XVI. évfolyam 4. szám Magyar Szocialista Párt és Országgyűlési Képviselőcsoportja www.mszp.hu balközép 2009/június Parlamenti húzás Mesterházy Attila kiugratta a Fideszt a bokorból... Kríziskassza Segítség a válság ellen Az eltűnt milliárdok városa Mi is folyik Debrecenben?
2 Pártönkritika Az európai parlamenti választások után az MSZP több prominens személyisége élükön Lendvai Ildikó pártelnökkel önkritikát fogalmazott meg a párt működésével és politikai irányvonalával szemben. Lendvai Ildikó mellett Szili Katalin, Baja Ferenc és Kiss Péter is a baloldaliság újrafogalmazása, az MSZP új irányba állítása mellett érvelt az elmúlt hetekben. A vita nem zárult le, egy párt arculatának az átalakítása nem mehet végbe túl rövid idő alatt, de a következő egy évben valószínűleg egy megújult és megerősödött MSZP fog megszületni. Az európai parlamenti választás kudarca után természetes az elemzés, a hibakeresés, és a javítás igénye. Ez azonban nem a választás éjszakáján merült fel, csak beleverte az orrunkat valamibe, amit már tudtunk mondta Lendvai Ildikó, az MSZP szereplését értékelve. Hozzátette: egy igazi baloldali párt mindig modernizációs párt, de a modernizációnak nem egy felülről diktált, kioktató modelljét választja. Lendvai Idikó a párton belül sem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy a változtatás, a progresszió teljesítményét kidobják az örökségükből. Azzal viszont egyetért, hogy a baloldal mindig a kisemberek felől szerveződik, és ezt a karaktert hagyták elhalványulni. A pártelnök elismerte, hogy az őszödi beszéd jelentősen hozzájárult az MSZP iránti bizalom zuhanásához, és ebből a helyzetből azóta sem tudott kijönni a párt. Lendvai Ildikó azonban ezt a zuhanást nem a beszéd tartalmának tulajdonítja, hanem annak, hogy az emberek akkor szembesültek vele: az előző években tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért. Szili Katalin szerint az MSZP-nek elemeznie kell az elmúlt húsz, illetve hét év politikai hibáit, mert csak ez teremthet alapot egy új politikai stratégia építéséhez, továbbá az erkölcsi és politikai hitelesség megteremtéséhez. Ha nem leszünk képesek hitelessé válni, akkor semmilyen személyi döntés sem mentheti meg az MSZP-t a Orbán Viktor levelét megírta... politikai megsemmisüléstől jelentette ki a házelnök. Kiss Péter alelnök szintén úgy vélekedett, hogy az MSZP-ben előbb meg kell lennie az őszinte szembenézésnek, amely alapján meghatározzák a következő időszak kormányzati feladatait és a párt választási programját, majd ezután lehet ezekhez friss arcokat párosítani. Baja Ferenc, az MSZP innovációs és informatikai tagozatának elnöke azt javasolta, hogy fogadják el a párt megújításának mszp2.0-ás verzióját. Ez azt jelentené, hogy megújulás technikai alapfeltétele a pártmunka teljes internetesítése. E mellett át kell alakítani a pártirányítás minden szintjét, a kulcsdöntéshozóknak nem a napi ügyeket kell kezelniük, hanem stratégiát kell megfogalmazniuk. Orbán Viktor azt kéri a parlamenti többségtől, hogy ne kormányozzon. Ne védje meg a munkahelyeket, ne csökkentse a munkát terhelő adókat, ne enyhítse a devizahitelesek terheit, ne nyissa meg a családok számára a szociális kríziskezelés forrásait. Ezt azonban az MSZP felelősséggel nem teheti válaszolta Lendvai Ildikó a Fidesz elnökének levelére. A szocialista pártelnök később még egy levelet írt Orbánnak, azt kérdezve tőle, hogy az ellentmondásos közlések után mondják meg nyíltan: a Fidesz vissza akarja-e állítani a 13. havi nyugdíjat amelyet Orbán Viktor meg sem szavazott vagy nem? Válasz nem érkezett...
