Kicsi MindenGyerek Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért. 1
2
Kicsi MindenGyerek Gyerekparadicsom Alapítvány, Budapest, 2013 3
A kötet a gyermekjóléti-szociális szakemberek számára akkreditált, azonos című továbbképzés anyaga. Szerkesztő: Tóbiás László Grafika: Balázs Andrea Kiadja a Gyerekparadicsom Alapítvány Felelős kiadó: Tóbiás László Készítette: Print City Europe Zrt. Felelős vezető: Miklóssy János ISBN 978-963-88411-1-7 4
Tartalomjegyzék Tóbiás László: Előszó... 6 Tóbiás László: Új család, új gyerekkor Európában? új kihívások a gyerekekkel és családokkal dolgozók számára...10 Netuschillné Papp Szilvia: Pikler Emmi kisgyermek-nevelési gondolatainak aktualitása itthon és a világban - tények...27 Mózes Eszter: Pikler Emmi kisgyermek-nevelési gondolatainak aktualitása itthon és a világban vélemények...35 Scheer Ferencné: Szülői attitűdváltozások a kisgyermeket nevelő családoknál...42 Stefanovics Barbara: A gyerek, a szülő és a szakemberek együttműködése a Józsefvárosi Biztos Kezdet Gyerekházban...52 Suskó Nikoletta: Szülők és szakemberek komplex támogatása...65 Cserey Miklós: A civil szervezetek lehetőségei a szülők támogatásában...72 Nagy Zsóka: Nem kell belehalni egy párkapcsolati kudarcba, kérj segítséget!...86 Károlyi Júlia: A szomszéd kertje...92 Tóbiás László: Bevezetés és szempontok a Rosa Sensat Egyesületnek a kisgyermekek ellátása szabályozására készített törvényjavaslatához... 102 A Rosa Sensat Egyesület törvényjavaslata a kisgyerekek ellátásának szabályozására... 108 Fogalomtár... 114 5
Tóbiás László: Előszó A Gyerekparadicsom Alapítvány 2011-13 között francia, katalán és olasz 1 szervezetekkel közös projektet valósított meg az Európai Unió támogatásával. 2 A projekt témái a 6 évesnél fiatalabb gyerekek és családjaik szükségletei, azok változása és a kielégítésükre nyújtott szolgáltatások, mindezek összehasonlítása az együttműködő négy szervezet országaiban. A Gyerekparadicsom Alapítvány állandó céljai közé tartozik, hogy magyar szakemberek minél szélesebb körének nyújtson kitekintési lehetőséget a gyerekekkel kapcsolatos szakmai tevékenységek élenjáró gyakorlataira, illetve, hogy hozzájáruljon magyar szakemberek, szervezetek egymásközti kapcsolatai épüléséhez. Ebben a projektben lehetőségünk volt arra, hogy önkénteseink illetve partnerszervezeteink munkatársai tanulmányutakat tehessenek. Hazai barátainknak köszönhetően a külföldi partnerek által nagyon magasra értékelt tanulmányúton fogadhattunk számos francia és olasz szakembert. 2012 októberében a MindenGyerek Konferencia keretében érdeklődő magyar szakemberek széles köre vehetett részt külföldi partnereink előadásain. Az azt követő napokban Budapesten tartottuk a projekt szemináriumát, szintén sok magyar részvevővel. A projekt eredményeit összefoglaló záró szemináriumot 2013 júniusában Párizsban tartottunk, négy magyar szakember részvételével. 2013 márciusában Budapesten és Győrben Kicsi MindenGyerek konferenciákat rendeztünk, a projekttel azonos témában, a projekt ihletésében, de nem csak annak tapasztalataiból, a projektben részt nem vett szakmai barátainkat is közreműködésre kérve. A projekt munkamódszerének középpontjában a való életnek a szakemberek mindennapi gyakorlata tapasztalatai szintjén történő megragadás állt. 3 1 Partnereink: a francia CEMEA (Aktív Nevelési Módszereket Használó Központok Szövetsége), a katalán Associació de Mestres Rosa Sensat (Nevelők Rosa Sensat Egyesülete), az olasz Federazione Italiana dei CEMEA. 2 Az Élethosszig Tartó Tanulás Program Grundtvig Alprogramjáról és azon belüli a Tanulási kapcsolatok kategóriáról a nemzeti feladatokat ellátó Tempus Közalapítvány honlapján érdemes tájékozódni: www.tka.hu. 6 Kicsi MindenGyerek
