Tartalomjegyzék 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend... 4

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend... 4 Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon... 4 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete... 7 A támogatás általános rendszeréről :... 9 Célprogramok közötti átjárhatóság A támogatás mértéke Jogosultsági feltételek A célprogramok előírásai és kötelezettségei Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv módosítása Jogosultsági kritériumok módosítása: Intézkedési előírások módosulása: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat módosítása Az NVT szaktanácsadási rendszere Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk Gazdálkodási napló kitöltési útmutató Modul - Talaj tápanyag-gazdálkodás Talajmintavétel A talajvizsgálat A trágyázási szaktanácsadás Tápanyag gazdálkodás ökológiai gazdálkodás esetén Helyes trágyázási gyakorlat figyelembevétele Tápanyagmérlegek Modul - Gyakran ismétlődő kérdések A támogatás rendszerével kapcsolatos kérdések Eljárásrendi kérdések A támogatás igényléséről Földhasználati bérleti szerződés Talajvizsgálat: Alapszintű szántóföldi célprogram Tanyás gazdálkodási célprogram Integrált szántóföldi célprogram Ökológiai szántóföldi célprogram ÉTT szántóföldi célprogramok: Füves élőhelyek kezelése (gyepgazdálkodási) célprogram Gyeptelepítés célprogram ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok Integrált ültetvény célprogram... 58

3 Ökológiai ültetvény célprogram Extenzív halastavak fenntartása célprogram Állatalapú támogatások Helyes Gazdálkodási Gyakorlathoz kapcsolódó kérdések MELLÉKLETEK melléklet: Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai melléklet: A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata melléklet: A 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata melléklet: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak tervezett módosításai melléklet: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményei melléklet: Tápanyag-mérleg számítási táblázatok

4 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon A XXI. század eleje, az EU-tagság új kihívást jelent hazánk mezőgazdaságának, hiszen jelentős átalakulások, reformok kezdődtek el a közelmúltban. Az Európai Unió a XX. század végével egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A vidéken élő emberek problémái és életfeltételeinek javítási igénye, az európai vidéki társadalom jellemzően mezőgazdasághoz való kapcsolódása és a mezőgazdaságnak a vidéki környezetre, a tájra és a természetre gyakorolt hatása együttesen a korábbiakban alkalmazott agrárpolitika felülvizsgálatára késztette az EU irányító testületeit. Új irányokat, célokat és megoldásokat kerestek, új eszközöket és támogatásokat vezettek és vezetnek be a célok eléréséhez. A környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre kell szolgálnia az új agrárpolitikának, hosszú távon is fenntarthatónak kell lennie. A vidéki az agráriumhoz ezer szállal kötődő társadalomnak új célokat, feladatokat kell adni, a vidék gazdasági, társadalmi és környezeti megőrzését együtt kell kezelni. Ennek különös jelentősége van Magyarországon, ahol kiválóak a természeti, agro-ökológiai adottságok. Az ország mezőgazdasági hagyományai gazdagok, ugyanakkor termelési, földhasználati struktúrája megújításra szorul, vidéki térségei pedig jelentős problémákkal küzdenek. Magyarország a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett. Az uniós támogatási rendszer hazai megismertetése céljából indult el 2002-ben a hazai költségvetésből finanszírozott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), az Európai Unió A környezet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módok támogatásáról szóló 2078/92 számú EU-tanácsi rendeletével, illetve 1999-től az e rendeletet integráló 1257/1999-es vidékfejlesztési EU tanácsi rendeletével összhangban. A csatlakozást követően a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (továbbiakban NVT) belül nyílt lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási program elindítására, az NAKP-ban szerzett tapasztalatok alapján a program bővítésére. Mindezek eredményeként Magyarországon a mezőgazdasági termelés jelentős része környezetbarát módszerekkel folyhat, hozzájárulva a vidéki környezet és társadalom megőrzéséhez, fejlődéséhez. A NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedése keretében november 30-ig volt lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási támogatási kérelmek benyújtására, az agrárkörnyezetgazdálkodási programba való belépésre. Fontos megjegyezni, hogy bár évben nem minden célprogram került meghirdetésre az érdeklődés az új eszmék és támogatási lehetőségek felé mégis kimagasló volt. Az agrár-környezetgazdálkodásban meghirdetett célprogramok népszerűségét, vagyis az azokkal kapcsolatban felmerült igényt a 1. táblázat mutatja be. Az agrár-környezetgazdálkodási programba kérelmet benyújtóknak lehetőségük volt őshonos, illetve magas genetikai értéket képviselő állatokra is támogatást igényelniük. Az alábbi táblázat az extenzív állattartásra vonatkozó igénylési adatokat nem tartalmazza. 4

5 1. táblázat Az agrár-környezetgazdálkodási területalapú célprogramokra történt igénylések 2004-ben Célprogramok Igényelt terület (ha) Benyújtott kérelmek száma (db) Alapszintű szántóföldi célprogram Méhlegelő célú növénytermesztés Tanyás gazdálkodás Integrált szántóföldi növénytermesztés Ökológiai szántóföldi növénytermesztés ÉTT szántóföldi növénytermesztés Integrált ültetvény Ökológiai ültetvény Füves élőhelyek kezelése Ökológiai gyepgazdálkodás ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok Nádgazdálkodás Extenzív halastavak fenntartása Füves mezsgye létesítése Összesen Forrás: évi MVH adatok alapján Az agrár-környezetgazdálkodási programba való bekerüléshez a korábbi évekhez hasonlóan pontozási rendszer kapcsolódott. A beérkezett támogatási kérelmek pontozásra kerültek, majd országos rangsorolást követően a rendelkezésre álló pénzügyi források keretéig célprogram csoportonkénti ponthatárok megállapítása mellett - kerültek kiválasztásra a programban résztvevők. A pontozási szempontok közül az alábbiak kiemelendők: a célprogramba bevinni kívánt földterület aránya a gazdaság összes, ugyanahhoz a hasznosítási irányhoz tartozó földterületéhez képest a programba bevinni kívánt terület környezeti korlátai (nitrátérzékenység, vízbázisvédelem) a választott célprogram gazdálkodási előírásainak környezetre gyakorolt hatása. korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban Az alábbi táblázat a pontozás és rangsorolást követően a támogatott kérelmeket, a programba bevont terület, valamint állatállomány nagyságát ismerteti. Célprogramok Támogatott terület (ha) / Támogatott kérelemszám (db) állatlétszám (db) Alapszintű szántóföldi célprogram Méhlegelő célú növénytermesztés Tanyás gazdálkodás Integrált szántóföldi

