K Ö ZB E S Z E R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S Z E R Z É S I D Ö N TİB I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D. 586/10 /2007. Tárgy: A Palota Környezetvédelmi Kft. kérelmezı jogorvoslati kérelme a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntıbizottság a Palota Környezetvédelmi Kft. (1151 Budapest, Szántóföld u. 4/a., képviseli: Hámori Ügyvédi Iroda Dr. Hámori Sándor ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti u. 31., a továbbiakban: kérelmezı) jogorvoslati kérelmének, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/C., képviseli: Buda Ügyvédi Iroda Dr. Buda György ügyvéd, 1132 Budapest, Váci u. 30. V. emelet, a továbbiakban ajánlatkérı) Galvániszap szállításra való elıkészítése, elszállítása, hasznosítása vagy ártalmatlanítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérı megsértette a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 114. (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a 111. (3) bekezdését. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntıbizottság az ajánlatkérıt 3.000.000,- Ft, azaz hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezi. Ajánlatkérı a bírság összegét a határozat kézhezvételétıl számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. A Döntıbizottság kötelezi az ajánlatkérıt, hogy a határozat kézhezvételétıl számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmezı részére 900.000,- Ft,(azaz Kilencszáz-ötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárás során felmerült egyéb költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétıl számított 15 napon belül keresettel a Fıvárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fıvárosi Bírósághoz címezve, de a Döntıbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2 I N D O K O L Á S A Döntıbizottság ajánlatkérı közbeszerzési eljárásának iratai, a jogorvoslati eljárás iratai, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérı Kbt. Második Rész IV. fejezete szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkezı részben meghatározott beszerzése tárgyában, melyre vonatkozó részvételi felhívása a TED-en 2007. augusztus 10. napján 2007/S 153-190885 számon, tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítıben 2007. augusztus 13. napján KÉ-12410/2007. számon jelent meg. Ajánlatkérı a felhívásában meghatározta a kizáró okokat többek között elıírta, a felhívás III.2.1.) pontjában, hogy az eljárásban nem lehet részvételre jelentkezı vagy alvállalkozó, aki a Kbt. 61. (1) bekezdés d-e) pontjában meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll. A kizáró okok fenn nem állását a Kbt. 63. (2)-(7) bekezdése, a 64. (1) bekezdése, a 105. (3) bekezdése szerint kell igazolni. A részvételi felhívásban ajánlatkérı meghatározta a részvételi feltételeket és az alkalmassági követelményeket, valamint azok igazolási módját. A felhívásban meghatározta az ajánlatok bírálatának szempontját, mely a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás volt. Ajánlatkérı a hiányok pótlására a Kbt. 112. (1) bekezdése alapján egy alkalommal lehetıséget biztosított a kizáró okokkal, az alkalmasság igazolásával kapcsolatosan felmerült hiányok, egyéb, a jelentkezésekhez csatolandó nyilatkozatok, dokumentumok, cégszerő aláírások, oldalszámozás és szignálás elmaradása esetén, melyet a felhívás VI.3.1.) pontjában rögzített. A felhívás alapján a részvételi jelentkezési határidı 2007. szeptember 24., a részvételi jelentkezés eredményhirdetésének idıpontja 2007. október 8. napja. Ajánlatkérı a részvételi felhívás II.1.5) pontjában a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg: A Budapest XXI. ker. Csepel, Motorkerékpár utca 210146/40 hrsz-ú és a Terelı utca 210146/86 hrsz-ú telepekrıl az illegálisan talajszint felett elhelyezett 1100 tonna (eltérés lehetısége +30 %) galvániszap szállítására való elıkészítése, elszállítása, hasznosítása vagy ártalmatlanítása. 220 tonna (eltérés lehetısége +30 %) szennyezett talaj szállításra való elıkészítése, elszállítása vagy ártalmatlanítása. Ajánlatkérı a felhívás VI.3.) További információk 16) pontjában az alábbiakat rögzítette: Érvénytelen a részvételre való jelentkezés, ha nem tartalmazza:
3 az érvényes hatósági engedéllyel rendelkezı veszélyeshulladékhasznosító, -ártalmatlanító befogadónyilatkozatát, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által kiadott, a szerzıdés teljesítésének napján is érvényes hatósági engedélyt, az átcsomagolást, felszedést végzı vállalkozó nevére és címére kiadott, érvényes veszélyes hulladék kezelésre vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedélyt, a szállítást végzı vállalkozó nevére és címére az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség által kiadott, érvényes veszélyes hulladék szállítására vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedélyt, a hasznosítást végzı vállalkozó nevére és címére az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség által kiadott, érvényes veszélyes hulladék kezelésre vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedélyt, az ártalmatlanítást végzı vállalkozó nevére és címére az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség által kiadott, érvényes veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó környezetvédelmi engedélyt, illetve az ártalmatlanító létesítmény érvényes mőködési engedélyét. Ajánlatkérı ajánlati dokumentációt is készített, mely útmutatót, formanyomtatványokat, mőszaki leírást, helyszínbemutatást tartalmazott. A dokumentáció 21. oldalán ajánlatkérı többek között az alábbiakat rögzítette: Jelen közbeszerzési eljárás nyertes vállalkozójának a feladata a Budapest, XXI. Ker., Csepel, Motorkerékpár utca 210146/70 hrsz-ú, és Terelı utca 210146/86 hrsz-ú telepeken illegálisan elhelyezett 1100 tonna (eltérés lehetısége +30%) galvániszap szállításra való elıkészítése; a galvániszap hasznosításra, ártalmatlanításra való elszállítása; a galvániszap hasznosítása vagy ártalmatlanítása. 220 tonna (eltérés lehetısége +30%) szennyezett talaj szállításra való elıkészítése, elszállítása, ártalmatlanítása ( ) A Csepel, XXI. Kerület 210146/70 és 210146/86 területeken végzendı munkálatokhoz szükséges az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által kiadott, érvényes engedélyek: Átcsomagolás, felszedés: Az átcsomagolást, felszedést végzı Vállalkozónak rendelkeznie kell az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által kiadott, érvényes veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedéllyel. ( )
