Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan"

Átírás

1 Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI) Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan Tárgyfelelős: Dr. Aszódi Attila Előadó: Kiss Attila ősz Atomerőművi anyagvizsgálatok 1/87

2 Köszönetnyilvánítás: Kiss Attila elıadásainak diái Dr. Csizmazia Ferencné tanárnı (SZE-Gyır) tanévi elıadásainak anyagai és a tanárnı interneten fellelhetı diái alapján készültek néhány világhálóról lementett képi illusztráció hozzáadásával. *** Jelen elıadás szerzıje (tanárnı egykori hallgatója) ezúton is köszönetet mond Dr. Csizmazia Ferencné tanárnınek (SZE-Gyır) a diák közreadásáért! Kiss Attila Tudományos segédmunkatárs BME NTI Atomerőművi anyagvizsgálatok 2/67

3 Kérdések az elızı óráról 1. A fémüveg az olvadékból olyan gyorsan lehőtött fém, amelynek nem alakul ki a kristályszerkezete, hanem a gyors hőtés (a lehőtés tipikus sebessége: 10 5 K/s) miatt a folyadékban uralkodó atomi rendezetlenség fagy bele az anyagba. Amorf fémnek, fémüvegnek vagy üveges fémnek is nevezik. 2. Forrásgörbe Vs párolgásgörbe: Bihari: Termodinamika Vs Aszódi: Kétfázis hıátadás Atomerőművi anyagvizsgálatok 3/87

4 Fémtan Atomerőművi anyagvizsgálatok 4/87

5 Fémtan: A 4. előadás tartalma 1.A metallográfia és jelentősége 2.Fémtani alapfogalmak 3.Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehűlése 4.A vas-karbon ötvözetrendszer Atomerőművi anyagvizsgálatok 5/87

6 A metallográfia és jelentősége Atomerőművi anyagvizsgálatok 6/87

7 A fémszerkezettan (metallográfia) Kísérlet: jelentısége Két azonos anyagminıségő kötıtőt fehér izzásig melegítünk, majd az egyiket vízben gyorsan lehőtünk, a másikat levegın hagyjuk lehőlni hajlítás hatására a gyorsan lehőtött tő jelentısen meghajlik (jelentıs képlékeny alakváltozást mutat szívós-képlékeny viselkedés), a másik rögtön eltörik (rideg anyagként viselkedik). A kísérlet során az összetétel nem változott, de a tők tulajdonságai igen! A változás oka: az acél kötıtők kristályszerkezetének megváltozása! Atomerőművi anyagvizsgálatok 7/87

8 A fémszerkezettan (metallográfia) jelentısége A kristályos anyagok fizikai tulajdonságait a kristályszerkezet nagymértékben befolyásolja! Pl. 1.: elemi szén két megjelenési formája a grafit és a gyémánt az eltérı tulajdonságok oka az eltérı kristályszerkezetük Pl. 2.: a vas és ötvözeteinek kristályszerkezetei a fémek szerkezetével egy külön tudomány, a fémszerkezettan (metallográfia) foglalkozik! Atomerőművi anyagvizsgálatok 8/87

9 A fémszerkezettan (metallográfia) jelentısége A fémek tulajdonságait kristályrácsuk szerkezete nagymértékben befolyásolja! Ezért érdemes megismerni a fémek leggyakoribb rácsszerkezeteit A fémek általában szabályos (köbös) rendszerben kristályosodnak! Atomerőművi anyagvizsgálatok 9/87

10 A fémszerkezettan (metallográfia) jelentısége A köbös térrácsnak több változata van: Egyszerő köbös EK (pl. Pd - palládium) Térközepes köbös TKK (pl. Cr; W; Mo; Fe; V) Lapközepes köbös LKK (Al; Ni; Cu; Ag; Fe) Atomerőművi anyagvizsgálatok 10/87

11 A fémszerkezettan (metallográfia) jelentısége A köbös térrács változatai: EK (pl. Pd - palládium) TKK (pl. Fe αvas) LKK (pl. Fe γvas) Az Fe-nek T [ C] függvényében kétféle rácsszerkezete, kristálymódosulata létezik: α vas (TKK) <910 C< γ vas (LKK) (lassú melegítés/hőtés esetén) Atomerőművi anyagvizsgálatok 11/87

12 A fémszerkezettan (metallográfia) jelentısége A kristályos anyagok rácsszerkezetének átrendezıdését, átkristályosodásnak nevezzük, mely egy megfordítható folyamat. Azt a hımérséklet, amelyen az átkristályosodás létrejön, átkristályosodási kritikus hımérsékletnek nevezzük (pl.: Fe-nél 910 C) Az Fe átkristályosodása lassú melegítés/hőtés esetén következik be 910 C-on! Ha a T-változás gyors, akkor melegítéskor az átkristályosodás 910 C fölött, h őtéskor alatta következik be! Az eltérés annál nagyobb, minél nagyobb a hőtés/melegítés sebessége! Vagyis az átkristályosodási hımérsékletet a hımérséklet változás sebessége is befolyásolja! Atomerőművi anyagvizsgálatok 12/87

13 Fémtani alapfogalmak Atomerőművi anyagvizsgálatok 13/87

14 Fémtani alapfogalmak 1/15 Színfém: Gyakorlatban nem létezik a színfém (mindig van benne kevés szennyező anyag); Néhány kivételtől eltekintve nem alkalmaznak színfémeket a gyakorlatban (kivétel pl. platinaimplantátum, Al vagy Cu elektromos kábelek, stb.); Előállítása drága; Általában mechanikai tulajdonságaik nem felelnek meg az elvárásoknak (pl. túl lágyak, törékenyek, ridegek, stb.) Atomerőművi anyagvizsgálatok 14/87

15 Fémtani alapfogalmak 2/15 Az ismert elemek között kb. 70 a fémes elem, amelyek közül 30-at alkalmazunk az iparban; A színfémek nagy számuk és különbözı tulajdonságaik ellenére sem elégítik ki az ipar követelményeit; A követelményeknek megfelelı tulajdonságú - kellıen szilárd és kemény, korrózióálló, stb. fémes anyagokat ötvözéssel állítják elı. Fémek ötvözetében fémek, félfémek (metalloidok, pl. C, Si, stb.) és nemfémes elemek (pl. S) fordulhat elı Atomerőművi anyagvizsgálatok 15/87

16 Fémtani alapfogalmak 3/15 Ötvözet: Az ötvözet a fémek megszilárdult oldata. Olyan, legalább látszatra egynemű, fémes természetű elegyet értünk ötvözet alatt, amelyet két vagy több fém összeolvasztása, vagy egymásba való olvadása útján nyerünk; Gyakorlatban döntő többségben ötvözeteket használunk Atomerőművi anyagvizsgálatok 16/87

17 Fémtani alapfogalmak 4/15 Ötvözet rendszer: Két vagy több fém alkotóból előállítható ötvözetek összességét ötvözet rendszernek nevezzük; Két, három vagy több alkotós ötvözetekről beszélhetünk Atomerőművi anyagvizsgálatok 17/87

18 Ötvöző: Fémtani alapfogalmak 5/15 Ötvözőbe szándékosan bevitt ötvöző elemeket(pl. vasötvözet esetén hőállóság növelésére wolfrán) és szándékolatlanul bevitt szennyező anyagokat különböztetünk meg (pl. vasötvözet esetén S és P). (Ha az ötvözőanyag olyan kis mennyiségben fordul elő, hogy a tulajdonságokra gyakorolt hatása elhanyagolható, akkor kísérő anyagnak nevezzük.) Az ötvöző tehát az alapfémbe szándékosan bevitt, az ötvözet tulajdonságait a felhasználási cél szempontjából pozitív irányba befolyásoló anyag! Atomerőművi anyagvizsgálatok 18/87

