Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról A szerb-magyar határrégió TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató Budapest, 2010. június 2
3
Tartalom Bevezetés... 5 1 A szerb-magyar határrégió területe... 6 1.1 A határrégió lehatárolásának szempontjai... 6 1.1.1 A határszakasz magyar oldalának lehatárolása... 7 1.1.2 A határszakasz szerb oldalának lehatárolása... 11 2 A régió fıbb mutatói... 12 3 A régió népességének demográfiai sajátosságai... 15 3.1 Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban... 15 3.1.1 Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán... 15 3.1.2 Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió szerb oldalán... 18 3.2 Etnikai sajátosságok a régióban... 21 3.2.1 Etnikai megoszlás a Vajdaságban... 21 3.2.2 Kisebbségek a határ magyar oldalán... 25 4 A határrégió fıbb gazdasági mutatói... 26 4.1 A szerb és a magyar gazdaság összehasonlítása... 26 4.2 Gazdasági szerkezet a határ szerb oldalán... 28 4.3 A határrégió magyar oldalának gazdasági szerkezete... 31 5 A határrégió munkaerıpiaca... 33 5.1 Foglalkoztatottság a határrégióban... 34 5.1.1 Foglalkoztatottság a határrégió szerb oldalán... 34 5.1.2 Foglalkoztatottság a határrégió magyar oldalán... 35 5.2 A munkanélküliség szerkezete a határrégióban... 38 5.2.1 Munkanélküliség a határrégió szerb oldalán... 39 5.2.2 Munkanélküliség a határrégió magyar oldalán... 40 6 Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban... 43 6.1 Migráció a szerb-magyar határrégióban... 44 7 A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei... 46 7.1 A közlekedési lehetıségek a régióban... 46 7.2 A határátlépés lehetıségei a határrégióban... 48 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke... 49 Táblázatok jegyzéke... 49 Ábrák jegyzéke... 50 Térképek jegyzéke... 50 Mellékletek... 51 1. melléklet: A szerb-magyar határrégió definiálása... 51 2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint... 60 4
Bevezetés Az alábbi elemzés az egyes határrégiók gazdasági és munkaerı-piaci kapcsolatait leíró helyzetfeltáró tanulmányok sorában a szerb-magyar határrégiót vizsgálja. A magyar határ déli-keleti szakaszán, a román-magyar határ szomszédságában a Duna vonaláig húzódó határszakaszt körülölelı terület. A szerb-magyar határ a rövidebb magyarországi határszakaszok egyike, összesen közel 175 km, ami a teljes magyar határ mindössze 8 százaléka. A kilencvenes évek elejéig a valamikori Jugoszláviával közös határ része, az akkori kishatár-menti kapcsolatok élénk forgalmának a helyszíne. A határátkelés lehetıségét nem határolja be természetes fizikai, földrajzi korlát. A régió szerb oldala a Vajdaság, ahol jelentıs magyar kisebbség él, ez a határrégió kapcsolatait sok szempontból determinálja, Jugoszlávia felbomlásáig a helyi kapcsolatokat erısítı szál volt. Hosszú ideig mégis a gazdasági kapcsolatok szempontjából zárt terület volt a valamikori Jugoszlávia felé nehezen átjárható határ teljes hossza, majd a fokozatosan élénkülı kapcsolatok erısödését követıen a rendszerváltás idejére a délszláv háború teremtett veszélyes helyzetet és zárta el a határt, nehezítette és rontotta a kapcsolatokat. A szomszédos Magyarország és a régió a háborús országból menekülık elsı állomása lett. A szerb-magyar határ ma a schengeni övezet külsı határa is egyben, ami a háborút követı idıszakban a határátlépést, a határ két oldalának lassan újraéledı kapcsolatait tovább nehezíti és korlátozza. Szerbia nem része az Európai Uniónak, így azoknak a szervezeteknek és gazdasági kapcsolatoknak sem, melyek a határ mentén az EU mobilitásának erısödését hivatottak ösztönözni, bıvíteni és erısíteni. A schengeni határ azoktól a kapcsolatoktól határolja el Szerbiát, amit a határokon belül az Unió támogat, ösztönöz, és erısíteni kíván: a munkaerı Unión belüli szabad áramlásától és egyéb szabadságok megvalósulásától. Elemzésünkben és vizsgálódásunkban ez több szempontból is fontos volt. Egyrészt a kérdéseink megfogalmazása, a határon átnyúló kapcsolatok és munkaerıpiac lelhetıségei és ösztönzése szempontjából fontos, hogy a határ két oldala az Unión belül, illetve kívül lévı két ország található. A jelen vizsgálatsorozat keretében is fontos szerepet kap például az Unión belüli mobilitás erısítését szolgáló EURES hálózat, tevékenységi és érdekeltségi körén azonban az Unión kívüli területekkel alakuló kapcsolatok kívül maradnak. Másrészt az elérhetı és összehasonlítható adatforrások szempontjából is fontos, hogy Szerbia nem része az egységes 5
és összehasonlítható uniós statisztikai rendszernek. Történelmi kötıdése, korábbi kapcsolatai alapján mégis fontos partnere Magyarországnak. A tanulmány elkészítéséhez mőhelyvita formájában szakmai konzultációt szerveztünk a határrégióban, a régió munkaügyi szakembereivel. Hasonló találkozót reméltünk a határ túloldalán dolgozó regionális munkaügyi szervezet munkatársaival is, erre azonban a szervezet koncentráltsága, a kapcsolatokat akadályozó és korlátozó politikai helyzet miatt nem került sor, elıkészítésére a kutatásra rendelkezésére álló idı rövidnek bizonyult. A jelen tanulmány adatgyőjtését és a határ menti kapcsolatok megismerését ez nehezítette. A tanulmány elkészítéséhez felhasználtuk a magyar és a szerb statisztikai hivatal adatait, a magyar oldal leírására az MTA KTI erıforrástérkép és a VÁTI regionális adatbázisát, az ÁFSZ adattárház adatait, valamint a régió szakembereinek szíves tájékoztatásait, mindkét oldal összehasonlító leírására további elérhetı adatforrásokat, leírásokat. A jelen tanulmány a régióban végzett adatgyőjtés és helyzetfeltárás összegzése. 1 A szerb-magyar határrégió területe A szerb-magyar határrégió a magyar határ dél-keleti része, összesen 174,4 km, a teljes magyar határ egyik legrövidebb szakasza, valamivel hosszabb, mint a szlovén és az ukrán határ, a teljes határhossz mindössze 8 százaléka. A régió magyar oldalon Csongrád megye nyugatabbra esı részét és Bács-Kiskun megye határhoz közeli részét öleli fel, Csongrád megye átnyúlik a szomszédos román-magyar határrégióba is. A határrégió definiálásakor a magyar oldalon a határmenti régiót lehatároljuk, az csak a megyék egy részét, a szerb-magyar határszakaszon fekvı területi egységeit tartalmazza. A szerb oldalon a határrégiót a vajdasághoz tartozó terület magyar határhoz közelebb fekvı kerületei alkotják. 1.1 A határrégió lehatárolásának szempontjai A határrégiót a magyar oldalon a NUTS 3 megye szintnél kisebb területi egységekkel, definiáljuk, ezek a kistérségek vagy munkaügyi kirendeltségek. Így árnyaltabb és pontosabb módon tudjuk a viszonylag nagy kiterjedéső megye határhoz közelebb esı, a határ által meghatározott kisebb régió területeit lehatárolni és bemutatni. A területet így a magyar oldalon a kisrégiók és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk. Az nem a teljes határon fekvı megyét fedi le, hiszen különösen Bács-Kiskun megye területe messze benyúlik az ország közepébe. A határrégióba a gazdasági és társadalmi összefüggések alapján a gazdasági kapcsolatokat pontosabban leíró kapcsolatok azonosíthatóak, keleten 6