6 növénytermesztés Ökológiai szántóföldi növénytermesztés ÉTT szántóföldi növénytermesztés Integrált ültetvény Ökológiai ültetvény Füves élőhelyek kezelése Ökológiai gyepgazdálkodás ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok Nádgazdálkodás Extenzív halastavak fenntartása Füves mezsgye létesítése Összesen: Lófajták Szürke marha Mangalica Őshonos baromfi Őshonos juh Forrás: MVH adatok alapján Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének összehasonlítása a korábbi évek támogatási lehetőségeihez képest ( Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program) Igénylők száma (db) Igényelt terület nagysága (ha) Támogatottak száma (db) Támogatott terület nagysága (ha) A több mint kérelem által igényelt terület meghaladja a hektárt, a támogatott gazdálkodók száma meghaladja a 25 ezret, az általuk lefedett terület nagysága majdnem eléri a 1.5 millió hektárt, minek köszönhetően hazánk a tagállamok között az előkelő 7. helyet foglalja el az agrár-környezetgazdálkodásba vont terület nagyságával. A szántóföldi célprogram csoport kivételével valamennyi célprogram csoport ültetvények, gyepek, vizes élőhelyek, valamint állattartási jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelem támogatásra került. Látható, hogy az alapszintű szántóföldi célprogramba jelentkezett be az igénylők több mint fele, és az igényelt területek majdnem kétharmadát is ez a célprogram tette ki. A szántóföldi programokra olyan mértékű igénylés mutatkozott, hogy forráshiány miatt elutasításra került a kérelmek egy része. Mindezek ellenére a szántóföldi célprogramok aránya az agrár-környezetgazdálkodási programba támogatott és bevont területek esetében is jelentős aránnyal bír, de sokkal inkább kiegyenlített képet tükröz. 6

7 Visszatekintve a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programra, az elmúlt egy év agrárkörnyezetgazdálkodási tapasztalataira, valamint az uniós mezőgazdasági irányokra, megállapítható, hogy a 2004-ben meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási intézkedés sikeresnek bizonyult. A program eddigi tapasztalatai uniós szinten is komoly példaértékkel bírnak azzal kapcsolatban, hogy hazánkban a gazdálkodók növekvő számban fordítanak figyelmet az árutermelés mellett a környezet és a természet állapotának védelmére, megőrzésére is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk az NVT agrár-környezetgazdálkodási támogatásainak rendszerét. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (pontosabban kifizetések) különböző környezetkímélő módszerek alkalmazásáért vehetők igénybe, legalább 5 éves (a művelésből való környezetvédelmi célú területpihentetés esetében 20 éves) periódusra történő önkéntes vállalás keretében. Az Érzékeny Természeti Területek célprogramjaitól eltekintve az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések az egész ország területére kiterjednek. Az intézkedés számos, különböző szintű vállalásokat előíró célprogramon keresztül valósítható meg, melyek az alábbi csoportokat alkotják (részletesebben lásd 1. ábra): szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport. 7

8 1. ábra Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok szerkezete ÉTT és egyéb természetvédelmi célprogramok Érzékeny Természeti Területek Hosszútávú területpihentetés Ritka növényfajták termesztése Érzékeny Természeti Területek Ritka növényfajták termesztése Vizes élőhelyek létrehozása Zsombékok, mocsarak, lápok gondozása Ökológiai célprogramok Integrált célprogramok Kiegészítő akg célprogramok Tábla szegély Erózió-védelem Ökológiai szántóföldi célprogram Integrált szántóföldi növénytermesztés Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram Ökológiai ültetvény célprogram Integrált ültetvény célprogram Ökológiai állattartás Alapszintű célprogramok Cserjeirtás gyepterülteken Méhlegelő Tanyás gazdálkodás Szántóföldi alapprogram Gyepgazdálkodási alapprogram Extenzív halastavak Nádgazdálkodás Őshonos fajták tartása Szántóföldi programok Gyepgazdálkodási programok Ültetvénykezelési programok Vizes élőhely programok Extenzív állattenyésztési programok 8

9 A vállalások szintjei szerint a célprogramok az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok, amelyek korlátozott növényvédőszer kijuttatást engedélyeznek, illetve az extenzív állattartást és a hozzá kapcsolódó gyepgazdálkodást támogatják (pl.: alapszintű szántóföldi célprogram, tanyás gazdálkodás célprogram, méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, alapszintű gyepgazdálkodási célprogram, valamint őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogram) és egyéb élőhely programok (vizes élőhelyekhez kapcsolódó célprogramok); 2. integrált növénytermesztési célprogramok, amelyek még további korlátozásokkal engedélyezi növényvédőszerek kijuttatását {pl.: integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi- és zöldségnövények termesztése), integrált ültetvény célprogram}; 3. ökológiai gazdálkodási célprogramok, amelyek az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban termelt növények termelését, és állatok tartását segíti elő {pl.: ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi- és zöldségnövények), ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, ökológiai ültetvény célprogram, ökológiai állattartás célprogramok}; 4. Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT), amelyek a speciális, alacsony ráfordítású, a biológiai sokféleség megőrzését és javítását elősegítő gazdálkodási módszereket támogatják jelenleg az ország 18 Érzékeny Természeti Területén (elsősorban szántóföldi és gyepgazdálkodási művelési módok); 5. kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek elsősorban az alapprogramokhoz kapcsolódóan, továbbá az integrált és az ökológiai célprogramok kiegészítésére vehetők igénybe. (pl.: füves mezsgye célprogram) A támogatás általános rendszeréről : Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés terület-, azaz hektáralapú, illetve állatlétszám alapján járó vissza nem térítendő támogatás, amelyet valamely agrár-környezetgazdálkodási célprogram(ok) végrehajtásának ellentételezéséül biztosítunk, a gazdálkodó által vállalt, valamely célprogramba bevitt terület mértéke / állatállomány nagysága alapján, legalább 5, legfeljebb 20 éves időtartamra. A programba való belépéshez támogatási kérelmet kell benyújtani, majd a támogatás kifizetését minden évben kifizetési kérelem benyújtásával lehet igényelni az első év kivételével, amikor a támogatási kérelem egyben kifizetési kérelmet is jelentett. A kifizetés mértéke a vállalás jellegétől, tartalmától függ, de alapvetően a vállalt célprogram végrehajtása kapcsán felmerülő a kieső jövedelem és az elmaradt haszon kompenzálása alapján került meghatározásra. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés nem zárja ki, hogy egyidejűleg, ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetők legyenek, amennyiben a kérelmező a különböző támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás (ún. SAPS ); 9

