Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR Lenti idegenforgalmi fejlettsége Gyógy- és egészségturizmus lehetségei Lentiben Küls szakmai konzulens: Czupi Sándorné Operatív konzulens: Dr.Halász Imre Dénes Renáta Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003
TARTALOMJEGYZÉK Bevezet 1 MAGYARORSZÁG NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ - LENTI...1 3.1...Magyarország idegenforgalmáról...1 3.2 A Nyugat-Dunántúli Régió idegenfoegalmi kínálata...3 3.3 Lenti idegenforgalmi kínálata...8 3.3.1 Lenti térségbemutatása...12 2 LENTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK IDEGENFORGALMAT EL:SEGÍT: TEVÉKENYSÉGE...13 2.1 Idegenforgalmi adó...16 2.2 Szolgáltatási infrastruktúra...17 2.3 Szabadids intézményhálózat...19 2.4 Ingatlanvagyon...20 2.5 Településmarketing...22 2.5.1 SWOT-analízis...22 2.5.2 Javaslatok, lehet#ségek...24 2.6 Beruházások...25 3 GYÓGY- ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS LENTIBEN...26 3.1 Magyarország egészségturisztikai helyzetének tükrében...26 3.2 Lenti Város Önkormányzatának tevékenységének tükrében...30 3.2.1 A kezdetek...30 3.2.2 Lenti Városi Strand...31 3.2.3 Lenti Gyógyfürd# Kft...37 3.2.3.1 Árpolitika...39 3.2.3.2 Mérlegelemzés...42 3.2.4 Marketing...45 3.2.5 Versenytársak bemutatása...46 3.2.5.1 Szlovén fürd#városok...47 3.2.5.2 Osztrák fürd#városok...48
3.2.5.3 Környez# magyar fürd#városok...49 3.2.5.4 Következtetések...50 3.2.6 A gyógyfürd rövidtávú fejlesztési terve, és a jöv lehetséges mérlege...51 4 MELLÉKLETEK...52 4.1 1.számú melléklet: A turizmus területi tervezését érint legfontosabb hatályos jogszabályok 4.2 2.számú melléklet: Az üdülterület terület-felhasználási programja 4.3 3.számú melléklet: A külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlások kimutatása 4.4 4.számú melléklet: Az erdei kisvasút személyfuvarozási díjszabása 4.5 5.számú melléklet: A Lenti Tourinform Iroda mjködési szabályzata 4.6 6.számú melléklet: A Lenti Gyógyfürd Kft. cégbejegyzése 4.7 7.számú melléklet: Programajánló 2002-es évre 4.8 8.számú melléklet: Képek Lentirl, és a térségrl
Bevezet Szakdolgozatom témája egy dunántúli kisváros, Lenti idegenforgalma, az önkormányzat idegenforgalmi tevékenysége, és a f turisztikai attrakció, a gyógyfürd bemutatása. Ezt a témát azért választottam, mert tanulmányaim során már többször írtam házi dolgozatot Lentirl, a gyógyfürdrl, és a térség közel áll hozzám, hiszen eddigi életem nagy részét e településen töltöttem el. A turizmus az élményszerzés céljából tett utazás bár szinte világszerte iparrá vált, mégsem azonosítható egyszer* üzleti vállalkozással. Sokkal több annál. Az utazás, az üdülés, a pihenés, a fizikai és a szellemi megújulás, a föld kincseinek megismerése mellett a közvetlen emberi kapcsolatok kialakítását, egy valószer* világkép formálását is lehetvé teszi. Az idegenforgalom gazdasági jelentsége Magyarországon a 90-as évtizedben felértékeldött, mert hatékonyan szolgálja a lakosság életkörülményeinek javulását, és mert mind szervesebb része lett a nemzetközi és a nemzeti politikai és gazdasági folyamatoknak. Az idegenforgalom hat az igénybe vett területre. Ez elnyös hatás lehet, mert foglalkoztatási és plusz jövedelemszerzési lehetséget biztosít a lakosság számára, továbbá javul a település infrastrukturális ellátottsága, kedvezbbé válnak a szolgáltatások körülményei, valamint az idegenforgalom ösztönzi a tanulást. Természetesen a turizmusnak káros hatásai is vannak, ilyen, amikor az infrastruktúra túlzott igénybevétele miatt id eltt elhasználódik az állomány, vagy a kell figyelem hiánya miatt károsodik a környezet. A nemzeti idegenforgalom a lakosság aktív közrem*ködése nélkül nem fejldhet a kívánt színvonalra. Az a tény, hogy az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet tölt be az ország és kistérségünk életében, indokolja annak áttekintését, hogy a kistérség hogyan él, hogyan gazdálkodik idegenforgalmi adottságaival, s milyen adottságokkal rendelkezik.
