KATONAI INFORMATIKA II. Katonai informatikai rendszerek, alkalmazások

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Informatikai tanszék KATONAI INFORMATIKA II. Katonai informatikai rendszerek, alkalmazások EGYETEMI JEGYZET Budapest, 2006 1

Írta és összeállította: Dr. Munk Sándor ezds., egyetemi tanár Lektorálta: Péli Péter mk. ezredes HM HVK Katonai Tervező Főcsoportfőnökség Informatikai osztály, osztályvezető 2006 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, valamint a fordítás jogát, az egyes részeit illetően is. Kiadja: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Felelős kiadó: Prof. Dr. Szabó Miklós, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora Tördelő: Dr. Munk Sándor Készült a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nyomdájában Felelős vezető: Kardos István 2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 1. INFORMATIKAI RENDSZEREK FOGALMA, FELÉPÍTÉSE... 6 1.1 Informatikai rendszerek fogalma, értelmezése... 6 1.1.1 Informatikai rendszerek fogalma, értelmezése a NATO-ban... 7 1.1.2 További katonai informatikai rendszer-fogalmak és értelmezések... 11 1.1.3 Általános informatikai rendszertípusok és értelmezések... 17 1.1.4 Informatikai rendszerek alapvető fogalmainak összegzése... 19 1.2 Informatikai rendszerek felépítése, összetevői... 22 1.2.1 Informatikai rendszerek eszközei... 22 1.2.2 Szervezeti informatikai rendszerek és általános felépítésük... 27 1.2.3 Funkcionális informatikai rendszerek és felépítésük... 30 1.2.4 Adattárház-alapú informatikai rendszer-architektúra... 32 1.2.5 Katonai informatikai rendszer-architektúra típusok... 33 2. INFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK... 36 2.1 Informatikai alkalmazások alapjai... 36 2.1.1 Informatikai alkalmazások fogalma, típusai... 36 2.1.2 Elosztott alkalmazások és architektúrák... 40 2.2 Általános célú alkalmazások... 47 2.2.1 Szöveges dokumentumok, okmányok kezelése... 48 2.2.2 Kisebb számítások, elemzések végrehajtása... 51 2.2.3 Nyilvántartások kezelése... 53 2.2.4 Bemutatók, tájékoztatók támogatása... 54 2.2.5 Térbeli információk kezelése... 57 2.2.6 Információcsere, információkeresés támogatása... 60 2.2.7 Munkaszervezés, időtervezés támogatása... 65 2.2.8 Álló- és mozgóképek, hangfelvételek kezelése... 67 2.3 Katonai informatikai alkalmazások... 72 2.3.1 Helyzetismeret-alkalmazások... 73 2.3.2 Számvetések, előrejelzések... 83 2.3.3 Csoportmunka-alkalmazások... 89 2.3.4 Számítógépes gyakorlatok, szimuláció... 95 3. INFORMATIKAI RENDSZEREK A NATO-BAN... 104 3.1 A NATO informatikai rendszerének fogalma, felépítése, összetevői... 104 3.1.1 A NATO informatikai rendszerének átfogó felépítése... 105 3.1.2 A NATO informatikai infrastruktúra összetevői... 107 3.1.3 A NATO Általános Kommunikációs Rendszere... 110 3

3.2 NATO szervezeti informatikai rendszerek... 113 3.2.1 Az ACE ACCIS és a CRONOS rendszerek... 113 3.2.2 Az ACLANT MCCIS rendszere... 117 3.2.3 Bi-SC AIS, NATO informatikai rendszerek integrációja... 120 3.3 NATO funkcionális informatikai rendszerek... 123 3.3.1 Légierő informatikai rendszerek a NATO-ban... 124 3.3.2 Logisztikai informatikai rendszerek a NATO-ban... 129 3.3.3 Hadműveleti és felderítő informatikai rendszerek a NATO-ban... 135 3.4 Informatikai rendszerek a NATO tagállamok hadseregeiben... 140 3.4.1 Informatikai rendszerek az Egyesült Államok hadseregében... 140 3.4.2 Informatikai rendszerek a brit hadseregben... 158 3.4.3 Informatikai rendszerek a francia hadseregben... 162 3.4.4 Informatikai rendszerek a német hadseregben... 167 3.4.5 Más tagállamok informatikai rendszerei... 169 3.5 Informatikai rendszerek a Magyar Honvédségben... 172 3.5.1 A Magyar Honvédség informatikai rendszerének felépítése... 172 3.5.2 A Magyar Honvédség informatikai rendszerének összetevői... 175 3.5.3 A Magyar Honvédség informatikai infrastruktúrája... 188 ÁBRAJEGYZÉK... 196 A FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE... 199 4

BEVEZETÉS A katonai szervezetek mint bármely más szervezet vezetéséhez békében és háborúban egyaránt elengedhetetlen a szükséges információk, illetve az ezeket hordozó adatok megfelelő helyen és időben, előírt pontossággal és hitelességgel történő rendelkezésre állása. Ennek érdekében minden szervezetben folyik a rendeltetésszerű működéshez szükséges információk és adatok megszerzése, továbbítása, átalakítása, tárolása és rendelkezésre bocsátása: az információfeldolgozás. A tudományos-technikai fejlődés, a korszerű informatika eszközök és módszerek egyre bővülő körével segíti ezt a folyamatot. A fejlett információtechnológiák fokozatosan beépülnek az emberi tevékenység minden szférájába. A katonai (ezen belül a csapat-) vezetés hatékonyságának egyik alapvető, egyre növekvő jelentőségű feltétele az informatikai eszközök, eszközrendszerek alkalmazása, szolgáltatásaik széleskörű igénybevétele. Jelen jegyzet a katonai informatikai rendszerek és alkalmazások bemutatását tűzte ki célul. Ismerteti az informatikai rendszer fogalmának lehetséges értelmezéseit, ezen belül a NATO által elfogadott és más katonai informatikai értelmezéseket. Tárgyalja az informatikai rendszerek felépítését, összetevőit, a szervezeti és a funkcionális informatikai rendszerek fogalmát, bemutatja a korszerű informatikai rendszerarchitektúrákat. Összegzi a NATO informatikai rendszerének alapvető jellemzőit, ismerteti átfogó felépítését és összetevőit. Ezt követően bemutatja a főbb NATO szervezeti és funkcionális informatikai rendszereket, valamint röviden egyes NATO tagállamok főbb informatikai rendszereit. Ismerteti a Magyar Honvédség informatikai rendszerének felépítését, főbb összetevőit és az ezt támogató informatikai infrastruktúrát. Összegzi az informatikai alkalmazások fogalmi alapjait, az alkalmazások főbb típusait. Végül bemutatja a legfontosabb általános célú alkalmazás-típusokat és a katonai feladatorientált alkalmazások jellegzetes csoportjait. 5