10 b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás (ún. TOP-UP ); c) az EMOGA Garancia Részlegének társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása (ún. KAT ). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egy parcellán csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alkalmazható a kiegészítő agrár-környezetvédelmi célprogramok kivételével. Egy célprogramhoz csak egy kiegészítő célprogram választható és egy állategyedre is csak egy állatalapú célprogram alapján igényelhető támogatás. 10

11 Célprogramok közötti átjárhatóság A célprogramok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az, hogy a felvállalt célprogram illeszkedjen a gazdaság lehetőségeihez, adottságaihoz, valamint a gazdálkodó felkészültségéhez és szakmai ismereteihez. Fontos a fokozatosság elvének betartása. Először egyszerűbb, könnyebben végrehajtható intézkedést célszerű választani, a későbbiekben lehetséges az összetettebb, nehezebb vállalásra való áttérés. Célprogram váltásra 5 év alatt egyszer van lehetőség, egy-egy gazdasági évtől kezdődően. A támogatott kötelezettségvállalása a célprogram váltással az új célprogram szerint folytatódik, a támogatási időszak (az 5 éves időtartam) folytatása mellett. A támogatási időszak nem kezdődik elölről célprogramváltás esetén. Az alábbi felsorolásban az a) pontban foglaltak a legkönnyebben teljesíthető, a d) pontban foglaltak a legnehezebben teljesíthető célprogramok. Az előírások fentről lefelé szigorodnak, így az átjárhatóság is csak ebben az irányban lehetséges. a) agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok; b) integrált növénytermesztési célprogramok; c) ökológiai gazdálkodási célprogramok; d) Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT). Az egyes célprogram csoportokon belül, a gazdálkodási előírások szigorúság alapján felállított rangsorát a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 1. számú melléklete részletesen tartalmazza. A célprogram váltás részletes eljárási szabályaival kapcsolatban jogszabály módosítás folyamatban van, május elejére várható. (a jogszabály módosítás tartalma: mikor lehet célprogram váltási kérelmet benyújtani, milyen formanyomtatványon, illetve a benyújtott célprogramváltási kérelmeket milyen eljárásban bírálja el az MVH pontozás, rangsorolás) A támogatás mértéke A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltaknak megfelelően, az egyes agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási célprogramokhoz meghatározott kifizetési (támogatási) összegeket az 1. melléklet tartalmazza. A támogatási összegek euróban kerültek megállapításra, és minden évben egy európai uniós jogszabály által meghatározott időpont forint/euró átváltási árfolyama alapján kerülnek forintban kifizetésre. Jogosultsági feltételek Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely területalapú célprogramjára vonatkozó támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki: Ügyfélregisztrációs számmal rendelkezik, a 141/2003. (IX.9.) FVM rendelet alapján mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek, a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Amennyiben a támogatást nem a tulajdonos veszi igénybe, a fentieken túl a támogatás igénybevételéhez a földhasználónak a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkoznia 11

12 kell arról, hogy a támogatható területre érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a haszonbérleti szerződés nem a támogatás teljes időtartamára szól, a bérlőnek rendelkeznie kell egy olyan nyilatkozattal, amelyben a föld tulajdonosa írásban hozzájárul ahhoz, hogy a földhasználó a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartama alatt az előírások teljesítésére kötelezettséget vállal. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely állatlétszám alapú célprogramjára vonatkozó támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelem alapját képező állatok vonatkozásában: Ügyfélregisztrációs számmal rendelkezik, a 141/2003. (IX.9.) FVM rendelet alapján mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, szarvasmarha, juh, kecske esetében teljesíti a 99/2002. (XI.5.) FVM rendelet (ENAR rendelet) szerinti előírásokat, egyéb állatfajok esetében megfelel az egyes célprogramokban külön meghatározott feltételeknek, a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. A célprogramok előírásai és kötelezettségei A gazdálkodónak teljesítenie kell a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Ezen felül be kell tartania az egyes célprogramoknál részletezett előírásokat, amelyek elsősorban az alábbi környezetbarát módszerekre, agrotechnikai, technológiai elemekre vonatkoznak. Így például: a területi adottságokhoz igazított vetésforgó alkalmazása, egyes növényvédő szerek alkalmazásának korlátozása, talajvizsgálatra alapozott, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás alkalmazása, táblaszélek gyepesítése (füves mezsgyék), előrejelzésre és megelőzésre alapozott növényvédelem, erózió elleni védekezés különböző módszerei, természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő szántóföldi és gyepgazdálkodás. A célprogramonkénti részletes előírásokat a 150/2004. (X.24.) FVM rendelet paragrafusai tartalmazzák. Lsd.: 2. számú melléklet. 12

