MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE AZ 2007. október

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 1. VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ...4 2. ELŐ ZMÉNYEK...7 3. HELYZETELEMZÉS...9 3.1. HELYZETFELTÁRÁS ÖSSZEGZÉSE...9 3.2. MISKOLCTAPOLCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA...13 3.2.1. 3.2.2. Földrajzi Megközelíthetőség elhelyezkedés, természeti környezet...13 3.2.3. Demográfia...14 3.2.4. Gazdasági...14 3.2.5. Településhálózat, jellemzők...16 3.2.6. Városképi területhasznosítási szabályok...17 3.2.7. adottságok...17 3.2.8. Közművek...18 3.2.9. Önkormányzati Jogszabályi környezet vagyongazdálkodás, ingatlanvagyon...18 3.2.10. Életminőségi...19 tényezők...20 3.2.10.1. Kulturális élet...20 3.2.10.2. Oktatás...23 3.3. 3.2.10.3. Egészségügyi és szociális ellátás...24 TURIZMUSPIACI HELYZET ELEMZÉSE...24 3.3.1. 3.3.2. Turizmust Turisztikai befolyásoló kereslet analízis trendek...24 3.3.3. Turisztikai attrakciók értékelése...26 3.3.4. Tervezett turisztikai és kulturális...35 3.3.5. Turisztikai infrastruktúra értékelése fejlesztések...42 3.3.6. Turizmus irányítási rendszere...43 3.4. VERSENYTÁRSELEMZÉS...48...45 3.5. ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT...52 4. SWOT-ELEMZÉS...55 5. JÖVŐ KÉP ÉS CÉLOK...58 5.1. PROBLÉMÁK ÉS PROBLÉMAFA...58 5.2. JÖVŐ KÉP...61 5.3. CÉLOK ÉS CÉLFA...62 6. CÉLCSOPORT-KÉPZÉS ÉS POZÍCIONÁLÁS...66 6.1. JELENLEGI CÉLCSOPORTOK...66 6.2. JÖVŐ BELI CÉLCSOPORTOK...69 7. SZAKMAI PROGRAM...71 7.1. A FEJLESZTÉS CÉLJA...71 Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 2 -

7.2. FEJLESZTÉS ALAPELVEI...71 7.3. A TURISZTIKAI KÍNÁLAT HIÁNYOSSÁGAI...73 7.4. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK...74 7.5. A FEJLESZTÉSEK INDOKOLTSÁGA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI...74 7.6. VONATKOZÓ ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSOK...75 7.7. KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZAKMAI PROGRAMJA...76 7.8. TÁGABB FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZAKMAI PROGRAMJA...82 7.9. A FEJLESZTÉS ÜTEMEZÉSE...82 8. SZERVEZETI RENDSZER...84 8.1. TDM SZERVEZETI RENSZER ELMÉLETI HÁTTERE...84 8.2. A TDM SZERVEZET KIALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE MISKOLCTAPOLCÁN...87 8.3. MISKOLCTAPOLCA TDM SZERVEZETÉNEK HELYE A TÉRSÉGI SZINTEKBEN...88 8.4. SZERVEZETI KERETEK MEGHATÁROZÁSA...89 8.5. SZERVEZETI STRUKTÚRA MEGHATÁROZÁSA...93 8.5.1. 8.5.2. Nemzetközi Miskolctapolcai példák helyi...93 TDM szervezet struktúrájának 8.6. kialakítása...95 CSATLAKOZÁS SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI KRITÉRIUMAI...97 8.7. SZERVEZET FELADATAI...98 8.8. A SZERVEZET FINANSZÍROZÁSA...99 9. TÉRSÉGI VONZERŐ K BEKAPCSOLÁSA...100 9.1. JELENLEGI TERMÉKCSOPORTOK...100 9.2. TURISZTIKAI TERMÉKCSOMAGOK KIALAKÍTÁSA...105 9.2.1. 9.2.2. Turisztikai Termékcsomag termékcsomagok kialakításának alapelvei...105 10. FINANSZÍROZÁS...108 lehetőségek...106 10.1. TŐ KEBEVONÁS LEHETŐ SÉGEI...108 10.2. PÁLYÁZATI FORRÁSOK...111 11. LOGIKAI KERETMÁTRIX...116 Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 3 -

1. VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ Miskolc MJV Önkormányzata stratégiai célja Miskolctapolca turizmusának fejlesztése, az üdülőhelyi potenciál kihasználása. Az elmúlt években készült fejlesztési javaslat mellett az Önkormányzat pályázat kiírásával független szakértő cég javaslatát kívánta megismerni. A pályázatot az EconoConsult Kft nyerte meg. Az EconoConsult Kft. által elkészített Miskolctapolca turizmusfejlesztési koncepciója a településrész részletes helyzetelemzésének tapasztalataira alapozott fejlesztési programjavaslat, amely a lehetőségek kihasználásával Miskolctapolca számára a kedvezőbb turizmuspiaci pozíció, a karakteres üdülőhely jelleg kialakításához kíván megoldási javaslatot adni. A növelő javasolt beruházására fejlesztések mint megvalósításával Miskolctapolca Miskolctapolca húzó vonzerejére a Barlangfürdő, a javasolt vonzerőérték és a további településrészi attrakciók összekapcsolására építve, projektekre szolgáltatásokat, egyedi és integrált élményeket nyújtó, arculatában és rendszerében minőségi valódi üdülőhellyé, turisztikai desztinációvá válhat, amely rugalmasan képes is alkalmazkodni a változó igényekhez és a környezetéhez. A fejlesztések által lehetővé válik a jelenlegi lakóhelyi- és az üdülőhelyi struktúrából származó helyzet feloldása és a településrész újrapozícionálása. Miskolctapolca fő fejlesztési célkitűzései: 1. Vonzó üdülőhelyi arculat, versenyképes turisztikai desztináció kialakítása Turisztikai kínálat fejlesztése: Keresleti trendeknek és igényeknek megfelelő komplex szolgáltatáskör kialakítása; A Barlangfürdő beszorult helyzetének feloldása, szolgáltatáskörének bővítése magas vonzerő értékű megoldás alkalmazásával, összekapcsolása más attrakciókkal; A Strand tervezett fejlesztéseinek tartalmi összekapcsolása a Barlangfürdővel; Egyéb vonzerők és azok háttér-infrastruktúrájának fejlesztésével és elszigeteltségük feloldásával a vonzerők hatókörének növelése; Minőségi szálláshelyek kialakítása új üzleti megoldások alkalmazásával; Komplex programcsomagok összeállítása, Miskolctapolca és a város más vonzerői szinergia hatásának erősítésével; Megkülönböztetés, egyediség kialakítása mind a kínálat, mind az arculat tekintetében; Települési háttér-infrastruktúra fejlesztése: Vonzó településképi megjelenés biztosítása; Alapvető vendégfogadási infrastruktúra kialakítása; Szervezeti rendszer fejlesztése: Helyi turisztikai desztináció menedzsment rendszer kereteinek kiépítése, az együttműködési rendszer felépítése; 2. Miskolctapolca turizmuspiaci pozíciójának erősítése Miskolctapolca egyedi arculatának, imázsának erősítése; Vendégforgalom és a vendégtartózkodási idő növelése; Igényesebb, magasabb fizetőképességű szegmensek, külföldi vendégkör megnyerése; Szezonális hatások mérséklése; A turizmusból származó bevételek növelése: közvetlen és közvetett bevételek növelése. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 4 -

