Anyagismeret. 1. Metallográfiai alapfogalmak



Hasonló dokumentumok
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2009/10. Rácshibák. Dr. Mészáros István Dr. Reé András. Az előadás fő pontjai

Természettudomány témakör: Atomok, atommodellek Anyagok, gázok

Anyagszerkezet és vizsgálat. 3. Előadás

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Szigetelők Félvezetők Vezetők

6. A kémiai kötés fajtái

A kristályrendszerek leírása

A szilárd állapot. A szilárd állapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

BME Közlekedésmérnöki Kar. Műszaki kémia jegyzet

Anyagszerkezet. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok (fémek, kerámiák, polimerek, kompozitok)

A szilárd testek szerkezete

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

AZ ATOM SZERKEZETE. D. egy atomból keletkeznek elektron leadás vagy felvétel során E. Az A-D válaszok nem helyesek

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010/

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem tavasz

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I előadás

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

Minta vizsgalap. I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont)

Lendület, lendületmegmaradás

IKT FEJLESZTŐ MŰHELY KONTAKTUS Dél-dunántúli Regionális Közoktatási Hálózat Koordinációs Központ

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Az anyagszerkezet alapjai

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

Reológia 2. Bányai István DE Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék

3. alkalom, gyakorlat

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Kémiai alapismeretek 11. hét

Redox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.

Tartalomjegyzék. A periódusos rendszer szerkezete Az elemek tulajdonságainak változása... 14

Fővállalkozó: TELVICE KFT. A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés

Bevezetés a lágy számítás módszereibe

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

3. Óraterv. Az óra cél- és feladatrendszere: modellalkotás (a valóság leképezése számunkra fontos szempontok szerint)

A testek részecskéinek szerkezete

A mérés célkitűzései: Kaloriméter segítségével az étolaj fajhőjének kísérleti meghatározása a Joule-féle hő segítségével.

2. Az anyagok szerkezete

Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

A Tömegspektrométer elve AZ ATOMMAG FIZIKÁJA. Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve. Az atommag komponensei:

Fémes szerkezeti anyagok

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

A semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

Tökéletes gázok adiabatikus rev. változásának állapotegyenlete. A standard entalpia hőmérsékletfüggése

KÉMIA TANMENETEK osztályoknak

Házi dolgozat. Minta a házi dolgozat formai és tartalmi követelményeihez. Készítette: (név+osztály) Iskola: (az iskola teljes neve)

Elektrokémiai gyakorlatok

1.1. Anyagszerkezet ábra Az anyagi rendszerek hierarchikus felépítése

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

Kristályszerkezetek és vizsgálatuk

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium évfolyama számára

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

Mágneses szuszceptibilitás vizsgálata

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY FŐVÁROSI DÖNTŐ SZÓBELI (2005. NOVEMBER 26.) 5. osztály

A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)

Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

MIT TUDOK A TERMÉSZETRŐL? INTERNETES VETÉLKEDŐ KÉMIA FELADATMEGOLDÓ VERSENY

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Egyszerű áramkörök vizsgálata

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

ós^heterogón_rendszerek

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Jellemző redoxi reakciók:

Újabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről

Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p femto f atto a 10-18

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Az aktiválódásoknak azonban itt még nincs vége, ugyanis az aktiválódások 30 évenként ismétlődnek!

Ha a síkot egyenes vagy görbe vonalakkal feldaraboljuk, akkor síkidomokat kapunk.

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. NOVEMBER 24.) 3. osztály

Ablakok használata. 1. ábra Programablak

Energiaminimum- elve

Aminosavak, peptidek, fehérjék

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

Analízis elo adások. Vajda István október 3. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

Lineáris algebra gyakorlat

Folyadék-gáz, szilárd-gáz folyadék-folyadék és folyadék-szilárd határfelületek. Adszorpció és orientáció a határfelületen. Adszorpció oldatból és

Kémiai alapismeretek 4. hét

Átírás:

Anyagismeret 1. Metallográfiai alapfogalmak

Az anyagok szerkezete Halmazállapotok A rendszereknek három alapvető halmazállapotuk van, amelyek az állapotjelzők függvényében külön-külön, vagy egyidőben is létezhetnek: Légnemű (gáz) halmazállapot. A rendszerben az alkotók rendezetlenűl és egymástól nagy távolságokra helyezkednek el. Az alkotók térfogatának összege elhanyagolható a rendszer térfogatához képest (majdnem korlátlanul összenyomhatók). Folyékony (folyadék) halmazállapot. Az alkotók között rövidtávú rend uralkodik, az alkotók térfogatának összege megegyezik a rendszer térfogatával (összenyomhatatlanok). Szilárd (kristályos) halmazállapot. Az alkotók között hosszútávú rend uralkodik, és a folyadékhoz hasonlóan szintén össze-nyomhatatlanok. Fontos területüket képviselik a fémek.

