A VETŐMAG KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN

DOKTORI ÉRTEKEZÉS A VETŐMAG KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN Divéky-Ertsey Ann BUDAPEST 26 1

A doktori iskol megnevezése: Kertészettudományi Doktori Iskol tudományág: Agrártudományok (Növénytermesztési és kertészeti tudományok) vezetője: Dr. Ppp János egyetemi tnár, z MTA doktor Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Gyümölcstermő Növények Tnszék témvezető: Dr. Rdics László tnszékvezető, egyetemi tnár Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr Ökológii és Fenntrthtó Gzdálkodási Rendszerek Tnszék A jelölt Budpesti Corvinus Egyetem Doktori Szbályztábn előírt vlmennyi feltételnek eleget tett, z értekezés műhelyvitájábn elhngzott észrevételeket és jvsltokt z értekezés átdolgozáskor figyelembe vette, zért z értekezés nyilvános vitár bocsáthtó.... Dr. Ppp János... Dr. Rdics László Az iskolvezető jóváhgyás A témvezető jóváhgyás 2

A Budpesti Corvinus Egyetem Élettudományi Területi Doktori Tnács 26. évi november 28.-ki htároztábn nyilvános vit lefolyttásár z lábbi bíráló Bizottságot jelölte ki: BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG: Elnöke Blázs Sándor, MHAS Tgji Tomcsányi Pál, MHAS Forró Edit, CSc Füstös Zsuzs, CSc Hodossi Sándor, DSc Opponensek Dimény Judit, CSc Terbe István, CSc Titkár Forró Edit, CSc 3

Trtlomjegyzék 1.BEVEZETÉS... 9 2.IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 12 2.1. Az ökológii gzdálkodás kilkulás és fejlődése... 12 2.1.1. Kezdetek... 12 2.1.1.1. Szerves biológii gzdálkodás... 12 2.1.1.2. Biodinmikus gzdálkodás... 13 2.1.2. Az ökológii gzdálkodás helyzete npjinkbn... 14 2.1.2.1. Nemzetközi kitekintés... 14 2.1.2.2. Európi helyzet... 16 2.1.2.3. Mgyrországi helyzetkép... 17 2.2.Jogi szbályozás...2 2.2.1. Ökológii gzdálkodáshoz kpcsolódó jogszbályok...2 2.2.1.1. Nemzetközi jogszbályi környezet... 2 2.2.1.2. EU jogszbályi környezet... 2 2.2.1.3. Hzi szbályozás... 21 2.2.2. Vetőmggl kpcsoltos szbályozás... 24 2.3. Az ökológii gzdálkodás biológii lpji... 25 2.3.1. Fjthsznált z ökológii gzdálkodásbn... 25 2.3.2. Vetőmghsznált z ökológii gzdálkodásbn...26 2.4. Az ökovetőmg értéke... 29 2.4.1. Az életerő foglm...3 2.4.2. Az ökológii vetőmg értékének növelése... 32 2.4.3. Az ökovetőmg értének meghtározásár lklms módszerek... 36 2.4.3.1. Elektromos vezetőképesség vizsgált... 37 2.4.3.2. Hjtásnövekedési teszt...38 2.4.3.3. Cold teszt... 38 2.4.3.4. Gyorsított öregítést...39 3.ANYAG... 4 3.1. Vizsgált tárgyát képező fjok...4 3.2. Vizsgálti minták összeállítás... 41 3.3. Kezelésekhez hsznált nygok... 42 3.3.1. Alginit ( vizsgáltok kezdetekor későbbi kezelések kiválsztásár)...43 3.3.2. Vetozen KR-6 ( vizsgáltok kezdetekor későbbi kezelések kiválsztásár)... 43 4

3.3.3. Kkukkfűolj (Aetheroleum thymi)...43 3.3.4. Ntúr BIOKÁL 1 mgkondicionáló nyg... 43 3.3.5. Víz...44 3.4. A kísérlet helyszínei...45 3.4.1. Lbortóriumi vizsgáltok helyszínei... 45 3.4.2. Szbdföldi vizsgáltok helyszínei... 45 4.MÓDSZER...46 4.1. A mggl terjedő kórokozókr gykorolt htások vizsgáltink módszere... 46 4.1.1. Agrdiffúziós korong és lyukteszt módszer...46 4.1.2. Fertőzött mg módszer...47 4.2.Csírázóképesség vizsgáltok...49 4.3. Életerő (vigor) vizsgáltok...51 4.3.1. Elektromos vezetőképesség vizsgált... 51 4.3.2. Csírnövény növekedési teszt... 52 4.3.3. Cold teszt... 53 4.3.4. Gyorsított öregítési vizsgált... 54 4.4. Szbdföldi megfigyelések... 55 4.5. Értékelési módszerek... 56 4.5.1. Agrdiffúziós korong és lyukteszt módszer...56 4.5.2. Fertőzött mg módszer...56 4.5.3. Csírázóképesség vizsgáltok...56 4.5.4. Elektromos vezetőképesség vizsgált... 6 4.5.5. Csírnövény növekedési teszt... 6 4.5.6. Cold teszt... 61 4.5.7. Gyorsított öregítési vizsgált... 61 4.5.8. Szbdföldi vizsgált... 61 4.6. Sttisztiki értékelés... 62 5.EREDMÉNYEK...63 5.1. Kezelések htás mggl terjedő kórokozókr... 63 5.1.1. Agrdiffúziós korong és lyukteszt... 63 5.1.2. Fertőzött mg módszer...65 5.2. Csírázóképesség lkulás kezelések függvényében... 69 5.3. Kezelések htás mgvigorr... 73 5.3.1. Elektromos vezetőképesség vizsgált eredményei... 73 5.3.2. Csírnövény növekedési teszt eredményei...77 5

