1 KREATIVITÁST ÉS KRITIKAI GONDOLKODÁST FEJLESZTŐ STRATÉGIÁK ÉS TECHNIKÁK A KÖZÉPISKOLAI IRODALOMTANÍTÁSBAN Profesor de limba şi literatura maghiară, Murvai Éva Imola, Liceul Teoretic Bolyai Farkas din Târgu Mureş, judeţul Mureş REZUMAT Tema lucrării mele este prezentarea acelor strategii şi tehnici de învăţare folosite în predarea limbii şi literaturii maghiare la clasele de liceu, care dezvoltă creativitatea lingvistică a elevilor şi contribuie la formarea gândirii critice, independente şi originale. Strategiile şi tehnicile prezentate se grupează corespunzător structurării în trei etape a orelor de predare bazate pe viziunea pedagogiei constructive: strategii folosite în etapa de evocare: metoda ciorchinei, metoda horoscopului, brainstorming etc. metode folosite în etapa realizării sensului: fişe cu citate, piramida narativă, harta de caracter, jocuri de rol, precum şi metode folosite în etapa de reflectare: metoda RAFT, metoda statuie, proiectare de copertă, bileţele de ieşire etc.exerciţiile care ilustreză diferitele metode le-am selectat dintre acelea pe care le-am creat pentru elevii mei la orele de curs. Concluzie: conform constatărilor mele aceste metode diminuează slaba motivare a elevilor şi îi fac interesaţi în interpretarea de texte şi în crearea de înţelesuri originale, contribuind la o cunoaştere eficientă a lumii şi a sinelui. Általánosnak mondható a gyakorló magyartanárnak azon tapasztalata, hogy a középiskolás diákok függetlenül, hogy milyen szakosztályba járnak egyre kevesebbet olvasnak. Egyre több az írás és olvasás technikai részével is küszködő diák, és egyre többen vélik unalmasnak és elhanyagolhatónak az irodalomórát. Ezt a tapasztalatot erősítik az utóbbi két évtized olvasásszociológiai felmérései valamint a szövegértés és szövegalkotás képességét vizsgáló hazai és nemzetközi kutatások eredményei is. Az is tény, hogy a humán kultúra tekintélye az utóbbi évtizedekben megváltozott. Az irodalom elvesztette korábbi rangját és helyét, jóllehet az iskolai oktatásban a zene és rajzoktatás háttérbe szorulása miatt is - a művészi nevelés legfontosabb eszköze.
2 Mit tehet ez esetben a magyartanár? Hogyan tervezze illetve szervezze meg a tanulási tevékenységet úgy, hogy megszólítsa a diákot, érdekeltté tegye a tanulásban, az irodalommal való foglalkozásban? Dolgozatomban a konstrukív pedagógia néhány olyan személyiségformáló és kompetenciafejlesztő tanulási módszerét és technikáját mutatom be, amelyek a tanórán szerzett tapasztalataim szerint is csökkentik a diákok alulmotiváltságát, és segítik a tanuló kreativitásának fejlesztését valamint a kritikai gondolkodás és a hatékony kommunikáció képességének formálását. A konstruktív pedagógia tanulásszemléletére épülő tanóra szerkezete hármas tagoltságú: a ráhangolódás jelentésteremtés reflektálás modell szerint szerveződik. A modell rendszeres használata lehetővé teszi az új információknak a személyes tudásrendszerbe való beépülését, az aktív és értelmes tanulást, s a tanulóban kialakíthatja az önálló és élethosszig tartó tanulásra való beállítottságot. A ráhangolódás fázisában a tanulók felidézik frontális, egyéni vagy csoportmunkában - a témával kapcsolatos előzetes ismereteiket illetve tapasztalataikat, vagy gondolkodni kezdenek szóban vagy írásban a feldolgozandó témáról. Ez az eljárás lehetővé teszi az új információknak a már meglévő ismeretek rendszerébe való ágyazását. Az előzetes tudás az irodalomtanulásban vonatkozhat korábbi olvasói tapasztalatok, irodalomelméleti vagy irodalomtörténeti ismeretek, szövegértelmezői eljárárások felidézésére. Jelentheti az elsődleges benyomások