Kötetünk a kisgyermekek és családjaik szükségleteiről, azok változásáról és kielégítéséről szóló írásokat tartalmaz. Van, amelyik a Grundtvig-programban született, több másik pedig már magába építi a projekt tapasztalatait, azok alapján született gondolatokat. A kötet célja, hogy a szakmai gondolkodást ösztönözze és támogassa, az új kihívások elfogadását és a velük való foglalkozást. Mindezeket a kisgyerekekkel foglalkozók esetben is a szakmák gyakorlásához kapcsolódó élvezetes tevékenységeknek tekintjük, melyek túllépnek a mindennapi rutinfeladatokon, lehetőséget adnak a tapasztalatok összegzésére, a szaktársakkal és más, kapcsolódó szakmák gyakorlóival való szakmai diskurzusokra. A kisgyerekekről és családjaikról való gondolkodás mindig többet is kínál szakmai diskurzus lehetőségénél, hiszen mindnyájunkat, mint a társadalom tagjait érintő kérdésekről van szó, így könnyen eljuthatunk oda, hogy önmagunkról és egész társadalmi valóságunk egészéről gondolkodjunk. Projektvezetőként Tóbiás Lászlónak az volt a célja, hogy egy széles összefüggésrendszerben vegye számba a magyar helyzet kihívásait és az azokra adható válaszokat, melyek a külföldi partnerek munkája és tapasztalatai alapján hatásosnak tűnnek. A nemzetközi találkozások nem csak a partnerek értékei megismerésére adnak lehetőséget, de tükröt is tartanak. Kisgyerekekkel és családjaikkal foglalkozó találkozások magyar emberek számára mindig megmutatják, hogy a világban milyen jelentősnek tartják Pikler Emmi munkásságát: odaadó hívek napi munkájuk zsinórmértékeként használják, és a kritikusok is legalábbis inspi- 3 Széles körben ismert, hogy különböző megközelítések alapján több más szakember működik együtt régebb óta külföldi kollégákkal a gyerekkorosztállyal, szűkebben hat évesnél fiatalabbakkal és az ő családjaikkal foglalkozó munkákban is. A teljesség igénye nélkül is említenünk kell a Család, Gyermek Ifjúság Egyesület munkáját az Eurochild ernyőszervezetben mindkettőnek az elnöke Herczog Mária. Korintus Mihályné nemzetközi összehasonlítások, kutatások terén nagyra becsült szereplő. Milotay Nóra az Európai Bizottságnak a kisgyerekkori gondozással és neveléssel foglalkozó munkabizottságának koordinátora. Salamon Eszter az Európai Szülők Egyesülete (és annak magyar tagegyesülete) elnöke. Kicsi MindenGyerek 7
Tóbiás László rálónak, ismerendőnek tartják. Ezzel szemben mi magyarok alig ismerjük ezt a mások által nagyra tartott szellemi örökségünket. A kisgyermekgondozók képzésén túl más iskolákban nem is nagyon beszélnek róla, évtizedek óta nem jelentek meg az eredeti munkák újabb kiadásai. Az örökség ápolására létrehozott alapítványt 2011 óta nem támogatja a magyar állam. Szeretnénk, ha a magyar szakemberek és a széles közönség is tudna Pikler Emmiről, és a munkássága ismeretében mindenki maga eldöntené, hasznos-e számára, használja-e. Ennek a nagy célnak szerény szolgálata Mózes Eszter és Netuschillné Papp Szilvia írásának közzététele kötetünkben miként volt szereplésük a Kicsi MindenGyerek konferenciákon. A következő három írás a Gundtvig-projektben együttműködő partnerünk, a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék három munkatársa tollából született, részben azonos témákban, de más-más szakmák, munkakörök szemszögéből. Scheer Ferencné, az intézmény országszerte ismert vezetője, a Magyar Bölcsődék Egyesülete ügyvivői testületének tagja írását a vezetői szempont határozza meg. Az intézmény és a biztos kezdet program keretein belül működő gyerekházat vezető Stefanovics Barbara a Magyarországon különösen városokban még nem nagyon elterjedt szolgáltatás mindennapi tapasztalatait írta le, némileg a Grundtvig-projekt keretében tett tanulmányútjai nyújtotta tükörben is. Suskó Nikoletta tanácsadó szakpszichológus írása egyaránt tükrözi a gyermekek házában a családokkal végzett napi munkát és a kisgyerekekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek támogatásában szerzett tapasztalatait is. Cserey Miklós családterapeuta a kisgyerekes családok számára nem szakemberek által nyújtott támogatásokról, az ezek felvirágoztatására kezdeményezett Szülőnek lenni mozgalommal szerzett tapasztalatairól, az azok alapján született gondolatairól írt. Nagy Zsóka a Kicsi MindenGyerek konferenciáknak is nagy hatású előadója volt, amiben szerepet játszott, hogy évtizedeken át óvónőként szerzett tapasztalataira is támaszkodott, akkor is, amikor kidolgozta saját családmediációs rendszerét, amit jó ideje már tanít is. A kisgyere- 8 Kicsi MindenGyerek