5.3.3. Cold teszt eredmények...82 5.3.4. Gyorsított öregítési vizsgált eredményei...86 5.4. Szbdföldi vizsgáltok... 89 6.KÖVETKEZTETÉSEK...93 6.1. Új tudományos eredmények...99 7. ÖSSZEFOGLALÁS...1 8.SUMMARY...12 9.IRODALOMJEGYZÉK...13 9.1.A dolgoztbn felhsznált jogszbályok, szbványok... 13 9.2.A dolgoztbn felhsznált irodlmi hivtkozások... 14 6

1. BEVEZETÉS A sikeres és eredményes növénytermesztés érdekében fejlett állmok grárgzdságábn, így hzánkbn és z Európi Unió tgállmibn is kiemelt fontossággl kezelik fjt és vetőmghsznált kérdéseit. A nemesített fjtát és nnk nemesítés során kilkított tuljdonságit hordozó jó minőségű vetőmgot tekintjük növénytermesztés biológii lpjánk. Ez z ökológii és konvencionális termesztésre egyránt vontkozik. Az lpelvek mindkét gzdálkodási formábn zonosk, de z ökológii termesztésben speciális szkmi és jogszbályi ismeretek szükségesek. Npjinkbn kiemelten fontossá vált z élelmiszerekbe vetett bizlom és ezen keresztül z élelmiszerbiztonság kérdése. Ismert jelmondt, melynek lpelve, hogy z előállító gzdálkodótól fogysztó sztláig követhető legyen z élelmiszer útj, különös jelentőséggel bír bioterméket fogysztók körében. Az ökológii növénytermesztés szemlélete, miszerint törekedni kell zárt rendszerre, minél kisebb energi bevitelre külső forrásokból, megkívánj, hogy termeszteni kívánt növény szporítónyg is ökológii gzdálkodásból szármzzon. Ennek jogszbályi háttere Mgyrországon és z Európi Unióbn is zonos (COUNCIL REGULATION (EEC) No 292/91 of 24 June 1991, Article 6.) Az ökológii vetőmg döntő elem z ökológii gzdálkodáshoz kpcsolódó kuttásbn, nemesítésben és vetőmgtermesztésben. A cél, hogy gzdák megfelelő és egészséges vetőmghoz jussnk. Problémfelvetés A szporítónyg következő termés és termés minőségének letéteményese. Jó termés és jó minőség csk kiváló vetőmggl érhető el. Jó minőségű biovetőmg előállítás gykrn speciális tudást és technológiák lklmzását igényli hgyományos technológiákkl vló összehsonlításbn. Az ökológii gzdálkodásr vontkozó előírásokt nemcsk z ökológii szporítónyg termesztésének és betkrításánk folymtábn kell betrtni, hnem későbbiekben vetőmg feldolgozáskor és kikészítése során sem lehet mgbetegségek csökkentésére vgy későbbi kelés serkentésére hgyományos csávázószereket, szintetikus növényvédő szereket, hormonokt, egyéb kezeléseket hsználni. Az ökológii gzdálkodás feltételrendszerében engedélyezett nygok és módszerek lklmzásár ngy z igény, de kevés pontos és ismert technológi. 7