k r í z i s a l a p Segítségnyújtás válságidőben Krízisalapot állít fel a kormány az MSZP támogatásával, hogy a bajbajutottak el tudják kerülni az uzsorakölcsönöket. Tóbiás József frakcióigazgató Szijjártó Péternek írott nyílt levelében tette fel a kérdést: miért baj az a Fidesz szóvivője szerint, ha a kormány támogatja a rászorulókat? 3 Tegyük félre, ki milyen színben politizál, most mint felelős országgyűlési képviselő, őszintén kérdezem tőled, mi a bajod ezekkel az intézkedésekkel olvasható a nyílt levélben. A frakcióigazgató azt kérdezi az ellenzéki politikustól, miért gond az, hogy a kormány által kezdeményezett kríziskezelő alapba befizessenek azok, akiknek lehetőségük van rá, akiknek az elmúlt években az állam nyújtott segítséget. Az alap a költségvetés helyett támogatja a nehéz helyzetben lévőket. Mi a bajod azzal, hogy ha egy átlagos jövedelmű család 2010-től több pénzt kap majd kézhez, és ennek a fedezete a vagyonadó? Miért baj az, hogy aki rászorul, annak több járjon azoktól, akiknek több van? sorolta kérdéseit a szocialista képviselő. Tóbiás József azt is tudakolta a Fidesztől, hogy miért mennek egyszerre északnak és délnek. Az MSZP egyszeri felajánlást vár Magyarország száz leggazdagabb emberétől, az országos és helyi politikusoktól, valamint a bankoktól és vállalkozásoktól a kríziskezelő alap feltöltésére. Ugyanezt várják minden Magyarország száz leggazdagabb embere személyesen vállaljon egyszeri segítséget az alap feltöltésében, ugyancsak vállaljon szerepet minden politikus, legyen országos vagy önkormányzati. Tóbiás József olyan vállalattól, pénzintézettől és banktól, amely állami segítséget kapott az elmúlt években azért, hogy működni tudjon. Tóbiás kiemelte még a lakáshitelek védelmét, ami azért fontos, mert a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei az utóbbi hónapokban nagyon magasak lettek. A kríziskezelő program eleme, hogy az a rengeteg család, amely ilyen hitellel rendelkezik, meg tudja tartani lakását. A tervek s z e r i n t e z év őszén kerülne elfogadásra egy jogszabály, amely ezt garantálná. Javasoljuk a kormánynak, hogy kezdeményezze a bankoknál: amíg a törvény meg nem születik, egyetlen lakást se árverezzenek el, egyetlen családot se lakoltassanak ki ilyen okokból mondta Tóbiás József. Az elképzelések szerint a krízisalapba legalább négymilliárd forint kerülne, a rászorultak pedig 60 ezer forintot kaphatnak. 60 ezer forint visszafizetés nélkül A kríziskezelő alap számlaszáma: 10032000-00285575-50000067
4 Egy ügyes parlamenti húzás Mesterházy Attila kiugratta a Fideszt a bokorból a főbíróválasztáskor Keményebb hangot üt meg a szocialista párt politikájában Mesterházy Attila frakcióvezető. A Fideszt például olyan módszerrel sikerült rávenni Baka András főbíró megválasztására, amilyen módszert ők is alkalmaztak az államfőválasztáson. Az MSZP érdeke, hogy a fiatalok és a régebb óta fiatalok együttműködjenek, és közösen képviseljenek egy határozott baloldali politikát. A többször is kudarccal végződőtt főbíróválasztás után teljesen megszokott módon a Fidesz elkezdte a mutogatást az MSZP-re, azt hangoztatva, hogy ígéretük ellenére ismét a szocialista képviselők nem szavazták meg Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Tették ezt annak dacára, hogy Mesterházy Attila többször is felajánlotta, hogy tartsanak név szerinti szavazást ebben az ügyben. Az igaz, hogy személyi kérdésekben a parlament nem szokott nyíltan szavazni, de az is igaz, minden akadály nélkül megtehetnék, ráadásul a trükközést, a mutogatást valahogy meg kellett állítani. A Fidesz azonban egyik alkalommal sem vállalta a nyílt szavazást, pedig erre nem lett volna értelmes kifogás, miután nyíltan bejelentették, hogy támogatják a jelöltet. Az MSZP javaslata az volt, hogy zárt ülésen, de nyílt szavazáson voksoljanak a honatyák a főbíró személyéről, illetve azt is felvetették, hogy a kormánypárti és az ellenzéki képviselők külön-külön urnába dobhassák be szavazócéduláikat, de a Fidesz ezt a javaslatukat is elutasította. Válaszul Mesterházy Attila a végül sikeresnek bizonyult utolsó választás előtt bejelentette: a szocialisták mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még egyszer ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy nem tudják bizonyítani: tartották a szavukat. Az MSZP-frakciónak B és C terve is van arra, hogy a parlamenti főbíróválasztásnál bebizonyítsa, tartotta a szavát, és igennel voksolt Baka Andrásra. Az eredmény kihirdetése után Mesterházy Attila elmondta, hogy a frakció által kitalált politikai blöff volt az a hír, hogy utólag ellenőrizhető lett volna a szocialista képviselők főbírójelöltre leadott szavazata. Az elmúlt időszak egyik nagy politikai eredménye, hogy a válságkezelő intézkedések meghozatala közben egységes maradt az MSZP-frakció mondta a frakcióvezető. Fordulópontot jelent a zárószavazás, mert lezárult a válságkezelés legnehezebb intézkedéseinek szakasza folytatta Mesterházy Attila. A következő fontos cezúra a 2010-es költségvetés elfogadása lesz. A frakcióvezető azt támogatja, hogy a lehető legkorábbi időpontban, november második felében fogadják el a költségvetést Ami az MSZP-t illeti, Mesterházy szerint markáns baloldali politika kell, a személyi kérdések csak azután válnak aktuálissá. Mindehhez új stílus is kell: kezdeményezőbb, határozottabb hangra van szükség. Hiába volt igazunk, nem tudtuk ezt érdemben megjeleníteni. Tiszta fejre és forró szívre van szükség nyilatkozta a frakcióvezető, a párt alelnöke.
