Az Innovatív Turizmus Klaszter Stratégiai Terve 2011-2015 Készítették: Dr. Herbály Katalin Katona Ilona Mondok Anita Szívós László
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 4 1. A stratégia meghatározó külső keretei... 5 1.1. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS)... 5 1.2. Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (MNSR)... 5 2. A klaszter működési környezete, az Észak-Alföld statisztikai régió... 6 2.1. Gazdasági környezet... 6 2.2. Társadalmi környezet... 7 2.3. Közlekedési infrastruktúra... 8 2.4. Természeti környezet... 8 2.5. Turizmus a vizsgált régióban... 9 2.6. A régió érvényben lévő turizmusfejlesztési stratégiájának súlypontjai... 10 3. A régió SWOT-elemzése... 11 3.1. Erősségek... 11 3.2. Gyengeségek... 11 3.3. Lehetőségek... 12 3.4. Veszélyek... 13 4. A klaszter célrendszere... 14 4.1. A Klaszter jövőképe... 14 4.2. A Klaszter céljai... 14 4.2.1. Rövidtávú célok... 14 4.2.1.1. Előadások, konferenciák, tanulmányutak, üzletember találkozók szervezése 15 4.2.1.2. Benchmarking klubok szervezése... 15 4.2.1.3. Projektgenerálás... 15 4.2.1.4. Trendkutatás, marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, képzések. 15 4.2.1.5. A klaszterhez kapcsolódó információs tevékenység... 16 4.2.2. Hosszú távú célok... 16 4.2.3. Számszerűsített célok... 16 5. Feladat- és ütemterv (cselekvési terv)... 17 5.1. A rövidtávú célok elérését szolgáló feladatok részletesen... 17 5.1.1. Klaszter menedzsment szervezet létrehozása... 17 5.1.2. Közös beruházások, eszközbeszerzések... 17 5.1.3. Humánerőforrás fejlesztés, képzések... 17 5.1.4. K+F fejlesztések... 18 5.2. A hosszú távú célok elérését szolgáló - tématerületeken belül tervezett - feladatok... 18 5.2.1. Tématerület 1.... 18 5.2.2. Tématerület 2.... 19 5.2.3. Tématerület 3.... 19 5.2.4. Tématerület 4.... 20 5.2.5. Tématerület 5.... 20 6. Kockázatelemzés... 22 6.1. Piaci kockázatok... 22 6.2. Szakmai kockázatok... 22 7. Költségterv... 24 2
7.1. Klasztermenedzsment felállítása és működtetése... 24 7.2. Nyomtatott hirdetési anyagok készítése és terjesztése... 25 7.3. Webportál üzemeltetése... 25 7.4. Konferencia szervezése... 26 7.5. Oktatási tevékenység... 26 7.6. Tanácsadási tevékenység... 26 7.7. Tagdíjbefizetések bevétele... 27 3
Vezetői összefoglaló A turizmus fejlesztése az egyik olyan eszköz a régió számára, amely reális alapokon nyugszik. Az Innovatív Turizmus Klaszter célja, hogy előmozdítsa a Szolnoki Főiskola, a turisztikai vállalkozások, szervezetek, az intézmények és a helyi gazdasági szereplők közötti, klaszter formában megvalósuló együttműködést. Ezen belül kívánatos, hogy a klaszter lehetőséget biztosítson az Észak-alföldi régióban működő turisztikai vállalkozások versenyképességének jelentős növelésére. Indokolt az is, hogy a klaszter tevékenysége révén a Szolnoki Főiskola és a tagok között egy partneri viszonyon alapuló hálózati szerveződés, együttműködés jöjjön létre, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit és válaszokat ad a gazdaság kihívásaira is. Célkitűzésként fogalmazódott meg továbbá az új kooperációs lehetőségek feltérképezése, közös pályázatok, K+F projektek kidolgozása, a humán erőforrás fejlesztése, a kapcsolódó képzések megvalósítása, kutatási-, fejlesztési- és szolgáltatási tevékenységek menedzselése, valamint a közös érdekérvényesítés koordinálása. Az induló klaszterhez kezdetben turisztikai tanácsadó cégek, szolgáltatók, informatikai- és egészségügyi vállalkozások csatlakoztak a régió mindhárom megyéjéből, majd a taglétszám kibővült a turizmus területén tevékenykedő szakmai szervezetekkel, falusi turizmus egyesületekkel, önkormányzatokkal. A klaszter a fent említett feladatokhoz kapcsolódóan hosszútávon az alábbi tevékenységek megvalósítását is biztosítja: - a spin-off és start-up vállalkozások