PEDAGÓGIAI PROGRAM LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA BUDAPEST HŐSÖK FASORA 30.
2009/2010 2
TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM 4. BEVEZETŐ 5. LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA 7. 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 8. 1. 1. Pedagógiai alapelvünk 8. 1. 2. Pedagógiai célkitűzéseink és a hozzájuk kapcsolódó feladatok 10. 1. 3 Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai, kulcskompetenciák fejlesztése 12. 2. AZ ISKOLA STRUKTÚRÁJA - KÉPZÉSI SZINTJEI ÉS SAJÁTOSSÁGAI 22. 2. 1. Az iskola struktúrája 22. 2. 2. Az iskola képzési szintjei 23. 2. 3. Az iskola sajátosságai a tantárgyi oktatás területén 23. 2. 4. A képességzavarral, tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátása 24. 2. 5. Az iskola sajátosságai a tanítási órákon kívül 27. 3. AZ ISKOLA BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE 29. 3. 1. Belső kapcsolataink 29. 3. 2. Külső kapcsolataink 29. 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 30. 4. 1. Általános feladatok 30. 4. 2. Értelmi nevelés 31. 4. 3. Beilleszkedés, közösségi magatartás 31. 4. 4. Egészséges életmódra nevelés 31. 4. 5. Kulturált viselkedésre nevelés 32. 4. 6. Az 1 4. évfolyamon végzett kiemelt feladatok 32. 4. 7. Az 5 8. évfolyamon végzett kiemelt feladatok 32. 5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 33. 5. 1. A jó közösség ismérvei 33. 5. 2. Általános feladatok 33. 5. 3. A feladatok megvalósításának szinterei 34. 6. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE 36. 6. 1. Feladatok 36. 6. 2. A beilleszkedési és magatartási problémák okainak feltárása 36. 6. 3. Eljárás a beilleszkedési, magatartási nehézség észlelésekor 37. 6. 4. A beilleszkedés segítésének területei 38. 7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 39. 8. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 42. 9. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE 44. 10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 47. 11. SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 49. 11. 1. A szülővel való kapcsolattartás fontossága 49. 11. 2. Az együttműködés tartalma 50. 11. 3. A kapcsolattartás formái 50. 3
12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI-, EGÉSZSÉGNEVELÉSI, ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAMJA 52. 12. 1. A környezeti-, egészség-, és fogyasztóvédelmi nevelés jogi háttere 52. 12. 2. Helyzetkép: az iskola belső helyzetképe, környezeti- és egészségnevelési előélete, fogyasztói szokásai 53. 12. 3. Iskolai környezeti nevelés programja. 55. 12. 4. Az iskola egészségnevelési programja 56. 12. 5. Az iskolai fogyasztóvédelmi oktatás programja 62. 12. 6. Erőforrások 64. 12. 7. Jövőkép, alapelvek és célok 67. 12. 8. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 71. 12. 9. Hagyományos tanórai foglalkozások 73. 12. 10. Módszerek 80. 13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 84. HELYI TANTERV 94. 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAI AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYIK 95. 2. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS AZ 5-6. ÉVFOLYAMON 101. 3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 104. 4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 105. 5. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELEINEK ELVEI 106. 6. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 108. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS 120. 7. AZ OTTHONI NAPKÖZIS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁS 156. 8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 157. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 163. A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE 164. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 166. 4
Nevelési program 5
BEVEZETŐ Az intézmény neve, mottója 1.1. Mottó: Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert) 1.2. Az intézményi adatai: Az intézmény neve: Lemhényi Dezső Általános Iskola Székhelye: 1163 Budapest, Hősök fasora 30. Típusa: 8 évfolyamos általános iskola Jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény működési területe: Budapest XVI. kerületének a fenntartó által kijelölt területe 1.3. Az iskola és környezete Az iskola tanulóinak összetétele Az iskola körzetei jól elhatárolhatóak egymástól. Négy nagyobb területre, és egy kisebb emeletes társasházi övezetre osztható: az Egyenes utcai lakótelep és családi házas övezet a Lándzsa utcai lakótelep Sashalom családi házas területe Corvinus lakópark (a lakóparkban alapítványi iskola működik) Nagyvázsony utca és Pilóta utca társasházi része Szülői háttér A családok összetétele A tanulóink többsége a családi házas kertvárosi környezetből érkezik. Ez azt a tényt feltételezi, hogy a szülők nagyon jó, esetleg kiemelkedő anyagi és szociális háttérrel rendelkeznek. A feltételezés azonban nem helytálló, mivel nagyon sok család küzd megélhetési gondokkal, vagy meglévő életszínvonalának megtartásával. Az iskola és a szülői közösségek kapcsolata 6