1. Magyarország Nyugat-Dunántúli Régió - Lenti Magyarország Nyugat-dunántúli Régiójában fekv Lenti város turisztikai kínálati struktúrája adottságaiból fakadóan sz!k kör!. Ezért csak úgy tud megfelelni a kívánalmaknak, ha integrálja kínálatába környezetének ajánlatait, illetve meglév adottságaira építve programot, sokszín! turisztikai terméket teremt. 1.1 Magyarország idegenforgalmáról Európa szerepe az idegenforgalomban meghatározó, hiszen az utazók 58 százaléka az öreg kontinenst választja célpontul, így az ágazat adja a földrész teljes jövedelmének 5,5 százalékát. Látogatottság szempontjából Magyarország 15,6 millió, legalább egy éjszakát eltölt vendéggel a tizenharmadik helyen áll. A világ turisztikai bevételeibl legnagyobb arányban az Egyesült Államok részesedik, Magyarország 3,4 milliárd dolláros bevétele ennek alig huszonötöde. E 0,7 százalékos részesedés a 38. helyhez elegend. 1. Táblázat A MAGYAR TURIZMUS SZÁMOKBAN Megnevezés 2000 2001 2002 (I-X.) Devizabevétel a turizmusból (millió Euró) 3722 2926 1575 Beutazók száma (ezer f) 31141 30679 26985 Kiutazók száma (ezer f) 11065 11167 10855 Eltöltött éjszakák száma (ezer) 30738 20906 26402 Kihasználtsági mutató (%) 46,7 47,8 42,0 Forrás: KSH, Gazdasági Minisztérium A magyar turizmus 1 megítélése és az ágazat helyzete 1945 óta több változáson ment át. A szocializmusban nem termel ágazatként tartották nyilván, mely az utazás korlátozásával még politikai gondokat is okozhatott. 1963-ban beindult a KGST országok közötti turizmus a kölcsönös vízumkényszer eltörlésével és nyitás történt a szervezett turizmus felé. 1 A turizmus területi tervezését érint legfontosabb hatályos jogszabályokat az 1.számú melléklet tartalmazza 1
Kiemelked korszaka volt a 70-es években az osztrák hitelbl épített szállodák megjelenésének ideje, mely beruházásokhoz az állam vállalt garanciát. Máig sem volt hasonló fellendülés. A fordulat után a turizmus a liberális gazdaságfelfogással találta szemben magát, hiányzó jogi, gazdasági szabályzók, stb. Ekkor lett a turizmus nálunk is tömegjelenség. Magyarország turizmusára a magas turistaforgalom és az alacsony realizált jövedelem volt a jellemz. A szerényebb bevétel okai az elmaradott infrastruktúrában, az alacsony színvonalú szolgáltatásokban és turizmusunk szerkezetében keresendk. Ki kell emelni a feketegazdaság magas arányát a turizmusban. Az utóbbi évek emelked bevételeinek magyarázata egyrészt a szektor teljesítményének növekedésében, másrészt a bevételek kifehéredésében keresendk, azaz egyre több bevétel tevdik át a legális gazdaságba. Fajlagos mutatóink összevetése az Európai Unió mutatóival azt mutatják, hogy jelenleg sok tekintetben nem vagyunk versenyképesek az Unióval szemben. Versenyképességünket csak az infrastruktúra fejlesztésével és korszer! turisztikai termékek megteremtésével tudjuk javítani. A versenyképességünk megteremtésének egyik útja a földrajzi helyzetünkbl adódóan kialakult tömegturizmust is figyelembe véve a sajátosságainkon alapuló exkluzív turizmus megteremtése lehet. Magyarországon a turizmus a gazdaság egyik legjelentsebb ágazata. A globalizálódó világgazdaságban a turizmus az egyik nemzetközileg is versenyképesnek tekinthet szektor, mivel egyaránt igaz rá az, hogy termékei iránt folyamatos kereslet tapasztalható, illetve az, hogy az országnak jók az adottságai az adott termékek elállításához. 2. Táblázat A DEVIZABEVÉTELEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Év Magyarországra látogató külföldi Deviza bevételek (millió Euró) Deviza kiadások Egyenleg (millió Euró) (ezer f8) (millió Euró) 1996 39.833 2.571 764 1.806 1997 37.315 3.070 820 2.251 1998 33.624 3.134 993 2.141 1999 28.803 3.197 1.119 2.078 2000 31.141 3.722 1.190 2.533 2001 30.679 4.391 1.462 2.930 Forrás: Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv 2001 2
A nemzetközi turistaforgalomban Magyarország inkább fogadó országnak tekinthet, azaz a külföldi turisták jóval többet költenek Magyarországon, mint a magyar turisták külföldön. A 2000-es millenniumi rekordév után, ami 7%-os forgalomnövekedést generált a turizmusban, a gazdasági recesszió, majd a szeptember 11.-i események jelentsen visszavetették az utazási kedvet világszerte. 