4 Ajánlatkérı a dokumentációban felsorolta a tevékenység feltételeit meghatározó legfontosabb jogszabályokat is (2000. évi XLIII. törvény, 1993. évi XCIII. törvény, 2000. évi XXV. törvény, 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, 25/2000. (IX. 30.) Eüm-SzCsM együttes rendelet, 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet, 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet). Szállításra való elıkészítés ( ) A telepeken hulladékhalmok letakarásra kerültek, a munkálatok megkezdése elıtt részlegesen vagy teljes egészében el kell távolítani a takarást. A szállításra való elıkészítést a kiporzást és az edényzetekbıl való kiömlés elkerülésével kell végezni. Az iszap elszállításának elıkészítéséhez meg kell bontani az egyes halmokat, a kiömlés, illetve kiporzás elkerülésével. A raklapok állapota miatt elıre láthatólag nem minden esetben lehetséges a hordók raklapokkal együtt történı mozgatása, ezért ilyen esetekben a hordókat egyenként hordófogóval felszerelt villástargoncával kell mozgatni. A Vállalkozónak külön kell válogatnia a szállításra alkalmas és a szállításra alkalmatlan (sérült, korrodált, stb.) edényzetben elhelyezett mennyiségeket. A szállításra alkalmas edényzet lezárásáról a Vállalkozónak gondoskodnia kell. ( ) A dokumentáció 53-55. oldalán ajánlatkérı újból felsorolta, hogy mely engedélyek csatolása szükséges. A részvételi jelentkezési határidıre, 2007. szeptember 24. napjára a Pyrus- Rumpold Kft. a CIRKONT Zrt-vel közösen, a TERSZOL Kft., és kérelmezı nyújtott be jelentkezést. Kérelmezı részvételi jelentkezése 92. oldalán csatolta a veszélyes és nem veszélyes hulladék elıkezelésére vonatkozó környezethatósági engedélyét. A hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete alapján az elıkezelhetı veszélyes hulladékok többek között az alábbiak: EWC Megnevezés Mennyiség (t/év) ( ) 11 Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezelésébıl és bevonásából származó hulladékok; nem vas fémek hidrometallurgiai hulladékok 11 01 Fémek kémiai felületkezelésébıl, 1000
5 bevonásából származó és egyéb hulladékok (pl. galvanizálási eljárások, horganyzási eljárások, revétlenítési eljárások, maratás, foszfátozás, lúgos zsírtalanítás, anódos oxidálás) ( ) 19 Hulladékkezıl létesítményekbıl, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelı szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparvíz szolgáltatásból származó hulladékok 19 02 Hulladékok fizikai-kémiai kezelésébıl (pl. krómtalanítás, semlegesítés) származó hulladékok ( ) 190205* fizikai-kémiai kezelésbıl származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 500 Kérelmezı jelentkezése 174. oldalán csatolta a hulladék ártalmatlanítására vonatkozó egységes környezethasználati engedélyét, amely Rudabánya külterületén lévı veszélyes hulladékégetıre, és Szuhony külterületén lévı veszélyes hulladéklerakó telepre vonatkozik. Az engedély többek között az alábbiakat tartalmazza: 1.) A Rudabányai hulladékégetıre vonatkozóan (177. oldal): Rudabányai regionális hulladékégetı mő Kezelési kapacitás hulladék mennyiségek ( ) A kezelhetı hulladékok minıségi jellemzése ( ) Bármely csoportba tartozó is az anyag, az üzem nem fogadhatja a következı hulladékokat: ( ) nehézfém-sók (felületkezelı fürdıkbıl) ( ) 2.) Szuhonyi veszélyes hulladéklerakó (205-206. oldal): a lerakótelepen lerakható veszélyes hulladék mennyisége nem haladhatja meg a 8.000 köbméter/év mennyiséget.
6 A lerakótelepen végleges lerakással olyan hulladékok ártalmatlaníthatók, melyek a lerakótelep érvényes hulladéklistájában (ld. 496-18/2003. sz. határozat, illetve 1. számú melléklet): ( ) b) Szárazanyagtartalom galvániszapoknál 40 % ( ) A jelentkezés 233. oldala hulladéklistát tartalmaz cím nélkül, többek között az alábbiakat: 190205* fizikai-kémiai kezelésbıl származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 110109* veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szőrıpogácsák A jelentkezés 239. oldalán az alábbi nyilatkozat található: Alulírott.. Ipari Hulladékkezelı Telep, Szuhony. nyilatkozom, hogy a Csepeli galvániszap elszállítása és ártalmatlanítása tárgyú közbeszerzési eljárásban a PALOTA Környezetvédelmi Kft-tıl, végleges lerakással történı ártalmatlanításra átvesszük az alábbi veszélyes hulladékokat: Galvániszap: 1.100 tonna + 30% Szennyezett föld 220 tonna + 30% Ajánlatkérı 2007. szeptember 27. napján kelt levelében a TERSZOL Kft-t hiánypótlásra szólította fel, míg kérelmezı és a Pyrus-Rumpold Kft. CIRKONT Zrt-vel közösen benyújtott jelentkezését érvénytelennek nyilvánította. Kérelmezı az értesítést még e napon fax útján kézhez vette, majd másnap levélben vitatta ajánlatkérı álláspontját, mely alapján a bíráló bizottság ismét megvizsgálta a jelentkezéseket. A részvételi szakasz eredményhirdetésére 2007. október 2. napján került sor, melyen a TERSZOL Kft-t alkalmasnak minısítette ajánlatkérı, míg a másik két jelentkezı jelentkezésének érvénytelenségét hirdette ki. Az Összegezés szerint kérelmezı jelentkezése érvénytelen a Kbt. 114. (1) bekezdés f) pontja alapján, mert a csatolt engedélyekbıl az állapítható meg, hogy azok nem teszik lehetıvé az eljárás tárgyát képezı munka elvégzését, az alábbiak miatt: 1. A jelentkezı jelentkezésének 92. oldalán szereplı határozatból egyértelmően megállapítható, hogy a hatósági engedély alapján veszélyes hulladék kezelési engedélye 1000 tonna/évre vonatkozik a 1101 fıcsoportra vonatkozóan, míg a kiírás alapján minimum 1100 tonna/év hulladék kezelésére van szükség, mely az eltérés lehetıségébıl adódóan elérheti az 1430 tonnát is. A részvételi felhívás II.1.5. pontja