Ökológii vetőmgból kínált bővül, mégis vnnk fjok, fjták melyekből nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szporítónyg. A jelenleg érvényes szbályozás értelmében z ökológii gzdálkodók bizonyos feltételek teljesítése esetén hsználhtnk hgyományos termesztésből szármzó, de szintetikus csávázószerrel nem kezelt szporítónygot, ez lehetőség npjinkbn szkmi viták tárgy. Ennek egyik ok z eredetileg kivételnek szánt engedélyek számánk ngyság, másrészt z ökológii vetőmgot előállítók és forglmzók Európi Uniós Bizottsághoz benyújtott pnszi, mely szerint őket felmentési rendszer lklmzásávl jelentős nygi hátrány éri és z eredeti cél, z ökológii vetőmg hsznált, mint kiindulási nyg megkérdőjeleződik. Az uniós szinten 24-25-ben kilkult vit htásár szbályozás szigorításár vn kilátás. Szükséges és indokolt tehát minden olyn lehetőség vizsgált, mely értékében versenyképessé teszi z ökológii vetőmgot konvencionális termesztésből szármzóvl szemben. Célkitűzés Az ökológii növénytermesztésben fokozott hngsúlyt kp vetőmg minősége: tisztság, csírázóképessége, egészségi állpot. Gyommgoktól mentes, mgs csírázóképességű vetőmg vetésével egyöntetűen kelő, gyors fejlődésű állományt kpunk. Az állomány gyors növekedése lpfeltétele gyomok elleni sikeres védekezésnek. Az ökológii vetőmgot áltlábn szerves nygokkl vló tápnygutánpótlás után vetik, ezért tápnygok feltáródás lssúbb, és gyomosodás mértékének veszélye is ngyobb lehet. Ökológii gzdálkodás körülményei között potenciális csírázóképesség mellett fontos z állomány egyöntetű kelése, csírázás gyorsság (gyomelnyomó htás). A csírázás gyorsságát mg életerejével / mgvigorrl értelmezhetjük. Nehezített körülmények között ismert ngy vigorú vetőmgvk hsználtánk előnye növénytermesztésben (pl. kukoric cold teszt), ezért ez sikerrel lklmzhtó z ökológii gzdálkodásbn is. A mgvigor mellet további fontos tényező mg egészségi állpot. Egészséges vetőmg vetésével számos növényvédelmi problém előzhető meg. A jó vigorú, egészséges vetőmg biztosbbá és gyorsbbá teszi kelést, mely későbbi gyomok, és betegségek elleni védekezés szükségességét csökkenti. Az ökológii gzdálkodásbn fiziki, biológii és kémii eszközöket lklmznk mg egészségi állpotánk megőrzésére, csírázóképesség/mgvigor növelésére. 8

Vizsgáltimbn célul tűztem ki: z ökovetőmg életerejének megtrtásár és növelésére lklms nygok kiválsztását, kiválsztott nygokhoz kpcsolódó kezelési módszerek kidolgozását biztonságos termesztés érdekében. jelenlegi vigorvizsgáltok közül z ökovetőmg életerejét leginkább jellemző vizsgálti módszer kiválsztását, Mgyrországon z ökológii gzdálkodásbn gzdságilg jelentős fjokt vontm be vizsgáltimb. Munkám során végig rr törekedtem, hogy z objektív célok elérése mellett, jvsolt kezelések, felhsznált nygok és eszközök összhngbn álljnk z ökológii gzdálkodás lpelveivel. 9

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Az ökológii gzdálkodás kilkulás és fejlődése 2.1.1. Kezdetek A korábbn egymástól elszigetelt modellekben működő ökológii szemlélet látványos elterjedése Európábn z 198-s évekre tehető. Az Európi Közösség grárpolitikájánk fontos eleme pihentetés, ugrolttás" vlmint z ökoszociális elvek megfoglmzásávl megjelentek z ökogzdságok, első körben Németországbn, mjd z EU több tgországábn. A német nyelvterületen vló gyors elterjedés ok z ökológii gzdálkodás kilkulásábn keresendő. Az ökológii gzdálkodás Európábn ismert két ngy irányzt, biodinmikus gzdálkodás és szerves-biológii gzdálkodás is német nyelvterületen lkultk ki XX. százd első hrmdábn (VOGT 1999). 2.1.1.1. Szerves biológii gzdálkodás A szerves biológii gzdálkodás kilkítás svájci házspár Hns és Mri Müller vlmint német orvos Hns Peter Rusch nevéhez fűződik. Hns Müller svájci prsztcsládból szármzott. A berni egyetemen biológusnk tnult, 1923-bn szerezte meg fokoztát. A II. világháború előtt z kkor formálódó svájci prszti mozglmk munkájáb kpcsolódott be. Az I. világháború utáni társdlmi és gzdsági válság számos mozglmt hívott életre Svájcbn, köztük "svájci prszti mozglmt" is. Ennek mozglomnk célj z lkohol elutsításán (z lkoholizmus egyre komolybb társdlmi problémánk számított), étkezési és öltözködési reformok bevezetésén, népi kultúr megtrtásán, környezetközeli gzdálkodáson keresztül vidéken élő emberek önbizlmánk megerősítése volt (PADEL ÉS NEUERBURG 1992). Ennek mozglomnk volt Müller titkár. Politiki tevékenységei közül folymtosn küzdött z igzságos árkért, különösen tejnél és gbonánál, szót emelt z új földtörvény bevezetése mellett. Szociális téren is ktívn dolgozott, komoly lépéseket tett, hogy Bern trtománybn bevezessék nyugdíjbiztosítás intézményét. A svájci prsztmozglmk 4-es évekre eltűntek politiki színtérről, minek ok volt z is, hogy nem htárolták el mgukt erőteljesen német nemzetszocilist mozglmktól. A II. világháború után Müller érdeklődése mezőgzdság felé fordult és több szövetkezet munkájáb is bekpcsolódott. 1946-bn 3 társávl együtt meglpított "Hz termelő és értékesítő szövetkezetet" ( mi Bio-Gemüse AVG) mi ökológii termékek előállításávl és értékesítésével fogllkozik mind mi npig. Felesége Mri Müller kertészeti és gzdsszonyképző iskolát végzett. Egész élete során komolyn fogllkozott táplálkozás, egészség és mezőgzdság kpcsoltávl. 1933-68 között ő 1

