Tervezet 2006. évi törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosításáról 1. (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.)1. -a (2) bekezdése 1.pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az 1. pont a következő c) alponttal egészül ki: /(2) E törvény alkalmazásában 1. munkaerőpiacról tartósan távollévő személy / b) az a személy, aki a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybevett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, c) a tartósan álláskereső. (2) A Pftv.1. -ának (2) bekezdése a következő 9., 10 pontokkal egészül ki: /(2) E törvény alkalmazásában/ 9. tartósan álláskereső: az a személy, akit a megyei (fővárosi) munkaügyi központ a START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig, az Flt 58. -a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott
2 pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig- álláskeresőként nyilvántartott, 10. öregségi nyugdíjra jogosult személy: az Flt. 58. -a (5) bekezdésének i) pontjában meghatározott személy. 2. (1) A Pftv. 2. -át megelőző a A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának kedvezménye cím helyébe a A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozása, illetve a családtag ápolása mellett, illetőleg azt követően munkát keresők, továbbá a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye cím lép. (2) A Pftv.3. -a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti START- kártya kiváltására az jogosult, aki/ c) a tanulmányainak befejezését megelőzően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. 3. A Pftv. 4. -át megelőző a Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás kedvezménye alcím helyébe, a Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermek gondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye cím, továbbá a Pftv.4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) A munkaadót az 1. -a (2) bekezdése 1.pontjának b)-c) alpontjaiban meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START PLUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg a 5. -ban meghatározott kedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától, határozott vagy határozatlan idejű jellegétől.
3 (2) Az 1. (2) bekezdése 1. pontjának b) c) alpontjában meghatározott személy 6. -ban meghatározott kivétellel - az Art.szerinti START PLUSZ kártya kiváltására jogosult. (3) A START PLUSZ kártya a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - annyiszor váltható ki, ahányszor az ellátás megállapítására különböző személyekre tekintettel sor került. (4) A gyermekgondozási segély melletti foglalkoztatáshoz igénybevett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyermekgondozási segély folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb START PLUSZ kártya nem váltható ki. (5) Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. (6) Az 1. (2) bekezdésének 1. pontja c) alpontjában meghatározott személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén több alkalommal is kiváltható. (7) A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató, és e törvény szerint kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartam alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. 4. A Pftv.4/A. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik.: (4) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
4 5. A Pftv. 5. -át megelőző Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás kedvezményének szabályai alcím helyébe, a Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatása kedvezményének szabályai alcím, továbbá a Pftv. 5. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (1) Az 1. (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatározott személy foglalkoztatása után a munkaadót 6. -ban meghatározott kivétellel - a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény: a) mentes a tételes egészségügyi hozzájárulás alól, b) az Flt 40. -ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19. - ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. (2) A munkaadó az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményt legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. (3) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. (4) Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az első tizenkét hónapra a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. (5) A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztatóra a 4/A. (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell (6) A munkaadó által az (1) bekezdés b) pontja alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
5 (7) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembe vétele nélkül a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap költségvetése, valamint Európai Szociális Alap forrásai biztosítják. 6. A Pftv. 5. -át követően a A kedvezmény érvényesítése alcím helyébe következő cím, a Pftv. 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép: II. fejezet A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye 6. (1) A munkaadót a (2) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START EXTRA kártya érvényességi idején belül illeti meg a 7. -ban meghatározott kedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától, határozott vagy határozatlan idejű jellegétől. (2) Az 1. (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontjában meghatározott személy az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult, ha a) az ötvenedik életévét betöltötte, vagy A változat b) életkorra való tekintet nélkül a lakóhelye a START EXTRA kártya igénylését megelőző két éves időszakban ba) területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű negyvennyolc kistérség valamelyikében, vagy ennek hiányában bb) területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű kétszázharmincöt település valamelyikében volt, illetőleg található.
