Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 8. a) Ön egy vendéglő adminisztrátora. Az üzlet vezetőjének mondja el, hogy a számláknak milyen fajtái vannak, beszéljen a kiállításukkal kapcsolatos előírásokról, a számlázási módokról! Információtartalom vázlata - Számlák fajtái - Számlakiállítással kapcsolatos előírások - Számlázási módok Adminisztrátor Az adminisztrátor a vállalkozás vagy üzlet ügyviteli jellegű feladatait végzi. Ennek egyik fontos eleme lehet a bizonylatok, a számlák kiállítása. A számlaadási kötelezettséget az általános adóról szóló törvény rögzíti. Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, egyszerűsített számlát vagy nyugtát kiállítani. Az adóalany az értékesítésről és szolgáltatásokról bizonylatot állít ki: számlát egyszerűsített számlát (készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén) nyugtát (egyszerűsített adattartalmú számla, amely használata esetén, ha minden vásárló kap, nem szükséges a pénztárgép használata) 1. Számlák fajtái Számla A számla nem lehet készpénzes értékesítés esetén kiállított bizonylat. A számla kötelező tartalma: a számla kibocsátásának kelte, a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja, a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette, a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe, az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére alkalmazott VTSZ (vámtarifaszám), továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére alkalmazott SZJ (szolgáltatások jegyzéke), továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető, a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől, az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza, az alkalmazott adó mértéke az áthárított adó stb. 1
Egyszerűsített számla (kézpénzfizetési számla) Az egyszerűsített számlát a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bakkártya, étkezési jegy, üdülési csekk) történő fizetés a vásárló kérésére kell kibocsátani. Az egyszerűsített számlában elegendő azt a felszámított adó mértéknek megfelelő százalékértéket feltűntetni, mely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének a meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték a 25 százalékos felszámított adómértéknél 20,00 százalék, a 18 százalékos felszámított adómértéknél 15,25 százalék, az 5 százalékosnál pedig 4,76 százalék. Nyugta Ha az adóalany a termékértékesítésről, vagy szolgáltatásnyújtásról sem számlát, sem egyszerűsített számlát nem bocsátott ki, köteles nyugtát kiállítani. A nyugtára a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A bizonylatolási kötelezettséget 1-4-7 soros, 2 példányos nyugta kiállításával lehet teljesíteni, melyet a vevő kérése nélkül is ki kell állítani és az eredeti példányt a vevőnek a pénzátvételkor át kell adni. Az értékesített áru vagy fogyasztás megnevezése, mennyiségének és egységárának feltüntetése a nyugta esetében nem követelmény. A nyugta szigorú számadású nyomtatvány, melyről az üzletben nyugtatömbnyilvántartást kell vezetni a tömb beszerzési, használatbavételi és az utolsó lap felhasználási időpontjának, a tömb tól-ig sorszámának és a betelt tömbben lévő nyugták végösszegének pontos vezetésével. A vendéglátó üzlet a nyugtát kizárólag pénztárgéppel állíthatja elő A pénztárgépre vonatkozó szabályok Csak az APEH által jóváhagyott típusú pénztárgép használható készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő bevételek kimutatására (rögzítésére) alkalmas, az értékesítések (díjak) összegét göngyölíti a készülék negatív végösszeget tartalmazó nyugta kibocsátására nem alkalmas, napi (időszaki) forgalmi jelentést (zárást) készít, amelyet kinyomtat, a napi értékesítések (díjak) végösszegét az adómemóriában a hozzáférhetetlenség biztosításával, módosítási és törlési lehetőség kizárásával tárolja (az adómemóriának az adatokat tápfeszültség kiesés esetén is tárolnia kell) stb. a pénztárgépen a napi zárás végrehajtása kötelező a pénztárgép ellenőrző szalagjait időrendi sorrendben az elévülési időn belül úgy kell megőrizni, hogy az az ellenőrzéskor áttekinthető és azonosítható módon rendelkezésre álljon. Ez a napi forgalmi jelentésre is vonatkozik. Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását a bevétellel való egyeztetés érdekében el kell végezni, és azt az ellenőrzés céljára megőrizni. A pénztárgépbe a javítás befejezését követő első tételként a kézi nyugtaadással és a csere pénztárgéppel bizonylatolt bevételt is be kell ütni, külön megjelöléssel, vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. 2