támogatása, valamint klaszterbe integrálása, - trendkutatás, lehetőségek feltérképezése, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, - benchmarking klub működtetése, - előadások, konferenciák, tanulmányutak, kiállítások és üzletember találkozók szervezése - a klaszter tevékenységéhez kapcsolódó adatbázis létrehozása és ennek alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára, - marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, közös arculat kialakítása, PR- és reklámanyagok készítése (pl. konferencia mappa), igényfeltáró kutatások, - projekttervek - közös (pl. informatikai) beszerzések, szolgáltatások támogatása, - tájékoztató füzetek kiadása - weblap működtetése A különböző együttműködési formák nemcsak lehetőségként, de szükségként is jelentkeznek akkor, ha egy-egy térség gazdaságának hatékony fejlesztése fogalmazódik meg célkitűzésként. Különös hangsúlyt kap ez a tevékenység az Észak-alföldi régió esetében, amikor a felsőoktatási intézmények is bekapcsolódnak ebbe a munkába. A Szolnoki Főiskola gesztorsága mellett megalakult Innovatív Turizmus Klaszter is megteremtette azokat a kereteket, amelyek lehetővé tették/teszik a fent nevezett közös célok megvalósítását. 4
1. A stratégia meghatározó külső keretei 1.1. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS) A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS) a turizmus ágazat fejlesztésének alapdokumentuma, így az Észak-alföldi régió Turizmusfejlesztési Stratégia elkészítéséhez felhasználásra kerültek annak tartalmi és strukturális elemei, valamint a fejlesztési prioritások is. A stratégia fő célja az életminőség javítása a turizmus által. (6. o.) Ez a cél a régiós turizmusfejlesztési stratégiájában is megjelenik, a régió adottságaira és a régió fejlesztési koncepciójában meghatározott célokra adaptálva. A NTS céljai és az ezek eléréséhez szükséges eszközök: emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés, a turistafogadás feltételeinek javítása, attrakciófejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés, hatékony működési rendszer kialakítása, horizontális célok. A fenti cél- és eszközrendszer alapján történt a regionális turizmusstratégia cél- és eszközrendszerének meghatározása. A magyar turisztikai szektor elsődleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme. (25. o.) A régió turizmusában a vezető termék szintén az egészségturizmus. További nemzeti szintű termékfejlesztési prioritások az örökségturizmus és a kongresszusi turizmus, amelyek a jövőben, a régióban is sikeres turisztikai termékek lehetnek. A stratégiában a humánerőforrás, valamint a működési rendszer kialakításánál az ágazati stratégia is beépítésre került. 1.2. Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (MNSR) A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret releváns elemeit az alábbi kiemelések tartalmazzák: A gazdaságpolitika fő célja a modernizáció, a felzárkózás, mind a gazdasági teljesítményeket, mind a foglalkoztatás emelése szintjét, mind pedig az emberek életkörülményeit tekintve. Ez a cél csak az EU-átlagnál gyorsabb, tartós növekedési ütemmel jellemezhető, fenntartható fejlődési pályán érhető el. (29. o.) A földrajzi adottságok szintén kedvezőek a mezőgazdaság és élelmiszeripar, illetve az egészségturizmus számára is (40. o.) A területi kohézió eléréséhez szükséges a térségi versenyképesség javítása: a főbb turisztikai térségek megerősítése révén (47. o.) 5
