Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról Összeállította az Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról A 19/5. (VI. 7.) EüM rendelettel módosított 76/4. (VIII. 19.) ESzCsM rendeletben 1/5 nyilvántartási szám alatt szerepel a Jelentés az Iskola-egészségügyi munkáról c. adatgyűjtés és adatszolgáltatás rendje. Az orvosok és védőnők jelentésadási kötelezettségének határideje az iskolaévet követő szeptember 15-e. A statisztikai adatokat az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ összesíti. Az alábbiakban bemutatjuk a. tanévben végzett munkáról szóló jelentőlapok tábláinak értékelését, összehasonlítva az előző tanév adataival. A jelentésben szereplő normál tantervű oktatási intézmények száma Óvoda 4451 46,68 % 4348 46,36 % Általános iskola 3393 35,58 % 3344 35,66 % Gimnázium 591 6, % 588 6,7 % Szakközépiskola 665 6,97 % 655 6,98 % Szakiskola 435 4,56 % 443 4,7 % Összesen 9535 1 % 9378 1 % A jelentésben szereplő intézmények száma a. tanévben csökkent. A szakiskolák kivételével minden intézménytípus esetében csökkent a jelentést küldők száma a megelőző tanévihez képest. A. tanévben került bevezetésre az online jelentőrendszer, a vizsgált tanévben változtatás nem történt, így a két év adata összehasonlítható. (1. sz. melléklet) A jelentésben szereplő sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató oktatási intézmények száma Óvoda 4 13,8 % 46 16, % Általános iskola 166 54,61 % 14 5, % Speciális szakiskola 96 31,58 % 96 33,8 % Összesen 34 1 % 84 1 % A sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó jelentést küldő intézmények száma összességében szintén csökkent. Az óvodák száma emelkedett, az általános iskolák száma csökkent, a speciális szakiskolák száma nem változott. (. sz. melléklet)
Az intézmények számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatási-statisztikai évkönyv adatai szerint Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 4394 (4348+46) 4355 Általános iskola 3486 (3344+14) 3363 Gimnázium 588 837 Szakközépiskola 655 98 Szakiskola 539 (443+96) 736 (586+15) Összesen 966 1199 Az iskola-egészségügyi jelentés adatait az Oktatási statisztikai évkönyv adataival összevetve megállapítható, hogy több óvodából és általános iskolából érkezett jelentés, mint amennyi az Oktatási és Kulturális Minisztérium adataiban található. A két adatgyűjtés között vannak eltérések. Az eltérések valószínűsíthető oka, hogy az oktatási statisztikában az óvodák száma nem tartalmazza a gyógypedagógiai óvodákat. Azok a középiskolák, ahol gimnáziumi és szakközépiskolai képzés is folyik mind a két helyen szerepelnek. A két adatforrásból származó adatok különbségének kiderítése azonban további vizsgálatot igényel. Célszerű lenne az iskola-egészségügyi adatok gyűjtése során az oktatási statisztikai évkönyv módszereinek átvétele, hogy az adatgyűjtés teljességét megállapíthassuk. A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma Óvoda 3193 18,7% 98745 18,6% Általános iskola 8189 47,95% 76966 47,3% Gimnázium 141 11,78% 5 1,38% Szakközépiskola 6393 13,6% 181 13,34% Szakiskola 119391 6,99% 11879 7,45% Gyógypedagógiai óvoda 856,5% 76,4% Gyógypedagógiai ált. isk. 13138,77% 161,63% Speciális szakiskola 8585,5% 1169,6% Túlkoros képzés 4188,6% Összesen 17788 1,% 1636371 1,% A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma összességében csökkent, ami a jelentést beküldök számának csökkenésével párhuzamban áll. A gimnáziumokba, szakiskolákba, valamint a speciális szakközépiskolákba járó gyermekek száma növekedett. Ebben a tanévben bevezetésre került a Túlkoros képzés fogalma, amelybe azokat a tanulókat sorolták, akik az eddigi kategóriákba nem fértek bele. Az Oktatási-statisztikai évkönyvben ezzel a kategóriával nem találkoztam. 3
A tanulók számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatásistatisztikai évkönyv adatai alapján Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 98745 3469 Általános iskola 76966 7658 Gimnázium 5 36 Szakközépiskola 181 36518 Szakiskola 11879 13865 Gyógypedagógiai óvoda 76 148 Gyógypedagógiai ált. isk. 161 817 Speciális szakiskola 1169 9785 Túlkoros képzés 4188 Összesen 1636371 168886 A két adat forrást összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a tanulók 97 %-a szerepel az iskolaegészségügyi jelentésben. A jelentésben az általános iskolai tanulók létszáma több, mint az oktatási évkönyvben. Magyarázható lenne azzal, hogy az évkönyvben a 8 és 6 osztályos gimnáziumba járó tanulók a gimnazista tanulók létszámát növelik (6633 fő). Azonban, ezt a körülményt figyelembe véve az általános iskolások és gimnazisták száma együttesen is magasabb az iskola-egészségügyi jelentésben. A jelentésben a speciális szakiskolákba járó tanulók száma is meghaladja a minisztérium adataiban szereplőt. Az oktatási-statisztikai évkönyv adatai a nappali képzésben tanulók számát tartalmazza. 4