19 Fémtani alapfogalmak 6/15 Mikroötvözők: Az alapfémbe kis %-ban (jellemzően 1% alatti arányban) bevitt anyag, ami jelentősen befolyásolja az ötvözet tulajdonságait; Két fajtája van a bejutás módja szerint: Szándékos, pl. olvadáspont növelésére W acélba; Szándékolatlan, ami elve az alapfémben van, pl. a szén a vasban Atomerőművi anyagvizsgálatok 19/87

20 Fémtani alapfogalmak 7/15 Az ötvözetekben négy féle szilárd halmazállapotú fázis fordulhat elő: Színfém; Szilárd oldat (fémötvözetek, pl. acélok); Fémvegyület (szokatlan tulajdonságú anyagforma, amit nem fémes kötés tart össze); Eutektikum fordulhat elő Atomerőművi anyagvizsgálatok 20/87

21 Fémtani alapfogalmak 8/15 Színfém: Több komponensű rendszer esetén sem alkotnak egy szövetszerkezetet a komponensek; A rácsszerkezetet nem együtt, hanem különkülön alakítják ki Atomerőművi anyagvizsgálatok 21/87

22 Fémtani alapfogalmak 9/15 Szilárd oldat: A szilárd oldatban a komponensek együtt alakítják ki a rácsszerkezetet (a vegyeskristályt), vagyis csak fizikai kapcsolat alakul ki az alapfém és az ötvöző között; Az ötvözet rácsa megegyezik az alapfém (oldó fém) rácsával; Az ötvöző fém atomjai az oldó fém rácsában kétféleképpen helyezkedhetnek el (ált. torzulást okozva!!!): 1. Intersztíciós szilárd oldat az ötvöző fém atomja az alapfém atomjai közzé ékelődik. 2. Szubsztitúciós (helyettesítő) szilárd oldat az ötvöző fém atomja az alapfém atomjának helyén van; Atomerőművi anyagvizsgálatok 22/87

23 Fémtani alapfogalmak 10/15 Szilárd oldat (folyatatás): Korlátlan oldódás csak szigorú feltételek mellett jöhet létre. Feltételek szubsztitúciós szilárd oldat kialakításához: Azonos rácsszerkezet alapfém és ötvöző között; Atomátmérőben +/- 15%-nál nem nagyobb eltérés; Azonos vegyérték az alapfém és az ötvöző esetén. Az alapfém és ötvöző elektrokémiai potenciálja nem nagy mértékben különbözik. Ha az első három feltétel teljesül, akkor az utolsó is teljesül! Példa korlátlan oldódásra: Cu-Ni; Au-Ag, stb Atomerőművi anyagvizsgálatok 23/87

24 Fémtani alapfogalmak 11/15 Szilárd oldat (folyatatás): Korlátlan oldódás intersztíciósan is csak szigorú feltételek mellett jöhet létre. Feltételek intersztíciós szilárd oldat kialakításához: Azonos rácsszerkezet alapfém és ötvöző között; Atomátmérőben +/- 15%-nál nagyobb eltérés; Példa: Ni oldódása a γ-vasba; vagy a Cr oldódása az α- vasba, de a C a vasban is így oldódik, stb Atomerőművi anyagvizsgálatok 24/87

25 Fémtani alapfogalmak 12/15 Szilárd oldat (folyatatás): Az ötvöző atomok nem illenek bele tökéletesen az ötvöző fém rácsszerkezetébe méretük miatt; A maradó alakváltozáshoz annál nagyobb erőre van szükség, minél torzultabb a rács; Ezért a rácstorzulások nehezítik, de nem akadályozzák meg a csúszást (maradó alakváltozást); A gyakorlatban használt fémek szilárd oldatai képlékenyen jól alakíthatóak, szilárdabb anyagok, mint az a színfém, amelyikből keletkeznek! Atomerőművi anyagvizsgálatok 25/87

26 Fémtani alapfogalmak 13/15 Fémvegyületek: Ha az alapfém és az ötvöző rácsszerkezete nem egyezik meg, akkor fémvegyület jön létre az ötvözés során; Ilyenkor az alapfém és az ötvöző kémiai kapcsolatba lép egymással a közöttük meglévő nagy kémiai affinitás miatt; A fémvegyületekben az atomok között fémes kötés van, ezért a kémiai vegyületektől eltérő a tulajdonságuk: fémes fényűek, a villamos áramot és hőt jól vezetik! Szerkezete: a fémvegyületek krisztallitjai színfémbe vagy szilárd oldatba ágyazódva fordulnak elő! Szerkezetük bonyolult ezért bennük csúszások nem jöhetnek létre ált. képlékenyen nem alakíthatóak, ridegek, törékenyek, igen kemények! Pl.: vörös iszap vagy a Fe 3 C vaskarbid ami ált. nemkívánatos szövetszerkezetet képez a vas-szén ötvözet rendszerben. Tisztán fémvegyületből álló ötvözetet az iparban ált. nem alkalmaznak! Atomerőművi anyagvizsgálatok 26/87

27 Fémtani alapfogalmak 14/15 Az ötvözetek csoportosíthatóak szerkezetük szerint: 1.Az egyféle krisztallitokból álló ötvözeteket egynemő (homogén) ötvözeteknek nevezzük. A szilárd oldatok egynemő felépítéső, homogén szerkezető ötvözetek! Lásd 11. ábra a) 2.Ha az ötvözet fémvegyületet alkot, vagy külön kristályosodik, akkor az ötvözetben már kétféle krisztalit lesz. Ezeknek az ötvözeteknek a szerkezete heterogén, nem egynemő! A homogén ötvözetekben nincs jelen kétféle, két különbözı potenciálú anyag nem jöhet létre elektrokémiai korrózió! Ezért a korrózióálló (rozsdamentes, saválló) ötvözeteknél fontos, hogy homogén ötvözetek legyenek ált. szilárd oldatok! Atomerőművi anyagvizsgálatok 27/87

28 Fémtani alapfogalmak 15/15 Eutektikum (jól olvadó): A fémekben bizonyos feltételek (koncentrációk) mellett előforduló szövetszerkezet, amiben az alapfém és az ötvöző korlátoltan oldja egymást. Azt az ötvözetet, ahol az egyensúlyi digramon az olvadási vonal érintkezik a dermedési vonallal, eutektikus (jól olvadó) ötvözetnek nevezzük! Alacsony olvadáspontjuk miatt, különösen alkalmasak öntvények készítésére! Megszilárduláskor az alkotórészek krisztallitjainak finom eloszlású keveréke keletkezik! Atomerőművi anyagvizsgálatok 28/87

29 Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehűlése Atomerőművi anyagvizsgálatok 29/87

30 Színfém lehűlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) F + Sz = K + 1. K = 1 1. Szakasz F=1 olvadék Sz =1 T változhat 2. Szakasz F=2 olvadék + szilárd Sz= 0 T = constans 3. Szakasz F=1 szilárd Sz=1 T változhat 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz. Az ábrán látható dt hőmérsékletkülönbség a kristályosodás megindításához kell! Atomerőművi anyagvizsgálatok 30/87

31 Színfém lehűlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) Egyszerősített lehőlési görbe Atomerőművi anyagvizsgálatok 31/87

32 Színfém lehűlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) Pl.: Réz (Cu) Olvadás/dermedés: az anyag hımérséklete a közölt hı ellenére sem változik. A közölt hı ekkor a kristályrács lerombolására/felépítésér fordítódik A színfémek olvadáspontjának és dermedéspontjának hımérséklete azonos! Az olvadásponton vagy az annál magasabb hımérsékleten az anyag folyékony halmazállapotú A dermedésponton vagy az annál alacsonyabb hımérsékleten az anyag szilárd halmazállapotú Atomerőművi anyagvizsgálatok 32/87