7 egyértelmően meghatározza a szerzıdés tárgyát képezı feladat körében a veszélyes hulladék típusát (galvániszap) és a mennyiségét (1100 + eltérés lehetısége +30% = 1430 tonna). Így egyértelmővé teszi azt is, milyen mennyiségő veszélyes hulladék kezelésére kell a vállalkozónak engedéllyel rendelkeznie, melyet a részvételi dokumentáció mőszaki leírása is megerısít. Amennyiben a jelentkezı nem az eljárás tárgyát képezı tevékenység elvégzésére rendelkezik engedéllyel, vagy nem arra a mennyiségre, úgy nem képes a tevékenységet elvégezni. 2. A jelentkezés 174. oldalán található engedély nem teszi lehetıvé a galvániszap (nehézfémsók) szuhonyi hulladéklerakóban történı ártalmatlanítását, ezt az engedély kifejezetten rögzíti a jelentkezés 177. oldalán. Az engedélyt követıen a jelentkezés 233. oldalán csatolt melléklet nem hozható összefüggésbe az engedéllyel, hiszen nincs feltüntetve azon, hogy az engedély mellékletét képezné. Illetve a csatolt anyag is az engedély tartalmával ellentétes adatokat tartalmaz. Az engedély így nincs összhangban a 239. oldalon csatolt befogadó nyilatkozattal, mellyel a telep 1100 tonna galvániszap befogadására vállalkozott. Ajánlatkérı az ajánlattételi felhívást a TERSZOL Kft-nek 2007. október 8. napján megküldte, majd a tárgyalást követıen a szerzıdést 2007. október 29. napján megkötötte 61.819.000,- Ft+ÁFA Ft ellenszolgáltatással. Kérelmezı 2007. október 10. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérı részvételi szakaszt lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérı felhívását a Kbt. szabályainak megfelelı eljárásra, ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését, illetıleg a szerzıdéskötés megtiltását. A jogsértés tudomásra jutásának idıpontjaként 2007. október 2., a részvételi felhívás eredményhirdetésének napját jelölte meg. Álláspontja szerint ajánlatkérı jogsértıen nyilvánította érvénytelennek a jelentkezését, mert az mindenben megfelel a kiírás feltételeinek, ezzel ajánlatkérı megsértette a Kbt. 114. (1) bekezdés f) pontját, valamint a Kbt. 112. (1) bekezdését, mert a felhívás VI.3.1.) pontja ellenére nem biztosította a hiánypótlást, ezzel megsértette továbbá a Kbt. 1. (2) bekezdését is, mivel a hiánypótlást más jelentkezınek biztosította. Elıadta, hogy a részvételi felhívás VI.3.16.) pontjában a részvételi jelentkezés nem tartalmaz meghatározott tartalmú nyilatkozatokat, illetve engedélyeket. Az engedélyek, illetve nyilatkozatok felsorolásánál azok konkrét tartalmi követelményeit nem határozza meg, ebben a körben nem utal a részvételi
8 felhívás II.5.1.) pontjára, amely alapján a részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánította. Kifejtette, hogy a részvételi jelentkezéséhez csatolta az elıírt dokumentumokat. Ajánlatkérı 2007. szeptember 27. napján kelt levelével tájékozatta arról, hogy a jelentkezését érvénytelenné nyilvánította. Az érvénytelenség okaként azt jelölte meg, hogy a becsatolt engedélyek alapján megállapítható, azok nem teszik lehetıvé az eljárás tárgyát képezı munka elvégzését. Elıadta, hogy ajánlatkérı a beszerzés tárgyában 1100 tonna galvániszap és 200 tonna szennyezett talaj munkálatait jelölte meg, azonban a felhívásban nem adta meg a veszélyes anyagok EWC kódját. A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete alapján az eljárás tárgyát képezı veszélyes hulladék besorolható a 11 01 05* kódszámba, amely a veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szőrıpogácsák, valamint a 19 02 05* fizikai-kémiai kezelésbıl származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapokhoz is. A két kódszámból együttesen kezelhetı hulladék mennyisége a csatolt engedély szerint 1500 tonna, ami lehetıvé teszi a felhívás szerinti mennyiség kezelését. A galvániszapok attól függıen, hogy a galvánüzem saját hulladékkezelı technológiájából, vagy az üzem által megbízott külsı hulladékkezelı üzem technológiájából származnak, több EWC kódszám alá sorolhatók. Kifejtette, hogy a felhívás VI.3.16.) pontjában ajánlatkérı elıírta érvényes veszélyes hulladékkezelési engedély meglétét, azonban azt mennyiséghez nem kötötte. Elıadta, hogy ajánlatkérı a részvételi felhívásában nem írta elı azt, hogy mekkora mennyiségő iszap eltávolítására, illetve elıkezelésére kerül sor, így a mennyiséget álláspontja szerint nem is kérhette számon. Hangsúlyozta, hogy az 1430 tonna hulladékkal kapcsolatosan elıkezelés nem a teljes mennyiségre áll fenn, azonban ajánlatkérı az engedélybıl azt is rosszul állapította meg, hogy kizárólag a 11 kódszámon szereplı tevékenység vehetı figyelembe, tekintettel arra, hogy a galvániszap elıkezelésére két kódszám a 11 és a 19-es kódszám vonatkozik. Attól függıen, hogy az galvanizáló üzembıl illetve szennyvízkezelı által kezelt üzembıl származik. Így mind a 11-es, mind a 19-es kódszám alatt található anyagokat kezelheti a kérelmezı. Álláspontja szerint a 19 02 05*-ös kódszámon a fizikai, kémiai kezelésbıl származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok szerepelnek, amelyekbe a galvániszap egyértelmően beletartozik. Jelentısége annak van, hogy maga a galvániszap honnan származik, galvanizáló üzembıl, illetve szennyvízkezelı telephelyrıl. Azonban a részvételi felhívás erre vonatkozóan sem tartalmazott semmilyen adatot. A beadott engedélybıl azonban annak ellenére, hogy azt ajánlatkérı nem írta elı az állapítható meg, hogy a két kódszámból együttesen kezelhetı hulladék
