Szakképzés és lemorzsolódás EKA, 2007. 06. 13. Dr Liskó Ilona OFI lisko@ella.hu
Vázlat 1. A szakképzés fő determinánsai 2. A szakképzés fő problémái 3. Kormányzati reformok 4. Javaslatok
A szakképzés fő determinánsai (1) Tradíciók Mobilitási lehetőség az alsó társadalmi csoportoknak Ipari szakmákra koncentrált képzési szerkezet Szakképzési dominancia, igénytelen általános képzés Alacsony színvonalú szakmai képzés Szocializációs funkció: tekintélyelv, rend, fegyelem
A szakképzés fő determinánsai (2) Gazdasági átalakulás A nagyipari háttér összeomlása (gyakorlóhelyek, munkahelyek) A szakmastruktúra átalakulása (tercier ágazat, szolgáltatás) Magasabb képzési igények (általános és szakmai)
A szakképzés fő determinánsai (3) Oktatási expanzió Az általános képzés meghosszabbítása. A felzárkóztatás a szakiskolák feladata. Megnövekszik a szociálisan hátrányos helyzetűek és a nehezen kezelhető gyerekek aránya.
A szakképzés problémái 1. Bemeneti problémák 2. A folyamat problémái 3. Kimeneti problémák
1. Bemeneti problémák A szakiskolák népszerűtlensége Növekszik a szociálisan hátrányos helyzetűek aránya Növekszik a tanulási és beilleszkedési problémákkal küszködők aránya A pedagógusok felkészületlenek az új oktatási és nevelési problémákra
Továbbtanulási arányok Forrás: OM Statisztikai tájékoztatók 180 000 Továbbtanulás középfokon 1985-2005 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Nem tanul tovább 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2001/02 2004/05
A továbbtanulók számának változása Forrás: OM Statisztikai tájékoztatók A középfokon tanulók számának alakulása programonként 600000 gimnázium szakközépisk. szakiskola 500000 400000 300000 200000 100000 0 1990/1991 1991/1992 1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
A tanulólétszám megoszlása Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. OKI, Bp. 2006. A tanulólétszám megoszlása képzési programok szerint 1990/91 szakiskola szakközépiskola gimnázium 2004/2005 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 százalék
A tanulói összetétel a szülők iskolázottsága szerint Forrás: végzős középiskolások, Liskó, OI, 2003 szülők iskolázottság a képzési forma összese n szerkezetvált ó gimn hagyományos gimn szakközép szakmunkás csak 8 ált 1,7% 2,8% 8,5% 3,3% legalább szakmunkás 6,8% 10,5% 28,7% 47,1% 25,5% legalább érettségi 30,4% 37,2% 48,9% 35,7% 42,0% legalább felsőfok 24,6% 21,2% 13,1% 7,0% 15,0% mindkettő felsőfok 38,2% 29,4% 6,5% 1,7% 14,1% összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% N 196 553 1040 415 2204
A tanulói összetétel változása Forrás: OM statisztikai tájékoztatók 1990/91-1999/2000, OM Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2001/2002-2003/2004. Veszélyeztetett tanulók aránya képzési típusonként 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 gimnázium szakközépiskola szakiskola 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2001/2002 2002/2003 2003/2004
A tanulói összetétel változása Forrás: OM Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2001/2002-2003/2004. Tanulási magatartási és beilleszkedési zavarral küzdők aránya 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 szakiskola szakközépiskola gimnázium 2,0 1,0 0,0 2001/2002 2002/2003 2003/2004
2. A folyamat problémái 1. Általános képzés 2. Szakelmélet 3. Szakmai gyakorlat
A folyamat problémái (1) Általános képzés Gyenge teljesítmény eredmények Magas lemorzsolódási arányok Kölcsönös elégedetlenség (tanulók-pedagógusok)
A kompetencia mérés eredményei 2006 Forrás: Kompetencia mérés, Kertesi, SULINOVA, 2006 tesztek Képzési forma átlag szórás N O l v a s á s - szövegértés gimnázium 565,3 81,2 13987 szakközépiskola 496,4 76,7 16347 szakiskola 398,9 73,0 9661 Matematika-logika gimnázium 556,8 97,4 13987 szakközépiskola 493,3 80,2 16347 szakiskola 408,1 68,6 9661