6 B változat b) életkorra való tekintet nélkül legfeljebb 8 általános iskola iskolai végzettséggel rendelkezik. A változat (3) A START EXTRA kártya tulajdonosának a kártyára való jogosultsága a kártya érvényességi idején belül abban az esetben is fennmarad, ha ez idő alatt lakóhelyet vált és új lakóhelye nem felel meg a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy lakóhelyének besorolása olymódon változik, hogy nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. B változat ( A (3) bekezdésnek az A változatban megjelölt rendelkezése a rendeletből elmarad. ) (4) Ha a START kártya, valamint a START PLUSZ kártya tulajdonosa a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére, az érvényességi időtartamból hátralévő időtartamra START EXTRA kártyát kell részére biztosítani. (5) A START EXTRA kártya kiváltására a 4. (6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (6) A START EXTRA kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkáltatóra a 4. (7) bekezdésében, valamint a 4/A. (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A változat (7) A (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontja alkalmazásában területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű negyvennyolc kistérség alatt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004.(IV.15.)Korm rendelet (a továbbiakban: R) 3. számú mellékletében meghatározott kistérségeket, míg a (2) bekezdés b) pontjának bb) alpontja alkalmazásában a területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű 235 település alatt az R. 5. számú mellékletében meghatározott településeket kell érteni (8) Ha az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtására a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennállásra tekintettel kerül sor, a támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i
7 69/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. E támogatás nyújtása során az EK rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A csekély összegű támogatás tényéről és a támogatástartalomról a támogatásban részesülőt tájékoztatni kell. A támogatást kérőnek a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott de minimis támogatások összegéről írásban nyilatkoznia kell. A támogatásra az EK rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. B változat / A -ból a (7Í)-(8) bekezdés rendelkezése elmarad./ 7. A Pftv. 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (1) A 6. (2) bekezdésében meghatározott személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény: a) A munkaadót a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesség illeti meg. b) Az a) pontban foglaltakon túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül az Flt. 40. -a (1) bekezdésében meghatározott munkaadó járulék, valamint a Tbj.19. -ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében az Flt. 40. -a (1) bekezdésében meghatározott munkaadó járulék, valamint a Tbj. 19. -ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett bruttó munkabér tizenöt százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli. (2) A START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezmény érvényesítésére a járulékkülönbözet megtérítésére, valamint a munkáltató által befizetett járulékok elszámolására az 5. (2)-(6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
8 A Pftv. 17. -a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 8. /(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy/ b) a START-igazolvány, a START PLUSZ igazolvány, valamint a START EXTRA igazolvány felhasználásának és az ahhoz kapcsolódó járulékkedvezmény érvényesítésének részletes szabályait a szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa. 9. (1) Ez a törvény 2007. július 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Pftv 4/A. (4) bekezdéséből a 2006. évi szövegrész, a Pftv. 5. -át megelőzően a A kedvezmény alapja, mértéke alcím, a 7. -át követően a II. fejezet Az ötven év feletti álláskeresők foglalkoztatása cím hatályát veszti, valamint a Pftv. 1. -a (1) bekezdésének b) pontjában, a (2) bekezdésének szövegrész helyébe, a (2) bekezdés szövegrész, a Pftv. 4. -a (1) bekezdésének b) pontjában a Tbj. kifejezés helyébe társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szövegrész lép. (2) Az e törvény hatálybalépésekor gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatásra tekintettel igénybe vett kedvezmény lejártát követően a foglalkoztatott START PLUSZ kártyára a korábbi kedvezménnyel történő foglalkoztatásának megkezdésétől számított két évből hátralévő időre jogosult. (3) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő, a Pftv-ben meghatározott kedvezményes foglalkoztatásra a kilenc hónapos foglalkoztatás megvalósulásáig, a foglalkoztatás megkezdésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamára az e törvény szerinti kedvezmény érvényesíthető. (4) Az Art. a következő 20/B. -sal egészül ki. 20/B. A külön törvényben meghatározott feltételekkel rendelkező, a 20/A. hatálya alá nem tartozó, a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy az adóazonosító jelről szóló adóigazolványhoz kiegészítő START PLUSZ igazolványt, vagy START EXTRA igazolványt igényelhet, a 20. -ban meghatározott eljárás
9 szerint. A START PLUSZ kártya, illetőleg START EXTRA kártya a következő adatokat tartalmazza: a) a kártya tulajdonosának neve, születési ideje, születési helye, anyja neve; b) a kártya tulajdonos adóazonosító jele; c) a kiállítás kelte; d) az érvényesség időtartama két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíj jogosultságának eléréséig, illetőleg a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megszűnéséig terjedő időszak, ha az két évnél rövidebb.