Az iskolavezetés és az egész nevelőtestület törekszik a hagyományokhoz híven a szülőkkel a jó kapcsolatok kialakítására, fenntartására és tovább fejlesztésére. A szülőkkel való együttműködés alapja az egymást kiegészítő igényekből ered. Az intézményben folyó nevelő-oktató munkáról szóló visszajelzések segítséget nyújtanak munkánk értékelésében, a meglévő problémák megoldásában, új feladatok kidolgozásában. A tájékoztatása érdekében rendszeresek a szülői értekezletek, fogadóórák, egyéni megkeresések telefonon vagy személyesen, a családlátogatások nyílt órák. A szülők partnerek voltak, és sok segítséget nyújtottak az iskola COMENIUS I. programjának kidolgozásában. Az intézményben a szülői munkaközösségen kívül Iskolaszék is működik. Az iskola szabadidős programjain is rendszeresen részt vesznek a szülők (farsangi bálok, Szülők Pedagógusok Bálja, kirándulások, Lemhényi Gála, WELLNESS nap egyéb szabadidős programok). Rendszeresen tartunk a leendő elsős szülők részére szülői értekezleteket, nyílt órákat, az intézmény népszerűsítése érdekében szombat délelőttönként Játszóházat a nagycsoportos óvodás gyerekeknek, amelyet elsős, másodikos tanulóink is szívesen látogatnak. 7
LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA A Lemhényi Dezső Általános Iskola pedagógusainak célkitűzése, hogy magas színvonalon végzett nevelő-oktató munkával fejlessze a tanulókat, megfelelve a törvényi előírásoknak, a szülői igényeknek és a fenntartói elvárásoknak. Ez a következőket jelenti számunkra a mindennapi munka során: Iskolánk, a Lemhényi Dezső Általános Iskola elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységben annak érdekében, hogy magas színvonalon minél szélesebb körben kielégítse partnerei igényeit - rugalmasan alkalmazkodva a közösséget érintő kihívásokhoz. Kiemelt figyelmet fordítunk munkánk során a nevelés és az oktatás egyensúlyának megteremtésére: a tehetséges tanulók felismerésére - képességeik kibontakoztatására, a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatására Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink életkori sajátosságuknak megfelelően fejlődjenek, jól érezzék magukat iskolánkban, és képességeiknek megfelelően tanulhassanak tovább. Intézményvezetésünk és nevelőtestületünk elkötelezett iskolánk minőségirányítási programjának megvalósításában. Mindezeket felkészült, szakmailag megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész munkatársakkal és a velük együttműködő szülői közösséggel valósítjuk meg. 8
1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. 1. Pedagógiai alapelvünk Iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok, a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelési - oktatási folyamatokban következetes emberléptékű követelményeket támasztunk. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom, az élő idegen nyelv, a matematika, az ember és társadalom, ember a természetben, földünk környezetünk, a művészetek, az informatika, az életviteli és gyakorlati ismeretek, a testnevelés és sport. A nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek szeretete hatja át. Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre, önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez. 9
Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat. A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokultúrális hátrányok leküzdéséhez. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. Az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irányt, illetve pálya kiválasztását. A kommunikációs - valamint viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét. A képesség-kibontakoztató felkészítés, a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. Ha az itt felsoroltakkal minél több diákunk rendelkezik, akkor tartjuk munkánkat sikeresnek. Legyen rájuk jellemző a következő megfogalmazásunk. Milyen legyen a Lemhényis diák? Iskolánkban családját és társait megbecsülő, a közösségért mindig tenni kész, feladataikat örömmel teljesítő, a korszerű tudományokban jártas, kreatív, önállóan gondolkodó gyermek. 10
1. 2. Pedagógiai célkitűzéseink és a hozzájuk kapcsolódó feladatok Pedagógiai célkitűzéseink Közösségi élet fejlesztése, hagyományaink ápolása Sikerkritériumok Megvalósulnak az elfogadott fejlesztési tervek. A neveltségi kérdőívre adott válaszok javuló átlagértéket mutatnak nyolcadik végére. Megvalósított éves osztályfőnöki és DÖK munkatervek. Feladatok Neveltségi kérdőív alapján fejlesztési terv készítése. A fejlesztési tervek megvalósítása. Az osztályfőnöki és a DÖK munkatervek összehangolása. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, és a kooperatív technikák alkalmazása nevelőoktató munkánkban. Tanulóink alkalmazható tudást szerezzenek tanulmányaik során. Elfogadott módosított pedagógiai program és helyi tanterv. A kollégák bekapcsolódása a kompetencia alapú oktatás bevezetéséven. Átdolgozott helyi tantervek minden műveltségi területen. Változatos módszertannal megtartott órák (óralátogatási lapok). Tanulóink a külső méréseken az országos átlag feletti eredményt érjenek el. Valamennyi nyolcadikos tanuló beiskolázása sikeres legyen, nagyrészük középiskolába folytassa tanulmányait. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk módosítása Matematika és olvasásszövegértés kompetenciaterületek kiemelt fejlesztése a matematika és a magyar tárgyak esetében. Matematika és olvasásszövegértés modulok beépítése a többi tantárgy helyi tantervébe. Belső továbbképzések megszervezése. A kooperatív tanulási technikák beépítése a helyi tantervekbe, alkalmazásuk a tanórákon. A belső és külső mérések eredményeinek elemzése munkaközösségi és intézményi szinten. A mérések tapasztalatainak beépítése az éves munkatervbe. Osztálybontások szolgálják az egyéni fejlesztés és tehetséggondozás biztosítását. 11
