gazdaság rövid távon Gazdasági ingadozások EVEZETÉS GZDSÁGI INGDOZÁSOK ELMÉLETÉE gazdasági ingadozások visszatérő problémát jelentenek a közgazdászoknak és a gazdaságpolitikusoknak. közgazdászok k ülti üzleti ciklusnak k nevezik a kibocsátás és a foglalkoztatás ingadozásait. ár az elnevezés arra utal, hogy ezek az ingadozások rendszeresek és kiszámíthatóak, mégsem ez a helyzet. recessziók ugyanannyira rendszertelenek, amennyire megszokottak. makroökonómia időhorizontjának jelentősége Rövid távon sok ár megragad egy bizonyos adott szinten. Hosszú távon az árak rugalmasak, reagálnak a kereslet és kínálat változásaira. Mivel az árak másként viselkednek rövid távon, és másként hosszú távon, a gazdaságpolitikai lépések különböző időtávokon más és más hatásokkal járnak. 1
z aggregált kereslet és kínálat modellje modell segítségével tanulmányozhatjuk, mi határozza meg az aggregált árszínvonalat és az aggregált kibocsátás szintjét. modell egyúttal arra is alkalmas, hogy összehasonlítsuk a gazdaság rövid távú és hosszú távú viselkedését. Noha az aggregált kereslet és kínálat modellje hasonlít egyetlen termék keresletének és kínálatának modelljéhez, az analógia nem tökéletes. Egy termék kereslet-kínálati modellje csupán egy nagy gazdaság egyetlen termékét vizsgálja. Ezzel szemben az aggregált kereslet és kínálat modellje olyan összetett modell, amely magában foglalja a piacok közötti kölcsönhatásokat is. ggregált kereslet Definíció: ggregált keresletnek (D) a kibocsátás iránti kereslet és az aggregált árszínvonal közötti összefüggést nevezzük. Másként fogalmazva: az aggregált keresleti görbe arról tájékoztat, hogy az emberek mennyi terméket és szolgáltatást kívánnak vásárolni adott árszínvonal mellett. pénz mennyiségi elmélete szerint: MV = M/=(M/) d = k ggregált kereslet D 2
z aggregált keresleti görbe eltolódása z aggregált keresleti görbe adott pénzkínálat melletti összefüggést mutat. Más szavakkal: és lehetséges kombinációit adja meg M adott értéke mellett. Ha a pénzkínálat változik, akkor és lehetséges kombinációi is változnak, vagyis az aggregált keresleti görbe eltolódik: Mi történik, ha a központi bank növeli a pénzkínálatot? mennyiségi egyenlet szerint ekkor is nő. dott árszínvonal mellett a kibocsátás értéke nagyobb, illetve adott kibocsátás mellett az árszínvonal magasabb, az aggregált keresleti görbe kifelé tolódik. pénzkínálat ingadozása nem egyedüli oka az aggregált kereslet változásainak. Ha a pénzkínálat változatlan is, az aggregált keresleti görbe a pénz forgási sebességének változása miatt eltolódik. z aggregált keresleti görbe befelé tolódása pénzkínálat csökkenése z aggregált keresleti görbe kifelé tolódása pénzkínálat növelése 3
ggregált kínálat Definíció: ggregált kínálatnak (S) a termékek és szolgáltatások kínált mennyisége és az árszínvonal közötti összefüggést nevezzük. Mivel az árak hosszú távon rugalmasak, rövid távon pedig ragadósak, az összefüggés a vizsgált időszak hosszától is függ. Két aggregált kínálati görbét kell megkülönböztetnünk, a hosszú távú aggregált kínálati görbét () és a rövid távú aggregált kínálati görbét (SRS). Át kell ugyanakkor tekintenünk a rövid távból a hosszú távba való átmenetet is. Hosszú táv: a függőleges aggregált kínálati görbe Mivel a gazdaság hosszú távú működését a klasszikus modell írja le, a hosszú távú aggregált kínálati görbét a klasszikus modellből vezetjük le. kibocsátás szintjét a tőke és a munka adott szintje és a rendelkezésre álló technológia htá határozza meg. Et Ezt az alábbi formában fj fejezzükki: = f (K, L) = klasszikus modell szerint a kibocsátás nem függ az árszínvonaltól. Jelezve, hogy a kibocsátás minden árszínvonal mellett ugyanakkora, függőleges aggregált kínálati görbét rajzolunk. hosszú távú aggregált kínálati görbe = F(K, L) = 4