10 A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvénynek a START PLUSZ és a START EXTRA program elindításával kapcsolatos módosítását tartalmazó kormány - előterjesztés szöveges része A járulékok és általában a keresetekre rakódó terhek csökkentése a gazdaság élénkítésének egyik fontos feltétele, megalapozhatja a vállalkozások foglalkoztató képességének növelését. Önmagában természetesen nem bővíti a foglalkoztatást, ahhoz a vállalati termékek iránti kereslet növekedésére, megfelelő munkaerő-kínálatra van elsősorban szükség. A járulékok radikális és gyors csökkentésének munkaerőpiaci hatása ezért meglehetősen bizonytalan, miközben más területeken jelentős nehézségeket okozhat a bevételek kiesése. Azt is figyelembe kell venni, hogy az általános járulékcsökkentés nyomán annál nagyobb a munkáltató relatív nyeresége, minél magasabb az általa foglalkoztatottak keresete. A foglalkoztatási gondok azonban éppen azoknál a rétegeknél sűrűsödnek, amelyek tagjai csak alacsonyabb keresetekkel tudnak belépni, visszatérni a munkaerőpiacra. A kormány ezért a járulékterhek megfontolt és fokozatos csökkentését választotta, amely elsősorban az alacsonyabb keresetűeket, a hátrányos helyzetűeket részesíti előnyben, és a foglalkoztatást bővítő hazai kis és középvállalkozásokat támogatja. Az elmúlt négy évben már jelentősen csökkent a tételes egészségügyi hozzájárulást fizetők köre, főleg a kisvállalkozások és alacsony bérűek esetében, emellett pedig célzott kedvezményeket nyújt azok számára, akik a munkaerőpiacon nehezebb helyzetben vannak, akik újonnan lépnek munkába. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény már korábban is lehetőséget adott arra, hogy a munkanélküliek elhelyezkedését járulék-kedvezménnyel támogassa a megyei (fővárosi) munkaügyi központ mérlegelés alapján. Az elmúlt két évben a kormány továbbfejlesztette ezt a típusú támogatási rendszert. Új társadalombiztosítási járulék-kedvezmények kerültek bevezetésre, amelyek alanyi jogon segítik a hátrányos helyzetűek elhelyezkedését. 2005. január 1-től már ilyen kedvezmény illeti meg a munkáltatókat, ha gyes-ről, gyed-ről, gyet-ről, ápolási díjról visszatérőket, pályakezdő fiatalokat (akkor is, ha nem munkanélküliek) valamint ha 50 év feletti munkanélkülieket foglalkoztatnak (esetükben a támogatás megítélése mérlegelés alapján történik). 2005. október 1-től a pályakezdők foglalkoztatása még kedvezőbbé vált. A 100 lépés program keretében elindult a START program, amely két éves járulékkedvezményt biztosít az először munkába állóknak. A munkáltatók a START program keretében foglalkoztatott pályakezdők után meghatározott keresethatárig, a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékát, míg a második évben a 25 százalékát fizetik meg havonta közteherként. A program "kulcsa" a START-kártya, amely két éven át követi a fiatal útját, mutatja a 2 évből még felhasználható időt. Kiváltására jogosult minden 25 éven aluli, - diplomások esetében, 30 éven aluli - fiatal, aki első
11 alkalommal helyezkedik el, vagy pályáját ösztöndíjasként kezdi. A START program indulásától (2005. október 1-től) már több mint 18 ezer fiatal váltotta ki a kártyát és a munkába állásuk adatai is kedvezően alakulnak (eddig több, mint 9600 fő fiatalt foglalkoztatnak a munkáltatók). 2006. január 1-től új támogatást vehetnek igénybe azok a mikro, kis- és középvállalkozások, illetve civil szervezetek, amelyek legalább három hónapja nyilvántartott állást keresővel bővítik a létszámukat. Ezek a vállalkozások legfeljebb egy évig mentesülnek - a mindenkor hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának megfelelő járulékalap figyelembe vételével a munkáltatói járulékok megfizetése alól, amennyiben a támogatással megegyező ideig vállalják a támogatással felvett személyek továbbfoglalkoztatását. A kedvező tapasztalatok alapján a kormány úgy döntött, hogy a START program mintájára továbbfejleszti a normatív járulékkedvezmények rendszerét úgy, hogy növeli a kedvezmény mértékét, szélesíti a potenciális kedvezményezettek körét, egyszerűsíti a kedvezmény igénybevételének módját és elindítja a START PLUSZ, valamint a START EXTRA programot. A programok költségeinek előzetes felmérése a mellékletben szerepel. I. START PLUSZ program A program célja, hogy segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a munkaerőpiacra