Szakmai program javaslat fejlesztések A fejlesztési megvalósítására: a szakmai programban javaslatot teszünk az alábbi célok elérése érdekében Barlangfürdő területén és a Barabits-sétány, az Iglói út, a Pozár István sétány által határolt területen (hrsz. 46298/3) a Barlangfürdőhöz kapcsolódó élményfürdő és egy magas kategóriájú, nagyobb befogadóképességű, specifikus funkciót betöltő szálloda kialakítása. A fejlesztés elemei: élményfürdő, 4-csillagos szálloda, a szállodában nagyobb befogadóképességű konferencia terem, a szállodához és a fürdőhöz kapcsolódó parkolók. A Miskolctapolcai utca, a Görömbölyi, a Garas Sámuel utca és az Aradi sétány által határolt egykori felnőtt Strand területen (hrsz. 46063/4) egy egységes struktúrájú térkialakítás, a Fórum megvalósítása, amely minőségi színvonalon és komplex módon teszi lehetővé az igényes és minőségi szórakozást és pihenést. A fejlesztés elemei: magas minőségi kategóriájú szálláshely, szemináriumi termek, wellness funkciók, üzlethelyiségek, rendezvényhelyszínek, korzó jellegű tér. A Miskolctapolcai út, az Aradi sétány, a Csabai utca és a Fagyöngy utca által határolt egykori gyermek Strand területen (hrsz. 45575/4) egy sport-, szabadidő-, és wellness központ kialakítása. A fejlesztés elemei: sport- és szabadidő központ, wellness funkciók. Strand terület mögötti (Fagyöngy utca mögötti, hrsz. 45575/10 és 45575/11) önkormányzati területen igényes kereskedelmi funkció együttes kialakítása. A Juno Hotel (hrsz. 45671) szakmai programjának befektető szándékaival összhangban történő kidolgozása, vonatkozó fejlesztések megvalósítása. Az Iglói út melletti jelenlegi iskolaépület kiváltásával (hrsz. 45002) szálloda kialakítása. A fejlesztés elemei: szálloda, speciális funkcióval (nagyobb befogadóképességű konferencia terem). A javasolt fejlesztések tervezése az azonos, vagy hasonló funkciók koncentrált kialakítása, és az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében összehangolt, a funkciókat és a fejlesztési területeket egységben kezelő program kidolgozásával történt. A fejlesztési koncepció filozófiája a víz jelenségre épül: a különféle vizek különféle hasznosítási formái és az intenzív teresedések a fejlesztési terület projekt elemeit összekapcsolják, láncra fűzik. A fejlesztési alapelvek mentén kialakított koncepció által lehetővé válik a Miskolctapolca arculatához illeszkedő területi és funkcionális összefüggések kialakítása, a jelenleg hiányzó turisztikai kínálat-, infrastruktúra és turisztikai háttér-infrastruktúra megteremtése. A fejlesztések megvalósítása hozzájárul Miskolctapolca valódi üdülőhely jellegének, és ezáltal a jelenleginél nagyobb vendégforgalom kialakításához. Az így kialakított fejlesztési program biztosítja a megcélzott gazdasági eredmények elérését. A javasolt projekt-együttes megvalósításával: megoldódik a Barlangfürdő beszorított állapota és kapacitásainak problémája. Lehetővé válik a fürdő turisztikai szolgáltatásainak, pihenőterének és egyéb, kiegészítő szolgáltatásainak bővítése. A fejlesztések következtében a Barlangfürdőhöz élményeket nyújtó és a tartózkodási időt növelő vonzerők és szolgáltatások kapcsolódnak. funkcionális és területi összefüggések alakíthatók ki, a párhuzamos funkciók által okozott megosztottság kiküszöbölhető. egy egységes koncepció alapján az elszórtan levő attrakciók összekapcsolhatók. a vendégforgalom hatékonyan irányítható lesz, amely által a nagyobb érzékenységű területek terhelhetősége kiegyenlítettebbé válik. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 5 -

A program része a város más vonzerőinek és a térségi vonzerők Miskolctapolca vonzerőihez történő kapcsolása. Így növelhető a turisztikai vonzerők hatóköre, a kapcsolódó turisztikai kínálat szinergia hatása, és ezáltal a térség turisztikai versenyképessége. A kapcsolódások megteremtése fizikai és tartalmi kapcsolatok alkalmazásával lehetséges. Miskolctapolca vonzerőihez a város más turisztikai vonzerőinek és a városrész 60 km sugarú területébe tartozó turisztikailag frekventált települések vonzerőinek kapcsolódása indokolt. A fejlesztési koncepcióban kiemelten a turisztikai termékcsomagok kialakítására teszünk javaslatot. Valamely térség turisztikai versenyképességének meghatározó tényezője a hatékony, megfelelő kompetenciákkal és kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment rendszer kialakítása és működtetése. Miskolctapolcán is szükséges egy ilyen típusú szervezet kialakítása, amellyel lehetővé válik a jelenleg gyenge együttműködési készség, a szétaprózott termékfejlesztés és finanszírozási rendszer koncentráltabb megvalósítása. A szakmai programban ezért javaslatot teszünk a Miskolctapolcai helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment rendszer kialakítására. A szervezet célja, hogy versenysemleges módon vigye piacra a turisztikai desztináció kínálatát, ugyanakkor a működési feltételek megteremtését követően önfenntartóvá váljon, üzleti típusú tevékenységet is végezzen. A szervezet elsősorban Miskolctapolca turizmusára közvetlenül hatást gyakorló szereplők együttműködési rendszere. Jogi, szervezeti, gazdasági kereteinek kialakításához a non-profit kft.-t javasoljuk. A szervezeti struktúrában meghatározó egységek a stratégiai (irányító) testület, a szakmai tanácsadó/konzultációs testület, és a két szakmai egység (termékfejlesztési és a turisztikai információs-, promóciós-, és hálózatépítő egységek). A szakmai egységek további szakmai csoportokra tagolódnak. A szervezet feladata elsősorban a turisztikai marketing tevékenység ellátása. A fejlesztési feladatok megvalósítása hatékony forrás allokációval lehetséges, a magántőke szerepvállalása és a pályázati források figyelembe vételével. A finanszírozási stratégia kidolgozása során külön kell kezelnünk az önkormányzat által megvalósítandó feladatokat (amelyek a magánbefektetői tőke számára nem jelentenek vonzó beruházást, illetve amely azonban alapfeltételét jelenti a magántőke bevonásának), illetve a magántőke szerepvállalási lehetőségeit. A feladatok finanszírozását az önkormányzati és külső források bevonása (befektetők bevonása, pályázati lehetőségek, hitelfelvétel) és összetett finanszírozási formák (pl. PPP konstrukciók, fejlesztési társaságok kialakítása) biztosíthatják. A hatékony forrásallokáció következtében hosszú távú fejlesztések megvalósítására nyílik mód, a fejlesztési folyamat irányítható lesz, egymással összehangolt, egymást támogató funkciók jöhetnek létre. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 6 -

