3% 26% 29% 1-5 51-1 11-15 151-2 21-25 251-3 25% 23% 1-5 51-1 11-15 151-2 21-25 251-3 34% 31-39% 19
A főnevek és az igék aránya Az empirikus vizsgálatok eredményei alapján ma már egyértelmű, hogy a különböző szófajú szavak közötti arányok is fontos előrejelzői lehetnek egy szöveg érthetőségének, tanulhatóságának. A főnevek számarányának növekedése a tanulók szövegértési eredményének romlásával jár. Minél több főnév van a szövegben, annál nehezebbé válik a megértése. Az egyik kutatás.9-es korrelációt állapított meg a szövegek nehézségi foka és a főnevek sűrűsége között. Más kutatások még ennél is magasabb korrelációt mutattak. 3 Ennek egyik magyarázata, hogy a főnevek között található mindig a legtöbb ismeretlen, vagy a köznyelvben ritkán használt szó. A tankönyvi szövegek nehézségének összehasonlításakor az egyik legegyszerűbb, de mégis legmegbízhatóbb megoldás a szövegben előforduló főnevek és igék közötti arányszám kiszámítása. Egy igére hány főnév jut? 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, Müszaki T7. Nemzeti T7 Korona T7z Korona T7b Nemzeti T9 Korona T9 Müszaki T11b Müszaki T11sz Nemzeti T11 Müszaki Fi7. Nemzeti Fi7 Apáczai Fi7 Müszaki Fi11 Nemzeti Fi11 Mozaik Fi11 3 i.m. 81. 2
Egy igére hány főnév jut? 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Nemzeti Fö7. Apáczai Fö7. Mozaik Fö7. Műszaki Fö7. Műszaki Fö9. Nemzeti Fö szi Nemzeti Fö szk Mozaik Fö 1 Nemzeti B7. Apáczai B7. Mozaik B7. Műszaki B7. Nemzeti B1. Műszaki B szi Panem B1. Mozaik B9. A grafikonok alapján megállapítható, hogy a főnevek és az igék aránya tekintetében szinte alig érzékelhető különbség az általános iskolai és a középiskolai tankönyvek között a földrajz és a biológia tantárgyak esetében. A történelemnél és a fizikánál némileg magasabb a főnevek sűrűsége a gimnáziumi tanulóknak készült tankönyvekben, de itt sem túl nagyok a különbségek a különböző korosztályok tankönyvei között. Úgy tűnik, hogy a főnevek sűrűségének szerepe az érthetőségében sokkal kevésbé érzékelt probléma a tankönyv szerzők körében, mint a mondathosszúság. Ha a tantárgyak adatait hasonlítjuk össze egymással, jelentős különbségek érzékelhetők. A földrajz és a biológia tankönyvek szövegében egységesen magasabb a főnevek sűrűsége. Ez adódhat abból, hogy a történelemtudományi szövegek alapvetően narratívabbak, a természettudományi szövegek pedig inkább leíró jellegűek. A fizika esetében az igék gyakoribb előfordulását a többi természettudományi tantárgyhoz képest a kísérleti folyamatok és a tapasztalt események bemutatása magyarázhatja. 21
A képi elemek A tankönyvi oldalak vizuális képe A tanulók érdeklődésének felkeltése, tanulásra való motiválása szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a szöveg mennyire uralja a tankönyvi oldalakat. A képek nélküli sűrűn szedett tankönyvi szöveg riasztóan hat még egy fegyelmezett felnőtt olvasóra is. A tankönyvek szerzői, szerkesztői éppen ezért igyekeznek vizuális szempontból változatos és vonzó tankönyvi oldalakat kialakítani. Képeket és térképeket helyeznek el a szövegek mellé és közé. A tankönyvi szövegeket kisebb egységekbe rendezik, amelyek ezáltal szellősebben rendezhetők el. A tanultakhoz kapcsolódó érdekes kiegészítések és források is bekerülnek a leckékbe, s ezreket a főszövegtől eltérő betűméret vagy szín vizuálisan is elkülöníthetővé teszi az olvasó számára. Általában az feltételezhető, hogy minél fiatalabbak, vagy minél kevésbé motiváltak a diákok, annál inkább szükség van a szövegek túlsúlyának csökkentésére a tankönyvi oldalakon. Szerettük volna konkrét adatok összehasonlításával leellenőrizni, hogy a tankönyvek alkalmazkodnak-e ehhez az igényhez. De hogyan tudjuk számszerű adatokkal megmérni, hogy egy tankönyvi oldalon belül mekkora részt tesz ki a szöveges rész, és mekkora részt tesznek ki a képek? E feladathoz a szkennert használtunk fel kisegítő eszközként. Miután egyegy tankönyvi oldal a számítógép monitorján megjelenik, bármilyen nagyságú terület kijelölhető rajta, s ehhez a területhez egy számszerű adat is megjelenik. Ez a szám - a szkennelés típusától függően a bementés méretét adja meg kb-ban vagy mb-ban. Mivel e méret szorosan összefügg a kijelölt terület nagyságával, ezek a számok pontosan összehasonlíthatóvá teszik a tankönyvi szövegek és képek területi nagyságát egy-egy oldalon. Nézzünk egy példát! Ez itt a Nemzeti Tankönyvkiadó 7. évfolyamos történelem tankönyvének 54. oldala: 22
Mint látható ezen az oldalon tankönyvi szöveg, forrás, feladatsor, magyarázó ábra egyaránt található. A kérdés az, hogy ezek az elemek együttesen és külön-külön mekkora részét teszik ki az egész oldalnak. A fent bemutatott szkennelős módszerrel a következő adatsort vettük fel erről a tankönyvről., s ezen belül az 54. oldalról. 23