33 Színfém hevítési és lehűlési görbéje (Fe-allotróp átalakulás van ) A melegítés hatására bekövetkezı hımérséklet-növekedés nem folyamatos, mert közben változik az anyag szerkezete és ez energiát igényel (allotróp átalakulás/olvadás)! T o Fe.. Az atomok rendezetlen állapotban végeznek hımozgás= cseppfolyós halmazállapot Az atomok rendezett állapotban (kristályrácsban) végeznek hımozgást = szilárd halmazállapot Felmelegítési görbe Lehőlési görbe Atomerőművi anyagvizsgálatok 33/87

34 Színfém lehűlési görbéje A kristályosodás folyamata A szilárd fémek szabálytalan alakú kristályokból, krisztallitokból épülnek fel! Az atomok hımozgásának energiája < az atomok közötti vonzóerı Az elemi kristályok a kristályosodási központok, belılük indul ki a kristályosodás! A kristályok kezdetben egymástól függetlenül, szabályosan fejlıdnek, majd összeérnek és akadályozzák egymás növekedését. Így szabálytalan kristályok jönnek létre! Atomerőművi anyagvizsgálatok 34/87

35 A krisztallitok vizsgálata A krisztallitok a fém felületének megfelelı elıkészítése után, fémmikroszkóp segítségével, 100-szoros nagyítás mellett már látható, fényképezhetı. A krisztallitok szövetszerően nınek egymáshoz szövetszerkezet (szemcseszerkezet) elnevezés Atomerőművi anyagvizsgálatok 35/87

36 A megszilárduláskor keletkező szemcseméret és hatása az anyag tulajdonságaira Ha a folyékony fém lassan hől, benne kevés kristályosodási központ keletkezik és kevés helyen indul meg a kristályosodás a krisztallitok nagyra nınek, durva szemcseszerkezet alakul ki. Ha a folyékony fém gyorsan hől, benne sok kristályosodási központ keletkezik és sok helyen indul meg a kristályosodás a krisztallitok kicsik maradnak, finom szemcseszerkezet alakul ki. A durva szövetszerkezet általában káros, mert a durva szövetszerkezető fémek ridegek, könnyen törnek! A finom szövetszerkezet általában hasznos, mert a finom szövetszerkezető fémek szívósak, nagy képlékeny alakváltozás után törnek! Atomerőművi anyagvizsgálatok 36/87

37 A megszilárduláskor keletkező szemcseméret és hatása az anyag tulajdonságaira Öntés után általában az öntvény lassan hől, szövetszerkezete durva lesz. A durva szövetszerkezető öntvényeknél olyan eljárást alkalmaznak, amely szerkezetüket finomabbá alakítja. Ezt az eljárást hıkezelésnek nevezik a továbbiakban nem foglalkozunk a hıkezelésekkel Atomerőművi anyagvizsgálatok 37/87

38 A krisztallitok vizsgálata A metallográfiai vizsgálatokkal a fémek és ötvözeteik krisztallitos szerkezetét, szemcseszerkezetét vizsgálják. Ezeknek a vizsgálatoknak két nagy csoportja van: Célja: Mikroszkópos ( szeres nagyítás); és makroszkópos (szemmel vagy szoros nagyítóval). eldönteni, hogy adott anyag, adott célra alkalmas-e, illetve anyaghibák feltárására Atomerőművi anyagvizsgálatok 38/87

39 A szilárd oldatok Atomerőművi anyagvizsgálatok 39/87

40 Ötvözet lehűlési görbéje F + Sz = K + 1 K= 2 A és B 1. Szakasz F=1 Sz=2 T és c változhat 2. Szakasz F = 2 Sz = 1 T változhat 3. Szakasz F = 1 Sz = 2 T és c változhat 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz Ötvözetek olvadáspontjának hımérséklete nem egyezik meg a dermedéspont hımérsékletével. Olvadásuk és megszilárdulásuk nem egy hımérsékleten, hanem két hımérsékleti érték között következik be Atomerőművi anyagvizsgálatok 40/87

41 Kétalkotós egyensúlyi diagramok A fémek és ötvözeteik viselkedésének vizsgálata a lehűlési görbék segítségével megtehető. Két fém minden lehetséges összetételét egyensúlyi diagramon vagy állapot ábrán lehet bemutatni, ahol az egyensúlyi diagram vízszintes tengelyén az A és B komponens összes lehetséges koncentrációi, függőleges tengelyén a hőmérséklet van feltüntetve Atomerőművi anyagvizsgálatok 41/87

42 Kétalkotós egyensúlyi diagramok Atomerőművi anyagvizsgálatok 42/87

43 Kétalkotós egyensúlyi diagramok Az egyensúlyi diagram vízszintes tengelye az alapvonal- koncentráció egyenes- hossza 100%-nakfelelmeg. Avonalegyikvégpontja A(100%A),a másik vég pontja a B(100% B) alkotónak felel meg. A közbenső pontok, A-tól B felé haladva a két alkotó %-át mutatják. A függőleges tengelyre a hőmérsékletet visszük fel Atomerőművi anyagvizsgálatok 43/87

44 Kétalkotós egyensúlyi diagramok szerkesztése Atomerőművi anyagvizsgálatok 44/87

45 Az egyensúlyi diagramok értelmezése Adott ötvözetben és adott hőmérsékleten az alábbi kérdéseket kell megválaszolni az egyensúlyi diagramok segítségével: milyen fázis, vagy fázisok találhatók milyen az adott fázis, vagy fázisok összetétele, koncentrációja mennyi a fázis, vagy fázisok mennyisége Atomerőművi anyagvizsgálatok 45/87

46 Az egyensúlyi diagramok értelmezése Homogén, egyfázisú területen az ötvözetet egy pont, a hőmérsékleti izoterma és az ötvözetjelző metszéspontja jellemzi! Atomerőművi anyagvizsgálatok 46/87

47 Konóda Az ötvözetet a hőmérséklet jelző izotermának a likvidusz és szolidusz vonallal határolt részén az un konóda jellemzi Atomerőművi anyagvizsgálatok 47/87

48 Koncentráció szabály A koncentráció szabály, a likvidusz és a konóda metszéspontja a koncentráció egyenesre vetítve az olvadék fázis, a szolidusz és a konóda metszéspontja pedig a szilárd fázis összetételétadja meg Atomerőművi anyagvizsgálatok 48/87

49 Emelőszabály A fázisok mennyiségének meghatározását teszi lehetővé Az olvadék mennyisége x = c c + d c x = d + c A szilárd fázis mennyisége 1 x = c d + Az emelő szabály a fordított karok szabálya Atomerőművi anyagvizsgálatok 49/87 d

50 Fázisdiagram T 2 hőmérsékletre De a gyakorlat nem ilyen egyszerű, mert a komponensek nem feltétlen oldják egymást korlátlanul Vagyis eutektikus rendszereket is képeznek! Atomerőművi anyagvizsgálatok 50/87

51 Az egyensúlyi diagramok fajtái 1., Ha az ötvözet szilárd állapotban korlátlanul oldódik: Megszilárduláskor kizárólag szilárd oldat keletkezik; A likvidusz és szolidusz egyaránt görbe; Az olvadási és dermedési hımérséklet minden koncentráción különbözik a likvidusz és szolidusz nem érintkezik! Minden összetételnél található pépes (szilárd oldat + olvadék) állapot! Atomerőművi anyagvizsgálatok 51/87

52 Az egyensúlyi diagramok fajtái 1., Ha az ötvözet szilárd állapotban nem oldódik: Csak az olvadási vonal görbe, a dermedési vonal egyenes; Van olyan összetétel, ahol a szolidusz és likvidusz találkozik To=Td ilyenkor az ötvözet úgy szilárdul meg, mint a színfémek; Ekkor lehőlés közben nincs pépes állapot! C o Sn100% 0% % Bi100% Atomerőművi anyagvizsgálatok 52/87