2. ELŐ ZMÉNYEK A Miskolc MJV Önkormányzata által 2005-ben kidolgoztatott Miskolctapolca turisztikai fejlesztési stratégiája jelezte, hogy a Város fontos feladatának tekinti az üdülőhely fejlesztését, és meghatározta a fejlesztés stratégiai céljait, operatív feladatait. A városi önkormányzat azonban külső szakértők bevonásával az eredeti stratégia újragondolása mellett döntött. Az eredeti stratégia egyeztetési változatban maradt, elemzésére, társadalmi vitájára nem került sor. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján az EconoConsult Kft. kidolgozta Miskolctapolca turizmusfejlesztési koncepcióját, a korábban készült stratégia céljainak felülvizsgálatával. Miskolc célja Miskolctapolca adottságaira és lehetőségeire alapozott karakteres turizmusfejlesztési program megvalósítása, a keresleti trendek által alátámasztott, sikeresen működtethető komplex turisztikai projekt-együttes létrehozásával. A Város a fejlesztések megvalósítását egyes projektek külső megvalósítható feltétele, hogy az tőke bevonásával fejlesztési kívánja koncepció megvalósítani, részeként, amelynek programba illeszkedjenek, valós keresleti igényeket elégítsenek professzionális ki, valamint gazdasági szakmai megtérülést biztosítsanak. A fejlesztés révén a település tudatos gazdasági, turisztikai fejlődése, kiegyensúlyozottabb gazdasági- és foglalkoztatáspolitikai helyzete jön létre, a lakosság életminőségének és életszínvonalának javulását eredményezve. A turizmusfejlesztési koncepció hangsúlyosan kezeli a Miskolc MJV Önkormányzata által fontosnak ítélt szempontokat: Miskolctapolca turisztikai kínálatának felülvizsgálata, illeszkedésvizsgálat a városi és regionális kínálathoz. A rendelkezésre álló erőforrások optimális alkalmazásának lehetősége. Önfenntartó, a vendég- és vendégéjszaka szám emelkedéséhez hozzájáruló turisztikai attrakciók kijelölése. Turisztikai szolgáltatók, vállalkozók véleményének, projektjeinek beépítése a koncepcióba (a gazdaságossági kritériumok szem előtt tartásával). A megtérülési mutatók alakulása attrakciónként (jelenlegi helyzet értékelése során, illetve a fejlesztés következő fázisában a projekttervezési feladat részeként). A koncepció kidolgozását az EconoConsult Kft. nemzetközi finanszírozású feladataiban is alkalmazott metodológiája alapján végzi. A feladat megvalósítást megalapozó első munkafázis a helyzetfeltárás. A részletes helyzetelemzés elkészítése a lényeges és releváns információk összegyűjtésére és elemezésére irányul. A piacanalízis célja, hogy az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek meghatározásával, és a piaci helyzettel összhangban álló fejlesztési szükségletek kijelölésével alapot adjon a stratégiai irányvonalak kidolgozásához, biztosítsa a fejlesztési koncepció megalapozottságát. A helyzetértékelést a rendelkezésre álló másodlagos dokumentumok, az adatszolgáltatóktól kapott információk, a szakmai interjúk és a helyszíni bejárások alapján készítettük el. Az alábbiakban név szerint is jelezzük az interjúalanyokat és az adatszolgáltatókat. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 7 -

Interjúalanyok: Bay Judit Bihari András Borkúti László Név Czinkné Sztán Anikó Dombovári Tibor Dömötör Zoltán Dr. Pusztai Tamás Ficsorné Kovács Adrienn Jirkovszkyné Szép Mária Kecskés Tiborné Kocsis Levente Móriczné Simánszki Ágnes Nagyváradi József Orosz B. Erika Ostorházi Imre Spisák Tibor Szőke Tibor Adatszolgáltatók: Bay Judit Név Csiszárné Dr. Sajgó Erika Juhász Nagy Judit Kovács Gábor Lencsés József Vanczák Zoltán Miskolctapolca Turisztikai fejlesztési koncepció Szervezet, státusz Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, csoportvezető Bástya Wellness Hotel, igazgató Miskolctapolcáért Egyesület, elnökségi tag Kalandtúra Park, Észak Projekt Kft, ügyvezető igazgató Mibob Kft., ügyvezető igazgató VFV Miskolc Zrt., vezérigazgató, fürdőüzemeltető Herman Ottó Múzeum, régész, megyei múzeumigazgató-helyettes Fortuna Panzió, igazgató Miskolc MJV Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály, főosztályvezető Kecskés és Társa Kft., ügyvezető igazgató Miskolctapolca önkormányzati képviselője VFV Miskolc Zrt., fürdővezető Alfa Panzió és Wellness Központ, igazgató Miskolctapolcáért Egyesület, elnök, részönkormányzat képviselő tag Kikelet Club Hotel, ügyvezető igazgató Hotel Kolibri, igazgató-étterem vezető Fűtőmű Kft, igazgató Szervezet, státusz Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, csoportvezető Miskolc MJV Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály, főosztályvezető Miskolc Holding Zrt., gazdaságfejlesztési főmunkatárs Besitz Kft., ügyvezető igazgató (Fürdők Völgye Projekt) Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, városmarketing csoportvezető Miskolc MJV Város- és Térségfejlesztési Osztály, vezető főtanácsos Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 8 -

3. HELYZETELEMZÉS 3.1. HELYZETFELTÁRÁS ÖSSZEGZÉSE A társadalmi és gazdasági folyamatok, és a Miskolctapolcán történt turisztikai fejlesztések, illetve azok elmaradása az üdülő jellegű településrész életében jelentős változásokat okoztak, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: A lakosság átstrukturálódásának értékelése A rendszerváltást követően a településrészen megszűnt a szakszervezeti üdültetés, privatizálták a meglevő szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket. A volt szocialista országokból érkező turisták száma jelentős mértékben visszaesett. Összességében is csökkent a vendégek és a vendégéjszakák száma. Piaci körülmények között az új, potenciális vendégkör számára a szolgáltatások színvonala nem jelentett kellő vonzerőt. A bevételek nem fedezték a fejlesztések kiadásait, így az intézményhálózat és a szolgáltatások tovább gyengültek. Ebben az időszakban folyamatosan növekedett a városból Miskolctapolcára költöző tehetősebb lakosság aránya, akik Miskolctapolcában a nyugodt körülményeket keresve igényes lakásépítkezésekbe kezdtek. A lakásépítések növekedésével a beépített területek aránya is növekedett, miközben csökkent Miskolctapolca üdülőhely jellege. Az üdülőhely- és lakóhely funkciók keveredéséből származó ambivalens helyzet a település turizmusának fejlődésében gátakat okozott: a lakosság számára a település élettér, a nyugalom helye, a turista azonban pihenni és aktívan kikapcsolódni egyaránt szeretne. Ez az állapot a fejlesztési elképzeléseket illetően is feloldandó ellentmondásokat hordoz magában, amelyre a jövőben figyelmet kell fordítani. Településkép és települési infrastruktúra értékelése Miskolctapolca sajátos mikroklimatikus adottságokkal és jelentős természeti értékekkel rendelkezik. A Miskolctapolcai parkrendszer jól illeszkedik az azt körülvevő természeti környezetbe. A településrész előnyös helyen, a Vizek-völgyében fekszik. Bár a Miskolctapolcán épült lakóépületek állapota általában igényes, és sok az új építésű ingatlan, a település centrumában levő, jelenleg használaton kívüli épületek mint a strandterület, a Juno Hotel, a Strandhoz kapcsolódó vendéglátóhelyek, stb. látványa jelentősen rontja a településképet. A településrészt sújtó rongálás, vandalizmus mind az épületeket, mind a parkok berendezési tárgyait érinti. A településkép javítása komplex, települési arculat megújító, rehabilitációs munkát, valamint a biztonsági intézkedések javítását igényli. Miskolctapolca belső közlekedése elsősorban a személygépkocsival történő megközelítésnek kedvez. A Belvárosból Miskolctapolcára vezető autóbuszjárat napközben átlagosan 20 percenként, a csúcsidőszakban zsúfoltan közlekedik. Miskolctapolcát kerékpárút köti még össze az Avassal és a Belvárossal. Az idelátogatók parkolását nehezítik a szűk utcák, a Barlangfürdőtől és az egyéb vonzerőktől távol eső nagy parkoló és egyéb parkolók, illetve a kis kapacitásokkal rendelkező parkolók. Bár Miskolctapolca rendelkezik egy általános iskolával és egy óvodával, az itt élők a gyermekeiket főként a város más részeinek iskoláiba íratják be. A településrész a kötelező egészségügyi alapellátás keretében biztosítja a házi-, a gyermekorvosi-, és a védőnői ellátást. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 9 -