Pedagógiai célkitűzéseink Fejlett diákközösségi élet támogatása. Környezettudatos magatartás és egészséges életvitelre való igény kialakítása, iskolánk javainak megóvása. Sikerkritériumok Havonta megtartott osztálytitkári értekezlet. Évi legalább két osztályok által szervezett program A diákközgyűlés megtartása. Ünnepségek, ünnepélyek megtartása (pl.: karácsony, farsang). Esztétikusan dekorált, tiszta tantermek. Környezetvédelemmel, egészséges életmóddal kapcsolatos program megszervezése (pl.:papírgyűjtés, sportnap). Csökken a tanulók által okozott szándékos rongálások száma (bázisadat a 2007. év). Feladatok A diákönkormányzat munkájának támogatása. Az osztálytitkárok rendszeres beszámolója az osztályfőnöki órákon. A tanulók, osztályok által szervezett programok támogatása a vezetés és a nevelőtestület részéről. A diákközgyűlésen elhangzott javaslatok lehetőség szerinti megvalósítása. Egészségnevelési programunk teljes körű megvalósítása. A folyosók és tantermek esztétikus dekorálása. Tanári és tanuló ügyeleti rendszer megvalósulása. Fejlesztési céljaink Sikerkritériumok Feladatok XXI. századi oktatási környezet megteremtése Tantermeink felújítása. Tantermeinkbe is kerüljenek számítógépek A felújítások és fejlesztések ütemezése, megvalósítása. Eszközök beszerzése saját költségvetésből, alapítványi és pályázati forrásokból. 12
Kapcsolatrendszerünket érintő célkitűzéseink Szakmai együttműködésre épülő, stabil kapcsolatrendszer működtetése kiemelt partnerintézményeinkkel. Sikerkritériumok Tanévenként legalább 1-1 közös rendezvény, szakmai fórum megszervezése. Feladatok A szakmai együttműködések megvalósítása kiemelt partnereinkkel. Kapcsolataink erősítése volt tanítványainkkal. Öregdiák programok szervezése. Kapcsolattartás volt tanítványainkkal (e-mail, honlap, találkozó). 1. 3 Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai a kulcskompetenciák fejlesztésére Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök segítik a tanulók bevonását a pedagógiai folyamatokba: Az ismeretek hatékony átadása érdekében szükség van a tanulók motiválására. Mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli tevékenységek során építünk a tanulók aktív közreműködésére. Az egyéni kutatómunka, a párban, illetve a kooperatív csoportban megoldott feladatok mind azt a célt szolgálják, hogy a tanulók ne csak passzív befogadók legyenek a pedagógiai folyamatokban. Az órákon nagy hangsúlyt helyezünk diákjaink kulcskompetenciáinak fejlesztésére. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák: amelyekre minden embernek szüksége van a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, és a munkához. A kompetenciák nagy része fedik egymást. Hasonló egymásra építettséget jelent a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonya is. A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek, és képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei: a hasznosítható tudás az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása 13
A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái: kooperatív tanulás projektmódszer, projekt alapú oktatás egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka differenciált oktatás tartalmakban, módszerekben, tanulásszervezésben. 14
Kulcskompetencia terület CÉL Feladat A várt eredmények Módszer Általános tantervű SNI Általános tantervű SNI 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanuló rendelkezzen az életkori sajátosságának megfelelő anyanyelvi ismerettel (szókincs, szövegalkotás stb) A szóbeli és írásbeli kommunikáció elsajátítása. Megfelelő szókincs kialakítása adott szövegkörnyezeten keresztül: szépirodalom ismeretközlő dokumentum szövegeken keresztül A tanuló az adott helyzetben az életkori sajátosságának megfelelő módon tudja megfogalmazni és kifejezni a mondanivalóját. Írott és szóbeli kommunikációjába n a megfelelő észlelés-értés szintjén saját kompenzáló technikái kialakításával lényeget kiemeljen, összefüggéseket felismerjen; mondatalkotása grammatikailag megfelelő legyen fogalomalkotás szövegértelmezés szövegalkotás véleménynyilvánítás szituációs játékok kooperatív tanulás - tanulási motivációt fokozó tanítási modell - közlés - magyarázat - beszélgetés -felfedezéses tanulás - aktív fogalomalkotás 2. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek megfelelően használja a tanult idegen nyelvet Megfelelő szókincs fejlesztésen keresztül: fejlesszük a tanuló kommunikációs készségét más népek kultúrájának megismerését A hallott és olvasott idegen nyelvű szöveg értése Írás és beszédkészség mérhető fejlődése Valós beszédhelyzetekbe n egyszerű információkat tudjon adni és kérni. A beszéd - szöveges gyakorlatok végzése: szövegolvasás szövegértés szövegalkotás szituációs játékok párbeszéd szerepgyakorlat egyéni előadások - képességhez igazodó tartalmi differenciálás, diszlexiás, díszgráfiás tanulóknál elsősorban auditív megközelítéssel