Előszó kekkel és családjaikkal foglalkozóknak többet kellene tudniuk a területen megjelenő újabb kezdeményezésekről, szakmákról, közöttük a mediációról is. Jó, ha tudnak segítségeket, alternatívákat ajánlani, ha egy családnak szükségük lenne ilyenekre. És jó, ha saját szemléletüket formálják más szakmák nézőpontjai, eszközei alapján is. A mediáció mindenképpen a megismerésre való módszerek közé tartozik ezen szempontok alapján. Károlyi Júlia tanár és antropológus, a partnerek közül az Autonómia Egyesületet képviselte a projektben. Írása elüt a többitől, ahogy ezt a szerkesztő kérte. Mert így az érdeklődő Olvasó a Magyarországon sokak előtt és látható módon a gyakorlatban szinte teljesen ismeretlen megközelítésben foglalkozhat a kisgyerekek és családjaik szükségleteivel. Hogyan neveli utánpótlását egy tradicionális demokrácia a kisgyerekkortól, hogyan határozza meg ez a tradicionális demokrácia a kisgyerekekkel való foglalkozást? Szerzőnk az antropológusok különösen érzékeny megfigyelései közé anyaként szerzett tapasztalatait vegyítve írt, a hétköznapoktól kicsit elemelkedve és ilyen gondolkodásra is ösztönözve. Katalán partnerünk a Rosa Sensat Egyesület a projekt idején és a közös munka tapasztalatait is felhasználva dolgozott ki törvényjavaslatot a kisgyerekek ellátásának szabályozására, amit egy bevezető írással mutatunk be az Olvasónak. Kötetünket a négy partner közös munkájával létrehozott szójegyzék rövidített változatával zárjuk az elektronikus változat a teljes a szójegyzéket tartalmazza. A már a II. világháború óta különös súllyal gondozott francia-német együttműködésben kialakult gyakorlatot régóta sok nemzetközi program használja: a legfontosabb kifejezéseknek közös értelmezést adva, illetve az adott tevékenységhez kapcsolódó, de nem minden partnerország szakmai kultúrájában meglevő kifejezéseket, fogalmakat összegyűjtve. Projektünk során mi azokat a fogalmakat gyűjtöttük össze, amelyek meghatározóak a négy ország kisgyerekellátásainak történetében és mai gyakorlatában, illetve a kiemelkedő alkotókat. Ezzel is hozzá kívántunk járulni magunk, kollégáink, az Olvasó látóköre bővítéséhez. Kicsi MindenGyerek 9
Tóbiás László: Új család, új gyerekkor Európában? új kihívások a gyerekekkel és családokkal dolgozók számára Új-e a család és a gyerekkor Európában? Ezt a kérdést tettük fel francia, olasz és katalán barátainkkal közösen 2011 és 2013 nyara között megvalósított projektünk címében. A projekt kapcsán született gondolataink egy részét összegző gyűjteményünkben illik választ adni a kérdésre. A demográfia és a szociológia által rögzített összegző számok alapján nincs okunk új családról, új gyerekkorról beszélni, inkább csak trendek erősödéséről: születések, abortuszok, gyerekhalandóság, iskolázottság, várható élettartam, házasságkötések és élettársi kapcsolatok számai mind évtizedek óta változatlan irányba mozognak. 4 De persze vannak a gyerekekkel és családokkal foglalkozó más tudományok és szakmák, melyek a maguk szempontjából láthatják újnak a családokat, a gyerekkort. Projektünknek olyan szakemberek voltak a részesei, akik 6 évesnél fiatalabb gyerekekkel és családjaikkal közvetlenül dolgoznak, nekik nyújtanak szolgáltatásokat. Amit a demográfusok és szociológusok számai régóta mutatnak, az sok tekintetben mostanra állítja kihívás elé a kisgyerekekkel dolgozó szakembereket és intézményeket, mert mára vált egyediből gyakorivá, bizonyos esetekben többségivé a gyerekcsoportokban, a szülők körében a szükségletek, igények sorában. Nyugat-európai barátainknál néhány évvel korábban jelennek meg a kihívások, születnek válaszok, de nyilvánvalóan ugyanazon az úton járunk. A teljesség igénye nélkül néhány ilyen kihívást veszünk számba. Az anyák átlagosan egyre idősebben, a korábbitól különböző életkori és személyiségfejlettségi szakaszban szülik meg első gyermeküket, aki gyakran testvér nélkül marad. Azért ma is vannak fiatal anyák, 4 A trendek pedig egybevágnak a hosszú távú folyamatokat előrejelző elméletekkel, mint például a F. W. Notestein és társai által a népességszám csökkenését már 1945-ben előrejelző és 1953-ban pontosított demográfiai átmenet elméletével. Magyar nyelvű tankönyvi ismertetése pl.: Kovacsicsné Nagy Katalin Klinger András (szerkesztők): Demográfia. KSH. Budapest, 1996. 10 Kicsi MindenGyerek