A miskolctapolcai felnőtt lakosság számára az orvosi ügyeletet a Semmelweis Kórház, a gyermek orvosi ügyeletet a Diósgyőri Kórház látja el. Az egyéb települési szolgáltatáskínálat terén Miskolctapolca jelenleg nem rendelkezik a turisták alapvető igényeit kielégítő szolgáltatásokkal: nincs magasabb minőségi színvonalat nyújtó kereskedelmi- és vendéglátó központ, nincs élelmiszerüzlet, bank, és hiányoznak a turisták igényeit kiszolgáló különböző típusú üzletek. Jelenleg egy bankautomata, egy posta, egy gyógyszertár és több, kisebb vegyeskereskedés található a településrészen. Ez az állapot nem csak a turistáknak, hanem a helyben élő lakosságnak is kedvezőtlen. Bevásárlás és ügyintézés esetén tehát mind a turisták, mind a helyben élők a város más részeibe kényszerülnek utazni. A településrész közművei a korábbi üdülőhelyi igényeknek megfelelően épültek ki. A lakóhely funkció a fogyasztás növekedését eredményezte, amely a közműszolgáltatásban is további fejlesztéseket tesz szükségessé. Turisztikai kereslet értékelése 1995-2005. között Miskolcot kettős turizmuspiaci folyamat jellemezte: Bár Miskolcon a vendégek száma nőtt (12%), a vendégéjszakák száma csökkent (3,9%) az említett időszakban. 10 év alatt a külföldi vendégek számának csökkenése és a belföldi vendégek számának növekedése mintegy 10%-os volt. 2005-ben a városba érkezők 82,9%-a belföldi, 17,1%-a külföldi turista volt. Figyelemre méltó, hogy a Miskolcra érkező turisták száma a megyébe érkező turisták 38%-a. A belföldi turisták a szállástípusok közül sorrendben - a panziókat, a szállodákat, a magánszálláshelyeket és a kempingeket vették igénybe. A külföldi turisták a szállodákat, a panziókat és a magánszálláshelyeket részesítették előnyben 1. A külföldiek körében a kempingek igénybe vétele nem volt jellemző. Miskolcon 1995-2005. között csökkent a kereskedelmi szálláshelyek száma (22%) és az átlagos tartózkodási idő is (1995- ben 2,3 napról 2005-ben 1,9 napra). 2005-ben a versenytársak között Miskolc turizmuspiaci pozíciója (vendégszám, vendégéjszaka szám, szállásférőhely, átlagos tartózkodási idő) összességében gyengébb volt, mint Debrecen, Eger, Szeged turizmuspiaci pozíciója és erősebb, mint Nyíregyháza, Egerszalók, Gyula és Tiszaújváros turizmuspiaci pozíciója. Az átlagos tartózkodási idő Miskolcon volt a legkevesebb. Bár az utóbbi években pozitív irányban alakult a város megítélése, a legtöbb emberben még mindig az iparváros kép él. A Miskolcra történő utazás célja elsősorban a hegyvidéki kirándulás, a gyógyfürdőzés és a természeti értékek megtekintése. Látványosságai közül legismertebb a miskolctapolcai Barlangfürdő. A városban töltött néhány nap alatt a legtöbben Egert, Szilvásváradot és Aggteleket látogatnák meg. Miskolc városrészeként Miskolctapolca turizmusának alakulását a szolgáltatói interjúk szerint a rendszerváltás óta a vendégforgalom csökkenése jellemezte, amely a vendégszámok és a vendégéjszaka számok csökkenésében nyilvánult meg. Ennek némiképp ellentmondanak a statisztikai adatok, amely szerint 1995-2004. között a kereskedelmi szálláshelyeken nőtt (8%), a magánszálláshelyeken csökkent (3%) a vendégéjszakák száma. Az adatok szerint a vendégéjszakák számának alakulásában mérsékelt növekedés következett be. Turisztikai infrastruktúra változásának értékelése Miskolctapolca turizmusát az üdülőhelyi szolgáltatások jellege miatt a nyári főszezonra koncentrálódó szezonális érdeklődés jellemzi. A településrész fő vonzereje a Barlangfürdő. 1 KSH, 2005. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 10 -

Korábban a Strandfürdő és a szálláshelyek többsége az alacsonyabb fizetőképességgel rendelkező turisták tömegeit vonzotta. Mára azonban ez a helyzet megváltozott: a Strandfürdő és a nagyobb létszámot befogadó szálláshelyek, mint például a korábban vendégforgalmát, bezárása negatívan befolyásolta Miskolctapolca működő Éden-kemping is turistákat célzó szolgáltatás- csökkentve az alacsonyabb fizetőképességgel rendelkező jelentősen és kereslet csökkenését szálláshelykínálatot. Ez a folyamat a eredményezte, amely a vendégforgalom és a vendégéjszakák számának csökkenésében nyilvánult meg. A szálláshely struktúra változása következtében az alacsonyabb fizetőképességű turisták számára mára csak a magánszálláshelyek állnak rendelkezésre. Korábban is és ma is a vendégek elsősorban a Barlangfürdő miatt érkeznek Miskolctapolcára. A Strand bezárása előtt azonban annak működése is jelentős látogatószámot eredményezett. A Strand bezárását követően a Strand látogatóinak egy része a Barlangfürdő vendégkörévé vált, amely a korlátozott területtel és kapacitással rendelkező fürdőben jelentős túlterhelést eredményezett. Érzékelhető, hogy a Barlangfürdő vendégkörének egyre nagyobb részét teszik ki a minőségi szolgáltatásokat igénylő, fizetőképesebb vendégek. Igényeik és szükségleteik kielégítése is nehézségekbe ütközik, mert Miskolctapolcán nem csak a környezeti állapot minősége változó, de hiányoznak a magasabb színvonalú szolgáltatások, és a magasabb kategóriájú (pl. 4-csillagos összefüggésben szálloda) van a szolgáltatások Ez a helyzet szoros és nagyobb és kapacitású kapacitások szálláshelyek. korlátozott kínálatával. Turisztikai attrakciók értékelése Miskolctapolcát Miskolc a látványosságai vendégek többsége közül a Barlangfürdővel legismertebb a azonosítja. Barlangfürdő Lakossági felmérések szerint, amelynek vize gyógyhatású termálvíz (alacsony ásványi anyag tartalma miatt nem minősül gyógyvíznek). Látogatóinak óta a Barlangfürdő száma több maximális 2A Strand bezárása mint 400ezer kapacitással fő/év, amelynek üzemel, 60%-a befogadóképessége külföldi. jelenti a legfőbb korlátot a keresletbővítésre. (1500-1700fő) Bár a Barlangfürdő a látogatók körében általában nagy tetszést arat, a fürdőben töltött idő csupán pár órára korlátozódik. Az egész évben nyitva tartó Barlangfürdő az élményfürdőzést különböző fitness-, és gyógyterápiákkal egészíti ki. A gyógyászati szolgáltatások kapacitás-kihasználtsága alacsony (30%) és a kezelések többnyire OEP finanszírozással valósulnak meg. 3 A fürdő vezetése a jövőben nem tervezi a gyógy-és wellness részlegének bővítését, ugyanakkor megkezdődött a kapcsolatok létrehozása a külföldi (osztrák) biztosítókkal. A fejlesztési elképzelések között szerepel egy étterem kialakítása az egykori Sziget Presszó helyén, a vendéglátó egység fejlesztése a Fürdőben és egy 4-csillagos szálláshely kialakítása a Fürdővel való összeköttetésben. A korlátozottsága, Barlangfürdő amely legfőbb a keresletnövelés problémája a gátját területének, jelenti. Holott befogadóképességének vízfelületeinek, de különösen a zöldfelület növelésének, mind mind kiegészítő a fürdő szolgáltatáskörének kereslet lenne. A felületek bővítésére, növelése, továbbá a megnövelt a fürdőhöz befogadóképesség kapcsolódó szálláshely révén a kialakítására kapacitások kihasználtsága is növekedhet. gyógyászati utóbbi évek Miskolctapolcai fejlesztései elsősorban Barlangfürdőt érintették, Az miközben érintetlen a települési turisztikai-, és háttér-infrastruktúra a fejlesztések szempontjából maradt, csökkentve ezáltal a meglevő turisztikai attrakciók minőségi színvonalát. 2 Dömötör Zoltán vezérigazgató, VFV Miskolc városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. 3 Dömötör Zoltán vezérigazgató, VFV Miskolc városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 11 -