A jelentést küldő iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok és védőnők száma Főfoglalkozású iskola orvos Budapesten Házi gyermekorvos Budapesten 9 8 15 313 78 77 1479 Háziorvos 1357 133 Részfoglalkozású orvos 198 1 Orvos összesen 3349 361 1 iskolára jutó orvosok száma 34, 33,8 Teljes munkaidejű. isk. védőnő Budapesten 144 87 39 14 Részmunkaidejű isk. védőnő 3334 377 Védőnő összesen 4774 4697 1 iskolára jutó védőnők száma 48,5 48,6 Az iskola-egészségügyi ellátását elsősorban a házi gyermekorvosi és a vegyes praxisú háziorvosi szolgálat végzi, nagyrészt a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó védőnők segítségével. Az iskolákat ellátó, jelentést küldő orvosok száma csökkent az előző tanévhez viszonyítva. A főfoglalkozású iskolaorvosok, a házi gyermekorvosok, a vegyes praxist ellátó háziorvosok száma csökkent, a részfoglalkozású gyermekgyógyász, belgyógyász és egyéb szakvizsgával rendelkező orvosok száma növekedett a jelentés adatai szerint. Ha 1 jelentést küldő iskolára vetítve vizsgáljuk meg az orvos szám változást, akkor az iskolákat ellátó orvosok száma lényegében nem változott, mivel a jelentést küldő intézetek száma is csökkent. A KSH adatai szerint 8-ben 41 olyan orvos dolgozott, aki rendelkezett iskola-egészségtan, ifjúságvédelem szakvizsgával, ámbár a jelentés adatai szerint 361 orvos dolgozik e területen (Forrás KSH). (3. sz. melléklet) Az iskola-egészségügyi ellátásban dolgozó teljes- és részmunkaidejű védőnők száma szintén csökkent. A 1 iskolára jutó védőszám változatlan a megelőző tanévhez viszonyítva.(4. sz. melléklet) 91 5
A jelentésben szereplő oktatási intézmények iskolaorvosi tevékenységének néhány mutatója Száma 1 tanulóra Száma 1 tanulóra Beíratottak száma (a)* 17788 1636371 Közülük gondozást igényel szomato-mentális okból szociális okból 86 1841 13,36 (a) 1,79 (a) 338 187997 13,65 (a) 11,49 (a) Balesetet szenvedők 158,59 (a) 17,61 (a) Orvos által megvizsgált tanulók száma (b)* 116699 67,96 (a) 117397 67,67 (a) Összes orvosi vizsgálat száma 17374 149 (b) 163446 148 (b) A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra utaltak száma (c)* pályaalkalmassági célból 69 944 19,19 (b),54 (b) 784 335 18,77 (b),11 (b) Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 37414 17 (c) 8358 11 (c) Védőoltások száma 4674 4,63 (a) 3968 3,84 (a) Egészségvédelmi előadások száma 559 1,49 (a) 1 1,8 (a) Személyes tanácsadás 17847 1,43 (a) 195499 11,95 (a) * A zárójelben a betű azt jelzi, hogy az egyes arányszámok esetében mely tanulószám a viszonyítási alap. A. tanévben csökkent a jelentést küldő intézmények száma, így csökkent az intézményekbe beíratottak száma, valamint az orvos által megvizsgált tanulók száma is. A tanév során a beíratottak 67,67 %-a részesült orvosi vizsgálatban. A gondozást igénylő tanulók aránya emelkedett mind szomato-mentális, mind szociális ok miatt, amely beleillik az utóbbi négy év trendjébe. Növekedett az orvosok által regisztrált balesetet aránya is. 1 megvizsgált tanulóra 148 vizsgálat jutott, amely szinte azonos az előző évivel. A tanévben csökkent a szakorvosi vizsgálatra utaltak aránya és a pályaalkalmassági célból beutalt tanulók aránya is. A vizsgált tanévben 1 tanulóra valamivel több beutaló jutott, mint a - as tanévben. A 1 tanulóra jutó védőoltások és egészségvédelmi előadások száma csökkent, de emelkedett a személyes tanácsadáson résztvevő gyermekek aránya. (5. sz. melléklet) 6
A jelentésben szereplő oktatási intézményekben folyó iskolavédőnői tevékenység néhány mutatója Iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő 99663,93 óra (jelentett) 117356 óra (összeadott, 1%)* 998,15 óra (jelentett) 1111475 óra (összeadott, 1%)* 1 védőnőre jutó idő 45,6 óra 36,6 óra Iskola-egészségügyi tevékenységben részt vett gyermekek száma 471778 64438,1 Osztályvizsgálatok száma 15436 191 Osztályvizsgálaton részt vevő gyermekek száma 197951 1869 Osztályvizsgálatra fordított idő 71656,5 óra (61,56%) 6814,81 óra (61,19%) 1 gyermekre jutó idő,33 óra,3 óra Csoportos egészségnevelés Foglalkozás tanítási időben Alkalmak száma 1354 19671 Részt vevő gyermekek száma 634356 53563 A tevékenységre fordított idő 175638,53 óra (14,98%) 16484,6 óra (14,83%) Foglalkozás tanítási időn kívül Alkalmak száma 993 118 Részt vevő gyermekek száma 349451 33595 A tevékenységre fordított idő 4156,38 óra (3,54%) 4151,16 óra (3,61%) Egyéni tanácsadás Alkalmak száma 1435 143687,5 Részt vevő gyermekek száma 353 311 A tevékenységre fordított idő 335,67 óra (19,9%) 6378,51 óra (,37%) 1 gyermekre jutó idő,77 óra,73 óra Intézkedések száma 376 3198 Ellenőrzési alkalmak száma 777 7359 * A jelentést készítő által összeadott óraszám, amely az osztályvizsgálatokra fordított idő, tanítási időben és tanítási időn kívüli foglalkozásokra fordított idő és az egyéni tanácsadásra fordított idő összege. A. tanévben összességében csökkent a védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított ideje. A jelentett iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő kevesebb, mint az egyes résztevékenységekre fordított jelentett idő összege. Az alábbiakban viszonyítási alapként az összeadott időt fogom használni. Mivel a jelentésben az össz védőnői szám csökkent, így a védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított idejére jobban következtethetünk az 1 védőnőre jutó időből, amelyből látható, hogy az 1 védőnőre jutó iskola-egészségügyi tevékenységre fordított idő így is csökkent. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma jelentősen majdnem a felére - csökkent az előző tanévhez viszonyítva. A gyermekek száma meghaladhatja a beiratkozott tanulók számát, mivel egy gyermek több tevékenységben, illetve többször is részt vehetett az adott tevékenységben a tanév folyamán. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma viszont csak egész szám lehet. Csoportos egészségnevelésre ugyan annyi időt, osztályvizsgálatokra kevesebb, egyéni tanácsadásra viszont több időt fordítottak a védőnők, mint az előző tanévben. Az osztályvizsgálat során 1 gyermek vizsgálatára átlagosan 19, perc jutott, az egyéni tanácsadás alkalmával 43,8 perc. Az intézkedések valamint az ellenőrzési alkalmak száma csökkent. 7
Védőnők által végzett vizsgálatok Szűrésre kötelezettek száma Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Szűrésre kötelezettek száma Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Száma % Száma % Testsúlymérés 15843 987977 95639 9,7 954784 93871 98479 1,5 Testi fejlettség >9 percentil 8676 8, 79654 8,5 Testi fejlettség <3 percentil 49, 19596,1 Magasság 1158 983376 14151 1,4 95574 934173 17137 1,8 Látásélesség 946667 94978 88563 9,8 91335 88358 874 9,9 Színlátás 678 664 9687 1,5 67834 6534 1478 1,6 Hallásvizsgálat 86789 74814 185 1,5 839446 776415 175 1,6 Golyvaszűrés 51115 495441 333,7 49895 476175 3154,7 Mozgásszervek 99819 969933 457,9 947655 9659 14 1,7 Vérnyomás mérés 991419 96941 1416 1,5 9464 9199 13695 1,5 Ált. személyi higiéne 118689 191584 3914, 118689 16134 3389, Tetvesség 171785 15148 5896 4, 171785 118166 499 4, A. tanévben testsúlymérés során további vizsgálatokat igénylő gyerekek aránya,8 százalékponttal emelkedett, a megelőző évhez képest. Nagyobb arányban találtak 9 percentil feletti és 3 percentil alatti testi fejlettségű tanulókat. A gyermekek előző tanévinél magasabb arányát találták kórosan alacsonynak. Látásélesség-, színlátás-, hallásvizsgálat valamint a golyvaszűrés során kiszűrt, további vizsgálatot igénylő gyermekek aránya szinte nem változott. A mozgásszervek vizsgálata során az előző tanévhez képest több eltérést regisztráltak a védőnők. A kiszűrt tetvesek aránya az elmúlt tanévben csaknem duplájára emelkedett, idén sem csökkent az arányuk. A szűrésre kötelezettek száma egyik vizsgálat során sem egyezik meg, pedig a kitöltési útmutató pontosan tartalmazza a védőnői szűrésre kötelezettek körét. Mégpedig a színlátás, golyvaszűrés és tetvesség vizsgálat kivételével a szűrővizsgálatra kötelezett évfolyamok megegyeznek, így óvodában évenként, iskolában az 1, 3, 5, 7, 9, 11. évfolyamon kellett elvégezni. 8
Testnevelési besorolások I. kategória Tanév Fiú Lány Együtt 4571 48,3 % 4965 51,77 % Iskolába beíratottak %-a* 94775 6,83 Könnyített testnevelés 45554 48,66 % 486 51,34 % 93614 7, II. kategória 33896 48,7 % 3577 51,3 % 6963 5,1 Gyógytestnevelés 34566 49,85 % 34779 5,15 % 69345 5,18 III. kategória 158 4, % 3483 59,78 % 3985,83 Felmentettek 149 39,31 % 34 6,69 % 37964,84 Összesen 9548 954 46,85 % 47,3 % 1855 15881 *Iskolába beíratottak száma:. tanév: 138856 fő. tanév: 133766 fő 53,15 % 5,7 % 3663 14,67 93 15, A. tanévben az egyes kategóriákba sorolt gyermeke száma csökkent az előző tanévhez képest, viszont a beíratottak száma is csökkent. Így mind három kategóriában emelkedett a besorolt tanulók aránya. Összességében a beíratott tanulók 15, %-át sorolták be valamelyik, a normál testneveléstől eltérő testnevelési kategóriába, amely meghaladta a megelőző tanévi arányt. Mindegyik kategóriában magasabb volt a lányok aránya, különösen a testnevelés alól felmentettek között. 9
Morbiditási adatok Az iskola-egészségügy dolgozói 1975. óta gyűjtenek adatokat a megvizsgált tanulókról. Morbiditási adatokat meghatározott (index) osztályokról (5 éves óvodásokról, 3., 5., 9., 11. osztályosokról) kellett a. tanévig szolgáltatni. Jelenleg 34 betegség, illetve elváltozás kerül bejelentésre. (Lásd: Függelék) A. tanév bemutatott adatai (6. sz., 7. sz., 8. sz. melléklet) önmagukban csak a pillanatnyi helyzetet tükrözik, értékelésük csak a korábbi adatok összevetésével lehetséges. A 1 éves időtartam (-) adatainak összehasonlítása került értékelésre. Kétféle változás figyelhető meg az adatokból: egyrészt egy korosztályban egy betegség gyakoriságának naptári évenként történő változása. Egyes betegségek gyakoriságának növekedésében szerepet játszhat az is, vannak olyan elváltozások, melynek megítélése egyre pontosabbá válik, eltérhetnek a diagnosztikus módszerek (az Útmutató a tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról szóló jelenés kitöltéséhez 1-ben készült el), továbbá az iskolaorvosok diagnosztikus érzékenysége és jelentési fegyelme is változhat. Másrészt, mivel az iskolában kétévenként felmérik ugyanazokat a tanulókat, így az is megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával hogyan változik egy betegség előfordulása. Vannak