Csongrád megye átnyúlik a szomszédos román-magyar határrégióba is, így a szomszédos régióval is szorosabb kapcsolatokat alakíthat ki. A régió területének lehatárolásához a szerb oldalon megfelelı közigazgatási területi egységeket találunk, ezek a kerületek (okrug), melyek elegendıen kicsik ahhoz, hogy segítségükkel jól tudjuk leírni a határrégió szerb oldalának a területét, és megfelelı részletességő adatok is rendelkezésre állnak a kerületekre, ami részletes regionális vizsgálatot tesz lehetıvé. A szerb oldalon a határrégió a Szerbiával szomszédos Vajdasághoz tartozó kerületekbıl (körzetek) áll, de nem terjed ki a teljes Vajdaságra, annak északi 5 kerülete alkotja: Észak-és Közép-Bánsági kerület, valamint az Észak-, Nyugat- és Dél-Bácskai kerület.. A régió definiálásakor a szerb oldalon figyelembe vettük, hogy a határrégió mekkora területet ölel fel, ami a határrégió egészének a definiálásakor a lehatárolást jelenti. A munkaerı-piaci kapcsolatok szempontjából a határrégió nem lehet nagy távolság, a határtól bizonyos sávban lévı területet jelenthet, az a határtól nagyjából 50 km távolság. Egyéb szempontok, így a határrégió kialakításakor a szerb oldalon mindenekelıtt az etnikai összetétel, a Vajdaságban élı jelentıs magyar kisebbség befolyásolhatja jelentısen a határon átnyúló kapcsolatokat, így a régió definiálásakor és a lehatároláskor ezt figyelembevettük. A határon átnyúló kapcsolatok értelmes definiálását ezek szerint határoztuk meg. A lehatárolást a határrégió szakembereivel is egyeztettük, a személyes konzultációk során. Így lehetséges volt, hogy a számukra természetes regionális kapcsolatokat figyelembe véve az alábbiakban bemutatottak alapján alakítsuk ki a végleges régió területet, és az így meghatározott határrégióra végezzük el az elemzést. 1.1.1 A határszakasz magyar oldalának lehatárolása A régió területét magyar oldalon ahogy erre mér utaltunk a statisztikai kistérségek alapján definiáljuk, ez lehetıvé teszi a finomabb elemzéseket. A munkaerı-piaci, munkaügyi adatok azonban munkaügyi kirendeltségek alapján állnak rendelkezésünkre. A kisrégiók és a munkaügyi kirendeltségek területileg nem mindig, és nem pontosan, települések szerint esnek egybe. Ezért a terület helyzetelemzésének leírása elıtt ezeket egymáshoz kell hangolnunk, és ennek megfelelıen definiáljuk a végleges területet. A szerb-magyar határrégióba tartozó KSH kistérségek két megyét érintenek, a megye területének egy része esik a határrégióba. Az elemzés során vizsgáljuk majd, hogy a lehatárolt régió valóban eltér-e a szomszédos területektıl, ebben az értelemben tehát egységes egészet jelent-e a szomszédos területekhez képest. 7
A határrégió magyar oldalának definiálása, kistérségek szerint részben a határon fekvı, részben attól kicsit távolabbi kistérségeket jelent, ezt az alábbi felsorolásban jelezzük. Néhány kistérség átnyúlik a szomszédos határszakaszra, tehát csak részben része a határrégiónak, így összességében a határrégió magyar oldala a következı kistérségeket öleli fel. Csongrád megye Határrégió kistérségei Kisteleki kistérség Mórahalomi kistérség (Határon) Szegedi kistérség (Határon, rész) Határrégióból kimaradó kistérségek Makói kistérség (Határon) Hódmezıvásárhelyi kistérség Szentesi kistérség Csongrádi kistérség Bács-Kiskun megye Határrégió kistérségei Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmi kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Határrégióból kimaradó kistérségek Kalocsai kistérség Kecskeméti kistérség Kiskırösi kistérség Kiskunfélegyházi kistérség Kunszentmiklósi kistérség A KSH kistérségek alapján lehatárolt határrégiót munkaügyi kirendeltségekkel is azonosítottuk, így a kétféle lehatárolás kistérségek, illetve munkaügyi kirendeltségek szerint az alábbi területet fogják át (1. táblázat). 8
1. táblázat A határrégió magyar oldala statisztikai és munkaügyi kistérségek szerint Megye KSH kistérség Munkaügyi kirendeltség Bács-Kiskun megye Bácsalmási kistérség Jánoshalmi kistérség Bajai kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Bácsalmási kirendeltség Bajai kirendeltség Kiskunhalasi kirendeltség Kiskunmajsai kirendeltség Csongrád megye Kisteleki kistérség Szegedi kistérség Mórahalmi kistérség Kisteleki kirendeltség Szegedi kirendeltség Mórahalmi kirendeltség A határrégió kétféle kategória szerinti lehatárolása közel azonos területet ír le, a határ mentén közel egységes területet rajzol ki. (A régió települések szerint definiált területét az 1. mellékletben részletesen is megmutatjuk.) KSH kistérségek szerint 3 települést nem tudunk a régióban bevonni, amelyek a megfelelı munkaügyi kirendeltségek érdekeltségi körébe tartoznak. Ez az elemzést nem zavarja. A kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerinti területet a térképek szemléltetik, összevetésükkel az eltérést látjuk (1. és a 2. térkép). 9
1. térkép A határrégiót leíró terület a KSH statisztikai régiók szerint határrégió kistérségek szerint Telepulesek száma 1 1 (72) Forrás: saját szerkesztés 10
