BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai berendezés, gép kiszolgálása Mûveletközi szállítás ütemezése Közbensõ raktározás Szállítóeszköz megválasztása Áruátvétel, ellenõrzés Mûveletközi tároló megválasztása Csomagolás Termékkövetés Egységrakomány képzés, kiszállítás Termelési folyamatból való kiszállítás ütemezése ELOSZTÁSI LOGISZTIKA Termelési folyamat logisztikai elemei
Azért, hogy könnyebben tudjuk kialakítani a követelményekhez igazodó stratégiát, a termelési logisztikai rendszer tervezésénél és irányításánál a következő stratégiai kérdéseket kell figyelembe venni: o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak telepítésénél? o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak közötti szállítási útvonalak kiválasztásánál? o Milyen szállítóeszközök, berendezések végezzék az üzemek, raktárak közötti szállítást? o Milyen gyártórendszer, gyártási struktúra (pl. merev gyártósor, rugalmas gyártórendszer, szegmentált gyártás, KANBAN rendszerű gyártás stb.) kerüljön megválasztásra? o Milyen legyen az egyes technológiai folyamatoknál a gépek, berendezések elhelyezése? o Hol kerüljön telepítésre műveletközi, technológiai folyamatok közötti tároló?
o Milyen logisztikai követelményeket kell figyelembe venni a termelés ütemezésnél? o Milyen egységrakományok kerüljenek alkalmazásra a technológiai folyamaton belül? o Milyen elvek érvényesüljenek a szállító-, tároló- és rakodó eszközök kiválasztásánál? o Milyen szempontok szerint kell megválasztani a munkahelyi kiszolgálást, munkahelyi tárolást? o Milyen prioritások érvényesüljenek a műveletközi szállítások ütemezésénél? o Milyen módon kell megvalósítani a termékkövetést? o Milyen elvek érvényesüljenek a kilépő termékek csomagolásánál? o Milyen mértékben érvényesíthetők a CAX technikák (CAD, CAP, CAQ, CAM stb.) o A vállalat milyen számítógépes információs rendszeréhez lehet illeszkedni?
GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK 1. Műhely rendszerű gyártás 2. Merev gyártósorok 3. Rugalmas gyártórendszerek 4. Egymástól független alkatrészgyártó szigetek 5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek 6. Folyamatorientált gyártás 7. Termékorientált gyártósorok 8. Szegmentált gyártás
Különböző gyártási struktúrák által támasztott logisztikai követelmények 1. Műhely rendszerű gyártás homogén gépcsoport KI BE A 1 A 2 A 3 B 1 B 2 B 3 C 1 C 2 C 3 D 1 D 2 D 3
Homogén gépcsoport, szétszórt telepítés. Az anyagáramlás pályái keresztezik egymást, a termék nehezen követhető. Műveleti idők eltérőek. Nagy a műveletközi tárolás igénye. Ütemesség nem biztosítható. Hosszú az átfutási idő. Anyagáramlás eszközei rosszul kihasználtak. Új sorozat nagy átállási időt igényel. Kis sorozat, egyedi gyártás, elavult gyártási struktúra.
2. Merev gyártósorok BE A 1 A 2 A 3 A 4 A 5 KI BE B 1 B 2 B 3 B 4 KI
Egy soron, egyidejűleg, egy féle termék gyártása folyik. A gépek a technológiai sorrendnek megfelelően telepítettek. A műveletközi tárolásra nincs szükség, mert azonosak a műveleti idők. Az anyag egy irányban áramlik. Rövid átfutási idő. A termék követhető. Merev automatizáltság, más termékre való átállítás idő- és költségigényes. Nagy sorozatok, ritkán változnak a termékek.
3. Rugalmas gyártórendszerek A 1 A 2 A 3 A 4 B 1 B 2 B 3 B 4
Egyidejűleg több termék gyártása folyhat. A gépek telepítése nem felelhet meg a technológiai sorrendnek. Műveleti idők eltérőek. Egy-egy relációban többféle útvonal közül lehet választani. A technológiai berendezések számítógéppel irányítottak. Kis átállási idő, mert egyik termékről a másik termékre való áttérés szoftveresen oldható meg. Számítógépes irányítással a termelő és logisztikai eszközök optimálisan kihasználhatók. Sokféle termék gyártható, a logisztikai rendszernek is rugalmasnak kell lenni. Kis sorozatnál is gazdaságos, áttekinthető, követhető a gyártás.