A parlament záró ülésnapján Mesterházy Attila bejelentette, hogy az MSZP-frakció minden egyes tagja hozzá fog járulni a krízisalaphoz, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy mindenki vállaljon feladatot a válságkezelésben. A képviselőcsoportban az az igény is megfogalmazódott, hogy minden jómódú ember, legyen szó vállalatvezetőről, vagy multinacionális cég vezetőjéről, vagy bankárról, tegye meg ugyanúgy önálló vállalását, hiszen ezzel tudja kifejezni a társadalmi szolidaritást. Az MSZP országos elnökségének tagjai már június 20-án felajánlották egyhavi parlamenti fizetésüket a krízisalapba. A parlament tavaszi ülésszakának vége alkalmat ad arra, hogy a válságkezelés egy szakaszát lezárja a kormány, és mérleget készítsen mondta a frakcióvezető. Ezeket az intézkedéseket a kényszer szülte, de P a r l a m e n t a kormány intézkedései a nemzet érdekét szolgálják. Elszántak vagyunk abban, hogy jövő év tavaszáig támogatjuk a válságkezelő kormányt, ezért a költségvetés elfogadása után sincs szó előre hozott választásokról. Mesterházy Attila Mesterházy Navracsics Tibor azon kijelentésére, miszerint a kormány elveszi a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat, úgy válaszolt: a Fidesz akkor sem támogatta a nyugdíjasokat, amikor nem volt világválság. Népszerűség A Nézőpont Intézet felmérése szerint a szocialista politikusok közül három személy jöhet szóba miniszterelnök-jelöltként a közvélemény számára: Szili Katalin (23 százalék), Lendvai Ildikó (15 százalék) és Mesterházy Attila (11 százalék). Figyelemre méltónak tartják a felmérés készítői, hogy a bevallottan MSZP-szavazók körében 27 százalékkal Mesterházy a legnépszerűbb (Lendvai 24 százalékot, Szili 20 százalékot kapott). A fiatal frakcióvezető ráadásul épp az MSZP számára fontos választói csoportokban a legerősebb, azaz a budapesti és az idős szavazók körében. Itt a nyugdíj, hol a nyugdíj?! Mit is mond az igazmondó Orbán Viktor a 13. havi nyugdíjról? Erről tartott sajtótájékoztatót Török Zsolt, aki emlékeztetett arra, hogy amikor tavaly év végén, illetve idén tavasszal a 13. havi nyugdíjról kellett szavazni az Országgyűlésben, a Fidesz azt mondta, hogy a 13. havi nyugdíjat vissza kell állítani. Orbán Viktor elnöki kabinetjének vezetője, Szijjártó Péter többször elmondta, hogy a 13. havi nyugdíjat nem szabad eltörölni. Ezzel szemben a napokban láthattunk egy felvételt, amelyen Orbán Viktor ismét a nyugdíjról beszélt. A nyugdíjak egy nagyobb tétel, ott óvatosabban kell eljárni, először a gazdaság motorjait meg kell indítani. Tehát, ha nem termeli meg a gazdaság azt az erőt, amit aztán oda tudunk fordítani, vagy annak egy részét oda tudjuk fordítani a nyugdíjasoknak, a kiszolgáltatottak felé, akkor visszasüllyedünk oda, amit szocializmusnak neveztek, működő gazdaság nélkül tartottunk fenn olyan pénzosztó rendszereket. Egyértelművé vált tehát, hogy a 13. havi nyugdíj ígérete ma már igazmondó Orbán Viktor szerint sem valós ígéret. Török Zsolt közölte: Lendvai Ildikó után én is azt kérdezem, hogy Orbán Viktor, kormányra kerülése esetén, visszaállítaná-e a 13. havi nyugdíjat? Amikor Orbán külföldön van, gazdasági szakemberekkel kommunikál, megszorításokról beszél. Ellenben itthon, amikor a népnek tesz kinyilatkoztatásokat, osztogatásokról, segítségnyújtásról áradozik. Joggal vetődik fel az emberekben az a kérdés, mikor mond igazat Orbán Viktor mondta Török Zsolt. 5
6 Kisebb lesz? A kisebb parlamenttel, a választási rendszer megváltoztatásával és a képviselői jövedelmek megadóztatásával foglalkozott Göndör István. A frakcióvezető-helyettes elmondta: a szocialista frakció új stílust vett fel, egyre kezdeményezőbb. Szándékuk, hogy lassan, lépésről lépésre leplezzék le a Fidesz álságos, a választókat átverő magatartását. A választójogi törvényre a Fidesz nemmel szavazott. Továbbra sem fogadják el azt, hogy az Országgyűlésben annyi képviselőjük legyen, ahány százalékos a támogatottságuk mondta Göndör István. A frakcióvezető-helyettes elmondta: annak idején, amikor még ötpárti tárgyalások zajlottak arról, hogyan lehet Magyarországon kisebb Országgyűlést választani, az MSZP-nek az volt az álláspontja, hogy legyen egyszerűbb, az arányosságot, a választói akaratot tükröző összetétele a parlamentnek. Akkoriban azzal érveltünk, hogy a mi életünkben van példa arra is, hogy lehet 30 százalékkal 54 százalékos mandátumot magunkénak tudni