2. Számlakiállítással kapcsolatos előírások Számlakiállítással kapcsolatos előírások A számlák kiállítására elsősorban a bizonylatok kiállítására vonatkozó szabályok érvényesek. A bizonylatok kiállításával kapcsolatban éppen ezért nagyon szigorú előírások léteznek. A bizonylatolásra vonatkozó legfontosabb szabály, hogy a gazdasági események megtörténtekor kell a bizonylatot kiállítani. Az esemény rögzítésével megbízott személy köteles a megfelelő bizonylaton az előírt adatokat, eseményeket szerepeltetni. Alaki követelmények A bizonylatok kiállítására vonatkozó alaki követelmények betartása azért fontos, mert a bizonylatok valódisága utólag ezen keresztül bírálható el, sőt ezek segítségével is biztosítható. Az adatokat olvashatóan és időtállóan úgy kell felvezetni, hogy azok megmásíthatatlanok legyenek. Ennek biztosítása érdekében bizonylatra adatot feljegyezni csak géppel, tintával lehet. A több tételre (sorra) alkalmas bizonylat fel nem használt sorait és rovatait áthúzással érvényteleníteni kell, megakadályozva ezzel a bizonylatra utólagosan tett és illetéktelen bejegyzéseket. A pénzösszegről szóló pénzutalványokon, vagy más értékkezelési bizonylatokon (pl. jegyzőkönyveken), az összegeket számokkal és betűkkel is fel kell tüntetni. Amennyiben a gazdasági esemény bizonylatolására nyomtatványt rendszeresítettek, azt kell használni. A nyomtatványok azt a célt szolgálják, hogy a bizonylatok a gazdasági eseményre vonatkozóan minden lényeges adatot tartalmazzanak, egységes eljárással készüljenek és meggyorsítsák, megkönnyítsék elkészítésüket, valamint további feldolgozásukat is. Tartalmi követelmények Minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani. Amennyiben a gazdasági események egy részéről nem készül bizonylat, a nyilvántartás hiányos lesz, adatai nem a tényleges állapotot mutatják, alkalmatlanná válik feladata betöltésére. A bizonylatokat azonnal ki kell állítani, ellenkező esetben az azonnal nem bizonylatolt gazdasági esemény esetleg feledésbe merülhet, vagy a bizonylatok utólagos kiállítása már nem lesz pontos. A bizonylatokon gondatlanságból vagy szándékosan helytelen adatok szerepeltetése ugyancsak torzítja a nyilvántartás adatait, a legsúlyosabb cselekmény az ügyvitel megbízhatósága ellen. A számla kijavítása Kijavításról akkor beszélhetünk, ha a számla az adó összegét nem érintő hibában szenved, és a korrekció pusztán az ilyen adat korrigálására szolgál. Jellemzően ilyen a név, a cím, az adószám vagy egyéb adat elírása. Ilyen esetben a számlát ki kell javítani, a kijavítás módja azonban eltér a kézzel valamint a számítógéppel előállított számla esetén. 3
a kézzel kiállított számla kijavítása A kézzel kiállított számlát a javítás általános szabályai szerint kell korrigálni. Ilyenkor a számlát kiállító adóalanynak az összes számlapéldányra fel kell vezetnie a korrekciót úgy, hogy a hibás adatot egy vonallal áthúzza, figyelve, hogy az eredetileg felvezetett adat is felismerhető maradjon, és az új, helyes adatot a hibás adat fölé, esetleg alá vagy mellé írja, majd a javítás pontos dátumát (év, hónap, nap) és aláírását (szignóját) a korrigált adat mellé vagy csillaggal jelölve a számla szélére felvezeti. A számítógéppel előállított számla javítása A számítógéppel előállított számlát utóbb kézzel vagy géppel javítani nem lehet. A kinyomtatott számlapéldánynak minden adatában meg kell egyeznie a számlázó program adatmemóriájában tárolt számlával. Éppen ezért kizárt a számítógéppel előállított, kinyomtatott számlapéldány kézzel történő javítása, hiszen ez esetben nem lenne biztosítható, hogy a számla program által tárolt adatai a kinyomtatott számla adataival megegyezzenek. A számítógéppel előállított számla kijavításának módját az Áfa törvény rendezi: ha a számítógéppel előállított számlában szereplő adatot kell javítani, akkor annak módja a stornírozás. A stornírozást stornó számla kiállításával kell elvégezni. A stornó számlának tartalmaznia kell: a számla sorszáma a stornírozandó (eredeti) számla sorszáma a számla kibocsátójának neve, címe, adószáma a vevő neve, címe, termékértékesítés esetén, illetve ha a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma a számla kibocsátásának kelte a stornírozandó (eredeti) számla összesített adóalapját, adóösszegét, adóval növelt ellenértékét negatív előjellel. Mivel ebben az esetben nem a teljesítés meghiúsulása miatti stornóról van szó, éppen ezért a stornírozást követően szükség van egy új, már a helyes adatokat tartalmazó számla előállítására. A számla stornírozása Az Áfa törvény alapján a stornírozásnak három esete van: 1. A teljesítés meghiúsulása Amennyiben a teljesítés meghiúsul, a teljesítésről kiállított számlát stornírozni szükséges. Az általános forgalmi adó rendszerében a teljesítés meghiúsulásáról akkor beszélhetünk, ha a teljesítés meg sem történt, vagy fizikai értelemben megtörtént ugyan, de a felek az általuk kötött szerződést úgy szüntetik meg, hogy a korábbi teljesítések visszajárnak. 2. Számítógéppel előállított számla javítása A számítógéppel, illetve elektronikus úton előállított számla lezárását követően észlelt hibát kell javítani. 3. Műszaki hiba Stornírozás szükséges a számítógéppel vagy elektronikus úton előállított számlát, ha azt műszaki hiba miatt újra elő kell állítani. 4