A szilárd anyagok KRISTÁLYOS AMORF Az alkotórészecskék szabályos térbeli elrendeződésűek. Emiatt éles az olvadáspont. Keménységük, a kristály alakja a rácsszerkezettől függ. Szabálytalan térbeli elrendeződésűek. Emiatt nincs éles olvadáspont (melegítéskor fokozatosan megpuhul). Gumiszerű anyagok.

Kristályrács típusai Ionrács Atomrács Fémrács Molekularács Részecskék a rácspontokban: ellentétes töltésű ionok atomtörzsek atomtörzsek molekulák Rácsösszetartó erő: elektrosztatikus vonzóerő kovalens kötés delokalizált elektronok másodrendű kötőerők Olvadáspont: Forráspont: magas (a nagy rácsenergia miatt) magas ( erős kovalens kötések miatt) változó (változó erősségű fémes kötés miatt) általában alacsony (gyenge másodrendű kötések miatt) Standard halmazállapot: szilárd szilárd szilárd (a higany kivételével) gáz, folyadék, szilárd (a molekula méretétől és a másodrendű kötés típusától függően) Keménység: viszonylag nagy nagy változó kicsi Vezetőképesség: - szilárd: szigetelő - olvadék: vezet - vizes oldat: vezet - szigetelő vagy - félvezető jó vezető szigetelő (a vízben elektrolitosan disszociáló anyagok oldata vezető)

Kristályrács típusai Ionrács Atomrács Fémrács Molekularács Vezetőképesség: Oldhatóság: Olvadáspont függése: Példák az elemek közül: Példák a vegyületek közül: - szilárd: szigetelő - olvadék: vezet - vizes oldat: vezet vízben általában jó NINCS kis EN-ú fémek és a nagy EN-ú nem fémek vegyületei - szigetelő vagy - félvezető - a részecskék méretétől és a rácsszerkezettől - hasonló rácsszerkezet esetén a méret növekedésével általában csökken B, C, Si, Ge B 2 O 3, SiO 2 egyes fémszulfidok jó vezető (egymásban; egyesek cseppfolyós NH 3 -ban) kis EN-ú elemek néhány szulfid (pl. CuFeS 2 ) szigetelő (a vízben elektrolitosan disszociáló anyagok oldata vezető) - polaritástól - mérettől polaritástól függ a nagy EN-ú elemek a p-mezőből nemfémes vegyületek, szerves vegyületek, sok p- és d-mezőbeli fémhalogenid

Rácsot összetartó erők A kristályokat úgynevezett rácserők, vonzóerők tartják össze, amelyek különböző típusúak lehetnek. Azon kívül, hogy megakadályozzák annak szétesését, jellegük és nagyságuk alapvetően meghatározzák a kristály több tulajdonságát (hőtágulás, fajhő stb.) is. A vonzóerők mellett fellépnek taszítóerők is. Amennyiben az atomokat közelítjük egymáshoz, az elektronhéjak elkezdenek egymásba préselődni. Mivel azok betöltöttek, a Pauli elv értelmében több elektron számára nincs hely, ami egy erős taszító kölcsönhatásban nyilvánul meg. A taszító potenciál az atomok közötti d távolság (rácstávolság) függvénye.

Rácsot összetartó erők A legegyszerűbb kristályok zárt elektronhéjjal rendelkező anyagok (nemesgázok). A pozitív töltésű atommag és a negatív töltésű zárt elektronhéj tömegközéppontja egy pontba esik, így az atom kifelé elektromosan semleges. Valójában a rezgőmozgás következtében a szimmetrikus elektronhéjak torzulnak, dipólusok keletkeznek, melyek már elektrosztatikusan kölcsönhatásban vannak egymással. Ezek, az un. van der Waals erők, igen kicsinyek, melynek következtében a nemesgáz kristályok olvadáspontja alacsony (jóval kisebb a szobahőmérsékletnél).

Rácsot összetartó erők Ionos kristályok pozitív és negatív ionokból állnak. Akkor alakulnak ki, ha az egyik anyagnál csak egy két, un. vegyértékelektron van, (pl. Na) míg a másiknál ugyan-annyi hiányzik (pl. klór). A kötési energia az ionok közötti elektrosztatikus kölcsönhatásból ered. A W potenciálfüggvény a d rácstávolság függvényében egy minimumgörbét ad. Az ionos kötés közepes erősségű kötés, így ezeknek a kristályok olvadáspontja szobahőmérsékleten, vagy közvetlen felette van. W W(d) W vonzó W taszító d távolság W kötési Egyensúlyi helyzet

Rácsot összetartó erők A kovalens kristályokra az egyik legjellemzőbb példa a gyémánt Ennél a kötésnél az atomok úgy törekednek zárt elektronhéjra, hogy kölcsönösen használják a szomszédok elektronjait is, a gyémántban a szén négy elektronja a négy szomszédos szénatom egy-egy elektronjával alkot zárt elektronhéjat. A kovalens kötés igen erős, ezért ezeknek a kristályoknak az olvadáspontja jelentősen meghaladja a szobahőmérsékletet. A kovalens kötés értelmezésére a kicserélődési energia szolgál.

