SZOLNOK SZAJOL VASÚTI VONALSZAKASZ, SZOLNOKI TISZA-HÍD ÁTÉPÍTÉSE Rudolf András (projektvezető) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Vasútfejlesztési Programiroda Összefoglalás A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint Beruházó, Európai Unió által társfinanszírozott közúti, illetve vasúti fejlesztéseket valósit meg. A 2014. és 2015. években kivitelezésre kerülő Szolnok (kiz.) Szajol (kiz.) vasúti vonalszakasz korszerűsítése illeszkedik a Közlekedés Operatív Program célkitűzéseihez. A pénzügyi forrás megoszlása 85 % Európai Uniós támogatás (Kohéziós Alap) és 15 % hazai forrás (költségvetés). A források felhasználhatósága az n+2 év szabály értelmében 2015. év végéig áll rendelkezésre. A vasúti vonalszakasz az átépítés után megfelel majd az uniós elvárásoknak, és műszaki állapota lehetővé teszi majd a 160 km/ó pályasebességet és a 225 kn tengelyterhelést. A beruházás egyik legjelentősebb műszaki feladata az új Tisza-híd megépítése. Kulcsszavak/Keywords KözOP, vasútfejlesztés, Tisza-híd EU support programmes, railway development, Tisza bridge Bevezetés A Szolnok (kiz.) Szajol (kiz.) vasúti vonalszakasz a nemzeti vasúti törzshálózat 100-as és 120-as vonalának közös szakasza, mely az ország egyik legforgalmasabb és stratégiailag is fontos vasúti vonalszakasza, továbbá az ún. transzeurópai közlekedési hálózat (Trans-European Transport Network, TEN-T) része is. A 6,4 km hosszú két vágányú nyíltvonali vasúti pálya a hozzá tartozó felsővezetékkel és biztosítóberendezéssel, útátjárókkal együtt teljesen átépül. A vonalszakaszon megújulnak a műtárgyak, többek között a Zagyva-híd, valamint új Tisza-híd és Tisza ártéri híd épül. A közúti közlekedés számára új Besenyszögi aluljáró létesül. A projekt keretében Szajolnál új árvízvédelmi gát épül. Az Európai Unió követelményeinek megfelelően
V=160 km/h sebességre és 225 kn tengelyterhelésre történik a rekonstrukció. Közlekedés Operatív Program (KözOP) áttekintése Az Európai Unió különféle pénzügyi alapokkal segíti a tagországokat, hogy a hátrányos helyzetű régiókak versenyképesebbé tegye, illetve segítse a felzárkóztatásukat. A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről a 4/2011. (I. 28.) Korm. Rendelet rendelkezései az irányadóak. A 2007-2013 közötti időszak magyar fejlesztési terve az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), 2010-től Új Széchenyi Terv (ÚSZT), amely Magyarország számára a 2007-2013 között lehívható pénzek uniós támogatással kapcsolatos koncepciót foglalja magába, legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A célok megvalósítását 7 ágazati- és 7 regionális operatív program és egy végrehajtási OP keretében elnyerhető támogatások szolgálják. Az alábbi operatív programok keretében kerülnek felhasználásra az uniós támogatások: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Közlekedés Operatív Program (KözOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP) Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus közigazgatás Operatív Program (EKOP) Regionális Operatív Programok (NYDOP, DAOP, ÉAOP, ÉMOP, KDOP, DDOP, KMOP) Végrehajtási Operatív Program (VOP) A fenti operatív programok keretében a hazai társfinanszírozási összegekkel együtt csaknem 25 milliárd eurós forrás áll rendelkezésre. Az összes OP közül a KözOP helyezkedik el a legnagyobb súllyal, a maga 25 %-os részesedésével és mintegy 6,2 milliárd eurós összegével (1.
ábra). A közlekedés fejlesztésére (közút, vasút, vizi- és légi közlekedés) szánt támogatási összeg 6 prioritásba lett csoportosítva (1. táblázat). 1. ábra. KözOP részesedés az Uniós támogatásokból Magyarországra jutó EU-s források 2007-2013 KözOP 6,2 Mrd EUR 1. táblázat. KözOP 6 prioritása 1 Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása 2 Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása 3 Térségi elérhetőség javítása 4 Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 5 Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése 6 Technikai segítségnyújtás Az állami beruházó NIF Zrt., mint projektgazda, az 1-5 prioritásban jelen van, ezen belül a vasútfejlesztést a 2, 4, 5. prioritások támogatják. A Szolnok Szajol vasútvonal kivitelezési projektje a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, teljes mértékben a 2. prioritás keretei között valósul meg, amely prioritás elsősorban a TEN-T vasúthálózat fejlesztését célozza meg. A sikeres közbeszerzési eljárásokat követően a kivitelezői és műszaki ellenőri munkákra 2013-ban szerződést kötöttünk. A leszerződött tenderek értéke ~nettó 21 milliárd Ft. A NIF Zrt. a 2007-2013-mas uniós ciklusban a KözOP forrást az n+2 év szabály értelmében 2015. év végéig használhatja fel.
