Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A HASZNOS ÉLETTARTAM NÖVELÉSÉNEK TENYÉSZTÉSI LEHET SÉGEI TEJEL SZARVASMARHA ÁLLOMÁNYOKBAN Berta Attila László Témavezet : Dr. Béri Béla, CsC DEBRECENI EGYETEM Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Debrecen, 00
I. A KUTATÁS EL ZMÉMYEI A hazai szarvasmarha-tenyésztés az elmúlt néhány évtizedben, mind fajtaösszetételét, mind termelési színvonalát tekintve alapvet en megváltozott. Folyamatosan csökkent a kett s hasznosítású állományok aránya és dinamikusan n tt a tejhasznú állományok mértéke, a húshasznú fajták részaránya igen szerény. A tejel állományunk dönt hányada, kb. 90 %-a holstein-fríz típusú. Mint minden olyan országban, ahol a fogyasztói igények növekedésével elvárás volt a nagy mennyiség tej termelése, megjelent az a fajta, amelyik ma a világon a leginkább megfelel az ilyen jelleg kihívásoknak, a holstein-fríz. A fajta megjelenése és a korszer söd tartási, takarmányozási technológia lehet vé tette, hogy az egy tehénre jutó tejtermelés megközelítse a fejlett szarvasmarha-tenyésztéssel rendelkez országok fajlagos termelését. A holstein-fríz mellett az utóbbi id ben a koncentrált tej fajták szerepe is kezd el térbe kerülni. A termelés növekedése mellet számolnunk kellett azzal, hogy a másodlagos, mai szóhasználattal élve funkcionális tulajdonságokban visszaesés következik be. A tejtermel állományokban ma már a két ellés között id meghaladja a 440 napot, a hasznos élettartam (az els ellés és a kikerülés közötti id ) pedig nem éri el a három évet. Ez utóbbi óriási pazarlásnak tekinthet, ha csak azt nézzük, hogy a szarvasmarha biológiailag lehetséges élettartama 0-5 év. A rövid termelésben maradás következményeként a tejel szarvasmarha tenyésztésben megnövekedett a funkcionális tulajdonságok, mint az állóképesség (fitnesz) és az élettartam szerepe. Különösen fontosak ezek az iparszer termelési viszonyok között, amikor a természetszer tlen tartás miatt a kedvez tlen küls hatásokkal fokozottan kell számolni. Az ellenálló képességre, a konstitúció min ségére el re lehet következtetni a szervezeti szilárdságból. A kiváló konstitúciót bizonyítja a hosszú hasznos élettartam, illetve a nagy életteljesítmény. A hosszú hasznos élettartam egy tehén esetében lényegesen csökkenti a laktációnkénti állománypótlás költségét és lehet vé teszi, hogy a tehén a termelésben a maximumot nyújtsa, amikor elérte a kifejlett korát. Ráadásul jó egészségben és megfelel fertilitás mellett a hosszú ideig való tenyészetben maradás csökkenti a kezelési költséget és a kényszer selejtezést. S t, CSUKÁS (954) szerint, ha rövid az élettartam, akkor a sok növendék miatt kevesebb tehenet tarthat a tenyészet, mert a tehéntakarmány jelent s részét a borjak és a növendékek fogyasztják el. Ezen tényekt l eltekintve nagyon sok szarvasmarha állományban az élettartam csökkent, mivel az utóbbi id szakban többé-kevésbé a termelési tulajdonságokra irányult a szelekció.
Mivel a magyarországi szarvasmarha-tenyésztésben a holstein-fríz állomány jelent sége a fent említettek miatt igen nagy, ezért véltem úgy, hogy akkor tudok a szarvasmarha-tenyészt k számára kés bbiekben sok helyen használható információkat adni, ha olyan témát választok disszertációm témájaként, mely összefüggésben van a holstein-fríz fajta termelésével, küllemével, hasznos élettartamával.