1. INFORMATIKAI RENDSZEREK FOGALMA, FELÉPÍTÉSE 1.1 INFORMATIKAI RENDSZEREK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Az informatikai rendszer kifejezés a magyar nyelvben szakmai és köznapi értelemben is széles körben, gyakran használatos, azonban tartalma az idők során folyamatos változáson ment át, sőt ugyanazon időben is találkozhatunk különböző értelmezéseivel. Elsőként a számítógéppel segített (számítógépes) információs rendszer kifejezés szinonimájaként jelent meg, azóta azonban az információtechnológia fejlődésének eredményeként jelentéstartalma több alkalommal is kibővült. Már a fogalom értelmezésének részletesebb vizsgálata előtt is megállapítható, hogy az informatikai rendszer kifejezés minden esetben információs tevékenységeket megvalósító, vagy támogató, valós (működő) technikai rendszerrel kapcsolatban jelent meg. Az informatikai rendszer fogalma szorosan kapcsolódik a távadatfeldolgozás, majd a számítógépes hálózatok megjelenéséhez. Ezt megelőzően a számítógéppel támogatott információfeldolgozás a számítóközpontokban elhelyezett nagyszámítógépeken történt, az 1960-as évekig jellemző módon közvetve, kötegelt feldolgozással, majd az 1970-es évektől az osztott idejű feldolgozási módok és a terminálok megjelenésével közvetlenül a számítógépterem melletti terminálszobákban. Mindez azonban még valójában csak számítógép-rendszer volt, nem pedig informatikai rendszer. Az informatikai rendszerek első, kezdeti változatának tulajdonképpen a távadatfeldolgozásra, a szervezeti munkahelyeken megjelenő terminálokon elérhető szolgáltatásokra épülő rendszereket tekinthetjük, amelyek tipikus példáját a repülőtéri helyfoglaló rendszerek szolgáltatták. A személyi számítógépek és a számítógép-hálózatok 1980-as években történő megjelenésével aztán a "központi számítógép és termináljai" modellt fokozatosan felváltotta a hálózatba kapcsolódó, egymással tervszerű módon együttműködő informatikai eszközök egységes rendszere. Ezek elsőként egy adott szakterület tevékenységét, funkcióit támogatták, majd fokozatosan összekapcsolódtak egy szervezet integrált informatikai rendszerébe. A továbbiakban sorra vesszük az informatikai rendszerekkel kapcsolatos fogalmi alapokat a NATO-ban, a katonai informatikai szakterületen, majd az informatikában általában. Ezt követően és ezekre épülően kerülnek összegezésre az alapvető fogalmak és értelmezésük. 6

1.1.1 Informatikai rendszerek fogalma, értelmezése a NATOban Az információs tevékenységeket megvalósító technikai rendszerekhez kapcsolódó, alapvető NATO fogalmak közé az information system, communication system, illetve a communication and information systems fogalmak tartoznak, amelyek definícióinak a NATO szabályozókban előforduló különböző változatai a következők: "information system (IS): Eszközök, módszerek és eljárások, illetve működtető személyzet, információfeldolgozási funkciók megvalósítására létrehozott rendszere. Megjegyzések: 1.) Példák 'információs' rendszerekre: command and control information system, management information system, beleértve az irodaautomatizálást is. 2.) Egy 'információs' rendszernek lehetnek az információfeldolgozást támogató információtovábbítási funkciói is (pld. az 'információs' rendszer egy helyi hálózathoz tartozó számítógépei között)." 1 "communication system (CS): Eszközök, módszerek és eljárások, illetve működtető személyzet, információátviteli funkciók megvalósítására létrehozott rendszere. Megjegyzés: Egy 'kommunikációs' rendszernek lehetnek az információtovábbítást támogató információtárolási és -feldolgozási funkciói is." 2 "communication and information systems (CIS): A kommunikációs és az információs rendszerek eszközök, módszerek és eljárások, illetve működtető személyzet információátviteli, illetve információfeldolgozási funkciók megvalósítására létrehozott rendszereinek összefoglaló megnevezése." 3 "communications and information system: Eszközök, módszerek és eljárások, illetve működtető személyzet meghatározott információtovábbítási és információfeldolgozási funkciók megvalósítására létrehozott rendszere." 4 "communication and information systems (CIS): A kommunikációs és az információs rendszerek összefoglaló megnevezése." 5 A hivatkozott szabályozókban szereplő fenti három fogalom magyar megnevezésére több változattal is találkozhatunk. A NATO kézikönyvek ezen kifejezések for- 1 AAP-31(A), AAP-6(2005) [Az AAP-31(A)-ban szereplő definíció a korábbi változattól csak egy stilisztikai módosításban, egy hivatkozásban (ADatP-2 01.NN.39) és a két megjegyzésben tér el. Az AAP-6 fogalomjegyzékbe a megjegyzések nélkül 2002.10.14.-i dátummal került be]. 2 AAP-31(A), AAP-6(2005) [Az AAP-31(A)-ban szereplő definíció a korábbi változattól csak a megjegyzésben tér el. Az AAP-6 fogalomjegyzékbe 2002.09.29.-i dátummal és egy további megjegyzéssel kiegészítve került be (A megjegyzés: Egy 'kommunikációs' rendszer kommunikációs lehetőséget biztosít felhasználói között és magában foglalhat átviteli rendszereket, kapcsoló rendszereket, illetve felhasználói rendszereket)]. 3 AJP-01(B), 13-1.o. 4 AAP-6(V), 2-C-8.o. (1/11/90); AJP-01(B), 13-1.o. 5 AAP-31(A), AAP-6(2005) [Az AAP-6 fogalomjegyzékbe 2002.05.29.-i dátummal került be és váltotta fel az előzőekben ismertetett változatot]. 7