4. Egymástól független alkatrész gyártó szigetek
Egy fokozatú alkatrészgyártás A csoport alkatrészei mind elkészülnek a szigeten Szigeten belül a gépek mátrix elrendezése adott Szigetek között nincs anyagáramlás Szigetenkénti műveletközi tárolók helyei adottak Szigeten belül hálózatszerű anyagáramlás kialakított
5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek
Több fokozatú gyártás Egy fokozat egy szigeten készül el Az alkatrész csoportok az egyes fokozatok elkészülte után a szigetek között áramolnak Az alkatrészcsoport fokozatonként: ugyanaz marad, és együtt fut végig a fokozatokon megváltozik, aminek eredményeként a csoportok: osztódhatnak A1 -> (A11; A12;... A1n) B1 -> (B11; B12;... B1n) keveredhetnek A1 -> (A11; B12; B13) B1 -> (B11; A12; A13) egyesülhetnek (A11, B12, C13) -> A1 (A12, B13, C11) -> B1
6. Folyamatorientált gyártás X B Y B Z B A 1 A 2 A 3 A 1 ; A 2 ; A 3 az A folyamat változata B 1 B 2 B 3 pl. X termék: A 1 ; B 2 ; C 1 részfolyamatokon fut át C 1 C 2 C 3 X K Y K Z K
Jellegzetes technológiai folyamatok kerülnek kialakításra, több változatban, a részfolyamatok egymáshoz kapcsolódnak. Tárolás részfolyamatok között szükséges. Egy-egy részfolyamat változaton több termék fut át. Részfolyamatokon belül rövid az átfutási idő, de részfolyamatok között jelentős a várakozás. Részfolyamatokon belül rövidek a szállítási utak, részfolyamatok között hosszú úthosszak is adódhatnak.
7. Termékorientált gyártósorok X B Y B Z B Egy termékcsalád, egy gyártósoron fut át X K Y K Z K
Egy-egy termék egy-egy soron elkészül. Rövidek a szállítási utak. Minimális a műveletközi tárolás. A termékcsalád egyes termékeihez a soron lévő technológiai berendezések könnyen átállíthatók. Ütemesség rugalmasan tartható. Rövid az átfutási idő. Jól érvényesíthető a termékfelelősség.
8. Szegmentált gyártás A B A 1 A 2 B 1 B 2 A 11 A 12 A 21 A 22 B 11 B 12 B 21 B 22
Első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről lépésre tovább osztódik. Fokozatosan növekedni kell a sorok rugalmasságának. Nagyfokú összehangolást igényel, ilyenkor kicsire adódik az átfutási idő. Az egyes gyártási fokozatok között minimálissá tehető a tárolási igény.
Termelési logisztikai rendszerek tervezése-fejlesztése Fejlesztés-tervezés színterei Meglévő, működő rendszerek jellemzőinek értékelése, intenzifikálása Új termelési logisztikai rendszer tervezése Termelési logisztikai rendszerek irányításának tervezése
Új termelési logisztikai rendszerek tervezésének fejlesztése, tervezése Zöldmezős termelési logisztikai rendszer tervezés új termelési folyamatokra logisztikai rendszertervezés, épületek nem adottak, épületek adottak, de a technológiai berendezések elhelyezése keresendő. Új termelési logisztikai rendszer tervezése meglévő termelési folyamathoz Termelési-logisztikai rendszer reengineringje (mérnöki újratervezése) változott a termelési feladat, struktúra, volumen, a kapcsolódó rendszerek változtak meg (beszállítás, elosztás, újrahasznosítás, termelésirányítási rendszer, outsourcing illetve kooperáció áll elő).
A termelési logisztikai rendszer tervezésének alapinformációi A gyártmányok konstrukciós dokumentációi (gyártmányok, alkatrészek méretei, tömegei, különleges kezelésükre vonatkozó előírások), a technológiai folyamat és berendezések jellemzői (műveletek, azok elvégzésének lehetőségei, műveleti idők, költségek, méret- és tömegváltozás jellemzői, egymásba épülés adatai), az alapanyagok, segédanyagok jellemzői, a minőségellenőrzéssel kapcsolatos követelmények, a termeléstervezésre, termelésirányításra, gyártási programvariációkra vonatkozó előírások, elképzelések, a rendelkezésre álló terület(ek), vagy épület(ek), eszközök és berendezések köre, a kívánt automatizáltsági, információáramlási és irányítási szint jellemzői, a beruházásra vagy fejlesztésre rendelkezésre álló minimális és maximális összeg.