2. A klaszter működési környezete, az Észak-Alföld statisztikai régió Az Észak-alföldi régió az ország keleti felének délnyugati-északkeleti irányban hosszan elnyúló térsége. Három országgal Ukrajnával, Romániával és egy kis szakaszon Szlovákiával határos. Területe közel 18 ezer km 2, lakónépessége 2008. január 1-jén 1 millió 502 ezer fő volt; az ország területének 19%-át foglalja el, népességének pedig 15%-át adja. A települések száma a régióban 389, ebből jelenleg 64 városi rangú, melyeknek több mint 10%-a az utóbbi években lett város. Az ország településeinek 12%-a található az Észak-Alföldön, a települések átlagos népességszáma az országos vidéki átlagot 48%-kal meghaladja. A városok lakónépessége megközelíti a 970 ezer főt, ami a régió össznépességének 64%-a, a régió városlakóinak több mint négytizede Hajdú-Bihar megyében él, amiben meghatározó a 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecen város. 2.1. Gazdasági környezet Az ország regionális kettészakadottsága az elmúlt években nem csökkent. A leszakadó régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl) 2007-ben az EU-27 20 legszegényebb régiója közé tartoztak az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-adatok alapján, miközben Közép-Magyarország teljesítménye eléri az európai átlagot. Legalább ekkora a régiókon belül az egyes kistérségek fejlettsége, illetve jövedelmi viszonyai közötti szakadék. Az Észak-Alföld az ország második legnagyobb, másfél milliós lakosságával a központi után a legnépesebb régiója. A négy kevésbé fejlett magyarországi régió egyike, de a legtöbb mutató alapján ezek között is a legtöbb hátránnyal sújtott. Az egy főre eső GDP-mutató szerint az utolsó, és 27 kistérsége közül mindössze kettőt soroltak a kutatók a Dinamikusan fejlődő kategóriába (debreceni, szolnoki), egyet a Fejlődő kategóriába (nyíregyházi), mindössze kettőt a Periférikus kategóriába (jászberényi, kunszentmártoni) és az összes többit a Leszakadó kategóriába. A mezőgazdaság mindhárom megyében továbbra is fontos szerepet játszik, de egyelőre kevéssé versenyképes. A régió kevéssé iparosodott, de az ipari termelés 2000 óta az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt nemcsak a régió egészében, de külön-külön a három megyében is. Az Észak-alföldi régióban 26 ipari park található, amelyek száma arányaiban nem alacsony (az ország 179 ipari parkjának 14,5%-a), de a kapacitáskihasználtság néhány kivételtől eltekintve (Debrecen, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Nyíregyháza) gyenge. A K+F országosan is fontos centruma Debrecen, de a régióban a K+F összefonódása a gazdasággal gyenge. A KSH 2008-as évre vonatkozó adatai szerint az országban regisztrált gazdasági szervezetek 15%-a van az Észak-alföldi régióban. Ezen belül a hazai egyéni vállalkozók közel 1/5-e 6
(18,8%-a) a régióban regisztrált. Bár a régió munkanélküliségi rátája a 90-es évek óta jelentősen csökkent, de még így is az utolsók között van a foglalkoztatottság vonatkozásában. 2.2. Társadalmi környezet A térség lakosságának természetes szaporodása sokkal kedvezőbb képet mutat, mint bármelyik másik régióé. Évtizedek óta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik kiugróan a legmagasabb születési rátával, de a másik két megye mutatója is meghaladja az országos átlagot. Bár a halálozási ráta szintén kedvezőbb az országosnál, ezen mutatók sem elegendőek a népesség újratermelődéséhez, ezért a régió népessége is fogy, bár sokkal mérsékeltebben, mint az országos átlag! A születési ráta viszonylag magas értéke részben az itt jelenlévő nagyszámú (a teljes régióban mintegy 130 000 fő) és magas természetes szaporodással rendelkező roma népességnek köszönhető. Az országos átlagot meghaladó születési "többletet" a legnagyobb arányú roma kisebbséggel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy 30-40%-ban magyarázza ez a tényező, a különbség másik jelentős része a régió nem roma népességének az országost meghaladó gyermekvállalási hajlandóságára vezethető vissza. A relatíve kedvező természetes szaporodással szemben az Észak-Alföld vándorlási egyenlege mindig is a legrosszabbak közé tartozott. Legendásan sokan ingáznak, vagy költöznek végleg el innen