9 mennyisége 1500 tonnát lehetıvé teszi, így mindenben megfelelne az engedély az 1430 tonna hulladék kezelésére. Elıadta továbbá, hogy a mennyiség meghatározása egyébként azért sem releváns, mert az egész ország területére egyetlen jelentkezı sem rendelkezhetett kezelési engedéllyel, tekintettel arra, hogy azt csak egy bizonyos telephelyre adják ki. Technológiai engedély, illetıleg szállítási engedély az ország egész területére vonatkozhat, azonban a hulladékkezelési engedélyt mindig az adott telephelyre adja ki a hatóság. Elıadta, hogy a jelentkezés 174. oldalán található engedély a rudabányai égetı és a szuhonyi lerakó egységes környezethasználati engedélye. A jelentkezés 177. oldalán található, nehézfémekre vonatkozó korlátozás az égetıre vonatkozik, a lerakóra a jelentkezés 206. oldal 4/b) pontja vonatkozik, amely tartalmazza a galvániszap megnevezést is. Az engedély többször hivatkozik a megadott hulladékok körére, azonban az engedély kiadott formában lett becsatolva, amely csak mellékletben tartalmazza a hulladékok felsorolását. Ez azonban nem kérelmezı hibája. A hulladék lerakóban elhelyezhetı hulladék mennyisége nem haladhatja meg a 8000 köbméter/év mennyiséget, elıadta, hogy 1 köbméter galvániszap 1,5 tonnának felel meg. Kifogásolta, hogy a felhívás VI.3.1) pontja ellenére ajánlatkérı nem hívta fel hiánypótlásra az egyéb igazolások körében. E vonatkozásban kifejtette, hogy az elıkezelési engedélyre vonatkozóan kellett volna ajánlatkérınek hiánypótlást biztosítania. Amennyiben álláspontja szerint jogsértı módon a kezelési engedélybıl nem volt megállapítható az, hogy a feladatot el tudja végezni, akkor fel kellett volna hívnia további elıkezelési engedély benyújtására. Azonban azt is elıadta, hogy saját jogán nem rendelkezik további engedéllyel. A Döntıbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert álláspontja szerint annak törvényi feltételei nem álltak fenn. Ajánlatkérı érdemi észrevételében kérte, hogy a Döntıbizottság a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalant utasítsa el, marasztalja kérelmezıt az eljárási költségekben, melynek igazolására bizonyítékot, nyilatkozatot nem terjesztett elı. Elıadta, hogy a közbeszerzés tárgyát képezı tevékenység a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletnek megfelelıen, kizárólag az illetékes hatósági engedélyek rendelkezésre állásának érdekében, ajánlatkérı a részvételi felhívás III.2.1.) pontjában elıírta, hogy az eljárásban nem lehet részvételre jelentkezı vagy alvállalkozó, aki a Kbt. 61. (1) bekezdés d-e) pontjában meghatározott
10 kizáró okok hatálya alatt áll. A kizáró okok fenn nem állását a Kbt. 63. (2)-(7) bekezdése, a 64. (1) bekezdése, a 105. (3) bekezdése szerint kell igazolni. A Kbt. 61. (1) bekezdés e) pontja alapján nem lehet ajánlattevı, aki a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban elıírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetıleg elıírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. Kifejtette, hogy a részvételi felhívás VI.3.16) pontjában meghatározta azon engedélyek körét melynek megléte szükséges a szolgáltatás teljesítéséhez. Elıadta, hogy: érvénytelen a részvételre jelentkezés, ha nem tartalmazza ( ) az átcsomagolást, felszedést végzı vállalkozó nevére és címére kiadott érvényes veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó környezetvédelmi engedélyt. Álláspontja szerint egyértelmően meghatározta, milyen mennyiségő és minıségő veszélyes hulladékra vonatkozó engedéllyel kell a részvételre jelentkezınek rendelkeznie a tárgyi szolgáltatás nyújtásához, azaz a részvételi felhívás II.1.5.) pontjában meghatározott feladat elvégzéséhez. Megjegyezte, hogy a részvételi felhívás VI.3.16.) pontjában meghatározott engedélyek pontos tartalmát az eljárás tárgyának ismeretében a vonatkozó és a részvételi dokumentációban tételesen meghatározott jogszabályi rendelkezések már önmagukban egyértelmően meghatározzák, ezeket a tárgyi munka végzésében jártas szakcégnek ismernie kell. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet 27. (1) bekezdése alapján az engedélynek tartalmaznia kell az engedélyes nevét és statisztikai azonosító jelét; telephelyének címét és helyrajzi számát; az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését; a veszélyes hulladék összetételét, mennyiségét, azonosító számát. A rendelet 5. számú melléklete tartalmazza az alábbiakat: 1. Veszélyes hulladékot a kezelı csak abban az esetben vehet át, ha a veszélyes hulladék kezelésére a felügyelıségtıl engedéllyel rendelkezik, és ha a hulladékot azonosította a kísérıjegyen feltüntetettel. 2. A kezelınek telephelye beléptetı pontján a veszélyeshulladék-szállítmány okmányain szereplı adatokat egyeztetnie kell az engedélyében lévı felhatalmazással és a birtokossal, illetve a begyőjtıvel kötött szerzıdés esetén a szerzıdésben rögzített adatokkal. A kezelınek meg kell gyızıdnie arról is, hogy a szállított veszélyes hulladék mennyisége, összetétele megegyezik a szerzıdésben rögzített adatokkal. 3. A kezelınek az átvételt, a kísérıjegy valamennyi példányán, cégszerő aláírásával igazolnia kell. A kísérıjegy 1. példányát bizonylat meg kell ırizni. A 2. példányt a szállítónak, illetve a begyőjtınek kell átadni. A kísérıjegy 3. példányát a termelınek kell megküldeni. 4. A kezelı megtagadhatja a veszélyes hulladék átvételét akkor, ha az nem felel meg a szerzıdésben, illetve a kísérı dokumentumokban foglaltaknak.