Kulcskompe-tencia terület CÉL Feladat A várt eredmények Módszer Általános tantervű SNI Általános tantervű SNI 3. Matematikai Matematikai gondolkodás fejlesztése az összefüggések megláttatása Szaknyelv használata, fejlesztése Logikus gondolkodásra való törekvés Matematikai ismeretek és a mindennapi problémák összekapcsolása Követni és értékelni tudja: matematikai problémákat alkalmazza az ismerős eljárásokat tudja jelölni az adatokat a grafikonok ábrázolása és olvasása során elemezze a kapott adatokat Gyakorlottság a becslés, kerekítés, fejszámolás, számológép használat területén egyéni fejlődési ütemhez alkalmazkodó, bővülő számkörben. Megfelelő matematikai tartalmú szókincs értése, alkalmazása feladatmegoldások ban. Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, megoldási terv készítése. alapműveletek gyakoroltatása összefüggések keresése-elemzése eszközhasználat modellalkotás grafikon készítése, olvasása táblázat készítése, olvasás - cselekedtetés - szemléltetés egyszerű, átlátható ábrákkal - algoritmus-követés, megjegyzés, alkalmazás - analógia felismerésalkalmazás -interiorizációs stratégia -kondicionálás, gyakorlás -probléma felvető módszer 16
Kulcskompetencia terület CÉL Feladat A várt eredmények Módszer Általános tantervű SNI Általános tantervű SNI 4. Természettudományos A környezetünkben lévő, jelenségek, változások, törvényszerűségek megismerése és megértése. A magyarázatokon, tapasztalatokon, előrejelzéseken keresztül tegyük láthatóvá, tapasztalhatóvá a tanulók számára a környezeti változások ok-okozati összefüggéseit. A természettudományos és a műszaki ismeretek összekapcsolása a hétköznapi életben felmerülő problémák során. Megismerési módszerek elsajátítása (megfigyelés, összehasonlítás stb.), folyamatok nyomonkövetéséne k képessége. Okokozati kapcsolatok felismerése a változások megfigyelése során. környezettudatos magatartás kialakítása kísérletezés - új technológiák berendezések megismerése, működtetése kritikai állásfoglalás az áltudomány és technika ellenes megnyilvánulásokka l szemben. - aktív fogalomalkotás - szemléltetés - asszociációs stratégia - deduktív tanulási stratégia 5. Digitális Az információs társadalom technológiáinak biztos és kritikus használata. Komplex információ előállításán keresztül segítsük az eszközök használatát és a felkészülésben, kutatásban való szerepüket. Felismerje az adott problémán keresztül az információ hitelességet és megbízhatóságát. A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumokat tudja esztétikusan kialakítani. Problémáját fogalmazza meg olyan pontossággal, hogy a számítógép érdemi segítséget jelentsen. Információ: felismerés visszakeresés értékelés tárolás előállítás bemutatás csere Hálózati kommunikáció használata - információ átadásátvétel - lényeglátás képességének tanulása - szókincsbővítés, szövegértés, szövegalkotás - a megértést szolgáló technikák ismerete, alkalmazása 17
Kulcskompetencia terület CÉL Feladat A várt eredmények Módszer Általános tantervű SNI Általános tantervű SNI 6. Hatékony, önálló tanulás A folyamatosan kialakuló élettapasztalat valamint a szerzett tudás segítse elő az eredményes tanulást. A tanulás iránti igény felkeltése. A tanuló hozzásegítése az egyéni tanulási stratégiájának kialakításához. Az önismeret tudatában képes legyen megtalálni a számára megfelelő oktatási és képzési lehetőségeket. A tanulás iránti motiváció megléte. Az ismeretek hatékony felhasználásán keresztül aktívan részt vesz a közös munkában, és tudását megosztja másokkal. Helyes önértékeléssel olyan érzelmi viszonyulások kialakulása, amely lehetővé teszi az egyéni kompenzáló technikák kialakulását, a figyelem irányításának tudatosságát, a kérdezés értelmességét, kultúráját, az emlékezetbe vésés jellemzőit és az eredményért való felelősségvállalást. Képzési lehetőségek ismertetése: útmutatás támogatás Tanulási technikák elsajátíttatása. Informális tanulás Tanulási motivációt fokozó tanítási modell Kondicionálás, gyakorlás - az értő olvasás fejlesztése - számítógépen való írás eszközzé tétele Önismeretet elősegítő programcsomagok 18
Kulcskompetencia terület1 CÉL Feladat A várt eredmények Módszer Általános tantervű SNI Általános tantervű SNI 7. Szociális és állampolgári Alkotó módon, aktívan és felelősségteljesen vegyen részt szűkebb és tágabb környezete életében valamint pozitív irányú alakításában. A társadalmi és kulturális normák kialakításán keresztül valósuljon meg az egyén és a közösség kritikus és kreatív együttműködése. A tanuló magatartásában megnyilvánul: közügyekben való hatékony részvétel tolerencia a különböző vallási, etnikai és kulturális csoportok iránt kötődés a szűkebb közösségéhez, lakóhelyéhez, hazájához, és az EU-hoz. Önmaguk elfogadásán keresztül nyitottá és érdeklődővé válnak a sokféleségre. Tisztában vannak jogaikkal, és a betartandó alapvető magatartási szabályokkal, normákkal. Törekednek a környezetükkel való harmónikus kapcsolatra. Együttélési technikák alkalmazása: közös értékek elfogadása, tiszteletben tartása demokratikus értékek kinyilvánítása tolerencia megléte felelősségérzet kialakítása alkotó részvétel - megbeszélés, beszélgetés - közlés, magyarázat - szituációs játékok - kooperatív módszer 19