a fővárosba és a környező nagyvárosokba, mert a munkalehetőség mindig is kevesebb volt a szükségesnél. Az utóbbi években a régióban - a vándorlást is számításba véve - már nincs olyan kistérség, amelynek növekedne a népessége. A fentieknek megfelelően az Észak-Alföld népességének korösszetétele is jóval fiatalabb, mint az országos átlag. A gyermekkorú népesség (0-14 évesek) aránya 19,4%, ami a régiók közt a legmagasabb (az országos átlag 17,1%). A 20-39 éves népesség aránya átlagos, míg a középkorú és az idős népesség aránya alacsonyabb, mint Magyarország egésze esetén. Az átlagos életkor is alacsonyabb (36-37 év), mint az országos (38-39), viszont a születéskor várható élettartam csaknem fél évvel elmarad az országostól. Ezen összetevők alapvetően meghatározzák a régió munkaerő-piaci helyzetét, amit az alacsony iskolai végzettség és a folyamatosan növekvő munkanélküliség jellemez. A gazdaságilag aktívak az Észak-Alföldön csak 48,3%-át adják az össznépességnek, szemben az országos 53,5%-kal. Közöttük - miként a teljes népességre vonatkozó iskolázottsági mutatók esetén is - magasabb értékkel szerepelnek a 8 általánost sem, illetve a 8 általánost és a szakmunkásképzőt végzettek. A felsőfokú végzettségűeket, kivéve az egyes iskolai végzettségi csoportok gazdasági aktivitása is rendre alacsonyabb a régióban az országos átlagnál. 7 Az Észak-Alföldön a teljes népességnek mindössze 32,9%-a foglalkoztatott (az országos átlag 38,3%). Ez tehát azt jelenti, hogy jelenleg egy keresőnek több mint 3 ember eltartásáról kell gondoskodnia. A kép Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőtlenebb, ahol az aktivitási ráta extrém alacsony. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők
száma (közel 40 000 fő) az ország többi régiójával összehasonlítva itt a legtöbb; a régión belül a jövedelempótló támogatásban részesülők közel fele Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. Az Észak-alföldi régió mindhárom megyéjében a munkanélküliség hivatalos elismerése óta (1987) folyamatosan és magasan az országos átlag felett van az állástalanok aránya. A rossz foglalkoztatási helyzet a régió összetett gyökerű elmaradottságának egyik legfontosabb következménye, ugyanakkor tartóssá válása, illetve a munkanélküliek tömeges megjelenésének következményei (társadalmi devianciák, elszegényedés stb.) miatt maga is az elmaradottság egyik fő tényezőjévé, strukturális elemévé vált. A munkanélküliség csökkenésének üteme itt alig haladja meg az országos átlag felét. 2.3. Közlekedési infrastruktúra Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll, a fajlagos mutatók szempontjából ugyanakkor az utolsó előtti helyet foglalja el. Az úthálózat útjelleg szerinti megoszlását vizsgálva az egyik legfeltűnőbb sajátosság a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak igen alacsony aránya, bár az átadott új szakaszok (Görbeháza Nyíregyháza, Görbeháza Debrecen) javítják az érintett települések megközelíthetőségét. Elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megye számára jelent problémát, hogy a régió egyik közlekedési (és áruszállítási) főtengelyét jelentő 4-es sz. főút 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késlekedik, illetve megközelítését hátrányosan érinti a hiányzó M4-es autópálya is. A régió Budapesttől számított leghosszabb elérési idővel rendelkező részei a keleti országrész határterületein találhatóak, amelyeknek a fővárostól számított elérési idejük ugyan tetemes (150 210 perc), ám az egészségturizmus szempontjából jelentős keleti (román, ukrán) piacokhoz a legközelebb esnek. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti, a villamosított és az automata biztosítóberendezéssel ellátott vonalak aránya azonban az országos átlag alatt marad. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. Jelenlegi forgalmának döntő részét nemzetközi turisztikai charterjáratok adják. 