a Házban, és lehet ugyanennyivel k isebbségben lenni. A kormány javaslata az volt, hogy ha valakinek X százaléka van a választók körében, akkor annyi mandátuma legyen az Országgyűlésben is. Akkor a tárgyalások zátonyra futottak, azonban udvariasak voltunk, és nem ver tük nagydobra, hogy egyedül a Fidesz volt az, aki nem volt érdekelt abban, hogy egyszerűbb, átláthatóbb és olcsóbb egyfordulós választási rendszeren keresztül alakuljon ki ez a mechanizmus. A Fidesz azért, hogy elterelje kudarcáról a figyelmet, benyújtott egy alkotmánymódosítást a 199 fős Országgyűlésről, azonban választójogi tör vényt nem tettek mellé mondta Göndör István. A politikus kitért a képviselői jövedelmekre is: a képviselők bevételeikből csak a számlával igazolható tételeket vonhatnák le, és a személyi jövedelemadó szabályai szerint adóznak majd, ahogy a vállalkozók. Megszűnik az a kedvezmény, hogy a költségtérítés számla nélkül és adómentesen elszámolható. Erős rivális marad a Magyar Szocialista Párt Szabó Imre, a Magyar Szocialista Párt Pest megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy a párton belüli vitákat nem alapvetően generációs kérdés szüli. A politikus kifejtette: az MSZP-nek úgy kell fölállnia a 2010-es országgyűlési választásra, hogy egy valós esélye Szabó Imre legyen a váltópártságra, valós esélye legyen arra, hogy a Fidesznek egy erős riválisa legyen. Szabó azt tekinti a soron következő kongresszus feladatának, hogy vitassa meg, mi szükséges ehhez, és ennek szellemében járjon el. Ez lesz a Fidesz demokráciája? Úgy választotta meg Tiszolci Józsefnét a fideszes vezetésű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés a sátoraljaújhelyi Trefort Ágoston Szakképző Iskola igazgatójává, hogy a jelölt pályázatát a nevelőtestület 71 százaléka, az iskola alkalmazottainak 87 százaléka Kormos Dénes nem támogatta, s a pályázat elfogadását a független külső szakértő is csak megfontolásra ajánlotta a képviselőknek. Minderről Kormos Dénes országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője beszélt Miskolcon.
m i t is akar az ellenzék? 7 Molnár Csaba: Féltett fideszes vagyonok A fideszes képviselőknek valószínűleg személyes problémájuk van a tervezett vagyonadóval a vagyonuk után nem akarnak ilyen közterhet fizetni. Ugyanis a Fidesznek nincsen elvi problémája a vagyonadóval, hiszen szerepel a programjában, és nincs gyakorlati problémája sem, mivel több mint 80 fideszes önkormányzat alkalmazza. Molnár Csaba, az MSZP Győr- Moson-Sopron megyei elnöke, kancelláriaminiszter szerint Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének minden személyes oka megvan arra, hogy azzal kampányoljon, hogy hatalomra kerülésük esetén eltörlik ezt az adónemet. Az ellenzéki pártelnöknek ugyanis 200 négyzetméteres budai luxusvillája van feleségével közösen, s mivel a villa Magyarország egyik legdrágább körzetében fekszik, értéke minden bizonnyal meghaladja a 100 millió forintot. Lévai Anikónak, Orbán Viktor feleségének a vagyonbevallása szerint 36 ingatlana van, s nemcsak mezőgazdasági területek, hanem van köztük budai lakás és három vidéki ház is. Pokorni Zoltánnak, a XII. kerület fideszes polgármesterének, a Fidesz alelnökének 300 négyzetméteres luxusvillája van Budán, Kósa Lajosnak, Debrecen polgármesterének, alelnöknek szintén 300 négyzetméteres háza van Debrecenben, sőt még motoros luxusjachtja is van. Molnár Csaba azt is elmondta, hogy Rogán Antalnak, az V. kerület fideszes polgármesterének 150 négyzetméteres II. kerületi lakása mellett két, 100 négyzetméternél nagyobb vidéki háza is van. A vagyonadó gondolata szerepel az Orbán Viktor által bemutatott Jövőkép című fideszes kiadványban. Az alig harmincéves Szijjártó Péternek, a Fidesz szóvivőjének 371 négyzetméteres háza van Győrben, a fővárosban 70 négyzetméteres lakása, Dunakeszin pedig 140 négyzetméteres háza van. Ezeknek a képviselőknek a jövőben minden bizonnyal vagyonadót kell fizetniük jegyezte meg Molnár Csaba. A szocialista politikus elismerte, hogy a politikai baloldalon is sokan vannak, akiknek nagy értékű ingatlanuk van, de a különbség az, hogy a szocialista politikusok egyetértenek azzal, hogy adót fizessenek nagy értékű ingatlanjaik után, a fideszes politikusok azonban nem szeretnének adót fizetni nagy értékű ingatlanjaik után. A politikus szerint a Fidesz mást mond, mint ami bele van írva programjába, ez fideszes szóval mondva: hazugság. Kósa Lajos, akinek a városában több mint 1,5 milliárd forint éves bevétel származik az ingatlanadóból, túl drágának tartja ezen adó beszedését. Hogy ha ez így lenne, ha a gyakorlatban rossz dolog lenne az ingatlanadó, akkor vajon miért szed több mint 80 fideszes önkormányzat saját településén ingatlantípusú adót? kérdezte Molnár Csaba. Orbán Viktor budai villája Offshore? Varga László képviselő, a Societas elnöke levelet írt a Fidesz országgyűlési képviselőinek, és feltette a kérdést: van-e érdekeltségük offshore cégekben, vállalatokban. A kötelező vagyonnyilatkozat ugyanis nem kéri az ilyen típusú tulajdonrészek feltűntetését. A levélre mindössze két válasz érkezett: Répássy Róbert lényegében elutasította a választ, Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő pedig nagyképűen csak annyit válaszolt, hogy eltévesztették a címzettet. Pedig nem tévesztettük el, és úgy gondoljuk, egy országgyűlési képviselőnek kötelessége válaszolni egy másik országgyűlési képviselő közügyben feltett kérdésére. Képünk illusztráció
A világot sújtó példátlanul súlyos válságban a gyors intézkedések létfontosságúak. A kormány ezért nem a szokásos 100 nap, hanem már 50-75 nap után beszámolót készített tevékenységéről. A válság kezelése mellett az egyik legnagyobb eredmény az elmúlt húsz év legjelentősebb adócsökkentése. Az adóátrendezés következtében a munkavállalók 90 százaléka a legalacsonyabb adókulcs szerint adózik majd. Ez az átlagkeresetnél havonta 10 ezer forinttal magasabb nettó fizetést jelent, ami azt jelenti, hogy keresettől függően 1-1,5 hónappal több fizetést vihetnek haza az emberek éves szinten. Ez az összeg már 2009- ben eléri átlagosan az évi 36 ezer forintot. V á l s á g k e z e l é s A cselekvés 7 A kormány megalakulását követően már az első héten, április 19-én elfogadta a válságkezelő programot. E program következetes végrehajtásával elhárította a gazdasági válság okozta közvetlen veszélyt, hiteles lépéseivel elkezdett visszatérni a nemzetközi bizalom az ország iránt. 50 nap alatt a kormány 17 törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, hozzáfogva olyan sokat halogatott átalakításokhoz, amelyek többek között érintik a nyugdíj-, az adó- vagy a családtámogatások rendszerét. A kormány a következő hónapokban tovább ésszerűsíti az állam működését, csökkenti annak költségeit, és folytatja a szerkezeti átalakításokat egy erős, sikeres Magyarországért. A gazdasági válságkezelő program négy pillérre épül: a gazdasági válság hatásainak azonnali kezelése; az egyensúly megteremtése; a gazdasági növekedés ösztönzése; a bizalom helyreállítása. 1. A gazdasági válság kezelése A gazdasági válság miatt veszélybe került magyarországi munkahelyek védelme érdekében még az előző kormány által elindított intézkedések továbbvitelét biztosította: így 1800 milliárd forint értékben építőipari beruházást ösztönző programot, a kisés közepes vállalkozások számára 1400 milliárd forintos kedvezményes hitelprogramot hirdetett. Ezen túlmenően a hazai KKV-k számára elindította a 4+1 képzéssel kombinált 20 milliárd forintos munkahelymegőrző programot. A kormány első 75 napja alatt a gazdasági válság által leginkább sújtott társadalmi csoportok megsegítése céljából szolidaritási intézkedéseket hozott. A szolidaritási csomag tartalmaz többek között egy egymilliárd forintos összeggel induló Kríziskezelő programot, amely segítséget nyújt a legelesettebbeknek. A szolidaritási csomag részeként a kormány kiterjeszti az állam készfizető kezességét a nem munkanélküli lakáshitellel rendelkező családok részére is. Egyúttal Változó ad szja-kulcsok 2009 Bruttó bér után 1,9 M Ft-ig: 18% szja-kulcsok 2010 kétszázmillió forinttal megemeli a méltányossági nyugdíjkeretet. 2. Egyensúlyteremtés A Bajnai-kormány több intézkedést hozott, ami hozzájárult a magyar költségvetés stabilizálásához. A takarékoskodást a kormány ígéretének megfelelően magán kezdte; megszüntette a közszféra 13. havi illetményét, és két évre befagyasztotta a közszféra béreit. Csökkentette az állami vezetők, illetve a többségi állami tulajdonban lévő vállalatok vezetőinek javadalmazását. 2010-től megszüntette a 13. havi nyugdíjat, és megváltoztatta a nyugdíjszámítás módszereit. Egyúttal bevezetett egy, az ország gazdasági teljesítőképességéhez igazodó nyugdíjprémium-rendszert. A kormány továbbhalad ezen az úton, tovább ésszerűsíti az állam működését, és csökkenti annak költségeit a következő hónapokban is. 3. A gazdasági növekedés ösztönzése A gazdasági növekedés ösztönzése érdekében a Bajnai-kormány két lépésben az elmúlt 20 év legnagyobb adóátrendezését hajtja végre. 2009-1,9 M Ft f rész után Szuperbruttó bér után (bruttó+27%) 5