2001-ben a második világháború óta elször 1,3%-kal csökkent a turistaérkezések száma. Az év els nyolc hónapjában mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken. A nyár végéig 4,3 millió látogatót és 13,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami a megelz év azonos idszakához képest egy-, illetve négyszázalékos mérsékldést jelent. A turizmusból származó devizabevétel 2002 els negyedévében 697 millió Euró volt, ami 9,3%-kal alacsonyabb az elz évinél. A turizmus aktívuma ugyanakkor elérte a 329 millió Eurót, ami 27,9%-kal marad alatta a 2001.els negyedévinek. A külföldi vendégek utáni szállásdíjbevételek növekedésének lassulását ellensúlyozta a szálláshelyek vendéglátási és egyéb bevételeinek, valamint a belföldiektl származó szállásdíjbevételek inflációt jóval meghaladó ütem! bvülése. Az ágazat nyereségességének fennmaradását segíti a turisztikai hozzájárulás eltörlése 2002-tl, melynek mértéke a kereskedelmi szálláshelyek esetében az éves nettó árbevétel 2%-a volt. 1.2 A Nyugat-Dunántúli Régió idegenforgalmi kínálata A Nyugat-Dunántúli Régió jelenleg három megyét foglal magába: Zala, Vas és Gyr-Moson-Sopron megyét, kivéve a Balaton melletti településeket. Sajnálatos, hogy az idegenforgalmi régiók módosítása során Zalakaros is a Balaton Régióhoz került. Jelenleg a Területfejlesztési törvény hét tervezési-statisztikai régiót ismer, míg az idegenforgalomban kilenc régió létezik. A hét tervezési-statisztikai régió még kiegészült a Balaton és a Tisza-tó idegenforgalmi régióval, melyek a környez régiókból szakítottak területet maguknak. A Régió közvetlenül határos az Európai Unióval (EU), melybl fakadóan a közeli Ausztria számos esetben elnyösebb lehetségeket biztosít a közlekedési kapcsolatokat illeten (közlekedési folyosók, tervezett autópálya és vasútvonal fejlesztések). A terület a nemzetközi közlekedésben a négy országgal határos elhelyezkedésbl fakadóan jelents tranzitforgalmat bonyolít, különösen az osztrák határszakaszon. A közúthálózat kiépítettségi foka nyugat-kelet irányban (M1 autópálya) jóval felülmúlja az észak-déli tengely 3
fejlettségét. Jelenleg a turizmus m!ködésének akadálya az idszakosan fellép határátlépési nehézség. A több órás várakozás és annak híre elriasztja a turistákat. A régióban tarka, színes kulturális kínálat létezik. Nemzetközi jelentség! fesztivál, program kevés van. Nagyobb számú turistát vonzó esemény a régióban jelenleg nincs, de van néhány olyan esemény vagy rendezvény, amely megfelel fejlesztések révén nagyobb tömegek vonzására is alkalmas lehet. Néhány országos jelentség! rendezvény: Sopron Ünnepi Hetek, Tavaszi Napok, Gyri Nyár, Barokk események, Tavaszi Fesztivál, Sitkei Kastélykoncert, Szombathely Savaria Karnevál, Tavaszi Napok, Szent Márton Napok, Kszeg Várszínház, Szüret, Mosonmagyaróvári Nyári Fesztivál, Nagykanizsa Jazzfesztivál, Lenti Kerka menti Kulturális Napok, Sárvár Néptánc Fesztivál, Elektroakusztikai Világtalálkozó, Vasvár Hegyháti Napok. A falusi települések nagy részén csak fedetlen futballpálya található. Több helyen van lehetség teniszezésre, kiemelked a lovaglóhelyek száma. Minden vízparti település kínál fürdzési és csónakázási lehetséget. Kerékpározásra sok helyen van lehetség, de több helyen szorgalmazzák a jelenlegi kerékpárút-hálózat kibvítését. Sok helyen van falusi tekepálya, kedvelt a horgászat is. A régióban több kerékpárút található, ezek kerékpározásra kijelölt kis forgalmú utak vagy töltésen vezetett kerékpárutak. A víziturizmus egyik meghatározó ága lehet a régió aktív turizmusának, ugyanis a régió igen kedvez adottságokkal rendelkezik. A Rába méltán lett versenytársa a Tiszának, bár annak jelentségét még nem éri el, továbbá igen fejldik a Szigetköz ágrendszerének, és a Fert tónak víziturizmusa is. A víziturizmus alapinfrastruktúrája jelenleg kevéssé kiépített, a hiányzó kikötk, WC-k, kempingek miatt nagy a környezeti terhelés. A vadkempingek szeméthegyeit az önkormányzatok nem tudják kezelni. A régióban jelents számban vannak lovaglási lehetségek. A lovasiskolák és a több napos túrát kínáló vállalkozások a régióban egyaránt megtalálhatók. Megrendezésre kerülnek továbbá különféle lovas-rendezvények, díjugrató és fogathajtó versenyek is. Néhány regionális jelentség! település a lovasturizmus szempontjából: Sopron, Mosonmagyaróvár, Sárvár, Gyr, Egervár, Lenti, Gosztola, Rádiháza. A horgászturizmus a régióban olyan regionálisan vagy országosan ismert horgászhelyekre alapul, amelyeken a biztos halhozam, a népszer! (ponty, süll, harcsa, keszeg, kárász) vagy az egyedi fajták kifogásának lehetsége jelenti a sajátos vonzert. A Duna, a Rába, Mura, a Fert tó az agyag és kavicsbánya tavak kínálta horgászati lehetségek 4