II. A KUTATÁS CÉLKIT ZÉSEI A korábbiakban említettek és annak a ténynek a figyelembe vételével, hogy léteznek olyan tehenek a hazai populációban, amelyek - ugyanolyan környezetben élve, mint korán selejtezett társaik - kiváló életteljesítménnyel, hosszú hasznos élettartammal rendelkeznek. Felmerül a kérdés, hogy milyen tényez k hatására alakul ki ez a különbség. Tehát az, hogy ugyanazon környezetben él egyedek egy jelent s részét korán selejtezik, egy kisebb hányad pedig jóval hosszabb id t tölt a termelésben és ezáltal a gazda számára gazdaságosabban állítja el az állati terméket. Ezen egyedek vizsgálatával célul t ztük ki - felderíteni, hogy az elmúlt évtizedekben a genetikai el rehaladás eredményeként a tejmennyiség növekedésével a korábban meghatározott tejtermelésre vonatkozó korrelációk változtak-e, - felderíteni, hogy a tejösszetev k és a hasznos élettartam között milyen összefüggés van, - megállapítani, hogy az els laktációs termelés és az élettartam, a hasznos élettartam között van-e kapcsolat, - megvizsgálni, hogy az els elléskori életkor és a hasznos élettartam között van-e összefüggés, továbbá - megállapítani, hogy a küllemi tulajdonságok alapján kategorizált csoportok milyen termelési mutatókkal rendelkeznek, - meghatározni, hogy adott életkorú egyedek küllem alapján viszonyított selejtezési kockázata hogyan alakul, akkor, ha figyelembe vesszük a születési id t, a telep, a bíráló, az els elléskori életkor hatását, - a genetikai háttér, a kiváló életteljesítmény közötti összefüggés megállapítását, Elemzéseimet a Magyarországon megtalálható holstein-fríz állományok hangsúlyozottan hazai viszonyok között elért eredményeib l kívántam elvégezni. 4
III. A KUTATÁS MÓDSZEREI Vizsgálataimat a tenyésztési hatóság által m ködtetett Országos Állattenyésztési Adatbank részét képez Szarvasmarha Információs Rendszer adataiból végeztük. Vizsgálataim során többféle csoportosításban elemeztem a rövid és a hosszú hasznos élettartammal rendelkez tehenek termelését, küllemi tulajdonságait, származását, ill. azt, hogy milyen átlagos tehénlétszámmal rendelkez tenyészetben érték el az eredményüket. Az elemzések során, egyrészt azon hazai él teheneket vettem alapul, amelyek 006 októberében életteljesítményt tekintve az els 00 helyet foglalták el. Az így kiválasztott egyedek tejtermelése 80000 és 5000 kg között változott. Arra kívántam választ kapni, hogy a magyarországi legjobb életteljesítménnyel rendelkez tehenek milyen genetikai háttérrel rendelkeznek, valamint van-e összefüggés az egyedek külleme és életteljesítménye között. A 00 egyedb l 5 rendelkezett küllemi bírálattal, így elemzéseinkhez ezen egyedek els laktációs küllemi bírálati eredményeit vettem figyelembe. Az egyes küllemi bírálatok átlagát hasonlítani tudtam a Holstein-fríz Tenyészt k Egyesülete által közzétett több mint 000 els borjas tehénre kiterjed bírálatok pontszámainak átlagával. A lineáris és f bírálati tulajdonságok, valamint a tejtermel -képesség paraméterei között összefüggés-vizsgálatot végeztem arra vonatkozóan, megállapítható-e egyes küllemi tulajdonságok és a tej-életteljesítmény néhány jellemz paramétere között kapcsolat. További elemzéseimet újabb tehéncsoportok alapján végeztem Három tehéncsoportot képeztünk. Az els csoportba kerültek azok a holstein-fríz genotípusú egyedek, amelyek 985. január -je és 99. december -e között az. ellésük után selejtezésre kerültek. Ezen csoport egyedeinél a maximális tejmennyiség 6998 kg, a zsírmennyiség 696,0 kg kg, a fehérjemennyiség 447,0 kg volt, A második csoportba kerültek, amelyek 006. január -je és 006. december -e között az. ellésük után selejtezésre kerültek. A harmadik csoportba soroltam azokat a holstein-fríz genotípusú egyedeket, amelyek 985 és 99 között születtek és legalább 8 laktációt teljesítettek. Ezen egyedek az els csoport kortársai, tehát ugyanabban az id szakban születtek, mint az els csoport egyedei, viszont jóval tovább éltek. 5
