Kockázatmenedzsment Dr. habil. FARKAS Szilveszter PhD, egyetemi docens, tanszékvezető Pénzügy Intézeti Tanszék farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu, http://dr.farkasszilveszter.hu Skype: drfarkassz Konzultáció: keddenként 14-16 óra (B 108) vagy előre egyeztetett időpontban 1
Az ember olyan szelepet szeretne szerkeszteni, amelyik nem szivárog, és mindent megpróbál a kifejlesztésére. De a valóságban csak olyan szelepek vannak, amelyek szivárognak. Így el kell dönteni, hogy mekkora szivárgás engedhető meg. Arthur Rudolph Saturnus 5 rakéta tervezője Témák 1) A kockázat fogalma, kockázat a társadalomtudományokban 2) Kockázati tipológia, a kockázat mértéke 3) Kockázatkezelési stratégiák 4) A kockázatkezelés szakmai területei és eszközei 5) Holisztikus kockázatelemzés 2
1. Meghatározási kísérletek (1) Bizonytalanság, kockázat, veszély, kár Bizonytalanság: nem ismerjük az esélyeket Kockázat: nem tudjuk mi fog történni, de ismerjük a lehetőségeket, a lehetőségek bekövetkezésének esélyét 1980-as évek: objektív és szubjektív (érzékelt) kockázatok Nem a kvantitatív és kvalitatív módszerek szemben állása 1990-es évek: a kockázatok különféle érzékelése semmilyen lehetőség nincs az objektív megközelítésre a kockázat antropológia kategóriává válik/vált (?) 1. Személyes kockázati termosztát 3
2. Kockázattípusok észlelés szempontja(i) Damoklész kardja nem természeti, ember általi Pandora szelencéje lopakodó veszélyforrások Athéné mérlege kalkulációkkal megközelíthető kockázatok Héraklész önként vállalt kockázatok, a következmények lehetnek igen súlyosak Trójai faló újdonságok, divatos eszközök Helené elrablása egzisztenciát fenyegető kockázatok 2. Kinek és miért fontos? Kudarckockázatok sikerkockázatok (Agazzi) Kockázatok okozói: tudomány és vállalatok Vállalati felelősségvállalás? (ellenőrzés problémája, környezetvédők ) Mi a teendő, ha nincs definíciós közeledés? kockázatkezelés lényege, hogy maximumra emeljük azokat a területeket, ahol kontrolálhatjuk az eredményeket, miközben minimumra csökkentjük azokat, ahol nem tudjuk ellenőrizni az eredményt, és az ok és okozat rejtve marad előttünk P. Bernstein 4
2. Alapfogalmak (1) A jövő bizonytalan kellemes remény (+ várakozás) félelem veszély Bizonytalanság kockázat elkülönítése félelem, kárhoztatás készülünk, intézkedünk [management] 2. Alapfogalmak (2) Kockázat = mérhető, körülírható, összehasonlítható, mértékkel kifejezhető Kockázat (van, előidézik ) Kár Management 5
Kockázat-menedzsment/kezelés 2. Kockázat fajtái (1) Tiszta, egyszerű (pure) (+) kockázat vagy 0 {nem történik semmi} Összetett (speculative) [ üzleti kockázat] (+) kockázat vagy 0 {nem történik semmi} vagy ( ) nyereség 6
2. Kockázat fajtái (1) Aktív passzív Rész egész ( össz ) Kárkockázat sikerkockázat Objektív szubjektív 2. Kockázat-elemzés (1) v = valószínűség (nincs mértékegység) h = hatás (mértékegység: pénz) z = időtényező, szubjektív tényező 7
2. A z tényező Idő előtte közben utána Szubjektív értékelés valamitől félek vagy sem tapasztalat, hallottam róla Számszerűsítés z szorzótényező nagysága Mi lesz menedzsment probléma? Pl. kiesik a kezükből a vajas kenyér 8
Ha semmit nem kockáztatsz, mindent kockáztatsz. Geena Davis 3. Kockázatkezelési stratégiák 9
3.1. Stratégiai elemek 3.2. Kockázatkezelési stratégiák Kockázatkerülés Kockázatcsökkentés Kockázatmegosztás, kockázatáthárítása 10
Vállalati kockázat-portfólió elemzése Kárgyakoris ág A E F B D G C Kárnagyság, hatás, terjedelem Fő kockázatok A = Gépjárműpark B = Beszállító csődje C = Részvényesek követelése D = IT hiba E = Adminisztrációs hiba F = Hűtlen kezelés G = Hibás teljesítés Nem kell azonnal beavatkozni Elemzés, értékelés Azonnali beavatkozás 11