9 5 Felgyűrtük az ingujjunkat, és azonnal napja munkához láttunk! órendszer eletti : 36% M Ft-ig: 17% Szuperbruttó 5 M Ft feletti rész után: 32% ben, de még inkább 2010-ben az adósávok megváltoztatása nyomán jelentősen csökken a jövedelmet terhelő adó mértéke. 2010-től az adózók 90 százaléka az alsó, 17 százalékra csökkentett adósávban fizet adót. Ennek nyomán egy átlagosan, havi bruttó 200 ezer forintot kereső munkavállaló éves szinten másfél havi keresettel (nettó 180 ezer forinttal) többet visz haza. Már 2009-ben a minimálbér kétszereséig, 2010-től pedig valamennyi jövedelem után 5 százalékkal csökken a munkáltatókat érintő járulékok mértéke, megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, átalakul a társasági adó. Mindezek nyomán mintegy 400 milliárd forinttal több marad a magyarországi vállalkozásoknál 2009 10- ben. Az intézkedésekkel jelentősen csökkennek a munkán lévő terhek. A Bajnai-kormány az első, amely lépéseket is tesz az adóparadicsomokba menekített jövedelmek megadóztatására. 2010-től minden Magyarországon megtermelt jövedelem és vagyon után Magyarországon kell adózni. Az adócsökkentés ellensúlyozására, a társadalmi igazságosság elérése és az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a válságkezelő kormány 2010-től bevezeti a vagyonadót. 2009. július 1-jétől 5 százalékkal emelkedik a fogyasztást terhelő általános forgalmi adó, úgy, hogy az alapvető élelmiszerek a most létrehozott kedvezményes 18%-os áfa-kulcs alá tartoznak majd. Két lépcsőben növekszik az élvezeti cikkek, a cigaretta és az alkohol jövedéki adója, illetve emelkedik az üzemanyagok adója is. A gazdasági aktivitás növelése érdekében a válságkezelő kormány kezdeményezte az eddigi családtámogatási rendszer átalakítását. Eszerint két évre rövidül a gyes, és szigorodnak a biztosítási feltételek. Ezzel párhuzamosan a Bajnai-kormány további forrásokat csoportosít át a bölcsőde- és óvodafejlesztő programokra a ma meglévő férőhelyek számának növelése érdekében. 2012-től fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, hogy 2016-ra Magyarország utolérje az EU-átlag 65 éves nyugdíjkorhatárát. A válságkezelő kormány számos törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Közülük a legfontosabbak a nyugdíjtörvény, az adótörvények, a családtámogatási rendszer és a munkaügyi törvények módosítása. 4. A bizalom helyreállítása Az intézkedések nyomán érzékelhető, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági szereplők újra bizalmat szavaznak Magyarországnak. Ez meglátszik az ÁKK kötvénykibocsátásain és az ország külföldi kockázatmegítélésében is. A bizalom jele az is, hogy az IMF és az EU 2009. május 18-án kedvezően módosította a Magyarországgal kötött 25 milliárd dolláros hitelszerződést. Bajnai Gordon elmondta: Az egyensúlytalanság megszüntetése érdekében a kormány az államadósság szintjét csökkenő pályára állítja, és az államháztartási hiányt idén az unió tagállamai között a legalacsonyabb hiánnyal rendelkező harmadba tartozva 3,8 százalék alatt tartja. Ehhez szükség volt arra, hogy az állam működésén is megtakarítsanak. Ennek érdekében egy 1300 milliárd forint értékű kiadáscsökkentő csomagot fogadtak el. Az állam magán kezdte a takarékosságot: a kormány tagjainak fizetését 15%-kal csökkentették, és felkérték a többségi állami tulajdonú cégek vezetőit, hogy ajánlják fel havi bruttó jövedelmük 2 millió forint feletti részét az arra rászorulóknak, a kormány által létrehozott Krízisalapba. A válság miatt nehéz helyzetbe került állampolgárokra tekintettel elfogadták a szolidaritási csomagot, amely gyors segítséget nyújt az alacsonyabb jövedelmű, elsősorban gyermekes családoknak, valamint a nyugdíjasoknak. Az 1 milliárd forintos állami kezdőtőkével felállított Kríziskezelő Programból kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható. A program augusztustól novemberig tartó első ütemében 20 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető. A programhoz járulnak az állami cégek vezetői által felajánlott extrajuttatásai, ezt egészíthetik ki a vállalati és állampolgári önkéntes felajánlások.