Emellett a további csoportként vizsgáltam azon egyedeket, amelyek 985 és 99 között születtek és. laktációban küllemüket bírálták. Egyes vizsgálatoknál csak azon egyedeket vettem figyelembe, amelyek életük során küllemi bírálattal is rendelkeztek. Az els csoport esetén 7985 egyed került leválogatásra. ezen egyedekb l 676 volt a küllemi bírálattal is rendelkez. A második csoportba 04 egyed került, melyek közül 607 rendelkezett küllemi bírálattal. A harmadik csoportba 76 egyedet válogattam, s közülük 648 egyednek állt rendelkezésre küllemi bírálati eredménye. Az utolsó csoportba 0479 egyed került. Megállapítottam az egyes csoportokban a termelési tulajdonságok, vagyis az els elléskori életkor, a tejel napok, a tej- zsír- és fehérjemennyiség, a zsír- és fehérjetartalom, a napi tejmennyiség átlagos értékét, szórását. Vizsgáltam a csoportokban az egyes termelési tulajdonságok közötti korrelációt valamint 4 lineáris és 4+ f küllemi bírálati tulajdonság átlagát, szórását, lineáris és f küllemi bírálati tulajdonságai pontszámainak gyakorisági eloszlását. Az SPSS for Windows 5.0 programcsomagot használtam az átlagok, a szórások, a korrelációk számításához Az egyes küllemi bírálati tulajdonságok eredményeinek összehasonlítására használt eloszlás-vizsgálatot két tapasztalati gyakorisági eloszlás összehasonlítása, kett nél több osztállyal módszerrel végeztem., az illesztésvizsgálatokhoz próbát alkalmaztam SVÁB (98) módszerei alapján. A vizsgálatok elvégzésekor KOVÁCS-BÉRI (007) módszereit is figyelembe vettem. Egyes küllemi tulajdonságok vizsgálatánál a küllemi bírálati pontszámokat kategorizálva, kóddal láttam el és az összehasonlításokat így végeztem el. A kódolás a következ volt: Bírálati pontszám:,,. Kód: Bírálati pontszám: 4,5,6. Kód:. Bírálati pontszám: 7,8,9. Kód:. Az egyes lineáris küllemi bírálati pontok alapján kategorizált csoportok termelési és küllemi paramétereinek összehasonlításakor mintás t-próbát alkalmaztam. Mivel több, egymástól független és nagy elemszámú mintát alkotnak a csoportok, ezért a minták együttes összehasonlítását Kurskal-Wallis nemparaméteres varianciaanalízissel végeztem el. Ahol a Kurskall-Wallis-próba során a homogenitásra vonatkozó nullhipotézist el kellett vetni, ott Mann Whitney-próbával páronkénti összehasonlítást végeztem. 6
Kaplan-Meier vizsgálattal túlélési görbét rajzoltam az egyes csoportok esetében, amely segítségével arra voltam kíváncsi, hogy az egyes csoportok esetén, mely id pont az, amely után a túlélési esélyek jelent sen csökkenek. Emellett ezen statisztikai elemzés megmutatja, hogy a túlélési esélyek mediánja hol található, illetve az egyes id szakokra vonatkozó túlélési arányt meghatározható. (KOVÁCS-BÉRI, 007) Magát a módszert KAPLAN és MEIER (958) dolgozta ki. Megvizsgáltam, hogy melyik küllemi bírálati tulajdonsági pontérték, mint tényez mutat nagyobb vagy kisebb kockázatot a túlélés tekintetében. Emellett a Survival Kit v6.0 (MÉSZÁROS et al, 009) programcsomagot használtam az 985 és 99 között született csoport túlélési valószín ségének számításához, ahol a modellben figyelembe vettem a telep, az évjárat, a bíráló, az els elléskori életkor hatását. A Survival Kit lehet vé teszi a Cox proporcionális modell alkalmazását. Ennek a függvénynek az alakját megválaszthatjuk és ett l függ en különböz modelleket (pl. konstans, Weibull, exponenciális, logisztikus) kapunk. (KOVÁCS, 009) A Cox-modell általános képlete, (amely egyébként egy exponenciális függvény: e) amelyet vizsgálatom során felhasználtam, a következ : ahol h 0 az alapvet kockázati függvény, x-= (x 0, x, x n ) a modellben szerepl kategorizált változók (lineáris küllemi bírálati tulajdonságok kategorizált értékei), = ( 0. n ) a változók hatásait kifejez együtthatók, t pedig az id tényez. Bennünket tulajdonképpen csak az e úgynevezett relatív kockázati értékek érdekelnek, ezek alapján hasonlítjuk össze a kockázat mértékét. Ha a értéke 0-val egyenl. akkor a kockázat mértéke egyenl az alapvet kockázattal. A negatív értékek azt jelzik, hogy e értéke 0 és közötti lesz, ami arra utal, hogy a változóértékhez tartozó kockázat kisebb lesz az alapvet kockázatnál. Ha pozitív a értéke, akkor pedig e értéke -nél nagyobb értéket vesz fel, ami arra utal, hogy a változóértékhez tartozó kockázat nagyobb lesz az alapvet kockázatnál (KOVÁCS, 009). Elemzésem során Weibull kockázatelemz modell illesztésével elemeztem, hogy a csoportok egyedei lineáris küllemi bírálati tulajdonágainak milyensége, azaz pontértéke szerint egy adott pontértékhez viszonyítva mekkora eséllyel élik túl vagy kerülnek selejtezésre az adott élethónapban. Ennél a vizsgálatnál a viszonyítási pontérték minden 7