2. térkép A határrégiót leíró terület a munkaügyi kistérségek szerint Határrégió munkaügyi kirendeltségek szerint Telepulesek száma 1 1 (75) Forrás: saját szerkesztés 1.1.2 A határszakasz szerb oldalának lehatárolása A határrégió szerb oldalának definiálása megfelelı közigazgatási területek kerületek szerint lehetséges, a vajdasági területen. A Vajdaság összesen 7 kerületet jelent Szerbia északi részén, éspedig: Észak-Bánsági kerület (Severnobanatski okrug, Севернобанатски округ), Közép-Bánsági kerület (Srednjebanatski okrug, Средњебанатски округ); Dél- Bánsági kerület (Južnobanatski okrug, Јужнобанатски округ); Észak-Bácskai kerület (Severnobački okrug, Севернобачки округ); Dél-Bácska ((Južnobački okrug, Јужнобачки округ); Nyugat-Bácska (Zapadnobački okrug, Западнобачки округ); Szerémségi kerület (Sremski okrug, Сремски округ). Sok kérdés és szempont figyelembevételével véglegesítettük a régió kiterjedését. A határhoz közel fekvı területek határközelisége mellett fontos szempont volt annak figyelembevétele, hogy a határrégióban jelentıs magyar kisebbség él, a határtól távolabb esı kerületekben is. Azt feltételezzük, hogy a jelentıs arányú magyar kisebbség a határhoz közeli területeken a kapcsolatokat erısítı fontos kötıdést jelenthet. Ezért az egybefüggı területen élı magyar kisebbség esetében olyan területeket kell a határrégióba bevonnunk, amelyek területén még jelentıs a magyarság aránya, és ezért a lehatárolásban kevésbé tartottuk fontos szempontnak a határhoz közeliség teljesülését. A lehatárolást a magyar határrégió 11
szakembereivel egyeztetve véglegesítettük, az etnikai szempontokat figyelembe véve, ahogy ezt az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk. Így a végleges határrégió területet a szerb oldalon a Vajdasághoz tartozó 7 kerület közül 5 írja le. (2. táblázat) 2. táblázat A Vajdaság területe statisztikai egységek szerint Kerületek Vajdaság határrégióba tartozó kerületei Severnobački okrug (Észak-Bácskai kerület) - magrégió Severnobanatski okrug (Észak-Bánsági kerület) - magrégió Srednjebanatski okrug (Közép-Bánsági kerület) Južnobanatski okrug (Dél-Bánsági kerület) Južnobački okrug (Dél-Bácskai kerület) Vajdaság határrégióba nem tartozó kerületei Zapadnobački okrug (Nyugat-Bácska) Sremski okrug (Szerémségi kerület) A határrégió szerb oldala azonban két fontos részterületre válik szét, az etnikai arányok késıbbiekben részletesen bemutatott elemzése alapján (ld. 3.2.1. alpontban, különösen 11 táblázat). A késıbbi elemzésnek elébe vágva itt azt emeljük ki, hogy a határrégió két határon fekvı kerülete nyugatabbra Észak Bácska, keletebbre Észak Bánság magyar többségő terület, míg a további három kerületet jelentıs magyar kisebbség jellemzi. Ennek alapján az elemzés során megkülönböztetjük a határrégió vajdasági oldalán a magrégiót (Észak Bácska és Észak Bánság) és a határrégió távolabbi három kerületét. Az elemzést a továbbiak során a két részterületre figyelve végezzük el. A megkülönböztetés a határmenti kapcsolatok vizsgálata szempontjából lényese összefüggéseket fedhet fel. 2 A régió fıbb mutatói Megvizsgáljuk a határ két oldalán az elızıekben lehatárolt régió sajátosságait, és azt is, hogy a határ két oldalán fekvı területek a fıbb mutatók szerint mennyire kiegyensúlyozottak, azaz mekkora a területük, népességük, van-e valamelyik oldalnak ebben az értelemben jelentıs dominanciája. Az etnikai szempontok figyelembevételével láttuk 12
nagyobb területet határoztuk meg a szerb határrégióban, a dominancia vizsgálata ezért különösen fontos. A határ magyar oldalán alacsony népsőrőségő, ritkásan lakott kistérségek a jellemzıek, Bács-Kiskun megye összességében is alacsony népességő alföldi megye, a határrégió a megye átlagától is messze elmaradó népességő terület. Csongrád megye népesebb, bár a határrégióba Bács-Kiskunhoz hasonló népességő területek tartoznak. Az általános képet egyedül a régióhoz tartozó Szegedi kistérség töri meg, és emeli a határrégió átlagos népsőrőségét is magasra. A népesség és a népsőrőség is csökken Bács-Kiskunban, Csongrádban inkább állandó a népesség a határrégióban, miközben a régión kívüli területekrıl jelentıs az elvándorlás. A határrégió kedvezı helyzetében nem kizárólag Szeged hatását látjuk. Az elsı átfogó adatok arra nem adnak magyarázatot, hogy a csongrádi határrégiót mi teszi vonzóvá, de a számok egyértelmően pozitív vonzó hatást mutatnak. (3. táblázat) 13
3. táblázat Határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, 2007 régiók Terület Népesség Népsőrőség Népesség Népsőrőség 2001 2007 2001 2007 változása, 2001-2007 km 2 fı fı/km 2 % fı/km 2 Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun együtt 8445.33 556312 544429 65.9 64.5 97.9-1.4 Határrégió kistérségei 3282,47 185993 178832 56,7 54,5 96,1-2,2 Bácsalmási kistérség 381,09 19103 17991 50,1 47,2 94,2-2,9 Bajai kistérség 1190,79 78830 76201 66,2 64,0 96,7-2,2 Jánoshalmi kistérség 399,1 18457 17364 46,2 43,5 94,1-2,7 Kiskunhalasi kistérség 826,34 48761 47077 59,0 57,0 96,5-2,0 Kiskunmajsai kistérség 485,15 20842 20199 43,0 41,6 96,9-1,3 Határrégióból kimaradó 5162,86 370319 365597 71,7 70,8 98,7-0,9 kistérségek Kalocsai kistérség 1029,13 58301 55445 56,7 53,9 95,1-2,8 Kecskeméti kistérség 1483,08 169704 172878 114,4 116,6 101,9 2,1 Kiskırösi kistérség 1130,33 60303 57928 53,3 51,2 96,1-2,1 Kiskunfélegyházi 717,51 49659 47428 69,2 66,1 95,5-3,1 kistérség Kunszentmiklósi 802,81 32352 31918 40,3 39,8 98,7-0,5 kistérség Csongrád megye Csongrád megye együtt 4262,78 434787 423751 102,0 99,4 97,5-2,6 Határrégió kistérségei 1698,08 249192 249079 146,7 146,7 100,0-0,1 Kisteleki kistérség 410,2 19764 19092 48,2 46,5 96,6-1,6 Mórahalmi kistérség 534,77 26105 26202 48,8 49,0 100,4 0,2 Szegedi kistérség 753,11 203323 203785 270,0 270,6 100,2 0,6 Határrégióból kimaradó 2564,7 185595 176400 72,4 68,8 95,0-3,6 kistérségek Makói kistérség 703,85 51550 49633 73,2 70,5 96,3-2,7 Hódmezıvásárhelyi 707,77 61167 58604 86,4 82,8 95,8-3,6 kistérség Csongrádi kistérség 339,24 25856 24181 76,2 71,3 93,5-4,9 Szentesi kistérség 813,84 47022 43982 57,8 54,0 93,5-3,7 Határrégió együtt 4980,55 435185 427911 87,4 85,9 98,3-1,5 Határrégión kívül esı 7727,56 555914 541997 71,9 70,1 97,5-1,8 kisrégiók együtt Magyarország együtt 93 027,60 10328959 10169999 111,0 109,3 98,5-1,7 Forrás: KSH A határ szerb oldalán az egyes kerületek népsőrősége magasabb, mint a magyar oldalon, kivéve a román határral is szomszédos Észak- és Közép-Bánságot, ahol a népsőrőség alacsonyabb. A régióban a népesség határozottan csökken, egyetlen kivétel Dél-Bácska magyar határtól már viszonylag távol esı, nyugatabbra esı kerülete. A magyar határrégióba esı, határközeli területekrıl mindenekelıtt a magrégióba esı kerületekbıl az elvándorlás jelentıs. (4. táblázat) 14