A turisztikai infrastruktúra amortizálódása együtt járt a turisztikai kereslet csökkenésével. Az utóbbi évek fejlesztései között említendő a fiatal korosztály igényeit kiszolgáló Kalandpark és a Bobpálya kialakítása, amelyek környezetében a közeljövőben további fejlesztések várhatók. A Strandfürdővel kapcsolatban tervezett fejlesztések megrekedtek, jelenleg a Strand leépült állapotban van. A Strand fejlesztési tervei között szerepel egy nagy léptékű élményfürdő kialakítása. Az Őspark rehabilitálása, a Csónakázótó fejlesztése - azok jelenlegi állapotát tekintve - szükségszerű. Bár az Akropolisz színpadon és annak környezetében a közelmúltban végeztek felújítási munkálatokat, a további fejlesztés szintén indokolt. A jelenlegi szabadidős kínálat nem illeszkedik a Barlangfürdő vendégkörének igényeihez. szórakozási Miskolctapolcán lehetőségeket, hiányolják a színvonalas programokat, a a látogatók az esti többnyire programokat. Problémát okoznak ugyanakkor a túlzottan hangos rendezvények és a rendezvények során is megjelenő eseti vandalizmus. A rendezvények szervezésére nincsenek megfelelő infrastrukturális feltételek, és egyre nehezebb megteremteni a programok anyagi feltételrendszerét. A lakófunkció arányának növekedése nem kedvez a szolgáltatások iránti kereslet növekedésének. A turisztikai Barlangfürdő vonzerők kivételével többnyire amely regionális jelenleg is nemzetközi és kistérségi hatókörű hatókörűek. vonzerő - a meglevő A tervezett fejlesztéseket követően egyes attrakciók hatóköre változhat, országos hatókörűvé alakulhat (pl. Strandfürdő). A meglevő vonzerők jelenleg nincsenek egymással összefüggésben, egymástól többnyire elszigetelten működnek. Turisztikai háttér-infrastruktúra értékelése Miskolc szálláskínálatának jelentős része Miskolctapolcán koncentrálódik. A kínálat jelenlegi helyzetéből fakadóan a településrész nem rendelkezik magasabb kategóriájú szállodával, amely lehetővé tenné fizetőképesebb turisták fogadását. A szálláshely kínálatban meghatározóak a három csillagos panziók. A szálláshelyek kapacitása Miskolctapolcán és a város más területein összességében és szálláshelyenként is kevés. Nincs lehetőség nagyobb számú turistacsoportok együttes fogadására. Igény mutatkozik nagyobb látogatószámot befogadó konferencia helyszínek kialakítására, amellyel jelenleg sem Miskolctapolca, sem a város más része nem rendelkezik. A vendéglátóhelyek kínálata kielégítő: a legtöbb szálláshely rendelkezik éttermi szolgáltatásokkal. A szálláshelyektől függetlenül is működnek éttermek és vendéglátó egységek. Több turisztikai vonzerő a maga környezetében büfé, vagy vendéglátóhely kialakítását tervezi (Barlangfürdő, Kalandtúra park, Bobpálya). Turisztikai szervezeti rendszer értékelése Miskolctapolca turisztikai szolgáltatói között jelenleg csak részleges az együttműködés, a szolgáltatók többnyire egymástól elszigetelten működnek. A három helyben működő egyesület (Miskolctapolcáért Egyesület, Miskolctapolca Idegenforgalmáért Alapítvány, Miskolctapolcai Kulturális és Sport Egyesület) között sem jellemző egyelőre az együttműködés, a közösen megvalósított tevékenységek. Hiányzik Miskolctapolcán az olyan helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet, amely a fejlesztések irányítását, menedzselését felvállalná, és amely összefogná a jelenleg szétforgácsolódó erőket. A Miskolctapolca turisztikai életére közvetlen hatást gyakorló szervezetek magukban hordozzák a helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet alappillérének lehetőségét. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 12 -

Az interjúk során megkérdezett vállalkozók véleménye szerint Miskolctapolca turizmusát többek között a következő problémák befolyásolják: A városvezetés a szükségesnél kevesebb figyelmet fordít Miskolctapolcára Hiányzik a fejlesztéseket ösztönző és generáló erős városi lobbi A Barlangfürdő korlátozott vízfelülete, területe és a zöldfelület hiánya Miskolctapolca fejlesztésén dolgozó, koordináló, irányító szervezet hiánya Együttműködés hiánya, az egyesületek közötti feszültség Miskolctapolca üdülő-, és lakóterület jellegéből adódó ellentmondás, mint megoldatlan kérdés Hiányos háttér-infrastruktúra Üzemen kívüli épületek (pl. Juno Hotel) Megszűnt szálláshelyek (pl. kemping) Igényes attrakciók, rendezvények hiánya Strandfürdő bezárása A következő fejezetekben a fenti vélemények tartalmát érintjük. 3.2. MISKOLCTAPOLCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 3.2.1. Földrajzi elhelyezkedés, természeti környezet Miskolctapolca Miskolc részeként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bükk hegység lábánál helyezkedik el. Miskolc az ország hét regionális központjának egyike, jelentős gazdasági, közlekedési és kereskedelmi csomópont. Miskolctapolca a természeti szépségekben bővelkedő Hejő-patak völgyében, a Bükk hegység keleti részében található. A Barlangfürdőjéről nevezetes üdülőtelep Miskolc belvárosától 7 km-re, erdőkkel övezett, széltől védett völgyben fekszik. Miskolctapolca és a környezete jelentős természeti potenciálokkal rendelkezik: az Észak- Magyarországi régió természeti kincsei közül kiemelkednek a gyógy-, a hévíz-, és az ásványvízforrások. A régióban található az ország védett területeinek 22%-a, területének 13%-a országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület. A régiót sajátos földrajzi, történeti és kulturális szálak fűzik a határ túloldalához (pl. Aggteleki cseppkőbarlang rendszer, várak, kastélyok). Miskolc területének közel harmada a Bükki Nemzeti Parkban fekszik. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, fokozott védelmet élvező, természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek pl. a Miskolc részét képező Garadnaoldal és a Három-kúti-völgy, a lillafüredi Szent István-barlang felszíne, a Szinva-oldal, a Sebes-víz-völgy, Jávorkút környéke és a Nagy-mező. Miskolctapolca sajátos mikroklimatikus adottságokkal, tiszta levegővel rendelkezik. A feltörő gyógyforrások hozzájárulnak a páradús levegő kialakulásához, amely a kellemes éghajlattal párosulva a növényvilágnak is kedvező életkörülményeket biztosít. Az állatvilág szintén változatosságot mutat: a forrás környéki erdőben honosak a nagyvadak (őz, szarvas, vaddisznó). A településrész helyi jelentőségű védett természeti értékei:4 Miskolctapolca parkrendszere, a Juno Hotel melletti és Szatmári Király Pál utcai mocsárciprus, valamint a miskolctapolcai régi mészkőbánya (Várhegyi felhagyott kőfejtő). Különleges természetmegőrzési terület továbbá a Miskolctapolcai Tatárárok. Veszélyt jelent azonban a dombvidék 4 Nagy Dezső: Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők, Miskolc, 2005. 149-153.oldal Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 13 -