tulajdonságnál a leggyakrabban el forduló érték. Az eredmények közlésénél a viszonyítási pontértéket csillaggal jelöltem. A vizsgálati anyagok vizsgálati célok szerinti bemutatása alapján a vizsgálati adatbázisok a következ k voltak: a) a tejmennyiség növekedésével a korábban meghatározott tejtermelésre vonatkozó korrelációk változásának vizsgálata Pearson-féle korrelációszámítással:. 985-99 között született, egy elléssel rendelkez holstein-fríz egyedek csoportja (n=7985).. 006. január.-006 december. között ellés után selejtezett holsteinfríz egyedek csoportja (n=04). 985-99 között született legalább 8 laktációt teljesít holstein-fríz egyedek (n=76). b) a tejösszetev k és a hasznos élettartam közötti összefüggés elemzése Pearsonféle korrelációszámítással:. 985-99 között született, egy elléssel rendelkez holstein-fríz egyedek csoportja. (n=7985). 006. január.-006 december. között ellés után selejtezett holsteinfríz egyedek csoportja (n=04) c) az els laktációs termelés és az élettartam, hasznos élettartam közötti kapcsolat Pearson-féle korrelációszámítással: 985 és 99 között született legalább 8 laktációt teljesít holstein-fríz tehenek csoportja (n=76) d) els elléskori életkor és a hasznos élettartam közötti összefüggés Pearson-féle korrelációszámítással: 985 és 99 között született és legalább 8 laktációt teljesít holstein-fríz csoport (n=76) e) a küllem és a hasznos élettartam közötti kapcsolat:. 006 októberében tejmennyiség életteljesítményt tekintve a legjobb 00 egyedb l a küllemi bírálattal rendelkez k (n=5) elemzése Pearson-féle korrelációszámítással.. 985-99 között született, egy elléssel rendelkez holstein-fríz egyedek csoportja közül a küllemi bírálati eredménnyel rendelkez k (n=676) 006. január.- 006. december. között ellés után selejtezett holstein-fríz egyedek csoportjából a küllemi bírálattal rendelkez k (n=607). 8
4. 985-99 között született és legalább 8 laktációt teljesít holstein-fríz tehenek csoportjából a küllemi bírálattal rendelkez k (n=648). Az egyes csoportok közötti különbségek elemzése Kurskall-Wallis nemparaméteres varianciaanalízissel. Páronkénti összehasonlítás Mann-Whitney-próbával. f) adott életkorú egyedek küllem alapján viszonyított túlélési valószín sége hogyan alakul, akkor, ha figyelembe vesszük a születési id, a telep, a bíráló, az els elléskori életkor hatását Survival Kit v6.0 használata, Weibull kockázatelemz modell használata 985-99 között született. laktációs küllemi bírálattal rendelkez holstein-fríz tehenek (n=0479). g) a genetikai háttér, a kiváló életteljesítmény közötti összefüggés vizsgálata. Chi - próba a gyakorisági eloszlások közötti különbség megállapítására az alábbi csoportokban:. 985-99 között született, egy elléssel rendelkez holstein-fríz egyedek csoportja. (n=7985). 006. január.-006 december. között ellés után selejtezett holsteinfríz egyedek csoportja (n=04). 985-99 született és legalább 8 laktációt teljesít holstein-fríz csoport (n=76) 9
IV. AZ ÉRTEKEZÉS F BB MEGÁLLAPÍTÁSAI Mint ahogyan korábban vázoltuk, vizsgálataink során különböz tehéncsoportok termelési eredményeire voltunk kíváncsiak, illetve arra, hogy korán selejtezett és hosszú hasznos élettartamú csoportok tejtermeléssel összefügg mutatói hogyan alakultak. A tejtermeléssel kapcsolatos mutatókat összességében vizsgálva megállapítható, hogy a két korán selejtezett tehenek valamint a kés n kikerült egyedek csoportjainak els laktációs termelése között a tejfehérje-tartalom kivételével szignifikáns különbség van. Az els ellés után az egyedek -5%-a azonnal selejtezésre kerül, ami a felnevelés költségeit tekintve egyáltalán nem gazdaságos a tenyészt számára. A több laktációt élt egyedek átlagos laktációs termelését és az élettartamát vizsgálva kit nt, hogy a tejösszetev k aránya nincs összefüggésben az átlagos laktációs termeléssel, viszont a mennyiségi tulajdonságok esetén közepes összefüggést láthatunk. A korai selejtezés és a hosszú élettartamú egyedek termelési tulajdonságait egymással összehasonlítva a szakirodalomnak megfelel összefüggéseket állapítottam meg. Nem tudtam kimutatható összefüggést megállapítani a hosszú élet egyedek. laktációs termelési mutatói és az élettartammal kapcsolatos paraméterek között. Ugyanezen csoportnál az els elléskori életkor és a teljes élettartam között gyenge pozitív összefüggést találtam. Az els