akiket gyermekeikkel együtt a nemzetközi szakmai gyakorlatok különös figyelemben részesítendőnek tekintenek, minthogy a tapasztalatok szerint az idősebb szülőkhöz hasonlítva, az ő személyiségük kevésbé kialakult, szülőként is türelmetlenebbek, kevesebb ismerettel rendelkeznek, párkapcsolataik kevésbé stabilak, képzettséggel egyáltalán nem vagy csak alacsony szinten rendelkeznek, a munkaerőpiacon és ezzel a jövedelemszerzésben esélyeik rosszabbak. Gyerekeik gyakran kisebb súllyal születnek, többet betegeskednek, kevésbé alapos gondozásban részesülnek, képességeik kibontását kevésbé inspiráló környezetben élnek. Ezek régen azonosított kockázatok. Kevesebb szó esik azokról az anyákról, akik akár három évtizeddel idősebben szülnek. Nyilván a többségtől sokban különböző, speciális szükségletekkel rendelkeznek ők maguk és gyermekeik is. Tehát nem csak abból következnek új kihívások a gyerekekkel és családjaikkal dolgozóknak, hogy az anyák átlagéletkora nő, de abból is, hogy nagyon tág életkori sáv az anyáké, és a zömtől eltérő korúak nem ritka kivételek. 5 Fontos kihívások következnek a szülővé válásra való felkészültségben jelentkező különbségekből: nem szándékolt vagy felkészült foganás történt, esetleg valamilyen orvosi módszer segítette azt. A gyermekre vonatkozó kockázatok mellett a szülői beállítódásban, a szülő gyerek viszonyban is jelentős különbségeket tapasztalhatunk ezen körülmények folyamányaként is. 5 2008 óta a 30-34 éves korosztályhoz tartozók közül szülnek legtöbben, az összes édesanya 1/3-a. A 25-29 éves korban szülők aránya monoton fogyás mellett 27,8% volt 2010-ben (az utolsó hozzáférhető adatú évben). Ugyanakkor a 20-25 évesen szülők aránya, szintén monoton csökkenés mellett 14, míg a 35-39 évesen szülőké monoton növekedés mellett 14,8% volt. Tehát az édesanyák 81,5% életkora esett a szüléskor a 20 és 39 év közötti igen széles sávba, következésképpen 8,5% még tovább szélesítette a sávot. Statisztikailag értelmesen a 15 és 45 év közötti sávból kerülnek ki a szülő nők. Ilyen arányok mellett ezen a sávon belül még egyéni életútvariációkról érdemes beszélnünk, a kivételek ezeken kívül vannak. Lásd: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hazaitermekenysegt.pdf Kicsi MindenGyerek 11
Tóbiás László A magzati veszteség és csecsemőhalandóság csökkenése nem csak megelőző intézkedésekből következik, de abból is, hogy az orvostudomány több betegségből, sérülésből, állapotból tud olyan magzatot és gyermeket megmenteni, akit korábban elveszítettünk volna. Ezek a gyerekek akik nincsenek kevesen nyilván rendelkeznek speciális szükségletekkel, miként a szüleik is. Magyarországon magas a koraszülöttek aránya 6, az ő speciális szükségleteikkel még az orvoslás minden ága sem számol, az egyéb szolgáltatások nagy részében pedig fel sem merül ez a szempont, a gyerekek szokásosnak, átlagosnak tekintett szükségleteire alapozzák a szolgáltatásokat miként a leendő szakemberek felkészítését is. Ez alighanem több évtizedes elmaradás. A gyerekek mind nagyobb arányát sújtó allergiák is érzékenységet mutatnak és egyedi szükségletek kielégítését igénylik. 