11 A fentiek alapján a tárgyi munkát csak olyan jelentkezı végezheti el, aki rendelkezik a tárgyi eljárás 1430 tonna teljes mennyiségre vonatkozó, galvániszap kezelését is magába foglaló engedéllyel. A jogszabályi tiltás miatt már maga a megrendelı, az ajánlatkérı sem adhatja át a veszélyes hulladékot olyan cégnek, aki maga vagy alvállalkozójával együttesen az átadni kívánt veszélyes hulladék teljes mennyiségére engedéllyel nem rendelkezik. A kezelı pedig nem is vehet át nagyobb mennyiséget, mint amire az engedélye szól. Elıadta, hogy nem helytálló kérelmezı azon állítása, miszerint a részvételi felhívásban a mennyiségen kívül más kritériumot nem határozott meg. A galvániszap megjelölése ugyanis kétséget kizáróan behatárolja a hulladék kódszámát. A hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alaplistába sorolja a hulladékokat típusonként. A galvániszapok galvanizálási technológiából keletkeznek, melyek általában a galvánfürdık visszanyerési technológiája után keletkezı folyadék kezelésébıl, fémleválasztásából származnak a keletkezés helyén történı kezelés után. A rendelet szerint a galvániszap a 11-es fıcsoportba tartozik és azon belül az alábbi albontás szerint sorolható be: 11; 11 01; 11 01 09* Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szőrıpogácsák Kifejtette, hogy a kérelmezı által megjelölt 19-es fıcsoportba való besorolás nem lehetséges, figyelembe véve azt, hogy a galvániszap eltérı eredető és keletkezéső, így nem azonosítható a 19. fıcsoport meghatározásában foglaltakkal, az az alá tartozó alcsoportokba való besorolása sem lehetséges. Kérelmezı helytelenül hivatkozott az EWC kódra a 19 02 05* fizikai-kémiai kezelésbıl származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok, míg a 19 02 08* veszélyes anyagokat tartalmazó folyékony, éghetı hulladékok. Hangsúlyozta azt is, hogy kérelmezınek nincs joga arra, hogy a veszélyes hulladékok besorolását megváltoztassa, azt a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet 4. -a alapján a besorolást a hulladék termelıje, vagy birtokosa köteles elvégezni, átminısítésre pedig kizárólag a Hulladékminısítı Bizottságnak van lehetısége. Mindezek alapján a hulladék tulajdonosának joga, kötelezettsége és felelıssége a hulladék besorolása. Abban az esetben, ha nincs olyan csoport, ahová az adott speciális hulladék besorolható, akkor szükséges a Hulladékminısítı Bizottság szakvéleményének kikérése. Amennyiben a hulladék besorolása nem volt egyértelmő kérelmezı számára, úgy lehetısége lett volna kiegészítı tájékoztatás kérésére a részvételi szakaszban, mellyel kérelmezı nem élt. Hangsúlyozta, hogy az EWC kód feltüntetése nem kötelezettség, hisz a galvániszap megnevezés a besorolást egyértelmővé teszi, mert a galvániszap kizárólag galvinázálási technológiából származó folyékony veszélyes hulladék kezelésébıl keletkezik.
12 Álláspontja szerint, így a két EWC kódhoz tartozó veszélyes hulladékkezelési engedélyhez rendelt mennyiséget nem lehet egybeszámítani, hiszen a galvániszap a fenti indokolásnak megfelelıen a 19. fıcsoportba nem sorolható be. Kérelmezınek állításával ellentétesen, a jogszabály szerint nincs lehetısége a rendelkezésre álló engedélye alapján a felhívásban megjelölt teljes galvániszap mennyiség kezelésére. A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 2. számú melléklete alapján a besorolásnál mindig a keletkezési tevékenység szerint kell kiválasztani a fıcsoportot. A lista felépítésébıl adódik, hogy adott anyagú hulladék több különbözı tevékenységi csoportba és alcsoportba is tartozhat, ezért elıször az eredet szerint meghatározott 01-12., 17-20. fıcsoportok címe szerint kell azonosítani a hulladékot eredményezı tevékenységet, majd ezen belül a négyjegyő alcsoportot. Az alcsoporton belül kell kikeresni a konkrét hulladékra vonatkozó megfelelı hatjegyő kódot. A jelen eljárás tárgyát képezı galvániszap esetében ez azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni, eredete szerint mely fıcsoport alá tartozhat. A galvániszap az eredetét tekintve galvanizálási technológiából keletkezik, mely a 11-es fıcsoportba nevesítetten is szerepel. A kérelmezı által megjelölt 19-es fıcsoportba való besorolás azért nem lehetséges, mert ezen csoportba eltérı eredető és keletkezéső hulladékok tartoznak. A beazonosítás elvégzésének sorrendjére való tekintettel bár a 19. fıcsoportban a konkrét hulladékok között található 19 02 05* számú meghatározás illik általában az iszapokra, a galvániszapra ez nem igaz. Ennek oka a keletkezési módja, mert ez a típusú iszap csak a galvanizálási eljárás eredményeképpen jön létre, ezért a galvániszapok nem sorolhatók be az iszapok általános kategóriájába. A Kbt. 111. (1) bekezdése alapján ajánlatkérınek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, illetıleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Elıadta, hogy a Kbt. 114. (1) bekezdés f) pontjában foglalt érvénytelenségi ok egyezıen a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontjában meghatározott érvénytelenségi okkal olyan szigorú elıírás, amelynek következtében az ajánlat már akkor is érvénytelen, ha akár az ajánlati felhívás, akár a dokumentáció bármely feltétele közül akár csak egyetlen egynek nem felel meg. Álláspontja szerint a kezelési engedély elégtelensége miatt döntése megalapozott.