A kockázatkerülés Lehet stratégiai magatartás, de minden területre kiterjedő nem lehet (üzlet = kockázat) Károk, veszteségek esélyének lehetőleg teljes megszüntetése A kockázatok csökkentése Kármegelőzés (pre-loss) Kárenyhítés (pro-loss) túlélés, üzemfolytonosság sorrend: 1. ember, 2. nem-kezelés elemzésben van jelentősége 12
Kockázatmegosztás, -áthárítás, - áthelyezés Idegen, külső eszközök felhasználása Közérdek jogszabályokon alapuló együttműködés (tűz, bűnesetek) Szerződés (pl. biztosítás) Stratégiai szövetségek 3. Kockázatkezelési stratégiák (2) Formális kockázatkezelési stratégia, fő részei: vállalati stratégiához fűződő kapcsolat legfontosabb célkitűzések prioritások, egyes területek védelmi szintjei tevékenység fő eszközei (pl. védelem, biztosítás, finanszírozás) szervezeti kérdések 13
4.1. A vállalati kockázatkezelés fogalma 1. A kockázatkezelés a kockázatok felismerésével, meghatározásával, rendszerezésével, elemzésével foglalkozik. A kockázatkezelés alapvető feladata a vállalkozást, vagy egyéb szervezeteket érő károk csökkentése, minimalizálása a lehető legalacsonyabb ráfordítások mellett. 4.1. A vállalati kockázatkezelés fogalma 2. A kockázatkezelés a vezetői feladatok egyikének tekinthető, rendelkezik a menedzsment tevékenységének jellemzőivel (tervezés, szervezés, irányítás, ellenőrzés). 3. A kockázatkezelési döntéseket, a döntések végrehajtásának ellenőrzését a vezetőknek kell elvégezniük a kockázatkezelési szakember elemzései alapján. 14
4.2. A kockázatkezelés folyamata 4.2. A kockázatkezelés folyamata/lépései 1. veszélyforrások meghatározása, elemzése 2. intézkedési lehetőségek vizsgálata 3. legjobb módszerek kiválasztása 4. a kiválasztott módszer végrehajtása 5. monitoring, továbbfejlesztés 15
4.3. Vállalati kockázatkezelés 1. Kockázatfinanszírozás, költség-haszon elemzés a vállalati kockázatkezelésben 2. A kockázati menedzsment szervezeti megoldásai, kockázati együttműködés a vállalaton belül 3. A vállalati kockázatok külső megítélés, kockázati kommunikáció 4.4. Kockáztatott eszközök Személyzet, személyek Ingatlanok Dologi erőforrások Pénz jellegű elemek Vállalati tevékenység elemei Szellemi jogok és termékek Információk Vállalat hírneve, közönségkapcsolatai 16
4.5. Károkozó tényezők Természeti tényezők Politikai tényezők Gazdasági tényezők Piaci tényezők Technikai, termelési tényezők Emberi tényezők 5. Holisztikus kockázatelemzés: kockázat-kalkulátorok elmélete és gyakorlata A Simons-féle kockázat-kalkulátor (és továbbfejlesztései) [Robert Simons: Mennyire kockázatos vállalatunk működése? Harvard Business Manager, 2000. 3. sz. 31-40. old.] 17
Simons-féle kockázat-kalkulátor (1) Növekedés Teljesítménykényszer 1 2 3 4 5 pont Kultúra A növekedés üteme 1 2 3 4 5 pont A kulcsszemélyek tapasztalatlansága 1 2 3 4 5 pont + + = A vállalkozói kockázatvállalás díja 1 2 3 4 5 pont Információmenedzsment Az igazgatóság ellenállása a rossz hírnek 1 2 3 4 5 pont A belső verseny szintje 1 2 3 4 5 pont + + = A tranzakciók komplexitása és sebessége 1 2 3 4 5pont A diagnosztikai teljesítményrendszer hiányai A döntések decentralizáltságának mértéke + + = Összpontszám: Simons-féle kockázat-kalkulátor (2) Kérdőív Értékelés: 9-20 Biztonságos zóna 21-34 Figyelmeztető zóna 35-45 Veszélyzóna 18
Kkv kockázat-kalkulátor Növekedés A döntések decentralizáltságának mértéke Teljesítménykényszer A növekedés üteme A kulcsszemélyek tapasztalatlansága + + = Kultúra A vállalkozói kockázatvállalás díja Információmenedzsment Az igazgatóság ellenállása a rossz hírnek A belső verseny szintje + + = A tranzakciók komplexitása és sebessége A diagnosztikai teljesítményrendszer hiányai + + = Összpontszám: Köszönöm a figyelmüket! 19