z aggregált kereslet eltolódása hosszú távon z aggregált kereslet csökkenése Ha az aggregált kínálati görbe függőleges, akkor az aggregált kereslet változásai az árakra hatnak, de a kibocsátásra nem. Ha például a pénzkínálat csökken, az aggregált keresleti görbe befelé tolódik. gazdaság az aggregált kereslet és aggregált kínálat korábbi metszéspontjából () az új metszéspontba () kerül. z aggregált kereslet eltolódása csak az árakat érinti. függőleges aggregált kínálati görbe megfelel a klasszikus dichotómia elvének, mivel arra utal, hogy a kibocsátás szintje független a pénzkínálattól. kibocsátás hosszú távú szintjét ateljes foglalkoztatottság melletti kibocsátásnak vagy a kibocsátás természetes szintjének nevezzük. Ez a kibocsátás azon szintje, amely mellett minden gazdasági erőforrást felhasználnak. Rövid táv: a vízszintes aggregált kínálati görbe Rövid távon az árak egy része ragadós, ezért nem alkalmazkodik a kereslet változásaihoz. z ármerevség következménye az, hogy a rövid távú aggregált kínálati görbe nem függőleges. Tekintsük azt a szélsőséges példát, hogy minden vállalat kibocsátott árjegyzéket, és költséges volna számukra újakat nyomtatni. Így minden ár a korábban meghatározott szinten marad. vállalatok készek annyit eladni ezeken az árakon, amennyit a vásárlók hajlandóak megvenni, és mindig a keresett mennyiség termeléséhez szükséges munkát fognak igénybe venni. Mivel az árszínvonal adott, ezt az esetet vízszintes aggregált kínálati görbe jellemzi. 5
rövid távú aggregált kínálati görbe SRS keresleti görbe eltolódása SRS keresleti görbe lefelé tolódása pénzkínálat csökkenésének hatására a keresleti görbe lefelé tolódik. gazdaság egyensúlyi pontja pontból pontba kerül. Mivel az aggregált kínálati görbe rövid távon vízszintes, az aggregált kereslet csökkenése csökkenti a kibocsátást, vagyis recesszió alakul ki. 6
rövid távtól a hosszú távig Rövid időszakot vizsgálva az árak ragadósak, az aggregált kínálati görbe lapos, az aggregált kereslet változásai pedig hatnak a kibocsátásra. Hosszú időszakot tekintve az árak rugalmasak, az aggregált kínálati görbe függőleges, és az aggregált kereslet változásai csak az árszínvonalra hatnak. z aggregált kereslet változásának tehát különböző időtávokat vizsgálva különböző hatásai vannak. Hosszú távú egyensúly SRS D pénzkínálat csökkenése Tegyük most fel, hogy a központi bank csökkenti a pénzkínálatot, és az aggregált kereslet lefelé tolódik. Rövid távon merevek az árak, úgyhogy a gazdaság az pontból a pontba kerül. kibocsátás és a foglalkoztatás a természetesnek megfelelő szint alá csökken, ami a gazdaság recesszióját jelenti. z árak és bérek az alacsony keresletre reagálva idővel csökkenni kezdenek. z árszínvonal fokozatos csökkenésének hatására a gazdaság az aggregált keresleti görbe mentén lefelé halad a C pontba, ami az új hosszú távú egyensúlyi pont. z új hosszú távú egyensúlyi pontban (C) a kibocsátás és a foglalkoztatottság visszaáll természetes szintjére, de az árak alacsonyabbak, mint a régi hosszú távú egyensúlyi pontban (). 7