7 Tehát miközben nő a sajátos érzékenységgel bíró gyerekek aránya, és az orvostudomány a maga szempontjai alapján egyre többet tud ezekről a gyerekekről, a nem egészségügyi szolgáltatások még többnyire nem reagálnak ezekre a szükségletekre. Meglehet, a gyermekkor és a család legfontosabb újdonsága a gyerekkel és családjaikkal foglalkozó szakemberek számára abban áll, hogy megváltozott a szülőség tanulásának lehetősége és ezzel módja. Európában a mai 70 évesek alkotják az utolsó olyan generációt, melynek nagy része még sokgyerekes, a tágabb családba illetve szomszédságba sok szállal kapcsolódó családba született. Az ő felnövekedésüknek, spontán, informális tanulásuknak része volt a szülőség tanulása: a gének programjai mellett kulturális mémek segítették őket. Életprogramjukban a húszas évek elején teljesült az első gyermek megszülése, ami egyrészt erős motívum volt a szülői szerep kialakítására a szocializációs folyamatban, másrészt saját 6 Az EU tagállamok átlagában 6, Magyarországon 9% a terhesség 37. hete előtt megszülető gyerekek aránya. Lásd: Fogarasi-Grenczer Andrea Balázs Péter: A dohányzás és a környezeti dohányfüstártalom kapcsolata a koraszülésekkel. Orvosi Hetilap, 2012, 153, p. 690 694. 7 Legalább tudományos szempontból vizsgálni kellene, hogy a nyugati világban példátlanul gyakori programozott szülésekkel világra jövő gyerekek körében mutatható-e ki egy vagy több speciális szükséglet halmozódása. 12 Kicsi MindenGyerek
Új család, új gyerekkor Európában? új kihívások szüleik természetesen elsősorban a nagymamává lépő édesanyák még a hagyományos módon tudták őket ebben is segíteni. E nagyanyák még sokan háztartásbeliek voltak vagy a házkörüli gazdaságban dolgoztak, lányaik már nagyrészt munkaviszonyban álltak. És munkaviszonyban álltak még akkor is, amikor az ő jellemzően már csak egy-két gyerekük vált szülővé, akiknek ezért sem tudtak úgy segíteni, ahogy ők azt még megkapták. Ennél is fontosabb, hogy az ő egy-két gyerekük ténylegesen nukleáris családban nőtt fel. Sem a kiscsaládban, sem a nagycsaládban, sem a zártabbá vált szomszédságban nem maradt sok esély a szülőség régi, spontán, informális módon való tanulására. Bizonyára sok akadálya volt annak, hogy ez erős hatás lehessen: az életmód különbözősége, a fiatalok közöttük különösen és témánk szerint fontosabban a nők iskolázottságának rohamos növekedése, a tanulási módok és források meghatározó különbsége. Már régóta beszélünk tudatos gyermekvállalásról, és a fogalom egyre több mindent ölel fel: a tervezett foganást, az arra való testi, lelki és műveltségbeli felkészülést, az erőforrások biztosításának megtervezését a gyermek felneveléséhez Jellemző a több csatornából érkező információk fogadása és keresése. A tömegközlési eszközök nyilván igényt elégítenek ki, amikor gyakran és nagy terjedelemben foglalkoznak ezekkel a témákkal, valamilyen szinten interaktivitást is biztosítva illetve példákat is bemutatva. Ebben a témakörben is megfigyelhető, hogy egymást kizárón szélsőséges vélemények is megjelennek, még a tudományosság vértjében is, s a közönségben egyszerre van jelen a kétely és olyan megbízható referenciaszemélyek keresése, akik eligazodást adnak a tengernyi információhoz. Látható mód épülnek erre üzleti vállalkozások és közösségek melyek egy részéről aztán mégis csak kiderül valamiféle üzleti motiváltság is. A szülésre és szülőségre felkészítő tanfolyamok, a tornák, a hordozókendő használata vagy játszóterek játszóházak körül létrejövő közösségek ilyen önszerveződések, és szinte minden gyermekjóléti szolgálat működtet Kicsi MindenGyerek 13
Tóbiás László baba-mamaklubot, többnyire védőnőkkel együttműködve. 8 Ugyanezen szükségletek kielégítését célozzák a Biztos kezdet program gyerekházai. A gyerekekkel, családokkal foglalkozó szakemberek számára tehát új a család és a gyerekkor abban, hogy az ahhoz kapcsolódó tudások forrásaként, a más forrásokból származó információk értelmezése, értékelése egy lehetséges igazodási pontjaként is kell dolgozniuk 9 miközben a munkájukat más pontokhoz és azokból származó információkhoz is mérik. A szülők informális, spontán tanulás helyett racionális sokszor az érzelmi intelligenciával is gondoló módon válnak szülővé, és reflektálják magukat, tehát egy önvezérelt, nem formális tanulási folyamatban. Nagyon sokszor érzik azt a szakemberek, hogy a szülő nem racionális, hanem racionalizáló: nem vezetik tudatos megfontolások, hanem utólagos magyarázatokat, értelmezéseket kapcsol szülői működéséhez. Ez