4. táblázat Határrégió szerb oldalának fıbb mutatói, 2002, 2007 kerületek Terület Népesség Népsőrőség Népesség Népsőrőség 2002 2007 2002 2007 változása, 2002-2007 km 2 fı fı/km 2 % fı/km2 Határrégió kistérségei Észak Bácska - 1784 200140 194573 112,2 109,1 97,2-3,1 magrégió Észak Bánság - 2329 165881 157155 71,2 67,5 94,7-3,7 magrégió Közép Bánság 3256 208456 197585 64,0 60,7 94,8-3,3 Dél Bácska 4016 593666 603244 147,8 150,2 101,6 2,4 Nyugat Bácska 2419 214011 200951 88,5 83,1 93,9-5,4 Határrégió együtt 13804 1382154 1353508 100,1 98,1 97,9-2,1 Határrégióból kimaradó kistérségek Szerémség 3486 335991 331866 96,4 95,2 98,8-1,4 Dél Bánság 4245 313937 306133 74,0 72,1 97,5-2 Határrégióból 7731 649928 637999 84,1 82,5 98,2-1,5 kimaradók együtt Vajdaság 21535 2032082 1991507 94,4 92,5 98,0-1,9 Forrás: Szerb statisztikai hivatal on-line adatok, http://webrzs.stat.gov.rs/axd/en/index.php 3 A régió népességének demográfiai sajátosságai A határmenti régiók együttmőködését a komplementer regionális sajátosságok, a demográfiai, gazdasági és munkaerı-piaci jellemzık mindegyike, és együttese jelentıs mértékben befolyásolhatja. Ezért fontos a munkaerı-piaci kínálatot befolyásoló legjellemzıbb demográfiai mutatókat, és az azokat magyarázó tényezıket vizsgálnunk, különös tekintettel a határrégió két oldalát jellemzı és magyarázó jelenségekre, a határrégióban az együttmőködés lehetséges irányaira és területeire. 3.1 Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban 3.1.1 Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldalát kistérségenként vizsgálva nagyon eltérı területek helyezkednek el a határrégióban és a határtól távolabbi területeken. Az országos átlaghoz képest 2001-ben Bács-Kiskun megye határrégióba esı kistérségeiben valamivel magasabb, Csongrádban alacsonyabb volt a gyerekek aránya, és Szeged kivételével mindenütt, mindkét megyében magasabb volt az idısek aránya. 2007-re mindenütt csökkent a fiatalok és a gyerekek aránya, és emelkedett az idıseké, az országos átlagot messze meghaladva, az aktív 15
korú népesség aránya elmaradt az országos átlagtól 2001-ben is, és még erısebben 2007-re. (5. táblázat) 5. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001, 2007 kistérség 0-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek összesen állandó népességen belüli aránya 2001 Bács-Kiskun megye határrégió Bácsalmási kistérség 20,56 56,89 22,54 100 Bajai kistérség 20,07 58,33 21,60 100 Jánoshalmi kistérség 21,55 54,66 23,79 100 Kiskunhalasi kistérség 21,17 59,97 18,86 100 Kiskunmajsai kistérség 22,11 57,25 20,64 100 Csongrád megye határrégió Határrégió kistérségei Kisteleki 19,89 56,32 23,79 100 Mórahalomi 19,74 57,68 22,58 100 Szegedi 20,20 60,93 18,87 100 Országos átlag 20,83 59,25 19,92 100 2007 Bács-Kiskun megye határrégió Határrégió kistérségei Bácsalmási kistérség 18,83 56,76 24,41 100 Bajai kistérség 17,78 59,02 23,20 100 Jánoshalmi kistérség 19,59 56,32 24,09 100 Kiskunhalasi kistérség 18,82 60,27 20,90 100 Kiskunmajsai kistérség 19,29 58,11 22,59 100 Csongrád megye határrégió Határrégió kistérségei Kisteleki 18,10 58,05 23,86 100 Mórahalomi 18,12 58,38 23,50 100 Szegedi 17,81 61,15 21,03 100 Országos átlag 18,58 60,08 21,34 100 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép A 5. táblázatban a határrégió kistérségeiben élık életkor szerinti megoszlását mutattuk be. A régiót jellemzı népesedési helyzetet, a fiatalok és az idısek egymáshoz viszonyított arányát és annak alakulását vizsgálva általánosabb és kedvezıtlen trendet látunk a régió népességének a korösszetételérıl. Ezt mutatja az ún. öregségi index, ami a 60 év feletti állandó lakosok számát a fiatalokhoz méri (100 0-17 év közötti lakosra esı 60 év felettiek száma). Az 1. ábra két panelja az ezredfordulót követı idıszakra mutatja az index alakulását a 16
határrégió magyar oldalának a kistérségeiben, megyénként, és mutatja a határrégiót befogadó megyék és az országos értékek alakulását is. Az öregségi index folyamatosan emelkedik a régió kistérségeiben, Csongrád megyében a megye egésze is öregebb az országosnál, de a legtöbb esetben a megye átlagos öregségi indexénél is magasabbak a határrégió értékei, Szeged az egyetlen kivétel. Bács- Kiskun megyében a megyei átlag nem tér el az országos értékékektıl, de a határrégióban határozottan magasabb az öregségi index, és folyamatosan növekszik. A magas öregségi index természetesen a gazdaság növekedéséhez szükséges munkaerı kínálat lehetıségét és a fiatalok alacsony aránya a jövıben a foglalkoztatási növekedést is korlátozza. (Az ábrához tartozó értékeket a 8. táblázatban mutatjuk meg.) 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, 2000-2008, % Öregségi index alakulása, Bács-Kiskun megye Öregségi index alakulása, Csongrád megye 140 140 130 130 120 120 110 110 100 90 80 Bács-Kiskun megye Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmai kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Magyarország együtt 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 100 90 80 Csongrád megye Kisteleki Mórahalomi Szegedi Magyarország együtt 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 17
6. táblázat Öregségi index a határrégió magyar oldalán, 2000-2008, % 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Bács-Kiskun megye Határrégió kistérségei Bácsalmási kistérség 114,2 115,2 116,0 116,3 120,9 121,8 124,2 129,8 135,5 Bajai kistérség 109,86 112,36 114,98 117,23 121,03 123,26 126,02 130,90 135,19 Jánoshalmi kistérség 118,86 120,02 121,26 121,70 122,96 122,40 120,10 123,20 127,02 Kiskunhalasi kistérség 90,90 91,62 94,10 97,09 99,10 103,08 106,72 111,03 115,33 Kiskunmajsai kistérség 97,37 99,45 100,65 102,49 107,68 109,47 112,23 117,04 120,78 Bács-Kiskun megye 97,54 99,44 101,47 103,84 107,11 109,62 111,87 115,40 119,25 Csongrád megye Határrégió kistérségei Kisteleki 124,82 126,53 126,26 128,72 128,41 127,90 130,66 132,15 137,48 Mórahalomi 114,89 116,83 117,93 119,62 122,55 125,09 127,00 129,70 133,69 Szegedi 96,41 98,07 101,18 104,52 108,18 110,72 114,30 117,86 122,02 Csongrád megye 105,13 106,63 109,11 111,96 115,30 117,21 120,29 123,67 127,80 Magyarország együtt 99,01 100,90 103,15 105,57 108,46 110,25 112,20 115,01 118,24 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 3.1.2 Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió szerb oldalán A Vajdaság népessége jelentısen átrendezıdött a délszláv háború idıszakában, az 1990-es évek során. Míg az ország népessége összességében csökkent, a Vajdaságé átlagosan nıtt. A növekedés azonban nem a terület egészében egyenletesen ment végbe, az északi, magyar és román határhoz közeli Észak- és Közép Bánságban, különösen a Magyarországgal határos Észak Bánságban csökkent, miközben délebbre, Dél Bácskában nıtt nagyon jelentısen a népesség. (7. táblázat) Az elızıekben, a 4. táblázatban láttuk, hogy a 2000-es években a növekedés a Vajdaság egészében már nem folytatódott, de a népesség elvándorlása a határközeli kerületekbıl, és a népesség növekedése Dél Bácskában igen. 18