2.4. Természeti környezet Az Észak-alföldi régió egész területe az Alföld nagytáj része. A területen a felszíni formák jelentős része síkság jellegű. Az Észak-alföldi régió Magyarország középső, keleti, északkeleti részén fekszik, ennek következtében éghajlata nedves kontinentális, száraz kontinentális éghajlatra jellemző vonásokkal. Területén található az ország legnagyobb évi közepes hőingással (Hortobágy) és legalacsonyabb évi közepes csapadékmennyiséggel (Nagykunság délkeleti része) jellemezhető vidéke. Az Észak-alföldi régió vízrajzi tengelye a kis esésű és szélsőséges vízjárású Tisza. Legjelentősebb mellékfolyója a Szamos, amely a régió keleti részén torkollik a Tiszába. A további lényeges mellékvízfolyások: Túr, Zagyva, Berettyó és Körösök. A folyók vízjárását elsősorban a táplálóterületek éghajlata határozzák meg, jóllehet a kontinentális vonások az uralkodók. 8
Eredeti állapotában az Alföld állóvizekben gazdag volt. A lecsapolás után viszont az állóvizek területi részesedése messze az országos átlag (2%) alá esett vissza, annak felét sem éri el. De a régióban található az ország második legjelentősebb állóvize, a Tisza-tó, amelynek vízminősége döntően kiváló, azonban problémát okoz a feliszapolódás, valamint az algásodás, a sulyom elszaporodása. Sajátos helyzetűek a Tisza-menti holtágak, amelyek állapota rendkívül különböző. Értékük nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A régió nemzetközileg is jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, amelynek oka, hogy itt a geotermikus gradiens 100 méterenként 7-8 C, így a harmad- és negyedidőszaki rétegekből kitermelhető víz hőmérséklete 40-65 C. A termálvízkészlet legfontosabb hasznosítási módját a gyógy- és termálfürdők jelentik (Hajdúszoboszló, Debrecen, Cserkeszőlő, Berekfürdő, Szolnok stb.). Egyre növekvő a minősített gyógyvízzel rendelkező fürdőhelyek száma. Növényföldrajzilag a Pannóniai Flóratartomány a Holarktikus Flórabirodalom, azon belül a közép-európai flóraterület része. Az Alföld flóravidékén 7 flórajárás különíthető el, ezek egyike az Észak-Alföld flórajárás. 2.5. Turizmus a vizsgált régióban A turizmus interszektorális jellegéből adódóan számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van, amelynek részesedése a régióban az országos átlagnál magasabb. Megállapítható tehát, hogy a régió gazdaságában a turizmus az országos átlaghoz képest magasabb értékkel bír, ezáltal jelentősebbnek tekinthető. A régió Magyarország turizmusában betöltött jelentős szerepére mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók közötti megoszlása: az Észak-alföldi régió 10,4%-kal részesedik, mellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság a régió turizmusát is érzékenyen érinti, amely a turizmus jelenleg rendelkezésre álló 2009-es mutatóiban is nyomon követhető. A válság elsősorban a kereskedelmi szálláshelyekre volt negatív hatással, amelyet a kapcsolódó vendégforgalmi adatok alakulása jól érzékeltet. A régió kereskedelmi szálláshelyein főszezonban (július augusztus) mind a vendégek száma, mind pedig az eltöltött vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest 2009-ben visszaesést mutat a 2008-as adatokhoz viszonyítva. A vendégek számát tekintve a visszaesés mértéke augusztus hónapra vetítve meghaladta a 13%-ot (13,45%), a vendégéjszakáknál ugyanez az adat közel 13%-os volt (12,9%). A vendégforgalmat elemezve megállapítható, hogy a gazdasági válság negatív következményei elsősorban a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban követhetőek nyomon. A Központi Statisztikai Hivatal jelenleg rendelkezésre álló- adatai alapján az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyein 2010. január október közötti időszakban 483 702 vendéget, és 1 446 972 összes vendégéjszakát regisztráltak. Az előző év azonos időszakához képest a belföldi vendégéjszakák számában +0,3 %-os emelkedés, a külföldi vendégéjszakák számában viszont 1,6 % -os csökkenés realizálódott. A belföldi vendégéjszakák aránya 67 % az összes vendégéjszakához viszonyítva. 9