elléskori életkor és a mennyiségi paraméterek között a hosszú élettartamú csoportnál gyenge ellentétes kapcsolatot sikerült feltárni. Az életnapra jutó tejmennyiség jóval nagyobb a hosszú hasznos élettartamú csoport esetén, ami igen fontos tényez a gazdaságosság szempontjából. Megállapítottam, hogy az élettartam és a mennyiségi termelési mutatók (tej kg, zsír kg, fehérje kg) között közepes összefüggés van, az élettartam és a tej beltartalma (zsír %, fehérje %) között nincs kimutatható kapcsolat. Bebizonyosodott, hogy az elmúlt évtizedekben a teljesítményre és a küllemre alapozott szelekció az élettartam és a tejtermelési mutatók közötti összefüggést nem változtatta meg. (. táblázat) A. és a. táblázat alapján a tejtermelési paraméterek közötti összefüggést elemezve megállapítottam, hogy az intenzíven termel holstein-fríz állományokban a korai selejtezés és a hosszú hasznos élettartamú egyedeknél eltérés mutatkozik a zsír- és fehérjetartalom közötti korrelációban. A hosszú hasznos élettartamú teheneknél a zsír- és fehérjetartalom kapcsolata szorosabb. 0
. táblázat Az átlagos laktációs termelési mutatók és az élettartam valamint a hasznos élettartam közötti korrelációk a több laktációt élt csoportnál (n=76) Termelési mutatók Élettartam Hasznos élettartam tejmennyiség 0,0* 0,* zsírmennyiség 0,0* 0,* fehérjemennyiség 0,8* 0,9* zsírtartalom 0,07 0,07 fehérjetartalom 0,04 0,0 A *-gal jelölt érték esetén statisztikailag igazolható a korreláció 5%-os szinten. táblázat Rövid élet kortárs egyedek termelési paraméterei közötti összefüggés (n=7985) Paraméterek tejel napok tejmennyiség zsírmennyiség zsírtartalom fehérjemennyiség fehérjetartalom tejel napok tejmennyiség 0,878** zsírmennyiség 0,89** 0,969** zsírtartalom 0,5** NS 0,08** fehérjemennyiség 0,89** 0,99** 0,975** 0,0* fehérjetartalom 0,** -0,0* 0,06** 0,8** 0,7** *P>0,05; **P>0,0
Hosszú élet egyedek termelési paraméterei közötti összefüggés (n=76). táblázat Paraméterek tejel napok tejmennyiség zsírmennyiség zsírtartalom fehérjemennyiség fehérjetartalom tejel napok tejmennyiség 0,657* zsírmennyiség 0,67* 0,889* zsírtartalom 0,0* -0,07* 0,4** fehérjemennyiség 0,60* 0,94* 0,90** 0,07* fehérjetartalom 0,55* -0,07* 0,7** 0,575* 0,49* *P>0,05, **P>0,0 A kutatók a hasznos élettartam növelésének genetikai lehet ségeit sok esetben a küllemre irányuló szelekcióban látták, látják. A funkcionális tulajdonságok javításával is remélhet a hasznos élettartam növelése, mert ezáltal javul a technológiai t r képesség, ami pedig a hosszabb élettartamot eredményezheti. A küllemi tulajdonságok bírálatakor a küllemi bíráló az adott ország átlagához (ami az 5-ös érték) viszonyítva határozza meg az adott egyed lineáris küllemi bírálati tulajdonságára vonatkozó pontértéket. Ebb l nyilvánvalóan látható, hogy mennyiben tér el az adott egyed az átlagostól. Az eredményekb l úgy látszik, hogy a kés n selejtezett egyedek magasabb farral, er sebb testtel, mélyebb törzzsel, kardosabb lábállással magasabb hátsó t gyféllel, jobb t gyfüggesztéssel, viszont kevésbé mély t ggyel rendelkeztek, mint a korán selejtezett társaik. A lineáris küllemi bírálatok közül a t gymélység tulajdonság gyakorisági eloszlásának görbéit emeltem ki az. ábrán.
Az.. ábrán szembet nik, hogy a hosszú élettartammal rendelkez egyedek esetén a leggyakrabban el forduló érték a kissé sekély t gyre jellemz 6-os érték, viszont viszonylag gyakori a csánk alatt elhelyezked t gyalap is. A kortárs korán selejtezett egyedek esetén is az mondható el, hogy a sekélyebb t ggyel rendelkez egyedek gyakorisága a legnagyobb, de nem mutat olyan változatosságot a görbe lefutása, mint a hosszú élet egyedeknél. A fiatalabb generációnál a közepes mélység t ggyel rendelkez egyedek el fordulása a leggyakoribb.. ábra A küllemi eredmények Kruskall-Wallis nemparaméteres összehasonlítási módszerével meghatároztam, hogy a hosszú hasznos élettartamú egyedek magasabb farúak, er sebbek, mélyebb törzs ek, kardosabb lábállásúak, magasabb hátsó t gyféllel és jobb t gyfüggesztéssel rendelkeznek, ugyanakkor kevésbé mély t ggyel rendelkeznek, mint az ugyanabban az id szakban született rövid hasznos élettartamú társaik. Ezt a 4. táblázat szemlélteti. A kategorizált lineáris bírálati tulajdonságok alapján megállapítottam, hogy a magasabb farú, mélyebb törzs, élesebb, kardosabb lábállású, er sebb t gyfüggesztés és sekélyebb t gy tehenek életteljesítménye jobb, mint az adott tulajdonságban ellenkez irányú értékkel rendelkez teheneké. (5. táblázat)