7. táblázat A népesség létszámváltozása Szerbiában az 1990-es években Népesség Népesség változása 1991-2002 1991 2002 Összesen Éves átlag/fı Éves átlag% Vajdaság 1970195 2031992 61797 5618 2,8 Észak Bácska - 202493 200140-2353 -214-1,1 magrégió Észak Bánság - 177542 165881-11661 -1060-6,2 magrégió Közép Bánság 216754 208456-8298 -754-3,5 Nyugat Bácska 210679 214011 3332 303 1,4 Dél Bácska 543878 593666 49788 4526 8,0 Szerbia 7576837 7498001-78836 -7167-1,0 Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009 A népesség korcsoportos megoszlását vizsgálva a Vajdaságban alacsonyabb az idıskorúak aránya, mint az ország egészében, és a legfiatalabb kerület Dél Bácska, itt a legmagasabb a gyerekek aránya és a legalacsonyabb az idıseké. Ez a régió a Vajdasági kerületek közül a legnövekedıbb népességő régió. 19
8. táblázat Népesség korcsoportos megoszlása a Vajdaságban, 2002 Összesen 14 év alatt 15-64 évesek Ebbıl férfi 15-64 Ebbıl nı 15-64 65 éves és idısebb Létszám (fı) Vajdaság 2031992 322214 1386031 689589 696442 315185 Észak Bácska - 200140 31148 136562 67652 68910 31751 magrégió Észak Bánság - 165881 25944 112094 56588 55506 27308 magrégió KözépBánság 208456 32854 140724 70497 70227 34258 Nyugat Bácska 214011 32381 144729 72530 72199 36041 Dél Bácska 593666 95955 410641 201039 209602 85205 Szerbia 7498001 1176770 5032805 2494719 2538086 1240505 Megoszlás (%) Vojvodina 100 15,9 68,2 33,9 34,3 15,5 Észak Bácska - 100 15,6 68,2 33,8 34,4 15,9 magrégió Észak Bánság - 100 15,6 67,6 34,1 33,5 16,5 magrégió KözépBánság 100 15,8 67,5 33,8 33,7 16,4 Nyugat Bácska 100 15,1 67,6 33,9 33,7 16,8 Dél Bácska 100 16,2 69,2 33,9 35,3 14,4 Szerbia 100 15,7 67,1 33,3 33,9 16,5 Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009) A népesség 2007 évi változását a 9. táblázat alapján látjuk. A magyar adatokhoz képest a a korcsoportok között az aránya alig változott, z eltolódás szerényebb, de csökken picit a fiatalkorúak aránya. Az öregségi index értéke is ezt a kiegyensúlyozott arányt mutatja. Ismét Dél-Bácska kiemelkedı helyzetét látjuk, itt messze a legalacsonyabb az öregségi index, a fiatalok aránya meghaladja az idıskorúakét. A legidısebb vajdasági kerület pedig a szomszédos Nyugat Bácska, ahol a legmagasabb az öregségi index. A szerb adatok lényegesen eltérı képet mutatnak, kevésbé elöregedett népességgel, ahol a várható életkor mégis alacsonyabb, mit a szerbiai átlag, a férfiak esetében, a nık várható életkora kevésbé tér el a szerb átlagtól, de az is alacsonyabb. A várható életkor is a minden szempontból kedvezıbbnek tőnı Dél-Bácskában tőnik a legkedvezıbbnek. (9. táblázat) 20
9. táblázat Népesség kormegoszlása a Vajdaságban, 2007 Öregségi index* 14 év alatt 15-64 évesek 65 éves és idısebb Várható életkor férfi Várható életkor nı Vojvodina 96.77 15.55 68.36 16.09 68,85 75,12 Észak Bácska - magrégió 103.75 15.03 68.73 16.24 68,00 74,27 Észak Bánság - magrégió 106.54 15.03 68.05 16.92 67,37 74,47 KözépBánság 103.64 15.08 67.89 17.03 68.23 74,51 Nyugat Bácska 112.84 14.32 67.79 17.89 68,89 75,16 Dél Bácska 90.43 15.86 69.17 14.97 69,46 75,65 Szerbia 103.17 15.48 67.3 17.22 70,42 75,82 *60 év felettiek és a 19 év alattiak aránya Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009) 3.2 Etnikai sajátosságok a régióban 3.2.1 Etnikai megoszlás a Vajdaságban A Vajdaság a valamikori történelmi Magyarország részeként máig sok szállal kapcsolódik Magyarországhoz és a szomszédos dél-magyarországi területekhez, területén jelentıs a magyar nemzetiségőek és a magyarul beszélık aránya. A mai Szerbiában tehát nem csupán a Magyarországgal szomszédos Vajdaság területén a legnagyobb kisebbséget a magyarok jelentik. A szerbek aránya Szerbia össznépességében 83 százalék. A magyarok aránya a teljes szerb népességben 4 százalék, az összes többi kisebbség aránya együtt 13 százalék. (2002 évi népszámlálás szerint) Lényegesen koncentráltabb nagy lélekszámú kisebbséget látunk természetesen, hogyha a Szerbia területének egynegyedét jelentı, a magyar határral szomszédos Vajdaságot vizsgáljuk. Vajdaságban is a legnagyobb kisebbséget a magyarok jelenti, noha a délszláv háborút követı idıszakra sokat változott az arány és átalakult a népesség összetétele is. A Vajdaság soknemzetiségő régió, a volt Jugoszlávia utódállamainak és a szomszédos országok népességének vegyes népességő területe, a magyarság arány magas, akár etnikai megoszlás, akár a kötıdéseket még erısebben kifejezı nyelvhasználat szerint. A kisebbségeket etnikai hovatartozás és anyanyelv szerint is vizsgáltuk, a nem magyar kisebbségek anyanyelv szerint jelentıs arányban a szerb kisebbséghez tartoznak, a volt Jugoszlávia soknemzetségő története 21
következtében A Vajdaság kisebbségenként a 3. táblázat szerinti képet mutatja. (Koszovó nélkül, 2002 népszámlálás) 10. táblázat Vajdaság népessége a fı etnikai csoportok és nyelvhasználat szerint, 2002, % Etnikai megoszlás Anyanyelv szerinti megoszlás Összesen 100, 0 100,0 szerb 66,8 76,6 magyar 14,3 14,0 egyéb 18,9 9,4 Forrás: Szerb statisztikai hivatal, népszámlálás, online adatok, http://webrzs.stat.gov.rs/axd/en/index.php A határrégió kijelölésekor, ahogy az elızı alpontban hangsúlyoztuk, fontos volt annak tisztázása, hol határoljuk el a régiót, meddig terjed az etnikai kapcsolatok által kijelölt természetes határ. A Vajdaságban nagy kiterjedéső területeken élnek magyar nemzetiségőek, és a határon átnyúló kapcsolatok alakulásában és újraalakulásában ez fontos szempont volt. Az etnikai arányokat a 4. táblázat mutatja (a 2002 évi népszámlálás adatai szerint). Láthatjuk, hogy a Vajdaság egészében magas, közel 15 százalék a magyarság aránya, de jól elhatárolódik 5 kerület, ahol ezen belül is magas, vagy nagyon magas az arány, ezek mindegyike beletartozik a régióba. (11. táblázat) A táblázatban a magyarok és a szerbek mellett az egyéb nemzetiségőek többségében a volt Jugoszlávia utódállamainak a polgárai.. Kiemeltük még a roma népesség arányát, a 2002 évi cenzus alapján. A vajdasági területen a népszámlás alapján nem magas a roma népesség aránya, és megegyezik az országos aránnyal, 1,4%. Magasabb arányt Észak-és Közép Bánság terültén látunk, de ez is mindössze 2-3 százalék. 22