elváltozások, amelyek előfordulása az életkor előrehaladtával természetüknél fogva is emelkedik. Szerepet játszik az is, hogy a középfokú intézményekben a szakmai alkalmassági vizsgálatok körültekintőbb vizsgálatokat és szigorúbb megítélést követelnek. A következőkben a jelentendő betegségek, elváltozások egyenként elemezve kerülnek bemutatásra. Az ábrákat a Függelék tartalmazza. Az adatszolgáltatás szerint a csont, izom, kötőszövet elváltozásai a leggyakoribbak az iskolások körében. A középiskolások között 13 % feletti a tartási rendellenességek előfordulása, és fiúknál minden korcsoportban gyakoribb, mint lányoknál. A 9. és 11. osztályos fiúk majdnem 15 %-ának van rossz tartása. Hasonló mértékű a scoliosis gyakorisága is, de ez az elváltozás lányokban gyakoribb az iskolás években. Mindkét betegség előfordulása növekedett az előző tanévhez viszonyítva, így a tavaly megszakadt gyakoriság növekedés ismét folytatódott. A tartási rendellenesség és scoliosis gyakorisága is az iskolás évek előrehaladtával növekszik. Az utóbbi 1 évben jelentősen csökkent a Morbus Scheuermann előfordulása a 16-17 évesek között. A chrondropathiák gyakorisága az adott életkorokon belül alig változik, viszont a középiskolások körében több, mint kétszer gyakoribb, mint a fiatalabb gyerekekben. A statikai lábbetegségek (elsősorban a lúdtalp) aránya minden életkorban magas - % körüli. Előfordulása minden korosztályban emelkedett a megelőző tanévhez viszonyítva. A lúdtalp minden korosztályban a fiúknál gyakoribb. A látászavarok (fénytörési hibák) aránya az iskolai évek előrehaladtával folyamatosan növekszik, valamint az adott korosztályban az évek múlásával is növekedő tendenciát mutat, a 11. osztályosok körében ebben a tanévben már 3,4 %. A fénytörési hibák a lányok körében fordulnak elő gyakrabban. Örvendetes, hogy a kancsalság előfordulása minden korosztályban csökkenő tendenciájú, és az életkor előrehaladtával is csökken a gyakorisága. Ez arra utal, hogy már kisgyermekkorban növekszik a kiszűrt és kezelt gyermekek aránya. A 16-17 évesek között 6,5-7,7 -ben fordul elő az amblyopia. A színlátás zavarait nagyobb számban az öröklődés szabálya miatt elsősorban a fiúknál találjuk, leggyakoribb minden vizsgált évben a 9. osztályosok körében (fiúknál 4,1 %). A vakság és csökkent látás előfordulása minden korosztályban emelkedett a vizsgált évben. Gyakrabban fordult elő lányoknál. A süketség és hallásvesztés az óvodások körében gyakori, ezt követően az alsó tagozatban csökken az előfordulása, majd az iskolai évek előrehaladtával növekszik, a 1
jelentés adatai szerint. Az óvodáskorban észlelt magasabb értéket magyarázhatja a légúti betegségekkel kapcsolatos vezetéses típusú, átmeneti halláscsökkenés, továbbá az, hogy a hallásvizsgálatot nem standardizált eszközökkel végzik. Legmagasabb érték a 11. osztályosoknál található, ahol 1 gyerek közül 7 szenved valamilyen fokú halláscsökkenésben. Előfordulása a fiúknál gyakoribb. A hypertonia gyakorisága az életkor előrehaladtával nagymértékben növekszik, míg az óvodások körében körüli az előfordulása, addig,5% a 11. osztályosok esetében. Az évek múlásával is növekszik a középiskolások körében a magasvérnyomásban szenvedő gyerekek aránya. A hypertonia előfordulása több mint kétszer gyakoribb a középiskolás fiúk, mint a lányok között. A keringési rendszer elváltozásai között viszonylag stabilnak mondható a vitiumok, cardiomyopathiák (3-6 ) és a ritmuszavarok aránya (4-7 ). A vitiumok, cardiomyopathiák a középiskolások körében, a ritmuszavarok az óvodások között a leggyakoribbak. A korábbi években a gyomor és nyombélfekély előfordulását rögzítették, a 1/. tanévtől a nemfertőzéses vékony és vastagbélgyulladások előfordulását jelentik. A mutatószámok alacsonyak, mégis figyelemre méltó a korral növekvő gyakoriság (, 1, ). A 6/7. évben a középiskolások körében jelentett előfordulás emelkedés azt követően nem jelentkezett. A felszívódási zavarok helyett a coeliakia és egyéb táplálék intolerancia, allergia jelentendő. Folyamatosan emelkedik az előfordulások, minden korosztályban 4,5 körüli a jelentett gyakoriság. A krónikus vesebetegségek előfordulása évről évre változatlan az egyes korosztályokban, és középiskolás korban gyakoribb, mint a fiatalabbaknál. Az 5 éves óvodások között a visszamaradt here gyakorisága az utóbbi években növekedett, értéke 3,6, és a 16-17 éves korú fiúk körében is előfordul (,1 ). A havivérzés zavarainak aránya növekszik, 14-17 éves lányok körében 6,5 feletti a gyakorisága. A diabetes mellitus előfordulása életkoronként és évenként is növekvő tendenciát mutat. Legmagasabb a cukorbeteg gyerekek aránya a 9. osztályosoknál,,6. A golyva gyakorisága az életkor előrehaladtával nagymértékben emelkedik (,5 7, ). A középiskolás lányok ötször gyakrabban szenvednek golyvában, mint a fiúk. A tavalyi tanév kivételével évről évre folyamatosan növekszik a kövér gyermekek aránya. Legtöbb obez gyermeket. tanévben is az 5. osztályosok között találtak az iskolaorvosok (1 %). A kórosan sovány gyermekek aránya is növekszik évenként minden