A régió három megyéje eltérő teljesítményt tud felmutatni. Míg Hajdú-Bihar megyében + 1,1 %-os bővülés történt az összes vendégéjszaka számában, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2,7 %-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig - 4,4 % csökkenést jelez a KSH. A régió legjelentősebb vendégforgalmat lebonyolító települései az összes vendégéjszaka sorrendjében: Hajdúszoboszló (684 850 vendégéj), Debrecen (263 053 vendégéj), Nyíregyháza (105 884 vendégéj), Cserkeszőlő (78 795), Szolnok (55 566 vendégéj), Jászapáti (21 022 vendégéj), Kisvárda (18 428 vendégéj), Hortobágy (16 148 vendégéj), Vásárosnamény (15 921 vendégéj) Martfű (12 132 vendégéj). 2.6. A régió érvényben lévő turizmusfejlesztési stratégiájának súlypontjai A 2007-2013 időszakra érvényes Észak-Alföld Régió Turizmusfejlesztési Stratégia dokumentum az időszak fejlesztési feladataiként a következő csoportokat nevesíti: - vonzerő- és attrakciófejlesztés - fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés - régiós turisztikai marketing tevékenység fejlesztése - szervezeti és működési feltételek javítása. (1) A vonzerő és attrakciófejlesztésen belül nevesített konkrét fejlesztési területek: gyógyés wellness turizmus, üzleti- és konferenciaturizmus, tiszai- (vízi)turizmus, örökségturizmus, öko- és falusi turizmus, golfturizmus. (2) A fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés területhez kapcsolódóan konkrétan nevesített területek: szálláshelyek kínálatának bővítése, vendéglátás mennyiségi és minőségi feltételeinek javítása, közlekedési helyzet és elérhetőség javítása, turistabarát környezet kialakítása. (3) A régiós turisztikai marketingtevékenység alá sorolt konkrét feladatok: kommunikációs stratégia kidolgozása, régiómarketing eszközök fejlesztése, turisztikai információs szolgáltatások fejlesztése, turisztikai márkaképzés támogatása, turisztikai háttérkutatások. (4) A szervezeti és működési feladatok csoportban nevesített fejlesztési irányok: humán erőforrások fejlesztése, információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése, turisztikai szervezetek és hálózatok, határos régiókkal való turisztikai hálózati rendszer kialakítása, interdiszciplináris területek, innováció támogatása. 10
3. A régió SWOT-elemzése Az Észak-alföldi régió SWOT analízise a regionális turizmusfejlesztési stratégia tartalmi követelmények szerint felépített szerkezetén belül a helyzetelemzést/helyzetértékelést öszszekapcsolja a jövőképpel, illetve a célok és prioritások rendszerével. A SWOT analízis súlyozza a helyzetelemzés megállapításait, így az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési lehetőségeihez komplex és tömör vizsgálati szintézist nyújt. Az Észak-alföldi régió turisztikai szempontú SWOT elemzésének eredményei amelyre a regionális turizmus fejlesztési stratégia célpiramisa, s jövőképe épül a konzorciumban résztvevő tervezők, a régió szereplőinek, illetve az egyeztetési eljárásba bevont szakértők véleménye alapján készült. 