53 Az egyensúlyi diagramok fajtái 1., Ötvözet szilárd állapotban korlátoltan oldódik pl.: Al-Cu Az Al szilárd állapotban csak korlátozottan oldja a Cu-t; Csak egy meghatározott Cu %-ig (5,6% E ) keletkezik dermedéskor szilárd oldat eddig görbe a szolidusz; 5,6 Cu% alatt a szilárd oldatban hőléskor csökken a Cu oldó képesség a telített szilárd oldatból a Cu fémvegyület formájában válik ki (CuAl2); Az Al Cu oldó képessége 25 C-on már csak 0,5% ( S )! Ha Cu%>5,6% fémvegyület: kevés szilárd oldat + CuAl2; A fémvegyület kiválása a szilárd oldatból az ES vonal mentén! Ez egy melegítés hatására megfordítható folyamat! a szilárd oldat jobban alakítható képlékenyen meleg hengerlés pl.! Atomerőművi anyagvizsgálatok 53/87

54 Fémtani alapfogalmak 15/15 Eutektikum: A fémekben bizonyos feltételek mellett előforduló szövetszerkezet, amiben az alapfém és az ötvöző (nem csak fém, pl. C- szén) korlátoltan oldja egymást Atomerőművi anyagvizsgálatok 54/87

55 Eutektikum képződés Az eutektikum két likvidusz metszéspontjának megfelelő összetételnél képződik, állandó hőmérsékleten. Általános egyenlete: Megszilárduláskor az alkotórészek krisztallitjainak finom eloszlású keveréke keletkezik! olvadék szilárd 1 + szilárd Atomerőművi anyagvizsgálatok 55/87

56 Sn-Pb Megszilárduláskor az alkotórészek krisztallitjainak finom eloszlású keveréke keletkezik! Atomerőművi anyagvizsgálatok 56/87

57 Két szilárdoldat eutektikus rendszere (Tamman 7.) Megszilárduláskor az alkotórészek krisztallitjainak finom eloszlású keveréke keletkezik! Azt a diagramot, amely szerint az ötvözetek szövetösszetétele és a szövetelemek mennyisége meghatározható, szövetdiagramnak nevezzük Atomerőművi anyagvizsgálatok 57/87

58 Vas-karbon ötvözetrendszer Atomerőművi anyagvizsgálatok 58/87

59 A vas 1. A vas a fémek többségéhez hasonlóan elemi állapotban nem található meg a Föld kérgében. A földkéreg mintegy 4,7%-át vas alkotja, több mint száz vasásvány formájában. A vas ércásványai közül legfontosabbak az oxidok, pl: a magnetit (mágnesvasérc), a hematit (vörösvasérc), a limonit (barnavasérc) a karbonát alapú sziderit (vaspát) Atomerőművi anyagvizsgálatok 59/156

60 A vas 2. A vasat az ércből úgy állítják elő, hogy az ércet redukálják, azaz oxigéntartalmát eltávolítják. A redukciót szénnel és szén-monoxiddal valósítják meg nagyolvasztó kohókban nyersvasgyártás. A folyékony vas jól oldja a szenet (jól ötvöződik vele), a nyersvasnak olyan magas a karbontartalma, hogy képlékenyen nem alakítható Atomerőművi anyagvizsgálatok 60/156

61 Vas-Karbon diagram (Heyn-Charpy féle iker diagram) ausztenit Olv.+cementit A vas-vaskarbid (folyamatos vonal)és a vas-grafit (szaggatott vonal) Ausztenit + olv. ausztenit GSE A3 & Acm felsı átalakulási vonal, felette nincs allotróp átalakulás! Ferrit+Fe 3 C = Perlit PSK A1 alsó átalakulási vonal, alatti nincs allotróp átalakulás! Atomerőművi anyagvizsgálatok 61/87

62 Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos, és szaggatott vonallal is fel vannak tüntetve Atomerőművi anyagvizsgálatok 62/87

63 Az eltérések oka 1 A 6,67 % C-nál nagyobb C tartalmú ötvözetekre semmilyen megbízható adatunk nincs, de ezeknek nincs is gyakorlati jelentősége. A diagramban a 6.67 C %-nál látott függőleges vonal a Fe 3 C interszticiós vegyületnek felel meg! Atomerőművi anyagvizsgálatok 63/87

64 Az eltérések oka 2 A karbona vasötvözetekben kétféle alakban jelenik meg, mint elemi karbon vagy grafit, és kötött formában, mint Fe 3 C, vaskarbid A vas-vaskarbid(folyamatos vonal) és a vasgrafit (szaggatott vonal)ötvözeteknek kétféle diagramjuk van. A két diagramnak egy koordináta rendszerben való ábrázolása Heyn- Charpy nevéhez fűződik, ezért nevezzük a diagramot Heyn-Charpy féle iker diagramnak Atomerőművi anyagvizsgálatok 64/87

65 Heyn -Charpy féle ikerdiagram A két diagram közül természetesen csak az egyik felelhet meg az egyensúlyi állapotnak! Melyik a stabil? már 700 C felett megfigyelhető a Fe 3 C felbomlása Fe 3 C 3 Fe + C a grafitos (szaggatott) vonalak a magasabb hőmérsékleteken haladnak Atomerőművi anyagvizsgálatok 65/87

66 Tehát A vas-grafit (Fe -C) rendszer a stabil (szaggatott vonalak) Az Fe -Fe 3 C rendszer a metastabil (folyamatos vonalak) Atomerőművi anyagvizsgálatok 66/87

67 A vasötvözetek csoportosítása Töretükalapján a grafitos ötvözetek, mindig a kis szilárdságú grafit mentén törnek, így töretük a grafit hatására szürke. A vaskarbidot tartalmazó ötvözetek törete fémes, tehát fehér Atomerőművi anyagvizsgálatok 67/87

68 Vasötvözetek kristályosodásának vizsgálata Fe-Fe 3 C rendszer Atomerőművi anyagvizsgálatok 68/87

69 A Fe-Fe 3 C ötvözetek diagramja A karbidos rendszer esetében olyan egyensúlyi diagramról van szó, ahol az egyik komponens a szín vas, a másik pedig a vaskarbid. A diagram koncentráció egyenesén megállapodás szerint a C %-át tüntetjük fel. A rendszer első függőlegese a szín vas lehűlési görbéjének pontjait mutatja, és a diagramot a Fe 3 C függőlegeséig ábrázoljuk Atomerőművi anyagvizsgálatok 69/87

70 Fe -Fe 3 C rendszer Eddig megismert egyensúlyi diagramok alapján a karbidos rendszerről megállapíthatjuk, hogy az alkotók folyékony állapotban minden arányban, szilárd állapotban pedig korlátozottan oldják egymást vagyis szilárd eutektikus rendszert alkotnak! Atomerőművi anyagvizsgálatok 70/87

71 Fe-Fe 3 C egyensúlyi diagram Kristályosodás az BC likvidusz szerint Elhanyagoljuk: Csak alacsony C%- nál van jelentısége! Az AB likvidusz elhanyagolásával egészen 2 % C-ig a kristályosodásabc likviduszés a JE szolidusz szerint γ szilárd oldat formájában történik. Ezt a szilárd oldatot Robert Austenről, ausztenitnek nevezik Atomerőművi anyagvizsgálatok 71/87

72 Az ausztenit Az ausztenit -interszticiós szilárd oldat (A lapközepes köbös rácsú γfe-ban oldott C) Korlátozottan oldja a karbont, maximális C oldó képessége 2,06% (1147 C -on, minimális 0,8% (723 C -on) Atomerőművi anyagvizsgálatok 72/87

73 Fe-Fe 3 C egyensúlyi diagram Kristályosodás az CD likvidusz szerint A nagy C tartalmú ötvözetek kristályosodása Fe 3 C kristályosodásával (szövetelemi neve cementit) kezdődik a CD likvidusz és a CF szolidusz szerint Atomerőművi anyagvizsgálatok 73/87

74 Fe-Fe 3 C egyensúlyi diagram: Eutektikum kristályosodása A C pontban metszi egymást a két likvidusz, tehát eutektikus kristályosodás jön létre. Az eutektikum 1147 C (ECF vonal) képződik: olvadék C(4,3%) γ E(2,06%) + Fe 3 C (6,67%) Az eutektikum neve Ledebur angol tudós nyomán ledeburit! Atomerőművi anyagvizsgálatok 74/87