vezette möschbergi gzdsszonyképzőt, hol fitl svájci prsztfeleségeknek csecsemőgondozást, kertészeti ismereteket és táplálkozástudományi ismerteteket tnítottk. Hns Peter Rusch giesseni egyetemen szerzett orvosi diplomát és 13 évig prktizált. A II. világháború ltt Szicíliábn és Krétán tábori orvosként szolgált, ezért háború után, mint orvos nem prktizálhtott tovább. Ezután bkterológus Dr. Beckerrel dolgozott együtt bkteriális szimbiozisból előállíthtó gyógyszerek kidolgozásán. 1951-ben felkereste Hns Müller, hogy gzdálkodássl kpcsoltbn kérdéseket tegyen fel doktornk, és ezzel kezdetét vette szoros együttműködés. Hns Peter Rusch módszert dolgozott ki tlj mikrobiológii vizsgáltár z ún. Rusch teszttel (RUSCH 24). A teszt lényege, hogy tljból vett mintábn tlálhtó mikroorgnizmusok számánk és ktivitásánk vizsgált után következtetéséket vonjon le tlj termékenységről és egészségi állpotáról. Ebben témábn írt legkomolybb műve z 1968-bn először megjelent "Bodenfruchtbrkeit Eine Studie biologisches Denkens (Tljtermékenység - A biológii gondolkodás tnulmány) (SIMON, 1991). Közös céljuk mezőgzdsági válllkozások működésének biztosítás volt, melyet szerintük gzdság ngyobb függetlenségével lehet elérni. Elméletük és z ökológii gzdálkodás áltlános szemlélete szerint is gzdság függetlenségét növeli, és költséget tkrít meg, h növényvédőszer, tápnygutánpótló szer és tkrmányvásárlás mennyiségét csökkenti és tljtermékenységet sját eszközökkel biztosítj (PADEL ÉS NEUERBURG 1992). 2.1.1.2. Biodinmikus gzdálkodás 1924-ben német filozófus Rudolf Steiner (1861-1925) elődássorozt "A mezőgzdság szellemtudományos lpji" htásár lkultk meg z első ökológii gzdságok, biodinmikus gzdságok. Az I. világháború után mezőgzdságbn ddig nem ismert jelenségek fordultk elő, egyre több új növénybetegség és kártevő tűnt fel, csökkent tljtermékenység, romlott termékek minősége Az I. világháború előtti hozmokt csk 3-s évekre sikerült újból elérni (BÁRÁNYOS 194). A gzdák egy része ezen jelenségekért részben jogosn, részben jogtlnul mezőgzdság irányáb forduló és gyors fejlődésnek induló vegyiprt tette felelőssé. Ezzel háttérrel kérték fel ntropozófii körök Rudolf Steinert, djon útmuttást z ntropozófii filozófián lpuló mezőgzdság folyttásár. A gzdák megoldást szerettek voln kpni felmerült nehézségekre, másrészt rr voltk kíváncsik, hogyn lehetne Rudolf Steiner áltl hirdetett filozófiát mezőgzdságbn is megvlósítni (VOGT 1999). Steiner elődássoroztánk lényege z volt, hogy gzdságot élő zárt rendszerként kezelte, mely tljnövények-álltok-ember egységén lpul (RADICS 21). Kiemelte tljtermékenység fenntrtását, megfelelő trágykezelés szükségességét, soktgú vetésforgó lklmzását, 11