összegyűjtését, képzettársításokat, a képzelet működtetését. A középiskolai irodalomórán alkalmazható technikák közül a következőket szoktam nagy gyakorisággal alkalmazni: Lírai művek értelmezésekor a ráhangolódás fázisában igen hatékony eljárás a meglévő tudás összegyűjtésére a címmeditáció grafikai szervezőjeként ismert Fürtábra illetve a Pókháló-ábra. A fürtábra gondolatok, információk, fogalmak, valamint a közöttük teremthető kapcsolatok feltárulását mutatja meg egy adott téma (szó, kifejezés) vonatkozásában. A fürtábra alaklmazásának menete: 1.megmagyarázzuk a fürtábra lényegét, modelláljuk a használatát. 2. az írófelület (lap, fólia, tábla) közepére leírjuk a vers címét (pl. József attila: Téli éjszaka) 3. leírjuk azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek a címmel kapcsolatosan eszünkbe jutnak (pl.tájleíró költemény, toposz értékű képek, szimbolikus értelmű jelentések, komor hangulat, perspektívaváltás technikája a leírásban stb.). A fürtábra a címmeditáció grafikai szervezőjeként a meglévő olvasói tapasztalatok, a személyes élmények, a szimbolikus jelentésekre vonatkozó tudás ( archetípusok, kronotoposzok) előhívásával teszi kíváncsivá és a szövegértelmezésben érdekeltté a diákot. A fürtábra eljárása összefonódhat a Jóslás eljárásával. A jóslás arra ösztönzi a tanulót, hogy korlátozott számú információ birtokában előfeltevéseket fogalmazzon meg az olvasandó szöveggel kapcsolatban. Pl. a Tápai lagzi című Juhász Gyula-vers címe derűs hangulatú életképet ígér, de a szöveg ezt az olvasói elvárást fölülírja. A
3 jelentésteremtés fázisában a szövegértelmezés kiindulópontja lehet az előfeltevés és olvasói tapasztalat közötti eltérés magyarázata. Epikai vagy drámai művek értelmezésekor a ráhangolódás fázisában a kitűnő eljárás pl. a műfaji hagyomány változásának a megfigyeltetésére a T-táblázat. A T-táblázat olyan grafikai szervező, amely egy fogalom két vonatkozásának összevetésére alkalmazható. Egyéni vagy csoportmunkában az előzetes ismeretek összegyűjtésére használhatjuk. Ilyenkor a jelentésteremtés szakaszában kiindulópont lehet az előzetes ismeret és az elemzés során szerzett tapasztalat közötti eltérésekből levont következtetések számára.. Példa a T-táblázatra épülő feladatra: Készíts a füzetedbe egy T-táblázatot! A T-vonal bal oszlopa legyen a hagyományos novella műfaji sajátosságainak jellemzése. A jobb oszlopa Krúdy Gyula A hídon című novellájának jellemzése. A jellemzés szempontjai: elbeszélői nézőpont és tudás, elbeszélés és történet viszonya, tér -és időszerkezet, az alakteremtés sajátosságai, nyelvi-stilisztikai jellemzők. Az Ötletbörze a ráhangolódás fázisához tartozó technika, amellyel bármely témáról összegyűjthetjük ötleteinket. Vonatkozhat egy téma különböző megközelítési lehetőségeinek összegyűjtésére, egy feladat megoldására stb. Előfeltétele a kötetlen, közös gondolkodást és kommunikációt biztosító légkör. Az ötletbörze alkalmazásának a menete: 1. megfogalmazzuk a feladatot pl. Olvassátok el Ady A Hortobágy poétája című versét! Keressetek szempontokat A magyar ugaron című költeményével való összehasonlításhoz! 2. a diákok egyenként vagy párban illetve csoportban elgondolkodnak az adott témáról! 3. megosztják gondolataikat, ötleteiket a többiekkel, s közben a tanár felírja táblára a javaslatokat 4. A felmerült ötleteket csoportosítják, értékelik, kiválogatják a célnak megfelelően! Az ötletbörzéhez kapcsolható eljárás a Listázás. Lényege, hogy a tanulók egy témára, kérdésre, problémára vonatkozóan kulcsszavak felírásával egyénileg, párban vagy csoportban rögzítik előzetes ismereteiket. Pl. Milyen eddigi olvasmányaitokban szerepelt a tűzmotívum?)