sok horgászt vonzanak a régióba. A horgászat turisztikailag akkor értékelhet, ha a horgászás szerelmesei vagy a velük együtt utazó családtagok, barátok idegenforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Régiónk déli része gazdag mind erdterületben, mind vadállományban. Az olasz, osztrák, német vadászok kedvelt terepe Vas és Zala megye. Zalában a táj jellegzetes ételei közé tartozik a krumpli prósza, a dödölle, füstölt túró. A többi táj jellegzetes ételei elt!nben vannak. Az Nrségben jelents még a tökmagolaj. Magyarország borvidékei közül a Pannonhalma-Sokoróalja, Soproni, Zalai található itt, és részben a Somlói érinti a régiót. Borutak mindenhol kialakulóban vannak. A borfajták közül a legnevesebb a soproni kékfrankos, emellett a magyar és világfajták számtalan jó bort adó fajtája megtalálható a régióban. A régió természeti adottságai között a sajátos klímával rendelkez hegységek mellett legnagyobb értéket a régió termálvíz kincse jelenti, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények kielégítésére alkalmas (pl. csontrendszer, mozgásszervi, emésztszervi, ngyógyászati, hurutos, idegrendszeri, pajzsmirigy, légzrendszeri betegségek, fogbántalmak kezelése). A gyógy-, illetve termálturizmus a régió turizmusának kiemelked jelentség! és nagy fejldési lehetséggel rendelkez területe. A régió nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan nagy számú, bviz!, magas hfokú termálvizet kínáló fürdvel rendelkezik. A statisztikai régió területén összesen 22 településen található gyógy-, illetve termálfürd, amelyek között nemzetközi hír! is van és további 15 településen terveznek fürdnyitást. A gyógyturizmusnak egyre növekv szerepe van az egészség megrzésében, betegségek megelzésében (prevenció), a gyógyításban (terápia), az utókezelésben (rehabilitáció), a fizikai és mentális kondicionálásban (fitness). A turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybe vett szolgáltatások mennyisége, minsége a gyógyturizmusban az átlagot messze meghaladja. A szezonalitást gyakorlatilag kiküszöböli, ezért a kihasználtság, a jövedelmezség viszonylag magas. A kedvez adottságaink ellenére a gyógyvízkincs eredményes hasznosítását számos körülmény akadályozza. Nemzetközi jelentség! fürdhelynek számít a régióban Bükfürd, de emellett számos országos jelentség! fürdhely van, ilyen Sárvár, Mosonmagyaróvár, Gyr, Balf, Lenti. Regionális jelentséggel bírnak Csorna, Szombathely, Kapuvár, Mesteri, Hegyk, Borgáta, Kehidakustány, Vasvár, Lipót, Petháza, Zalaegerszeg. A régió az ország egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkez területi egysége. Itt bonyolódik az ország határforgalmának mintegy fele, ezen a térségen keresztül kapcsolódik 5
Magyarország és Kelet Európa egy része az európai Unióhoz. A régió egy fre es GDP-je a KSH 2001.évi adatai szerint 1.301.000 Ft. Ez alapján a régió második helyet foglalja el az országban a Közép-Magyarországi Régió után. Magas a külföldi tke aránya és kedvez a humánerforrások minsége és az iskolázottsági szint is. Gond a bels közlekedési kapcsolatok fejletlensége, ez a turizmusra is kihat és a kutatás-fejlesztési kapacitás is gyenge. Az alacsony munkanélküliség jelenleg a beruházókat elriasztja. Az idegenforgalomnak pedig sok viszonylag alacsonyabb képzettség!, szezonmunkásra lenne szüksége. A térség idegenforgalmára jellemz, hogy itt található az ország összes kereskedelmi szállásférhelyeinek több mint 15 %-a és a térség a vendégforgalomból is hasonlóképpen részesedett. A külföldiek aránya a vendégforgalomból 47 %-os volt, akik elssorban a termál és gyógyvizek fürdhelyeit látogatták. A statisztikák szerint a régió Budapest és a Balaton után a legnagyobb vendégforgalmat bonyolítja le. A régió jellemzit a vendégérkezések száma alapján a többi régióval összehasonlítva 12-13%-os a részesedése. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégek 9-10%-a érkezik ebbe a régióba. A régió vendégéjszakák alapján számított piaci részesedése 11,8%. Itt kell szólni az 1998. október 7-én Kismartonban aláírt West / Nyugat Pannonia Eurégiós együttm!ködésrl is, melyet Vas és Gyr-Moson-Sopron megye, illetve Burgenland tartomány hozott létre. 1999-ben csatlakozott Zala megye is. 6