13 Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben az Európai Unió Bizottsága által is elfogadott agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramokat hazai jogszabályba kellett átültetni, hogy a többi NVT intézkedéshez hasonlóan az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok támogathatósága is megkezdődhessen október 15-én hatályba lépett a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X.12.) FVM rendelet, melynek támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseit szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet elsődlegesen az NVT-ben szereplő agrár-környezetgazdálkodási támogatás alapvető szabályait, valamint a célprogramok előírásait tartalmazza, másodsorban számos szakmai és eljárásrendi szabályokat rögzít. (Pl.: növényvédőszer hatóanyagok listája, a támogatási és kifizetési kérelmek elbírálására vonatkozó végrehajtási szabályok). A 150/2004. (X.12.) FVM rendeleten kívül az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal kapcsolatosan elengedhetetlen követelmény a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak ismerete is, melyet a gazdaság teljes területén be kell tartani. A HGGy előírásai szintén az NVT dokumentum alapján kerültek a hazai jogszabályba - az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I.13.) FVM rendelet -, kiegészítve néhány végrehajtási és eljárási kérdéssel. pl.: szankcionálási rendszer, Gazdálkodási Napló formanyomtatvány) Az elmúlt másfél év gyakorlata alatt számos az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben meghatározott előírással, azok végrehajtásával kapcsolatos szakmai és eljárásrendi kérdés merült fel. Azon kérdése, melyek szabályozását a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltak alapján kerültek a hazai jogszabályanyagokba, módosításuk csak a tervdokumentum módosítását követően lehetséges. Számos ugyanakkor az olyan szakmai és eljárásrendi kérdések szabályozása is, amely csak a hazai jogszabályokon keresztül történt, így a felmerülő problémás kérdések és pontosítások a hazai, vonatkozó jogszabályok módosításával valósult meg. A módosításokban foglaltak betartása és figyelembevétele kötelező. A gyakorlatban a jogalkalmazás során legtöbb problémát a hatályba lépő jogszabály módosítások nyomon követésével, bevezetésének időpontjával (hatályba lépésével) és az új előírások betartásával kapcsolatban tapasztalható. A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet, valamint a 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változatai a 2. és 3. mellékletekben találhatók. Az alábbi táblázatok e két rendelet módosításait foglalják össze. 13

14 150/2004 (X. 12.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma 11/2005. (II. 28.) FVM rendelet 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelet Módosítás tartalma A támogatási kérelem beadási ideje 2006-ban március1-31-ről május 1-31-re módosult. Fogalmak értelmezése (gazdaság, ugar, ), engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok listájának módosítása. (összes célprogramnál) Túligénylés esetén alkalmazandó eljárási szabályok Parcellák száma, mérete és elhelyezkedése változhat. 71/2005. (VIII. 11.) FVM rendelet 107/2005. (XI. 24.) FVM rendelet 20/2006. (II.7.) FVM rendelet Talajvizsgálat és a talajmintavétel szabályait tartalmazza. A támogatásra jogosult 2 egymást követő gazdálkodási éven belül legalább egyszer köteles a minisztérium által szervezett képzésen részt venni. A képzés elmulasztása esetén alkalmazandó szankció mértéke is rögzítésre került. A január 1. és 2005 december 31. között végezhetők el a 2004-es gazdálkodási évre vonatkozó talajvizsgálatok. A célprogramba bevitt teljes földterület mérete a támogatási időszak alatt csak egy alkalommal, maximum 3%-kal csökkenhet, de nem haladhatja meg a 2 hektárt.továbbá megállapításra került, hogy mik nem minősülnek jogosulatlanul igénybevett támogatásnak. Kifizetési kérelmek beadása: február 1-28-ig. A talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja január 01., utolsó időpontja december 31. (talajminta leadásáról szóló igazolás dátuma). Növényvédőszer hatóanyagok listájának módosítása. (integrált zöldség, integrált szőlő és gyümölcs ültetvény célprogramoknál) Célprogram váltásra vonatkozó kérelmek beadási időpontjának meghatározása Növényvédőszer hatóanyagok listája teljes felülvizsgálatra került és módosult. 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet 16/2005. (III. 08.) FVM rendelet Módosítás tartalma Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak tartalmi változtatása a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltak alapján, kibővítése, állategység számításának módosítása, szankcionálási szempontrendszer ismertetése. Gazdálkodási Napló hivatalos nyomtatvány. ( , illetve gazdálkodási évre vonatkozóan) Várhatóan gazdálkodási évben új GN lesz, de ameddig nem 14

15 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelet jelenik meg a rendelet módosítás, és nem lép hatályba a benne foglalt rendelkezés, addig a hatályos jogszabályban foglaltak alapján kell eljárni. Gazdálkodási Napló beküldési határidejének módosítása. (Általában minden év augusztus 31-től december 31-ig, kivéve a 2004-es gazdálkodási évet, amikor január 31. a határidő.) 15