dításakor az 'információs', illetve a 'távközlési' (ritkábban a 'híradó', 'hírközlési', vagy 'összeköttetési') jelzőket használják. 6 Az AAP-31 magyar fordítása ugyanerre az 'informatikai' és 'információs', illetve a 'híradó' kifejezéseket tartalmazta (utóbbiakat eltérő módon a CIS, illetve IS fogalmak esetében). Végül az AJP-01(A) változat magyar fordításában a 'távközlési' és a 'tájékoztató' jelzők szerepeltek. A magyar katonai szakirodalomban emellett egyre gyakrabban találkozhatunk a 'kommunikációs' jelző alkalmazásával is. A Magyar Honvédség 2002 végére kidolgozott alapvető doktrínáiban 7 az 'informatikai rendszer', a 'híradó rendszer', illetve a 'híradó és informatikai rendszerek' kifejezések kerültek elfogadásra és alkalmazásra. Az információs rendszer és az informatikai rendszer kifejezések a Magyar Honvédségen belül a korábbiakban eltérő tartalmú fogalmakat jelöltek. Az informatikai rendszer kifejezéssel a katonai informatika egy adott szervezet egészére, információfeldolgozási folyamataira és tevékenységeire, az ezt támogató eszközrendszerre és a közreműködő személyzetre vonatkozó fogalmat jelölt 8, míg információs rendszer alatt ezzel szemben a szervezet(ek) egységes információfeldolgozási rendszerének egy részrendszerét funkcionális szempontok által összetartozó információs tevékenységek, valamint az ezek megvalósítását támogató erőforrások összességét értette. 9 A NATO szóhasználatban is kimutatható ez a tartalmi kettősség, ugyanis az information system (IS) kifejezés egyaránt használatos egy teljes szervezet(rendszer) egységes 'informatikai rendszerének' megjelölésére (pld. ACE ACCIS Automated Command and Control Information System), illetve egyes funkcionális alrendszerek megnevezésére (pld. JOIIS Joint Operations & Intelligence Information System), vagy ezek típusmegjelölésére. Mindezek alapján a magyar katonai informatikai terminológiában célszerű megtartani mindkét fogalmat (annak ellenére, hogy nem tartozik hozzájuk eltérő angol megnevezés), mert így eltérő kifejezéssel lehet megjelölni a Magyar Honvédség, vagy a 48. harckocsi zászlóalj informatikai rendszerét, illetve a Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszert, vagy egy konkrét pénzügyi információs rendszert. Ez azzal a következménnyel jár, hogy konkrét angol megnevezések magyarra fordítása során a tartalom alapján kell eldönteni, hogy melyik magyar kifejezés használata a megfelelő. Az ellenkező irányú fordítás során hasonló probléma nem merül fel, legfeljebb egyes esetekben megfelelő jelzők (organizational) information system, vagy (functional) information system alkalmazása válhat szükségessé. A híradó és informatikai rendszerek (CIS) kifejezés értelmezéséhez kapcsolódóan a bemutatott meghatározásokból is megállapítható, hogy ez két különböző fogalmat is takar: egyrészt a híradó (kommunikációs) rendszerek és az informatikai rendszerek összefoglaló megnevezésére, másrészt az integrálódásuk következtében kialakuló rendszerek megnevezésére szolgál. A kétféle rendszertípus integrációs folya- 6 NATO kézikönyv, 3. kiadás (1977), 129-130.o., 162.o., 185.o. 7 A Magyar Honvédség összhaderőnemi doktrínája (2002. október), illetve A Magyar Honvédség összhaderőnemi vezetési doktrínája (2002. november). 8 MH Informatikai Szabályzata, 6. pont [8.o.] 9 MH Informatikai Szabályzata, 8. pont [8.o.] 8

matának lezáródásáig értelemszerűen mindkét értelmezésnek helye van, tehát a megfelelő fogalom meghatározása is kettős tartalommal célszerű. A katonai informatikai rendszereknek a korábbiakban két alapvető típusa jelent meg, amelyek mind funkcióikban, mind technikai megvalósításukban eltértek egymástól. Ezek megnevezése a NATO informatikai terminológiában management information system 'vezetői információs rendszer', illetve command and control information system 'vezetési és irányítási információs rendszer' volt. Ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a command and control communication system fogalom is. A három definíció az AAP-31(A) kiadványban a következő: "management information system (MIS): Egy szervezet vezetésének döntéshozatali tevékenységét támogató információfeldolgozási rendszer. Megjegyzések: 1.) A NATO-ban MIS alatt olyan rendszert értenek, amely például erőforráskezelési (védelmi tervezési, haderőtervezés és költségvetési), adminisztrációs és irodaautomatizálási, válságkezelési, kockázatelemzési funkciókat támogat. 2.) Egy C2IS információcsere céljából összekapcsolható egy MIS rendszerrel." "command and control information system (C2IS, CCIS): A katonai vezető szervek [katonai] vezetési tevékenységét támogató informatikai rendszer. Megjegyzések: 1.) A C2IS és C2CS rendszerek egymás kiegészítői. 2.) Korábbi NATO dokumentumokban a 'command, control and information system (CCIS)' kifejezés 'doktrínából, eljárásokból, szervezeti felépítésből, személyi állományból, eszközökből és létesítményekből és híradásból álló integrált rendszer, és amely a vezetés minden szintje számára biztosít időszerű, megfelelő adatokat a tervezés, vezetés és ellenőrzés végrehajtásához' értelmezéssel volt használatban. A CCIS kifejezés alkalmazása kerülendő. 3.) Az 'automated command and control information system (ACCIS)' kifejezés használata általános értelemben egy olyan C2IS rendszer megjelölésére, amely automatizált kerülendő." "command and control communication system (C2CS): A katonai vezetők (vezető szervek) között a [csapat]vezetési információk továbbítását biztosító kommunikációs rendszer. Megjegyzés: A C2CS a C2IS kiegészítője és különbözik a C3 rendszertől." A két előbbi fogalom szakszerű megnevezésére az előzőekben használt szószerinti fordítások helyett első változatban több jelzőpár is elképzelhető: béke(vezetési) háborús (vezetési); politikai katonai; felsővezetési csapatvezetési. Ezek egy korábbi időszakban és helyzetben még megfelelőek lettek volna, de napjainkra már egyik sem igazán alkalmas a tartalom megjelölésére. Az első fogalom értelmezése az informatikai szakirodalomban egy olyan rendszer, amely a szervezet különböző funkcionális területein működő információs rend- 9