A tervezésnél, működtetésnél (irányítási stratégiák kidolgozásánál) alkalmazott legáltalánosabb célfüggvények A kiszolgált termelő-berendezések maximális kihasználtsága, a termelési logisztikai rendszer maximális hatékonysága, a termelésben levő készletek minimalizálása, az átfutási idő minimalizálása, a rugalmasság fokozása a változó feladatok elláthatósága érdekében, a rendszer áttekinthetőségének fokozása, a termelési és logisztikai ráfordítások (beruházási- és üzemeltetési költségek) minimalizálása.
Kötöttségek és választási lehetőségek a termelési logisztikában A beszállítási egységrakományokat fogadni kell tudni, de a termelési folyamaton belül módosítás kezdeményezhető, mely épület, terület, eszköz és berendezés, amelynek felhasználása kötelező, melyek azok, amelyek felhasználása lehetséges, van-e olyan információs rendszer, melyhez történő kapcsolódás kötelező (hardver és szoftver feltételek), mely technológiai berendezés előtt vagy után zárt ki a műveletközi tárolás lehetősége, hol és milyen mértékű kötelező műveletközi tárolás van előírva, hol lehetséges műveletközi tárolás.
START A termelési logisztikai feladat, célok, feltételek megfogalmazása A gyártási struktúra megválasztása A termelõ kapacitások mûködési stratégiájának feldolgozása Anyagáramlás jellemzõinek, tárolókapacitás szükségletének meghatározása A termelõ objektumok elrendezésének és az anyagáramlási utaknak a tervezése Egységrakományképzés, ERKE megválasztás Rakodó-, szállító- és tárolóberendezések megválasztása, jellemzõinek meghatározása Eszközszámok, illetve teljesítõképességek meghatározása A mûködtetés stratégiájának (sorrend, idõrend, eszközhozzárendelés) kidolgozása Az információs és irányítási rendszer megtervezése A rendszer szimulációs vizsgálata Mûszaki-gazdasági értékelés STOP Termelési logisztikai rendszer tervezése
Miért szükséges a termelésirányítás és a logisztika integrált kezelése? a termék átfutási idején belül a döntő hányadot a beszerzésre, anyagmozgatásra, tárolásra és kiszállításra, valamint a műveletközi és a beszerzés a termelési fokozatok közötti és az elosztás közötti tárolások teszik ki, az egyes tárolóhelyeken számottevő készletek alakulnak ki, a szűkkeresztmetszetet képviselő termelő berendezések kihasználtsága az anyagellátás hiányossága miatt nem éri el a kívánt mértéket, kedvezőtlen a vállalatok versenyképessége, nem tud rövid kiszállítási határidőket teljesíteni.
Termeléstervezés Termelésirányítás Fő funkciók Részfunkciók A D A T F E L D O L G O Z Á S Gyártási programtervezés Mennyiségtervezés (anyaggazdálkodás) Határidőkapacitástervezés Megrendelés elfogadás Előrejelzés számítás Nagyvonalú tervezés Vevői megrendelések adminisztrálása Darabjegyzék felbontása Készletfigyelés Fogyásorientált raktári diszpozíció Sorozatnagyság-számítás Átfutás határidőzése és Kapacitásszükséglet-számítás Kapacitások ütemezése Sorrendtervezés Megrendelések elfogadása (gyártás és készlet) Megrendelés rögzítése Megrendelés kiadás Megrendelés kiosztása Megrendelés felügyelet Vevői megrendelés és gyártási folyamat felügyelet Kapacitás-felügyelet
Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, illetve - mikor fejeződjenek be az egyes műveletek, - a logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek bemenő tárolójára, - mikor történjen kiszállítás az egyes gépek kimenő tárolójáról, - milyen szállító eszközzel és milyen útvonalon történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag ill. munkadarab. 5. ábra A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
Hagyományos termelés-tervezési, termelésirányítási módszerek, számítógépes programrendszerek hatása a logisztikai rendszer jellemzőire 1. MRPI. (Material Requirement Planning) Anyagszükséglet tervezés Sajátossága: a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg, erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk keresztmetszetet nem vizsgál, nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési, beszerzési, elosztási logisztikai folyamatokat. Hatása a logisztikai jellemzőkre: a készletek nagyok, nem optimalizáltak, az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak, a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai folyamat nem optimális.