16 Nitrát rendelet módosítása A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet több pontjában is érinti az AKG intézkedés talajvédelemmel és tápanyag gazdálkodással kapcsolatos területeit. E rendelet az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv hazai jogrendszerbe történő illesztését szolgálja. A 27/2006. (II. 7.) Kormány rendelet tovább pontosítja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelemről szóló eljárásrendjét, valamint meghatározza az új nitrátérzékeny területek listáját a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 2. melléklete hatályát veszti. A rendelet hatálya azokra a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, illetve azokra a tevékenységekre terjed ki, akik/amelyek a felszíni és felszín alatti vizekre hatással vannak. A nitrát érzékeny területen gazdálkodóknak egy országos cselekvési program mentén, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő előírások szerint kell gazdálkodniuk. Tevékenységükkel kapcsolatban külön adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségük van. A korlátozások, előírások megszegése Ft-tól Ft-ig terjedő bírság kiszabását vonja maga után, míg az adatszolgáltatás mulasztása Ft-tól Ft-ig terjedő bírságot jelenthet. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet módosítja a trágyatárolók kialakítására vonatkozó határidőket, illetve rögzíti, hogy legeltetéses állattartás esetében csak az istállózott időszak arányában kell meghatározni a trágyatároló méretét. Itt jegyezzük meg továbbá, hogy az állathigiéniai és jóléti, valamint a környezetvédelmi európai uniós előírások megfelelésére vonatkozó támogatási lehetőségekre - NVT 4.3 intézkedésre - vonatkozó forráskeret még nem merült ki. Azon állattartó gazdálkodók, akik támogatással szeretnék megoldani a trágyatárolóval kapcsolatos előírások határidőre történő teljesítését a támogatási kérelmet mielőbb adják be az MVH megyei kirendeltségein. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv módosítása Az uniós jogszabályokban meghatározottak alapján a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv szakmai, eljárásrendi, pénzügyi - előírásainak módosítására minden évben egy alkalommal van lehetősége a tagállamnak. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette az NVT évi módosító javaslatát. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésre vonatkozóan alapvetően a gazdálkodóktól, valamint különböző szakmai szervezetektől, és érdekképviseletektől érkezett javaslatok alapján került kidolgozásra az előírások módosítása, pontosítása. A hivatkozott módosítás az adminisztratív eljárásrend egyszerűsítését és a gazdálkodók számára előírt kötelezettségeknek a gyakorlati élethez jobban igazodó betartását teszi lehetővé, a környezetvédelmi szempontok megfelelő szintű betartása mellett ben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Monitoring Bizottsága által elfogadott és az EU- Bizottság elé terjesztett agrár-környezetgazdálkodást érintő módosítási javaslatok csak a brüsszeli jóváhagyást követően vezethetők át a hazai jogszabályba, és ezek után lépnek hatályba. A módosítási javaslatok részben a forráshiány miatt még be nem vezetett, részben a jelenleg futó célprogramokra vonatkoznak. A már bevezetett célprogramok esetében a változások a hatálybalépést követően lesznek érvényesek a jelenleg támogatásra bevont területek hasznosítására. Tekintettel arra, hogy jelenleg folynak a kétoldalú egyeztetések az EU-Bizottsággal, az alábbiakban bemutatott változtatások még nincsenek érvényben, - egyeztetések következtében módosulhatnak - csak a bizottsági jóváhagyást követően, a hazai jogszabályban történő átvezetés és hatályba léptetés után alkalmazhatók, jelenleg csak irányadónak, tervezetnek tekinthetők! 16

17 Amíg a módosítások a vonatkozó hazai jogszabályokban nem jelennek meg, a gazdálkodóknak a jelenleg érvényben lévő hatályos jogszabályokat kell betartaniuk az agrárkörnyezetgazdálkodási programba bevont területén! A tervezett módosítások az alábbiakban foglalhatóak össze: 17

18 Jogosultsági kritériumok módosítása: A Természetvédelmi Hivatallal és a Nemzeti Park Igazgatóságokkal folytatott egyeztetések eredményeként az Érzékeny Természeti Területek az alábbi három új területtel bővültek: Zámolyi-medence Bihari-sík Kis-Sárrét Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely fejlesztési előírásokkal Gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal Gyeptelepítés ÉTT-n Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Lucerna termesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyeptelepítés ÉTT-n Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Lucerna termesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyeptelepítés ÉTT-n Az alábbi célprogramok jogosultsági feltételei egyedi engedélyekről MePAR lehatárolásra módosultak. Eszerint a jövőben nem szükséges egyedi igazolások csatolása ahhoz, hogy a gazdálkodó jogosulttá váljon a nevezett célprogramokra, hanem a jogosultság meghatározása blokk szinten történik: Szántó művelés Gyepgazdálkodás Erózióvédelmi célprogramok (víz és szélerózió) Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) Vizes élőhelyek Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé 18

19 Egyéb jogosultsági feltételek módosulása: Tanyás gazdálkodás Méhlegelő célprogram Integrált szántóföldi növénytermesztés Ritka szőlő és gyümölcsfajták fajták termesztése Jogosult fizikai blokk 5 km távolságon belül legyen Termeszthető növények köre bővül Jogosult növények: minden szántóföldi növény- és zöldségféle Csatolni kell az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet igazolását a fajta jogosultságáról Integrált ültetvény célprogram Ökológiai állattartás célprogram Őshonos állattartás lehetőségei kibővülnek Jogosult növények: minden gyümölcs és szőlő Nem termő ültetvények is támogathatóak Kecske, méhtartás támogatható Bivaly parlagi gyöngytyúk Magyar kacsa Intézkedési előírások módosulása: Ökológiai gazdálkodás Gyepgazdálkodási célprogramok (füves mezsgye kezelése, ökológiai gazdálkodás cp, valamennyi ÉTT gyepgazd. cp.) Erózióvédelmi célprogram Cserjésedett gyepterületek kezelése Vizes élőhelyek célprogramjai Megszűnt az izolációs távolságra és az ökológiai kompenzációs területre vonatkozó korlátozás Az állatsűrűség gyeptípustól függetlenül 0,2-1 ÁE/ha Kiegészítő célprogram helyett önálló célprogramként működhet Kiegészítő célprogram helyett önálló célprogramként működhet Az extenzív halastavak és a nádgazdálkodási célprogramok kivételével a célprogramok előírásai átdolgozásra kerültek Az NVT módosítás tartalmaz új célprogramot is. A cserjeirtás célprogram mely korábban csupán kiegészítő célprogram volt, most önálló program lehet, továbbá nem csupán a gyepterületek, hanem a szántóterületek cserjeirtása is megtörténhet. 19

