www.mkk.szie.hu/dep/talt/fj
Környezet kímélő technológiák, a talaj környezeti tompító képessége
Emberi életminőség megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszer; jó minőségű víz; kellemes környezet.
Parlagos, legelő-, és erdő váltó gazdálkodás Nomád vándorló életmód Alacsony népsűrűség Primitív földművelő eszközök Település környezete 4-6 év művelés, 50-60 év pihentetés 10-20 % a területnek Saját szükségletre Természetes megújulás
Ugaros művelés VII. század Állandósuló művelési ágak Nyomásos gazdálkodás Kétnyomásos Háromnyomásos Saját szükséglet árutermelés Korlátozott regenerálódás
Vetésváltó földművelés XVI-XVII sz. Belgium, Hollandia XVIII sz. Anglia, Franciaország XIX sz. Németország, Magyarország
Hatásai Természetes takarmánytermő területek feltörése Szántóföldi takarmánytermesztés Ipari növénytermesztés Ugarolás megszüntetése Évenkénti vetésváltás Pillangós növények Istállótrágyázás Műtrágyázás
Gépesítés Gőzeke Traktor Cséplőgép Kombájn Termésátlagok megsokszorozódása XVII. sz.:6-7 q/ha XIX. sz.:8-10 q/ha XX. sz.:13-18 q/ha
Iparszerű, erősen kemizált mezőgazdálkodás Felgyorsult népességnövekedés Az eddig alkalmatlan területek művelésbe vonása Termelési funkció elsődleges Teret alakítja a funkcióhoz Mesterséges szabályozás (aqua kultúra) Ráfordítás növelés Termésátlagok tovább növekednek
Problémái Termőtalaj pusztulása Szervesanyag tartalom csökkenés Talaj biodiverzitás csökkenése Vizenyősödés, láposodás, szikesedés, sivatagosodás Talaj szerkezeti degradáció Fajspektrum beszűkülés (monokultúra) Gyomosodás, rezisztencia Ipari szennyeződések Mezőgazdasági területek csökkenése (ipar, urbanizáció)
Vizek, talaj elszennyeződése Szermaradványok feldúsulása Élelmiszerek beltartalmának romlása Humán egészségkárosodás Természetes biotópok eltűnése Tájképi elszegényedés Ingerszegény környezet, szellemi lelki erózió
Tanulságai Nem fenntartható Nincs értelme tovább tökéletesíteni a technológiát Új stratégia szükséges, amely környezetbarátabb, és fenntartható
Földhasználat Magyarországon 1950-1990 Más irányú földhasználat: 725 ezer ha 1 millió ha Évente 8500 ha Sok esetben környezetileg értékes területek 345 ezer ha-ral csökkent az erdők és mezőgazdálkodási területek mérete
Művelési ágak Csökkent: szántóterületek gyepek-legelők szőlők Növekedett: erdők kiskertek
Vetésszerkezet Búza, rozs, árpa csökkenése Silókukorica, napraforgó térnyerése Agroökológiai potenciál figyelmen kívül hagyása
Üzem és táblaméret Állami gazdaságok átlagos ter.: 7500 ha Termelőszövetkezetek: 4000 ha Nagy táblák Géppark gazdaságosság, tömeg Heterogén táblák Egységes agrotechnika Mezővédő erdősávok kiirtása
Iparszerű állattenyésztés Almozás nélküli álltartás veszélyes hígtrágya Talajok szervesanyaga csökken
Állatartás
Trágyatárolási módok
Ésszerűtlen műtrágyahasználat Talajállapot javítása Nagy genetikai potenciájú fajták igényei Istállótrágya pótlása Terméshozamok ugrásszerű megnövekedése Felszíni és felszín alatti vizek romlása (ok?)