3. Táblázat A RÉGIÓ TURIZMUSA SZÁMOKBAN Megnevezés 2000 2001 Egységek száma a régióban Kereskedelmi szálláshely 557 567 Szálloda 144 143 Camping 59 60 Fizetvendéglátás 5.965 6.090 Falusi vendéglátás 1.488 1.575 Magánszállás 7.453 7.665 Fér8helyek száma Kereskedelmi szálláshely 48.956 50.282 Szálloda 17.622 18.486 Camping 15.355 15.231 Fizetvendéglátás 29.977 30.769 Falusi vendéglátás 7.704 8.126 Magánszállás 37.681 38.895 Külföldi vendégek száma Kereskedelmi szálláshely 417.936 414.648 Szálloda 285.578 286.012 Camping 65.728 63.236 Fizetvendéglátás 65.721 69.541 Falusi vendéglátás 22.840 24.148 Magánszállás 88.561 93.689 Belföldi vendégek száma Kereskedelmi szálláshely 542.235 515.073 Szálloda 326.847 318.397 Camping 10.613 10.124 Fizetvendéglátás 29.199 25.564 Falusi vendéglátás 17.179 13.075 Magánszállás 46.378 38.639 Külföldi vendégéjszakák száma Kereskedelmi szálláshely 1.954.283 1.983.223 Szálloda 1.351.720 1.363.569 Camping 390.810 394.812 Fizetvendéglátás 452.388 447.176 Falusi vendéglátás 121.058 126.399 Magánszállás 573.446 573.575 Belföldi vendégéjszakák száma Kereskedelmi szálláshely 1.659.463 1.474.844 Szálloda 1.052.445 943.286 Camping 35.384 30.088 Fizetvendéglátás 199.277 153.902 Falusi vendéglátás 66.278 52.318 Magánszállás 265.555 206.220 Forrás: Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv (2000, 2001) 7
1.3 Lenti idegenforgalmi kínálata Lenti a Dunántúl délnyugati részén található. Közigazgatásilag Zala megyéhez tartozik. A szlovén határtól 7 km-re, a horvát határtól 15 km-re, az osztrák határtól 50 km-re fekszik. A megye negyedik városa, mind idben, mind nagyság szempontjából. Közúton a 75-ös fút vonalán, valamint a 6 km-re lév rédicsi határátkelhelytl induló 86-os úton érhet el. Az egykor elmaradott nagyközség néhány évtized alatt, nem kismértékben fekvésének köszönheten, fejld várossá alakult át. Lenti idegenforgalmi vonzáskörzetének természeti képét elssorban a magas erdsült dombok, és völgyek váltakozása határozza meg, ideális terepet biztosítva a gyalogtúrázáshoz, tereplovagláshoz, kerékpározáshoz. A környezet változatos természeti élményfotózásra, vadmegfigyelésre ad lehetséget. Városi rangot 1979. január 1-én kapott, ekkor olvasztotta magába a környez községeket: Bárszentmihályfát, Lentikápolnát, Lentiszombathelyt, Máhomfát és Mumort. E városrészekben ma településrészi önkormányzatok m!ködnek. Mára a térség sokirányú központjává fejldött a város. A város síkságon helyezkedik el, hátárában több domb is található, melyek a Zalai dombság részét képezik. A város határában gondozott erdk húzódnak. A Lenti környéki erdk területaránya eléri a 40%-ot. A környék gazdag vadállománnyal is rendelkezik. Sok a vadászható nagyvad, számottev a vaddisznó, z, fácán, és a nyúl állomány. A térség turisztikailag legjelentsebb adottsága a feltárt hévíz készlete. Lenti megközelítésére minden irányból lehetség kínálkozik, mivel egy közlekedési csomópontban helyezkedik el. A rédicsi határátkelhely Lentitl 6 km-re található. Ezen keresztül bonyolódik Magyarország, Ausztria, Szlovákia egyes területei fell az Adriai tenger felé men turistaforgalom. A környék látnivalóinak jelents része a Lentihez közeli településeken található. Lenti nagy történelmi múlttal rendelkez település. Írott története a 13.századtól van. Nova fell érkezve a városba, a Kerka folyón átkelve pillantja meg az idelátogató az L alakú, 18.században, barokk stílusban épült építményt, egy ma m!emlék jelleg! jelenleg üresen álló magtárat, melyet a hajdani lenti vár helyén, anyagának felhasználásával emeltek. A várnak a török idkben jelents szerepe volt, a török betörések ellen védte Nyugat- Magyarországot, illetve Ausztria keleti tartományait. Az épület körül kis horgásztó, eltte barokk Keresztel Szent János-szobor található. 8
A körforgalomnál egy virágokból épített hatalmas páva fogadja tavasztól szig a vendéget. A városban egyébként is kellemes hatást kelt a sok hangulatos fa- és virágkompozíció. A település fterének közepén áll a m!emlék jelleg! római katolikus templom. A város képét a továbbiakban kiskereskedelmi üzlethelyiségek, vendéglátóegységek határozzák meg. Az idelátogatók következ állomása minden valószín!séggel az egyre terjeszked üdülövezet lesz. Az üdülövezet központja a város turizmusát meghatározó gyógyfürd. A gyógyfürd közvetlen közelébe épültek az elmúlt években a jelents vendégforgalmat bonyolító appartmanok, panziók, vendéglátóegységek, és a zimmer frei-turizust képvisel magánszálláshelyek. Jelenleg Lentibl déli irányba indul gyalogos túraösvény, melynek hossza 90 km, és útja során mintegy 20 települést, és további 10 településeken kívül es természeti és kulturális látványpontot érint. A legkiépítettebb területek a Budafapusztai Arborétum, Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet egyes területei, és a Lenti Parkerd. Sajnos a jelenlegi túraútvonalak többsége hosszú, részlegesen vagy egyáltalán nem kiépített, és hiányoznak a túra tervezését segít információs anyagok, tájékoztató táblák. Lenti