Kulcskompetencia terület CÉL Feladat A várt eredmények Módszer Általános tantervű SNI Általános tantervű SNI 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A közeli és távoli célok érdekében a tanuló képes legyen a kínálkozó lehetőségek érdekében egyéni terveket készíteni és végre hajtani. A tanuló az iskolai mikró és makroközösségeinek kihívásán keresztűl tapasztalhassa meg: a kezdeményezés a vállalkozás a kinálkozó lehetőségek megragadását. A tanuló tudjon a céljainak megfelően egyéni terveket készíteni és azt végrehajtani. Az esetlegesen hiányzó funkcióik ismerete mellett az ép funkciók gyakorlása, amely hozzásegíti az egyéni boldoguláshoz. (érdekérvényesítés, tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, felelősségvállalás stb.) Feladatokon keresztül valósuljon meg: tervezés elemzés - kockázatfelmérés szervezés (egyéni, csoport) irányítás vezetés értékelés Célirányosan szervezett szabadidős tevékenységekben és természetes élethelyzetekbenfoglalkozások megismerése - felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok - személyközi kapcsolatok elemzése konkrét esetek kapcsán 20
Kulcskompetencia terület CÉL Feladat A várt eredmények Módszer Általános tantervű SNI Általános tantervű SNI 9. Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló váljon nyitott, érdeklődő, fogékony és kreatív személyiséggé a művészetek iránt. A széleskörű oktatónevelő munkán keresztül mutassunk rá a hazai az emberjogi, és az egyetemes kulturális örökség fontosságára. Kialakuljon: a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésesére irányuló igény a mindennapi élet során az esztétikum fontosságának megértése Nyitottság, fogékonyság, a kreatív művészi kifejezések sokfélesége iránt. A reális önértékelés kialakulásával az egyéni stílus kialakulása, véleményalkotás a különböző művészi ágak érzelmeket megmozgató hatásáról. Műalkotások elemzése Nézőpontok összevetése Következtetések levonása Kulturális intézmények látogatása Alkotó részvétel - bemutatás - szemléltetés, - filmvetítés - divat stílusok, műalkotások hatáselemzése - lakberendező programok 2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. 21
A kompetencia fejlesztését támogató tevékenységek: tanárok külső továbbképzéseken való részvétele belső továbbképzések, önképzés mentorálási program szaktanácsadás igénybe vétele A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása: a személyiség komplex megismerése tehetségazonosítás tanulási problémák felismerése észlelése - nehézség (SNI) - zavar (NT) részképesség-zavarok kiszűrése tanulási stratégiák és módszerek megismerése Az alkalmazott mérés-értékelés iskolai rendszere: mérések: diagnosztikus (bemeneti) mérések formatív (visszajelző, szabályozó) szummatív (lezáró minősítő) mérés-értékelés mérési adatbázis - a tanulói fejlődés nyomon követése Módszertani elemek: tanulásszervezési technikák alkalmazása tanórai differenciálás kooperatív tanulás egyéni és csoportos projektmunka prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása tanulói értékelési technikák - önértékelési eljárások gazdagítása A tanulni-tanulás kompetenciájának fejlesztése - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe: a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése - kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése, hosszabb időkeret biztosításával küzdőképesség, sikerorientáció és kudarckerülés a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása - életkor-specifikusan a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése
Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel. 23
2. AZ ISKOLA STRUKTÚRÁJA - KÉPZÉSI SZINTJEI ÉS SAJÁTOSSÁGAI 2. 1. Az iskola struktúrája Az iskola egyszemélyű felelős vezetője az igazgató. Munkáját az igazgatóhelyettes segíti. A tanárok által alkotott szervezetek: - tantestület - munkaközösségek - munkacsoportok amelyek egy adott feladat elvégzésére jönnek létre Az egyes csoportok feladatát és hatáskörét az Oktatási törvény határozza meg. Belső szabályozóként az SZMSZ szerepel. Vezetőség Az intézményvezető közvetlen tanácsadói közössége, amely a szakmai munka területein szoros együttműködést alkot a vezetőséggel. Tagjai: - Munkaközösség-vezetők, Közalkalmazotti Tanács elnöke, Gyermekvédelmi felelős, DÖK koordinátor, minőségbiztosítás támogató szervezet vezetője. A diákok szerveződési szintjei: - osztályközösségek - tanulócsoportok (képességszerinti csoportbontás alapján, valamint egyes tantárgyaktól osztálybontás szerint) - osztálytitkárok közössége - GYIÖK képviselő Közalkalmazotti Tanács A háromfős Közalkalmazotti Tanács a tanárok képviseletét látja el, a törvényi előírásoknak megfelelően. Szülői Munkaközösség (SZMK) Az SZMK képviseli az intézményben tanuló gyerekek szüleit. Választott tagok, akiknek hatáskörét az Oktatási törvény és az SZMSZ határozza meg. Iskolaszék Mint érdekvédelmi szervezet a pedagógusok, szülők és fenntartói képviselet tagjaiból áll. Hatáskörét szintén az Oktatási törvény és az SZMSZ határozza meg. Értekezletük állandó meghívott vendége az intézmény igazgatója. 24