75 A ledeburit 1147 C -on képződik 4,3 %C olvadékból. Fázisai a képződés hőmérsékletén : ausztenit és vaskarbid Atomerőművi anyagvizsgálatok 75/87

76 A ledeburit 1147 C -on képződik 4,3 %C olvadékból. Fázisai : ausztenit és vaskarbid. Az ausztenit szekunder cemenetit kiválás után perlitté alakul Kemény, rideg, kopásálló Az ausztenitbıl képzıdött perlit vaskarbid Atomerőművi anyagvizsgálatok 76/87

77 Fe-Fe 3 C egyensúlyi diagram Szilárd állapotban végbemenő átalakulások Az ausztenit -interszticiós szilárd oldat - korlátozottan oldja a karbont, maximális C oldó képessége 2,06% (E). Az ausztenit korlátozott karbonoldóképességének vonala az SE, az oldhatatlanná váló C e vonal menténfe 3 C II formájában válik ki Atomerőművi anyagvizsgálatok 77/87

78 Fe-Fe 3 C egyensúlyi diagram Szilárd állapotban végbemenő átalakulások Szekunder cementit Atomerőművi anyagvizsgálatok 78/87

79 Fe-Fe 3 C egyensúlyi diagram Szilárd állapotban végbemenő átalakulások Allotróp átalakulás a lapközepes köbös γ ausztenita szín vas A 3 pontjából kiinduló GS kezdő és GP befejező görbék által meghatározott hőmérséklet közben térközepes köbös α szilárdoldattá, szövetelemi nevén ferritté alakul Atomerőművi anyagvizsgálatok 79/87

80 Fe-Fe 3 C egyensúlyi diagram Szilárd állapotban végbemenő átalakulások A ferrit αszilárd oldat, térközepes köbös rácsú α-fe-ban intersztíciósan oldott C. Maximális C oldóképessége 723 C -on 0,025 % (P pont) minimális szobahőmérsékleten 0,006 % (Q pont) Atomerőművi anyagvizsgálatok 80/87

81 Fe-Fe 3 C egyensúlyi diagram Szilárd állapotban végbemenő átalakulások Eutektoidos folyamat Az Spontban metszi egymást az allotróp átalakulás kezdő(gs) és a korlátozott oldóképesség (ES) vonala. F =3, ezek a l.k.k. rácsú γ, a keletkező t.k.k. rácsú αés a Fe 3 C. F = 3 esetén Sz = 0, tehát a folyamatnak állandó hőmérsékleten kell lejátszódni Atomerőművi anyagvizsgálatok 81/87

82 Eutektoidos folyamat Az eutektoidos folyamat 723 C -on a PSK vonalon játszódik le az alábbi módon: γ S(0,8%) α P(0,025%) + Fe 3 C A keletkező kétfázisú szövetelemet (eutektoidot) perlitnek nevezzük Atomerőművi anyagvizsgálatok 82/87

83 Perlit A keletkező perlit kétfázisú szövetelem, eutektoid 723 C -on képződik γ S(0,8%) α P(0,025%) +Fe 3 C Atomerőművi anyagvizsgálatok 83/87

84 A vasötvözeteket a diagram alapján csoportosíthatjuk 2,06% karbon tartalomig acélokról, az annál nagyobb karbon tartalom esetén nyersvasakról, vagy öntöttvasakról beszélünk. Az ötvözeteket tovább az eutektikus és az eutektoidos ponthoz képesti helyzetük szerint osztályozzuk: A C<0,8 %-nál acélok hipoeutektoidos, ha C>0,8 % hipereutektoidos acélok, C < 4,3 %-nál öntöttvasakat hipoeutektikus, a C>4,3 % hipereutektikus öntöttvasaknak Atomerőművi anyagvizsgálatok 84/87

85 Atomerőművi anyagvizsgálatok 85/87

86 Vége a negyedik előadásnak Atomerőművi anyagvizsgálatok 86/87

87 Az 5-6. előadás tartalma 1. A szerkezeti anyagok fizikai tulajdonságai: 1. Mechanikai; 2. Termikus; 3. Elektromos, mágneses; 4. Akusztikus; 5. Optikai; 6. Sugárfizikai. 2. Az anyagvizsgálatok célja, osztályozása; 1. A roncsolásos anyagvizsgálatok; 2. A roncsolásmentes anyagvizsgálatok Atomerőművi anyagvizsgálatok 87/87

Vas- karbon ötvözetrendszer

Vas- karbon ötvözetrendszer Vas- karbon ötvözetrendszer Vas- Karbon diagram Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos, és szaggatott vonallal is fel vannak

Részletesebben

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram)

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A vas-karbon egyensúlyi diagram alapvető fontosságú a vasötvözetek tárgyalásánál. Az Fe-C ötvözetekre vonatkozó ismereteket általában kettős

Részletesebben

Vas- karbon ötvözetrendszer. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.

Vas- karbon ötvözetrendszer. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Vas- karbon ötvözetrendszer Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. 1 Vas- Karbon diagram 2 Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos,

Részletesebben

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehűlése. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehűlése. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehűlése Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. 1 Színfém lehűlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) F + Sz = K + 1. K = 1 1. Szakasz F=1 olvadék Sz =1 T változhat 2.

Részletesebben

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése 1 Színfém lehőlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) F + Sz = K + 1. K = 1 1. Szakasz F=1 olvadék Sz =1 T változhat 2. Szakasz F=2 olvadék + szilárd Sz= 0 T

Részletesebben

Mérnöki anyagok Járműszerkezeti anyagok. Vas-karbon ötvözetrendszer Egyensúlyi átalakulások

Mérnöki anyagok Járműszerkezeti anyagok. Vas-karbon ötvözetrendszer Egyensúlyi átalakulások SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Mérnöki anyagok Járműszerkezeti anyagok Vas-karbon ötvözetrendszer Egyensúlyi átalakulások Dr. Hargitai Hajnalka (Csizmazia Ferencné dr.

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat. 4. Előadás: Vas-karbon ötvözetrendszer

Anyagszerkezet és vizsgálat. 4. Előadás: Vas-karbon ötvözetrendszer SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 4. Előadás: Vas-karbon ötvözetrendszer 2010. 10. 11. Dr. Hargitai Hajnalka (Csizmazia Ferencné dr.

Részletesebben

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. Anyagtudomány c. tantárgyból a 2009/10. tanév I. félévében Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Gépészmérnöki Szak, BSc képzés

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. Anyagtudomány c. tantárgyból a 2009/10. tanév I. félévében Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Gépészmérnöki Szak, BSc képzés ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Anyagtudomány c. tantárgyból a 2009/10. tanév I. félévében Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Gépészmérnöki Szak, BSc képzés 1. Sorolja fel a szilárd halmazállapotú kristályos anyagokban

Részletesebben

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II. HŐKEZELÉS Hőkezelés az anyagok ill. a belőlük készült fél- és készgyártmányok meghatározott program szerinti felhevítése hőntartása lehűtése a mikroszerkezet ill. a feszültségállapot megváltoztatása és

Részletesebben

Anyagismeret. 3. A vas- karbon ötvözet

Anyagismeret. 3. A vas- karbon ötvözet Anyagismeret 3. A vas- karbon ötvözet A fémek és ötvözetek szerkezete Vas- Karbon diagram Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos,

Részletesebben

Mérnöki anyagismeret. Szerkezeti anyagok

Mérnöki anyagismeret. Szerkezeti anyagok Mérnöki anyagismeret Szerkezeti anyagok 1 Szerkezeti anyagok Fémek Vas, acél, réz és ötvözetei, könnyűfémek és ötvözeteik Műanyagok Hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok, elasztomerek Kerámiák Kristályos,

Részletesebben

Anyagtudomány. Vasötvözetek fémtana. Gyakorlati vas-karbon ötvözetek Ötvözetlen acélok, öntöttvasak

Anyagtudomány. Vasötvözetek fémtana. Gyakorlati vas-karbon ötvözetek Ötvözetlen acélok, öntöttvasak Vasötvözetek fémtana Gyakorlati vas-karbon ötvözetek Ötvözetlen acélok, öntöttvasak 1 Vasötvözetek osztályozása Két alapvető csoport: 1. Acélok (0 % < C < 2,06 %) Hypo-eutektoidos acélok (C < 0,8 %) Eutektoidos

Részletesebben

Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások.

Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások. Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások. dr. Fábián Enikő Réka fabianr@eik.bme.hu BMEGEMTAGM3-HŐKEZELÉS 2016/2017 Kétalkotós ötvözetrendszerekkel kapcsolatos alapfogalmak Az alkotók

Részletesebben

Anyagszerkezettan vizsgajegyzet

Anyagszerkezettan vizsgajegyzet - 1 - Anyagszerkezettan vizsgajegyzet Előadástémák: 1. Atomszerkezet 1.1. Atommag 1.2. Atomszám 1.3. Atomtömeg 1.4. Bohr-féle atommodell 1.5. Schrödinger-egyenlet 1.6. Kvantumszámok 1.7. Elektron orbitál

Részletesebben

A nagytermi gyakorlat fő pontjai

A nagytermi gyakorlat fő pontjai ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2008/09 Fe-C állapotábra Dr. Reé András ree@eik.bme.hu Fe-C 1 A nagytermi gyakorlat fő pontjai A Fe-C állapotábra felépítése Stabil (grafit) rendszer Metastabil

Részletesebben

A szerkezeti anyagok tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei. Szilárdság növelésének lehetőségei

A szerkezeti anyagok tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei. Szilárdság növelésének lehetőségei A szerkezeti anyagok tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei Szilárdság növelésének lehetőségei A fémek tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei A fémek tulajdonságait meghatározza: az összetételük,

Részletesebben

1 A fémek és ötvözetek kristályosodása

1 A fémek és ötvözetek kristályosodása 1 A fémek és ötvözetek kristályosodása A fémek, ötvözetek atomjai olvadt állapotaikban a rövidtávú rendezettség állapotában találhatók; az atomokra nem hatnak az azokat rácspontokba rögzítő atomos kötőerők,

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hőkezelés. (PhD) féléves házi feladat Acélok cementálása Thiele Ádám WTOSJ Budaest, 11 Tartalomjegyzék 1. A termokémiai kezeléseknél lejátszódó

Részletesebben

A hőkezeléseket három lépésben végzik el:

A hőkezeléseket három lépésben végzik el: A hőkezelés célja Az előírt szövetszerkezet előállítása, amely révén tervszerűen megváltoztatjuk egy fémes anyag tulajdonságait tisztán melegítés, hőntartás és hűtés segítségével. A szövetszerkezet alakításával

Részletesebben

SZERSZÁMKÉSZÍTŐ MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET

SZERSZÁMKÉSZÍTŐ MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET SZERSZÁMKÉSZÍTŐ MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET Budapest, 2014 Szerzők: Terdik János Zeller László Lektorálta: Óvári Mihály Kiadja: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A tananyag kidolgozása a TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001

Részletesebben

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók

Részletesebben

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 NGB_AJ001_1 Szerszámacélok Dr. Hargitai Hajnalka Forrás: Dr. Dogossy Gábor A vasötvözetek 1600 A H 1500 J 1400 N 1300 1200 1100 B E' E + olv. + olv. C' C D' D F' F 1000 G 900 acél öntöttvas 800 700 P'

Részletesebben

TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ

TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ Vas-karbon diagram: A vas olvadáspontja: a) 1563 C. b) 1536 C. c) 1389 C. Mennyi a vas A1-el jelölt hőmérséklete? b) 1538 C. Mennyi a vas A2-el jelölt hőmérséklete?

Részletesebben

Fe-C állapotábra ábra A Fe-C ötvözetek állapotábrája

Fe-C állapotábra ábra A Fe-C ötvözetek állapotábrája 41 Fe-C állapotábra Nagy ipari jelentőségük miatt a Fe C ötvözetek állapotábrája volt az első, amit a XX. század elején megszerkesztettek. Azóta az anyagszerkezeti ismeretek jelentősen bővültek, a mérőeszközök

Részletesebben

Fémes szerkezeti anyagok

Fémes szerkezeti anyagok Fémek felosztása: Fémes szerkezeti anyagok periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján, sűrűségük alapján: - könnyű fémek, ha ρ 4,5 kg/ dm 3. olvadáspont alapján:

Részletesebben

Orvosi implantátumok anyagai

Orvosi implantátumok anyagai 11 Orvosi implantátumok anyagai Dr. Mészáros István Anyagtudomány és Technológia Tanszék Sebészeti, fogorvosi alkalmazások Fémek, ötvözetek Kerámiák Polimerek Kompozitok Fémek ötvözetek hátrányai: korrózió,

Részletesebben

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1. 1. Ötvözők hatása 2. Szerkezeti acélok

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1. 1. Ötvözők hatása 2. Szerkezeti acélok Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 1. Ötvözők hatása 2. Szerkezeti acélok Az ötvöző elemek kapcsolata az alapfémmel Szilárd oldatot képeznek szubsztitúciós szilárd oldatot alkotnak (Mn, Ni, Cr, Co, V) interstíciós

Részletesebben

Lézersugaras technológiák II. Buza, Gábor

Lézersugaras technológiák II. Buza, Gábor Lézersugaras technológiák II. Buza, Gábor Lézersugaras technológiák II. írta Buza, Gábor Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Buza Gábor Kézirat lezárva: 2012. január 31. Készült a TAMOP-4.1.2.A/2-10/1

Részletesebben

Anyagfelvitel nélküli felületkezelések

Anyagfelvitel nélküli felületkezelések SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Felületi technológiák Anyagfelvitel nélküli felületkezelések 1. Felületszilárdítás 2. Felületedzés 3. Felületi átolvasztás 4. Felolvasztó hegesztés 1. Felületszilárdító csoportosítása

Részletesebben

Vas és szén. Anyagismeret, anyagkivála sztás. Acél jellemzıi. Egyéb alkotók: ötvözı vagy szennyezı?

Vas és szén. Anyagismeret, anyagkivála sztás. Acél jellemzıi. Egyéb alkotók: ötvözı vagy szennyezı? Vas és szén Anyagismeret, anyagkivála sztás Dr. Horváth László Vegyi összetétel és hatása az acél tulajdonságaira Acél szennyezıi, ötvözıi Gyártástechnológia hatása Hımérséklet, kristályszerkezet Szerkezeti

Részletesebben

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek 1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek A lecke célja: a nikkel alapú szuperötvözetek példáján keresztül megismerjük általában a szuperötvözetek viselkedését és alkalmazásait. A kristályszerkezet

Részletesebben

2. tétel. 1. Nemfémes szerkezeti anyagok: szerves ( polimer ) szervetlen ( kerámiák ) természetes, mesterséges ( műanyag )

2. tétel. 1. Nemfémes szerkezeti anyagok: szerves ( polimer ) szervetlen ( kerámiák ) természetes, mesterséges ( műanyag ) 2. tétel - A nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságai, felhasználásuk. - Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik, alkalmazásuk. - A könnyűfémek fajtái és jellemzői, ötvözése, alkalmazása. - A színesfémek

Részletesebben

Monotektikus felületi rétegek létrehozása lézersugaras felületkezeléssel. PhD értekezés. Svéda Mária okleveles anyagmérnök

Monotektikus felületi rétegek létrehozása lézersugaras felületkezeléssel. PhD értekezés. Svéda Mária okleveles anyagmérnök Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Monotektikus felületi rétegek létrehozása lézersugaras felületkezeléssel PhD értekezés Svéda Mária okleveles anyagmérnök Tudományos témavezető

Részletesebben

Anyagtudomány - 11. Előadás. Acélok nem-egyensúlyi átalakulási diagramjai Izotermás és folyamatos hűtésű átalakulási diagramok

Anyagtudomány - 11. Előadás. Acélok nem-egyensúlyi átalakulási diagramjai Izotermás és folyamatos hűtésű átalakulási diagramok - 11. Előadás Acélok nem-egyensúlyi átalakulási diagramjai Izotermás és folyamatos hűtésű átalakulási diagramok 1 Az izotermikus átalakulási diagramok t 1 A túlhűtöttség hatása (K k és G hatása) T 1 C-görbe

Részletesebben

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája BUDAESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyag- és gyártástechnológia (hd) féléves házi feladat A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája Thiele Ádám WTOSJ Budapest, 11

Részletesebben

ÖNTÉSZETI TECHNOLÓGIÁK 1.