13 A részvételi felhívásban foglaltak alapján egyértelmően meghatározásra került, hogy a jelentkezıknek milyen veszélyes hulladékra és annak milyen mennyiségére kell engedéllyel rendelkezniük. Mivel ennek kérelmezı nem tett eleget, az összegezésben foglalt indokolásában meghatározottaknak megfelelıen a jelentkezı jelentkezésének a Kbt. 114. (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítás megalapozott, jogsértést nem követett el. Elıadta, hogy mind a részvételi jelentkezés, mind a dokumentáció, annak is a 21-22 oldala pontosan rögzítette azt, hogy galvániszap hulladékot kell kezelni, szállítani, illetve ártalmatlanítani. Mind a részvételi jelentkezés, mind a dokumentáció rögzítette annak mennyiségét is. A dokumentáció kifejezetten utalt azokra a jogszabályokra, melyek alapján kell a feladatot elvégezni. A jogszabályokból mindenkinek nyilvánvaló, hogy kizárólag az végezheti el a tevékenységet, aki az adott mennyiségre rendelkezik engedéllyel. Álláspontja szerint nem helytálló kérelmezı azon elıadása, mely szerint a teljes mennyiség vonatkozásában nem szükséges az elıkezelés, ugyanis a dokumentáció is rögzítette, hogy átcsomagolásra lesz szükség, tekintettel arra, hogy az nem megfelelı. Így az eltérés figyelembe vételével 1430 tonna galvániszap elıkezelésére, mint teljes mennyiségre szükség lesz. Elıadta, hogy nem helytálló kérelmezı által elıadott azon körülmény, miszerint a teljesítés helyén végzendı kezelési tevékenységhez feltétlen újabb engedélyt kellene kérni, így nem is lényeges, milyen mennyiséget tartalmaz egy engedély, illetve az, hogy más jelentkezıknek is újabb engedélyt kell kérniük. Ennek oka, hogy azon engedélyeseknek, akik az ország egész területére vonatkozó kezelési engedéllyel rendelkeznek újabb engedély kérésére nincs szükségük. Ezen engedélyeseket csak tájékoztatási kötelezettség terheli a hatóság felé afelıl, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét, illetve ezen tájékoztatás során mellékelnie kell az egész országra és a telephelyre vonatkozó kezelési engedélyét. A jelentkezés 174. oldalán található engedéllyel kapcsolatban elıadta, hogy a jelentkezés 233. oldalán csatolt melléklet nem hozható összefüggésbe az engedéllyel, hiszen nincs feltüntetve azon, hogy az az engedély mellékletét képezné. A szuhonyi lerakóhellyel kapcsolatban elıadta, hogy nem vitatja kérelmezı álláspontját. Kizárólag azt vitatja, hogy a jelentkezés 233. oldalán található táblázatból nem állapítható meg, hogy az az egységes környezethasználati engedély mellékletét képezné. A hiánypótlás nem biztosításával kapcsolatban elıadta, hogy a jelentkezés pótlására azért nem került sor, mivel az eljárás tárgyát képezı veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó engedély elégtelensége miatti érvénytelenség megállapítását követıen már hiánypótlási felhívás kiküldése nem indokolt. A
14 nem elegendı mennyiségre szóló kezelési engedéllyel kapcsolatban hiánypótlásra nem volt lehetıség, hiszen az engedély már rendelkezésre állt, de az nem volt megfelelı a tárgyi munka elvégzésére. Kifejtette, hogy a TERSZOL Kft-t hiánypótlásra azért szólította fel, mert az engedélyében csak annyi szerepelt, hogy a kérelemben foglaltak alapján kapja meg az engedélyt a tevékenység végzésére. A kérelmet azonban a jelentkezéshez nem csatolta. E kérelem csatolását kérte hiánypótlási felhívásban a TERSZOL Kft-tıl. Elıadta továbbá, hogy a hiánypótlás körében a kezelési engedély kérelmezı jelentkezésében csatolásra került. Azt is rögzítette, hogy alvállalkozót e körben nem vesz igénybe, így álláspontja szerint hiánypótlásra azért nem volt lehetıség, mert az engedély benne volt a jelentkezésben, azonban az engedélyben megjelölt mennyiség nem volt megfelelı. Emiatt nem hívta fel hiánypótlásra, azonban a bíráló bizottság ülésérıl készült jegyzıkönyvbıl megállapítható, hogy jelentkezıvel szemben illetve kérelmezıvel szemben hiánypótlással kívánt ajánlatkérı élni, azonban tekintettel a kezelési engedélyben szereplı mennyiségre, amely álláspontja nem elégséges e feladat elvégzésére, erre tekintettel nem került sor hiánypótlásra. Álláspontja szerint nincs jelentısége annak, hogy ajánlatkérı a 2007. szeptember 27. napján kelt levelében és az összegezésben foglalt mennyiségi megjelölés között eltérés van, tekintettel arra, hogy ajánlatkérı csupán egy mennyiségi elírást észlelt, és azt a részvételi felhívásnak megfelelıen javította. Az elírás javítása az érvénytelenné nyilvánítás tartalmi indokolásának helyességén és megalapozottságán nem változtat. Elıadta továbbá, hogy kérelmezı 2007. szeptember 27. napján értesült az érvénytelenné nyilvánításról. Egyéb érdekeltként a Saubermacher Kft, mint a Pyrus-Rumpold Kft. jogutódja észrevételében a saját jelentkezése érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos kifogásait terjesztette elı. A Döntıbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott. Ajánlatkérı a Kbt. Második rész IV. fejezet 6. címe alapján tárgyalásos eljárást folytatott le. A Döntıbizottság elıször azt vizsgálta, hogy ajánlatkérı jogszerően nyilvánította-e kérelmezı részvételi jelentkezését érvénytelenné.