Rácsot összetartó erők Fémeknél a vegyértékelektronok leszakadnak az ionokról (pl. nátrium) és kollektívvá válnak, úgynevezett elektron-gázt alkotva Mivel ebben az esetben minden elektron minden atomhoz és fordítva tartozik, ezért az elektrongáz úgy fogható fel, mint egy kiterjedt kovalens kötés és így a kötési energia a kicserélődési energia lesz.

A fémek szerkezete Szilárd állapotban minden fém kristályokból épül fel. A fémkristályok több atomból (ionból) állnak, amelyek szabályos idomokat alkotnak. Ezeket az idomokat rács elemnek vagy elemi cellának nevezzük. A szabályosan ismétlődő rácselemekből álló szerkezet a rácsszerkezet. Elemi cella A kristályrács legkisebb jellemző része, amelyet a tér három irányába eltolva megkapjuk az egész rácsot. A kristályrácsot a fémes kötés tartja össze, a szabad elektronok körülveszik a fémionokat, ún. elektronfelhőt képeznek. A szabad elektronok áramlásával magyarázzuk a fémek jó elektromos- és hővezető képességét

A legfontosabb elemi cellák elemi cellák: a térközepes köbös (a), a lapközepes köbös (b) és a hexagonális (c).

A legfontosabb elemi cellák Térk rközepes köbös rács Li, Na, K, V, Cr, W, Fe (δ-fe Fe) Fe (α-fe Fe)

A legfontosabb elemi cellák Lapközepes köbös rács Al, Cu, Au, Ag, Pb, Ni, Ir, Pt Fe (γ-fe Fe)

A legfontosabb elemi cellák Hexagonális rácsszerkezet Egyszerű: grafit Szoros illeszkedésű: Be, Zn, Mg, Cd

A színfémek olvadása és dermedése Ha a fémet melegítjük, azaz hőt közlünk vele, a fémionok egyre gyorsabb rezgőmozgást végeznek. A rácsszerkezet kötőerőit legyőzve a kristályos szerkezet felbomlik, a fém megolvad, folyékonnyá válik. Dermedéskor ezzel ellentétes folyamat játszódik le. Az olvadékot hűtve az atomok mozgása lelassul. A rácsszerkezet kötőerői ismét hatni kezdenek és a folyadékban kristálycsírák vagy kristályosodási középpontok keletkeznek.

A színfémek olvadása és dermedése Amikor a fémolvadék kezd megszilárdulni, a kristálycsírák növekedés közben akadályozzák egymást. Az egymással összenőtt kristályok határlapjai szabálytalan sokszöget alkotnak, rácsrendezetlenség alakul ki. Ezeket a kristályokat krisztallitoknak nevezzük. A krisztallitok nagysága néhány ezred millimétertől tized milliméter nagyságrendig terjed. (kristályosodási képesség) Ha a fémolvadékot gyorsan hűtjük, kis méretű szemcsék keletkeznek, mert a kristályosodási folyamat gyorsan játszódik le. Lassú lehűléskor nagy, durva szemcsék alakulnak ki, mert a kristálycsíráknak van idejük megnőni. (kristályosodási sebesség)

Kristályhibák Pontszerű rácshibák

Kristályhibák Üres rácshelyek, vakanciák a hibahelyek folyamatosan vándorolhatnak a kristályban, megszűnhetnek, újra Keletkezhetnek Térfogatnövekedés Diffúzió

Kristályhibák Idegen atom a rácsban

Kristályhibák Szilárd oldat Szilárd oldatról akkor beszélünk, amikor a másfajta (ötvöző, vagy szennyező) atomok egyenként épülnek be a rácsatomok (mátrix) helyére (a) (helyettesítéses szilárd oldat), illetve közéjük (b) (beékelődéses szilárd oldat). A szilárd oldat termodinamikailag hasonlóképpen viselkedik, mint a ponthibák. Ezért az ötvözőknek is van egyensúlyi oldékonyságuk, hasonlóképpen, mint a ponthibáknak. (a) (b)

Kristályhibák Éldiszlokáció A pontszerű hibákon túl a szabályos rendet vonalszerű hibák is akadályozhatják. Ezeket diszlokációnak nevezzük. Két legjellegzetesebb képviselőjük az él- és a csavardiszlokáció. Kialakulásuk egyik oka a nem tökéletes, nem egyensúlyi kristálynövekedés. Gyors lehűtés, nagy szemcsenövekedési sebesség esetén sok diszlokáció keletkezik. Csavardiszlokáció

Kristályhibák

Kristályhibák A diszlokáció-sűrűség hatása a szilárdságra

Irodalom..Szemelv..Szemelvények Szentgyörgyiné Gyöngyösi Éva Bencsik Ferenc Pál : Villamos anyagismeret és technológia Csizmadia Ferencné: Anyagismeret Ginsztler Hidasi Dévényi: Alkalmazott anyagtudomány (Nemzeti tankönyvkiadó) (SzIF-Universitas Kft.) (Műegyetemi Kiadó)