aktív zöldfelületeinek és a völgy túlzott beépítése, amely csökkenti a terület levegőminőségének javítását, öntisztulási képességét. 3.2.2. Megközelíthetőség Miskolc gépkocsival megközelíthetősége jónak értékelhető: Budapest felől az M3-as, illetve az M30-as, Kassa felől a 3-as, Debrecen felől a 35-ös, Ózd felől a 26-os, Sárospatak Vasúton felől a 37-es autóúton közelíthető meg. Miskolc Budapesttől való távolsága 180km. a Budapest Keleti pályaudvarról Miskolcra közlekedő intercity járatokkal, illetve gyorsvonattal érhető el. A város Lillafüredi két pályaudvarral Állami Erdei (Tiszai és a Gömöri) rendelkezik, turisztikai szempontból igen jelentős Vasút, amely Miskolc és Garadna között közlekedik, Lillafüred érintésével. Miskolctapolca és az Egyetemváros határában található továbbá az a jelenleg még kihasználatlan iparvágány, amely a Tiszai pályaudvart Diósgyőrrel köti össze. A városban egy kisebb, repülőtér füves kifutópályával rendelkező található, amely a nagyközönség számára nem elérhető, és a tömegközlekedésben sem játszik szerepet. A legközelebbi repülőtér Mezőkövesd határában van, amely beruházást és fejlesztést igényelne a turisztikai szerepkör betöltéséhez. További kevés kerékpárúttal utasforgalmat lebonyolító rendelkezik. repterek Debrecenben és Kassán fordulnak elő. Miskolc A meglevő útvonal (Miskolctapolca-Avas-Miskolc belvárosa) mellett tervezik a Diósgyőrből Lillafüredre induló kerékpáros útszakasz kiépítését, amely azonban még mindig nem lesz elegendő a kerékpárral közlekedők növekvő igényeinek kielégítésére. Miskolctapolcát Miskolc Tiszai Pályaudvarról a Belvárosig villamossal, majd innen a városrészbe közlekedő buszjárattal lehet elérni. Iskolaidőben ez a járat az Egyetemvárosig igen zsúfolt. A településrész belső közlekedésében parkolás autóval elsősorban nehézségekbe az történő közlekedés jellemző. Miskolctapolca belterületén a ütközik: a Barlangfürdő közelében található parkoló nem elegendő nagyobb létszám befogadására, és az utcák túl keskenyek a járdaszegély menti parkoláshoz. A településrész egy nagyobb kapacitású parkolóval rendelkezik, ez azonban túl messze helyezkedik el a Barlangfürdőtől, és a hozzá közel eső attrakcióktól, így a turisták nagyobb séta megtételére kényszerülnek. Egyes kereskedelmi szálláshelyek is rendelkeznek saját parkolókkal, azonban kerékpárút azok kapacitása sokszor nem éri el az adott szálláshely kapacitásait. A településrészt is összeköti a város más részeivel. A korábbi, az Avast Miskolctapolcával összekötő kerékpárút Miskolc belvárosáig vezető úttal bővült. 3.2.3. Demográfia Miskolc város népessége az ország fogy harmadik és öregszik, legnagyobb aminek oka lélekszámú a születésszám városa csökkenése, A (2006-ban 174 az 416 elöregedés fő). és a fiatal korosztályok jelentős elvándorlása5. A város népessége az 1980-as évek közepéig emelkedett (1986-ban 211 660 fő volt), majd Miskolc nagyipari bázisának megrendülése miatt a népességszám folyamatosan csökkent. A városban az idősek aránya 1990-2005. között 29%-kal nőtt, miközben 41%-kal csökkent a gyermekkorúak (0-14 éves) és 12%-kal csökkent a fiatalok és a fiatal felnőttek (15-39) aránya. 2005-ben a népességfogyás más megyei jogú nagyvárosokkal (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) való összehasonlítás szerint Miskolcon volt a legnagyobb mértékű. Budapesten és Debrecenben nagyobb, Szegeden és Pécsett kisebb volt az elvándorlás mértéke, mint Miskolcon. Az öregedési index 5 Miskolc Város Társadalma és gazdasága, Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága, 2007. január Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 14 -

Miskolc mellett Pécsett és Budapesten a legnagyobb. A természetes fogyás Miskolcon volt a legnagyobb mértékű. Miskolc demográfiai adatainak összehasonlító vizsgálata Város Népességszám Természetes (2005/2001) változása fogyás/szaporulat különbsége lakosra) (ezer Vándorlási különbözet (ezer főre) Budapest 96,5% -4,4% -4,7% 1,37% Debrecen 94,7% 98,8% -4,7% -1,1% -1,2% -1,5% 0,93% 1,2% Miskolc Szeged 101,4% -2,7% -0,3% 0,94% Pécs 96% -3,1% +1% 1,2% 1. Táblázat: Miskolc demográfiai adatainak összehasonlító vizsgálata Forrás: KSH, 2001, 2005. Öregedési index (65/14 évesek) Miskolctapolcán ellenére több területen a városra is pozitív általánosan változások jellemző tapasztalhatók: kedvezőtlen bár demográfiai a természetes folyamatok is jelentkezik, kevésbé jellemző az elöregedés, a bevándorlások magas száma fogyás pedig itt Miskolctapolca vonzó lakhely jellegét jelzi. A városrész lélekszáma 2007-ben 2845 fő volt, Miskolc lakosságának 1,6%-a. A településrész népességszámának változását 2002-2007. között növekedés jellemezte (+6%). A lakosság korösszetételében 2002-höz képest mérsékelt változás történt: 2007-ben 13,7% a 0-14 évesek aránya, 32% a 15-39 évesek aránya, 38,5% a 40-65 évesek aránya, 15,6% a 65 év felettiek aránya, azaz a városra jellemző erőteljes elöregedés Miskolctapolcán nem érzékelhető. Miskolctapolca lakosságának korösszetétele (2002-2007) Évek 0-14 évesek 15-39 évesek 40-65 évesek 65 év felettiek Összesen 845 2007.08.15 391 913 1 097 444 802 2006.01.01 381 894 1 098 429 797 2005.01.01 389 901 1 073 434 756 2004.01.01 396 926 1 040 394 707 2003.01.01 363 914 1 009 421 2681 2002.01.01 359 889 1 007 426 2. Táblázat: Miskolctapolca lakosságának korösszetétele Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal gyűjtése A településrészre beköltözők száma nagyobb, mint az elköltözők száma. Az elmúlt 5 évben a vándorlási különbözet pozitív volt, amely a természetes fogyás mértékét is kompenzálni tudta, így a településrészen növekedett a népességszám. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 15 -