nyilván nem elválasztható a magyar társadalom tagjait jellemző alacsony önértékeléstől és önbizalomtól sem. A szakemberek szemében nem kevés szülő tűnik olyannak, mint a kamaszok. Lehet, hogy az identitásküzdelem belső erői forronganak, ugyanolyan hevességgel vagy tán még nagyobbal? A kívülálló számára indokolatlannak tűnő kétségbe esést, segítség- és oltalomkeresést elutasítás váltja, maró gúny, hibáztatás, szélsőséges érzelmi hullámzás Mindenesetre nem könnyű a segítői szerep főleg úgy, hogy arra a szakemberek nagy része gondozók, óvodapedagógusok és sokan mások felkészítést sem kapnak. A szülőség életünk alapvetően meghatározó élménye: énképünknek sarkalatos eleme saját szülőségünkről alkotott képünk, szülő voltunk megélése. Aligha élhetjük meg jónak életünket, ha szülőként elégedetlenek vagyunk magunkkal. 8 Más kérdés, hogy a klubok nem dolgoznak össze, nem osztják meg eredményeiket, nem hoznak létre az erőforrásokat jobban hasznosító együttműködést. 9 Gyermekorvosok vállaltak már korábban is ilyen általános ismeretterjesztő feladatot. Például Pikler Emmi, akinek munkásságáról található írás kötetünkben, 1940-ben adta ki Mit tud már a baba? című kötetét. 14 Kicsi MindenGyerek
Új család, új gyerekkor Európában? új kihívások Úgy gondoljuk, a fentebb már leírt mindennapi tapasztalatok bizonyítják, hogy a magyar társadalom sok tagját és sokféleképpen feszítik a szülőség kérdései miként szülőtársaikat Európa-szerte. Ugyanakkor az sem igényel különösebb bizonyítást, hogy társadalmi diskurzus, főleg cselekvés nálunk nem alakult ki a kérdésben. A politika kezdeményezéseiben minden szakember felismeri az általános jellegzetességet: a viselkedés akkor erőszakos, amikor a cselekvő bizonytalan magában, nem képes egy helyzetet összetettségében megérteni. Aki egy könyvet olvasott, tudja a biztos megoldást, aki kettőt, az már mérlegel, aki egyet sem Úgy gondoljuk, alapvető fontosságú a szülőségről minden szinten társadalmi diskurzust nyitni (ahogy kötetünkben Cserey Miklós felveti), aminek már az elindítása is igen nehéz. Hiszen nem lehet cél de még nem szándékoltan elért következmény sem! - az amúgy is gyenge szülői önbizalom csökkentése, miközben azzal meg mégis csak szembe kellene nézni, hogy a magatartászavaros gyerekeket (hovatovább tömegeiket) mi neveljük. Az ő bajaikat elsőrendűen a mi nevelésünk okozza. Ha nem vagyunk eléggé jó szülők, nem csak a saját életminőségünket rontjuk, de a gyerekeinkét is determináljuk. Régi mondás, hogy a születéskor nem csak gyerek, de szülő is születik. Szülőségünk biológiai feltételei saját foganásunkkal fogannak, saját születésünkkel születnek, és nagyon összetett folyamatban fejlődnek képességekké. Úgy gondoljuk, az első feladat annak társadalmi szintű megértése, hogy a szülővé válás feltételei gyökeresen megváltoztak a legutóbbi generációk korában, s folyamatos változásban vannak ma is. A változás magvát abban látjuk, hogy a spontán szükségletkielégítést mind több területen a tudatos szervezettségnek kell felváltatnia. A folyamat lassan kétszáz évvel ezelőtt elindult, amikor a munkásnők gyerekeinek ellátására létrejöttek az első óvodák, majd bölcsődék. Sok évtizede természetes már az is, hogy az idős emberek ellátása csak szervezetten, a családnál tágabb körben történhet. A fogyatékossággal élők esetében a magyar és a nyugat-európai gya- Kicsi MindenGyerek 15
Tóbiás László korlatot összevetve látjuk, hogy az ő és családtagjaik speciális szükségleteit sem lehet más módon kielégíteni: megszervezettség hiányában nincsenek is kielégítve ezek a szükségletek nálunk. Kérdés, hogy milyen szükségleteket akar egy társadalom bevonni a szervezett szükségletkielégítés körébe: milyen csoportokat és azok milyen szükségleteit? A gyerekekhez és családjaikhoz visszatérve, világos, hogy a jelenleg kielégítendőnek tekintett biztonsági, ellátási, nevelési, tanítási szükségleteken túl továbbiak kielégítését is meg kell szervezni. Egyes szükségletekre válaszoló szolgáltatásoknak nagyobb városokban piaca alakult ki. Nagyon hasonló