történő visszatéréshez a tartósan álláskeresőknek és a kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló családtagoknak, hogy a gyermekgondozási ellátás, ápolási díj lejártát követően munkát vállalhassanak, illetve a gyermekgondozási segély időtartama alatt találjanak új munkalehetőséget és az ellátás folyósítása mellett is dolgozhassanak. A START PLUSZ Program kedvezményeit egyrészt azon munkáltatók vehetik igénybe, akik olyan személyeket alkalmaznak, akik esetében lejárt/megszűnt a gyermekgondozási segély (gyes), gyermekgondozási díj (gyed), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj folyósítása, és a folyósítás megszűnésének időpontját követő egy éven (365 napon) belül, vagy a gyermek 1 éves korának betöltése után a gyes folyósítása mellett kívánnak munkát vállalni, feltéve, hogy a gyes, gyed, gyet, családtag ápolásának időszakára igénybevett fizetés nélküli szabadság, illetve távollét alatt megszűnt a munkaviszonyuk, nincs (vagy a gyes folyósítása előtt sem volt) munkáltatójuk. Ezt a kedvezményt vehetik igénybe azok munkáltatók is, akik tartósan álláskereső személyeket alkalmaznak (akik az utóbbi 16 hónap során 12 hónapig - pályakezdő esetén az utóbbi 8 hónap során 6 hónapig - a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában álláskeresőként szerepelnek).
12 A támogatás a programban történő részvételre jogosultak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja. Feltételei gyakorlatilag megegyeznek a START programban nyújtott támogatásokkal. A munkáltatóknak csak a kedvezménnyel csökkentett közteher összegét kell havonta leróniuk azaz, az első évben a munkáltató a havi bruttó kereset 15 százalékát fizeti be járulékként (ebben az esetben a kedvezmény a bruttó kereset 17százaléka). A második évben a munkáltató a havi bruttó kereset 25 százalékát fizeti be járulékként (a kedvezmény a bruttó kereset 7 százaléka). A kedvezmény csak a mindenkor hatályos kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) kétszeresének mértékéig érvényesíthető. A munkavállaló keresete az előbbi összegtől eltérhet, azonban a minimálbér kétszeresét meghaladó kereset feletti rész után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni. A kedvezményre való jogosultság igazolása START PLUSZ kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. A gyermekgondozási támogatások, hozzátartozó ápolását vállalók díjazásának lejárta után a munkaerőpiacra visszatérők és a gyes folyósítása mellett munkát vállalók annyiszor jogosultak START PLUSZ kártya kiváltására, ahány esetben az ellátást különböző személyekre (gyermekekre, hozzátartozókra) tekintettel megállapították részükre és a kártya ismételt igénylésekor sincs munkáltatójuk. A kártyát gyes melletti munkavégzéshez kiváltó személyek folyamatosan, a kártya érvényességi idejének lejártáig kihasználhatják a személyükhöz kötődő kedvezményezett időszakot, de már nem jogosultak (ugyanazon gyermek után) a gyes folyósításának lejártát követően új kártyát igénybe venni. Újabb gyermek születése esetén az érintettek mindig a legfiatalabb gyermekre tekintettel válnak ismételten jogosulttá a következő kártyára. Egy személy egyidejűleg csak egy jogcím figyelembevételével kerülhet újabb START PLUSZ-kártya birtokába (e tekintetben egy jogcím alá kell vonni a gyermekgondozási támogatások megszűnését követően és hozzátartozó ápolását vállalók díjazásának lejárta után (a munkaerőpiacra) visszatérő, valamint a gyes folyósítása mellett munkát vállaló személyeket). A tartósan álláskeresők annyiszor jogosultak ismételten START PLUSZ kártya kiváltására: ahány esetben a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tartósan álláskeresőnek minősülnek, feltéve, hogy nem válnak öregségi nyugdíjra jogosulttá. A START PLUSZ Program működése a következő: A programban résztvevő személy - a munkába lépés napját megelőzően - bejelenti a lakhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes állami adóhatósághoz a START PLUSZ kártya iránti igényét. A kérelemhez csatolja START PLUSZ kártya kiállításához szükséges igazolásokat. Az állami adóhatóság - a szükséges igazolások és nyilatkozatok alapján a kártya elkészültéig igazolást ad ki a jogosultnak (amelynek birtokában már megtörténhet a