Miskolctapolca természetes változása, vándorlási különbözete (2002-2007) Év Születés Halálozás Természetes változás Beköltözők Elköltözők Vándorlási különbözet -2 45 2007.08.15-ig 15 17-24 150 105 29 2006 16 40-4 133 104 45 2005 24 28-9 175 130 58 2004 18 27-23 200 142 49 2003 18 41-4 189 140 39 2002 19 23 150 111 3. Táblázat: Miskolctapolca természetes változása, vándorlási különbözete Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal gyűjtése 3.2.4. Gazdasági jellemzők után A rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás Borsod-Abaúj-Zemplén megye két vezető iparága munkanélküliséget az ipari termelés (nehézipar és a bányászat) leépült, ezáltal visszaesett, amely nagymértékű befektetés révén fejlődött, Miskolc számos új eredményezett. Az utóbbi évtizedben Miskolcon és több olyan iparág ipar is a letelepedett, legnagyobb amelynek foglalkoztató eddig nem volt hagyománya. Bár még mindig az (2005-ben 21,7% szektor megnőtt a szolgáltató foglalkoztatott), az utóbbi években a trendeknek megfelelően jelentősége. 2006-ban Miskolcon 22 755 vállalkozást regisztráltak (megyei adatok 40,6%-a), amely a város megyén belüli hangsúlyos helyzetét jelzi. Miskolcon 2006-ban a társas vállalkozások 41,3%-a az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások területén, 18,7%-a a kereskedelem és a javítás ágazatban tevékenykedett 6. A város jövője szempontjából meghatározó jelentőségű az autópálya kapcsolat, és a korábbi kihasználatlan iparterületek hasznosítása. A megye és a régió K+F tevékenységében Miskolc szerepe igen hangsúlyos. Annak ellenére azonban, hogy a Miskolci Egyetem a hazai tudományos kutatás és fejlesztés jelentős bázisa, az egész régió részesedése az ország K+F tevékenységéből viszonylag alacsony. munkanélküliek 2004-től a száma növekvő tendenciát mutat a megyében. 2006-ban 32,1 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, amely az észak-magyarországi régió 62%-a. második A megyében regisztrált munkanélküliek aránya 2006-ban 12% volt, amely 2006-ban a legmagasabb aránya a megyében érték volt élő munkanélküliek az Miskolcon munkanélküliek országban. 2005-ben 28,7%-a a volt. regisztrált Miskolctapolcán meg, turizmus annak lehet üdülő- és zsáktelepülés jellege miatt az ipar nem honosodott kitörési így a az egyetlen munkahelyteremtő és befektetés ösztönző pont. Jelenleg a vállalkozások jelentős részét a szállásadók adják. A településrész gazdaságilag aktív lakossága a város más területeire jár dolgozni. Miskolctapolcán nem jellemző a munkanélküliség. 6 Gazdaság, www.miskolc.hu Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 16 -

3.2.5. Településhálózat, területhasznosítási szabályok Miskolctapolca Turisztikai fejlesztési koncepció Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Az 1945-ben közigazgatási értelemben létrehozott Nagy-Miskolc több, mint négyszeresére növelte a város területét. Ezáltal létrejött egy különleges és sajátos városszerkezet, amelyben nemcsak az egyes városrészek építészeti arculata és kulturális öröksége tért el, hanem társadalmi összetétele, foglalkozási- és képzettségi struktúrája is. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése IX-210/96.146/2006. sz. határozat alapján összesen 14 településrészi önkormányzattal Miskolctapolca is Miskolc városrésze, így önkormányzatot hozott is létre. rendelkezik, amelynek taglétszáma 6 fő. Általános feladatai közé tartozik a településrész és a város érdekei közötti összhang megteremtése, a településrészi állásfoglalások kialakítása, képviselete, a lakosság tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, az együttműködés a területen tevékenykedő egyéb szervezetekkel, és a közcélú önkéntes munka szervezése. Miskolc város szabályozási terve a város területén kijelöl rendeltetési (beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek), építési (belvárosi, polgárvárosi, kertes, kistelepülési, présházas (pincés) és vegyes (telepszerű) karakter típusok), környezetvédelmi (zaj elleni védelem, levegőminőség szabályozás, felszín alatti és felszíni vízvédelem zónák), értékvédelmi (település értékvédelem, táj- és természetvédelem zónák), tilalmi és korlátozási zónákat. 7 Miskolctapolca lakó- és üdülőzónának egyaránt minősül. A településrészi karakterben bár folyamatosan nő a lakóingatlan célú beépítések aránya - még mindig meghatározóbb az üdülőhely jelleg. A településrészi karakter főbb részei: 15% lakóterület, 40% komplex hasznosítású, korábban zártkerti besorolású terület (jellemzően kiskerti gazdálkodás és aktív kikapcsolódás), és mintegy 35% természetközeli jellegű, vagy aktív zöldfelület. 8 Az üdülőhely- és a lakóhely funkciók keveredéséből származó helyzet a fejlődés gátját jelenti, feloldása szükségszerű. 3.2.6. Városképi adottságok A 6 ha-os miskolctapolcai ősparkrendszer változatos telepített növényzete és a tó egymással összefüggő egységet alkot, jól illeszkedik az azt körülvevő természeti környezetbe. Néhány évvel ezelőtt az Ősparkban található jelentősebb fákat a fajról szóló tájékoztatási táblákkal látták el. A park értékének megóvása szempontjából szükséges az Őspark rehabilitációja, a Barlangfürdő melletti terület parkosítása, valamint a közparkok, sétányok folyamatos fejlesztése. Miskolctapolca és a város más közterületeinek és parkjainak karbantartását a Miskolci Városgazda Kht. látja el. A szervezet tervezi az Őspark rehabilitációját, a közparkok fejlesztését és a miskolctapolcai Hejő-liget fejlesztését. A lakosság összetételében az elmúlt évtized során jelentős változások történtek, amelynek következtében ma legnagyobb arányban a tehetősebb lakosság él Miskolctapolcán. A 7 Miskolc Megyei Jogú Város Szabályozási Terve és Építési Szabályzata, Budapest, 2006 november, 6-12.oldal 8 Nagy Dezső, Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők, Miskolc 2005, 17.oldal Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 17 -

lakosság által épített lakóházak jellemzően magas árfekvésű, és nehezen értékesíthető 9 ingatlanok. A településrészen összesen 750 lakóház van, amelyek között jellemző az esztétikus épületek magas aránya. 3.2.7. Közművek Miskolc közművesítettsége a többi megyeszékhelyhez viszonyítva is jó. 2005-ben a lakások közel 99%-a kapcsolódott közüzemi vízvezetékhez és csaknem 90%-a közcsatornához. A telekommunikáció terén az ország valamennyi székhelyén magasabb a mutató értéke, mint Miskolcon. A miskolci lakások háromnegyede, a megyei lakások csaknem fele rendelkezik kábeltelevíziós szolgáltatásokkal. Közműszolgáltatók közé tartozik Miskolcon a MIVÍZ Zrt., a TIGÁZ Zrt., az ÉMÁSZ Zrt. Miskolctapolcán található a MIVÍZ Zrt. legnagyobb ivóvíztermelő kútja, amelynek kiemelt szerepe van a város ivóvízellátásában: a víztermelés közel 60%-át ez a kút szolgáltatja. A településrész közműrendszerét korábban az üdülőterületekre szabva építették ki. A lakófunkció növekedésével szükséges a közműszolgáltatások további fejlesztése (pl. az illegális hulladéklerakás megszüntetése, a rongálások következtében bekövetkező részleges áramkimaradások megszüntetése, stb.). 10 3.2.8. Önkormányzati vagyongazdálkodás, ingatlanvagyon Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi gazdálkodásáról szóló zárszámadása 59.188.080 ezer Ft bevételt és 58.859.358 ezer Ft kiadást állapított meg. Az önkormányzat 2006. évi pénzmaradványa 1.119.873 ezer Ft volt, amelyből a vállalkozási 2007. évi költségvetésének tevékenység eredménye 54.926 ezer Ft. Az önkormányzat 3.800.000 bevételi főösszege ezer Ft, A hiány összege 44.116.496 ezer Ft, kiadási főösszege 47.916.496 ezer Ft. amelyből a működési hiány 1.400.000 ezer Ft-ot, a felhalmozási hiány pedig 2.400.000 ezer Ft-ot tesz ki. 11 Miskolc önkormányzatának költségvetésében beruházásokra szánt összeg a kiadások a mintegy 20%-át kiadások 30%-át oktatásra teszi ki. A város a mintegy fordítja. A kimutatni. turisztikai fejlesztésekre fordított forrásokat nehéz közvetlenül, vagy közvetett módon a (2006-ban például az önkormányzat 60 millió Ft-ot, 2007-ben 30 millió Ft-ot fordított turizmusra és marketingre, illetve 2006-ban 140 millió Ft-ot fordított az Operafesztivál megrendezésére, és 25 millió Ft-ot az Idegenforgalmi Alapra). A Barlangfürdő több lépcsőben, Európai Uniós támogatásokból megvalósuló fejlesztéséhez, bővítéséhez (4,7mld Ft beruházás) Miskolc város önkormányzata biztosította az önerőt. 12 2004-2006. között idegenforgalmi Miskolc város adó iparűzési adó költségvetésében a helyi adófajtákon belül az 9,2%-kal, az jelentősen, 67%-kal növekedett. 13 Az önkormányzat 2006. évi gazdálkodásáról szóló zárszámadása alapján az iparűzési adó a bevételek 8%-át jelenti. Az iparűzési adó meghatározott részéből képzett céltartalék felhasználható többek között a közterületek- és parkok, az út-, a járda- és a közműhálózat, stb. felújítására, fejlesztésére. Az 9 Interjú alapján 10 Interjúk alapján 11 Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/2007. (IV. 19.) számú rendelete az önkormányzat 2006. évi zárszámadásának elfogadásáról, www.miskolc.hu 12 Interjúk alapján 13 Miskolc MJV adatszolgáltatása alapján Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 18 -

