Mindenki iskolája ELTE Mindenki iskolája, 2009. szeptember 22.
institution-log Vázlat 1 2
Vázlat 1 2
Harsányi 1994 Mi értelme van azon töprengeni, hogy a használatban lév százféle tehetségdeníció közül melyiket fogadjuk el, vagy esetleg fabrikáljunk egy százegyediket, mert ha nincs tökéletes deníciónk, akkor nem mehetünk semmire. [... ] Biztos, hogy nincs egyetlen és tökéletes, legfeljebb az optimálisat többé-kevésbé megközelít megoldás, de az is többféle lehet. Csinálni kell a dolgot [... ] Becsületesen, t lünk telhet en a legjobban. Nem lehet tömören leírni. Több, mint 100 deníció. pszichológiai, teljesítmény és környezetre öszpontosító modellek institution-log
Vázlat 1 2
Vonásorientált deníciók Lewis M. Terman Az IQ fogalmának népszer sítése. Biológiai determinizmusba vetett hit (kés bb meging). Tehetséges gyerek az, aki kiemelked képességekkel rendelkezik az alábbi területek valamelyikén: 1 Általános intellektuális képesség 2 Specikus tantárgyi képesség 3 Kreatív és produktív gondolkodás 4 Vezetési képesség 5 Vizuális és el adóm vészet 6 Pszichomotoros képesség institution-log
Kognitív modellek Piaget, Sternberg, Rüppel Gondolkodás, emlékezet és más megismerési folyamatok. A belátás három elkülöníthet, de összefügg folyamata: 1 szelektív kódolás 2 szelektív kombináció 3 szelektív összehasonlítás IQ helyett QI: Quality os Information processing
Teljesítményorientált modellek Renzulli A kiemelked intelligencia szükséges, de nem elégséges. (Stern) A háromgy r s modell: 1 Átlagon felüli képesség 2 Feladat iránti elkötelezettség 3 Kreativitás Nem számol a fejl déssel. Tehetséges tartomány: 15-25%
Teljesítményorientált modellek Mönks Mönks módosítása: kiemelked intellektuális képesség: 5-10% fejl déslélektan: család, iskola és kortársi csoport szerepe potenciális és megvalósult képesség személyiségtriász és környezeti triász mikrokörnyezetet magában foglalja, de a makrokörnyezetet nem: gazdasági helyzet politikai szemlélet kulturális értékek és hiedelmek
Szociokulturális - pszichoszociális modellek Tannenbaum: csillagdeníció 1 általános képesség 2 speciális képesség 3 nem intellektuális tényez k 4 környezeti tényez k 5 véletlen tényez k a társadalom dönti el, ki a tehetséges ritka fölös elfuserált rendhagyó institution-log
Vázlat 1 2
Az értelmi képesség
A veleszületett adottság és a megnyilvánuló képesség veleszületett genetikai (G) lehet ség vagy öröklés képesség (P): társadalmi tevékenységben realizálódó teljesítmény (fenotípus) ebben a küls hatások is (E - environment) is benne van P = G E
A specikus mentális képességek Meghatározzák a tehetség irányát. Hét tehetségszféra: 1 nyelvi 2 matematikai-logikai 3 térbeli tájékozódási 4 zenei 5 interperszonális 6 intraperszonális 7 testmozgási a tehetségek minden esetben 2-3% körül várhatóak.
Vázlat 1 2
A tehetség és a géniusz fogalma Kezdetben a sikeres embereket sorolták ide. különleges, párját ritkító szellemi tevékenység. Eugenika vs. mentális ortopédia magas értelmesség és küls feltételek
A tehetség modell 2x4+1 modell Bels 1 kreativitás 2 motivációs adottságok 3 általános értelmi adottság 4 speciális mentális adottság Küls 1 társadalom 2 család 3 iskola 4 kortárs csoportok Sors faktor institution-log
institution-log az iskola és tehetséggondozás szempontjából A legtehetségesebbek és a fogyatékosok aránya hasonló, mégis az utóbbi kevesebb gyelmet kap. A tehetséges gyerekek felefedezése nem egyszer, sokszor társulhat akár fegyelmezetlenséggel, tanulási nehézséggel. Ranschburg Jen : a család és a társadalom értéket ad, a tanár kapukat nyit, a társak a katalizátorok. Kitekintés a tehetség összetev i tehetséggondozó programok mérhet -e az intelligencia különböz csoportok között
Irodalom Felhasznált és további irodalom Irodalomjegyzék I Franz J. Mönks, Emanuel J. Mason: A fejl déselméletek és a tehetség in Tehetség és fejleszt programok. Magyar Tehetséggondozó társaság, 1997. Czeizel Endre: A tehetség korszer genetikai értelmezése in A tehetségfejlesztés pszichológiája. Kossuth Egyetemi kiadó, 1996. Rosta Kosztasz Atehetség problémája - tehetséggondozás és etika Esszépályázat, 2008.
Irodalom Felhasznált és további irodalom Irodalomjegyzék II S. Rose. Should scientists study race and IQ? NO: Science and society do not benet 457(7231):786-8. 2009. Feb. 12. S. Ceci, WM Williams Should scientists study race and IQ? YES: The scientic truth must be pursued 457(7231):786-9. 2009. Feb. 12.