szerek adataiból válogatja ki, összegzi, állítja elő és bocsátja a vezetők számára a tevékenységükhöz szükséges információkat. Ez az értelmezés pontosan megegyezik a bemutatott definícióval, de nem igazán esik egybe a fogalomhoz fűzött első megjegyzéssel. Mindezek alapján a fogalom célszerű magyar megnevezése: igazgatási informatikai rendszer. A második fogalom sajátossága (mindenekelőtt a command and control jelzőből kiindulva), hogy az adott informatikai rendszer mindenekelőtt a katonai műveletek végrehajtásának támogatását szolgálja, legyenek ezek háborús katonai műveletek, vagy nem háborús, válságreagáló műveletek. Ennek megfelelően a célszerű magyar megnevezés a műveleti informatikai rendszer lehet. A bemutatott fogalmak közötti összefüggéseket egy NATO előadás a következő ábra formájában összegezte 10 : híradó és informatikai rendszerek (CIS) felhasználói erőforrástartomány hálózati erőforrástartomány informatikai rendszerek (IS) kommunikációs rendszerek (CS) általános célú szegmens speciális célú szegmens MIS C2IS 1.1.1 ábra: Híradó és informatikai rendszerek 11 A két új a magyar katonai informatikában korábban nem használt fogalom bevezetéséhez kapcsolódóan azt a tendenciát is figyelembe kell venni, hogy a gyakorlatban megkezdődött a két rendszertípus integrálódása, összeolvadása, vagyis a jövőben a két típus önálló formájában várhatóan el is fog tűnni, funkcióik egy egységes informatikai rendszer keretében jelennek majd meg. Ez a közeljövőben várhatóan elvezet majd ezen fogalmak elavulásához, alkalmazásuk megszűnéséhez. Bizonyos értelemben ez a helyzet már a mai időszakot is jellemzi. A NATO értelmezés szerint a híradó és informatikai rendszerek egy általánosabb fogalom, a C3 systems (C3S) leggyakoribb magyar fordításai szerint 'C3 rendszerek', illetve a 'konzultációs, vezetési és irányítási rendszerek' 12 altípusait alkotják. 13 10 A felhasználói erőforrástartomány, hálózati erőforrástartomány, általános célú szegmens, speciális célú szegmens fogalmak értelmezését lásd később. 11 Forrás: STUGARD: Information systems in support of command and control, 16. dia. 12 NATO kézikönyv, 212.o. 13 A C3 (Consultation, Command and Control) kifejezés értelmezésével részletesebben az 1.2.3 pont foglalkozik. 10

Bár ez a fogalom jelenleg (2003-ban) nem szerepel sem az AAP-31, sem az AAP-6 fogalomjegyzékekben, alapvető szerepet játszik a katonai informatikai terminológiában. A fogalom tartalma mindenekelőtt a NATO C3 Testület hatáskörét szabályozó okmány, valamint egyes NATO továbbképzési előadások alapján, illetve a NATO C3 Szervezet felépítésére támaszkodva határozható meg. A szabályozó okmány szerint "a C3 rendszerek közé a politikai konzultáció, a válságkezelés, a polgári veszélyhelyzeti tervezés, illetve a katonai vezetés és irányítás minden szintje számára szükséges kommunikációs rendszerek, információs rendszerek, érzékelő és riasztási rendszerek, navigációs és azonosítási rendszerek és ezek létesítményei tartoznak." 14 Egy előadás szerint pedig "a C3 rendszerek a C3 funkciók támogatására szolgáló rendszerek, amelyeknek a 'híradó és informatikai rendszerek' (CIS) egy részét képezik". 15 A hivatkozott szabályozó okmányból és előadásból 16, illetve a NATO C3 szervezet (NC3O) felépítéséből 17 levezethető módon a C3 rendszerek közé a már bemutatott communication and information systems mellett a sensor and warning systems ('érzékelő és riasztási rendszerek'), navigation[al] systems ('navigációs rendszerek'), identification systems ('azonosítási rendszerek'), valamint ezek létesítményei tartoznak. Ebben a körben a C3 szakterülethez kapcsolódóan nem szerepelnek, de logikailag ide sorolandók a fegyver(rendszer) irányító rendszerek is. A felsorolt rendszertípusok részletesebb bemutatására egy másik jegyzetben 18 kerül majd sor. 1.1.2 További katonai informatikai rendszer-fogalmak és értelmezések Az információs tevékenységeket megvalósító, támogató rendszerekkel kapcsolatban számos további fogalommal, kifejezéssel találkozhatunk, többek között az Egyesült Államok hadseregének szabályozóiban, valamint a katonai informatikai szakirodalomban. Az Egyesült Államok hadserege alapvető fogalomjegyzékében (JP 1-02 19 ), illetve a katonai informatikai szakterület alapvető doktrinális okmányában (JP 6-0 20 ) a következő meghatározásokkal találkozhatunk: "information system (IS): információk gyűjtését, feldolgozását, tárolását, továbbítását, megjelenítését, rendelkezésre bocsátását és keze- 14 Terms of Reference for the NATO C3 Board, I. 1. (a) - 1.o. [Megjegyzés az eredetiben: Az NC3B felelőssége az érzékelő és riasztási rendszerek esetében a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra, illetve 'híradó és információs rendszerek' elvi kérdéseire korlátozódik.] 15 TURAN: Introduction to the NATO C3 community, 4. dia. 16 TURAN: i.m., 5. dia. 17 Például a NC3B nyolc albizottságából a négy utóbbi (Összhaderőnemi C3 követelmények és elvek; Interoperabilitás; NATO frekvenciagazdálkodás; Információvédelem; Információs rendszerek; Kommunikációs hálózat; Azonosítás; Navigáció) bár ebből hiányoznak az érzékelő és riasztási rendszerek. 18 Katonai informatika III., A katonai informatika eszközrendszere. 19 Joint Publication 1-02, Department of Defense Dictionary of Military and Associated Terms [Katonai és kapcsolódó kifejezések szótára] (2001). 20 Joint Publication 6-0, Doctrine for Command, Control, Communications, and Computer (C4) Systems Support to Joint Operations [Összhaderőnemi műveletek 'informatikai' támogatásának doktrínája] (1995). 11

lésére szolgáló infrastruktúra, szervezet, működtető személyzet és összetevők teljes együttese." 21 "command, control, communications, and computer (C4) systems: doktrína, eljárások, szervezeti struktúrák, működtető személyzet, eszközök, létesítmények és kommunikációs képességek integrált rendszere, amelynek rendeltetése egy parancsnok vezetői funkcióinak támogatása katonai műveletekben." 22 Említést érdemel, hogy a JP 1-02 nem tartalmazza a communication system fogalmat (bár két másik fogalom meghatározásában előfordul) és hogy az information system fogalom sem szerepel a JP 6-0-ban, forrásául az információs műveletekkel foglalkozó doktrínális kiadvány (JP 3-13 23 ) szolgál. Az information system fogalom további dokumentumokban is előfordul, az első példa egy működő rendszert írja le, míg a második lényegében magát az információfeldolgozási folyamatot takarja. "Információk, információtechnológiai és személyi erőforrások öszszessége, amely adatokat gyűjt, feljegyez, feldolgoz, tárol, továbbít, visszakeres és megjelenít manuálisan vagy különböző mértékben automatizáltan." 24 "Információk gyűjtésének, feldolgozásának, karbantartásának, továbbításának és rendelkezésre bocsátásának szervezett, meghatározott eljárásoknak megfelelő automatizált vagy manuális rendje." 25 Az eddigiek mellett az automatizált információs rendszer (automated information system AIS) fogalom és meghatározása az 1990-es évek dokumentumaiban több bár tartalmilag lényegében megegyező változatban szerepelt, amelyet a következő definíció szemléltet: "Számítógépes hardver, szoftver, kommunikációs képességek, információtechnológia, működtető személyzet és más erőforrások öszszessége, amely információkat gyűjt, feljegyez, tárol, továbbít, viszszakeres és megjelenít. Állhat csak hardver, csak szoftver elemekből vagy a kettő kombinációjából. Nem tartoznak ide azok a számítógépes (hardver és szoftver) erőforrások, amelyek a fegyverrendszereknek fizikailag részét képezik, azokhoz tartoznak, vagy hatékony alkalmazásukhoz lényegesek; illetve azok alkalmazására történő speciális felkészítés, szimuláció, tesztelés, karbantartás és beállítás, vagy azok kutatása és fejlesztése során kerülnek felhasználásra" 26 21 Joint Pub 1-02 (2001), 203.o. 22 Joint Pub 1-02 (2001), 80-81.o.; Joint Pub 6-0, Glossary, GL-5.o. A Joint Pub 1-02 tartalmaz egy harcászati szintű változatot is (tactical C4 systems). 23 Joint Publication 3-13, Joint Doctrine for Information Operations [Információs műveletek összhaderőnemi doktrínája] (1998). 24 DoD Directive 8320.1, DoD Data Administration [Védelmi Minisztériumi adatadminisztráció] (1991), 11.o. 25 DoD Directive 8320.1-M-1, Data Standardization Procedures [Adatszabványosítási eljárások] (1998), 15.o. 26 Global Combat Support System Capstone Requirements Document (2000), Terms and definitions, 84.o.; 12