minőségi vetőmg termesztését és mgs minőségű élelmiszer előállításánk fontosságát (MEZEI 2). Az ntropozófii filozófiából kozmikus erők htásink figyelembe vétele és különböző preprátumok hsznált került bele gzdálkodási rendszerbe. A biodinmikus elnevezést gzdálkodási form 1925-ben kpt, mikor Rudolf Steiner követői el kívánták mgukt htárolni z grokémii rendszerektől. Erhrd Brtsch biológii kifejezést támogtt, tápnygutánpótlás módszereire utlv, Ernst Stegemnn dinmikus szót helyezte előtérbe, kifejezve kozmikus és földi erők jelentőségét és kihsználását. Végül két szó összevonásávl született biodinmikus (biologisch-dynmisch) megjelölés (BARTSCH 1978). Az első gzdságok mi Németország keleti trtományibn lkultk meg. Az 192-s évek végére már 1 gzdság működött, z 194-es évek elejére számuk elérte z ezret. 1932ben meglkult Demeter - Értékesítő Szövetség, mely feldtául tűzte ki biodinmikus termékek értékesítését, és még ebben z évben megszületett termékeket jelölő, mind mi npig ktuális logó (1. ábr) (VOGT, 1999). M már számos Európán kívüli országbn is működnek biodinmikus gzdságok. 1. ábr. A nemzetközi Demeter logo Mindkét fenti irányzt m is működik, önálló ellenőrzési és tnúsítási rendszerrel. 2.1.2. Az ökológii gzdálkodás helyzete npjinkbn 2.1.2.1. Nemzetközi kitekintés Az Ökológi és Mezőgzdság Alpítvány (Stiftung Ökologie und Lndbu/SÖL) és Ökológii Gzdálkodók Nemzetközi Szervezete (Interntionl Federtion of Orgnic Movement/IFOAM) megbízásából évente felmérésre kerül z ökológiilg megművelt területek lkulás világbn. A 26-bn készült jelentés szerint (WILLER ET AL. 26) 31 millió hektár ökológiilg megművelt területet trtottk számon világon 25-ben, mihez még hozzádódnk z ökológii elvek szerint művelt erdők és vdon begyűjtött növények területei, így z összes terület 51 millió hektár volt. A 2. ábr z ökológii területek hsznosítás szerinti megoszlását muttj. 12

állndó legelők 22% szántóföldi növények 9% évelő ültetvények 4% erdők és vdon gyűjtött növények 28% Megművelt öko területek 71% egyéb 37% 2. ábr. Az ökológiilg ellenőrzött területek hsznosítási cél szerinti megoszlás világon 25-ben. (Willer et l. 26) Az összterületből 39 %- Ausztráliábn és Óceániábn tlálhtó, Európábn 21% z ökológiilg megművelt területek rány, míg Ltin-Amerikábn 2% (3. ábr). Ausztráli és Ltin-Amerik ngyrányú részesedése htlms kiterjedésű extenzív legelőiknek köszönhető. A szárz klímán tlálhtó extenzív, legeltetéses állttrtási rendszereket gyorsn és viszonylg egyszerűen át lehet állítni ökológii gzdálkodásr, melyet Ausztráli és Argentín ki is hsznált (WILLER ÉS YUSSEFI 24). 3. ábr. Ökológii területek ngyság kontinensenként (Willer és Yussefi, 24) Ausztráli/Óceáni területén közel 1 millió h ökológiilg megművelt terület vn, és 2 gzdság működik z ökológii gzdálkodás szbályrendszere szerint. A frmok legtöbbje állttrtássl fogllkozó gzdság és hhoz trtozó legelő. A fejlődést kedvezően befolyásolj növekvő európi, ázsii (különösen jpán) és észk meriki kereslet z ökológii élelmiszerek és gypjú iránt (WYNEN ÉS MASON 26). Közép-Amerik több országábn z ökológii területek meghldják 1. h-t. A fejődés gyors ütemű, z összes ökológiilg megművelt terület ngyság 5,8 millió h, 13

gzdságok szám 15.. Az országok önálló ellenőrzési rendszerek kilkításár törekednek (LERNOUD ÉS PIOVANO 26). Észk-Amerikábn 1,5 millió hektár ellenőrzött terület tlálhtó, teljes mezőgzdsági terület,3%-. A gzdságok szám 24-ben 1.5 volt. Komolyn fejlődő pic jellemző kontinensre, z Egyesült Állmok sját belső szbályozási és ellenőrzési rendszerrel Ntionl Orgnic Progrm - dolgozik (EXECUTIVE ORDER 12866). Az Ameriki Egyesült Állmok és z Európi Unió között szbályozások hrmonizálás npjinkbn folyik, hogy könnyebben átjárhtóvá tegyék picokt z ökológii termékek számár (SUNDSTROM 24). Ázsiábn 88. h-on gzdálkodnk z ökológii gzdálkodás feltételrendszere szerint, mi 61. gzdságot jelent. Az országok közötti megoszlás és gzdálkodás fejlettsége ngyon kiegyenlítetlen, kezdetleges állpotoktól mgsn fejlett picokig, mint például Jpán, minden előfordul (WAI 26). Az friki kontinensre egy-két országtól eltekintve (pl. Egyiptom, Dél-Afriki Köztársság) z önellátó gzdságok, belső kis pic jellemző. Az ismert és ellenőrzött területek ngyság 32. h (z összes mezőgzdságilg művelt területek,4%-) és 71. gzdság. Sját ellenőrző szervezeteik nincsenek, európi ellenőrző szervezetek ellenőrzik bejelentett területeket és elsősorbn fejlett országok igényeit elégítik ki z élvezeti cikkekből (kávé, kkó, bnán, trópusi gyümölcsök), főleg ezekből nő biotermékek iránti igény (PARROTT ET AL. 26). 24-ben publikált dtok szerint 22-ben z ökológii élelmiszerekből szármzó bevételek elérték 23 milliárd USA dollárt (WILLER ÉS YUSSEFI 24) (4. ábr). 4. ábr. Az ökológii élelmiszerekből szármzó bevételek (milliárd USD) megoszlás kontinensenként 22ben (WILLER ÉS YUSSEFI 24) 2.1.2.2. Európi helyzet Az ökológiilg megművelt területek rány z összes mezőgzdsági területhez képest Európábn legngyobb (5. ábr), 24-ben 6,5 millió h-on folyt ellenőrzött ökológii 14