4. táblázat A lineáris bírálati tulajdonságok átlaga és statisztikai eltérése az egy ellés után selejtezett és hosszú élettartamú állományokban bírálati tulajdonságok. ellés után selejtezett csoport (n=607) hosszú élet csoport (n=648). ellés után selejtezett kortárs csoport (n=676) átlag szórás átlag szórás átlag szórás Farmagasság 5,7*,45 4,55*,66 4,40*,5 Er sség 4,74*, 4,8*,54 4,*,9 Törzsmélység 5,5*, 5,4*,6 5,0*,45 Élesség 5,56*,0 5,69*,04 5,64* 0,99 Farlejtés 5,,5 5,,5 5,0,5 Farszélesség 4,99*,4 4,8*,55 4,8*,40 H. láb oldalnézet 5,96*, 6,09*,04 5,9*,0 H. láb hátulnézet 4,9*, 4,96,46 4,97,44 Körömszög 4,76*,9 4,44*,0 4,49*,8 Els t gyfél illesztés Hátsó t gyfél magasság 4,6*,54 4,46*,40 4,4*, 4,68*,0 4,9*,9 4,7*, T gyfüggesztés 5,*,47 5,56*,49 5,9*,4 T gymélység 4,95*,67 4,9*,97 5,5*,5 Bimbóhelyez dés 4,55*,45 4,4 a),6 4,4 a),0 *-gal jelzett értékek esetén a három csoport között igazolható eltérés van 5%-os szignifikancia-szinten a) a jelzett két csoport között nincs eltérés 5%-os szignifikancia-szinten A kategorizált lineáris küllemi bírálati tulajdonságok alapján elemzett csoportok esetén megállapítottam, hogy a különböz kategóriákba sorolt egyedek termelése között minden csoportban szignifikáns eltérés van. A két korai selejtezés csoportnál csak a körömszög tulajdonság esetén nem találtam különbséget a tejtermelésben a kategóriák között. Mindhárom csoport eredményei alapján láttuk, hogy a magasabb farú, a mélyebb törzs és a kevésbé mély t gy egyedek tejtermelése volt jobb. 4
5. táblázat A lineáris küllemi bírálati kategóriák szerinti tejtermelési eredményei a hosszú élet küllemi bírálati tulajdonság Farmagasság Er sség Törzsmélység Élesség Farlejtés Farszélesség Hátsó láb oldalnézet Hátsó láb hátulnézet Körömszög Elüls t gyfél illesztés Hátsó t gyfél magasság T gyfüggesztés T gymélység Bimbóhelyez dés csoportban (n=648) kategória a) b) c) P<0,05, Az azonos bet vel jelöltek között nincs eltérés átlagos tejmennyiség (kg) 5974 a) 60480 b) 6506 c) NS 59 a) 59508 a) 6669 b) 54450 a) 5904 b) 666 c) NS NS 594 a) 5968 a) 694 b) 6090 a) 59870 b) 64 c) 607 a) 609 b) 58664 c) 64 a) 59740 b) 6087 c) NS 58786 a) 599 a) 6855 b) 648 a) 6078 b) 5890 c) NS 5
Összefoglalva a lineáris küllemi bírálati eredmények átlagai közötti különbségre irányuló vizsgálatok során tapasztaltakat, megállapíthattam, hogy a farszélesség, a hátsó láb hátulnézet és bimbóhelyez dés tulajdonságokon kívül minden más tulajdonságban eltérés mutatkozott az egy ellés után és a kés n selejtezett egyedek csoportja között. A hosszú élet csoport eredményei alapján kit nik, hogy a törzsmélység és a testkapacitás tulajdonságok és a hasznos élettartam hossza között statisztikailag igazolt összefüggés van. 6 6. táblázat Néhány lineáris küllemi tulajdonság alakulásának selejtezési kockázata az 985 és Els t gyfél illesztés T gyfüggesztés Elüls t gybimbó helyez dés 99 között született állományban (N=0479) Pontérték P-érték Relatív kockázati érték Gyakoriság (n) 0.0080.66 7 0.4.04 8 0.070.08 675 4 *.000 545 5 0.000 0.967 7875 6 0.0000 0.98 0 7 0.0000 0.96 487 8 0.0000 0.885 6 9 0.56 0.877 0.794.05 6 0.0000.08 77 0.0000.56 77 4 0.0000.099 5495 5 0.0000.08 65 6 *.000 465 7 0.0005 0.964 4065 8 0.0064 0.964 7790 9 0.480 0.978 08 0.0009.4 690 0.0000.097 086 0.000.046 985 4 *.000 7999 5 0.978.000 58 6 0.57.0 0975 7 0.66 0.97 88 8 0.98.004 745 9 0.748.0 *Viszonyítási pontérték, A d lt bet s értékek P<0,05-os szinten szignifikánsak
Az egyedek selejtezési kockázatára utaló vizsgálatomban az 985 és 99 között született csoport eredményei alapján megállapítottam,. hogy a széles farú, a kardos lábállású, a laza els t gyfél illesztés, a laza t gyfüggesztés, a kifejezetten mély t gy és a küls oldalon helyez d elüls t gybimbójú egyedeknek nagyobb a selejtezési kockázata.. A 6. táblázatban néhány lineáris küllemi bírálati tulajdonság alakulásának selejtezési kockázatát láthatjuk.. A következ kben a hosszú és a rövid élet egyedek származásával kapcsolatos adatokat elemeztük. A származással kapcsolatos vizsgálatok alapján összességében elmondható, hogy nem határozható meg egyértelm en a gyakorisági eloszlások alapján, hogy valamely bika jelent sebb szerepet játszott volna a hosszabb vagy éppen a rövidebb hasznos élettartam kialakulásában. Azt sem lehet kijelenteni, hogy a hazai vagy a külföldi tenyésztés bikák utódai éltek volna tovább. Elemzésem során arra is kerestük a választ, hogy a hosszú és rövid élettartamú egyedek selejtezése milyen okokra vezethet vissza. Az adatok közül a hosszú élet egyedek és a kés bbi id pontban, de laktációszám szerint korai selejtezés egyedek egy részének állt rendelkezésre a kikerülésének oka. Erre vonatkozóan a hosszú élettartamú csoport és az egyik korai selejtezés csoport adatai álltak rendelkezésre. Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a korai selejtezés egyedek esetén a selejtezés els sorban anyagforgalmi betegségre vezethet vissza. Vagyis ezen probléma miatt már korán selejtezték ezen egyedeket, illetve látható, hogy pl. a termelési hiányosságok nem játszottak dönt szerepet az els laktáció után történ selejtezésben. Ezzel ellentétben a hosszú élet egyedek selejtezése els sorban inkább szaporodásbiológiai és t gyproblémákra vezethet vissza, valamint a sokadik laktáció során a csökken termelés is jelent sen közrejátszott selejtezésben. A t gy nem megfelel volta miatti selejtezési okot el revetítte a korábban bemutatott vizsgálat. miszerint a túl mély t ggyel rendelkez egyedek selejtezésének valószín sége nagyobb a szabályos t gy egyedekével szemben. Végül vizsgáltam azt, hogy az els 00 él egyed, amely egy adott id pontban a legnagyobb életteljesítménnyel rendelkezett a tejmennyiségre vonatkozóan, milyen tehénlétszámmal rendelkez üzemben érte el kiváló teljesítményét. A nagy termelés egyedek üzemméret szerinti el fordulását elemezve megállapítottam, hogy az egyedek 7
többsége nagy létszámú, specializált, jó környezeti feltételekkel rendelkez gazdaságokból származik. Szembet n, hogy azok az üzemek, amelyekben nincs lehet ség az egyedre szabott tartási-takarmányozási körülmények biztosítására, mégis képesek a legmagasabb életteljesítményt biztosító feltételeket is garantálni. Az, hogy a holstein-fríz fajta képes kiváló teljesítményre, igazolja a fajta kiválóságát és nagyüzemi tartásmódra alkalmas voltát. 8
V. ÚJ ÉS ÚJSZER TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK. Megállapítottam, hogy az élettartam és a mennyiségi termelési mutatók (tej kg, zsír kg, fehérje kg) között közepes összefüggés van, az élettartam és a tej beltartalma (zsír %, fehérje %) között nincs kimutatható kapcsolat. Bebizonyosodott, hogy az elmúlt évtizedekben a teljesítményre és a küllemre alapozott szelekció az élettartam és a tejtermelési mutatók közötti összefüggést nem változtatta meg.. A tejtermelési paraméterek közötti összefüggést elemezve megállapítottam, hogy az intenzíven termel holstein-fríz állományokban a korai selejtezés és a hosszú hasznos élettartamú egyedeknél eltérés mutatkozik a zsír- és fehérjetartalom közötti korrelációban. A hosszú hasznos élettartamú teheneknél a zsír- és fehérjetartalom kapcsolata szorosabb.. A küllemi eredmények Kruskall-Wallis nemparaméteres összehasonlítási módszerével meghatároztam, hogy a hosszú hasznos élettartamú egyedek magasabb farúak, er sebbek, mélyebb törzs ek, kardosabb lábállásúak, magasabb hátsó t gyféllel és jobb t gyfüggesztéssel rendelkeznek, ugyanakkor kevésbé mély t ggyel rendelkeznek, mint az ugyanabban az id szakban született rövid hasznos élettartamú társaik. 4. A kategorizált lineáris bírálati tulajdonságok alapján megállapítottam, hogy a magasabb farú, mélyebb törzs, élesebb, kardosabb lábállású, er sebb t gyfüggesztés és mélyebb t gy tehenek életteljesítménye jobb, mint az adott tulajdonságban ellenkez irányú értékkel rendelkez teheneké. 5. Weibull kockázatelemz modell segítségével a magyar holstein-fríz populációnál kimutattam, hogy a széles farú, a kardos lábállású, a laza els t gyfél illesztés, a laza t gyfüggesztés, a kifejezetten mély t gy és a küls oldalon helyez d elüls t gybimbójú egyedeknek nagyobb a selejtezési kockázata. 9