inf. inf. Mint látható, a fenti kifejezés lényegében a számítógéppel támogatott (számítógépes) információs rendszer fogalom szinonímájának tekinthető, azzal a különbséggel, hogy a katonai gyakorlatban ezek köréből különböző okokból kizárásra kerültek a fegyver(rendszer) irányítási rendszerek, valamint az ezekhez kapcsolódó kiképzési és kutatás-fejlesztési (pld. szimulációs) rendszerek. A C4 rendszerek helyét, szerepét és értelmezését a JP 6-0 dokumentum részletezi. Ennek megfelelően a C4 rendszerek magukban foglalják a vezetési folyamat megvalósításához szükséges híradó rendszereket és számítógépes rendszereket is. A C4 rendszerek egy nagyobb rendszer, a vezetéstámogató rendszer részét, annak információcserét és döntéselőkészítést támogató alrendszerét képezik. A vezetéstámogató rendszer (command and control support system C2SS) az a legtágabb értelemben vett rendszer, amely a parancsnokot támogatja a vezetés és irányítás megvalósításában. Rendeltetése, hogy gyűjtse, továbbítsa, feldolgozza, illetve védje a vezetéshez és működéshez szükséges információkat, valamint akadályozza az ellenség hasonló tevékenységét, korlátozza ilyen irányú képességeit. A vezetéstámogató rendszert a feladatnak megfelelően biztosított és megszervezett vezetéstámogató (különböző típusú felderítő, híradó, informatikai, tűztámogatás koordináló, légtér-irányító, elektronikai harc, álcázó és megtévesztő, stb.) erők építik ki és működtetik. A rendszer helyét és szerepét a következő ábra szemlélteti. Szembenálló erők Visszacsatolás Parancsnok Vezetés inf. inf. felderít véd eloszt gyűjt Vezetéstámogató rendszer feldolgoz és továbbít gyűjt eloszt inf. inf. Jelentések Saját erők Parancsok 1.1.2 ábra: Vezetéstámogató rendszer helye és szerepe 27 A C4 rendszer a vezetéstámogató rendszer részét, annak információcsere és döntéstámogató alrendszerét képezi. Rendeltetése, hogy minden szintű és funkciójú parancsnok (vezető) számára biztosítsa az időszerű és megfelelő adatokat, információkat tevékenységeik tervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez. Alapvető célja: CJCS Instruction 6212.012A, Compatibility, Interoperability, and Integration of Command, Control, Communications, Computers, and Intelligence Systems [C4I rendszerek kompatibilitása, interoperabilitása és integrációja] (1995); DoD Directive 8210.1, Life-cycle Management of Automated Information Systems (AIS) [Automatizált információs rendszerek (AIS) életciklus-kezelése] (1993). 27 Forrás: Joint Pub 6-0, I-2.o. 13

- a tevékenységek összhangjának biztosítása; - a haderő képességei teljeskörű kihasználásának elősegítése; - a kritikus információk megfelelő helyre juttatása; - az információk szintetizálása (fúziója). A tevékenységek összhangjának biztosítása érdekében a C4 rendszernek támogatnia kell, hogy a haderő és az együttműködő szervezetek parancsnokai, illetve más kulcsfontosságú személyei megismerhessék, összehangolhassák benyomásaikat, véleményüket és elképzeléseiket. A haderő képességei teljeskörű kihasználásának biztosítása érdekében a C4 rendszernek az emberi érzékszervek és gondolkodás kiterjesztéseként kell működnie. Támogatnia kell az embereket az észlelésben, reagálásban és a döntéshozatalban, hogy képesek legyenek hatékonyan tevékenykedni gyors ütemű tevékenységek során is. A kritikus információk megfelelő helyre juttatása érdekében a C4 rendszernek gyorsan kell reagálnia az információ-igényekre és az információkat el kell juttatnia azokra a helyekre, ahol szükség van rájuk. Mindez csökkenti az átfutási időt, sőt a híradó rendszer terhelését is. Az információk szintetizálása (fúziója) segítségével biztosítható a C4 rendszerek legfőbb célja: a harcolók igényeit kielégítő, pontos kép kialakítása a harcmezőről. A szintetizálás során létrehozott megfelelő minőségű információ növeli a tevékenységek összhangját, csökkenti a bizonytalanságot, ezzel képessé teszi a haderőt, hogy képességeit a legteljesebben kihasználja és hatékonyan hajtsa végre a (had)műveletet. Az említett kiadványok mellett a különböző szintű, különböző időpontokban, különböző haderőnemek (szervezetek) által kibocsátott szabályozókban és dokumentumokban további hasonló, vagy kapcsolódó tartalmú rendszer-megnevezés fogalmak találhatók. Ezek közé tartoznak többek között a következők: "command, control, communications, and intelligence (C3I) systems: híradó, automatizált információs, felderítő rendszerek, vagy eszközök, amelyek a parancsnokot segítik a csapatok tevékenységének tervezésében, irányításában és ellenőrzésében." 28 "command, control, communications, computer, and intelligence (C4I) systems: bármely rendszer, amely a következőket vagy azok egy részét megvalósítja kommunikációs, automatizált információs, illetve felderítő rendszer vagy eszköz, amely a parancsnokot segíti a csapatok tevékenységének tervezésében, irányításában és ellenőrzésében. A C4I rendszerek elemei: hardver, szoftver, működtető személyzet, berendezések és eljárások. Ezek a rendszerek az információk gyűjtésére, előállítására, tárolására, megjelenítésére és rendelkezésre bocsátására létrehozott információfeldolgozási és információ- 28 Forrás: DoD Instruction 4630.8, Procedures for Compatibility, Interoperability, and Integration of Command, Control, Communications, and Intelligence (C3I) Systems [A vezetési, irányítási, híradó és felderítő (C3I) rendszerek kompatibilitási, interoperabilitási és integrációs eljárásai], 2. számú melléklet (1992). 14