gzdálkodás, mi z összes mezőgzdsági területek 3,4 %-. A nyilvántrtott gzdságok szám 167 körül lkult (WILLER ET AL 26). A legtöbb gzdság Olszországbn működik (AL- BITAR 26). 5. ábr. Az ökológii gzdálkodás fejlődése z EU-bn (Willer és Yussefi, 24) Európábn 1 országbn hldj meg z ökológiilg megművelt területek ngyság z összes mezőgzdságilg megművelt területek 5%-át (WILLER ET AL. 26). A fejlődés fő oki növekvő keresleti pic és z grárpolitiki támogtások. 3 25 Terület % 2 15 1 5 zá g És z to rs i Po rtu gá l i án rs s C se h D ág g Kö zt á sz O l Sv éd or sz rs zá nn o Fi or sz á ág g c áj Sv tri Au sz Li ch te n st ei n 6. ábr. Összes mezőgzdsági területükhöz képest legngyobb rányú ökoterületekkel rendelkező európi országok (Willer et l. 26) 2.1.2.3. Mgyrországi helyzetkép Mgyrországon 198-s években indultk z első ökológii gzdságok, legtöbbje német kezdeményezésre és segítséggel. A néhány ngyobb gzdságon kívül kezdetben kiskerti gzdálkodás volt jellemző. 1983-bn lkult meg Biokultúr Klub, melynek z ökológii gzdálkodás hzi elterjesztésében ngy szerepe volt. 1987-ben klub Biokultúr Egyesület 15

néven újrszerveződött és z IFOAM teljes jogú tgj lett (SELÉNDY 1997). 1996-bn meglkult Biokultúr Hungári Kht z első hzi, nemzetközileg is elismert, ökológii gzdálkodást ellenőrző szervezet. Még ebben z évben Mgyrország felkerült 3. országok egyenlősített listájár z EU-bn, mi elismerve hzi minősítést, külön ellenőrzés nélkül engedte be ökológii termékeinket z európi picr. Ettől kezdve hzi fejlődés felgyorsult. A mgyr ökogzdák termékeik 98%-át európi exportr termelték (1. táblázt), főbb termékek gbonfélék voltk (2. táblázt). 1. táblázt. Mgyrországon termelt ökotermékekre kidott exportengedélyek számánk lkulás célország szerint 21-23 (db) (BIOKONTROLL HUNGÁRIA KHT 21, ROSZIK 23) Ország 21 22 23 1467 131 998 Svájc 156 172 311 Hollndi 151 6 92 Ausztri 88 315 51 Frnciország 6 8 36 Angli (UK) 56 51 19 USA 25 43 4 Olszország 17 24 22 Szlováki 13 59 59 Szlovéni 9 36 24 Belgium 8 4 6 Lengyelország 2 7 18 Svédország 2 3 18 Csehország 2 9 Finnország 2 3 Németország 16

2. táblázt. Jelentősebb tnúsított növényi termékek exportj (tonn) 21-23 (BIOKONTROLL HUNGÁRIA KHT 21, ROSZIK 23) Termék 21 22 23 őszi búz 24718 25562 1452 kukoric 521 792 6199 nprforgó 324 3178 4241 tönkölybúz 2311 9389 353 198 1181 1112 897 zb 94 repce 865 451 köles 721 914 152 162 tvszi árp 678 171 oljtök mg 63 781 953 cikóri szlvány 43 rozs 376 tritikále szój őszi árp 24. május 1.-t követően, z Európi Unió belső picává váltunk, ezért fentiek szerinti nyilvántrtás nem készül. Mgyrországon z ökológii gzdálkodás feltételrendszere szerint megművelt területek 1997 ót folymtosn növekednek (3. táblázt). 3. táblázt. Ökológii gzdálkodást folyttó mezőgzdsági termelők dti (ROSZIK 26) Ellenőrzött terület (h) Válllkozások szám 1997 15772 161 1998 21565 33 1999 3269 327 2 47221 471 21 79178 764 22 13 672 995 23 113 816 1 155 24 128 69 1 42 25 122615 1353 A művelési ágk megoszlás szerint 25-ben legngyobb területen ökológii rét és legelőgzdálkodást folytttk (65752 h), szántóföldi növényeket 49347 h-on termesztettek, z ültetvények (gyümölcs, szőlő) területe nem érte el 3 h-t (2 59 h) (7. ábr). ültetvény 2% egyéb termőterület 4% szántó 4% rét, legelő 54% 7. ábr. Az ellenőrzött területek hsznosítás szerinti összetétele 25-ben Mgyrországon (ROSZIK 26) 17