A számla helyesbítése Az Áfa törvény szerint a számlát helyesbíteni szükséges, ha annak kibocsátását követően az adóalany észleli, hogy az áthárított adó összegét, vagy annak megállapításához szükséges valamely tétel(eke)t kell módosítani, vagy ha az adóalany az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani. Ha a számlán bármely olyan adatot kell módosítani, amely az áthárított adó összegét érinti, akkor a módosítást minden esetben legyen az kézzel kiállított vagy számítógéppel, esetleg elektronikus úton előállított számla helyesbítéssel kell megoldani. A helyesbítő számlát tehát úgy kell kiállítani, hogy az alkalmas legyen az érintett gazdasági eseményről készült eredeti számla (egyszerűsített számla) beazonosítására, továbbá a felmerült áfa-különbözet elszámolására. Ez megvalósulhat olyan módon, hogy az adóalany a számla elnevezésében jelöli ezt, azaz Helyesbítő számla elnevezéssel bocsátja ki a bizonylatot, de lehetőség van arra is, hogy a számlakibocsátó a számlában egyéb helyen szövegesen jelzi, hogy a kiállított számla egy korábban megtörtént gazdasági eseményt, illetve számlát helyesbít. 3. Számlázási módok A vendéglátásban a számlázásnak kétféle formája alakult ki 1. Kézírással kitöltött számla A számla elkészíthető szigorú számadású nyomtatvány kitöltésével. Az egyszerűsített számla szintén kiállítható kézzel is, de ebben az esetben a számla összegét a pénztárgépben illetve pincérgépben is rögzíteni kell. Nyugta csak akkor állítható ki kézzel, ha áramszünet vagy a pénztárgép meghibásodása gátolja a pénztárgéppel történő nyugtaadást. A kézi nyugtaadással bizonylatolt bevételt azonban utólag be kell ütni a pénztárgépbe. 2. Gépi eszközökkel készített számla Számlát, egyszerűsített számlát vagy nyugtát csak az APEH által elfogadott pénztárgéppel, pincérgéppel vagy számítógépes programmal lehet kiállítani. 5
6
7
Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1464-06 Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1464-06/1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 8. b) Az üzlet kávé forgalma 80000,- Ft. Amennyiben egy adag kávé 160 Ft-ba kerül, akkor állapítsa meg, hogy hány fő fogyaszt kávét, illetve amennyiben egy adagban 6 gramm kávéőrleményt adunk, akkor hány kilogramm kávét kell vételeznünk a raktárból? Egy kávé eladásából 160 Ft bevétele van az üzletnek. Ismerjük a forgalmat, amely összesen 80000 Ft volt. Amennyiben az összes kávé forgalmat elosztjuk az egy kávé eladásából származó bevétellel, akkor meghatározhatjuk, hogy hány kávét kellett eladni az ismert forgalom eléréséhez. Eladott kávé mennyisége = összes kávé forgalom / egy kávé eladásából származó bevétel Behelyettesítve: Eladott kávé mennyisége = 80000 / 160 = 500 adag Amennyiben ismerjük az eladott kávék adagszámát, valamint azt, hogy egy adag kávé elkészítéséhez mennyi kávéőrlemény szükséges, akkor a kettő szorzataként megállapíthatjuk, hogy az összes kávé forgalom lebonyolításához mennyi őrleményt kellett vételezni. Vételezendő mennyiség = = eladott kávé mennyisége x egy adag kávé elkészítéséhez szükséges őrlemény mennyisége Behelyettesítve: Vételezendő mennyiség = 500 x 6 = 3000 g = 3 kg Vagyis az üzletben a vizsgált időszak során 500 adag kávét adtak el (500 fő fogyasztott kávét), amelyhez összesen 3 kg kávéőrleményt kellett vételezni a raktárból. 8
ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve:... Értékelő lap 8. a) Ön egy vendéglő adminisztrátora. Az üzlet vezetőjének mondja el, hogy a számláknak milyen fajtái vannak, beszéljen a kiállításukkal kapcsolatos előírásokról, a számlázási módokról! b) Az üzlet kávé forgalma 80000,- Ft. Amennyiben egy adag kávé 160 Ft-ba kerül, akkor állapítsa meg, hogy hány fő fogyaszt kávét, illetve amennyiben egy adagban 6 gramm kávéőrleményt adunk, akkor hány kilogramm kávét kell vételeznünk a raktárból? Típus Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom vázlata alapján Maximum Pontszámok A Gazdálkodás 70 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum 3 Elemi számolási készség 5 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 10 5 Mennyiségérzék 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és Maximum vizsgakövetelmény szerint Személyes Szervezőkészség 3 Társas Határozottság 3 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Módszer Tervezési képesség 4 Rendszerben való gondolkodás Összesen 10 Mindösszesen 100 Elért Elért Elért. dátum... aláírás 9