Több jobb Piaci hozzáférhetőségtől függő NPK adagok Ca, Mg trágyázás hiánya Nem a növények tápanyag-felvételi dinamikájához igazodó kijutatás (többször) Nem követte a talaj heterogenitását Nem megfelelő tárolás
Hatásai Gazdasági problémák, veszteségek Talajsavanyodás toxikus nehézfémek mobilizációja Felszíni vizekbe mosódás eutrofizáció feliszapolódás, halpusztulás, üdülési kellemetlenségek Felszín alatti vizek nitrátszennyeződése
Rendszer váltást követően Privatizáció Átrendeződött birtokstruktúra, kisebb üzemek, kisebb táblák Megváltozott emberi hozzáállás vigyázok a földemre, mert az enyém vs végre enyém a földem azt csinálok vele amit akarok Megváltozott piaci feltételek Mennyiség helyett, MINŐSÉG megérje Szigorú környezetvédelmi előírások
NPK műtrágyák felhasználásának alakulása NPK Fertilizer (1000 tons) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 Year
Fenntartható mezőgazdálkodás FAO 1991 A természeti erőforrások menedzselése és megőrzése, valamint a technológiai és intézményi változások olyan irányba terelése, hogy az emberiség szükségleteinek folyamatos kielégítése a jelen és a jövő generációi számára egyaránt biztosított legyen.
Megőrzi a termőföldet A vizeket A növény és állat genetikai erőforrásokat Környezeti szempontból nem káros Műszakilag megfelelő Gazdaságilag életképes Társadalmilag elfogadható
Mezőgazdálkodási stratégiák Konvencionális, energia intenzív gazdálkodás Biológiai gazdálkodás Integrált gazdálkodás
Magyar törvényi szabályozás
NVT (Nemzeti Vidékfejlesztési Terv) 1. Agrár-környezetgazdálkodás 2. Kedvezőtlen adottságú vagy környezetvédelmi korlátozások alá eső területek támogatása 3. Az Unió környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti és élelmiszer higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése 4. Mezőgazdasági területek erdősítése 5. Korai nyugdíjazás 6. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása 7. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása 8. Technikai segítségnyújtás
AKG Agrár Környezetgazdálkodási Program 150/2004 FVM rendelet,
Célprogramok a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: aa) alapszintű szántóföldi célprogram, ab) tanyás gazdálkodás célprogram, ac) méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, ad) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram, ae) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram, af) hosszú távú területpihentetési célprogram, ag) ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztési célprogram, ah) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok: 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 3. lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 4. szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram;
b) gyepgazdálkodási célprogramcsoport: ba) alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok: 1. füves élőhelyek kezelése célprogram, 2. szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram, bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, bc) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok: 1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 4. gyeptelepítés célprogram; c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: ca) integrált ültetvény célprogram, cb) ökológiai ültetvény célprogram, cc) ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztési célprogram;
d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoport: da) extenzív halastavak fenntartása célprogram, db) vizes élőhelyek létrehozása célprogramok: 1. szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram, 2. ívóhelyek kialakítása célprogram, dc) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram, dd) nádgazdálkodási célprogram; e) kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: ea) erózióvédelem célprogramok 1. vízerózió elleni védelem célprogramok 1.1. ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram 1.2. szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram 2. szélerózió elleni védelem célprogram, eb) füves mezsgye létesítése célprogram, ec) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram;
f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoport: fa) őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok: 1. magyar szürke szarvasmarha célprogram, 2. magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram, 3. mangalica célprogram, 4. őshonos juh célprogram, 5. őshonos baromfi célprogram, fb) ökológiai állattartás célprogramok: 1. szarvasmarha célprogram, 2. sertés célprogram, 3. kecske célprogram, 4. baromfi célprogram
A talajok pufferkapacitása A talajt érő külső (káros) hatások közömbösítésének képessége
Kationcserekapacitás: "T" - Σ adszorbeált kationok cmol(+) / kg Adszorbeált bázikus kationok "S" - Σ Ca 2+ Mg 2+ Na + K + cmol(+) / kg Bázistelítettség V % = S x 100 / T
"T" - Σ kationok Cation Exchange Capacity CEC Bázistelítettség V % = S x 100 / T Base saturation B%
1 cmol(+)/kg) = 1 meq/100 g
A talajkolloidok típusai rétegrácsos szilikátok amorf szilikátok Al, Fe oxidok és oxihidrátok humuszanyagok
A talajkolloidok általános jellemzői méret - igen kicsinyek nagy fajlagos felület felületi töltés felületi adszorpció
TALAJ KOLLOIDOK A talajkolloidok töltésének kialakulása: állandó töltés változó, ph függő töltés Töltés adszorpció
Az agyagásványok szerkezete Oxigén Si Al Si Tetraéder Alumínium Oktaéder (4 lapos) (8 lapos)
Kaolinit Nem táguló 10 cmol(-)/kg Aluminium oktaéder sík Szilícium tetraéder sík 1:1
Si Tetra. Al Okt. Si Tetra. H 2 O 2:1 agyag Montmorillonit H 2 O tágul H 2 O H 2 O H 2 O 100 cmol(-)/kg
40 cmol(-)/kg Illit 2:1 K K K K K K közberétegzett K + Nem táguló
Izomorf helyettesítés Si 4+ helyett Al 3+ Al 3+ helyett Mg 2+ Al Negatív felületi töltés Mg Tetraéder sík Oktaéder sík Állandó töltés!!