korosztályban. Leggyakoribb a 9. osztályosok körében, ahol 1 év alatt háromszorosává vált a kóros soványság előfordulása (7,4 1,9 ). Az eddigi években megfigyelhető fiú túlsúly a vizsgált tanévben nem mutatkozott. A növekedés elmaradás a 9. osztályosok kivételével gyakoribb, mint a megelőző tanévben. Az anaemia gyakorisága csökkenő tendenciát mutat. Az élettani sajátosságok miatt a középiskolás lányok körében nagyobb az előfordulása (6,5-8 ). Azonban mindkét nemet együtt vizsgálva az 5 éves óvodásoknál a legmagasabb az anaemiás gyerekek aránya (5,6 ). Az asthma előfordulása minden életkorban folyamatosan növekszik az évek során. Az iskolások körében % feletti a gyakorisága a jelentés szerint. A 11 osztályosok kivételével jelentős fiú túlsúly figyelhető meg. Az allergiás megbetegedések helyett 1-től a jelentőlapon az allergiás rhinitis kerül rögzítésre. Előfordulása a 14-15 évesek kivételével évről évre növekszik. A 9. és 11. osztályos tanulók körében több mint kétszer nagyobb a betegek aránya (4,5-4,9 %), mint a fiatalabb gyerekeknél. A fiúknál figyelhető meg magasabb előfordulás. Az atópiás, allergiás bőr és nyálkahártya 11
elváltozások aránya az utóbbi években nem változott lényegében, a fiatalabbak között 1 %, az idősebbek között % a gyakoriság a jelentés szerint. Lányoknál gyakoribb. Szomatoform zavarok a középiskolásoknál fordulnak elő gyakrabban (3,-3,5 ). Az evési és alvási zavarokat 1/. tanév óta jelentik, előfordulásuk meglehetősen változó. Középiskolásoknál gyakrabban tapasztalják az iskolaorvosok. Minden korosztály esetében megfigyelhető, hogy növekszik az iskolai teljesítmény zavaraival küzdő gyermekek aránya, de az idei tanévben a 9. osztályos tanulók között nem emelkedett az előfordulása. Különösen magas a 3. és 5. osztályosoknál, % feletti a gyakoriság. A magatartási és emocionális zavarok előfordulása az óvodások körében a legmagasabb (1,7 %), majd az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. Az egyes korosztályokban nem változik jelentősen naptári évenként a gyakoriság. Az utóbbi két elváltozás fiúknál gyakrabban fordul elő. A jelentett epilepsziás gyerekek aránya az 5. osztályosok kivételével csökkent ebben a tanévben, legmagasabb középiskolások körében (3,6-3,7 ). Az agyi bénulás és egyéb bénulás szindróma gyakorisága az általános iskolások körében gyakoribb, mint a többi korosztályban. 1
A népegészségügyi tevékenység végzéséhez, a gyermekek egészségi állapotának felméréséhez, a beavatkozások helyes megválasztásához és eredményének leméréséhez szükség van megbízható, számszerű adatok gyűjtésére, elemzésére. A nem-fertőző betegségekre vonatkozóan több adatforrás áll rendelkezésre. Ezek részben átfedő, egymással nehezen összevethető, sok esetben kérdéses pontosságú adatokat szolgáltatnak. Az iskolaegészségügyi munka nagy előnye, hogy a tankötelezettség korától az egész gyermek társadalom elérhető számára. A beteg gyermekek kiszűrése mellett így a gyermekek egészségi állapotának megítélésében is nagy szerepet kap. Az adatok megbízhatóságának növelése végett a tárgyi feltételek (rendelő, minimum felszereltség, számítógép) megteremtése mellett standardizált indikátor alapú adatgyűjtés bevezetése a célszerű. Az adatgyűjtést szükséges összehangolni az ezzel párhuzamosan folyó házi gyermekorvosi/háziorvosi morbiditási adatgyűjtéssel. Az iskola-egészségügytől a közösségi szűrővizsgálatokkal megcélzott betegségek (mozgásszervi betegségek, növekedés és tápláltság zavarai, érzékszervi betegségek), míg a házi gyermekorvosi/háziorvosi ellátórendszertől az egyéb krónikus betegségek vonatkozásában várhatóak pontos adatok. 1. május Az adatokat elemezte: Dr. Valek Andrea Lektorálta: Dr. Aszmann Anna 13
Melléklet 14
A normál tantervű oktatási intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként 1. sz. melléklet Megye, régió Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesen Budapest 494 331 154 1 55 1134 Pest 44 311 46 4 4 863 Közép-Magyarország 934 64 14 79 1997 Fejér 166 139 5 19 371 Komárom-Esztergom 135 117 18 15 37 Veszprém 196 154 4 18 41 Közép-Dunántúl 497 41 6 71 5 19 Győr-Moson-Sopron 5 17 6 33 476 Vas 137 11 11 7 14 31 Zala 149 118 13 13 315 Nyugat-Dunántúl 511 4 5 8 47 19 Baranya 193 141 5 18 1 398 Somogy 191 136 17 4 39 Tolna 13 15 13 18 13 81 Dél-Dunántúl 516 38 55 6 56 169 Borsod-Abaúj-Zemplén 361 31 3 53 4 796 Heves 151 13 14 5 17 337 Nógrád 143 14 8 13 6 74 Észak-Magyarország 655 544 54 91 63 147 Hajdú-Bihar 157 31 4 9 459 Jász-Nagykun-Szolnok 166 148 8 37 8 47 Szabolcs-Szatmár-Bereg 76 3 33 583 Észak-Alföld 64 55 91 11 79 1449 Bács-Kiskun 4 186 8 33 5 514 Békés 177 133 8 7 19 384 Csongrád 174 1 37 3 376 Dél-Alföld 593 439 78 97 67 174 Ország összesen 4348 3344 588 655 443 9378 15