10 K é p v i s e l ő c s o p o r t Botka László Nincs okunk felejteni Ma felejteni sem okunk, sem lehetőségünk nincsen jelentette ki Botka László a szegedi és a Szeged környéki zsidók deportálásának 65. évfordulója alkalmából rendezett gyászistentiszteleten. A polgármester így folytatta: Hatvanöt évvel azután, hogy a sávos zászlók alatt csattogó bakancsban bemasírozott a lelkekbe az irracionális gyűlölet, ma a sávos zászlók, a csattogó bakancsok ismét megjelentek. Füsttel szemben Deák Istvánné Egyenlő lehetőségek Az oktatási rendszer átalakításának célja, hogy mindenkinek egyenlő lehetőségeket biztosítson - mondta Deák Istvánné a parlamentben. Emlékeztetett arra, hogy az ezredfordulóra a magyar diákok az élmezőnyből a középmezőnybe csúsztak vissza a világranglistákon, mert habár magas a tárgyi tudásuk, azt nem tudják megfelelően használni. Nyakó István Féltik a gazdagokat?! Nyakó István szerint azért igazságtalan a Fidesz, mert az ingatlanadó eltörlése miatti bevételkiesést azokkal akarja megfizettetni, akiknek 30 millió forintnál kisebb értékű ingatlanjuk van. A vagyonadó a hazai lakásállomány 5 százalékát érinti. A szóvivő úgy látja: hazug is a Fidesz, hiszen több fideszes vezetésű településen van ilyen adó. A válságkezelés mellett folytatódik az egészségügy átalakítása, ha nem is olyan látványos módon mint eddig mondta Schvarcz Tibor. Az egészségügyi munkacsoport vezetője azt is elmondta, hogy a kiskocsmákban nem tiltják meg a dohányzást. Minden uniós tagállam maga gondoskodhat a gyógyszerellátásról, ezt mondta ki nemrég a luxembourgi EU-bíróság, azaz ez nem ellentétes az áruk szabad áramlásáról szóló szabállyal mondta a Balközépnek Schvarcz Tibor. Változik a patikák alapításának szabályozása is: ezután csak gyógyszerész végzettségű személy vezetheti a patikát, tehát véget vetnek annak a gyakorlatnak, amikor egy patikus neve alatt a befektetők egész patikaláncot hoztak létre. Minden gyógyszertárba kell egy nemcsak névleges gyógyszerész vezető, de az alkalmazottak mindegyikének is szükséges szakvégzettséggel kell rendelkeznie. Schvarcz Tibor szerint a patikaliberalizációt nem lehet szabályozatlanul alkalmazni, vagyis meg kell akadályozni, hogy a tőkeerősebb külföldi cégek teljesen eluralják a magyar patikapiacot. Szintén megoldásra vár az orvosok jogállásának kérdése: a praxistörvény és az ügyeleti idő besorolásának rendezése. Hol zajosabban mint Egerben, hol halkabban, de zajlik a kórházak átalakítása gazdasági társaságokká. Már 32 kórház működik ebben a formában, szinte mindegyik ellenzéki vezetésű városokban. Ezt az átalakítási folyamatot kellene törvényi szinten szabályozni mondta a politikus. Ezt a törvényt a munkacsoport a nyár folyamán szeretné előkészíteni, a dohányzás tilalmáról szóló törvényjavaslattal együtt. Ez utóbbi komoly változásokat fog eredményezni, ha életbe lép, noha egy, a korábbinál engedékenyebb változatról van szó: a jogszabály megtiltaná a dohányzást a melegkonyhával rendelkező vendéglátó-helyiségekben, közösségi rendezvényeken, zárt legkörben azaz a kiskocsmákban egyelőre továbbra is lehet majd füstölni... Én is voltam dohányos, s ezt a szabályt úgy kellene felfogni, mint a leszokás, illetve a takarékosság felé terelést, tekintettel arra, hogy a cigaretta drágul mondta Schvarcz Tibor.