A 2000-es évek elején a vasútfejlesztésre az un. előcsatlakozási alapok (pl. ISPA) nyújtottak támogatást, az Uniós csatlakozást követően nyílt meg a Kohéziós Alap Magyarország számára, ezzel folyamatossá téve az Uniós támogatások hazánkba érkezését. A 2014-2020 uniós programozási időszak is jelentős forrásokat biztosíthat a közlekedés fejlesztésére. Míg az ISPA a vasútfejlesztés tekintetében szűkebb műszaki tartalmat támogatott (a vasúti pálya és közvetlenül hozzá csatlakozó létesítmények, lásd 2. ábra bal), addig a KözOP (Kohéziós Alap) egy teljes keresztmetszetű átépítést enged meg (lásd 2. ábra jobb). Így a vasúti pályán kívül lévő műszaki létesítmények is átépülhetnek (pl: műtárgyak, magasépítmények, P+R, utak, körforgalmak, zajvédőfalak stb.). 2. ábra. ISPA és KözOP műszaki tartalom Szolnok (kiz.) Szajol (kiz.) vasúti vonalszakasz átépítése A Szolnok (kiz.) Szajol (kiz.) vasúti vonalszakasz a nemzeti vasúti törzshálózat 100. (Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza- Záhony) és 120. (Budapest-Nagykáta-Újszász-Szolnok-Békéscsaba- Lőközháza) fővonalának közös szakasza, valamint a TEN-T vasúthálózat IV. korridorjának része, és egyben az ország egyik legforgalmasabb vasúti vonalszakasza. Ez a 6,4 km hosszú két vágányú nyíltvonali vasúti pálya létesíti az összeköttetést a Tiszántúli területek nagy része és a főváros között. A vonalszakaszon található az ország egyik leghosszabb vasúti hídja a Tisza felett, mely stratégiai szempontból is jelentős. A vonalszakasz átépítése során a vasúti pálya és a hozzá tartozó felsővezeték és biztosítóberendezés, az útátjárókkal együtt teljesen átépül. Az uniós követelményeknek megfelelően a vonalszakasz pályasebessége az átépítést és az ETCS 2 (European Train Control System - Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) bevezetését
követően 160 km/ó lesz. A vasúti pálya a teljes alépítménnyel együtt épül át, így a tengelyterhelés 225 kn-ra történő emelése lehetővé válik. A Szolnok-Szajol vasúti vonalszakasz két jelentős vízfolyást - a Zagyva és Tisza folyókat keresztezi, így a szakasz hosszához képest jelentős a műtárgyak száma. A vonalszakasz szolnoki kezdőpontjánál lévő 61 m nyílású acélszerkezetű Zagyva-híd rekonstrukciója helyben történő felújítással valósul meg. A projekt során új Tisza meder-híd és új Tisza ártéri-híd épül, valamint a közúti közlekedés számára új Besenyszögi aluljáró létesül (3. ábra). 3. ábra. Szolnok-Szajol vonalszakasz főbb műtárgyainak elhelyezkedése A projekt keretében Szajolnál új árvízvédelmi gát épül oly módon, hogy a vasúti pálya mindkét oldalán a mértékadó árvízszint fölé helyezzük a védmű felső élét és a gát a 4. számú közút töltésébe kerül bekötésre. Ezzel a Tisza felől érkező árvíz Szajol állomásra történő bejutását megakadályozzuk és a víz vasúti pályáról való kitiltásával elősegítjük a folyamatos vasúti közlekedés fenntarthatóságát. Tisza-híd A Tisza folyót a 1073+13,10 hm szelvényben keresztezi a vasúti pálya, ahol jelenleg az átkelést a II. világháborúban felrobbantott és utána újjáépített, jelentős korróziós károkat mutató, két vágányú vasúti acél híd biztosítja (1. kép). A teljes Tisza-híd egy folyómeder felett átívelő acélszerkezetből és a hozzá csatlakozó ártér felett vezető hidak közel 400 m hosszú láncolatából áll. 1. kép. Jelenlegi Tisza-híd
A térbeli felosztásokat megtartva, a teljesen újonnan épülő híd egymástól 6,6 m tengelytávolságra lévő 2 db egy vágányú mederszerkezetből és 5x2 db egyvágányú, acél ortotróp pályaszerkezetű ártéri hídból áll majd (3. ábra). A rácsos tartó támaszközei 96,96 + 96,96 m, a felszerkezet összhossza 194,91 m. A mederhíd alsó éle a mértékadó árvízszint és a legnagyobb vízszint fölé kerül kialakításra. A teljes hídon átvezetett pálya tervezési sebessége 160 km/h, felépítménye 60-as sínrendszerű. A szerkezet alkalmas a nehézjármű-forgalomnak megfelelő SW/0 terhelés viselésére is. 4. ábra. Tervezett Tisza-híd
Tisza-ártéri híd A Szolnok Szajol vasúti vonalszakasz az árvízvédelem szempontjából is nagy jelentőségű, ezért a Tisza hídtól ~260 m-re a 1075+74 szelvényben Tisza-ártéri híd létesül. Az új híd a sűrűn megjelenő tiszai árvizek gyors és biztonságos lefolyását segíti elő. A híd felszerkezete 2 db különálló, ortotróp pályalemezes, felsőpályás, ágyazatátvezetéses, szekrény keresztmetszetű hídszerkezetből áll, mely teljes mértékben hegesztett kivitelű lesz. A főtartó támaszköze 40 m. 5. ábra. Tervezett Tisza-ártéri híd