Megye, régió. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként Intézménytípus Óvoda Ált. isk. Szakiskola Túlkoros Összesen Budapest 6 18 1 15 51 Pest 4 16 5 3 8 Közép-Magyarország 1 34 17 18 79 Fejér 9 8 1 18 Komárom-Esztergom 4 4 1 11 Veszprém 1 5 5 11 Közép-Dunántúl 3 18 17 4 Győr-Moson-Sopron 7 7 3 19 Vas 6 1 Zala 1 3 8 Nyugat-Dunántúl 5 16 11 5 37 Baranya 4 5 6 17 Somogy 9 4 17 Tolna 4 3 5 14 Dél-Dunántúl 8 18 13 9 48 Borsod-Abaúj-Zemplén 3 9 1 15 Heves 5 11 Nógrád 1 5 1 9 Észak-Magyarország 6 16 8 5 35 Hajdú-Bihar 7 6 15 Jász-Nagykun-Szolnok 5 4 13 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3 4 1 8 Észak-Alföld 4 1 15 5 36 Bács-Kiskun 9 6 1 18 Békés 3 1 4 1 18 Csongrád 5 9 5 3 Dél-Alföld 1 8 15 5 58 Ország összesen 46 14 96 49 333 15
3. sz. melléklet Iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok száma megyénként és régióként Megye, régió Főfog. isk. o. Házi gy. o. Háziorvos Részf. belgy. Részf. gy. o. Részf. egyéb Összesen. Budapest 77 39 11 33 11 441 Pest 16 173 8 3 15 6 93 Közép-Magyarország 93 48 91 3 48 17 734 Fejér 8 57 5 1 4 14 Komárom-Esztergom 7 48 37 5 3 1 Veszprém 8 59 73 4 144 Közép-Dunántúl 3 164 16 1 11 7 368 Győr-Moson-Sopron 1 56 65 1 7 3 144 Vas 8 37 61 7 115 Zala 1 4 7 16 Nyugat-Dunántúl 3 133 198 1 16 7 385 Baranya 16 63 58 4 3 144 Somogy 6 46 86 6 146 Tolna 3 33 39 79 Dél-Dunántúl 5 14 183 4 4 11 369 Borsod-Abaúj-Zemplén 19 91 133 11 5 59 Heves 1 4 65 4 1 1 Nógrád 3 4 4 3 7 Észak-Magyarország 34 155 4 15 9 453 Hajdú-Bihar 3 79 67 7 6 18 Jász-Nagykun-Szolnok 5 68 6 1 136 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 66 146 3 3 Észak-Alföld 39 13 73 11 1 548 Bács-Kiskun 11 79 67 1 5 3 166 Békés 6 44 44 3 4 11 Csongrád 17 67 45 7 1 137 Dél-Alföld 34 19 156 1 15 8 44 Ország összesen 78 1479 133 1 1 69 361 16
4. sz. melléklet Az iskola-egészségügyi munkában résztvevő védőnők száma megyénként és régióként Megye, régió Teljes munkaidejű iskolavédőnő Részmunkaidejű védőnő Védőnő összesen Budapest 91 374 665 Pest 161 39 49 Közép-Magyarország 45 73 1155 Fejér 48 131 179 Komárom-Esztergom 4 16 148 Veszprém 64 13 194 Közép-Dunántúl 154 367 51 Győr-Moson-Sopron 6 153 13 Vas 39 17 146 Zala 53 13 156 Nyugat-Dunántúl 15 363 515 Baranya 55 147 Somogy 33 131 164 Tolna 7 17 134 Dél-Dunántúl 115 385 5 Borsod-Abaúj-Zemplén 86 34 39 Heves 39 119 158 Nógrád 3 77 1 Észak-Magyarország 148 5 648 Hajdú-Bihar 79 176 55 Jász-Nagykun-Szolnok 47 144 191 Szabolcs-Szatmár-Bereg 91 186 77 Észak-Alföld 17 56 73 Bács-Kiskun 64 176 4 Békés 57 15 18 Csongrád 61 15 13 Dél-Alföld 18 453 635 Ország összesen 14 377 4697 17
A Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként I. 5. sz. melléklet Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én 98745 76966 5 181 11879 Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból 1138 334 7,8 1,81 9174 99611 11,98 1,94 33313 984 16,45 4,85 41547 19599 19,4 8,98 145 1 18,17 16,51 Az intézményben balesetet szenvedők száma 935,31 654,81 116,6 861,39 556,46 Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók 744 91,85 457687 59,47 13783 61,1 14553 66,69 88368 7,5 száma Az összes orvosi vizsgálat száma 319968 117 78164 159 397 165 364 154 133565 151 A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra 3444 1,54 9139 19,89 1678 17,51 3176 1,35 516 18,73 utaltak száma Pályaalkalmassági célból - - 633,51 8889 6,11 1346 14,99 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 3485 11 9785 17 3747 11 34558 111 31935 18 Védőoltások száma 794,94 35818 46,53 1161 1,45 886,41 637,5 Egészségvédelmi előadások száma 577 1,77 9184 1,19 18 1,4 341 1,7 1594 1,31 Személyes tanácsadás 77 7,39 6547 8,51 377 18,63 436 19,99 197 18,3 18
Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként II. 5. sz. melléklet Intézménytípus Összesen (I.+II. rész) Gyógyped. óvoda Gyógyped. ált. isk Spec.szakiskola Túlkoros Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én 76 1 161 1 1169 1 4188 1 1636371 1 Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból 558 39 76,86 3,9 613 473 6,55 45,83 5186 311 51, 3,6 116 483 6,41 11,53 338 187997 13,65 11,49 Az intézményben balesetet szenvedők száma 8 1,1 9,88 48,47 39,93 17,61 Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók 636 87,6 7658 74,63 6343 6,38 988 71,35 117397 67,67 száma Az összes orvosi vizsgálat száma 815 18 11669 15 8397 13 479 143 163446 148 A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra 13 19,34 69 7, 177 7,9 667,3 784 18,77 utaltak száma Pályaalkalmassági célból - - 58 9,18-335,11 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 16 1 378 115 117 1 8 13 8358 11 Védőoltások száma 38 5,3 469 45,71 88 8,14 96,11 3968 3,84 Egészségvédelmi előadások száma 1 1,65 369 3,6 93,91 4 1, 1 1,8 Személyes tanácsadás 99 13,64 1793 17,47 58,4 688 16,43 195499 11,95 19