11. táblázat Magyarok kisebbség száma és aránya a Vajdaságban, kerületenként, 2002 Régió / kerület szerbek magyarok romák egyéb nemzetiség Észak Bácska - magrégió 24.8 43.6 0.8 30.8 Észak Bánság - magrégió 43.6 47.4 2.4 6.6 Közép Bánság 72.3 13.4 2.7 11.6 Dél Bácska 69.1 9.3 1,0 20.6 Nyugat Bácska 62.9 10.2 0.9 26.0 Vajdaság 65 14.3 1.4 19.3 Szerbia 82.9 3.9 1.4 11.8 Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009) A Vajdaság valamikor Magyarországhoz tartozó részén, a mai Vajdaságban mint látjuk egybefüggı területeken élnek magyarok, a magyar határ közelében különösen magas, közel 50 százalékos az arány, de a Vajdaság déli kerületeiben is számottevı. Az északi magyarlakta régióhoz két nagyon eltérı karakterő kerület tartozik. Észak Bácska magas népsőrőségő, iparosodott kerülete, és Észak Bánság alacsonyabb népsőrőségő része, jelentısebb mezıgazdasággal. Távolodva a magyar határtól Közép Bánság határozottan eltérı, alacsony népsőrőségő terület és a kapcsolatok a magyar-román-szerb hármas határhoz is kötıdnek, de még itt is számottevı a magyar kisebbség aránya, meghaladja a 10 százalékot, hasonlóan Dél-és Nyugat-Bácskához. Ez az öt kerület Észak Bácska, Észak Bánság, Közép Bánság, Dél Bácska és Nyugat- Bácska alkotja tehát a definiált határrégió szerb oldalát. Összességében a lehatárolást, a kapcsolatok szorosságát figyelembe véve a Vajdasághoz tartozó Dél Bánság és Szerémség már nem része a szerb-magyar határrégiónak, távolsága és a határrégióban élı magyarság részaránya alapján sem, a határrégió kapcsolatai messzebbre mutatnak. (A régió etnikai megoszlás szerinti képét kerületek szerint a 3. térkép mutatja be.) 23
3. térkép A Vajdaság etnikai térképe, a magyarok részaránya a népességben Jelmagyarázat: vajdaság, kerületek Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, - magrégió Észak-Bánság - magrégió Közép-Bánság Dél-Bácska Dél-Bánság Szerémség Forrás: Szerb statisztikai hivatal online adatok, http://webrzs.stat.gov.rs/axd/en/index.php, saját szerkesztés, Megvizsgáltuk végül önkormányzatonként is a lehetséges határrégió etnikai képét, a 4. térkép a vajdasági etnikai összképet önkormányzatonként mutatja be. A térkép a magyar többségi területek eloszlását mutatja az északi vajdasági régióban, de a kisebbségi magyarság magas aránya mégis fontossá teszi a határrégió kitágítását, ezek a területek összességükben a 24
határrégiót meghatározó részei. Minden más szempont további vizsgálata mellett (és a népszámlálás számbavételének esetleges torzító hatásait is szem elıtt tartva) helyesnek bizonyul, hogy a határrégiót a közvetlen határ közelinél nagyobb területen keresztülnyúlóan határozzuk meg (a 2. táblázatban megadott lehatárolás szerint). A továbbiakban az elemzést eszerint végezzük el. 4. térkép A Vajdaság etnikai térképe önkormányzatonként, 2002 Forrás: Szerb statisztikai hivatal online adatok, http://webrzs.stat.gov.rs/axd/en/index.php 3.2.2 Kisebbségek a határ magyar oldalán Eltérıen a régió szerb oldalától a határrégió magyar oldala etnikailag homogén. A régióban alacsony a kisebbségek aránya (a 2001. évi népszámlálás adatai szerint), a 25
határmenti kistérségekben a roma népesség aránya a Kiskunmajsai, a Kiskunhalasi és a Jánoshalmi kistérségben számottevı, de nem kimagasló, hasonló a határ túloldalán is látott nagyságrendhez. A német kisebbség aránya a Bajai, és kisebb arányban a Bácsalmási kistérségben érzékelhetı a népszámlálás szerint, de kimagasló, koncentrált arányban nem található a régióban jelentısebb kisebbség. (12. táblázat) 12. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, % KSH kistérség Cigányság Német kisebbség Egyéb kisebbségek Kisebbségek összesen Bács-Kiskun megye Határrégió kistérsége Bácsalmási kistérség 0.82 2.07 2.73 5.62 Bajai kistérség 0.69 4.29 2.72 7.70 Jánoshalmi kistérség 2.44 0.27 0.27 2.98 Kiskunhalasi kistérség 2.63 0.34 0.86 3.83 Kiskunmajsai kistérség 3.49 0.24 0.37 4.10 Csongrád megye Határrégió kistérségei Kisteleki 1.75 0.09 0.28 2.12 Mórahalomi 0.13 0.10 0.27 0.50 Szegedi 0.70 0.10 1.69 2.49 Magyarország együtt 2.02 1,18 1,14 4.34 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 4 A határrégió fıbb gazdasági mutatói 4.1 A szerb és a magyar gazdaság összehasonlítása A szerb-magyar határrégió fontos sajátossága a határ déli oldalát megrázó délszláv háború és annak hatása és következménye. Szerbia gazdaságát a délszláv háború megrendítette, a gazdaság szétzilálása és a háborút alatt és azt követıen végbement gazdasági szankciók, a jugoszláv infrastruktúrát és ipart ért háborús károk következtében 1999-ra a szerb gazdaság az 1990-es szint felére esett vissza. 2006-ban lett önálló állam, kicsi belsı piaca korlátot jelent a gazdasága számára. A politikai instabilitás jelentıs nyomást jelent a szerb gazdaság mőködése számára. A lassan újraéledı szerb gazdaság növekedésének a beindulásához a nemzetközi támogatások és a kormányzat reformintézkedései is hozzájárultak, 2001-2005 között a GDP éves átlagban 5,5%-al nıtt,, a 2006-ban elért 6%-os 26