idegenforgalmi adó a jelentősebb növekedés ellenére a bevételek elenyésző részét teszi ki. Az adónem mértéke 2006-ban 300 Ft/fő/éj volt. Miskolc Megnevezés M.J. Város Önkormányzatának 2004 helyi adó bevételei 2005 (ezer Ft-ban) 2006 Iparűzési adó 4.525.272 4.515.666 4.944.898 Idegenforgalmi adó 4. Táblázat: Miskolc MJV Önkormányzatának helyi adó bevételei Forrás: MMJV adatszolgáltatása 38.949 53.486 65.013 Miskolc város önkormányzata 2006-ban létrehozta az Idegenforgalmi Alapot, amelynek célja az idegenforgalmi adóból befolyt összeg egy részének közvetlenül a turizmusban érdekelt miskolci vállalkozásokhoz pályázati rendszer keretében történő visszajuttatása. 2006- ban a költségvetésben meghatározott keretösszeg 25 millió forint volt 14. Az Alapot öt turisztikai célterület megvalósítására lehet fordítani. 2007-ben a Miskolc városi költségvetés 1 millió forint működési összeget állapított meg Miskolctapolca Településrészi Önkormányzatának részére, amelynek felhasználásáról a településrészi önkormányzat dönt. A keretösszeg felhasználható városüzemeltetési feladatokra, a város környezetének javítása érdekében közmunka-, vagy közcélú munka szervezésére, a részönkormányzat területén működő intézmények támogatására, pályázati önrészre, közösségfejlesztő programok támogatására, a választókerületi alap támogatására. Miskolctapolcán önkormányzati tulajdonban levő intézmények, ingatlanok és területek: az általános iskola, az óvoda, a körzeti orvosi rendelő, a Barlangfürdő, a Csónakázó-tó, a Strandfürdő területe, a Kalandtúra Park területe, Hejő-liget és részben a Bobpálya területe. 3.2.9. Jogszabályi környezet Jelen koncepciót érintő jogszabályi környezet kiemelkedően fontos, releváns elemei a projekttervezés jelenlegi előkészítettsége alapján az alábbiakban foglalhatók össze (felsorolásszerűen): Európai Uniós támogatási források felhasználására vonatkozó rendeletek: 255/2006. (XII.8.) Kormányrendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól A fejlesztési koncepciót érintő önkormányzati rendeletek, határozatok: IV-117/70.823/2005. sz. határozat 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Városfejlesztési Stratégia és Operatív Program Miskolc Megyei jogú Város Szabályozási Terve és Építési Szabályzata, 2006. Miskolc Megyei Jogú Város Településszerkezeti terve, 2006. 14 Tájékoztató a 2006. évi idegenforgalmi feladatterv teljesítéséről. Javaslat a 2007. évi turizmus-marketing feladattervre, Miskolc MJV Közgyűlési anyag, 2007 Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 19 -

IX-210/96.146/2006. sz. határozat, településrészi önkormányzatok létrehozása II-37/95.346/2006. sz. határozat a településrészi önkormányzatok utca szerinti lehatárolását a melléklete ill. a korábbi településrészi lehatárolások szerint hagyja jóvá Az 57/2004.(XII.17). sz. és a 27/2005.(VII.7.) sz. rendeletekkel módosított 22/2004.(VII.6.)sz. rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről 45/2002.(XII.23.) sz. rendeletével módosított 30/ 2002 (IX.9.) sz. rendelete a Miskolc Tapolcai felhagyott Várhegyi Kőbánya helyileg védett természeti területté nyilvánításáról 3.2.10. Életminőségi tényezők 3.2.10.1. Kulturális élet A településrészen három civil szervezet működik: a Miskolctapolcai Kulturális és Sport Egyesület, a Miskolctapolca Idegenforgalmáért Egyesület, és a 2007. nyarán alakult Miskolctapolcáért Egyesület. Szintén 2007. nyarán alakult a Miskolc és Térsége Turizmusáért Egyesület. A szervezetek célja a település közösségi identitásának, és turisztikai fejlődésének elősegítése. (A szervezetek tevékenységének bemutatását ld. a turisztikai szervezeti rendszer c. fejezetben.) A település egyesületei és rendezvényszervezői a programkínálat bővítésével azt kívánják elérni, hogy a jelenleginél több vendég látogasson Miskolctapolcára, és több időt töltsön el. 2007-ben Miskolctapolcán a nyár folyamán különböző típusú rendezvények szervezésére került sor, mint pl. bábelőadások, humorszínpad, utcazenészek programja, stb. Az Akropoliszon 6 alkalommal szerveztek programot. A korábbi rendezvények közül a sikeresen működő Vízi Karnevál és a Zene- és Fényfesztivál finanszírozási forrás hiányában nem került megrendezésre. A jelenleg megrendezésre kerülő rendezvények: Nyári Szabadtéri Esték Nyári Sétány Fesztivál Sunset Beach Szent Benedek Ünnep Miskolctapolcai Fürdő-Esték Alkalmi jelleggel egyes városi rendezvények helyszíne Miskolctapolca (pl. Kocsonyafesztivál, Regimentfeszt) A szállásadók, a turisztikai rendezvények szolgáltatók, zavarják zajosnak tartja a és a turisták jelentős része A látogatók környéket, szerintük a a pihenni vágyókat. a jelenleg megrendezésre programokat, az kerülő esti igényes - többnyire hiányolják a színvonalas programok szórakozási ellenére lehetőségeket. is A településrész nem mentes a vandalizmustól, amely mind a településkép vonatkozásában, mind a rendezvények látogatása állnak terén kedvezőtlen rendelkezésre hatást a rendezvények szervezésére nem gyakorol szükséges a infrastrukturális turistaforgalomra. A feltételek: nincsen elegendő öltöző, kevés a nyilvános illemhely, parkoló, stb.. Az önkormányzat a Miskolctapolcáért Egyesület számára a rendezvények szervezésére és a rendezvények infrastruktúrájának megteremtésére költségvetéséből forrásokat biztosít. 15 15 Interjúk alapján Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 20 -