Az ökológii gzdálkodás fejlődésének lssítój elsősorbn fejletlen belföldi pic. Ezért z elmúlt öt évben termesztők elsősorbn jól fizető nyugt-európi picokr összpontosítottk és árikt belföldön is hhoz igzították. A mgyr fogysztókr z igen erős árérzékenység jellemző és csk ngyon tudtos vgy komoly betegséggel küzdő vásárlók hjlndók megfizetni néhol 1%-os árkülönbséget. Bizonyos rétegek életszínvonluk növelésével felválllják divttá vált egészséges táplálkozást és kezd ehhez kilkulni z ezt megfizetni tudó vásárlói réteg is. 2.2.Jogi szbályozás 2.2.1. Ökológii gzdálkodáshoz kpcsolódó jogszbályok Az ökotermékek iránti bizlom legfőbb kulcs z ellenőrzés és minősítés. Az ökológii gzdálkodás teljes folymtábn szbályozott és ellenőrzött gzdálkodási rendszer. A szbályozás több szinten vlósul meg. 2.2.1.1. Nemzetközi jogszbályi környezet Az lp irányelveket először z IFOAM 198-bn foglmzt meg és zót kétévente teszi közzé frissítéseket. Az IFOAM lp jánlási meghtározzák z ökológii termesztés, feldolgozás és kereskedelem feltételeit. Figyelemmel kíséri z ökológii gzdálkodás és termékfeldolgozás ktuális helyzetét, ehhez igzítj állásfogllását. Az jánlások nem végső htároztok, hnem sokkl inkább irányelvek, melyek feldt világon működő, ökológii gzdálkodást szbályzó rendszerek, szervezetek segítése. Keretet nyújt z ellenőrző és döntéshozó szervezeteknek sját szbályrendszerük kidolgozásához (II. IFOAM BASIC STANDARDS 2). Az ökológii gzdálkodás egységes szbályozásánk fontosságát nem csk civil, és ellenőrző szervezetek, z IFOAM és z állmi szervezetek ismerték fel. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) két szervezete FAO és WHO is meglkott egységes állásfogllását z ökológii termesztéssel, termékekkel kpcsoltbn fogysztóvédelemre, fogysztók megfelelő informálás érdekében. Az élelmiszer-előállítási műveleteket, technológii lépéseket, melyeket z ökogzdságokbn lklmzhtnk Codex Alimentrius is szbályozz (CODEX ALIMENTARIUS GL 32 1999, Rev. 1 21). 2.2.1.2. EU jogszbályi környezet A fenti elveket figyelembe véve született meg z Európi Unió egységes szbályozás. Az Európi Unió 1991-ben fogdt el mezőgzdsági (növényi) termékek ökológii termelésével kpcsoltos szbályozást (COUNCIL REGULATION NO. 292/91). Az állttrtásr vontkozó szbályozás z EU z 184/1999 számú rendeletében jelent meg. Mindkét rendeletet 18