növekedés a következı évben is folytatódott, 7,5%-os tekintélyes növekedést ért el Szerbia, a pénzügyi válság érzékenyen érintette. Mielıtt a gazdasági szerkezetet bemutatjuk a határ két oldalán, a határrégiók közötti gazdasági fejlettségi különbségeit vizsgáljuk. A határrégió gazdasági összehasonlítása Szerbia esetében nem lehetséges az EUROSTAT jól összehasonlítható standardizált statisztikáival, ahogy a többi határrégió vizsgálatakor erre lehetıségünk volt. Szerbia nem EU tag, és nem is szerepel azon országok között, melyeknek az összehasonlítható adatai az EUROSTAT adatbázisból elérhetıek. Láttuk, hogy a szerb gazdaság súlyosan visszaesett a délszláv háború idején és a háborút követı idıszakban, és az elmaradás jelentıs maradt a 2000-s évek végén is. Az egy fıre esı, vásárlóerı-paritáson számított GDP értéket hasonlítjuk elıször a két ország között össze. (GDP/fı/PPP, 2009-es US $-ban) Ezt követıen az országokon belül a megfelelı régiók helyzetének a vizsgálatával láthatjuk, hogy a határrégiók az országok között mért eltéréseket milyen mértékben erısítik, illetve csökkentik, az országok fejlettebb, gazdagabb vagy szegényebb részeitıl függıen. Ezzel a kétlépéses módszerrel tudjuk végül a határrégió két oldalának a makroszintő mutatóit összevetni. A két ország gazdasági erejének a különbsége jelentıs a szerb gazdaság visszaesését követıen, ezt a számok egyértelmően mutatják. A 2000-es évek végére a szerb gazdaság egy fıre esı nemzeti terméke alig több mint fele a magyarországinak.(13. táblázat) 13. táblázat Egy fıre esı GDP Magyarországon és Szerbiában, (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) Egy fıre esı GDP 2007 2008 2009 Szerbia 10300 10900 10400 Magyarország 19800 20000 18600 Arány, % 1.9 1.8 1.8 Forrás: CIA World Factsheet https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/docs/notesanddefs.html?countryname=serbia&countrycode=ri®ioncode=eu#2004 Az EU átlagához mérve azonban mindkét ország elegendıen nagy távolságban van az EU átlagától. Szerbia közeledése és a magyar GDP stagnálása ellenére Szerbia elmaradottsága jelentıs. (14. táblázat) 27
14. táblázat Szerbia és Magyarország egy fıre esı GDP szintje az EU átlagában, % (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) GDP szintje az EU átlagában 2007 2008 2009 Szerbia 30.4 32.0 31.9 Magyarország 58.4 58.7 57.1 Forrás: CIA World Factsheet https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/docs/notesanddefs.html?countryname=serbia&countrycode=ri®ioncode=eu#2004 A Vajdaságban ettıl valamivel elmaradó mértékben 2001-2005 között évi 5 százalékos a GDP becsült növekedése. A Vajdaság hozzájárulása az országos GDP-hez 2000- ben még 31,5% volt, ez 2004-re közel 2%-ponttal csökkent, azt tehát nem mondhatjuk, hogy a Vajdaság fejlıdése felülmúlná, vagy látványosan elmaradna az országos átlagtól. A magyar oldal fejlettsége az országos értékekhez képest szerényebb, 2000-ben a vásárlóerı sztenderddel összehasonlítható GDP nagyság a régióba tartozó Csongrád megyében az országos átlag 85%-a volt, 2004-re az 78%-ra csökkent, és 2007-ben már 75% volt. A kevésbé fejlett Bács-Kiskun megyében ugyanez az arány 2000-ben 70.5%, 2004-ben 69% és 2007-re az országos szintnek 67%-a volt, összességében tehát a határrégióba tartozó dél-alföldi megyék az országos GDP értékektıl elmaradnak. A határ két oldalán fekvı régió távolsága tehát kisebb, mint az országok GDP értékeit hasonlítva össze, de a különbség ezek figyelembevételével is jelentıs marad, ami a két ország közötti kapcsolatokat befolyásolja. Ezt követıen tekintjük át a határrégió két oldalának gazdasági szerkezetét, részletesebb regionális sajátosságait és lehetıségeit. 4.2 Gazdasági szerkezet a határ szerb oldalán A gazdasági szerkezetet a Vajdaság egészére, és a foglalkoztatottak száma szerint mutatjuk meg, 2004-ben, a nem költségvetési tevékenységekre. A mezıgazdasági tevékenységek aránya nagyon magas a Vajdaságban, és emellett a feldolgozóiparban foglalkoztatottak aránya jelentıs, összesen a két ágazatban foglalkoztatottak aránya a tevékenységek nagyobbik fele. Rendkívül alacsony viszont a szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya, nagyon szerény a természeti tájakban gazdag országban a szálloda és vendéglátás, az ingatlan és gazdasági szolgáltatások stb. aránya a versenyszféra foglalkoztatottságában. (2. ábra) 28
2. ábra Gazdasági tevékenységek szerkezete a Vajdaságban, 2004, versenyszféra Forrás: Vojvodina in brief, Voivodina-CESS, www.vojvodina-cess.org A határrégió Vajdaság területéhez tartozó kerületeit külön-külön vizsgálva a foglalkoztatottak ágazati szerkezetének pontosabb képét látjuk. Az elemzés kiterjed az összes foglalkoztatottra (a versenyszférában és a költségvetésben), ez a korábbi ábra versenyszférára mutatott arányaitól eltér, és a Vajdaság gazdaságának teljesebb ágazati képét mutatja. A mezıgazdaság és a feldolgozóipar jelentısége a határrégió területén a teljes gazdaságra mutatott arányok szerint is jelentıs (15. táblázat). A Vajdaság mezıgazdasági régió, az ágazatban foglalkoztatottak aránya az országos átlag több mint kétszerese, nincs eltérés a határrégió és Vajdaság távolabbi területének foglalkozási szerkezetében. A határrégión belül azonban jelentısek az eltérések, Dél-Bácskában a legalacsonyabb a mezıgazdasági foglalkoztatottak aránya, Nyugat-Bácskában a legmagasabb. A feldolgozóipar súlya Észak Bánságban a legmagasabb, de a régió egészében magasabb a feldolgozóipar jelentısége, mint az országban. A kereskedelem és a szolgáltatások súlya Észak és Dél- Bácskában magasabb. (15. táblázat) 29
15. táblázat Foglalkoztatottak ágazati szerkezete a Vajdaságban és a határrégió kerületeiben, 2007 Észak Bácska magrégió Észak Bánság - magrégió Közép Bánság Nyugat Bácska Dél Bácska Összesen mezıgazdaság bányászat feldolgozóipar áram, gáz, víz építıipar kereskedelem, javítás szálloda és vendéglátás szállítás. közlekedés, távközlés Létszám (fı) 42478 3681 26 14373 749 1800 6116 349 3172 466 1390 1530 3454 4046 1328 28279 2576 394 10720 895 1003 2600 192 1543 288 511 1109 2860 3146 446 34830 4029 312 9813 992 2968 3220 166 2095 408 607 1657 3617 3985 965 32698 4367 0 10987 606 947 2877 414 2171 430 572 1663 3269 3617 781 142150 8715 1119 34874 2822 10392 21381 1348 8869 4044 8169 6050 13051 14863 6457 határrégió 332467 28845 2211 99611 7250 19010 40583 3000 21183 6608 11957 14322 30659 35599 11650 Vajdaság 373760 32624 2236 110850 8546 20687 45952 3111 24446 7088 12708 17068 34944 40152 13350 Szerbia 1432851 55145 23498 391897 45000 82759 196216 24290 109066 30663 66636 68669 129421 157080 52514 Megoszlás (%) Észak 100.0 8.7 0.1 33.8 1.8 4.2 14.4 0.8 7.5 1.1 3.3 3.6 8.1 9.5 3.1 Bácska - magrégió Észak 100.0 9.1 1.4 37.9 3.2 3.5 9.2 0.7 5.5 1.0 1.8 3.9 10.1 11.1 1.6 Bánság - magrégió Közép 100.0 11.6 0.9 28.2 2.8 8.5 9.2 0.5 6.0 1.2 1.7 4.8 10.4 11.4 2.8 Bánság Nyugat 100.0 13.4 0.0 33.6 1.9 2.9 8.8 1.3 6.6 1.3 1.7 5.1 10.0 11.1 2.4 Bácska Dél 100.0 6.1 0.8 24.5 2.0 7.3 15.0 0.9 6.2 2.8 5.7 4.3 9.2 10.5 4.5 Bácska határrégió 100.0 8.7 0.7 30.0 2.2 5.7 12.2 0.9 6.4 2.0 3.6 4.3 9.2 10.7 3.5 Vajdaság 100.0 8.7 0.6 29.7 2.3 5.5 12.3 0.8 6.5 1.9 3.4 4.6 9.3 10.7 3.6 Szerbia 100.0 3.8 1.6 27.4 3.1 5.8 13.7 1.7 7.6 2.1 4.7 4.8 9.0 11.0 3.7 pénzügyi szolgáltatások lakáskiadás közigazgatás oktatás egészségügy egyéb szolgáltatás Forrás: Municipalities of Serbia, 2008, Statistical Office of the Republic of Serbia, Belgrade, January 2009 A Vajdaság és a határrégió tevékenységét a mikro és kisvállalkozások magas aránya jellemzi, ezek a vállalkozások a szerb gazdasági reform fontos motorját, és a növekedés sikerét jelentették, a mikro és kisvállalkozások a munkahelyek egyharmadát adják, de a gazdasági súlyuk és szerepük is jelentıs, ami a gazdasági hatékonyságukat mutatja. (16. táblázat) 30