2. 2. Az iskola képzési szintjei 1-2. évfolyam Bevezető szakasz 3-4. évfolyam Kezdő szakasz 5-6. évfolyam Alapozó szakasz 7-8. évfolyam Fejlesztő szakasz Az 1-6. évfolyamon az alapvető ismeretek és képességek kialakítása a fő képzési feladat: gondolkodási képesség fejlesztése motoros képességek fejlesztése elsődleges a kommunikációs (olvasási, írási, beszéd) képességek fejlesztése, tér és időbeli tájékozódás képességének kialakítása szociális képességek fejlesztése tanulási képességek fejlesztése. Ebben a szakaszban igen jelentős a tevékenykedtetés, a tapasztalati úton szerzett ismeretek, a változatos módszerek alkalmazása. Az 5-8. évfolyamon a képességfejlesztés mellett folyamatosan megjelenik az ismeretszerzési technikák alapozása. Bővül a tanulók óraszáma, gazdagodik a tantárgyak köre. A tanulók egyre több nevelővel találkoznak. Az időszak átmeneti jellegű. A 7-8. évfolyami képzéssel lezárul az általános iskolai oktatás. Ebben az időszakban a tanulók kognitív (megismerési) képességeinek fejlesztése áll az oktatás középpontjában. Különösen törekszünk a harmonikus személyiség kialakítására. Felkészülnek a tanulók a továbbtanulásra. A megnyilvánuló tehetségek, illetve a felzárkóztatásra szorulók érdekében tág teret kapnak a differenciált képzési formák, az önálló ismeretszerzési technikák. 2. 3. Az iskola sajátosságai a tantárgyi oktatás területén Az osztályok kialakítására 1-8. évfolyamon a hagyományos struktúra a jellemző. A differenciált oktatás, az alapórához kapcsolódó többlet órák, valamint egyéb oktatásszervezési okok miatt csoportbontás elvét alkalmazzuk a következő tantárgyaknál: 25
Évfolyam Tantárgy Matematika Képzési forma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyamszintű bontás + 2 óra x x x x Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv Informatika Technika Évfolyamszintű bontás Osztály szintű x x x Osztály szintű bontás Osztály szintű bontás Osztály szintű bontás Osztály szintű bontás Adott évfolyamon a tanulók előmenetelének függvényében. x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Testnevelés Évfolyamszintű bontás + 2 óra x x x x x x x x 2. 4. A képességzavarral, tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a Kt. 121. 29. pontja szerint az: aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Az alapító okiratban megfogalmazottaknak eleget téve intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók esetében - a képességzavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátását gyógypedagógus, logopédus, iskolapszichológus végzi. Ezzel növeljük a tanulók tanulási esélyeinek javítását. A sajátos nevelést igénylő tanulók számára az egyes kompetencia területek fejlesztését az 1. 3. Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai - című alfejezet tartalmazza. A sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatásának célja: az alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében az önmaga és társai másságának elfogadása, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló technikák, megoldások elsajátítása és annak kitartó végzése 26
kulturált érintkezési formák birtoklása, az íratlan szabályok betartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelő technikák kialakítása reális önismeret, önelfogadás reális jövőkép kialakítása A célok eléréséhez szükséges feladatok a tanulók, a szülők, a tanárok felkészítése a sajátos nevelést igénylő tanulók fogadására, elfogadására új módszertani eljárások megismerése, adaptálása, az egyéni igényekhez igazított alkalmazása új, nyitott, elfogadó, toleráns, empatikus tanári, tanulói magatartás kialakítása együttműködés a Nevelési Tanácsadóval, a fejlesztő pedagógussal a szakértői véleményben szereplő javaslatok figyelembe vétele, a módszerek, eljárások folyamatos hatékonyság vizsgálatával igénybe vesszük az utazó gyógypedagógus fejlesztő óráit, biztosítjuk a fejlesztő munka feltételeit az iskola biztosítja a sajátos nevelést igénylő, ép intellektusú a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan, akadályozott tanulók integrált nevelését, oktatását Az integrált oktatás során kiemelt feladat egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő képesség növelése önállóságra nevelés A felzárkóztatás történhet: egyéni foglalkozás keretében (gyógypedagógus,logopédus ) tanórai munkába illesztett differenciált foglalkoztatással kéttanítós rendszer - feleslegessé teszik a gyerekek szabadidejét megrövidítő korrepetálásokat, lehetővé teszi az eredményes differenciálalt óravezetési valamint részképesség zavarok prevencióját) Az egyéni foglalkozás, egyéni fejlesztés feladata: képességfejlesztés soron lévő iskolai feladatok megoldása A képességfejlesztéssel a tanulási képességet alapozó pszichikus funkciók különböző szintjeit célozzuk meg. Ez komplex terápiás megközelítést jelent. A részképesség zavar okozta kezelésből, annak redukációjából, grafomotoros, beszédfejlesztő, illetve pszichomotoros fejlesztő programokból áll. A részképesség zavarok okozta tanulási kudarcok kihatnak a gyermekek érzelmi fejlődésére, többek között magatartási, kommunikációs és érzelmi zavarok forrásai is lehetnek. A habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képességek, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. 27
2. 5. Az iskola sajátosságai a tanítási órákon kívül Hagyományőrző tevékenységek: Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor, valamint Lemhényi Gála, Szülők Pedagógusok Bálja. Az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kiadását tervezzük. A lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény (iskola - múzeum) található. Időutazás címmel tanulóink kerületi helytörténeti nevezetességekkel ismerkednek. Ezüst Favár programjain részt veszünk. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A szülők igényének megfelelően reggeli és esti ügyeletet biztosítunk. (SZMSZ) Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 28
Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedő, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes (de lehetőség mindenki) a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 29
Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Iskolagaléria: Iskolagalériát működtetünk tanulóink szépérzékének fejlesztésére. Ezzel célunk még a művészet szeretetére nevelés, szemlélet és látásmód fejlesztése, a kulturált környezet igényének kialakítása. A galérián kiállítanak: iskolánk tanulói, valamint meghívott művészek. 30
3. AZ ISKOLA BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE A Comenius I. modell keretén belül a partnerazonosítást elvégeztük, a pontos partnerlistát a Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza. 3. 1. Belső kapcsolataink munkaközösségek kapcsolata pedagógusok - iskolán belüli szakma tanulócsoportok kapcsolata - DÖK szülőkkel való kapcsolat formái (írásos - üzenőbe vagy ellenőrzőbe, fogadó órák szülői értekezletek, nyílt napok) Szülői munkaközösség, (törvény alapján, saját munkatervvel) Iskolaszék - törvényi előírás szerint Alapítvány Kuratóriuma (az iskolai tevékenység, eszközrendszer támogatása) 3. 2. Külső kapcsolataink Önkormányzat, Bp. XVI: Polgármesteri Hivatal - mint fenntartó a kerület általános iskoláival - szaktárgyi és sportversenyek a kerületen belüli óvodákkal - nyílt nap a kerületen belüli gimnáziumokkal XVI. Pedagógiai Szolgáltató - szakmai programok Fővárosi Pedagógiai Intézet - továbbképzések, pedagógiai főiskolák - vezetőtanárok, tanító- és tanárképzésben való részvétel szakértők kerületi és kerületen kívüli kulturális intézményekkel egészségügyi intézményekkel - gyermekorvos, fogorvos Nevelési Tanácsadó gyermekvédelem sportlétesítmények - uszoda A kapcsolatrendszer az évek során változhat, megszűnhetnek, és új kapcsolatok jöhetnek létre. 31
4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 4. 1. Általános feladatok Színtere minden iskolai és iskolán kívüli tevékenység. A tanítási órák és órán kívüli foglalkozások megtervezésénél elsődleges szempont a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének a fejlesztése. Ennek érdekében a következőket alkalmazzuk a gyakorlatban: A tanár példája és gyermekszeretete. Az elsős kisgyermekeket az első két hétben bekísérhetik szüleik az osztálytermekbe, hogy minél könnyebb legyen a reggelenkénti elszakadás. Az 1 4. évfolyamon több tanteremben szülői segítséggel játszósarkot alakítunk ki. Az iskolai életben megfelelő munkaritmust valósítunk meg (tanulás, játék, pihenés). A tanítási órákon változatos, játékos feladatokkal, versenyfeladatokkal, szemléltetéssel motiváljuk a tanulókat. Már az 1 4. évfolyamon a természetismereti órák nagy részét a szabadban, a megfigyelés színhelyén tartjuk meg. Minden évben szervezünk erdei iskolát is 1-6. évfolyam számára, 7-8. évfolyamon kérésre. A szemléltetéssel próbáljuk az elméleti tananyagot életközelibbé tenni. A jelenlegi eszközparkunknak megfelelően tanulókísérletezés során dolgozunk fel egy-egy tényanyagot. Igyekszünk olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanulók önállóan felismerik a problémákat, elemzéseket végeznek és keresik az ok-okozati összefüggéseket, a megoldási lehetőségeket. Már az 1 4. évfolyamtól kezdve építkezünk a tanulók önálló tényanyaggyűjtésre, először képeket gyűjtenek, majd tablókat, kiselőadásokat, beszámolókat és házi dolgozatokat készítenek. A tananyag jellegétől és az óra céljától függően differenciálunk a tanítási órákon, mind a feladattípusokban, mind az alkalmazott módszerekben. A kérdések többféle megadására törekszünk. Minden tantárgyból ismertetjük a minimum követelményeket a tanulókkal. Tanulási módszereket javaslunk belépő tantárgyaknál kezdetben frontális osztálymunka keretében történik a tankönyvi szövegből a lényegkiemelés. Színház -, mozi -, és múzeumlátogatásokat, valamint kirándulásokat szervezünk, előre meghatározott megfigyelési szempontok alapján, majd a látottakat elemezzük, értékeljük. A tábla képe, az óravázlatok, a tanári munkák esztétikusak, példaértékűek. A tanulók előtt, a tanulói munkák külalakját folyamatosan értékeljük. Iskolai versenyeket szervezünk tantárgyanként, majd képviseljük iskolánkat a kerületi, fővárosi, országos, TIT versenyeken, amelyre tanítványainkat felkészítjük. Szorgalmazzuk a tantárgyakhoz kapcsolódó pályamunkák, pályázatok készítését. 32
A 8. évfolyam tanulói részére lehetővé tesszük a középiskolai nyílt napokon történő részvételt, osztályfőnöki órák keretében más intézmények tanárai vagy tanulói részére pedig tájékoztató előadást szervezünk. Felhívjuk a figyelmet az egészséges életmód fontosságára (betegségek megelőzésére, helyes, rendszeres táplálkozásra, a rendszeres testedzésre). Az egészséget károsító anyagok (alkohol, nikotin és kábítószer) káros hatásának megismertetésével a prevenciót segítjük. Az iskolaorvossal és a védőnővel az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős rendszeres kapcsolatot tart. 4. 