ÖNTÉSZETI TECHNOLÓGIÁK 1. MAKMÖT267B-BL ÖNTÉSZETI TECHNOLÓGIÁK 1. ANYAGMÉRNÖK BSc KÉPZÉS ÖNTÉSZET SZAKIRÁNY (nappali és levelező munkarendben) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR METALLURGIAI

Részletesebben

Könnyűfém és szuperötvözetek

Könnyűfém és szuperötvözetek Könnyűfém és szuperötvözetek Anyagismeret a gyakorlatban Dr. Orbulov Imre Norbert Anyagtudomány és Technológia Tanszék Az előadás fő pontjai A könnyűfémek definíciója Alumínium és ötvözetei Magnézium és

Részletesebben

Többkomponensű rendszerek I.

Többkomponensű rendszerek I. Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó

Részletesebben

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások Képlékeny alakítás Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások Szemcseméret csökkentés Hőkezelés Ötvözés allotróp átalakulással rendelkező ötvözetek kiválásos nemesítés diszperziós keményítés interstíciós

Részletesebben

ALAKVÁLTOZÁS INDUKÁLTA MARTENZITES ÁTALAKULÁS AUSZTENITES Cr-Ni ACÉLOKBAN

ALAKVÁLTOZÁS INDUKÁLTA MARTENZITES ÁTALAKULÁS AUSZTENITES Cr-Ni ACÉLOKBAN ALAKVÁLTOZÁS INDUKÁLTA MARTENZITES ÁTALAKULÁS AUSZTENITES Cr-Ni ACÉLOKBAN (PhD értekezés) Készítette: Nagy Erzsébet okl. anyagmérnök Miskolci Egyetem Fémtani és Képlékenyalakítástani Tanszék Kerpely Antal

Részletesebben

Nem vas fémek és ötvözetek

Nem vas fémek és ötvözetek Nem vas fémek és ötvözetek Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Nem vas fémek és ötvözetek Áruk jóval magasabb, mint a vasötvözeteké, nagyon sok ipari területen alkalmazzák. Tulajdonságaik alacsony fajsúly,

Részletesebben

Az ötvözők hatása az acélok tulajdonságaira

Az ötvözők hatása az acélok tulajdonságaira Az ötvözők hatása az acélok tulajdonságaira Anyagismeret Dr. Orbulov Imre Norbert Anyagtudomány és Technológia Tanszék Az előadás fő pontjai Alapötvözők és ötvözők Szennyezők A karbon hatása Az ötvözők

Részletesebben

Felkészülést segítő kérdések

Felkészülést segítő kérdések Felkészülést segítő kérdések 1. Rajzolja fel egy lágyacél szakító diagramját. Nevezze meg a jellegzetes szakaszokat. I. Rugalmas alakváltozás: a terhelés megszűnése után a darab visszanyeri eredet alakját.

Részletesebben

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész Kerámiák MEHANIKAI TEHNOLÓGIA ÉS ANYAGSZERKEZETTANI TANSZÉK Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész szíto) dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu A k e r ám i a a g örö g ( k iég e t e t t ) s zóból e

Részletesebben

Az anyagok mágneses tulajdonságai

Az anyagok mágneses tulajdonságai BME, Anyagtudomány és Technológia Tanszék Dr. Mészáros István Mágneses tulajdonságok, mágneses anyagok Előadásvázlat 2013. 1 Az anyagok mágneses tulajdonságai Alkalmazási területek Jelentőségük (lágy:

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös

Részletesebben

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Könnyű- és színesfémek. Dr. Rácz Pál egyetemi docens

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Könnyű- és színesfémek. Dr. Rácz Pál egyetemi docens GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK Anyagtudomány II. Könnyű- és színesfémek Dr. Rácz Pál egyetemi docens Budapest 2011. Az alumínium jellemzői Az alumínium a periódusos rendszerben a könnyűfémek között található meg a

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga kérdései a következő témaköröket tartalmazzák:

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga kérdései a következő témaköröket tartalmazzák: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga kérdései a következő témaköröket tartalmazzák: Képlékenyalakítás alapismeretei, hengerművek gépi berendezései, a sajtolás gépi berendezései, a húzás gépi berendezései,

Részletesebben

Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 165 174.

Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 165 174. Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 165 174. ACÉL SZÖVETSZERKEZET MODELLEK LÉTREHOZÁSA ANYAGTUDOMÁNYI SZIMULÁCIÓKHOZ GENERATION OF MODEL MICROSTRUCTURES OF STEELS FOR MATERIALS SCIENCE

Részletesebben

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 Nem vas fémek és ötvözetek 2011 2010 Dr. Hargitai Hajnalka Forrás: Dr. Dogossy Gábor Nemvas fémek és ötvözetek Könnyűfémek - kis sűrűség - kitűnő korrózióállóság - magas ár

Részletesebben

Egyensúlyitól eltérő átalakulások

Egyensúlyitól eltérő átalakulások Egyensúlyitól eltérő átalakulások Egyensúlyitól eltérő átalakulások Az előzőekben láttuk, hogy az egyensúlyi diagramok alapján meg lehet határozni a kristályosodás, a fázis átalakulások stb. hőmérsékleteit.

Részletesebben

Kuti István. A kétalkotós szilárdoldatok egyirányú kristályosodásánál kialakuló mikroszerkezet modellezése. Ph.D. Tézisfüzet

Kuti István. A kétalkotós szilárdoldatok egyirányú kristályosodásánál kialakuló mikroszerkezet modellezése. Ph.D. Tézisfüzet Kuti István A kétalkotós szilárdoldatok egyirányú kristályosodásánál kialakuló mikroszerkezet modellezése Ph.D. Tézisfüzet Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet Fémtani Tanszék 2000 Tudományos vezető

Részletesebben

5 előadás. Anyagismeret

5 előadás. Anyagismeret 5 előadás Anyagismeret Ötvözet Legalább látszatra egynemű fémes anyag, amit két vagy több alkotó különböző módszerekkel való egyesítése után állítunk elő. Alapötvöző minden esetben fémes anyag. Ötvöző

Részletesebben

AMORF ÉS NANOSZERKEZETŰ ANYAGOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI, ELŐÁLLÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS BEVEZETÉS KÉT TIPIKUS ALKALMAZÁS

AMORF ÉS NANOSZERKEZETŰ ANYAGOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI, ELŐÁLLÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS BEVEZETÉS KÉT TIPIKUS ALKALMAZÁS Dr. Szabó Sándor AMORF ÉS NANOSZERKEZETŰ ANYAGOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI, ELŐÁLLÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS BEVEZETÉS Az elmúlt 15 évben számos olyan gyakorlati alkalmazás terjedt el, amely speciális amorf és nanoszerkezetű

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk

Részletesebben

Gépészet szakmacsoport. Porkohászat

Gépészet szakmacsoport. Porkohászat 1 Porkohászat Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében A porkohászat folyamatai