20 A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat módosítása Az EU-Bizottsághoz benyújtott módosító javaslat alapján az alábbi jelentős változások várhatók a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGY) tekintetében. Itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a bemutatott változások nincsenek hatályban, jelenleg csak tervezetként vehetők figyelembe, mivel az EU-Bizottsággal folytatott egyeztetések alapján változhatnak! Amíg a módosítások a vonatkozó hazai jogszabályokban nem jelennek meg, a gazdálkodóknak a jelenleg érvényben lévő hatályos jogszabályokat kell betartaniuk gazdaságuk teljes területén! A módosítási javaslat alapvetően a gazdálkodók, illetve a tanácsadók által jelzett gyakorlati problémákra kíván megoldásokat nyújtani. A Bizottság elé terjesztett javaslat sokkal egyszerűbb, és nagyságrendileg kevesebb előírást tartalmaz, mint a jelenleg hatályban lévő. Az egyszerűsítés mellett számos esetben az előírások pontosabb megfogalmazására is sor került az értelmezhetőség, valamint a mérhetőség érdekében. A módosítások eredményeként az alábbi témaköröket érintő változások lépnek érvénybe az unióelfogadást, és a hazai jogszabályokba történő illesztését követően: Kikerültek azok az előírások, melyek ellenőrizhetősége objektív méréssel nem végezhetők el. A vetésváltással kapcsolatos szabályok egyszerűsödnek. A jövőben nem minősül monokultúrának, és legfeljebb két évig termeszthető ugyanazon területen a kukorica, rozs és az őszi búza. A trágyatárolással kapcsolatos előírások kikerülnek a helyes gazdálkodási gyakorlatból, és azokat a jövőben a nitrát rendelet szabályozza. Kevesebb szabályozás várható a tápanyag-utánpótlással kapcsolatban. A gyepgazdálkodás előírásai is egyszerűsödnek, valamint a téli legeltetésre vonatkozóan a jövőben nem lesz korlátozás. Változni fognak az állategység együtthatók a juh, a kecske, valamint a baromfiak esetében. A várható változásokat a 4. melléklet tartalmazza. Az NVT szaktanácsadási rendszere Az FVM 2005-ben 849 szakembert képzett ki a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kapcsán meghirdetett jogcímekkel kapcsolatos tanácsadásban való közreműködésre. Ebből a létszámból szeptembere óta 400 főállásban fizetett tanácsadó akik jelentős része az agrár-környezetgazdálkodási tanácsadással is foglalkozik végez szolgáltatást a támogatásban résztvevő gazdálkodók számára. Az NVT szaktanácsadók 7 különböző ernyőszervezet irányítása alatt végzik tanácsadási tevékenységüket. A jelenleg kijelölt tanácsadók a továbbiakban is elérhetők a gazdálkodók számára. A tanácsadóknak az alábbi tevékenységeket kell kötelező jelleggel, díjmentesen elvégezniük: Az FVM háttérintézményeinek és különböző szakmai szervezeteinek az elérhetőségéről való tájékoztatás; Tanácsadás a támogatási és a kifizetési kérelem kitöltéséhez; Egyéb támogatási rendszerekhez való kapcsolódási lehetőségek bemutatása; A KAT - illetve agrár-környezetgazdálkodási célprogramok előírásainak gyakorlati értelmezése és az ezekkel kapcsolatos egyéni kérdések megválaszolása; 20

21 A szankcionálási rendszer ismertetése és értelmezése; A HGGY intézkedés előírásainak gyakorlati értelmezése és az ezekkel kapcsolatos egyéni kérdések megválaszolása; A vetésforgó, a tápanyag gazdálkodási terv és a gazdálkodási napló gyakorlati értelmezése és az ezekkel kapcsolatos egyéni kérdések megválaszolása, nem beleértve a vetésforgó összeállítását, a gazdálkodási napló és a tápanyag-gazdálkodási terv kitöltését és annak folyamatos vezetését; A bejelentett gazdálkodók folyamatos tájékoztatása az agrár-környezetgazdálkodási és a KAT intézkedésekkel kapcsolatos határidőkről; A bejelentkezett gazdálkodók értesítése a célprogramokban és a vonatkozó jogszabályokban történt változásokról. Nyílt fórumok, előadások, rendezvények tartása több alkalommal Ezeket a szolgáltatásokat az agrár-környezetgazdálkodásban résztvevő gazdálkodók, gazdaságok ingyenesen kérhetik a tanácsadótól. A gazdálkodó és a tanácsadó egyéni megállapodást köthet a mellékletben nem szereplő szolgáltatás igénybevétele esetén. Mivel 7 ernyőszervezet egymással párhuzamosan biztosít szolgáltatást a gazdálkodók számára, egy adott gazdálkodónak több tanácsadó is rendelkezésére állhat. Amennyiben egy adott területen több tanácsadó is dolgozik, mindegyik köteles a gazdálkodókat tájékoztatni és díjmentes szolgáltatásokat biztosítani. A tanácsadók elérhetőségeit a honlapon lehet megtalálni. Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a továbbiakban is működtetni fogja az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszert (AIR). A szervezeti átalakulások eredményeként az AIR április 1-től a Növény és Talajvédelmi Főosztály irányítása alatt, a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat szakmai koordinációjával fog működni. A honlap frissítése a közeljövőben elindul, és a továbbiakban is letölthető lesz minden naprakész információ. 21

22 2. Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk A gazdálkodónak gondoskodnia kell a gazdálkodási napló folyamatos vezetéséről, figyelemmel az egyes gazdálkodási évek elkülöníthetőségére. E tekintetben a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 2. (m) pontját kell iránymutatónak tekinteni, mely szerint gazdálkodási év: szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Emellett tekintettel kell lenni az évenkénti adatszolgáltatás rendjére, időpontjára a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. (6) bekezdése alapján, minden évben szeptember 1. és december 31- között kell eljuttatni a gazdálkodási napló másolati példányát az FVM illetékes főosztályára. E rendelet szerint a gazdálkodási napló másolati példányára vonatkozóan: a gazdálkodási napló valamennyi oldalát ellátja aláírásával a gazdálkodó, vagy a gazdálkodó az összefűzött gazdálkodási napló címoldalát Az eredeti gazdálkodási naplóval megegyező másolati példány nyilatkozattal és aláírásával látja el. Az alábbi kitöltési útmutató a gazdálkodási napló egyes oldalainak kitöltésére vonatkozóan ad iránymutatást, ezért vannak benne olyan oldalak is, amelyek kitöltetlenül maradtak (GN4 és GN5), mivel azokat a GN3 oldal alapján kell kitölteni. A GN_ pótlapot példaként csupán a GN10 oldalhoz kapcsolódóan töltöttük ki. Amennyiben a műveleti lapokon valamelyik munkafolyamat több napot vesz igénybe, azt elegendő egy soron feltüntetni, az ideje oszlopba pedig a hónap/nap hónap/nap időintervallumot kell beírni. Amennyiben egy menetben több anyagot juttat ki, azokat több soron is feltüntetheti úgy, hogy csak a kijuttatott anyag megnevezése és a mennyiség rovatokat tölti ki a további sorokban (feltéve, hogy ugyanazzal az eszközzel történt a kijuttatás és ugyanarra a területre). Az időpontnál a sorokat kapcsos zárójellel kösse össze (lásd. GN10. Műveleti adatok 6. sorszám)! Abban az esetben, ha a parcellán több növényfajta található és valamelyik fajta esetében eltérő munkafolyamat kerül megvalósításra, a GN10 oldalhoz kapcsolódó gyümölcs 2. pótlap 17. sorához írtak adnak a kitöltéshez útmutatót. A gazdálkodási napló hivatalos formanyomtatványát a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza! 22