11 A több mint két éve tartó, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozás a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon kezdődött, a Fejér Megyei Főügyészség felügyelete alatt a Nemzeti Nyomozóirodánál folytatódott, s a Központi Nyomozó Főügyészségen zárult. A város közgyűlése a szervezeti és működési szabályzatot módosítva Kálmán András szocialista polgármestert bízta meg a földértékesítési eljárás lefolytatásával. Kálmán András cáfolta, hogy Dunaújváros önkormányzata veszteséget szenvedett volna el a földterület értékesítésével, a tulajdonában levő mezőgazdasági területért ugyanis akkora összeget kapott, mint a többi földtulajdonos, továbbá a dél-koreai Hankook által fizetett iparűzési adó 70 százalékát kapja (30 százalék pedig Rácalmást illeti, amelynek határában felépült az üzem). Tiszta kézzel Befejeződött a nyomozás a dunaújvárosi Hankook-telek értékesítése ügyében az ellenzék rémhírkeltése dacára senkit nem gyanúsítottak meg. Szerződésekkel, iratokkal alá tudom támasztani a döntés törvényességét, ok- és célszerűségét mondta még áprilisban Kálmán András, aki egyébként a Magyar Nemzet cikkéből tudta meg, hogy az ügyben esetleg gyanúsított is lehet. Mint Kálmán András semmiféle veszteséget nem okozott városának legfeljebb a Fidesz képzeletében. elmondta, az üggyel kapcsolatban a nyomozás ideje alatt semmilyen tájékoztatást nem kapott, s egyszer sem idézték meg. A polgármester, szocialista képviselő azt is szóvá tette, hogy a jobboldali napilap remek kapcsolatban lehet az ügyészséggel, ha előbb szerez információkat egy eljárásról, mint maga az érintett... Mégiscsak működik Veres János frakcióvezető-helyettes szerint örvendetes, hogy Orbán Viktor immár nem kommunistázza a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Kiss Péter A nyugdíjreform jelentős megtakarítást hozhat Az elmúlt években végrehajtott nyugdíjrendszeri átalakítások a következő két-három évtizedben a bruttó hazai termék (GDP) 1,5-3,5 százaléka körüli megtakarításokat eredményeznek mondta Kiss Péter. A társadalompolitikai miniszter hozzátette: Magyarországon az elmúlt 10-12 év egyik reformsikerterülete éppen a nyugdíjrendszer változása. Burány Sándor A villamosfejlesztés után több lesz az utas Az 1-es és a 3-as villamosok vonalának fejlesztésével Budapest közlekedése számottevő javuláson mehet keresztül mondta Burány Sándor államtitkár, az MSZP budapesti elnöke. A vonalak meghoszszabbítása és korszerűsítése után a mostani napi háromszázezres utasszám emelkedése is várható. Veres János üdvözölte, hogy a Fidesz elnöke belátta és beismerte, hogy az IMF és Magyarország között célszerű megállapodást kötni, sőt, egy új megállapodás megkötésének szándékáról nyilatkozott. A frakcióvezető-helyettes Orbán Viktornak a Reutersnek adott nyilatkozatára reagált, mivel az ellenzéki pártelnök a brit hírügynökségnek azt mondta, hogy tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal jövőre egy új hitelcsomagról, ha megnyeri a parlamenti választásokat. Veres János ezzel összefüggésben azt mondta: mivel az Európai Unióval és IMF-fel kötött megállapodások megkötése miatt a Fidesz korábban hevesen támadta a kormányt, ezért a Fidesz elnökének a mostani kijelentése akár az akkori tévedésük beismerésének is tekinthető. Veres szerint fontos felismerés ez a Fidesz részéről, hiszen szemben azzal, amit korábban állítottak hogy ők önmaguktól meg tudták volna állítani a gazdasági válságot az országhatárokon, most kiderül, hogy a Fidesz sem látja a válság negatív hatásait leküzdhetőnek a nemzetközi szervezetek segítsége nélkül. Géczi József Alajos Nem lesz vagyonnyilatkozati eljárás Simorral szemben Nem rendeli el vagyonnyilatkozati eljárás megindítását Simor András jegybankelnökkel szemben Géczi József Alajos. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke közölte: Simor András kiegészítette, kijavította, megmagyarázta, a pontosításokat pedig a nyilvános vagyonnyilatkozatában feltüntette.