a Göcsej és az Nrség területével együtt szerepel az országos kerékpártúrákat ajánló magyar és idegen nyelv! kiadványokban. Jelenleg Lentibl a következ irányban van önállóan kiépített kerékpárút, ezek a kerékpárutak elssorban a Lenti városmaghoz csatolt településekkel való összeköttetést biztosítják. A részleges kiépítetlenség ellenére, a jelenleg meglév útvonalak kiváltják a legforgalmasabb közutakat és összefügg programajánlat alapjául szolgálhatnak. Lenti és turisztikai vonzáskörzete az ország egyik legerdsültebb területe. Tájképi szempontból meghatározóak az erdei fenyvesek, tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök és ártéri ligeterdk. A térség a dél-nyugat dunántúli nagyvadas vadgazdálkodási területhez tartozik. Legjellemzbb nagyvadjai a gímszarvas, dám, z, vaddisznó. Lentiben a Szabadság Vadásztársaság, az Olajbányász Vadásztársaság, és a Horváth Vadászatszervez Iroda jelentsebb vendég-szervez vadásztársaságok. A vadásztatás zárt piaci értékesítési rendszerben m!köd drága turisztikai program. A vadásztatás sajátos arculatú, hangulatú program és háttér-infrastruktúrát igényel: vadászház, szállítás, szállítmányozás, minsít pontok, stb. A térségben a legnyagyobb erdgazdálkodó a Zalerd Rt., melynek kezelésében több 9
vadaskert is van. Ezek fenntartásának elsdleges célja a vadásztatás. Vadaskertek: Zalabaksa- Kerkakutas (dámkert), Zalabaksa- Kálócfa (vaddisznóskert), Lenti- Hernyék (vaddisznóskert). Nem vadásztató turizmus számára turisztikai jelleg! vadbemutatás nincs a területen. Ezzel még nem merült ki a lehetségek száma Lentiben, hiszen itt van még a kisvasút. A keskeny nyomtávú vonat a szomszédos falu, Csömödér vasútállomásáról indul és egészen Kistolmácsig közlekedik. Útja közben érinti Páka, Dömefölde, Kányavár, Lasztonya és Bázakerettye falvakat. A kis gzöst Erdélybl szerezték be és szármatása miatt Ábelnek keresztelték el. Ipari hasznosítása mellett személyszállítási feladatokat is ellát, fleg a turisták azámára biztosít élvezetes erdei kirándulást. Lenti a megyei kereskedelmi férhely kapacitásnak körülbelül 3%-át képviseli. Jelenleg Lenti 11 kereskedelmi szálláshellyel, illetve 161 regisztrált magán-szálláshellyel rendelkezik. A város kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek száma az elmúlt években ingadozó számot mutat. Ennek a változásnak oka lehet a vendégszám éves változása, ingása, illetve az a tény, hogy a vendégek jelents része elszeretettel vesz igénybe magán, esetenként nem regisztrált szálláshely lehetségeket. A város szállásférhelyeiben elssorban a I.-II. kategóriás besorolású családias jelleg! panziók, és az egész évben üzemel kemping dominálnak. Ezt a kínálati struktúrát egészítik ki fizetvendéglátás keretein belül értékesített szobák. 4. Táblázat A VÁROS SZÁLLÁSHELYKÍNÁLATA ÉS KAPACITÁSA Kapacitás Szálláshely megnevezése (étterem+terasz +különterem) Szoba/fér8hely Appartman/fér8- hely Városi gyógyfürd és Strand - 6/18 Aranykorsó Söröz, Panzió és Étterem 30 7/16 Favorit Panzió és Étterem 50+12+40 8/20 Salamon Söröz 60+30 - Hubertus Panzió és Étterem 60+40 9/23 Kerka Szálloda és Étterem 90+60 11/22 Zéta Panzió és Étterem 100+80 28/57 ill. 6/6 Heidi Panzió - 13/26 Gosztola Gyöngye Étterem és Panzió 120+40 30/60 Aloe Vera Panzió - 6/12 Castrum Gyógykemping - 152 parcella Denis Étterem és Panzió 70+50+50 11/30 Silvanus Panzió és Appartmanház - 29/60 ill. 4/8 Vadvirág Panzió - 9/18 Forrás: Lenti Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Osztály 10
Sportolásra a város 3 futballpályája, a tekepálya, valamint nyáron a teniszpálya nyújt lehetséget. Lovaglásra is lehetség nyílik. A Konkoly Lovas-iskola éves díjugrató versenyének bemutatója látványos program minden évben. A városban egy mozi m!ködik, mely inkább a helyi lakosság szórakoztatását szolgálja. A város kulturális centruma a m!veldési központ, mely szintén a helyi lakosságot szolgálja ki kulturális rendezvényeivel, ismeretterjeszt eladások szervezésével, szakkörök helyszínének biztosításával. E mellett a minden évben megrendezésre kerül Kerkamenti Kulturális Napok rendezvényeinek jelents része is a M!veldési Központ termeiben kerül megrendezésre, így válik a ház a város vendégei számára is nyitottá. A város legnagyobb kulturális eseménysorozataként 24 éves múltra tekint vissza. Szabadtéri programjai közé tartoznak tánc és zenei programok, szüreti felvonulás, kézm!ves vásár, beltéri programjai között pedig ismeretterjeszt és kulturális eladások tartoznak. E programsorozat részét képezik a Nemzetközi Úszóverseny, a