Részletesebben

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása A korrózió elleni védekezés módszerei Megfelelő szerkezeti anyag kiválasztása és alkalmazása Elektrokémiai védelem A korróziós közeg agresszivitásának csökkentése (inhibitorok alkalmazása) Korrózió-elleni

Részletesebben

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA

σhúzó,n/mm 2 εny A FA HAJLÍTÁSA A FA HAJLÍTÁSA A fa hajlítása a fa megmunkálásának egyik igen fontos módja. A hajlítás legfıbb elınye az anyagmegtakarítás, mivel az íves alkatrészek elıállításánál a kisebb keresztmetszeti méretek mellett

Részletesebben

Hőkezelhetőség, hőkezelt alkatrészek vizsgálata

Hőkezelhetőség, hőkezelt alkatrészek vizsgálata Hőkezelhetőség, hőkezelt alkatrészek vizsgálata Hőkezelés A hőkezelés egy tervszerűen megválasztott hőmérsékletváltoztatási folyamat, mely felhevítésből, hőntartásból és lehűtésből áll, és célja a munkadarab

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

Elméleti alapok: Fe + 2HCl = FeCl 2 +H 2 Fe + S = FeS FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S

Elméleti alapok: Fe + 2HCl = FeCl 2 +H 2 Fe + S = FeS FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S 6. gyakorlat. Keverék, vegyület,oldat, elegy, szuszpenzió, emulzió fogalma. A vegyületek termikus hatásra bekövetkezı változásai: olvadás, szublimáció, bomlás: kristályvíz vesztés, krakkolódás. Oldódás

Részletesebben

AutoN cr. Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben. elméleti háttér és szemléltető példák. 2016. február

AutoN cr. Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben. elméleti háttér és szemléltető példák. 2016. február AutoN cr Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben elméleti háttér és szemléltető példák 2016. február Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 3 2 Célkitűzések és alkalmazási korlátok... 4 3 Módszertan...

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

Fővállalkozó: TELVICE KFT. A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés

Fővállalkozó: TELVICE KFT. A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés ANYAGISMERET A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői: KECSKEMÉTI FŐISKOLA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Bepárlás. Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Bepárlás. Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Bepárlás Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Megköszönjük Szternácsik Klaudia és Wolowiec Szilvia hallgatóknak a diák

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák

Kötő- és rögzítőtechnológiák Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

Anyagismeret. 4. előadás

Anyagismeret. 4. előadás Anyagismeret 4. előadás Egyfázisú fémes anyagok mechanikai tulajdonságait befolyásoló tényezők Alakváltozás mechanizmus térkép Rugalmas alakvátozás Ha a terhelő erő viszonylag kicsi, az alakváltozás úgy

Részletesebben

Műanyagok galvanizálása

Műanyagok galvanizálása BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre

Részletesebben

Színesfémek forgácsolása

Színesfémek forgácsolása Színesfémek forgácsolása Szerzı: Dr. Maros Zsolt Lektor: Prof. Dr. Horváth Mátyás Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. Színesfémek forgácsolásának sajátosságai 3 2. Alumíniumötvözetek csoportosítása 4 3. Alumíniumötvözetek

Részletesebben

1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések

1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések 1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Kalorimetriás mérések A fizikai és kémiai folyamatokat energiaváltozások kísérik, melynek egyik megnyilvánulása a hőeffektus. A rendszerben ilyen esetekben észlelhető

Részletesebben

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés MÁGNESESSÉG A mágneses sajátságok, az elektromossághoz hasonlóan, régóta megfigyelt tapasztalatok voltak, a két jelenségkör szoros kapcsolatának felismerése azonban csak mintegy két évszázaddal ezelőtt

Részletesebben

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez. 1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez

Részletesebben

Műanyagalakító szerszámacélok

Műanyagalakító szerszámacélok Műanyagalakító szerszámacélok ThyssenKrupp Ferroglobus ThyssenKrupp Tartalomjegyzék Általános információk Bevezetés 1 Műanyagfeldolgozó szerszámacélok tulajdonságai 2 Műanyagfeldolgozó szerszámacélok kémiai

Részletesebben

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetık félvezetık szigetelı anyagok

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetık félvezetık szigetelı anyagok lektro- és irányítástechnika. jegyzet-vázlat 1. Félvezetı anyagok - elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetık félvezetık szigetelı anyagok - vezetık: normál körülmények között

Részletesebben

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom

Részletesebben

7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK

7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK 7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA FOGALMA Izotrópia (irányok szerint egyenlı): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben kristályosodó kristályok.

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

Anyagtudományi sejtautomaták skálázási stratégiái

Anyagtudományi sejtautomaták skálázási stratégiái Anyagtudományi sejtautomaták skálázási stratégiái PhD értekezés Gyöngyösi Szilvia Tudományos vezető: Dr. Barkóczy Péter Egyetemi docens Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Fémtani, Képlékenyalakítási

Részletesebben

1. Atomspektroszkópia

1. Atomspektroszkópia 1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az

Részletesebben

Alumínium és ötvözeteinek hegesztése

Alumínium és ötvözeteinek hegesztése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alumínium és ötvözeteinek hegesztése Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Hegesztés előadások Szerző: dr. Palotás Béla 1

Részletesebben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 4 ELeKTROMOSSÁG, MÁGNeSeSSÉG IV. MÁGNeSeSSÉG AZ ANYAGbAN 1. AZ alapvető mágneses mennyiségek A mágneses polarizáció, a mágnesezettség vektora A nukleonok (proton,

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszinten

Minta MELLÉKLETEK. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszinten MELLÉKLETEK GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszinten Teszt 1. Méretezze be az 5mm vastag lemezből készült alkatrészt! A méreteket vonalzóval a saját rajzáról mérje le! 2 pont

Részletesebben

JÁRMŰIPARI VÉKONYLEMEZEK ÍV- ÉS ELLENÁLLÁS-PONTHEGESZTÉSE

JÁRMŰIPARI VÉKONYLEMEZEK ÍV- ÉS ELLENÁLLÁS-PONTHEGESZTÉSE Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet JÁRMŰIPARI VÉKONYLEMEZEK ÍV- ÉS ELLENÁLLÁS-PONTHEGESZTÉSE Mitró Lajos WIH6AS 3950 Sárospatak, Hunyadi

Részletesebben

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai

Részletesebben

KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-III._FOKOZAT- 2016

KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-III._FOKOZAT- 2016 KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-III._FOKOZAT- 2016 1. A szén tartalmának növelésével növekszik (keretezd be a pontos válaszokat): 2 a) a szívósság b) keménység c) hegeszthetőség d) szilárdság e)

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA B1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK MFI mérés HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON

Részletesebben

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS I. Termikus szórások Termikus szórás A termikus szórásokról

Részletesebben

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor. 1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004142T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 72816 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával

A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával Ph.D. értekezés A melegen hengerelt acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtő-rendszer optimalizálásával Sebő Sándor okl. kohómérnök Témavezető: Dr. Voith Márton egyetemi tanár A doktori iskola

Részletesebben

2. modul 2. lecke: Oxidkerámiák

2. modul 2. lecke: Oxidkerámiák 2. modul 2. lecke: Oxidkerámiák A lecke célja, az egyes oxidkerámia fajták szerkezetének, tulajdonságainak, alkalmazásainak a megismerése. Rendkívül érdekes általános és speciális alkalmazási területekkel

Részletesebben

A hőkezelés célja. Hőkezelési eljárások. Fémek hőkezelése. Tipikus hőkezelési ciklus

A hőkezelés célja. Hőkezelési eljárások. Fémek hőkezelése. Tipikus hőkezelési ciklus NYGUDOMÁNY ÉS ECHNOLÓGI NSZÉK nyagechnológia (Hegeszés, hőkezelés) Hőkezelési eljárások Dr. Paloás Béla - dr. Némeh Árpád paloasb@eik.bme.hu hőkezelés célja szöveszerkeze válozaásával a kíván mechanikai-

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A

Részletesebben