23 Gazdálkodási napló kitöltési útmutató Az eredeti gazdálkodási naplóval megegyező másolati példány. GN01 Amennyiben nem írja alá a gazdálkodási napló valamennyi oldalát, ezzel a nyilatkozatot tüntesse fel a címoldalon és azt lássa el aláírásával.. aláírás GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ Gazdálkodási év _ 0 5 Szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Gazdaság adatai Név: S Á R G A R I G Ó Cégforma: K F T Ügyfél-regisztrációs szám: Kapcsolattartó adatai Vállalkozásának formáját tüntesse fel (Kft, Rt., Szövetkezet stb.)! G I P S Z J A K A B Géppel vagy nyomtatott nagy betűkkel írja be saját, vagy a vállalkozásának nevét! Tüntesse fel az országosan egységesen képzett egyedi ügyfélazonosító számot, amely egy tíz jegyből álló szám! Ennek első kilenc számjegye egy egyszerű sorszám, tizedik számjegye egy matematikai módszerrel képzett ellenőrző szám, az úgynevezett CDV kód, amelynek képzési szabályait a 141/2003. Korm. rendelet melléklete tartalmazza. Név: Helység: S I M A G Ö R Ö N G Y Ö S Irányítószám: Utca, tér, házszám: B Ó D O G K Ö Z 1 4 Telefonszám: Annak a személynek a nevét, illetve Telefonszám: elérhetőségét (cím, telefonszám, faxszám, illetve ) írja be, akit a támogatási időszak alatt el lehet érni konzultálció Faxszám: Faxszám: céljából! G I P S Z G O R O N G Y M A I L. H U 23

24 GN02 ALAPADATOK I. sorszám hasznosítási irány terület (ha),,,,,,,, Miután sorra vette az MVH felé 10. benyújtott Összesen:,, adatlapokon szereplő parcella sorszámokat, ebben Parcellánkénti az oszlopban adatok újra sorszámozza parcellasorszám valamennyi parcella- parcelláját Egysége- oly módon, hogy egy sorszám sorszám ne szerepeljen sített két alkalommal! terület H C P 8 Z U SZ sorszám 3 2. H C P 8 Z U , SZ HDZO 2 N , I 4. HGU 2Z N , I 5. H J K 9 T N , SZ HZ 6HK N , I 7. HF 7I O N , SZ GF 8 1U N , I 9. G F 8 1 U N , I 10. GF 8 1U N , I 11. K 1 H 5 T U , I 12. K 1 H 5 T U , I 13, Amennyiben a SAPS kérelmen szereplő parcella területének csak egy részét 14 vitte be valamelyik programba (AKG és/vagy KAT),, a SAPS oszlopban bontsa 15 meg a parcellát az egyéb programba bevitt terület, arányában (pl. GF81U-N-00 blokkazonosítóban található 95,45 ha-os SAPS-ba bevitt parcellából 32,15 ha-os 16 területet vittek be az AKG programba, 26,26 ha-os, területet pedig a KAT és AKG programba!,, 19 Az adatok kitöltéséhez vegye igénybe az adatlap alján, található magyarázó lábjegyzetet!,,,,, 2) Földhasznosítási összesítő sorszám hasznosítási irány terület (ha) sorszám hasznosítási irány terület (ha) 1. szántó 1 4. gyümölcs 7. zsombékos, láp 2. gyep 5. nádas 8. erdő 3. szőlő 6. halastó 9. pihentett terület 4) blokkazonosító sorszám parcellasorszám a SAPS kérelmen 2 az KAT kérelmen 2 1) Amennyiben energianövényt termeszt, szintén ebben a rovatban tüntesse fel a terület nagyságát. 3) 5) az AKG kérelmen 2 folyamatos hasznosítási irány kódja 4 Ha az adott parcella egyes kérelmekben leadott sorszámai eltérnek, azokat a rendelkezésre álló helyen külön külön fel kell tüntetni. Amennyiben azonos sorszámozást használt, mindhárom helyre ugyanazt az azonosítót írja. (SAPS=egységes területalapú támogatás). (ha) 5 kód szerződés lejárata 6 Amennyiben egy parcellát sem jelölt különböző sorszámozással az egyes kérelmekben, használja az eddigi számozást, függetlenül attól, hogy vannak-e kimaradó számok. Ha van olyan parcellája, ahol különböző sorszámokat használt, vegye az SAPS (területalapú) kérelemben használt sorszámot. Amennyiben az AKG vagy KAT kérelemben új parcella került megnevezésre, vegye az utolsó következő sorszámot. A számozás nem kell hogy, folymatos legyen, de minden sorszám csak egyszer szerepeljen! Ezután minden lapon, és a következő évi kérelemben is az új, egységesített sorszámot használja! Nevezze meg a földterület tényleges hasznosítási irányát a földhasználati összesítő valamely kódjával (nem az ingatlan-nyilvántartás szerint): (1 - szántó, 2 - gyep, 3 - szőlő, 4 - gyümölcs, 5 - nádas, 6 - halastó, 7 - zsombékos, láp, 8 - erdő, 9 - pihentetett terület). Adja meg a földterület használati alapja szerinti betűjelet: ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultság szerint használó = I, szerződés alapján használó = SZ, vegyes kategória =V. 6) A szerződéses (SZ), illetve vegyes (V) kategóriák esetén a vonatkozó földhasználati szerződés lejártának éve. 24