szükségleteknek a leghátrányosabb helyzetű régiókban való kielégítésére jöttek létre a Biztos kezdet gyerekházak, uniós forrásokból indított kezdeményezések, melyekre utóbb normatív támogatás rendeltetett. Mindennapi tapasztalataink és elméleti megfontolások alapján egyaránt azt kell feltételeznünk, hogy ezek a szükségletek fennállnak a társadalom egészében, még ha kielégítetlenek is. Amikor szervezett szükségletkielégítésről beszélünk, nem kizárólag intézményes szükségletkielégtésre gondolunk. Ha nem is túl sokat, de láthatunk spontán szerveződő, saját szükségleteiket kielégítő családi szövetkezéseket. A magyar társadalom nem túl kedvező állapotáról állít ki látleletet, hogy a beteg, fogyatékossággal élő gyerekek családjainak többnyire nincs is más lehetősége, mint összefogva gondoskodni saját szükségleteik legalább részbeni kielégítéséről. Sokféle példát láthatunk. Modellként is érdemes tekintetnünk például a Nagycsaládosok Országos Egyesülete ifjúsági munkájára, aminek keretében táboroztatásra is felkészítik a tagcsaládok fiataljait és az általuk bevonzottakat. Ezzel saját erőforrásaik megszervezésével elégítik ki a nyári felügyelet, ellátás, nevelés iránti szükségleteiket 10. Az önszerveződések mellett láthatunk olyan in- 10 A táboroztató fiatalok nem csak élményekkel lesznek gazdagabbak, de a kisebb gyerekekkel való foglalkozás, az ilyen helyzetekben való működésük önreflexiója minden bizonnyal szülői szerepük formálásához is hozzájárul. Kiegészítve ezzel a családon belüli spontán tanulást, amire nekik van a leg- 16 Kicsi MindenGyerek
Új család, új gyerekkor Európában? új kihívások tézményeket, melyek saját szolgáltatásuk részének tekintik azt is, hogy ösztönözzék és támogassák a családokat a közösségi szerveződésben, szükségletkielégítésben. Ez a működés nyilván megsokszorozza az intézmény által ráfordított erőforrásokat, ami anyagi szempontból is nagyon fontos: a jóléti szolgáltatásokat újraelosztott jövedelmekből finanszírozzuk, forrásuk nem végtelen. De ennél sokkal fontosabb szempontokra is érdemes figyelmet szentelni. Egyrészt: a pénzalapú cserék mindig azt jelentik, hogy a ráfordítások egy része valójában nem a szándékolt célt, szükségletkielégítést szolgálja, hanem például adóvá, intézményfenntartási költséggé, esetleg profittá válik. A pénzt nem használó közösségi alapú szükségletkielégítés esetében a források egészét a közösség hasznosítja, még akkor is, ha nem az elsődleges célra. Például a koordináció itt is igényel erőforrásokat, de önmagán túli hasznokkal is jár, szociális szükségletek is kielégülnek általa. Ugyanakkor a szükségletek kielégítése a közösségi formákban több dimenziós is, mint a pénzre alapozva. Döntő, hogy ezekben a szolgáltatói szerepekben levők saját szükségleteik kielégítéséért is dolgoznak, és itt messze nem csak arról van szó, hogy saját családjuk is kedvezményezett például a saját gyerek is részt vesz a közösség nyári táborában. A példánál maradva: egy közösségi tábor előkészítése és megtartása megköveteli a szülőktől, hogy tudatosan cselekedjenek, így vállaljanak felelősséget mások gyerekeiért, olyan tevékenységekben is, amiket szülőként rutinból végeznek. Megosztják élményeiket, tapasztalataikat tudatosítják magukban és társaikban. Megvalósulhat az önmegvalósítás legmagasabb rangú szükséglete, vagy amit nem kevesen még az önmegvalósítás fölé is helyeznek: annak szükséglete, hogy az egyén a közösségért cselekedjen, (vissza)adjon valamit a közösségnek. nagyobb esélyük. A táboroztatás és abba fiatalok bevonása az egész társadalom számára hallatlanul fontos lenne, a kamaszok identitásába beépülne a gyerekekkel szerzett tapasztalat, ami sok haszonnal járna az egyén és a társadalom számára is, a szülőséghez való hozzájáruláson túl is. Kicsi MindenGyerek 17