/ Gyűjtsétek össze, mi mindent tudtok a reneszánsz kor művészetéről?/ Milyen szimbólumok érzékeltetik az elmaradott magyar viszonyok lehúzó erejét s a művész tragikus létérzését Ady költeményeiben? A konstruktív pedagógia fent említett eljárásai a ráhangolódás fázisában nemcsak kíváncsiságot ébresztnek a gyermekben, de lehetővé teszik az új információknak a személyes tudás rendszerébe épülését is. Fontos tehát, hogy szánjuk rendszeresen időt az előzetes tudás előhívására, a témára való ráhangolódásra. A tanuló a jelentésteremtés fázisában ismerkedik meg az új információkkal és gondolatokkal. Új irodalmi műveket, műrészleteket olvas és értelmez. A középiskolai irodalomórán a jelentésteremtés fázisában hatékonyan alkalmazhatók a konstruktív pedagógia következő, aktív, interaktív és reflektív
4 tanulást segítő eljárásai: az idézetkártya, a kérdezzük a szerzőt, a kettéosztott napló, a történetpiramis, a kreatív írás, a jellemtérkép vagy az állóképek technikája. Az Idézetkártyák irodalmi szövegekből az értelmezés különböző szempontjai céljából kiemelt rövid részleteket tartalmazó kártyák, amelyek szervezhetik a művekről folytatott párbeszédet, ráirányíthatják a tanuló figyelmét a szöveg lényeges összefüggéseire, vagy segíthetik a tanulót a személyes jelentésteremtésben. a Kérdezzük a szerzőt! eljárás az irányított olvasás technikája. A szövegértelmezés olyan eljárása, amely arra ösztönzi a tanulót, hogy az olvasást a szöveggel folytatott párbeszédnek fogja fel. Elsősorban epikus vagy drámai művek, műrészletek értelmezésének az eszköze. Az olvasandó szöveget 3-4 szakaszra bontjuk, s minden szakasz elolvasása után arra kérjük a tanulókat, hogy fogalmazzanak meg gondolkodtató kérdéseket az olvasott szövegrésszel kapcsolatban, majd válaszolják is meg azokat. A felvetett kérdéseket és válaszokat aztán közösen megvitathatják. E technika hatékony alkalmazásában kiemelt szerepe van a tanárnak. A Kettéosztott napló a személyes jelentésteremtést segítő eljárás. Alkalmazhatjuk lírai szövegek értelmezésekor vagy összehasonlító szövegértelmezéshez. Példa a kettéosztott napló eljárására épülő feladatra: Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című versének olvasása előtt megkérjük a tanulókat, hogy a füzetlapot függőleges vonallal osszák ketté. A bal oszlopba a szövegolvasással párhuzamosan a mű olyan részleteit jegyezzék le, amelyek az antikvitásra vonatkozó utalásokat tartalmaznak, a jobb oszlopba pedig a kiválasztott részletekhez fűzött megjegyzéseiket, kérdéseiket írják le. Az egyedi kiemelések és megjegyzések maghallgatása után megvitatjuk a különböző megoldásokat. Epikus és drámai művek értelmezésének hatékony eszköze a Történetpiramis. A történetpiramis segíthet a történetek szerkezetének feltárásában, lényegi elemeik összefoglalásában. Példa a történetpiramis eljárására épülő feladatra: Mikszáth Kálmán A szegény Gélyi János lovai című novella elolvasását követően megkérjük a tanulókat, hogy egyénileg, párban vagy csoportban készítsék el a novella 8 lépcsős történetpiramisát a következő grafikai szervező segítségével:1. a legfelső lépcső : a főszereplő neve, 2. lépcső: 2 szó a főszereplő jellemzésére, 3. lépcső: 3 szó a helyszínre, 4. lépcső: 4 szó a műben felvetett problémáról, 5. lépcső: 5 szó egyik eseményről, 6. lépcső: 6 szó egy másik esenényről, 7. lépcső: 7 szó egy harmadik eseményről, 8. lépcső: 8 szó a megoldásról. A piramis megalkotását követően a tanulók öszehasonlítják az elkészült munkákat, megvitathatják a hasonlóságokat és a különbségeket. A közös tapasztalatok az elmélyültebb szövegértelmezés kiindulóponját képezhetik.