Izomorf helyettesítés Tetraéder sík nincs helyettesítés Si 2 O 4 Tetraéder sík 1 helyettesítés SiAlO 4 - nincs töltés töltés kialakul Állandó töltés!!
Változó (ph függő) töltés OH OH OH kristály széle (törésfelülete) Al Al O OH OH Si magas ph OH
Változó (ph függő) töltés OH OH O H + Al Al O OH O H + Si magas ph O H +
A humuszanyagok szerkezete A változó töltés kialakulása R-C00 - R-C00 - R-C00 - R-C00 - R-C00-200-1200 cmol/kg
Agyagásvány Vermikulit Montmorillonit Illit Kaolinit Fajlagos felület m 2 /g 600-800 600-800 65-100 7-30 Átlagos töltés cmol(-)/kg 100-140 100 40 10 Humuszanyagok (SOM) 200-1400
Tankönyv!!!
TALAJ KOLLOIDOK Az adszorpció és ioncsere szabályai: koncentráció hidrátburok mérete vegyérték szabály szelektivitás komplementer hatás
H hozzáadása Mg H K Ca Ca H H Ca - - - Mg A pufferkapacitás illusztrálása (minden jel 1 cmol(+)/kg) - - - - - - - - - t -- - Mg H K a t Ca l a Al Al a l j Mg a CEC H j K + 16 CEC Ca 8 - - - - - - - - - - - - Al Ca H Ca % BS = 75% H Mg - - - - - - - - 50 % Ca Mg H H Ca H hozzáadása
Mekkora változás történik a B%-ban ha a ph-t 5-ről ph 7-re emeljük? 8 7 ph 6 5 4 50% % B.S. 0 40 90 25 50 75 100
Környezeti tompítóképességének kiszámolása EBCS = EBCk+EBCh+EBCc (100-10.000) EBCk: karbonátok tompítóképessége (5000) EBCh: humuszanyagok tompítóképessége (3000) EBCc: agyagásványok tompítóképessége (5000)
EBCk = ΣD x (Ca+Mg) Ca = CaCO 3 % tartalom szintenként Mg = MgCO 3 % tartalom szintenként D = egyes szintek vastagsága, cm Σ = összegzés 100 cm-es talajrétegre vonatkoztatóan
EBCh = ΣD x H x F H = humusztartalom %, szintenként F = minőségi faktor: Sztyepp:10 Erdő: 3 Hidromorf: 2 D = egyes szintek vastagsága, cm Σ = összegzés 100 cm-es talajrétegre vonatkoztatóan
EBCc = ΣD x Tc x Tm x 10-2 Tc = agyagtartalom%, szintenként Tm = S + IS/2 + V + IV/2 S = szmektit típusú agyagásványok % I = illit típusú agyagásványok % V = vermikulit típusú agyagásványok % D = egyes szintek vastagsága, cm Σ = összegzés 100 cm-es talajrétegre vonatkoztatóan
The End