16. táblázat A vállalkozás méretszerkezete és gazdasági szerepe a Vajdaság gazdaságában, % darabszám Foglalkoztatottak forgalom hozzáadott érték száma mikrovállalakozás 83 13,5 15,3 10,1 kisvállalalt 12,5 20,8 19,9 18,4 középvállalat 3,5 30,2 20,2 25,5 nagyvállalalt 0,7 35,6 44,7 44,0 Forrás: Vojvodina in brief, Voivodina-CESS, www.vojvodina-cess.org adatai alapján 4.3 A határrégió magyar oldalának gazdasági szerkezete A határrégió magyar oldala is mezıgazdasági régió, hasonlóan a határ túloldalához. A vállalkozások túlnyomó többsége mezıgazdasági vállalkozás, az arány a csongrádi kistérségekben különösen magas, de összességében többszöröse az országos átlagnak. Kivételt a néhány városias kistérség jelent. A határrégió kistérségeiben kisebb-nagyobb ipari tevékenységet is végeznek, a szolgáltatások aránya marad el az országostól. (17. táblázat) 31
17. táblázat A magyar gazdaság vállalkozásainak szerkezete ágazatok szerint, 2007 Bács-Kiskun megye Regisztrált vállalkozások gyakorisága darab/ 100 lakos mezıgazdaságban iparban építıiparban kereskedelemben Szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban regisztrált vállalkozások aránya, % szállítás, raktáro zás, posta, távközlésben Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban Határrégió Bácsalmási 6.85 23.88 4.78 7.09 19.09 3.66 2.84 29.33 kistérség Bajai kistérség 10.38 13.83 7.23 7.54 21.67 4.57 3.27 27.83 Jánoshalmi 8.16 33.25 7.01 7.22 18.65 3.78 2.66 15.87 kistérség Kiskunhalasi 10.09 9.77 6.99 8.02 21.90 4.73 3.60 28.47 kistérség Kiskunmajsai 11.55 39.61 6.13 7.25 14.31 4.36 2.82 16.92 kistérség Határrégióból kimaradó Kalocsai kistérség 9.03 16.46 8.34 8.24 19.24 5.22 4.09 24.65 Kecskeméti 13.02 10.51 7.08 7.50 17.51 3.62 4.05 34.08 kistérség Kiskırösi kistérség 13.30 39.32 8.52 4.85 17.16 3.65 2.95 15.02 Kiskunfélegyházi 9.73 18.99 7.39 6.60 19.28 4.36 3.31 23.89 kistérség Kunszentmiklósi 8.45 28.79 5.91 10.17 17.37 3.28 4.83 19.27 kistérség Csongrád megye Határrégió Kisteleki 13.10 54.00 3.28 6.54 9.99 2.59 2.01 10.98 Mórahalomi 12.00 54.42 3.46 4.18 10.61 3.72 2.71 11.18 Szegedi 14.11 7.60 5.18 6.49 15.66 2.97 3.25 40.19 Határrégióból Makói 9.29 32.93 4.26 5.50 16.11 4.12 3.58 19.42 Hódmezıvásárhel 11.34 18.08 7.87 7.92 15.64 3.76 2.29 30.58 yi Csongrádi 10.32 23.55 7.81 6.98 14.28 3.78 2.19 23.15 Szentesi 10.87 25.15 4.41 5.21 14.35 3.30 3.03 27.55 Magyarország 12.11 6.71 6.49 7.71 17.04 5.77 3.65 37.26 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A határrégió magyar oldala közepes gazdasági erejő területeket foglal magába, a régió gazdasági erejét a vállalkozásokból és egyéb forrásokból származó jövedelmeket, valamint a fizetett adót vizsgálva kaphatunk közvetett képet. Az országos átlaghoz viszonyítva közepes 32
gazdasági erejő térség látszik, kistérségenként változó a kép. A Szegedi kistérség gazdasági súlya meghatározó, itt az országos átlagot meghaladja a kistérségben az egy lakosra jutó jövedelem, de közel ugyanekkora, az egy adózóra esı jövedelem is. A jövedelem nagyságát legpontosabb az egy adózóra esı fizetendı adó alapján látjuk, ez a gazdagabb kistérségben minden szempontból az országos értékkel azonos. A másik két Csongrád megyei kistérség viszont a szegényebbek közé tartozik a térségben. Az egy adózóra jutó adó alacsony szintje különösen mutatja a térség gazdasági erejét. A Bács-Kiskun megyei kistérségek alapján is vegyes a kép, a leghátrányosabb helyzető 33 kistérséghez tartozó Bácsalmási és Jánoshalmi kistérségben a helyzet hasonló a csongrádi kistérségekre, a többi Bács-Kiskun megyei határrégióba tartozó kistérségben a kép kedvezıbb. (3. ábra) 3. ábra A magyar határrégió kistérségeinek jövedelemtermelı képessége, az országos arányában, % 120 100 Egy adózóra jutó adó Egy adózóra jutó jövedelem Egy lakos ra jutó jövedelem 80 % 60 40 20 0 Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmai kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Kisteleki Mórahalomi Szegedi Bács-Kiskun megye Csongrás megye Forrás: MTA KTI erıforrástérkép 5 A határrégió munkaerıpiaca A határrégió két oldalán gazdaságilag hasonló mezıgazdasági területek húzódnak, demográfiai összetétel szempontjából idısebb népesség jellemzi a magyar oldalt, és a 33
határrégió szerb oldalán, a Vajdaságban a háborút követı idıszak megtépázott gazdasága lassan regenerálódik. A továbbiakban a munkapiaci meghatározottságot, a munkaerı kínálatot és a munkaerı keresletet vetjük össze. 5.1 Foglalkoztatottság a határrégióban 5.1.1 Foglalkoztatottság a határrégió szerb oldalán A szerb határrégióban, a Vajdaság munkaerıpiaca lassan normalizálódik. A munkaerı-felmérés a 15 év feletti teljes népességre vonatkozó adatai szerint a magas munkanélküliség lassú csökkenése mellett a válság elıtt is stagnáló, azt követıen csökkenı foglalkoztatottságot, és így csökkenı aktivitási rátát látunk. Kedvezıtlen az alacsony foglalkoztatottsági arány és a ráta stagnálása, de az kedvezı jel, hogy a munkanélküliség a válság idején nem emelkedett tovább. (4 ábra) 4. ábra Vajdaság munkaerı-piaci mutatóinak alakulás,1 5+ éves népesség, 2005-2009, % Forrás: Munkaerı-felmérés, Szerb Statisztikai Hivatal (Vojvodina in brief, Voivodina-CESS, www.vojvodina-cess.org A Vajdaságban foglalkoztatottak közel háromnegyede tartozik a határrégió 5 kerületébe, a foglalkoztatottak döntı többségét Dél-Bácskában találjuk. Ez a Vajdaság legnagyobb népességő és népsőrőségő kerülete, és egyedül itt volt növekvı a népesség is, ahogy ezt a 4. táblázatban a tanulmány korábbi részében megmutattuk. A Vajdaságban foglalkoztatottak között a nık aránya az egyes kerületek között kis eltéréssel 41-44 százalék, hasonlóan az országos átlaghoz, az arány Közép és Észak Bánságban a legalacsonyabb. A foglalkoztatottak több mint 70 százaléka alkalmazott, az 34