továbbítási rendszerek, valamint az információk (adatok) integrációját jelentik." 29 A fenti fogalmak mellett találkozhatunk a C4ISR rendszerek kifejezéssel is, amelynek az alapját a következő meghatározás szolgáltatja: "command, control, communications, computers, intelligence, surveillance and reconnaissance (C4ISR): a vezetési rendszerhez és a felderítési szakterülethez kapcsolódó valamennyi rendszer és funkció leírására használt kifejezés." 30 A felsorolt, egyre bővülő tartalmat reprezentáló rendszertípusok közötti összefüggéseket és kapcsolatokat a következő ábra szemlélteti. Command & Control (vezetés) C2 Communications (híradás) C3 Computers (informatika) C4 Intelligence (hírszerzés) ISR Surveillance (megfigyelés) Reconnaissance (felderítés) C4I C4ISR 1.1.3 ábra: Informatikai rendszerekkel kapcsolatos fogalmak struktúrája 31 A XXI. századi hadműveleti és katonai informatikai jövőképek alapvető összetevőjét képezik az információs tevékenységek végrehajtását megvalósító, vagy támogató globális rendszerek kialakítására irányuló elképzelések. Az interoperábilis informatikai rendszerek összekapcsolására épülő globális informatikai infrastruktúra (globális háló Global Grid) fogalma elsőként az "Informatika a harcos számára" 32 koncepcióban jelent meg, amelyet 1992. júniusában fogadott el a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának J-6 Csoportfőnöksége. A grid (hálózat, rács) kifejezés megjelenése ebben a megnevezésben egy új típusú rendszerfelépítésre utal. Az informatikai, számítástechnikai szakirodalomban egyre gyakrabban előforduló grid kifejezés általában egy olyan rendszer-architektúrát jelöl, amelyhez különböző hardver, szoftver és információs erőforrások csatlakoztathatók és amely biztosítja a rendelkezésre álló erőforrások könnyű konfigurálását és ezzel új funkcionalitás kialakítását. Egy grid lényegében egy olyan infrastruk- 29 CJCS Instruction 6212.012A, Compatibility, Interoperability, and Integration of Command, Control, Communications, Computers, and Intelligence Systems [A vezetési, irányítási, híradó, számítógépes és felderítő rendszerek kompatibilitása, interoperabilitása és integrációja] (1995). 30 Concept for Future Joint Operations, 83.o. 31 Alapul felhasznált forrás: Concept for Future Joint Operations, Figure 14, 85.o. 32 C4I for the Warrior (C4IFTW). 15

túrát képez, amely lehetővé teszi információs, számítási, vagy más erőforrások globális integrációját. A grid kifejezés olyan hagyományos rendszerek angol megnevezéséből származik, mint az elektromos hálózat, vagy a szállítási hálózat és annak alhálózatai (közúthálózat, vasút-hálózat, csővezeték-hálózat, stb.). Az elektromos hálózat összekapcsolja az áramot szolgáltató forrásokat (erőműveket) és különböző kiegészítő szolgáltatások révén (pld. terhelés-elosztás) biztosítja az elektromos áram elosztását, széleskörű elérését. A szállítási hálózat hasonlóképpen kapcsolja össze az anyagi javak és szolgáltatások forrásait és biztosítja ezen javak és szolgáltatások elosztását, széleskörű hozzáférhetőségét. A grid architektúra alapvető elemét képezi az 1990-es évek végén megjelent hálózat-központú hadviselés (Network-Centric Warfare) koncepciónak is 33. A hálózatközpontú hadviselés alapját informatikai szempontból a különböző funkcionális rétegekbe szervezett (rendezett) rendszerelemek képezik, amely rétegek mindegyike egy speciális hálózatot (grid-et) alkot. A koncepcióban szereplő három alapvető réteget az alapvető infrastruktúrát képező informatikai infrastruktúra (information grid), valamint az erre épülő információgyűjtő alrendszer (sensor grid) és a feladatvégrehajtó alrendszer (engagement/shooter grid) képezi. A Globális Informatikai Hálózat (Global Information Grid) meghatározását, alapvető jellemzőit egy 2000-ben kiadott katonai informatikai jövőkép 34 tartalmazza. Az ebben foglaltak szerint: "A Globális Informatikai Hálózat globálisan összekapcsolt információs képességek, folyamatok és működtető személyzet összessége, amelynek rendeltetése információk gyűjtése, feldolgozása, tárolása, rendelkezésre bocsátása (elosztása) és kezelése a harcolók, a politikai vezetés és a támogató szervezetek igényeinek megfelelően." 35 A Globális Informatikai Hálózat alapvető rendeltetése, hogy megteremtse az információs fölény megteremtéséhez szükséges hálózat-központú infrastruktúrát. A rendszer magában foglal minden birtokolt, vagy bérelt kommunikációs és számítástechnikai rendszert és szolgáltatást, szofvert, alkalmazásokat, adatokat és biztonsági szolgáltatásokat. A rendszer által nyújtott szolgáltatások elérhetők mindenütt: bázisokon, állomáshelyeken, táborokban, helyőrségekben, létesítményekben, mobil platformokon, települési helyeken. A rendszer emellett kapcsolódási lehetőségeket (interfészeket) biztosít koalíciós, szövetségi, valamint más nem védelmi minisztériumi felhasználóknak és rendszereknek. A fentiekből láthatóan a GIG lényegét tekintve az Egyesült Államok hadseregének egységes, globális (szervezeti) informatikai infrastruktúrája. 33 Lásd például CEBROWSKI-GARSTKA: Network-Centric Warfare: Its Origin and Future. (1998); ALBERTS-GARST- KA-STEIN: Network Centric Warfare, Developing and Leveraging Information Superiority. (1999) 34 Enabling the Joint Vision [Az összhaderőnemi jövőkép feltételeinek megteremtése] (2000). 35 Enabling the Joint Vision, 1.o. 16