5 a Jellemtérkép olyan grafikai szervező, amely epikus vagy drámai művek szereplőinek árnyalt, több szempontú és érvekkel alátámasztott jellemzését segíti a jelentésteremtés fázisában. Példa a jellemtérkép technikájával feldolgozható feladatra: Készíts jellemtérképet Katona József Bánk bán című drámájának két főszereplőjéről! Emeld ki a szereplők magatartását leginkább meghatározó 4 tulajdonságot! Véleményedet támaszd alá a cselekmény mozzanataihoz kapcsolódó érvekkel! Az Állóképek a drámapedagógiában használt eljárás. Alkalmazható egyénileg, párban vagy csoportban. Példa az állóképek technikáját használó feladatra: Alkossatok 6 csoportot! Minden csoport mutasson be 5 állóképben egy-egy jelenetet Vörösmarty Csongor és Tünde című drámájából! A jelenetek állóképekben való megörökítésének sikerességét a csoportok illetve a tanár is értékeli, az alakításban érvényesülő szemléletet érvekkel támasztja alá minden csoport, s ez a vélemény kiindulópontja lehet a szövegértelmezést elindító termékeny vitának vagy össszefoglalásnak. A Kreatív írás (RAFT) vagy egy témáról más szerepekben szövegalkotási eljárás kiválóan alkalmas a tanuló fantáziájának és nyelvi kreativitásának a fejlesztésére. Egyénileg, párban és csoportban is alkalmazható. Példa a RAFT technikájára épülő feladatra: Írd újra Tamási Áron Himnusz egy szamárral című novellájában elbeszélt történetet a következő műfaji elvárások és nézőpontok figyelembevételével: a) a falubeliek pletykája, b) Demeter Gábor ügyvédjének védőbeszéde c) újsághír, d) a jegyző barátjához írott levele. A tanóra utolsó szerkezeti része a reflektálás fázisa. A tanulók az órának ebben a szakaszában szilárdítják meg az újonnan szerzett ismereteket, és építik be személyes tudáskeretükbe. A reflektálás fázisának egyik célja, hogy a tanulók saját szavaikkal fogalmazzák meg az új információkat és gondolatokat, mert csak így lesz a szerzett tudás maradandó. A reflektálás szakasza azért is fontos, mert a tanulók személyes véleményük kialakítása mellett megismerik a társaik véleményét is, s a különböző nézetek szembesítése során nyitottabbakká válhatnak, és kialakulhat bennük az empátiára és a toleranciára való képesség. Ugyanakkor a gondolatcsere és a személyes vélemény megfogalmazása hozzájárul a tanulók szókincsének a gazdagodásához. A reflektálás fázisában vigyáznunk kell arra, hogy az új tudás, ismeret beágyazásakor teremtsük meg a kapcsolatot a valós élettel. A reflektálás fázisát segítő módszertani technikák: a rövid esszé, a kilépő kártya, a kreatív írás, a nyitott mondatok kártyája, az írás saját magunk számára, a jelmezterv, színpadterv, illusztráció, az összekevert sorrend stb. A Rövid esszé a kritikai gondolkodás és a nyelvi kreativitás és eredetiség fejlesztésének eszköze. A rövid esszé írásának időtartama 5-10 perc, tárgy a tanórán megbeszélt téma valamely vonatkozása vagy ellentmondása vagy valamilyen érdekesnek tartott vonása. Példa a
