MELLÉRENDELŐ SZÓÖSSZETÉTELEK 8. osztály
Mellérendelő szóösszetételek A szavak szerkezetük szerint egyszerű összetett (két szóból egy harmadik jelentés jön létre) szerves Az elő- és utótag közt nyelvtani kapcsolat van. alárendelő összetételek mellérendelő összetételek / \ / \ szervetlen * nincs az elő- és utótagja közt alá- vagy mellérendelés * gyakorlati együtthasználat során jönnek létre * nincs közöttük értelmi összefüggés (hiszekegy, miatyánk, egyszeregy) * ide sorolhatók az összetett kötőszók (dehogy, mintha, habár), névmások (bármilyen), módosítószók (bárcsak) alárendelő szóösszetételek (előző óra anyaga) mellérendelő szóösszetételek (az elő- és utótag közt nincs nyelvtani kapcsolat)
Szerves szóösszetételek Gyakorló nyelvtan 105-108. old. A mellérendelő szóösszetételek (a szóösszetétel tagjai között nincs nyelvtani kapcsolat, tagjai egyenrangúak) Fajtái: 1. Szókettőzés 2. Ikerszók 3. Valódi mellérendelések nagy-nagy eget-földet súg-búg olykor-olykor maholnap oka-foka véges-végig híres-neves ront-bont 4. Álikerszók tesz-vesz (teszek-veszek) A mellérendelő szóösszetételek elő- és utótagjának szófaja azonos.
Szókettőzés (szóismétlés) egy-egy szó vagy szótő megkettőzésével keletkezik. Ilyenek pl. várja-várja, messze-messze, alig-alig, stb. Ide soroljuk a tőismétléssel keletkezett szavakat, mint pl.: unos-untalan, folyton-folyvást, akarva-akaratlan, stb. Helyesírásuk: A szókettőzéssel keletkezett összetett szavak tagjait mindig kötőjellel írjuk. Kivételek: nini, dádá, nono
Ikerszók egy önálló szótári jelentéssel bíró szó, valamint annak módosított hangalakú változata kapcsolódik össze. Csoportjai 1. Csak az egyik tagja önálló szó, a másik szónak nincs önálló jelentése: izeg-mozog, limlom, girbegurba. 2. Egyik tagja sem értelmes önmagában: csiribiri, terefere, tutyimutyi. Helyesírásuk: a) Ha mindkét tag toldalékolható, akkor kötőjellel írjuk: ringy-rongy ringyet-rongyot. b) Ha az ikerszónak csak az utótagja toldalékolható, akkor egybeírjuk: incifinci incifincik.
Valódi mellérendelések két különböző szóalak egymáshoz kapcsolódásával jönnek létre, mindkét tagnak önálló jelentése is van. Az összetételi tagok egymáshoz viszonyítva általában: 1. Rokon értelműek vagy hasonló jelentésűek (pl. csurran-cseppen, szerteszéjjel, stb.). 2. Ellentétes jelentésűek (pl. jobbra-balra, idestova, stb.). Ezek mindig kéttagúak. Egyes összetételeknél más viszonyjelentés is kimutatható. o Választó viszonyjelentésűek (pl. felébe-harmadába, negyven-ötven, stb.). o Egyszerű kapcsolatos viszonyjelentésűek (pl. erdő-mező, fű-fa-virág, süketnéma, stb.). Helyesírásuk: a) Ha mindkét tag toldalékolva van vagy toldalékolható, akkor kötőjellel írjuk b) Ha csak az utótag toldalékolható, egybeírjuk: búbánat búbánatos, dúsgazdag
Álikerszók Mindkét tagja önmagában is használatos, értelmes szó, de hangalaki összecsengést mutatnak és rokon értelmű párokból tevődnek össze. Például: ken-fen, tesz-vesz, csillog-villog Helyesírásuk: Az álikerszók mindkét tagja toldalékolható, ezért kötőjellel írjuk őket. Pl. szánom-bánom
Szerves szóösszetételek A mellérendelő szóösszetételek (a szóösszetétel tagjai között nincs nyelvtani kapcsolat, tagjai egyenrangúak) Fajtái: 1. Szókettőzés 2. Ikerszók 3. Valódi mellérendelések nagy-nagy eget-földet súg-búg olykor-olykor maholnap oka-foka véges-végig híres-neves ront-bont 4. Álikerszók tesz-vesz (teszek-veszek) A mellérendelő szóösszetételek elő- és utótagjának szófaja azonos.
A Magyar nyelv c. tankönyvünkben a 105-109. oldalig olvassátok el a feladatokat! Köszönöm a figyelmet! Juhász Attila Thurzó Lajos Általános Iskola Zenta 2020. áprilisa