VI. AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI HASZNOSÍTHATÓSÁGA A tejel szarvasmarha tenyészt k számára mindenképpen fontos kell, hogy legyen a funkcionális küllem alapján történ szelekció, mivel a megfelel küllem magával vonzza a hosszú hasznos élettartamot, ami pedig a gazdaságos tejtermelést eredményezheti. A küllemi tulajdonságok közül a t gyre jellemz és a test méretére utaló tulajdonságokat mindenképpen az els helyek valamelyikén kell szerepeltetniük a tenyészkiválasztás szempontjainál. Egyértelm en javasolható, hogy a magasabb farú, az er sebb, a mélyebb törzs és a kevésbé sekély t gy egyedek kell, hogy képezzék az állományok dönt hányadát, mert az ilyen egyedek kényszer selejtezésének valószín sége kisebb. Mivel a hosszú hasznos élettartam örökl dhet ségi értéke kicsi, ezért a megfelel környezeti feltételeket mindenképpen biztosítani kell az állományok számára, mert csak ilyen módon érhet el a hosszabb hasznos élettartam, a kiváló teljesítmény és végs soron a gazdaságos tejtermelés.. A hazai ivadékvizsgálatban részt vev, vagyis hazai tenyésztés bikák használatát célszer jobban szorgalmazni, mivel ezek hazai viszonyok között értékel dtek, ezért a kés bbi utódok is várhatóan nagyobb biztonsággal érik el a remélt eredményt. A tenyészértékbecslés során a hasznos élettartammal kapcsolatos mutatót a hazai tenyészértékbecslési indexbe minél hamarabb be kell vonni. További megfontolás tárgya, hogy a hasznos élettartam mutató milyen arányban vegyen részt az index alakításában. Emellett figyelembe kell venni a selejtezés okát is a hasznos élettartamra irányuló tenyészértékbecslés során. Mindenképpen el kell kerülni, hogy a kényszer sejtezés (pl. a gyakori anyagforgalmi betegségek miatt) legyen a dönt egy gazdaságban. Ezt els sorban a környezeti feltételek javításával, pl. megfelel takarmányozással, ill. olyan körülményekkel lehet elérni, amelyek el segítik a termel állatok jó és nyugodt közérzetét. Ehhez a kiváló takarmányozás mellett a kiváló tartástechnológia, kiváló menedzsment szükséges. Meg kell teremteni azt, hogy a tenyészkiválasztás miatti selejtezés aránya 0
legyen jelent sebb az állományban. Ha ez sikeres, akkor pedig a korábban említettek szerint a funkcionális küllem alapján történ szelekciót is el térbe kell helyezni. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az elvégzett vizsgálatok Magyarországon élt egyedek eredményeit veszik figyelembe. Vagyis a hazai jellemz üzemméreten, takarmányozási és tartás-technológiai viszonyokon alapulnak az eredmények, ezért a megállapítások is els sorban hazai körülmények között lehetnek használhatóak.
VII. PUBLIKÁCIÓK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN BÉRI B.BERTA A. (00): Kiemelked életteljesítmény tehenek származásának és küllemének elemzése. Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. Állattenyésztés. 00. április -. Debrecen. 68-75p. BERTA A. BÉRI B. (005): Kiváló életteljesítmény tehenek származásának és küllemének elemzése. Agrártudományi Közlemények, 005/6. Különszám, Debrecen, - 7.p. BERTA A. BÉRI B. (006): Tejhasznosítású tehenek küllemének szerepe a hasznos élettartamban. Agrártudományi Közlemények, 006/. Különszám, Debrecen, -8p. BERTA A. BÉRI B. (007): Hasznos élettartammal kapcsolatos vizsgálatok hazai holstein-fríz állományokban. Agrártudományi Közlemények, 007/7., Debrecen, -9p. BERTA A. BÉRI B. (008): A hasznos élettartam és a küllem kapcsolatának elemzése holstein-fríz teheneknél. I. Gödöll i Állattenyésztési Tudományos Napok. Szarvasmarhatenyésztés és -tartás. Gödöll. In: Animal welfare, etológia és tartástechnológia. Vol: 4.,. Különszám., Gödöll. 78-88.p. BERTA A. BÉRI B. (009a): Hosszú és rövid élet hazai tejel szarvasmarha állományok termelési mutatói. Agriculture and countryside in our changing world VIIIth Oszkár Wellmann International Scientific Conference. rd April, 009, Hódmez vásárhely, Hungary. In: Agrár- és vidékfejlesztési szemle. 4.., Hódmez vásárhely, (megjelent CD-n ). BERTA, A. BÉRI, B. (009b): Lactations of Holstein Friesian Cows with Long Lifetime. Agriculture and countryside in our changing world VIIIth Oszkár Wellmann International Scientific Conference. rd April, 009 Hódmez vásárhely, Hungary. In: Agrár- és vidékfejlesztési szemle. 4.. Hódmez vásárhely, (megjelent CD-n)
BERTA A. - CZEGLÉDI L. - RADÁCSI A. - BÉRI B. (009): A hosszú élettartam növelésének genetikai lehet ségei tejel szarvasmarha állományokban. II. Gödöll i Állattenyésztési Tudományos Napok. Kér dz haszonállatok tenyésztése és tartása. Gödöll. In: Animal welfare, etológia és tartástechnológia. Vol: 5., 4. Különszám., Gödöll.5-59.p.