2. Értelmi nevelés A biztos tudás megszerzéséhez elengedhetetlen az életkornak megfelelő szinten történő tárgyi ismeretek átadása, bővítése, mélyítése. Kiemelt az anyanyelv igényes használatára nevelés, a logikus, absztrakcióra épülő, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: Alapvető képességek (írás, olvasás, számolás) kialakítása A kulcskompetenciák fejlesztése A hatékony és önálló tanulás elsajátíttatása Felkészítés a pályaválasztásra 4. 3. Beilleszkedés, közösségi magatartás Szituációs játékok a tanórákon (etika, osztályfőnöki ) Kommunikációs gyakorlatok Felelősségvállalás, személyes megbízatások A tanulók életvitelében a következő igények kialakítása: a folyamatos tanulás és önművelés a kreativitás az esztétikus megjelenés és megjelenítés kulturált viselkedés demokratikus értékek felismerése, megbecsülése világnézeti nyitottság A tanulók önismeretének fejlesztése a következő területeken: személyes szükségletek és célok értékek ismerete alkalmazkodás mértéke saját hibáinak ismerete és azok korrigálási módjai Az egyéni és csoportos versenyszellem kialakítása, erősítése. A tanulói házirend tartalmának folyamatos felelevenítése és betartásának ellenőrzése. A fegyelmezett, de felszabadult személyiség kialakítása. 4. 4. Egészséges életmódra nevelés Egészségnevelési program megvalósítása Egészségneveléssel összefüggő rendezvények szervezése (pl. témanap) Környezeti nevelési program megvalósítása 33
Környezettudatos magatartás kialakítása (pl. papírgyűjtés) 4. 5. Kulturált viselkedésre nevelés Személyes példamutatás A házirendben megfogalmazott viselkedési normák megtartása 4. 6. Az 1 4. évfolyamon végzett kiemelt feladatok Az elsős kisgyermekkel meg kell szerettetni az iskolát. Meg kell ismertetnünk az iskola életét, rendjét. Hozzá kell szoktatnunk a tanulókat az elvárásainkhoz. A biztonságot kereső gyermekkel szoros érzelmi kapcsolatot kell kialakítani. Törekednünk kell arra, hogy a tanulók a kiegyensúlyozott életstílus vezetését megtanulják. Lényeges azon képességek kialakítása, amelyek segítik a tanulót a megfelelő értéksorrend felállításában (értelmi, informatikai, idegen nyelvi képesség). Az akaraterő és a kitartás fejlesztése, a célok elérése érdekében. Fegyelmezett személyiség kialakítása. A külső, a tanár által igényelt fegyelem eljuttatása belső önfegyelemmé. Az alapkészségek és képességek fejlesztése. A fő hangsúlyt a szövegértő olvasásra, a helyesírásra, és a matematikára kell helyezni. 4. 7. Az 5 8. évfolyamon végzett kiemelt feladatok A tantárgyankénti követelmények, elvárások megismertetése. Folytatni kell az 1-4 évfolyamon megkezdett munkát, rendszerbe kell az ismereteket foglalni. A belépő tantárgyak fontosságára és az azokban rejlő szépségekre felhívjuk a figyelmet. Igyekszünk megszerettetni az új tantárgyakat. Meg kell ismertetni a tanulókat az új tanulási módszerekkel (önálló tanulás, önművelés). A tanítás tanulás folyamatában felmerülő problémák feltárása. Önálló véleménynyilvánítás gyakoroltatása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a kritikaalkotás csak reális értékelés után következhet, és nem elég a hibákat feltárni, hanem megoldási javaslatot is kell adni. Fel kell készíteni a tanulókat a pályaválasztásra, törekedni kell a valóság és a vágyak összhangjára (önismeret és pályaismeret). Meg kell ismertetni a középiskolák felvételi követelményeit. Segítenünk kell a serdülőkorral járó problémák, identitászavarok megoldásában. Az egészséges, harmonikus életvitelre való törekvés tudatosítása. 34
5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 5.1. A jó közösség ismérvei A nevelők egységesen magukévá teszik az iskola céljait, felelősséget éreznek az iskola fejlődéséért, a tanulók sorsáért. A tanulók második otthonuknak érzik az iskolát, ahová szívesen járnak, mert védelemre, megértésre, a munkában segítségre és barátokra találnak. A közösség tagjai érdeklődnek egymás dolgai iránt, értékelik egymás munkáját és magatartását a közös cél elérése érdekében. Iskolánk szerkezete egyrészt elkülöníti a tagozatokat, másrészt alkalmat ad a különböző korosztályok közös életének szervezésére is. 5.2. Általános feladatok A nevelőközösség pedagógiai egységének megteremtése. Az osztályközösségek belső egységének megteremtése. Az osztályok közötti kapcsolatok erősítése. A nemzettudat megalapozása, mélyítése, a szűkebb és tágabb környezet megismerése, ápolása. Megismertetni az európai egység erősödésének jelentőségét az országunk életében. A tanulókban ki kell alakítani a másság a különböző szokások, életmódok, vallások, kultúrák elfogadását. A mindenkori környezet fejlesztésének, védelmének kialakítása. A társadalmi környezetben ért hatások és a médiákon keresztül érkező információk, szelektív módon történő fel-dolgozóképesség kialakítása. Kapcsolat felvétele külföldi iskolákkal. 1 4. évfolyam feladatai A tanulókban kialakítani, hogy a közösségi célokat elfogadják és a megvalósításban aktívan, vegyenek részt. A közösségi szellem megalapozása és erősítése. Népünk múltjának, történeteinek és példaértékű személyiségeinek megismertetése. Megalapozni az élő és élettelen környezet iránti szeretetet és felelősségérzetet. A tanulók között a segítőszándékra épülő, együttműködő, harmonikus kapcsolat kialakításának segítése. 5 8. évfolyam feladatai A közösség formálásában minden tanuló saját véleménynyilvánítással vegyen részt. Fejleszteni kell az önálló, tárgyilagos véleményalkotást, a tisztelettudó véleménynyilvánítást és az alkalmazkodóképességet. 35