25 GN03 ALAPADATOK II. szarvasmarha korcsoportok fajta megnevezése állományváltozás oka induló állatállomány IX.01. Magyar tarka állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. borjú 6 hónapos korig növekedés csökkenés szaporulat átminősítés vétel növekedés összesen elhullás 1 értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen korcsoport összesen hónap közötti hím- és nőivarú növekedés csökkenés vétel 0 0 átminősítés növekedés összesen elhullás értékesítés (selejtezés) A XI.01-jén induló, valamint a átminősítés 3 0 VIII.31-én záró állatállomány esetében csak a "korcsoportok csökkenés összesen összesen" 2 rovatot 0 0 kell kitölteni korcsoport összesen vétel hónapnál idősebb hím- és nőivarú csökkenés átminősítés növekedés összesen elhullás értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen Ebbe a mezőbe jegyezze fel azokat az állatállományt érintő változásokat, korcsoport összesen amelyeket a táblázatba nem 49tud beilleszteni! tenyészbika korcsoportok mindösszesen megjegyzés Tenyészbika eladása én. Tenyészbika vásárlás én. 25

26 GN04 ALAPADATOK II. sertés korcsoportok fajta megnevezése állományváltozás oka induló állatállomány IX.01. állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. szaporulat 25 kg alatti malac növekedés csökkenés vétel növekedés összesen elhullás értékesítés (selejtezés) átminősítés csökkenés összesen korcsoport összesen vétel tenyészkoca, malacok nélkül csökkenés átminősítés növekedés összesen elhullás értékesítés (selejtezés) átminősítés Lásd az ALAPADATOK II. szarvasmarha adatlapot. csökkenés összesen korcsoport összesen vétel átminősítés 25 kg feletti hízósertés csökkenés növekedés összesen elhullás értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen korcsoport összesen tenyészkan korcsoportok mindösszesen megjegyzés 26

27 GN05 ALAPADATLAP II. egyéb állatfajok állatfaj megnevezése fajta megnevezése állományváltozás oka induló állatállomány IX.01. állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. szaporulat növekedés vétel növekedés összesen elhullás csökkenés értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen mindösszesen állatfaj megnevezése fajta megnevezése állomány változás oka induló állatállomány IX.01. állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. szaporulat növekedés vétel növekedés összesen Lásd az ALAPADATOK II. szarvasmarha adatlapot. elhullás csökkenés értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen mindösszesen állatfaj megnevezése fajta megnevezése állomány változás oka induló állatállomány IX.01. állományváltozás havi bontásban IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. záró állatállomány VIII.31. szaporulat növekedés vétel növekedés összesen elhullás csökkenés értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen mindösszesen megjegyzés 27

28 GN06 Erőgépek és önjárógépek állománya 1 megnevezése típusa kora ALAPADATOK III. A rovatban az állattartó épületeket A rovatban a gép állatfajonként, esetleg gyártási évét, vagy a Gazdasági épületek fajtánként kell becsült korát megnevezni. években adja meg! állattartó épületek 3 1. traktor Valpadan sorszám sorszám megnevezése állatfajonként alapterülete létesítés éve 2. traktor MTZ sertésfiaztató traktor MTZ nyári fedett árnyékoló (sertés) traktor JD lóistálló traktor Rába juhhodály kombájn Klass Mega 21 A rovatban a gazdaság erő- és önjárógépeit kell felsorolni. A rovatba a megnevezett erő-, illetve önjárómunkagép típusát kell beírni, lehetőség szerint a teljesítmény megadásával együtt. A megnevezett munkagép típusát írja be (pl. IH 10-14). Amennyiben nem ismeri a munkagép pontos típusát, elegendő az eszközre legjellemzőbb tulajdonságot megadni, mint pl. az eke esetében 3 fejes stb. Az állattartó épületek alapterületét négyzetméter mértékegységben kell megadni. A rovatban az állattartó épület építésének évszámát, vagy az épület becsült korát években adja meg! A gazdasági épület funkciója szerinti befogadó képességet, kapacitást kell megadni. Munkagépek és egyéb eszközök 2 Egyéb épületek 4 megnevezése típusa kora megnevezése sorszám sorszám Befogadóképessége létesítés éve 1. eke IH méregraktár 18 m eke PLN takarmánytáróló siló 12 m tárcsa IH egyterű tárolószín 210 m lazító IH gépműhely 125 m permetezőgép IRCO hígtrágyatároló (szigetelt beton) 24 m permetezőgép AGS600/12 5 A gazdaság tárolóit, raktárait, 7. tárcsa B 2 silóit, takarmánykeverőit, 11 trágyatárolóit stb. kell felsorolni. 8. sorközművelő MARTE vetőgép SPC Amennyiben táblázatos formában tölti ki az adatlapokat és ezen az oldalon 10. kaszálógép sorköz kasza 11 valamelyik mezőben nem férnek el a gazdaság vonatkozó adatai, azokat 11. műtrágya szóró 500-as 1999 külön-külön táblázatban kezelheti, feltüntetve az adatlap és a megfelelő 12. kombinátor A gazdaság munkagépeit 1,8-as és 8 mező fejlécét, pl. GN06 ADATLAPOK III egyéb eszközeit sorolja fel Erőgépek és önjárógépek állománya. Megnevezése: traktor, (nehéztárcsa, kombájn stb.; típusa: vetőgép MTZ 80, stb.)! Claas 106, stb.; kora: a gyártási év vagy a becsült kor években. 1) 2) 3) 4) Megnevezése: nehéztárcsa, vetőgép, stb.; típusa: IH 4,2-es, 12 soros A IH munkaeszköz Cyclo, stb.; kora: a gyártási év vagy a becsült kora években. Megnevezése állatfajonként: lóistálló, juhhodály stb.; alapterülete: mévét, 2 Mértékenységben. vagy a becsült korát években adja meg. Megnevezése: magtár, takarmánykeverő, stb.; befogadoképessége (alapterülete): tonna, vagon, m 3 (m 2 ) stb. Az állattartó épület építésének évszámát, vagy az épület becsült korát években adja meg! 28