Mgyrország még uniós tgságunk előtt nemzeti szinten átvette. A nemzeti szbályozás utáni lépcső z ellenőrző szervezetek sját szbályrendszere, melyek bizonyos területeken - régió sjátosságit, helyi termesztési szokásokt figyelembe véve - szigorúbbk lehetnek nemzeti szbályozásnál. 2.2.1.3. Hzi szbályozás Az ökológii gzdálkodás mgyrországi fejlődését segítette z uniós jogszbály megjelenése (COUNCIL REGULATION (EEC) No 278/92 of 3 June) és hzi kormányhtározt szintű átvétele (2253/1999. (X. 7.) Kormányhtározt). Ez kormányhtározt rendelte el Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Progrm (NAKP) megvlósítását. Az NAKP célkitűzéseiben különböző térségek dottságink megfelelő, hhoz igzodó fenntrthtó mezőgzdsági földhsznált kilkítás foglmzódott meg olyn módon, hogy z megfeleljen z EU 278/92 rendeletében foglltknk. A progrm jelentős támogtási előnyt biztosított z ökológii dottságokon lpuló, multifunkcionális mezőgzdsági földhsználtnk (ÁNGYÁN ET AL. 23), z EU-bn is megcélzott grár-vidékfejlesztési politik célkitűzéseinek. A progrmon belül megfoglmzásr került z ökológii gzdálkodás célprogrm is. A gzdák progrmb vló belépéssel, és feltételek teljesítése után, évente megállpított (hektárr vgy számosálltr vetített) támogtást kptk szerződés időtrtmár. Ez fedezte felválllt intézkedések mitti esetleges jövedelem kiesést, felmerülő többletköltségeket, és trtlmzott további 2% ösztönzőt nnk érdekében, hogy célprogrmokt vonzóvá és környezetbrát gzdálkodási formákt versenyképessé tegye gzdálkodók számár. A NAKP 22-ben kezdődött el, mikor költségvetés 2,2 milliárd forintot különített el progrmr. Az Európi Uniób vló belépésünkkel z NAKP intézkedéseit Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Opertív Progrmj vette át. Hzánkbn 14/1999 (IX. 3.) Kormányrendeletben jelent meg először z ökológii gzdálkodás szbályozás. Ez rendelet rendezi sokt vittott szóhsznált kérdését is. Ökológii termelésre utló kötelező jelölésként terméken, nnk kísérő okmányán z "ökológii" vgy "biológii" kifejezést kell lklmzni. Ez nem zárj ki z "öko" vgy "bio" rövidítések kötelező jelölésen kívüli hsználtát, h zt jogszbályi előírásokkl összhngbn lklmzzák (2/2 FVM KöM rendelet 6. ; (1)). A jogszbály ellenére mind mi npig Mgyrországon gykorltbn, de szkmi fórumokon is szinonim foglomként hsználják z ökológii, bio és orgnikus kifejezéseket. Dolgoztombn, és sját vizsgáltim során rendeletben előírt szóhsználtot követem. 19

Ez rendelet kitér mgyrországi ökológii termelés, illetve z zt megelőző átállás folymtánk, termeléstől feldolgozáson át forglmzásig terjedő összehngolt feltételeire beleértve külföldről behozott ökológii jelölésű termékek hzi feldolgozásánk, forglmzásánk feltételeit is - és körülményeire. A rendelet szbályozz z ökológii termelésből szármzó mezőgzdsági termékek és élelmiszerek jelölését, z ökológii termék termelésével, előállításávl, forglmzásávl fogllkozó természetes és jogi személyek, vlmint jogi személyiséggel nem rendelkező gzdsági társságok működési feltételeit. Kiterjed z ökológii termelés szkmi ellenőrzésével fogllkozó és tnúsítvány kidásár jogosult szervezetek htósági elismerésére és működésének feltételeire. A rendelet htály nem terjed ki termék sját fogysztásr történő ökológii termelésére, előállításár. A 14/1999 (IX. 3.) Kormányrendelet még csk körvonlit teremtette meg z ökológii gzdálkodás feltételrendszerének. A növénytermesztés részletes szbályozás 2/2. (I. 18.) FVM-KÖM együttes rendelet mezőgzdsági termékek és élelmiszerek ökológii követelmények szerinti előállításánk, forglmzásánk és jelölésének részletes szbályiról szóló rendeletben jelent meg. A rendelet részletesen trtlmzz z ökológii termelésben kötelező - növénytermesztésre, állttrtásr, növényi és állti termékek ökológii termelésére vontkozó lpkövetelményeket. Felsorolj z egyes szereknek és nygoknk tljjvításhoz, tápnyg-utánpótláshoz, növények kondicionálásához, vlmint kártevők és betegségek elleni védekezéshez - z elismert ellenőrző szervezet egyetértésével - felhsználhtó nygok jegyzékét és felhsználásuk feltételeit. Ismerteti feldolgozásnál lklmzhtó egyes nem mezőgzdsági eredetű nygok (dléknygok és technológii segédnygok), vgy nem ökológii termelésből szármzó mezőgzdsági eredetű nygok jegyzékét és felhsználásuk feltételeit. A rendelet részletesen ismerteti z elismert ellenőrző szervezetek lpvető feldtit és intézkedéseit. A termelő évente - z ellenőrző szervezet áltl megjelölt htáridőig - táblánkénti bontásbn köteles bejelenteni termelési tervét. Minden írott dokumentációt, bizonyltot meg kell őriznie termelőnek, mely lehetővé teszi z ellenőrző szervezet számár, hogy nyomon kövesse vásárolt nyersnygok eredetét, jellegét és mennyiségét, vlmint z ilyen nygok felhsználását. Meg kell őriznie z eldott mezőgzdsági termékek jellegével, mennyiségével és z áruküldemény címzettjével kpcsoltos vlmennyi írott dokumentumot és bizonyltot is. Az ellenőrző szervezet - rendkívüli ellenőrzések kivételével - termelő egységet évente leglább egyszer, átállás ltt lévő egységet pedig évente leglább kétszer teljes körűen ellenőrzi. A szervezet rendelet áltl nem engedélyezett nygok, termékek vizsgáltár mintát vehet. Amennyiben zonbn felmerül gynú, hogy nem engedélyezett terméket hsználtk fel, 2