A középfokú iskolákból lemorzsolódók száma és aránya képzési típusonként Forrás: OM Oktatásstatisztikai tájékoztatók 1990/91-1999/2000. Tanév Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola A 4 év alatt lemorzsoló dott tanulók száma % A 4 év alatt lemorzsolódott tanulók száma % A 3 év alatt lemorzsolódott tanulók száma % 1990/91 3368 11,9 5983 16,1 16803 23,0 1991/92 3409 11,2 7253 17,2 18283 22,8 1992/93 4108 11,5 7222 15,1 17672 22,9 1993/94 3667 10,4 8183 17,3 14690 21,1 1994/95 3249 9,3 7425 15,3 12971 20,9 1995/96 3656 10,0 5385 11,1 11824 20,4 1996/97 3378 9,3 4297 8,7 23,0 1997/98 3387 9,1 1904 4,0 24,7 1998/99 3004 8,5 1394 3,1 31,6
A szülők iskolázottsága (%) Forrás: Kimaradó tanulók, Liskó, OI, 2002 iskolai végzettség 10. osztályosok kimaradók iskola apa anya apa anya 8 oszt alatt,8 2,2 6,9 10,1 8 osztály 15,2 26,1 30,7 41,6 szakmunkás 54,9 32,9 46,1 27,1 középiskola 22,8 30,9 13,6 16,8 felsőfok 6,3 7,9 2,7 4,3 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 N 1760 1821 655 690
A kimaradás legfőbb oka (a válaszadók %-ában) Forrás: Kimaradó tanulók, Liskó, OI, 2002 A kimaradás oka % rossz közérzet 33,1 tanulmányi ok 23,7 szakmaválasztás 21,8 anyagi ok 20,9 Fegyelmi ok 17,8 az iskola színvonala 8,7 betegség 6,7 beilleszkedés 4,3 családi probléma 4,1 családalapítás 3,4 N 729
A tanulók kimaradás után helyzete Forrás: Kimaradó tanulók, Liskó, OI, 2002 helyzet % tanul 25,2 dolgozik 32,5 munkanélküli 36,1 egyéb 6,2 összesen 100,0 N 739
A folyamat problémái (2) Szakelméleti képzés A tanulók hiányos készségei a tananyag elsajátításához Korszerűtlen tananyag és elavult tankönyvek. A jól felkészült szaktanárok hiánya Az elmélet és a gyakorlat összehangolásának hiánya
A folyamat problémái (3) Szakmai gyakorlati képzés A gyakorlóhelyek szerkezetének átalakulása A tanműhelyi képzés túlsúlya A külső gyakorlóhelyek minősége Közepes és nagyvállalkozások Kisvállalkozók Oktatási vállalkozók
A gyakorlóhelyek szerkezetének átalakulása Forrás: Szakképzés Magyarországon 1996. MM., Szakképzés és gazdaság 1997. OM Szakmunkástanulók száma a gyakorlati oktatás helye szerint, 1980-1997 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 iskolai tanműhely iskolán kívüli tanműhely kis-és magánvállakozás üzemi munkahely 30000 20000 10000 0 1980/81 1985/86 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98
A gyakorlóhelyek típusai Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. OKI, Bp. 2006. Szakiskolai tanulólétszám a gyakorlati képzés helye szerint 2004/2005-ben 22% 40% csak iskolai tanműhelyben csak iskolán kívül 38% részben iskolai, részben iskolán kívüli
3. A kimenet problémái A végzősök közül kevesen találnak munkahelyet A foglalkoztatásuk bizonytalan és perspektívátlan Magas a pályakezdő munkanélküliek aránya Magas a kényszerűségből továbbtanulók aránya A szakiskolai képzettség nem tekinthető befejezettnek
Foglalkozás egy évvel a középiskola elvégzése után Forrás: végzős tanulók, Liskó, OI, 2003 k é p z é s i forma szerkezetvált ó gimn tanul dolgozik munkanélküli egyéb N 97,1% 2,9% 35 hagyományo s gimn 88,9% 4,9% 1,2% 4,9% 81 szakközép 66,4% 14,6% 10,9% 8,0% 137 szakmunkás 35,4% 35,4% 19,5% 9,8% 82 összesen 67,5% 15,8% 9,6% 7,2 335
Kereseti arányok Forrás: A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2004, Foglalkozási Hivatal Teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete legmagasabb iskolai végzettség szerint 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 8 általános vagy kevesebb Szakm.képző és szakisk. Szakközépiskola Gimnázium Technikum Főiskola Egyetem Együtt
Mi késztette a továbbtanulásra ( a válaszadók %-ában) Forrás: végzős szakiskolai tanulók, Liskó, OI,2003 motívum % több ismeret 46,8 jobb munkahely 54,3 több fizetés 27,7 munkavállalás elhalasztása 19,1 egyéb 2,2 N 273
Kormányzati reform-tervek A szakmastruktúra regionális szintű fejlesztése A szakképzés infrastruktúrájára vonatkozó fejlesztések intézményi koncentrációja (TISZK) Az oktatás minőségének intézményi szintű és országos mérése (rendszeres teljesítménymérés bevezetése) Az oktatás hatékonyságának intézményi szintű és országos mérése (a végzettek pályakövetésének bevezetése)
Kiegészítő javaslatok 1. Az általános és a szakmai képzés intézményi szintű szétválasztása 2. Az alapműveltségi vizsga bevezetése 3. Hatékony hátránykompenzálás a szakmatanulásra felkészítő középiskolákban 4. A lemorzsolódás csökkentése 5. A lemorzsolódók reintegrációja