1.1.3 Általános informatikai rendszertípusok és értelmezések A szervezeten belüli funkcionális informatikai (információs) rendszertípusok egy korai csoportosítását az Encyclopaedia Britannica 36 tartalmazza, amely ezen rendszereket három nagy kategóriába a vezetés-orientált, az adminisztráció-orientált, illetve az alaprendeltetés-orientált rendszerekbe csoportosítja. A vezetés-orientált (management-oriented) információs rendszerek amelyre példaként a katonai alkalmazás vezetési és irányítási (command-and-control) információs rendszereit (CCIS) említi elsősorban a felső vezetés döntéseinek előkészítését szolgálják. Ezen rendszerek elsősorban a szervezet belső állapota és a működési környezet kulcsfontosságú jellemzőinek gyűjtésére és szintetizálására összpontosítanak. A jellemző alkalmazás-típusok gyakran a modellezés és a szimuláció eszköztárára épülnek. Ide tartoznak a döntéstámogató alkalmazások is. Az adminisztráció-orientált (administration-oriented) információs rendszerek melyeket vezetői információs rendszereknek (MIS) is neveznek elsősorban a szervezeti erőforrások nyilvántartására és kezelésére összpontosítanak. Ezek alapján látják el a felső vezetést aggregált adatokat tartalmazó jelentésekkel. Ezen rendszerek tipikus alkalmazásai pld. a pénzügyi, személyügyi, gazdálkodási, projekt-tervezési alkalmazások, illetve az irodaautomatizálás alkalmazásai. A vezetés-orientált információs rendszerek tekinthetők az adminisztráció-orientált rendszerek egy továbbfejlődési irányának is. Végül a működés-orientált (service-oriented) információs rendszerek a szervezet alapvető működési folyamatainak (termelés, szolgáltatás, stb.) támogatására összpontosítanak. Ezek a rendszerek az előző két kategóriával szemben már jelentős mértékben függnek az alaprendeltetéstől, így jellemzőik is sokrétűek. Ide sorolhatók például a számítógéppel segített tervezés (Computer Aided Design CAD), a számítógéppel segített gyártás (Computer Integrated Manufacturing CIM), vagy bizonyos értelemben a katonai alkalmazásban a fegyverirányítási alkalmazások. A funkcionális informatikai rendszerek szélesebb körben elfogadott osztályozása két nagy csoportra a működés-orientált (működés-támogató), illetve a vezetés-orientált (vezetés-támogató) rendszerek csoportjára épül. A szakirodalomban a két csoportnak különböző megnevezéseivel is találkozhatunk: 'működési' és 'információs' (operational ~ informational); működés-támogató és vezetés-támogató (operation support ~ management support) rendszerek. A működés-orientált informatikai rendszerek a szervezet "mindennapi" működését támogatják. Gazdálkodó szervezetek esetében ide tartoznak az olyan hagyományos rendszerek, mint: rendelésfelvétel, készletnyilvántartás, gyártástámogatás, bérelszámolás, könyvelés, stb. Igazgatási szervezetek esetében ebbe a csoportba elsősorban az ügyiratkezelő és nyilvántartó, illetve a hatáskörükbe tartozó adatokat kezelő (nyilvántartó, naprakészen tartó, rendelkezésre bocsátó) rendszereket sorol- 36 Lásd: New Encyclopaedia Britannica, Macropeadia 21. kötet, 563-565.o. 17

hatjuk. A működés-orientált informatikai rendszerek jelentőségét mutatja, hogy gyakorlatilag minden szervezetben elsőként ezek jelentek meg (ezek voltak az első számítógépes rendszerek). A támogatott működési folyamat jellegétől függően a működés-orientált rendszerek tovább is osztályozhatók. A tranzakció-feldolgozó rendszerek (transaction processing systems) a szervezeti események kezeléséhez kapcsolódó feladatokat támogatják 37, a folyamat-irányító rendszerek (process control systems) a gyártási folyamatokhoz kapcsolódó információk kezelését szolgálják, végül az irodaautomatizálási rendszerek (office automation systems) az iroda munka végzéséhez nyújtanak segítséget. A vezetés-orientált informatikai rendszerek a szervezetben folyó tervezési, előrejelzési és menedzsment funkciókat támogatják. Gazdálkodó szervezetek esetében ilyenek pld. a piackutatás, pénzügyi elemzés, mérnöki tervezés, stb. Ezen rendszerek rendeltetése elsősorban az adatok elemzése, a vezetői döntések támogatása, hozzájárulás annak meghatározásához, hogyan működjön a szervezet a közelebbi és távolabbi jövőben. A vezetés-orientált informatikai rendszerek általában abban is eltérnek a működés-orientált rendszerektől, hogy azok szűkebb szakterületre irányultságával szemben több különböző szakterületre is kiterjednek, azok működési adatainak széles körét használják fel. A vezetés-orientált informatikai rendszerek között a idők során különböző típusok és megnevezések jelentek meg. Az 1970-es években az elsők között jelent meg a döntéstámogató rendszerek (Decision Support System DSS) fogalma, amelyek rendeltetése összetett elemzési feladatok támogatása a szervezeti folyamatok időben és pontosan meghatározott tendenciáira épülő megalapozott vezetői döntések elősegítésére. Ezek közé olyan funkcionális informatikai rendszerek tartoztak, amelyeket vezetők használtak félig-struktúrált, vagy struktúrálatlan problémák megoldására irányuló döntések meghozatala során és amelyek nem automatizálták, hanem "együttműködve" támogatták a döntéshozatalt. A felsővezetői informatikai rendszerek (Executive Information System EIS) fogalma az 1970-es 1980-as évek fordulóján jelent meg 38 olyan sajátos vezetői informatikai rendszerek megnevezésére, amelyeket rendkívül könnyű használat, gyors teljesítmény és korlátozottabb elemzési képességek jellemeznek. A számítástechnikai ismeretekkel kevésbé rendelkező felsővezetők számára készült első ilyen rendszerek a különböző szakterületi rendszerekből gyűjtötték össze, szintetizálták és általában szemléletes, grafikus formában jelenítették meg a legfontosabb információkat. A vezetői informatikai rendszerek (Management Information System MIS) rendeltetése a szervezeti és külső információk vezetési/igazgatási célokra történő megjelenítése és elemzése. Viszonylag egységesen elfogadott értelmezés szerint a vezetői informatikai rendszerek a középvezetői szint tevékenységének támogatását szol- 37 Napjainkban ezek egyre inkább online tranzakció-feldolgozó (On-Line Transaction Processing, OLTP) rendszerek formájában jelennek meg a szervezetek életében. 38 Ezt megelőzően hasonló megnevezéssel már az 1960-as években léteztek nagyszámítógépi környezetben a működés-orientált rendszerek adattárainak, adatállományainak vezetési célú, statikus lekérdezéseket biztosító rendszerek. 18