13 munkába állás), majd kiállítja a START PLUSZ-kártyát. Ezt követően jogosult személy munkaviszonyt létesít és leadja a kártyát a munkáltatónak (ha munkaviszonya megszűnik, viszi tovább magával. A munkáltató a járulékkedvezményt havonta érvényesíti oly módon, hogy csak a kedvezménnyel csökkentett járulékot fizeti be (a törvény felhatalmazása alapján kiadott, kapcsolódó jogszabályban foglaltak szerint). II. A START EXTRA program A program célja, hogy kiemelt segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a munkaerőpiaci visszatéréshez a legnehezebb helyzetben lévő tartósan álláskeresőknek, akiknek nehezebb elhelyezkedniük már az életkoruk miatt is, vagy azért, mert az ország leghátrányosabb, nagyon elmaradott térségein, településein élnek. A START EXTRA Program keretében azok munkáltatók részesülnek járulékkedvezményben, akik olyan tartós álláskeresőket foglalkoztatnak, akik betöltötték az 50. életévüket, vagy korukra való tekintet nélkül A változat: a kártya igénylését legalább 2 évvel megelőzően - olyan elmaradott településen élnek (rendelkeznek állandó bejelentett lakóhellyel), amely területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében található, vagy területfejlesztési szempontból olyan leghátrányosabb helyzetű 235 település egyikében van, amely nem tartozik a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérséghez. B változat: alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az ilyen személyeket foglalkoztató munkáltatót a START EXTRA Program keretében támogatás illeti meg. A START EXTRA Program keretében nyújtandó támogatás mértéke jóval kedvezőbb a START és a START PLUSZ programban nyújtható kedvezményeknél. A járulékkedvezmény havonta csökkenti a munkáltatók közterheit. A munkáltató mentes a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. Ezen túlmenően az első évben: a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, a második évben: a munkáltató a bruttó kereset 15 százalékát fizeti meg közteherként. Ha a START EXTRA program keretében a támogatás nyújtására az előzőekbwen meghatározott A változatban meghatározott feltétel fennállására tekintettel kerül sor, a támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. E támogatás nyújtása során az EK rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A csekély összegű támogatás tényéről és a támogatástartalomról a támogatásban részesülőt tájékoztatni kell. A támogatást kérőnek a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott de
14 minimis támogatások összegéről írásban nyilatkoznia kell. A támogatásra az EK rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. A Program keretében adott támogatás a program alanyainak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogosult személyt foglalkoztatja. Feltételei gyakorlatilag megegyeznek a START programban nyújtott támogatásokkal, mértéke azonban jóval kedvezőbb a START és a START PLUSZ programban nyújtható kedvezményeknél. A járulékkedvezmény havonta csökkenti a munkáltatók közterheit, mivel csak a kedvezménnyel csökkentett közteher összegét kell leróniuk a következő módon: Az első évben: a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége (a kedvezmény a bruttó kereset 32 százaléka), a második évben: a munkáltató a bruttó kereset 15 százalékát fizeti meg közteherként (a kedvezmény a bruttó kereset 17 százaléka). A kedvezmény ugyanúgy, mint a START PLUSZ Programban - csak a minimálbér kétszereséig érvényesíthető, ugyanakkor a kereset ettől eltérhet, azonban a minimálbér kétszeresét meghaladó kereset feletti rész után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni. A kedvezményre való jogosultság igazolása START EXTRA kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. A tartósan álláskeresők annyiszor jogosultak ismételten START EXTRA kártya kiváltására, ahány esetben megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek, feltéve, hogy nem válnak öregségi nyugdíjra jogosulttá. A START EXTRA Program működése hasonló a START PLUSZ Program működéséhez. A START PLUSZ és a START EXTRA Program keretében támogatott munkáltató által befizetett összeget az állami adóhatóság a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára. A járulékkedvezmény figyelembe vétele nélkül a munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap költségvetése társfinanszírozással, valamint az Európai Szociális Alap az Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Programon keresztül finanszírozza.