2. MRPII. (Material Requirement Planning) Sajátossága: meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet, nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia berendezésekhez való hozzárendelését, általában az MRPI-t követően kerül sor az MRPII-re, így az MRPI nem veszi figyelembe az MRPII korlátozásait. Hatása a logisztikai jellemzőkre: azonos az MRPI-el leírtakkal, de a termelőkapacitáskihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRPI. esetén. 3. OPT (Optimized Production Technology) Optimalizált Termelés Sajátossága: együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást, a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a kritikus részeknél (szűk keresztmetszet) ütemezi az erőforrások hasznosítását. Hatása a logisztikai jellemzőkre: az átfutási időt csökkenti, a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még így sem optimális, a készletek nem optimalizáltak, a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális.
4. APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Űtemező Rendszer Sajátosságai: az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program, visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban finomítja az ütemezést, a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést, így a készletek kedvezőbbek, szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti Erőforrás- Tervező (Enterprise Resource Planning ERP) rendszerhez, amely kihasználja adatbázisát, gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é, a következő fontosabb lépésekből tevődik össze. a vevő megrendelések bevitele, mesterterv (durva gyártási terv) készítése, durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése, mesterterv ellenőrzése, finomítása, finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása, teljes gyártási terv készítése. Hatása a logisztikai jellemzőkre termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem optimális, a készletek kisebbek, de nem optimálisak, termelési kapacitások kihasználása optimális, a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt, a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.
5. Push (nyomó) elvű- pull (szívó, v. húzó) elvű termeléstervezés, -ütemezés Push elvű gyártás Sajátossága: a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján értékesítési terv készül, az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a készleteket, megrendelésre kerül: az alapanyag, a vásárolt alkatrész, az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás, a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre kerülnek, a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül, a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint történik a kiszállítás. Hatása a logisztikai jellemzőkre: nagy az átfutási idő, a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával integrált termelés-tervezésre és -ütemezésre kerül sor, automatizált termékkövetés és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.
Pull elvű gyártás Sajátossága: a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a szerelés ütemezését, a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő múlva elkezdhető, a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással vagy vásárlással, a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok beszerzéséről kell gondoskodni, a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést befejezően rövid időn belül sor kerülhet. Hatása a logisztikai jellemzőkre: az átfutási idő optimálissá tehető, a készletek optimális szinten tartása, a termelő és logisztikai kapacitások optimális kialakítása logisztikával integrált termelésütemezési módszert igényel, a KANBAN rendszer optimális kialakításával a logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető, nyomonkövethető, a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat kiemelt összehangolást igényel.
Nyomásos (push) elv Vevők Prognosztizált megrendelés, kvázi megrendelés Alkatrész vásárlás Alkatrész tárolás Késztermék tárolás Szerelés Értékesítési terv Beszerzés Alapanyag tárolás Alkatrészgyártás Szívásos (pull) elv Késztermék tárolás Vevők Szerelés Alkatrész tárolás Alkatrészgyártás Beszerzés Vevői megrendelés Alkatrészgyártás Alapanyag tárolás
Logisztikával integrált termelésirányítás C modell Alapanyag, alkatrész beszállítás B modell T 1 Alkatrészgyártás A modell T 2 Szerelde T 3 Késztermék kiszállítás T 1 alapanyag, alkatrész raktár T 2 alkatrész raktár T 3 készáru raktár
A modell Alkatrészgyártás ütemezése, úgy hogy: - minimális legyen az alkatrészgyártás gyártási és logisztikai költsége, - T 2 készlet minimális készlet. Feltétel: - alapanyag beszállítás JIT-elvű, igény szerinti, - késztermék kiszállítás közvetlenül elkészülés után.
B modell Alkatrészgyártás és szerelés ütemezés, úgy hogy: - minimális legyen az alkatrészgyártás és szerelés összköltsége (gyártási-, szerelési-, logisztikai költség) - T 2 és T 3 készletek minimálisak legyenek. Feltétel: - az alapanyag beszállítás JIT elvű, igény szerint, - késztermék kiszállítás igény szerint.