6 rövid esszé technikáját használó feladatra: Írj rövid esszét Vétkesek közt cinkos, aki néma címmel!)/ Fogalmazd meg 8-10 mondatban a lefokozott lét tragikumának lényegét!/ Írj rövid esszét Mi az, mi embert boldoggá tehetné? címmel! A Kilépőkártya eljárása a tanár diák interakció sajátos formáját teremti meg. Lehetőséget teremt a diáknak a gyors értékelés, megjegyzés, vélemény megfogalmazására, másrészt jelzésértékű a tanár zámára is a tekintetben, hogy a tanóra célja miként valósult meg. A kilépőkártya alkalmazásának menete: az óra vége előtt a tanár kioszt minden tanulónak egy kártyát, amire a tanulók leírnak egy, az órán megtárgyalt, megértett, számukra fontos gondolatot, egy a tananyaghoz kapcsolódó kérdést és egy személyes észrevételt vagy véleményt. Fontos, hogy a következő órán a tanár értékelje a kilépőkártyán olvasottakat, és hogy vegye figyelembe a diákok észrevételeit, megjegyzéseit a következő órák tervezésekor. Az Írás saját magunk számára eljárás a nyelvi kreativitást és kritikai gondolkodást fejlesztő technika. Rokon a rövid esszével. Lényegkiemelést, a témához való önálló, eredeti hozzáálást igényel a diák részéről. Példa az írás saját magunk számára eljáráson alapuló feladatra: Milyen gondolat hatott rád leginkább a műértelmezés során?/ Mivel nem értesz egyet az órán hallottak kapcsán? Az Összekevert sorrend technikája a logikát és vitakészséget fejlesztő eljárás, arra készteti a tanulót, hogy vessen számot az órán tanultakkal, találja meg az információk logikai sorrendjét, és tudja alátámasztani a véleményét. A reflektálás szakaszában úgy alkalmazzuk, hogy az óra logikai elemeit összekeverve felírjuk egy kártyára, és arra kérjük a tanulókat, hogy állítsák helyes logikai sorrendbe az összekevert mondatokat. Példa az összekevert sorrend eljárására épülő feladatra: Rekonstruáld az összekevert kártyán levő mondatok sorrendjét, és indokold válaszodat! A feladat vonatkozhat a történet felcserélt mozzanatainak sorrendbe tételére vagy a szöveget alkotó felcserélt mondatok vagy bekezdések rekonstruálására. A Jelmezterv, színpadterv, illusztráció a drámapedagógiában alkalmazott, kreativitást, lényegkiemelést és képi gondolkodást fejlesztő eljárás. Néhány példa az ilyen jellegű feladatra: Készíts illusztrációt Áprily Lajos: Az irisórai szarvas, Ajánlás, Tetőn című verseihez!/ Tervezd meg az Iskola a határon című Ottlik- regény legújabb kiadásának borítóját!/ Rajzold meg a Csongor és Tünde című drámai költemény szereplőinek jelmezét! A kiemelt technikák listája nem teljes. Elsősorban azokat az eljárásásokat emeltem ki, amelyeket a hétköznapi tanári munkámban magam is rendszeresen alkalmazok (a példaanyagban szereplő feladatok a diákjaim számára készített feladatok közül valók). Ugyanakkor azt is tudnunk
7 kell, hogy ezek a technikák nem zárják ki a hagyományos módszerek alkalmazását. A tanárnak az óra megtervezésekor figyelnie kell arra, hogy az egyes szervezési formák és módok közül mindig azokat válassza ki, amelyek a leginkább megfelelnek a pedagógiai helyzetnek, és amelyek a leghatékonyabban szolgálják a célkitűzései megvalósítását. Bibliográfia 1. Birta-Székely Noémi: Tanárok pedagógiai műveltsége, Ábel kiadó, Kolozsvár, 2008 2. Fóris-Ferenczi Rita: Pedagógiai kézikönyv, Ábel kiadó, Kolozsvár, 2007 3. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, Korona kiadó, Budapest, 2005