15 III. Egyéb módosítások A törvény tervezet az előzőekben foglaltakon kívül tartalmazza azokat a módosítást, amelyekre a START programra vonatkozó, szabályok gyakorlati alkalmazásából adódó tapasztalatok alapján van szükség. A törvény-tervezet az első ízben létesítendő foglalkoztatásra irányuló jogviszony megítélése szempontjából kizárja a megbízási jogviszonyt és a vállalkozói igazolvánnyal végzett munkát is. Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el, és rendelje el az előterjesztés által tartalmazott törvény-tervezetnek az Országgyűléshez történő benyújtását. Budapest, 2006. szeptember Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter
16 Melléklet Új és régi Start programok pénzügyi kihatások A pénzügyi hatások számszerűsítésénél az alábbi főbb eredményekre jutottunk: A támogatott kör (130-140 ezer fő) 30-40%-a, azaz mintegy 50 ezer fő után kap a munkáltató havonta járulékkedvezményt. Ennek mértéke eltérő az egyes programoknál: Start kártyás fiataloknál 1. évben a kereset 17%-a, de legfeljebb 22100 Ft/hó, 2. évben 7%, legfeljebb 9100 Ft. 16 ezer fős havi átlagos létszám mellett az 1. évben 3, 4 MdFt, a 2. évben 1, 4 MdFt a járulékkedvezmény. START PLUSZ programoknál: 1. évben a kereset 17%-a, de legfeljebb 22100 Ft, 2. évben 7%, legfeljebb 9100 Ft. 14 ezer fős havi átlagos létszám mellett az 1. évben 2, 8 MdFt, a 2. évben 1, 1 MdFt a járulékkedvezmény. START EXTRA programoknál: 1. évben a kereset 32%-a, de legfeljebb 41600 Ft, 2. évben 17%, legfeljebb 22100 Ft. 18 ezer fős havi átlagos létszám mellett az 1. évben 7, 2 MdFt, a 2. évben 3, 8 MdFt a járulékkedvezmény. A teljes költség 2007. évben: Start kártyás áthúzódó hatás 1, 4 MdFt + Start kártyás új (1. éves) 3, 4 MdFt + START PLUSZ (1. éves) 2, 8 MdFt + START EXTRA (1. éves) 7, 2 MdFt = 14, 9 MdFt. A teljes költség 2008. évben: Start kártyás áthúzódó hatás 1, 4 MdFt + Start kártyás új (1. éves) 3, 4 MdFt + START PLUSZ (1+2. éves) 3, 9 MdFt + START EXTRA (1+2. éves) 11, 1 MdFt = 19, 9 MdFt. Amennyiben valamennyi támogatás foglalkoztatás-bővítést eredményez, az alkalmazottak létszáma 2007-ben 64 ezer fővel, 2008-ban 96 ezer fővel bővülne. Ez járulékbevételként 100 eft/hó * 12 hó * 32% = 384 ezer Ft-ot jelentene egy főre, azaz 2007-ben 64 ezer főnél 24, 6 MdFt-ot, míg 2008-ban 96 ezer főnél 36, 9 MdFt-ot tenne ki. Valószínűbb viszont, hogy a felvett munkaerő egy részét amúgy is alkalmazná, illetve esetleges létszámcserénél a kedvezményezett személyt alkalmazza, ami a támogatotti kör cserélődéséhez vezethet.