C modell A beszerzés, az alkatrészgyártás, szerelés és késztermék kiszállítás integrált ütemezése úgy, hogy: - az összköltség minimális legyen, - T 1, T 2 és T 3 készletek minimálisak legyenek. Feltétel: - igény szerint beszállítás és késztermék kiszállítás.
ELEKTRONIKUS TERMÉKEK EGY JELLEGZETES SZERELÉSI FOLYAMATÁNAK LOGISZTIKÁVAL INTEGRÁLT TERMELÉSÜTEMEZÉS MATEMATIKAI MODELLJE ÉS ALGORITMUSA
KISZÁLLÍTÁS KR KÉSZÁRU RAKTÁR 1. VÉGSZERELÕ, CSOMAGOLÓ 2. VÉGSZERELÕ, CSOMAGOLÓ TT2 TECHNOLÓGIAI TÁROLÓ 1. TESZTELÕ 2. TESZTELÕ TT1 TECHNOLÓGIAI TÁROLÓ S1 S2 S3 SZERELÕSOROK AR ALAPANYAG RAKTÁR BESZÁLLÍTÁS 1. ábra Elektronikus termékek egy jellegzetes szerelési folyamatának logisztikával integrált rendszere - Az AR alapanyag raktárban meghatározott ütemben érkeznek be az alkatrészek, ahol a szerelés előtti tárolásukra kerül sor. - A rendszerben többféle termék szerelés folyhat a rendelkezésre álló s számú szerelősoron. - Egy-egy szerelősoron a fő termékcsoport teljesen összeszerelődik, ezt követően kerül sor tesztelésre, majd megrendelő orientált végszerelésre és csomagolásra. - A szerelősorok és tesztelők között ill. a tesztelők és végszerelő-csomagoló helyek között TT 1 és TT 2 tárolók találhatók - A csomagolt késztermékek a KR készáru raktárba jutnak, ahonnan történik a megrendelőkhöz való kiszállítás.
A szerelőrendszer működési alapelve a következő: - egy-egy fő termékcsoportból több féle termék kerül megrendelőtől függően végszerelésre és csomagolásra, - megrendelőnkénti kiszállítási terv egy-egy időszakra adott, - az alkatrészek, kiegészítő anyagok beszállítási programja egyegy időszakra ismert, a ténylegesen beszállított alkatrészek mennyisége ill. ütem is ettől bizonyos mértékben eltérhet, - a késztermékekből az egyes ütemekre előírt mennyiségből, ha egy meghatározott minimális mennyiség nem áll rendelkezésre, akkor a kiszállítás elmarad, és a megrendelő következő kiszállításához tevődik hozzá. Ilyenkor a megrendelttől kisebb mennyiség is kiszállítható, - a szerelősoron egy-egy fő termékcsoport szerelése sorozatban történik, - különböző szerelősorok, különböző ráfordítással szerelik össze a főtermékeket, ill. különbözőek az egyes szerelési sorozatoknál az átállítási idők és költségek is.
A szerelősorok termelésütemezésénél a következő célfüggvényeket célszerű figyelembe venni: - minimális költségek, - minimális átfutási idő, - minimális raktárkészletek, - maximális összeszerelési teljesítmény. A költségfüggvény a következő komponensekből tevődik ki: K AR -az alkatrészek raktározási költsége, K S -a szerelés költsége, K SB -a szerelősoron a beállítási költség, K TT -a tesztelés költsége, K TB -a tesztelés beállítási költsége, K VS -végszerelés, csomagolás költsége, K VB -végszerelés, csomagolás beállítási költsége, K T 1 -szerelősorok és tesztelő közötti tárolás költsége, K T 2 -tesztelés és a végszerelés-csomagolás közötti tárolás költsége, K KR -késztermék raktározási költsége, K KS -késztermék késve történő kiszállításából adódó veszteség költsége, K SV -a szerelősorok kihasználatlanságából származó veszteség költsége, K = K AR + K + K s + K SB + K TT + K TB + K T1 + KT 2 + K KR + K KS + K SV VS + K min. VB (1)
Az átfutási idő mint célfüggvény a következő komponensekből áll: T AR - az alkatrész raktározásnál az átlagos raktározás ideje, T S - szerelési idő, T SB - szerelősor átállítási ideje, T TA - tesztelésen való átfutási idő, T TB - tesztelő rendszer átállítási ideje, T VS - a végszerelőn és a csomagolón való átfutási idő, T VB - végszerelés, csomagolás átállási ideje, T T 1 - a szerelősor és a tesztelő közötti TT 1 tárolón való átlagos tárolási idő, T T 2 - a tesztelő és a végszerelő-csomagoló közötti tárolón való átlagos tárolási idő, T KR - a készáru raktárban való átlagos tárolási idő. T T + T + T + T + T + T + T + T + T + T min. (2) A = AR S SB TA TB VS VB T1 T 2 KR A minimális raktárkészlet értelmezhető: - a készletben lekötött forgóeszközökben (USD), - tárolási térfogatban (m 3 ). A raktárkészletekben lekötött forgóeszközök: ill. raktárak tárolótéri igénye F R A és F F F R = R + R min. (3) A K V V V R = R + R min. (4) ma mk TT 2 F R K -az alkatrész ill. készáru raktárban az átlagos forgóeszköz lekötöttség, V V R ma és R mk -az alkatrész ill. készáru raktárban az igényelt maximális tárolási térfogat szükséglet.