gálják. Ennek megfelelően ezeket összetettebb elemzési szolgáltatások, részletesebb és szakterületileg korlátozottabb információkör jellemeznek. A speciálisan elemzési funkciókat ellátó vezetés-orientált informatikai rendszereknek napjainkban két jelentős típusával találkozhatunk. Az online elemző rendszerek (On-Line Analytical Processing OLAP) rendeltetése nagymennyiségű adat különböző aspektusokból történő vizsgálata. 39 Az OLAP rendszerek a rendelkezésre álló adatokat egy többdimenziós (virtuális) "kockába" rendezik, amelynek segítségével az elemzők a számukra fontos aspektusokból vizsgálhatják az adatokat, nincsenek rákényszerítve arra, hogy más rendszerekből származó jelentésekre, kimutatásokra kelljen támaszkodniuk. Az adatbányászat (data mining) rendeltetése a nagytömegű adattengerből rejtett, belső kapcsolatok, összefüggések feltárása. Az ezt támogató rendszerek az OLAP rendszerekkel szemben nem ismert információkat keresnek, vagy ismert feltételezett összefüggéseket ellenőriznek, hanem ismeretlen, nem magától értetődő és potenciálisan hasznosítható információkat és összefüggéseket tárnak fel, lényegében új tudásösszetevőket állítanak elő. Végül találkozhatunk a szervezeti informatikai rendszerek (Enterprise Information System EIS) fogalmával is. Ez alatt általában olyan rendszereket értenek, amelyek a szervezeti és külső információk szervezeti szintű vagyis nem kizárólag vezetés-orientált hasznosítását biztosítják. 1.1.4 Informatikai rendszerek alapvető fogalmainak összegzése Az eddigiekből láthatóan az informatikai rendszerek és a kapcsolódó rendszerfogalmak egységesen elfogadott sajátossága, hogy azok információs tevékenységek támogatására szolgálnak és összetevőiket technikai (információtechnológiai) eszközök, programok, adatok, illetve szükség esetén a működtető személyzet alkotják. Emellett eleget kell tenni a rendszer fogalom követelményeinek is, tehát nem nevezhető informatikai rendszernek egy egyedi eszköz (pld. egy autonóm számítógép), vagy akár több, egymással kapcsolatban nem álló eszköz (számítógép) összessége sem. Ezen kereteken belül a különböző értelmezések közötti különbségek vagy a rendszerek rendeltetésére, funkcióira, vagy az eszközrendszer jellegére épülnek, épülhetnek. A funkcionális megközelítésmód alapján legszűkebb értelemben az informatikai rendszerek közé azon rendszerek sorolhatók, amelyek elsődleges rendeltetése az információk feldolgozása (átvétele, tárolása, átalakítása és rendelkezésre bocsátása). Az ilyen rendszerek tipikus megjelenési formája napjainkban egy kisebb helyi hálózatba kötött számítógépek összessége, az információtechnológia egy korábbi fejlettségi szintjén pedig egy központi számítógép és a hozzá csatlakozó távoli végberendezések (terminálok) rendszere volt. Ez lényegében a NATO értelmezés szerinti information system (IS) fogalomnak felel meg. 39 A fogalom 1992-ben jelent meg az adatbáziskezelés egyik jelentős szakértőjének (E. F. Codd) cikkében, amelyben tizenkét pontban összegezte a hagyományos adatkezeléstől részben eltérő követelményeit, sajátosságait. 19

Az információtechnológia fejlődésével, a számítástechnika és a híradástechnika azonos technológiai és műveleti alapjainak kiépülésével, a mikroelektronika és a digitális technika gyakorlatilag egyeduralkodóvá válásával megszűnt a szűkebb értelemben vett informatikai, illetve a kommunikációs (katonai értelmezésben híradó) rendszerek megkülönböztetésének oka és egyre inkább lehetősége is. Az informatikai rendszerek funkciói között megjelent és egyre jelentősebb szerepet játszik az információtovábbítás és az információcsere. A kommunikációs rendszerek szolgáltatásai között pedig növekvő mértékben terjednek az információtároláshoz, információfeldolgozáshoz kapcsolódó funkciók. Végül napjainkra bekövetkezett, de legalábbis befejezés előtt áll a korábban egymástól lényegében független rendszerek integrációja. Mindezek alapján a funkcionális megközelítésmód második változata szerint az informatikai rendszerek közé azon rendszerek tartoznak, amelyek rendeltetése az információk feldolgozása és/vagy továbbítása. Ez lényegében a NATO értelmezés szerinti communication and information systems (CIS), illetve az Egyesült Államok hadseregének command, control, communications, and computer (C4) systems fogalmainak felel meg. Az informatikai rendszerek fogalmának legtágabb értelmezése kiterjed az információs tevékenységek teljes körére, az előzőekben említetteken kívül beleértve mindenekelőtt az információszerzést is. Ebbe az irányba mutatnak többek között a C3I, C4I, illetve C4ISR rendszerfogalmak, illetve a NATO C3 rendszerek fogalma. Az információtechnológiai fejlődés következtében ugyanis az azonos technológiai alap és az integrálódás fokozatosan kiterjed az információs funkciót megvalósító valamennyi eszköztípusra. A három különböző értelmezéshez a már bemutatott felsorolás-jellegű kifejezéseken kívül sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban nem alakult ki egységesen elfogadott önálló rendszer-megnevezés. A második változathoz részben kapcsolódóan találkozhatunk ugyan az infokommunikációs rendszer kifejezéssel, ennek tartalma azonban egy harmadik területet, az elektronikus média eszközeit és rendszereit is magában foglalja. Az információs tevékenységeket támogató rendszerek folytatódó integrációja a jövőben várhatóan szükségessé teszi egy olyan szakkifejezés kialakulását, vagy elfogadását, amely ezen integrált a korábban önálló információfeldolgozási, kommunikációs és információszerző/gyűjtő rendszereket alrendszerekként magában foglaló, vagy funkcióikat integrált módon megvalósító rendszertípus megnevezésére szolgálhat. A szakmai és köznapi szóhasználatban egyes jelek arra mutatnak, hogy ez a kifejezés az 'informatikai rendszer' lehet, amelyben az informatikai jelző az 'információs tevékenységeket támogató technikai' tartalmat takarja. Természetesen ez az informatikai rendszer fogalom értelmezése nem tévesztendő össze a korábbi, szűkebb tartalmú értelmezéssel. Az elmondottakra alapozva fogalmazható meg a következő definíció, amely a meghatározásban szereplő 'információs funkciók' körének eltérő változataitól függően mindhárom a legszűkebb, közbenső és legtágabb értelmezési lehetőséget magában foglalja: 20