15 A Kbt. 104. (1) bekezdése alapján a részvételre jelentkezınek a részvételi felhívásban, illetıleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelıen kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 111. (1) bekezdése alapján a részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérınek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, illetıleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a részvételi felhívásban elıírtaknak megfelelıen kell megítélni a részvételre jelentkezı, valamint ha ezt az ajánlatkérı elıírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerzıdés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetıleg a hiteles másolatok megfelelıségét is ellenırizni is lehet. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérı köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, illetıleg van-e olyan részvételre jelentkezı, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 114. (1) bekezdés alapján a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha ( ) f) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetıleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Fenti rendelkezések alapján ajánlatkérı joga, hogy a részvételi felhívást, illetıleg a dokumentációt elkészítse, abban meghatározza azokat a feltételeket, melyek figyelembe vételével, a részvételre jelentkezık jelentkezésüket elkészíthetik. A jelentkezık kötelesek a jelentkezést a felhívás és a dokumentáció elıírásai szerint elkészíteni, ajánlatkérı pedig azokat a felhívás és a dokumentáció elıírásai alapján vizsgálhatja meg. Ezen rendelkezésében a jogalkotó azt is szabályozta, hogy ajánlatkérı a jelentkezések vizsgálatakor olyan körülményt, elıírást, amit nem rögzített a felhívásban, illetıleg a dokumentációban nem vehet figyelembe. A részvételi jelentkezés a Kbt. 114. (1) bekezdés f) pontja alapján kizárólag akkor érvénytelen, ha akár a felhívásban, akár a dokumentációban, akár pedig a jogszabályokban meghatározott valamely feltételt ténylegesen nem teljesíti. Ajánlatkérı az 1. érvénytelenségi okkal kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy a jelentkezés azért érvénytelen, mert az nem felel meg a részvételi felhívás II.5.1) pontjának, illetıleg arra, hogy a becsatolt hatósági engedély csak 1000 tonna galvániszap kezelésére vonatkozik, azonban jelen beszerzés tárgya az eltérés lehetıségét is figyelembe véve összesen 1430 tonna lehet. Kérelmezı nem vitatta ajánlatkérı azon megállapítását, hogy a beszerzés tárgya mintegy 1430
16 tonna galvániszapra vonatkozik, azonban álláspontja szerint azon túl, hogy ajánlatkérı az engedélyekkel kapcsolatosan azok csatolásán, meglétén kívül egyebet nem írt elı, az engedély tartalmát, az annak alapján végezhetı munkát, illetıleg a hulladék mennyiségét is helytelenül állapította meg. A Döntıbizottság az érvénytelenségi okkal kapcsolatosan azt vizsgálta, hogy ajánlatkérı a részvételi felhívásában, illetıleg a dokumentációban milyen követelményt támasztott, milyen elıírásokat tett. A Döntıbizottság megállapította, hogy ajánlatkérı a részvételi felhívás VI.3.16) pontjában felsorolta, hogy mely engedélyek megléte szükséges a részvételi jelentkezés érvényességéhez. Az engedélyekkel kapcsolatban a dokumentáció 21-22. oldala, valamint 53-55. oldala megismételte a részvételi felhívásban rögzítetteket, azokat további tartalommal, elıírásokkal nem bıvítette. Ajánlatkérı elıírásai alapján a jelentkezés akkor érvénytelen, ha nem tartalmazza az elıírt engedélyeket. A Döntıbizottság megállapította, hogy kérelmezı ajánlatkérı által elıírt, és az érvénytelenség okaként megjelölt hatósági engedélyt a jelentkezés 92. oldalán csatolta, vagyis az elıírt engedéllyel rendelkezik. Az engedélyre vonatkozóan ajánlatkérı további elıírást nem tett, azonban az engedélyt, figyelemmel a kezelendı galvániszap mennyiségére megvizsgálta. A Döntıbizottság álláspontja szerint erre nem volt lehetısége, tekintettel arra, hogy az engedélyek becsatolásán túl további követelményt nem támasztott. Ajánlatkérı továbbá az EWC kódok alapján vizsgálta a kezelhetı hulladék mennyiségét, azonban a részvételi felhívásban, illetıleg a dokumentációban nem határozta meg a veszélyes hulladék EWC kódját, sıt a tevékenység feltételeit meghatározó jogszabályok között sem sorolta fel a hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletet. A Döntıbizottság álláspontja szerint, amennyiben ajánlatkérı az EWC kódok alapján kívánta vizsgálni az engedélyeket, azt megtehette volna abban az esetben, ha a részvételi felhívásban, illetıleg a dokumentációban erre vonatkozóan elıírást tesz. Ajánlatkérınek azonban erre vonatkozó követelménye a felhívás és a dokumentáció alapján nem volt, így e körben a jelentkezéseket nem vizsgálhatta jogszerően. A Döntıbizottság álláspontja szerint ajánlatkérınek mivel az ı joga és kötelessége a hulladék csoportba történı besorolása, és ajánlatkérı által is elismerten egy hulladék több alcsoportba sorolható meg kellett volna adnia az EWC kódot annak érdekében, hogy annak hiánya ne vezethessen eltérı értelmezéshez. Azonban azt, amire vonatkozóan a felhívásban illetve a
17 dokumentációban elıírást nem tett, nem kérheti számon, nem vizsgálhatja a jelentkezések értékelése során. A Döntıbizottság megjegyzi, hogy ajánlatkérı arra vonatkozóan sem kér igazolást, nyilatkozatot, hogy tárgyévben az engedélyekben rögzített hulladékok tekintetében a jelentkezık már kimerítették e részben, vagy egészben az ott engedélyezett mennyiséget, így pusztán az engedélyek alapján a még ténylegesen kezelhetı mennyiséget a jelentkezık vonatkozásában nem állapíthatta meg. Ajánlatkérı az észrevételében elıadta, hogy a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet alapján az engedélynek mit kell tartalmaznia, valamint azt, hogy az 5. számú melléklet alapján mi a feladata a hulladék kezelıjének. Azonban nem jelölt meg sem az összegezésben, sem a jogorvoslati eljárásban olyan konkrét jogszabályi helyet, melynek a jelentkezés nem felelt meg. A Döntıbizottság nem vitatta ajánlatkérı azon álláspontját, hogy a veszélyes hulladék kezeléssel, ártalmatlanítással kapcsolatos jogszabályok szigorúak és egyértelmőek, azonban a jelentkezés érvényessége körében ajánlatkérı feladata a szakszerő és egyértelmő elıírás meghatározása, ugyanis a kötöttség elve alapján utólag újabb feltételeket már nem támaszthat a jelentkezések értékelése során. Fentiek alapján a Döntıbizottság az 1. érvénytelenségi ok vonatkozásában megállapította, hogy ajánlatkérı jogsértı módon döntött e körben a jelentkezés érvénytelenségérıl. A 2. érvénytelenségi ok vonatkozásában figyelemmel arra is, hogy az ügyben tartott tárgyaláson ajánlatkérı nem vitatta kérelmezı azon álláspontját, hogy veszélyes hulladék ártalmatlanítása elvégezhetı a szuhonyi hulladéklerakóban a Döntıbizottság megvizsgálta, hogy az engedély csatolásra került. Ajánlatkérı környezethasználati engedélyt írt elı az érvényességhez, melyet kérelmezı ajánlata 174. oldalán csatolt. A veszélyes hulladék ártalmatlanítására vonatkozó egységes környezethasználati engedély, amely Szuhony külterületén lévı veszélyes hulladéklerakó telepre vonatkozik. A Döntıbizottság az engedély vizsgálata alapján megállapította, hogy ajánlatkérı által rögzített azon tény, hogy a hulladéklerakóban a galvániszap ártalmatlanításának végzésére vonatkozó ajánlatkérı által megállapított - tilalom a rudabányai égetıre vonatkozik és nem a szuhonyi hulladéklerakóra. A szuhonyi hulladéklerakóban az engedély alapján kérelmezı által megjelölt befogadó 8000 köbméter/év galvániszap ártalmatlanítását végezheti. Erre tekintettel a jelentkezés 239.