Számítógéppel integrált gyártás (CIM), számítógéppel integrált logisztika (CIL) A 80-as évek közepétől egyre jobban kiélesedő piaci verseny kiemelt feladatként jelöli ki a vállalati versenyképesség megmaradását. Ennek feltétele, az is, hogy a következőkre találják meg a választ: hogyan lehet gazdaságosan elérni a nagyobb teljesítményt, jelentős mértékben, különböző sorozatnagyságok és nagyszámú termék-típus és változat mellett? hogyan lehet folyamatosan fenntartani az előre kikötött szállítási határidőket? hogyan lehet a fejlesztési időt hatékonyan csökkenteni? hogyan lehet szavatolni az állandó kiváló minőséget? hogyan lehet rövid távon a költségeket csökkenteni és hosszú távon biztosítani a munkahelyeket?
hogyan lehet javítani a munkafeltételeket és fokozni a dolgozók teljesítőképességét és motivációját? hogyan lehet, hogy a vállalati események alapján követhetők legyenek az információk a vállalat állapotáról, a változásokról? hogyan lehet a változó körülményekhez a vállalatnak rugalmasan alkalmazkodni. A fenti kérdésekre a mikroelektronikában és informatikában bekövetkező jelentős eredmények adnak lehetőséget, amelyek lehetővé teszik a rugalmas és a számítógéppel szervezett integrált anyag- és információáramlást. Így jöhetett létre a számítógéppel integrált gyártás (CIM), amely integrálja a fejlesztést, a tervezést, a gyártás és anyagáramlás irányítását és a minőségbiztosítást.
VÁLLALATVEZETÉS- MENEDZSMENT Logisztikai menedzsment Megrendelés feldolgozás PPS (CAST) Számítógépes termelés tervezés és irányítás CAM (CASTC) Számítógéppel irányított gyártás CAD Számítógéppel (CAST) segített termék tervezés CAQ (CAST) CAP (CAST) Számítógéppel segített folyamattervezés Számítógéppel segített minőségellenőrzés Term. prog. Koncepció Határidő Követelmény Termék adatok Termék adatok Tech. adat Minőségi adat Elosztás C I L C I M Számítógéppel integrált gyártás Megrendelő Beszerző Számítógéppel integrált logisztika 2. ábra Számítógéppel integrált gyártás (CIM) és számítógéppel integrált logisztika (CIL)
A vállalathoz beérkező megrendeléseket a vállalati szintű logisztikai menedzsment koncepcióit figyelembe véve számítógépen feldolgozzák, döntés születik a megrendelések elfogadásáról vagy elutasításáról ill. elfogadás esetén a határidő meghatározásáról és visszaigazolásáról. A számítógéppel segített géptervezésnél (CAD) -figyelembe véve a vállalati szintű menedzsment által meghatározott követelményeket- a következő feladatok adódnak: a géptervezésnél figyelembe kell venni a logisztikai korlátokat (pl. méret, tömeg, anyagminőség, alak, forma, stb.), amelye a beszerzésből és az anyagáramlás technikai adottságaiból származnak, termékadatokat szolgáltatnak a CIM további elemei számára, tervezi az anyagáramlás technikai eszközeit, tervezi az anyagáramlás pályáját, a logisztikai rendszer elrendezését. A számítógéppel segített folyamattervezés (CAP) része az anyagáramlási folyamat tervezése is, amely adatait a gyártási folyamatot tervező moduljaiból kapja. A számítógéppel segített termeléstervezés és irányítás (PPS) a megrendelés feldolgozástól kapja a határidőket és ehhez kapcsolódik az anyagáramlás irányítása, amely kiterjed az anyagmozgatási folyamatok operatív ütemezésére, a technológiai objektumok konkrét kijelölésére, az anyagáramlási eszközök diszponálására. Egyre nagyobb szerepet kap a termelésirányítás és anyagáramlás integrációja.