A jelentett betegségek illetve elváltozások száma és 1 gyermekre számított értéke a megvizsgáltak körében 6. sz. melléklet Betegségek megnevezése eset eset eset eset eset 1. Beiratottak száma 8973 85863 9171 116537 19888. Megvizsgáltak száma 86937 84664 935 113467 1717 3. Tartási rendellenesség 549 6,38 7149 84,44 87 91,56 1513 134,7 13965 13,49 4. Scoliosis 1789,58 4386 51,8 596 65,59 14591 18,59 14548 135,94 5. Morbus Scheuermann 46,53 66,78 135 1,49 686 6,5 787 7,35 6. Chondropathiák 145 1,67 43,87 367 4,6 11 1,76 148 13,34 7. Lúdtalp 18518 13, 1581 54,9 9 44,49 67 9,76 51 1,44 8. Fénytörési hibák 41 47,39 1893 18,66 14434 159,76 3964 11, 51 34,56 9. Kancsalság 1199 13,79 86 9,76 838 9,8 713 6,8 679 6,34 1. Amblyopia 148 1,7 347 4,1 431 4,77 716 6,31 84 7,7 11. Színlátás zavarai 93 3,37 871 1,9 147 16,9 59,11 18,37 1. Vakság és csökkent látás 58,97 375 4,43 44 4,69 489 4,31 516 4,8 13. Süketség és hallásvesztés 561 6,45 413 4,88 485 5,37 71 6,6 74 6,77 14. Hypertónia 16 1,86 3 3,57 61 6,77 19 16,74 666 4,91 15. Vitium, cardiomyopathiák 46 5,9 39 3,89 34 3,36 69 5,37 63 5,8 16. Ritmuszavarok 57 6,6 361 4,6 383 4,4 56 4,46 511 4,77 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyul. 17, 19, 7,3 96,85 19 1,1 18. Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 46 4,67 41 4,74 368 4,7 493 4,34 483 4,51 19. Krónikus vesebetegségek 147 1,69 154 1,8 159 1,76 31,65 74,56. Visszamaradt here 31 3,57 1 1,18 49,54 17,15 11,1 1. Havivérzés zavarai 1,1 1,14 39,43 81 7,6 76 6,6. Diabetes mellitus 71,8 118 1,39 175 1,94 95,6 74,56 3. Golyva 47,54 15 1,48 37 4,1 755 6,65 755 7,5 4. Obesitas 5668 65, 9867 116,54 1833 119,9 1185 14,45 1379 115,67 5. Kóros soványság 185 1,48 151 17,73 176 18,88 593,85 183 17,1 6. Növekedés elmaradása 417 4,8 336 3,97 398 4,41 34,68 4,9 7. Anaemia 44 5,6 71 3, 85 3,15 494 4,35 53 4,7 8. Asthma 1355 15,59 176,79 1883,84 79 4,5 99 1,48 9. Allergiás rhinitis 94 1,84 1665 19,67 11 3,35 511 45,13 59 49,45 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 1171 13,47 919 1,85 141 11,5 346,68 39,35 31. Szomatoform zavarok 19,1 1 1,18 11 1,4 397 3,5 344 3,1 3. Evési és alvási zavarok 74,85 56,66 68,75 191 1,68 168 1,57 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 613 7,5 187 1,34 1997,1 8 17,7 1477 13,8 34. Magatartási és emocionális zavarok 1486 17,9 191 1,89 133 13,65 159 11,1 93 8,69 35. Epilepszia 13,45 49,94 66,94 41 3,61 399 3,73 36. Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindr. 14 1, 17,3 179 1,98 13 1,16 117 1,9
A jelentett betegségek illetve elváltozások száma a megvizsgált fiúk és lányok körében 7. sz. melléklet Betegségek megnevezése Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány 1. Beiratottak száma 45891 4318 4493 4177 47586 4416 59876 56661 56645 5343. Megvizsgáltak száma 44769 4168 43468 41196 4683 435 5863 5544 5536 51981 3. Tartási rendellenességek 948 31 394 39 4438 3834 868 6585 819 5946 4. Scoliosis 951 838 15 171 834 39 6979 761 6773 7775 5. Morbus Scheuermann 4 37 9 68 67 398 88 453 334 6. Chondropathiák 91 54 133 11 5 16 576 645 64 788 7. Lúdtalp 1486 83 1176 981 11843 147 1475 11995 1149 137 8. Fénytörési hibák 3 9 58 5811 6497 7937 137 1377 1731 14371 9. Kancsalság 63 596 47 419 43 435 34 371 333 346 1. Amblyopia 68 8 169 178 13 18 386 33 393 431 11. Színlátás zavarai 56 37 86 65 1351 11 38 19 1 78 1. Vakság és csökkent látás 18 13 18 195 8 16 69 6 31 13. Süketség és hallásvesztés 335 6 3 19 55 3 377 333 41 31 14. Hypertónia 11 61 16 14 331 81 1345 555 54 61 15. Vitium, cardiomyopathiák 7 33 166 163 139 165 91 318 314 39 16. Ritmuszavarok 65 6 19 169 197 186 33 73 4 71 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyul. 7 1 8 11 9 18 46 5 67 6 18. Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 179 7 187 14 165 3 14 79 176 37 19. Krónikus vesebetegségek 7 77 76 78 69 9 133 168 118 156. Visszamaradt here 31 1 49 17 11 1. Havivérzés zavarai 1 1 39 81 76. Diabetes mellitus 33 38 57 61 86 89 136 159 143 131 3. Golyva 18 9 51 74 134 36 139 616 113 64 4. Obesitas 75 916 579 4788 5917 4916 691 5761 677 567 5. Kóros soványság 551 534 81 68 853 853 157 186 931 91 6. Növekedés elmaradása 1 5 17 166 14 184 17 13 87 137 7. Anaemia 1 3 19 14 14 181 135 359 11 4 8. Asthma 844 511 118 65 1133 75 1546 1183 1165 1134 9. Allergiás rhinitis 513 49 913 75 1185 95 8 31 816 476 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 558 613 413 56 467 574 1185 1161 13 1169 31. Szomatoform zavarok 115 77 6 38 7 4 1 196 156 188 3. Evési és alvási zavarok 41 33 31 5 35 33 79 11 6 18 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 371 4 1166 641 145 75 131 698 896 581 34. Magatartási és emocionális zavarok 18 46 79 31 88 353 749 51 5 48 35. Epilepszia 1 93 14 19 16 14 196 14 178 1 36. Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindr. 61 43 18 64 99 8 76 56 73 44 1
A jelentett betegségek illetve elváltozások 1 fiúra és lányra számítva 8. sz. melléklet Betegségek megnevezése Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány 1. Beiratottak száma 45891 4318 4493 4177 47586 4416 59876 56661 56645 5343. Megvizsgáltak száma 44769 4168 43468 41196 4683 435 5863 5544 5536 51981 3. Tartási rendellenességek 65,85 54,57 9,64 77,9 94,77 88,1 148,6 118,85 145,7 114,39 4. Scoliosis 1,4 19,87 5,96 5,7 6,5 71,5 1, 137,39 13,6 149,57 5. Morbus Scheuermann,49,57,85,7 1,45 1,54 6,85 5, 8,3 6,43 6. Chondropathiák,3 1,8 3,6,67 4,38 3,7 9,9 11,64 11,63 15,16 7. Lúdtalp 34, 19,48 7,54 38,4 5,89 35,45 4,41 16,5,75 199,53 8. Fénytörési hibák 45,34 49,56 116,91 141,6 138,74 18,38 176,31 47,76 194,98 76,47 9. Kancsalság 13,47 14,13 9,36 1,17 8,61 1, 5,89 6,7 6,5 6,66 1. Amblyopia 1,5 1,9 3,89 4,3 4,55 5,1 6,65 5,96 7,14 8,9 11. Színlátás zavarai 5,7,88 18,54 1,58 8,85,78 4,99,33 38,19 1,5 1. Vakság és csökkent látás,86 3,8 4,14 4,73 4,44 4,96 3,79 4,86 3,74 5,96 13. Süketség és hallásvesztés 7,48 5,36 5,13 4,61 5,45 5,8 6,49 6,1 7,49 6, 14. Hypertónia,6 1,45 3,68 3,45 7,7 6,46 3,16 1, 37,3 11,77 15. Vitium, cardiomyopathiák 5,7 5,53 3,8 3,96,97 3,79 5,1 5,74 5,71 5,94 16. Ritmuszavarok 5,9 6,1 4,4 4,1 4,1 4,7 4,1 4,93 4,36 5,1 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyul.,16,4,18,7,19,41,79,9 1, 1,19 18. Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 4, 5,38 4,3 5,19 3,5 4,66 3,69 5,4 3, 5,91 19. Krónikus vesebetegségek 1,56 1,83 1,75 1,89 1,47,7,9 3,3,14 3,. Visszamaradt here 6,9,,3, 1,5,,9,,, 1. Havivérzés zavarai,,,,9,,9, 14,46, 13,58. Diabetes mellitus,74,9 1,31 1,48 1,84,5,34,87,6,5 3. Golyva,4,69 1,17 1,8,86 5,4,39 11,1,5 1,35 4. Obesitas 61,47 69,15 116,84 116, 16,35 11,96 14,9 13,98 11,87 19,1 5. Kóros soványság 1,31 1,66 18,89 16,51 18,1 19,6 5,95 19,6 16,9 17,33 6. Növekedés elmaradása 4,74 4,86 3,91 4,3 4,57 4,3,96,38 1,58,64 7. Anaemia 4,69 5,45,97 3,45, 4,16,33 6,48 1,84 7,73 8. Asthma 18,85 1,1 5,49 15,83 4,19 17,3 6,63 1,35 1,17 1,8 9. Allergiás rhinitis 11,46 1,17 1, 18,5 5,3 1,5 48,57 41,53 51,17 47,63 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 1,46 14,54 9,5 1,8 9,97 13,19,41,96,,49 31. Szomatoform zavarok,57 1,83 1,43,9 1,49,97 3,46 3,54,83 3,6 3. Evési és alvási zavarok,9,78,71,61,75,76 1,36, 1,9,8 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 8,9 5,74 6,8 15,56 6,59 17,8,56 1,6 16,8 11,18 34. Magatartási és emocionális zavarok 4,1 9,63 18,17 7,31 18,79 8,11 1,9 9,1 9,1 8,3 35. Epilepszia,68,1 3,,65 3,46,39 3,38 3,86 3,3 4,5 36. Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindr. 1,36 1,,48 1,55,11 1,84 1,31 1,1 1,33,85
Függelék 3
Morbiditási adatlapon jelentendő betegségek megnevezése 1. Beiratottak száma. Megvizsgáltak száma 3. Tartási rendellenesség 4. Scoliosis 5. Morbus Scheuermann 6. Chondropathiák 7. Lúdtalp 8. Fénytörési hibák és alkalmazkodási nehézségek 9. Kancsalság 1. Amblyopia 11. Színlátás zavarai 1. Vakság és csökkent látás 13. Süketség és hallásvesztés 14. Hypertónia 15. Vitium, cardiomyopathiák 16. Ritmuszavarok 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladások 18. Coeliakia és egyéb táplálkozási intolerancia, allergia 19. Krónikus vesebetegségek. Visszamaradt here 1. Havivérzés zavarai. Diabetes mellitus 3. Golyva 4. Obesitas 5. Kóros soványság 6. Növekedés elmaradása 7. Anaemia 8. Asthma 9. Allergiás rhinitis 3. Atopiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek 31. Szomatoform zavarok 3. Evési és alvási zavarok 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 34. Magatartási és emocionális zavarok 35. Epilepszia 36. Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák 4
16 3. Tartási rendellenesség 14 1 1 8 6 4 /1 /3 4/5 6/7 4. Scoliosis 16 14 1 1 8 6 4 /1 /3 4/5 6/7 5 éves óvodások 3.osztályosok 5. osztályosok 9. osztályosok 11. osztályosok 16 5. Morbus Scheuermann 14 1 1 8 6 4 /1 /3 4/5 6/7 5
6. Chondropathiák 18 16 14 1 1 8 6 4 1/ /3 3/4 4/5 6/7 3 5 éves óvodások 3.osztályosok 5. osztályosok 9. osztályosok 11. osztályosok 7. Lúdtalp 5 15 1 5 /1 /3 4/5 6/7 5 8. Fénytörési hibák 15 1 5 /1 /3 4/5 6/7 6
9. Kancsalság 3 5 15 1 5 /1 /3 4/5 6/7 1. Amblyopia 9 8 7 6 5 4 3 1 /1 /3 4/5 6/7 11. Színlátás zavarai 5 15 1 5 /1 /3 4/5 6/7 7
6 1. Vakság és csökkent látás 5 4 3 1/ /3 3/4 4/5 6/7 1 1 13. Süketség és hallásvesztés 1 8 6 4 /1 /3 4/5 6/7 3 14. Hypertónia 5 15 1 /1 /3 4/5 6/7 5 8
7 15. Vitium, cardiomyopathiák 6 5 4 3 /1 /3 4/5 6/7 1 8 16. Ritmuszavarok 7 6 5 4 3 /1 /3 4/5 6/7 1 5 éves óvodások 3. osztályosok 5. osztályosok 9. osztályosok 11. ostzályosok 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladások 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4 /1 /3 4/5 6/7, 9
6 18. Coeliakia és egyéb tápl. intolerancia, allergia 5 4 3 1 /1 /3 4/5 6/7 3,5 19. Krónikus vesebetegségek 3,5 1,5 1 /1 /3 4/5 6/7,5 4,5. Visszamaradt here 4 3,5 3,5 1,5 1,5 /1 /3 4/5 6/7 3
8 1. Havivérzés zavarai 7 6 5 4 3 1/ /3 3/4 4/5 6/7 1 3. Diabetes mellitus,5 1,5 1 /1 /3 4/5 6/7,5 8 3. Golyva 7 6 5 4 3 1 /1 /3 4/5 6/7 31
14 4. Obesitas 1 1 8 6 4 /1 /3 4/5 6/7 5 5. Kóros soványság 15 1 5 /1 /3 4/5 6/7 6 6. Növekedés elmaradása 5 4 3 1 /1 /3 4/5 6/7 3
8 7. Anaemia 7 6 5 4 3 1 /1 /3 4/5 6/7 3 8. Asthma 5 15 1 5 /1 /3 4/5 6/7 6 9. Allergiás rhinitis 5 4 3 1 1/ /3 3/4 4/5 6/7 33
3. Atopiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek 4 35 3 5 15 1 /1 /3 4/5 6/7 5 4,5 31. Szomatoform zavarok 4 3,5 3,5 1,5 1,5 /1 /3 4/5 6/7 5 éves óvodások 3. Osztályosok 5. osztályosok 9. osztályosok 11. osztályosok 3. Evési és alvási zavarok 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4, 1/ /3 3/4 4/5 6/7 34
5 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 15 1 /1 /3 4/5 6/7 5 5 34. Magatartási és emocionális zavarok 15 1 5 /1 /3 4/5 6/7 4,5 35. Epilepszia 4 3,5 3,5 1,5 1,5 /1 /3 4/5 6/7 35
36. Agyi bénulás és egyéb bénulás szindróma 3,5 1,5 1,5 1/ /3 3/4 4/5 6/7 36