z aggregált kereslet csökkenése Hosszú távon Rövid távon C SRS Stabilizációs politika gazdaság ingadozásait teljes mértékben az aggregált kereslet és az aggregált kínálat változásai okozzák. közgazdászok sokkhatásoknak nevezik e görbék exogén változásait. sokkhatások megtörik a gazdasági jólétet, mert eltérítik a kibocsátást és a foglalkoztatást természetes szintjüktől. z aggregált kereslet és kínálat modellje bemutatja, hogyan vezetnek a sokkhatások gazdasági g ingadozásokhoz. modell arra is alkalmas, hogy értékelni tudjuk, mennyire képes a gazdaságpolitika reagálni a sokkhatásokra, ha csökkenteni kívánja az ingadozásokat. stabilizációs politika olyan állami célkitűzés, amely arra irányul, hogy a kibocsátást és a foglalkoztatást a természetes szinten tartsa. Mivel a pénzkínálatnak erős az aggregált keresletre gyakorolt hatása, a monetáris politika a stabilizációs irányelv fontos alkotóeleme. Keresleti sokkok Egy az aggregált keresletet érintő sokkhatás: bank autómaták számának emelkedése, ami csökkenti a pénzkeresletet. Ez a csökkenés a pénz forgási sebességének a növekedésével egyenértékű. Ezt beláthatjuk, ha felidézzük, hogy: M/ = k, ahol k = 1/V. reálpénzállomány csökkenése a kibocsátás adott szintje mellett k csökkenését és V növekedését jelenti. Mivel az automaták bevezetése lehetővé teszi, hogy az emberek kevesebb pénzt tartsanak pénztárcáikban, a pénz gyorsabban forog. Vagyis mivel az emberek gyakrabban pénzhez juthatnak, kevesebb idő telik el egy dollár megszerzése és elköltése között. forgási sebesség tehát nő. 8
z aggregált keresletet érő sokkhatások vú Hosszú táv C SRS Rövid távú keresleti sokkokra adott gazdaságpolitikai válaszok Csökkentheti a pénzkínálatot, hogy ellensúlyozza a forgási sebesség növekedését. forgási sebesség változásának ellensúlyozása stabilizálhatja az aggregált keresletet. központi bank tehát csökkentheti vagy esetleg kiküszöbölheti a kibocsátást érintő keresletoldali sokkhatást, ha megfelelően szabályozza a pénzkínálatot. z aggregált kínálatot érő sokkhatások 1. z aggregált kínálatot érő sokkhatások - ahogyan az aggregált keresletet érők is - gazdasági ingadozásokhoz vezethetnek. kínálati sokkhatások azok, amelyek a termékek és szolgáltatások előállítási költségeit és ennek következtében a vállalatok által megszabott árakat érintik. Mivel a kínálati sokkhatások közvetlenül érintik az árszínvonalat, néha ársokkoknak is nevezik őket. 9
z aggregált kínálatot érő sokkhatások 2. z aszály tönkreteszi a termést - az élelmiszer-kínálat csökkenése felhajtja az élelmiszerárakat. Egy új környezetvédelmi törvény a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére kötelezi a vállalatokat - a vállalatok magasabb árakkal a vevőkre hárítják a felmerülő többletköltséget. szakszervezetek követeléseinek erősödése - emelkedik a szakszervezeti munkások bére s ezáltal az általuk előállított termékek ára. Nemzetközi olajkartell létrehozása - a verseny korlátozása miatt a nagy olajtermelők növelhetik az olaj világpiaci árát. Kedvezőtlen kínálati sokkhatás SRS 2 SRS 1 D Stagfláció Stagfláció= Stagnálás (csökkenő kibocsátás)+infláció (növekvő árak) 10
Gazdaságpolitikai ajánlások Ebben az esetben két lehetőség van a gazdaságpolitikának: z egyik az aggregált kereslet szinten tartása. Ebben az esetben a kibocsátás és a foglalkoztatás alacsonyabb a természetes szintnél. z árak végül csökkenni fognak, hogy a teljes foglalkoztatás és a korábbi árszínvonal visszaállhasson ( pont). E döntés ára azonban fájdalmas recesszió. másik lehetőség az aggregált kereslet növelése annak érdekében, hogy a gazdaság minél hamarabb a természetes kibocsátás szintjére jusson. Ha az aggregált kereslet növelése az aggregált kínálatot érő sokkhatással párhuzamosan megy végbe, akkor a gazdaság az pontból rögtön a C pontba jut. Ebben az esetben a központi bank alkalmazkodik a kínálati sokkhatáshoz. E választás hátránya - természetesen - a tartósan magas árszínvonal. rra, hogy az aggregált keresletet úgy alakítsuk, hogy a teljes foglalkoztatás is fennmaradjon, és az árszínvonal is stabil legyen, nincs lehetőség. lkalmazkodás a kedvezőtlen kínálati sokkhatáshoz C SRS 2 SRS 1 11