Díjugrató Lóverseny, és a Lenti Nemzetközi Vásár és Kiállítás is. A városnak saját tánccsoportja, és fúvószenekara van. A városi Tourinform Iroda 1998 májusában kezdte meg m!ködését. Információs körzetébe tartozik a városon kívül Göcsej, Hetés területe is. Feladatköre: eligazítás, komplex informálás, önkormányzati szint! marketing feladatok ellátása, kapcsolattartás az idegenforgalmi vállalkozásokkal, piackutatás, igényfelmérés. A turisztikai szakma tájékoztatása a térség lehetségeirl, a város idegenforgalmi elképzeléseinek véleményezése, az önkormányzat segítése a turisztikai beruházások lebonyolításában, pályázatok elkészítése, imázs formálása. A turizmus regionális irányítását a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság látja el, a megyei idegenforgalmi döntést hozó szervezet a Zala megyei Önkormányzati Közgy!lés Turisztikai Bizottsága, a megyei végrehajtó szervezet a Zala megyei Turisztikai Hivatal, a városi elterjeszt és döntést hozó szervezete a Lenti Város Önkormányzati Közgy!lés Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottsága, a városi végrehajtó szerv pedig a Tourinform Iroda. A városban m!köd idegenforgalmi szolgáltatók: Holiday Idegenforgalmi Szolgáltató Iroda, Zalatour Lenti Irodája, Horváth Vadászatszervez Iroda. A helyi utazásszervezk be- illetve kiutaztató irodák. A város és környezete turisztikai programjainak értékesítése csomagkínálatok hiányában nem jelennek meg a kínálatban. A gyógy- és strandfürd egyedül szervezi nemzetközi utaztatói kapcsolatait. 11
1.3.1 Lenti térség bemutatása Szécsisziget községben található a 18. században épített Szapáry kastély. Itt került elhelyezésre a Trinet Natúrpark magyarországi központja. Az ország négy natúrparkja közül három a régióban található. A környezet- és természetvédelem terén nagyon fontosak, a megyei és regionális intézkedések és tervezések mellett, a határokon átnyúló programok és intézkedések is. A Hármashatár Natúrpark éppen ezért jött létre magyar- szlovén- horvát együttm!ködésben. Az információcsere elengedhetetlen az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, de épp ilyen fontos a természeti értékek védelme, és megrzése az utókor számára. A különféle turisztikai ágak közül az ökoturizmus kínál jelenleg kedvez perspektívát, ennek kialakítása, fejlesztése szintén a térség érdekeit szolgálja. A város és a Natúrpark együttm!ködésének alapjai a kölcsönös vendéginformálásban, kölcsönös szolgáltatás értékesítésben, figyelemfelkeltésben, közös és összehangolt piaci megjelenésben, illetve a szakmai tervezésben való együttm!ködésben testesül meg. A Nyugat Zala vidékének ismertsége az elmúlt években nem ment át dinamikus változásokon. A vendég a látogatható, programba szedhet természeti értékekrl csak a természetjáróktól, információs irodáktól kaphatott némi tájékoztatást. A Natúrpark munkájával ez a helyzet megváltozhat, és az eddig rejtett, ugyanakkor bemutatható értékek ismertté, élvezhetvé válhatnak. Csesztreg m!emlék templomát és helytörténeti múzeumát érdemes megtekinteni. Pásztorháza a múlt században épült. Nemesnépen található a megye egyik legszebb szoknyás haranglába. Múlt században épült házsora is érdekes látnivaló. A falu védett tölgyessel is büszkélkedhet. A faluban m!köd ideiglenes határátkelhely Szlovénia felé nyit kapcsolatot. Az Abbházia Country Club lovaglási, teniszezési és még több spotolási lehetséget kínál nyugodt, szép környezetben. A pórszombati és szilvágyi erdkben gazdag gombalelhelyek találhatók. A pusztaapáti vadászkastély a külföldi vadászok fellegvára. Ennek közelében található az ország egyik természetes körülmények között él híres dámvad populációja. Gosztola az ország legkisebb faluja. Az idelátogató vendéget barátságos környezet! tó, szlhelyek, borpincék várják olcsó szálláshelyekkel. Rédics nemzetközi határátkelhely, mely jelents forgalmat bonyolít le mind személy, mind áruszállítás területén. 12
2. Lenti Város Önkormányzatának idegenforgalmat el8segít8 tevékenysége Egy ország turizmuspolitikája megmutatja, hogy az állam mennyire elkötelezett az ágazat versenyképességének megtartásában és fejlesztésében. A turizmuspolitika fontos tényezje, hogy hol a helye és milyen a jelentsége a törvénykezésben és a végrehajtásban, mekkora arányú az ágazat költségvetési támogatása, hogyan érintik az adótörvények a turizmus vállalkozóit. A turizmuspolitika része a turizmussal kapcsolatos országos koncepciók, stratégiák, marketingtervek kidolgozása és következetes megvalósítása, továbbá az ágazat munkaer-gazdálkodásának nyomon követése is. A turizmus irányítóinak az a szerepe és felelssége, hogy megfelel infrastrukturális, közgazdasági és jogi környezetet biztosítsanak a fejlesztésekhez, ösztönözzék a stratégiába ill elképzeléseket, és korlátozzák a turizmus versenyképességét gátló tendenciákat. 1.számú ábra A TURIZMUS KOORDINÁCIÓS RENDSZERE MAGYARORSZÁGON Országgy!lés Miniszterelnöki Hivatal ISM,FVM, NKÖM,OM,EüM, GKM,BM,PM,KüM Miniszterelnöki Hivatal Turizmus Államtitkárság Forrás: Gazdasági Minisztérium 13
A Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) feladata, hogy meghatározza a régió területfejlesztési programját és koordinálja annak végrehajtását. A RIB-ek, a megyei, ill. a regionális területfejlesztési tanácsok mellett a helyi önkormányzatok is jelentsen hozzájárulnak a turizmus területfejlesztésben játszott szerepének érvényesítésében. A helyi önkormányzatok feladata, hogy a fogadó területeket infrastrukturális szempontból alkalmassá tegyék a turizmus kiépülésére, fejlesztésére, a településen található turisztikai vonzerk állapotát megrizzék, fennmaradásukat elsegítsék. Ugyancsak az önkormányzat feladata, hogy a terület teherbíró képessége és a turizmus fejlesztése közötti összhangot kontrollálja, a környezettel összhangban álló turisztikai termékek fejlesztését ösztönözze, és bevonja a helyi közösséget a fejlesztés elkészítésébe és a végs döntésbe. A település, térség piacon elfoglalt pozíciójának javítása már csak azért sem elhanyagolható, mert a turizmusból származó haszon többrét!. Az elsdleges hasznot a turisták költekezése és az általa teremtett munkahelyek jelentik. A másodlagos haszon a multiplikátor azaz más ágazatok gazdasági eredményességét közvetlenül befolyásoló képesség - hatás révén keletkezik. A harmadlagos haszon az állami és helyi adóbevételek formájában jelenik meg. A turisztikai vállalkozások által elállított termékek, szolgáltatások önmagukban ritkán értékesíthetk gazdaságosan. A turista nem egy szállodai szoba kedvéért indul útra, hanem azoknak a természeti és m!vi vonzerknek az összességéért, amit az adott ország, térség, táj kínál, amelyek egyedivé, megkülönböztethetvé teszik az adott területi egységet a turisztikai kínálati piacon. Éppen e sajátossága miatt a turizmus települési, térségi szint! promócionálásáért nem tehetk felelssé kizárólag a versenyszférában tevékenyked vállalkozások, hanem elengedhetetlen a non-profit és közszolgálati szféra szerepvállalása, amely verseny-semleges módon biztosítja a települési, térségi idegenforgalmi vonzerk, szolgáltatások piacra segítését. A turisztikai helytermék olyan tényezket is tartalmaz, mint megközelíthetség, térségen belüli közlekedési lehetségek, általános településkép, egészségügyi ellátás, kulturális és sportlétesítmények, szolgáltatások stb., amelyek megfelel színvonalon való biztosítása már a közszféra - legtöbbször az önkormányzat feladata. A helyi önkormányzatok érdekeltsége a turizmus fejlesztésében: 1) Közvetlen érdekek: 14
X Idegenforgalmi díjbevételek a szálláshelyek forgalma alapján, ezek még állami támogatással is kiegészülnek. X A szolgáltatási infrastruktúra fejldése, az ebbl nyerhet helyi adók gyarapodása. X A kiszolgáló települési sport, kulturális, szabadids intézményhálózat és létesítmények kihasználtságának növekedése, a bevételekbl fenntartásuk könnyebbé válik. X A települési ingatlanvagyon és benne az önkormányzati kézen lév vagyon jobb hasznosulása (épületek, üzletek eladása, bérletbe adása, új pl. szálláshelyteremt beruházásoknak telek eladása). 2) A helyi önkormányzatok közvetett érdekeltségei: X A település és térségmarketing ersítése. X Az idegenforgalom magasabb igényszintjeit kielégítend a település kulturáltsága, környezeti állapota javítandó, a turizmus kihívása ösztönzi a helyi társadalmat, az önkormányzatot is a gyors és hatékony cselekvésre. X Az idegenforgalom markáns gazdaságfejlesztési irányt jelenthet a településeknek, amelyre felf!zhet a többi ágazat fejlesztése is. X X Vállalkozásösztönzés, új tudás megjelenése a turizmus révén. A turisták érdekldése a helyi identitást ersíti, a civilszféra izmosodását, az összefogás, a közös cselekvés igényét hozza felszínre. Lenti város újonnan megválasztott polgármestere Nógrádi László. Az önkormányzat jelenleg átalakulás alatt van. Döntéseket a képvisel testület hozza. A képvisel testület a következ állandó bizottságokat hozta létre: Pénzügyi és városfejlesztési bizottság Ügyrendi bizottság Szociális és egészségügyi bizottság Lakásügyi bizottság M!veldési és sport bizottság 15