3.1. Erősségek a turizmus számára előnyös földrajzi-geológiai adottságok gazdag gyógy- és termálvízkészlet nagy kiterjedésű védett természeti területek, kedvező környezeti állapot Tisza és vízhálózata egyedülálló ökoturisztikai érték zöldfolyosó országosan is gazdag vadállomány vonzó természeti adottságok, tájképi látványértékek (pusztai táj, ligetes térségek) javuló infrastrukturális alapellátottság M3/M35 autópálya Debreceni repülőtér hagyományokon alapuló gazdálkodás fejlett funkciókkal rendelkező vonzásközpontok (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza) fejlett felsőoktatási hálózat jelentős K+F intézményhálózat és tevékenység nagyszámú, relatíve képzett munkaerő a régió lakossága vendégszerető eltérő hagyományok találkozásának helyszíne gasztronómiai hagyományok, biogazdálkodás kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége világörökségi helyszín fejlett turisztikai centrumok és intézmények a regionális turisztikai intézményrendszer kiépítettsége Hajdúszoboszló nemzetközi ismertsége stabil egészségügyi háttér 3.2. Gyengeségek a környezetvédelmi infrastruktúra alacsony színvonala (pl. közcsatorna, regionális hulladéklerakók) nem kellő társadalmi igényesség a természeti és művi környezettel szemben (települési kép, közterületek állapota) jelentős társadalmi-gazdasági különbségek a régión belül 11
a települések eltérő fejlettségi szintje és eltérő fejlesztési érdekei térségi integrációs tevékenység elégtelensége térkapcsolatok szempontjából megosztottság a régión belül közlekedési peremhelyzet a közlekedési infrastruktúra fejletlensége kedvezőtlen megközelítési lehetőségei kis- és középvállalkozások fejletlenek kkv-k közötti együttműködés gyenge tőkehiány külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya alacsony szintű a fejlesztések hasznosítása sok a kényszervállalkozás, melyekben hiányos a felkészültség, szakképzetlenség magas képesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlása foglalkoztatási lehetőségek szűkössége alacsony jövedelmi színvonal, magas munkanélküliség alacsony az általános és speciális képzettségi színvonal kevés a nyelveket beszélő szakszemélyzet nem kellőképpen kiépített idegenforgalmi infrastruktúra komplex turisztikai termékek hiánya (fejletlensége) kevés a minőségi szálláshely kevés a jó minőségű gyógyszálloda a régió turisztikai ismertsége nem megfelelő kiépítetlen kistérségi szervező-információs háttér a piackutatás fejletlen, nem régió-specifikus 3.3. Lehetőségek értékes természeti és kulturális adottságok a turizmus fejlesztése számára a turisztikai fejlesztések jobban kihasználják a régió komparatív előnyeit térségi együttműködések növekedése az infrastruktúra-fejlesztésekben szelektív hulladékgyűjtés, térségi hulladékgazdálkodás megoldása megújulási törekvések települési és térségi összefogásban az Észak-alföldi régió integrált területfejlesztésében való aktív részvétel településfejlesztési tervek összehangolása javulhat a megközelíthetőség/elérhetőség a transz-európai hálózatban erősödhet a régió tranzitszerepe (Ny-K; É-D) a regionális repülőterek jobb kihasználása a határon átnyúló kapcsolatok adta helyzet kihasználása felértékelődhet a régió határ menti fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a határ menti együttműködés erősítésével vonzóbbá tehető a külföldi turisták számára szakemberképzés és továbbképzés képzési struktúra fejlesztése jók a feltételek egy komplex turisztikai kínálattal rendelkező régió kialakításához fokozható a turisztikailag vonzó, kiajánlható rendezvények, események száma 12
a gyógy- és wellness szolgáltatások bővítése a turisztikai szezon térbeli és időbeli meghosszabbodása a hazai turisták növekvő érdeklődése a régió turisztikai kínálata iránt pályázati lehetőségek bővülése pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése markánsan javulhat a turizmus preferálása, bővülhetnek a kormányzati források jelentős mértékben javítható a régió imázsa növekvő nemzetközi és hazai kereslet a turisztikai régió-marketing javulásával az egészségügy országosan is fejlesztési prioritássá vált az egészségügyügy fokozott bevonása a turisztikai szolgáltatásokba fedett fürdők építése révén csökkenő szezonalitás és attraktív befektetői környezet 3.4. Veszélyek a környezetvédelmi szempontok elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya környezetvédelmi beruházások elmaradása, levegő, talaj- és vízminőség romlása időjárási szélsőségek gyakori előfordulása szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása a hulladék nagymértékű növekedése árvizek és folyószennyezési kockázatok a Tiszán infrastrukturális nagyberuházások elhúzódása fejlesztések elmaradása, a perifériahelyzet megmerevedése ágazati és térségi érdekek közötti feszültségek fennmaradása nem javulnak a turizmusban érdekelt kkv-k hitelhez jutási feltételei tőkehiány állandósulása romló gazdasági környezet a régió falusi térségeinek társadalmi-gazdasági helyzete tovább romlik egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása nem halad előre a települések, megyék együttműködése a feketekereskedelem és a bűnözés erősödése a határtérségekben fizetőképes kereslet alacsony szintje a belföldi és a beutazó turizmus visszaesése nem javul az együttműködési készség a régió turisztikai résztvevői között csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források szűk forráslehetőségek a régiómarketingre versenytársak megerősödése erősödik az országon belüli, illetve a határon túli konkurens desztinációk versenyképessége 13
4. A klaszter célrendszere 4.1. A Klaszter jövőképe Az Innovatív Turizmus Klaszter induló klaszterből fejlődő klaszterré válva az Észak-alföldi régió gazdasági fejlődését elősegítve a turisztikai szektor hangsúlyos szereplőjévé válik. Tevékenysége révén jelentős szerepet játszik a régió turizmusában, a régió turisztikai kínálatának innovatív fejlesztésében. Partnerségben együtt tevékenykedik a régió turizmusának többi szereplőivel a régió versenyképességének javítása érdekében. A stratégia időhorizontjai Jelen stratégia a 2011-2015-ös időszakra határoz meg feladatokat a klaszter tagjai számára. 4.2. A Klaszter céljai A klasztertagok elsődleges célja a Klaszterbe való tömörüléssel az ennek a révén megvalósítható specializáció és a tartós együttműködés mentén elérhető versenyelőnyök kiaknázása, a régió turizmusának fejlesztésének innovatív javaslatokkal, projektekkel segítése. Ennek előfeltétele a tagok közötti innovatív kapcsolatrendszer, közös célok meghatározása. Cél a regionális turizmusért felelős intézményrendszer szereplőinek Magyar Turizmus Zrt, TDM szervezetek, egyéb turizmushoz köthető klaszterek- innovatív módon, partneri együttműködésen alapuló segítése a projektgenerálásban, turisztikai termékfejlesztésben és a marketingben. 4.2.1. Rövidtávú célok A klaszter rövidtávú célja Pólus Klaszter kézikönyv által megadott klaszter fejlődési szakaszokban a második szakasz elérése, azaz a fejlődő klaszter kategória elérése. A Klaszternek célja, hogy a projektek bázisán, üzleti alapon is életképes, sikeres szervezet legyen, amely meghatározó módon járul hozzá az Észak-alföldi régió gazdasági fejlődéséhez. Menedzsment szervezet létrehozása indokolt olyan menedzsment-szolgáltatások kialakításával, melyek a közös beruházásokat, eszközbeszerzéseket, humánerőforrás fejlesztéseket, képzéseket, K+F tevékenységeket is eredményezhetik. A klaszter a fent említett feladatokhoz kapcsolódóan hosszútávon az alábbi tevékenységek megvalósítását is biztosítja: a spin-off és start-up vállalkozások támogatása, valamint klaszterbe integrálása, trendkutatás, lehetőségek feltérképezése, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, benchmarking klub működtetése, előadások, konferenciák, tanulmányutak kiállítások és üzletember találkozók szervezése, a klaszter tevékenységéhez kapcsolódó adatbázis létrehozása és ennek alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára, marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, közös arculat megismertetése, PRés reklámanyagok készítése igényfeltáró kutatások, projekttervek készítése, közös (pl. informatikai) beszerzések, szolgáltatások támogatása, 14