Tóbiás László Az intézményes, szolgáltatói szükségletkielégítés régóta ismert problémája, hogy az egyén, a család elveszíti a kompetenciáját a szakemberrel és nem mellékesen saját szükségletével szemben. A segítő szakmák gyakorlói gyakran figyelmeztetik önmagukat, hogy mindenki saját maga a legjobb szakembere a saját szükségleteinek, problémáinak. Általában természetesen a védőnő sokkal többet tud a gyerekek táplálásáról, gondozásáról, mint a szülő. De a saját gyereke érzékenységét, kedvtelését mégis a szülő ismeri jobban. És sorolhatnánk a gyerekekkel foglalkozó összes szakmából a hasonló ellentétpárokat. A közösségi a szakemberek és az érintettek, esetleg más önkéntesek tudásait egyesítő szükségletkielégítési módok túl tudnak lépni ezeken a problémákon. Abban az értelemben is, hogy nem egyetlen, adott pillanatban fennálló szükséglet kielégítéséig látnak, hanem kompetenciák fejlesztéséhez járulnak hozzá, egyéni és közösségi kompetenciák fejlődéséhez. Az évezredeken át spontán módon formálódó és rendelkezésre álló nagycsaládiszomszédsági közösség által betöltött funkciókra ma tudatosan kell közösségeket építeni, és azokban az egyes embereknek sokkal tudatosabban cselekednie, beleértve ebbe a tanulást is. De a spirálnak ugyanarra az oldalára érkezünk: az adott esetben kompetens és magát annak is érző szülők fejlődhetnek, magukat életük dolgaiban szintén kompetensnek megélő gyerekeikkel együtt. A szakemberek válaszaihoz A gyerekes családok szükségletei kielégítésében dolgozó szakemberek számára tehát mindenképpen új a család, a gyerekkor. Ugyanaz a helyzet, mint a természet esetében: a hosszú idő alatt kialakult bonyolult szisztémákat kikezdték a legutolsó idők változásai. De nem elég felhagyni a nem kívánt káros hatásokat is okozó tevékenységekkel, mert az eredeti szisztéma nem tud újjászületni, a folyamatok magukra hagyása előre láthatóan - csak fenntarthatatlan elvadult állapotokhoz vezet. Tudatos módon kell keresni egy új és kívánatos egyensúlyú szisztémát. Nem is egyet, hanem minden szü- 18 Kicsi MindenGyerek
Új család, új gyerekkor Európában? új kihívások lőnek, családnak, intézménynek a magáét. 11 Ez alighanem egy folytonos kísérletezés, nagy lépések helyett apró, de állandó mozgás. Rátérünk arra, meglátásunk szerint hogyan is felelhetnek meg a gyerekekkel foglalkozó szakmák és gyakorlóik az új kihívásoknak. Első feladatnak azt tartjuk, hogy egyénként megéljük, és a társadalommal megosszuk: alapvetően nagyon örömteli változások árát kell megadnunk, amikor az új kihívásokra válaszolunk. 70 évvel ezelőtt 58 éves élettartamra számíthattak az újszülött leánykák, most 77 évre. A csecsemőhalandóság a töredékére esett, 1941-ben ezerből 116 csecsemő halt meg, tehát minden tízedik! Ma minden kétszázadik. 12 Nem csak éveink száma nőtt, de a nagy betegségektől, fájdalomtól mentesen leélt évek száma is. Már csak ebből a szempontból is szabadabban és több örömmel élhetjük meg életünket! Ha tovább élünk, de ugyanannyi gyermeket szülnénk, akkor létünk feltételeit emésztenénk fel: a föld erőforrásai nem kimeríthetetlenek és korlátlanul újjászületőek, ha növekszik az emberek létszáma, létünk feltételeit emésztjük el. (Mohóságunkkal még akkor is a gyerekeink, unokáink lehetőségeit rontjuk, ha kevesebben vagyunk.) A Földön élő fajok közül egyedül az ember szaporodott túl oly mértékben, hogy azzal más fajok tömegeit ítélte kihalásra, és saját faja létezését is veszélyezteti már pedig a természet törvényei a legerősebbek. Szükségszerű és a demográfiai átmenet elméletében már 1955-ben leírt trend szerint megvalósuló válasz a születésszám 11 Projektünk során minden szervezet összeállítást készített arról, milyen ellátások szolgálják országában a kisgyerekeket és családjaikat. Francia barátink 13 formáról adtak számot. Projektzáró konferenciák kerekasztalán szerepelt az ezen ellátások fejlesztéséért és biztosításáért felelős legmagasabb rangú köztisztviselő. Ő elmondta, hogy céljuk a családok szükségleteihez a lehető legfinomabban illeszkedő szolgáltatások biztosítása, és minden ellátási formához külön intézménytípust is rendeltek, hogy minimalizálják az ellátottak szükségleteitől különböző intézményi érdekek megjelenését. 12 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html?184 Kicsi MindenGyerek 19