A számítógéppel irányított gyártásnak (CAM) része az anyagáramlás berendezéseinek a számítógépes vezérlése, amely jelentősebb része on-line rendszerű lehet. A számítógéppel segített minőségbiztosításban (CAQ) két vonatkozásban is megjelenik a logisztika: a termék anyagáramlási folyamatában is biztosítani kell a termék minőségét, meg kell akadályozni a minőség romlását (first in, first outelv), a termék sérülését, rongálódását és keveredését, a minőségellenőrzési helyek között, illetve e helyeken jelentkező anyagáramlás, kezelés, a termékkövetés. A számítógéppel integrált logisztika (CIL) egy magasabb integrációt jelent, mint a CIM, mert kiterjed: a vállalat CIM-be nem integrált gyártási folyamataira is, integrálja a beszerzési-, elosztási- és hulladékgyűjtési folyamatot, valamint a közlekedési- és kereskedelmi logisztikát, nemzetközi együttműködést is tud biztosítani. A számítógéppel integrált logisztikának (CIL) a vállalati szintekkel való kapcsolódását az ábra mutatja. A CIM-rendszer teremti meg a lehetőséget azon két lényeges logisztikai célhoz: a minimális átfutási időt, a minimális készleteket megvalósító percre kész gyártáshoz (Just in time=jit).
CIL kiterjedése napjainkban A beszerzési és az elosztási logisztika: elektronikus levelezés kialakítása, EDI felhasználása, távadat átvitel: digitális kommunikálás, globális pozicionálás a szállító járműveknél, földbázisú, műholdas INTERNET használata. Hálózatszerűen működő termelési rendszerek közötti integrációja: beszállítók alkatrész elosztóraktárak termelő vállatok késztermék elosztóraktárak felhasználók. Virtuális vállalat: diszponálja a logisztikai feladatokat, nem vesz részt a fizikai folyamatokban. E-boltok: gyártók raktárak boltok lakosság.
Vevõi piaci kereslet feldolgozása (CAL) Beszerzési piaci információk feldolgozása (CAL) Elõzõ évi értékesítés statisztikája (PPS) Értékesítési terv készítése (PPS) Termék megrendelés feldolgozása (PPS) Terméktervezés (CAD) Termeléstervezés (PPS) Gyártástechnológia tervezés (CAP) Késztermék készletek tervezése (CAL) Beszerzendõ termékek megrendelése (CAL) Anyagszükséglet meghatározása (PPS) Termelési kapacitás tervezés (PPS) Beszerzések diszponálása (CAL) Gyártási folyamat anyagáramlásának és tárolásának irányítása (CAL) Termelés ütemezés (PPS) Késztermék szint jelzése (CAL) Beszerzett anyagok tárolásának irányítása (CAL) Mûveletközi készletek figyelése, termékkövetés (CAL) Gyártásirányítás (CAM) Minõségellenõrzés (CAQ) Beszerzett anyagok szint jelzése (CAL) Késztermék kiszállításának irányítása (CAL) Késztermék raktározás irányítása (CAL) 3. ábra
LOGISZTIKA (CAL) TERMELÉSTERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS (PPS) Marketing logisztika Termékek iránti kereslet elõrejelzése Értékesítési terv készítése. Termelési (gyártási) terv készítése. Beszerzési logisztika Nyersanyag, alkatrész, szerelvény készletek tervezése. Megrendelések kiadása. Beszállítás diszponálása. Beszerzett anyagok tárolása. Anyagszükséglet tervezése (MPP). Kapacitásszükséglet tervezése (CPR). Termelés (gyártás) ütemezése. Termelési (gyártási logisztika) Gyártóegységek, tárolók közötti anyagáram irányítása. Termelésirányítás (gyártásirányítás). Elosztási logisztika Késztermékek nyilvántartása. Késztermékek tárolása. Késztermékek kiszállításirányítása. 4. ábra Termeléstervezés és irányítás (PPS) és a logisztika (CAL) közötti kapcsolatok