18 oldalán található befogadó nyilatkozat nincs ellentétben az egységes környzethasználati engedéllyel. Ajánlatkérı azon megállapítása, hogy a jelentkezés 233 oldalán található táblázatból nem állapítható meg, hogy az az egységes környezethasználati engedély mellékletét képezné önmagában nem alapoz meg érvénytelenséget, ugyanis ajánlatkérı nem jelölte meg, hogy a melléklet mely elıírásnak nem felelt meg, illetıleg amennyiben azzal összefüggésben azt állapította meg, hogy annak benyújtása szükséges a jelentkezés vizsgálatához, értékeléséhez, e vonatkozásban köteles lett volna hiánypótlás elrendelésére a részvételi felhívás VI.3.1) pontja alapján. Fentiek alapján a Döntıbizottság a 2. érvénytelenségi ok vonatkozásában is megállapította, hogy ajánlatkérı jogsértı módon döntött e körben is a jelentkezés érvénytelenségérıl. A Kbt. 112. (1) bekezdése elıírja, hogy az ajánlatkérınek a részvételi felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a részvételi szakaszban a hiánypótlás lehetıségét biztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérı legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetıségét. A (2) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérı teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetıségét és a részvételre jelentkezések vizsgálata alapján ez szükséges, az összes jelentkezı számára azonos feltételekkel lehetıséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetıleg a részvételi felhívásban, a részvételi dokumentációban a részvételi jelentkezés részeként benyújtásra elıírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha a részvételi felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetıvé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja. A Kbt. 1. (2) bekezdése alapján az ajánlatkérınek esélyegyenlıséget és egyenlı bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevık számára. A Kbt. 112. (1) bekezdése alapján, ha a beszerzés nem az Európai Unióból származó forrásból valósul meg ajánlatkérı joga eldönteni, hogy biztosítja-e a hiánypótlás lehetıségét. Amennyiben biztosítja, akkor azt valamennyi jelentkezı számára azonos feltételekkel köteles biztosítani. Kérelmezı azt vitatta, hogy ajánlatkérı jogsértı módon nem biztosította a hiánypótlást a hulladékkezelésre vonatkozó érvényes hatósági engedéllyel kapcsolatosan. A Kbt. 112. (2) bekezdése alapján a részvételi felhívásban, a dokumentációban a jelentkezés részeként benyújtott iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására van lehetıség. Ajánlatkérı megállapítása alapján az engedély nem
19 hiányzott, azt csatolta jelentkezı, azonban az engedélyben szereplı adatok alapján, vagyis annak tartalma alapján ajánlatkérı azt állapította meg, hogy az nem felel meg az elıírásainak. A Döntıbizottság álláspontja szerint hiánypótlás abban az esetben nem rendelhetı el, ha a benyújtásra elıírt irat, dokumentum becsatolásra került, az tartalmazza a kívánt adatokat, azonban az adatokból ajánlatkérı azt állapítja meg jelen esetben jogsértı módon hogy az nem felel meg a felhívás, a dokumentáció, illetıleg a jogszabály elıírásának. A Döntıbizottság álláspontja szerint, jelen esetben ajánlatkérınek nem volt kötelessége e körben hiánypótlásra felszólítani kérelmezıt, így ajánlatkérı nem sértette meg a Kbt. 112. (2) bekezdését, sem a Kbt. 1. (2) bekezdését. Fentiek alapján a Döntıbizottság e kérelmi elemet elutasította. A Döntıbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmi elemet elutasította, míg a c) pont alapján megállapította a jogsértést. A Kbt. 340. (1) bekezdése szerint a Döntıbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja. A Kbt. 340. (3) bekezdés e) pontja értelmében a Döntıbizottság bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegı, illetıleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerzıdést kötı szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetıleg a szerzıdéskötésért felelıs személlyel, illetıleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelıs személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetıleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütközı magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértınek az eljárást segítı együttmőködı magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Kbt. 341. (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet. A fenti jogszabályhelyek alapján a Döntıbizottság mérlegelése alapján a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel ajánlatkérı súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy jogsértı módon döntött kérelmezı részvételi jelentkezésének érvénytelenségérıl, és figyelemmel arra is, hogy a tárgyalásos eljárásban ténylegesen egy ajánlattevıvel tárgyalt. Tekintettel volt arra is, hogy ajánlatkérı a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozta, a szerzıdést megkötötte, így a jogsértés már nem reparálható.
20 A közbeszerzés tárgyára és értékére (62 millió Ft, melyet uniós rezsimben folytatott le) figyelemmel a Döntıbizottság a rendelkezı részben megállapított bírság összegét találta arányban állónak. A Döntıbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésekért felelıs személyére, így személyi bírságot nem szabott ki. A Döntıbizottság a költségek viselésérıl a Kbt. 340. (2) bekezdés f) pontjára tekintettel a 341. (6) bekezdése alapján rendelkezett. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2007. november 12. Dr. Biró Judit sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Kapja: Bujdosó Gézáné sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos 1. Hámori Ügyvédi Iroda, Dr. Hámori Sándor ügyvéd (1026 Budapest, Pasaréti u. 31.) 2. Buda Ügyvédi Iroda, Dr. Buda György ügyvéd (1132 Budapest, Váci u. 30. V. emelet) 3. TERSZOL Környezetvédelmi és Építıipari Kft. (1114 Budapest, Bartók Béla u. 66.) 4. Pyros-Rumpold Kft. (1181 Budapest, Zádor u. 4.) 5. CIRKONT Hulladékgazdálkodási Zrt. (3527 Miskolc, Zsigmondy u. 34.) 6. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár