ZALASZENTGRÓTI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

Közösségi alapú esélyegyenlőségi programok a Zalaszentgróti Járásban ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0020 0 ZALASZENTGRÓTI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Zalaszentgrót Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. 2015. szeptember 25.

Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2. A PROGRAMTERV MÓDSZERTANI HÁTTERE... 9 2.1. A helyzetelemzés célja... 9 2.2. A vizsgálat menete... 10 2.3. A programterv célja, tartalma... 11 3. A ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS HELYZETKÉPE... 13 3.1. Demográfiai helyzetkép... 13 3.2. Iskolázottsági helyzetkép... 19 3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok... 19 3.2.2. Általános iskolai adatok... 20 3.2.3. Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók... 24 3.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 27 3.4. Közművelődési helyzetkép... 42 3.5. Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép... 45 3.6. Jövedelmi viszonyok, életminőség... 53 3.7. Egészségügyi, szociális helyzetkép... 59 3.7.1. Egészségügyi helyzetkép és intézményrendszer... 59 3.7.2. Szociális helyzetkép... 64 3.7.3. Szociális intézményrendszer bemutatása és működési tapasztalatai... 64 3.8. Hivatkozások, források... 102 4. A ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL... 103 4.1. Problématérkép... 103 4.1.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 103 4.1.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 104 4.1.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 106 4.1.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 108 4.1.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 108 5. JÓ GYAKORLATOK A TÉRSÉGBEN... 109 6. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA... 118 6.1. 2014-20-as OP-k... 118 6.2. Zalaszentgrót Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája... 135 6.3. Zalaszentgróti Kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója... 139 6.4. Zalaszentgróti Kistérség esélyegyenlőségi programja... 140 6.5. Zalaszentgrót Helyi Esélyegyenlőségi Programjának intézkedései - összefoglaló... 141 1

7. JÁRÁSI ESÉLYTEREMTÉSI SZEMPONTÚ SWOT ANALÍZIS... 143 8. PROGRAMTERV... 145 8.1. A programterv célrendszere... 145 8.1.1. Átfogó célok... 145 8.1.2. Konkrét célok... 145 8.2. Prioritások leírása... 146 8.2.1. Prioritások és intézkedések... 146 8.3. Akcióterv... 151 8.3.1. Intézkedések összegző bemutatása... 151 8.3.2. Az intézkedések részletes bemutatása... 163 8.4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv... 233 8.4.1. Partnerségi terv... 266 8.4.2. Kommunikációs/nyilvánossági terv... 269 2

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A zalaszentgróti térség Magyarország egyik legjobb helyzetű régiójának, a Nyugat-dunántúlinak, Zala megye észak-keleti sarkának belső perifériája, Vas és Veszprém megye határán. Éppen olyan messze van az országhatártól, a Balatontól, az autópályától, illetve a térség nagyvárosi centrumaitól, hogy a kedvező gazdasági folyamatok és lehetőségek hatása már kevésbé érje el ezt a térséget. A Zalaszentgróti járás területe 282,56 km², népessége 15 387 fő, népsűrűsége pedig 54,6 fő/km² volt 2013-ban. 3 A térség természetföldrajzi szempontból változatos, jó környezeti állapotban lévő, vizekben gazdag, mozaikos szerkezetű élővilág-együttesekkel jellemezhető. A természeti értékek megőrzése egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Zalaszentgrót térsége természeti adottságainak köszönhetően mezőgazdasági termelésre, gyümölcstermesztésre, erdőgazdálkodásra alkalmas vidék. Az elmúlt évtizedben a termelőszövetkezetek felszámolása után néhány kivételtől eltekintve jelentős termelő, különösen nem olyan, aki jelentős munkaadóként léphetne fel, nincs a térségben. A térségre tradicionálisan nem volt jellemző az ipari tevékenység, mára azonban érzékelhetően jelen van, az erősödő szolgáltatási szektor mellett. A kedvező környezeti adottságok ellenére az utóbbi évtizedek globális és hazai gazdasági, társadalmi folyamatai érdemben nem könnyítettek ennek a vidéknek a helyzetén. A járás központi települése az egyetlen város, a közel hétezer lakosú Zalaszentgrót. A falvak átlagmérete 466 fő. A járáshoz összesen húsz település tartozik. Ezen települések a következők: Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Mihályfa, Nagygörbő, Óhíd, Pakod, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tekenye, Türje, Zalabér, Zalaszentlászló, valamint Zalavég. A térség közszolgáltatásainak rendszere az aprófalvas településszerkezettel is összefüggésben fejletlennek tekinthető, annak ellenére, hogy a térség felelős vezetői és meghatározó, főként önkormányzati és civil szervezetei folyamatosan komoly erőfeszítéseket tettek ezeknek a hiányosságoknak a pótlására, és a mindenkori jogszabályi és finanszírozási feltételek szabta keretek között minél optimálisabb és a helyi igényeket érdemben kiszolgáló rendszerek és programok biztosítására. A közoktatás, a gyermekvédelem és szociális, valamint foglalkoztatási programok terén folyamatosan biztosítottak adekvát szervezeti kereteket, mozgósítottak külső forrásokat és indítottak gyakran országossá szélesedő kezdeményezéseket. Ezek az innovációk és programok a hasonló adottságú térségekhez képest helyben némiképp kedvezőbb, de korántsem optimális feltételeket biztosítottak az itt élők számára. Az elmúlt évek gazdasági válsága és a masszívan fennálló rossz foglalkoztatási mutatók a térségben is kihangosították a helyi piac és a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésében rejlő kihasználatlan lehetőségek kérdéseit. Ez mind a természeti erőforrások megőrzése, mind a helyi társadalom megerősítése szempontjából kulcskérdés. A legfrissebb kezdeményezések a helyi termékek és a helyi piac fejlesztését célozzák, ami mellett az önellátó és ökologikus gazdálkodás lehetőségei is megjelentek a jelentős foglalkoztatási és megélhetési problémákra adható részleges válaszokként. Az önellátásra termelés, bár önmagában nem valószínű, hogy széles tömegek megélhetését biztosíthatja, de a jelenlegi súlyos szociális problémákat enyhítheti.

A térség, országos viszonylatban nem számít a jó helyzetűek közé. A térségben élők maguk is egy esélyegyenlőségi célcsoportnak tekinthetőek. Ugyanakkor egy kiegyensúlyozott társadalomnak önmagához mérten kell felismernie a legsérülékenyebbeket. Ez nehéz lehet, hiszen mindenkit érintenek a problémák. Ha azonban odafigyel a térség saját nehezebben boldoguló tagjaira, a kölcsönös figyelem és közbizalom növekedése mindenki hasznára válik, és elősegíti a térség egészében és az ott élők számára egyenként is az előbbre jutást. A térségben a települések és szervezetek együttműködésének régi hagyománya és kultúrája van. Ennek első meghatározó lépése a települések együttműködése révén létrejött ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás, amely 1993. április 1-én alakult meg. A Társulást 14 önkormányzat hozta létre, azzal a céllal, hogy programjaival hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. Működése során számtalan olyan kezdeményezést és szervezetet indított el (Hazatérő program, Zalai Borút Egyesület, Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum, LEADER program, stb.), amely ma is működik, és munkája meghatározó a járás társadalmi, gazdasági életében. Ezek ma már olyan önállóan működő szervezetek, amelyeknek jelentős eredményei vannak, és képesek nagyléptékű európai uniós projekteket megvalósítani. A kölcsönös érdekeken alapuló együttműködések közegében jöttek létre, a szervezetek indulását, sok esetben a humán kapacitását is a társulás biztosította, így a közös gyökerek mentén természetes a napi együttműködés vagy a közös projektek megvalósítása. 4 Összefoglaló problémaleírás A térség környezeti, gazdasági és társadalmi viszonyainak összegző áttekintése, a helyi társadalom esélyegyenlőségi problémáinak összefüggésében. 1. Társadalmi leszakadás több szinten: - A változó életfeltételek, a megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkodás és a modernizációs folyamatok a generációk eltávolodását, a neutrális család megerősödését eredményezik. Megnőtt az egyszülős családok és egyedül élő fiatalok, magányos idősek aránya. Az egyedül élő idősek önellátása és a dolgozó családok kisgyermekekről vagy sérült, egészségkárosodott családtagról való gondoskodása egyaránt nehézkes. Az egyre idősödő lakosságú járásban mindez folyamatos problémát jelent. Komoly kihívást jelent az egyedül élő és segítségre szoruló, különböző életkorú és élethelyzetű emberek igényeire megfelelően válaszoló szolgáltatások, programok kidolgozása. Kényes egyensúly, amelynek megtalálása a térség jövője szempontjából kulcskérdés: a problémáikat általában megfogalmazó időseket ellátó szolgáltatásokra irányuljon-e jelentős figyelem, amit a demográfiai folyamatok alátámasztanak és indokolnak, vagy olyan szélesebb rétegeket is érintő szolgáltatások (gondozási, étkezési, közösségi, stb.) amelyek arra is alkalmasak, hogy kisgyerekes családokat vonzzanak? Amennyiben nem teremt a térség ilyen többfókuszú válaszokat, a falvak kiürülése, kihalása megállíthatatlanná válik. - A térségben nem működnek érdemben sem krízishelyzetben, sem a közoktatási intézmények szünideiben, különösen nyáron, valamint hétvégeken elérhető szolgáltatások. Ez igen széles kört érint mind életkori szempontból, mind különféle élet- és problémahelyzetek vonatkozásában. (Érintve a kisgyermekek és gondozásra szoruló egészségkárosodott vagy idős családtag gondozását, stb.)

- A társadalomban való boldogulás, társadalmi és térbeli mobilitási lehetőségek elérése szempontjából egyik legnagyobb problémaként a térségben élők alacsony iskolázottságát tekinthetjük. Ezzel függnek össze részben a magas munkanélküliségi mutatók is. Ennek ellenére a térségben gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, de az informális tanulási alkalmak és programok is. A művelődési intézmények nem kínálnak ilyen jellegű programokat, és nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a térségben élő emberek új tudásokhoz jussanak, együttműködésük és szemléletmódjuk változzon. - Hiányoznak a legalapvetőbb információkhoz való hozzáférés csatornái szinte a térség egésze számára. Nincsenek sem az idősek, sem a kamaszok, sem a fiatal családok számára sem minden településen elérhető információs csatornák, nem működnek a települések különböző életkorú és élethelyzetű csoportjainak találkozási, informálódási, együttműködési keretei. Nincsenek rendszeres lakossági, közösségi fórumok. Ez nem csak a magukra maradt, problémáikkal nehezen birkózó emberek számára gond. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese oda vezet, hogy a jelenleg meglévő komoly problémák: fiatalok elvándorlása, idősek ellátatlansága, korai gyerekvállalás a más alternatívát nem látó fiatalok számára, a szenvedélybetegségek, különösen az alkohol és az új drogok, és a kilátástalanság miatt növekvő agresszió, családon belüli erőszak kezelhetetlenné válnak. Ezek a társadalmi problémák a térség szinte egészét sújtják. Az esélyegyenlőség kérdésköre a térségen kívüli lehetőségekhez való kapcsolódás kapcsán is felmerül, de a térségen belül egyes csoportok esetében kiéleződik. - A munkanélküli, mélyszegénységben élő, alacsony jövedelmű emberek számára problémát jelent a mindennapi megélhetés. Az alacsony jövedelmű emberek között sokan foglalkoztatottak, alkalmazottak, esetleg kényszervállalkozók. A dolgozó emberek szegénysége egyre komolyabb problémaként van jelen a térség mindennapjaiban. Sokszor még a napi élelmiszerre sincs elegendő pénz. A dolgozó és közfoglalkoztatott, valamint más szociális ellátásra szoruló emberek magas aránya ezeknek a problémáknak az érdemi megoldását követeli. Elindultak az önellátási törekvések is (zalabéri közösségi kert, önkormányzatok gombatermelése, szociális szövetkezetek, stb.), de még nem a teljes térségben. A terményfelesleg részben helyben is eladható, amely bevételeket is jelent. 5 2. Munkaerő-piaci problémák: - A térségben kevés a munkahely, sokan vannak állás nélkül. A szakképzetlenek, illetve piacképes végzettséggel és munkatapasztalattal nem rendelkezők sem találnak állást. A térségben évek óta jelentős erőfeszítések zajlanak a foglalkoztatási problémák enyhítésére, ezek folytatása szükséges. A foglalkoztatási paktum folytatása és kiterjesztése, a közfoglalkoztatás kivezető útjainak helyi biztosítása, a szociális gazdaság típusú kezdeményezések folytatása elengedhetetlen. - A járásban évről-évre nő a közfoglalkoztatottak száma. A tapasztalatok alapján a közmunkából való továbblépés nem valósul meg. Az érintettek hozzászoknak ehhez a megoldáshoz. Az önkormányzatok is abban érdekeltek, hogy a munkaképesebb embereket maguknál tartsák. A piaci szereplők egyre nehezebben találnak helyi munkaerőt, akit nem fog vissza a közmunka. Az önkormányzatoknak külön-külön sem szakembere, sem felkészültsége nincs komplex piacorientált lépések kidolgozásához, illetve munkaerő-piaci integrációs folyamatok kezeléséhez. Erre továbbra is járási szintű kezdeményezések adhatnak válaszokat.

- Különösen nehéz a munkavállalás a kisgyermekes anyák, a pályakezdők, az idősebb korosztály és a romák számára. Utóbbiakat különösen erős diszkrimináció sújtja, annak ellenére, hogy a térségben már számtalan jó példa volt az elmúlt évek, évtizedek során helytállásukra, amennyiben lehetőséget kapnak. Ilyen volt az első szociális földprogramok uborka programja, ilyen a zalaszentgróti csigafeldolgozó üzem, ahol jelentős számú roma ember dolgozik. A sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak hosszabb távú boldogulása komplex, a társadalmi környezet szemléletét is formáló, az érintetteknek sokszínű támogató, közvetítő, képző, utazást segítő, stb. szolgáltatásokat nyújtó, a munkáltatókat is érzékenyítő, sőt akár érdekeltté tevő programokat igényel. 6 3. Életmód, egészség: - A térségben élők egészségi állapota meglehetősen rossz. Különösen magas a szív-és érrendszeri és daganatos, különösen melanóma, emlő, vastagbél betegségben szenvedők aránya, ami a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra. Hiányoznak azok a közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek, amik az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek, stb. rengeteg ember problémái. A szenvedélybetegek száma igen magas, a térség a megyei viszonylatban is élen járó ebben a mutatóban. Az alkoholizmus leginkább a 40 éven felüli férfiakat érinti. - A megfelelő magatartásminták elsajátítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, szűrő és prevenciós programok szempontjából kiemelkedően fontos elérni a legveszélyeztetettebb csoportokat. Ugyanakkor ezek a betegségmegelőzést, egészség megőrzést, szemléletformálást és életmódváltást, stb. segítő programok, beleértve a sokszínű, közösségi jellegű szabadidős sport, kulturális, stb. programok arra is kiválóak, hogy helyi társadalmi integrációs hatást váltsanak ki. Ennek érdekében nagyon fontos a sérülékeny csoportok (fogyatékossággal élők, cigányok, kisgyerekesek, stb.) célzott és tudatos bevonása. Átfogó célok - Modellértékű együttműködési programok folytatása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő önkormányzatok, állami, önkormányzati intézmények, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával. - Az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése a szektorok közötti együttműködéssel. - Zalaszentgrót járásszékhely funkciójának további erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén. - A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén. - A 2 évtizedes térségi együttműködésekre is alapozva az esélyteremtés területén országosan mintaértékű partnerségi program megvalósítása.

Konkrét célok - Hátrányos helyzetű célcsoportok helyzetének javítása, esélyteremtés. - Generációk közötti kapcsolatok erősítése, az idősek elmagányosodásának megakadályozása, a fiatalok számára a tudások átörökítése. - Összetartó és fejlődő helyi közösségek kialakításának támogatása. - A térség egészségi állapotának javítása, az egészségkultúra fejlesztése. - Partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése. - Járási szinten összehangolt projekt kezdeményezések megvalósítása a 2014-20-as EU-s források minél nagyobb mértékű bevonásával. - A települési önkormányzatok számára bekapcsolódási lehetőség biztosítása és saját helyi esélyegyenlőségi programjukba is beépíthető intézkedések megtervezése és végrehajtása járási szinten. 7 Prioritások és intézkedések: 1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért 1.1. Szülői klubok indítása a járás településein (ismeretterjesztő előadások, interaktív foglalkozások). 1.2. Generációk együttműködését célzó program (idősek bevonása a családok életébe, aktivitásuk fenntartása, elmagányosodás megakadályozása, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken, idősek informatikai képzése). 1.3. Közösségfejlesztés minden településen civil szervezetek bevonásával (TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok, és 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása), térségi együttműködések ösztönzése (pl. térségi nap újraszervezése, szociálpolitikai kerekasztalok). 1.4. Időszakos gyerekfelügyelet megszervezése. 1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások indítása. 1.6. Fogyatékkal élők nappali ellátásának fejlesztése (foglalkoztatás irányába), megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése. 1.7. Fiatal fogyatékkal élők segítése (célcsoportok azonosítása, a probléma felismerése, a szülők számára segítségnyújtás a folyamat feldolgozásában, önsegítő csoportok működtetése, információáramlás segítése) 1.8. Családi Erőforrásközpont továbbfejlesztése a Zalai Hazatérők Egyesületének koordinálásával: családi védőháló erősítése, krízishelyzetek kezelése (EFOP 1.2.1.), integrált térségi gyerekprogramok megvalósítása (EFOP 1.4.2.), komplex ifjúsági programok megvalósítása (EFOP 1.2.2.). 1.9. Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása (EFOP 3.1.3.) 1.10. Fecskeház program továbbfejlesztése a fiatalok megtartásáért. 1.11. A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására. 1.12. A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint). Hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával. Települési szintű szolgáltatások átalakítása 1.13. Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával 1.14. A szegregált élethelyzetek felszámolását segítő komplex telepprogramok

1.15. Esély-hálózat működtetése Zalaszentgrót térségében (Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése, pl. fiatalok helyben tartása, helyi tudástőke növelése) 2. Munkaerő-piaci aktivizálási program 2.1. A foglalkoztatási paktum megújítása. 2.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program. 2.3. Közösségi kertek továbbfejlesztése a járásban a lakosság bevonásával. 2.4. Alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató és szakképzési programok indítása. 2.5. Tanoda beindítása a járásban (EFOP 3.3.1.). 2.6. Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése (EFOP-1.1.2.). 2.7. Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség horizontálisan a teljes programban, középiskolások kötelező közösségi szolgálatának térségi szervezése). 2.8. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására, működő módszerek, bevált példák terjesztése (rugalmas foglalkoztatási formák: részmunkaidő, rugalmas munkaidőbeosztás, távmunka kismama műszak, fogyatékosbarát munkahelyi gyakorlatok, stb.). 2.9. Értékteremtő közmunkaprogramok indítása, és fejlesztése, például települési közcélú feladatok ellátása (pl. építőipari brigád, stb.). 2.10. Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése. 2.11. Munkahelyre jutás segítése térségi szolgáltatók együttműködésével (falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer stb.) 8 3. Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése 3.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések és szűrőprogramok elvégzése a háziorvosok segítségével (szív- és érrendszeri, és ehhez vezető rizikófaktorok, gyomor- és bélrendszer daganatos megbetegedései, ételallergia, prosztata- és méhnyakrák, mozgásszervi rendellenességek, mentális állapotmérés, kiegészítve az érzékszervi megbetegedésekre irányuló szűrésekkel) 3.2. Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitást ösztönző programok megvalósítása 3.3. Egészséges életmódra nevelés a csecsemőkortól a felnőtté válásig, egészségműveltségi szintet növelő programok minden színtéren 3.4. Települési és járási egészségtervek készítése, egészségprogramok megvalósítása (EFOP 2016-2020) 3.5. Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása a zalaszentgróti Rendelőintézet bázisán (EFOP 2016-2020) 3.6. A helyi termékek fogyasztására ösztönző programok

2. A PROGRAMTERV MÓDSZERTANI HÁTTERE 2.1. A helyzetelemzés célja A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül, azt megalapozó helyzetelemzéssel. A pályázati előkészületek során már született egy rövid előzetes helyzetfeltárás a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva. 9 Jelen elemzésben nem csupán a térség aktuális és releváns mutatóit kívánjuk részletesebben bemutatni, hanem a jelentkező problémákra koncentrálva a problématérkép és igényfelmérő vizsgálat eredményeit is ismertetjük. Szándékunk a projekt célcsoport aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási terültek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek a felmérése. Bemutatásra kerülnek, olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kínáltak megoldási lehetőséget. A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóan megmutatná a térségben jelentkező problémákat és azok megoldási igényeit, és kezdeményezéseit. A helyzetelemzés célcsoportja megegyezik a projekt célcsoportjával. Az elemzés kiemelten mutatja be a romák, mélyszegénységben élő emberek, a gyermekek, fiatalok, az idősek, a fogyatékkal élő emberek, és a nők státuszát a járásban. A vizsgálat eredményei átfogó képet nyújtanak a járásban élők gazdasági és társadalmi helyzetéről, az intézményi és szervezeti háttérről. Az összegyűjtött problémákat és azok megoldási lehetőségeit, egy fókuszcsoportot interjú során vizsgáltuk a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei segítségével. Bemutatásra kerül a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatok, amelyeket jó gyakorlatok megnevezéssel foglalunk össze. Elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott - Esélyteremtő-programterv, amely megerősíti a partnerséget, felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20-as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttműködését.

2.2. A vizsgálat menete 2.2.1. Szekunder elemzés: A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgál. A vizsgálat során a KSH és a TEIR által szolgáltatott statisztikai adatok elemezése történt. Az adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölelnek fel (statisztikai adattól függően: 2000, 2001, 2003 és 2009-2013 közötti idősoros adatok), a hosszabb idősor lehetőség nyújt arra, hogy a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek kirajzolódjanak. 10 A szekunder elemzés során a demográfiai mutatók mellett bemutatásra kerül a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzete is. A szekunder vizsgálat során szembesültünk azzal, hogy a járásban található Tekenye 1984 és 2010 között Zalaszentgrót részét képezte, azonban a 2010-es önkormányzati választások óta önálló községgé alakult. A hosszabb, idősoros adatok lekérdezése során több esetben Tekenye adatai integrálva lettek Zalaszentgrót adatai közé, így külön, Tekenye települési szintjén több esetben nem érhető el néhány mutató. Az oktatási helyzetkép (óvodai ellátás illetve az általános iskolai adatok) tekintetében elmondható, hogy néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik. 2.2.2. Probléma térkép elkészítése: A szekunder elemzés mellett további háttér anyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A vizsgálat során a települési anyagok segítségével járási probléma térképet készítünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés ezen fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz. 2.2.3. A fókuszcsoportos vizsgálat mente A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézmények és civil szervezetek képviselőit a térség önkormányzati szereplőivel egy fókuszcsoportos interjúba bevonjuk. Az interjú készítése során résztvevők: A járásban található települési önkormányzatok képviselői, A térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői, Köznevelési, közoktatási és szociális intézmények képviselői, A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.), Közművelődési intézmények képviselői.

A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélések szervezését térségi szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. Az interjúk megteremtették annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen, a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények. 11 Témakörök Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) Jó gyakorlatok SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek) A beszélgetések alapvető célja tehát, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárjuk, a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, kulcskérdéseket beazonosítsuk és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk. 2.3. A programterv célja, tartalma A pályázati útmutatónak megfelelően a fő cél járási szintű Esélyteremtő programterv elkészítése a települések együttműködését igénylő, a helyi esélyegyenlőségi programok által feltárt problémák megoldására. A Helyi Esélyegyenlőségi Programokra alapozó, helyi együttműködésekre épülő, több önkormányzat együttműködését igénylő Esélyteremtési-programterv a járáson belül felmerült problémák komplex kezelésére tesz javaslatokat. A pályázó járásszékhely településen működtetett kerekasztal tagjai fogadják el a dokumentumot. Az Esélyteremtő programterv -et az együttműködő Türr István Képző és Kutató Intézetnek (a továbbiakban TKKI) kell megküldeni. A programterv tartalma a költségvetés indoklás és a közbeszerzésben meghatározott műszaki specifikáció alapján: - A programterv célrendszerének, prioritásainak, - Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági tervének kidolgozása. - Akcióterv készítése a projektek részletes kidolgozásával (indoklás, célok, célcsoportok, tevékenységek és ütemezés, várt eredmények és indikátorok, partnerség, megcélzott pályázati források, fenntarthatóság) a 2014-20-as EU-s forrásokra való felkészülés érdekében. Terjedelem: 10 ív: 160 oldal, 400 ezer leütés.

A programterv megalapozásához az alábbi dokumentumokat, információkat vettük figyelembe: - kerekasztal megállapodás (átfogó célok, konkrét célok, prioritások és programok) - együttműködési megállapodások - járási esélyteremtő programterv helyzetelemzése (vezetői, problématérkép, SWOT) - HEP intézkedési tervekben megfogalmazott intézkedések - saját szakértői projekt ötletek (pl. foglalkoztatási paktum, szociális gazdaság, vállalati társadalmi felelősségvállalási programok stb.) - helyi partneri projekt ötletek - ÁROP akciók és tevékenység leírásban leírt vállalások - helyi jó példák - 2014-20-as OP-kben elérhető források 12 Augusztus 24-ig elkészült a programterv vázlata, majd szeptember végéig dolgozzuk ki az intézkedések/projektek részleteit, a komplett programterv anyagot, amelyet a kerekasztal fogad el, de előtte a TKKI is véleményezi.

3. A ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS HELYZETKÉPE 3.1. Demográfiai helyzetkép A Zalaszentgróti járás Nyugat-Dunántúlon, Zala megye északkeleti térségében található, területe 282,56 km², népessége 15 387 fő, népsűrűsége pedig 54,6 fő/km² volt 2013-ban. A járáshoz összesen húsz település tartozik, melyből egy Zalaszentgrót városi jogállású, míg a többi községi ranggal rendelkezik. Ezen települések a következők: Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Mihályfa, Nagygörbő, Óhíd, Pakod, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tekenye, Türje, Zalabér, Zalaszentlászló, valamint Zalavég. Megyei szinten a vizsgált járás földrajzi elhelyezkedésén túl társadalmilag és gazdaságilag is perifériális helyzetű, ennek megfelelően kiemelt célként kell kezelni a negatív irányú folyamatok mérséklését, illetve megfordítását. 13 Vas és Baranya megyéhez, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi területeihez hasonlóan a térség településhálózata aprófalvas jellegű, amely egyrészt természetföldrajzi adottságaiból, másrészt az ott lezajló demográfiai folyamatokból adódik. A járás központján kívül csupán két település, Türje és Kehidakustány lakónépessége haladta meg az ezer főt, míg további öt település rendelkezett ötszáz lakost meghaladó népességgel. Ennek megfelelően a térség településeink több mint fele ötszáz főnél kevesebb lakót számlál, amelyből öt falu lakossága a száz főt sem éri el. A Zalaszentgróti járás népesedési viszonyait tekintve a nagyobb térségi, és országos jellemzőkhöz képest előnytelen helyzet tapasztalható. Sajnálatos tény, hogy Magyarország népessége 1980 óta évről-évre csökken (a férfiaké 1980, a nőké 1983 óta), s 2010-re tízmillió fő alá süllyedt hazánk lakosságszáma. 2003 és 2013 között a népességfogyás mértéke 2,37% volt, amelytől jelentősen elmaradnak a térségi értékek. Zala megyében évente mintegy 1500-2000 fővel csökken a lakosság száma, amely a referencia-időszakra vonatkoztatva 5,76%-os népességfogyást jelent; a 2011 és 2012 között tapasztalható nagymértékű változást csupán az adatok előállításának módszertani háttere okozza. A Zalaszentgróti járásban ezen érték 9,24% volt, azaz a térség lakosságának közel egytizedét elvesztette tíz év alatt. A települési szint vizsgálata során egyértelmű, hogy a járásra vonatkozó magasabb arányú népességfogyás eltérő komponensekből tevődik össze. A vizsgált területen található olyan község, amelynek lakosságszáma tíz év alatt több mint harmadával csökkent, míg máshol népességnövekedés jelentkezett. Utóbbira kiváló példa Kehidakustány, amely gyógyvízére alapozva, s azt széleskörű marketingtevékenységgel támogatva képes volt népességét megtartani, illetve gyarapítani. A kisebb településeknél természetesen sok esetben nem áll rendelkezésre ilyen jellegű területi tőke, így esetükben nehezebb a hátrányos demográfiai folyamatokra hatást gyakorolni. Zalaszentgrót népességének mintegy 16,5%-át vesztette el a vizsgált időszak folyamán. Ebben szerepet játszott az akkori Tekenye városrész önálló községgé válása (2010. október 3.), mellyel közel ötszáz fővel csökkent a járási központ lakosságszáma (1. táblázat).

Területi egység 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Változás mértéke 2013/2003 Zalaszentgrót 7 875 7 205 7 098 6 473 6 634 6 575-16,51 Türje 1 877 1 707 1 700 1 650 1 638 1 622-13,59 Kehidakustány 1 103 1 058 1 044 1 104 1 218 1 190 7,89 14 Pakod 988 947 944 937 891 891-9,82 Zalaszentlászló 857 853 840 847 857 846-1,28 Zalabér 737 730 728 706 705 713-3,26 Sümegcsehi 632 628 620 616 629 625-1,11 Óhíd 644 579 565 560 609 591-8,23 Tekenye 486 407 402 Batyk 409 399 387 393 391 390-4,65 Zalavég 425 400 384 370 372 374-12,00 Mihályfa 400 384 384 386 368 366-8,50 Szalapa 240 202 199 191 208 203-15,42 Nagygörbő 218 196 185 183 166 170-22,02 Kisgörbő 233 190 180 183 165 164-29,61 Kallósd 101 79 77 77 91 94-6,93 Döbröce 92 68 71 72 63 60-34,78 Kisvásárhely 54 55 53 47 44 45-16,67 Sénye 40 40 40 35 35 35-12,50 Dötk 29 26 26 27 27 31 6,90 Zalaszentgróti járás 16 954 15 746 15 525 15 343 15 518 15 387-9,24 Zala megye 296 705 288 591 287 043 285 154 281 673 279 623-5,76 Magyarország 10 116 742 10 014 324 9 985 722 9 957 731 9 908 798 9 877 365-2,37 1. táblázat: A Zalaszentgróti járás lakónépességének változása (adatforrás: TeIR KSH T-STAR)

Hosszútávon jelentős problémát jelent a társadalom elöregedése, amely a népességcsökkenés felgyorsulásával is együtt járhat. Az 1. ábra alapján jól látható a generációs különbségek jelenléte a járásban. Az országos helyzethez hasonlóan két maximum jellemző a járásban: az úgynevezett Ratkó-gyerekek, valamint az OTP-gyerekek. A fiatalabb korcsoportok esetében csökkenő tendencia jelentkezik, amely a születések számának visszaeséséből adódik; ez természetesen összefüggésben áll a szülőképes korú nők számával. Ebből kifolyólag a jövőben állami szinten probléma jelentkezhet a nyugdíjrendszerben, hiszen szignifikáns mértékben megváltozik az aktív korú népesség és a nyugdíjas korú népesség aránya. Mindezek mellett a nemek megoszlása is eltérően alakul az eltérő korcsoportokban: míg ötven éves korig jellemzően férfitöbblet jelentkezik, addig az idősebb korosztály esetén drasztikus mértékű változás mutatható ki. Ebben a genetikai háttéren túl szerepet játszhat a férfiaknál nagyobb eséllyel megjelenő egészségtelen életmód is. 15 Országos tendencia a népesség, valamint a házasságkötések számának csökkenése, illetve a válások számának növekedése, amely a családok szerkezeti átalakulását vonta maga után. Egyre elterjedtebb modell az egyszülős, így egykeresős család, amely létfenntartási gondok kialakulásához vezethet. 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 Férfiak száma [fő] Nők száma [fő] -1 000-500 0 500 1 000 1. ábra: A Zalaszentgróti járás korösszetétele korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011)

Egyes korcsoportokat érdemes különállóan is megvizsgálni, hiszen adott terület népesedési folyamataiban, valamint az előrejelzésben is jelentős szerepet játszanak. A 0 2 éves korosztály esetében nagyarányú, 17%-os csökkenés jelentkezett 2009 és 2013 között. Amennyiben a 2003-as referenciaévhez viszonyítunk, úgy közel negyedével esett vissza a közelmúltban születettek száma. Mivel az elvándorláson túl a térség jövendőbeli demográfiai bázisa így jóval kisebb lesz, az elöregedés és népességfogyás üteme megfelelő mértékű és irányú beavatkozás nélkül felgyorsulhat. A 0 14, valamint a 15 17 évesek számában szintén jelentős csökkenés zajlott le az elmúlt évtizedben, amely a vázolt problémát a közeljövőben a szülőképes korú nők számának csökkenésével tovább erősítheti; a tizenöt évesek száma 170 fő volt 2013-ban, míg a tizenhat és tizenhét éves korcsoport 140, illetve 195 lakost számlált. A 18 59 korosztályok esetén eltérő eredmény jelentkezett a férfiak és nők tekintetében, azonban 2010 óta mindkét nem esetén mintegy 4-5 %-kal csökkent a lakosságszám. Ezzel szemben a 60-64 év fölötti nők és férfiak száma is jelentős mértékben növekedett: míg előbbinél 21,4%-kal nőtt a lakosok száma, a férfiaknál 36,4%-os emelkedés jelentkezett. A 65 éves kor feletti népesség száma kismértékben nő, illetve stagnál (2. táblázat). Összességében a korfa-vizsgálatnál már kimutatott elöregedési folyamatok itt is érvényesek, azonban kiemelendő, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az újszülöttek és fiatalok számának csökkenése a természetes szaporodási ráta nagyobb mértékű csökkenéséhez vezethet. 16 Év 0-2 éves 0-14 éves 15-17 éves Férfi 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti 0-14 éves 15-17 éves Nő 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Összesen 2003 431 NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 16 841 2009 394 1 090 290 3 792 426 1 047 1 002 288 5 820 491 1 960 16 206 2010 363 1 046 295 4 937 476 1 050 978 261 4 573 511 1 941 16 068 2011 354 1 018 288 4 839 522 1 062 956 237 4 504 546 1 929 15 901 2012 348 1 015 247 4 784 535 1 085 949 211 4 470 586 1 937 15 819 2013 327 980 238 4 718 581 1 095 923 217 4 391 596 1 949 15 688 2013/ 2009-17,01-10,09-17,93 24,42 36,38 4,58-7,88-24,65-24,55 21,38-0,56-3,20 2. táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Az elöregedési folyamatot reprezentáló mutató, az úgynevezett öregedési index azaz a száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok száma szintén a korábbiakban vázolt folyamatokat támasztja alá. 2009 és 2013 között Magyarországon mintegy nyolc százalékkal 110,4-ről 119,3-ra nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 3,38%-kal, illetve 3,14%-kal haladta meg az országos átlagot Zala megyében, valamint a Zalaszentgróti járásban, azonban abszolút értékét tekintve utóbbiaknál jóval magasabb érték jelentkezett. A vizsgált járásban több mint harmadával magasabb az öregedési index az országos értékhez viszonyítva, míg Zala megyéhez képest 7,2%-os többlet jelentkezett a 2013-as évre vonatkoztatva (2. ábra).

Az öregedési index vizsgálata során is meg kell jegyezni, hogy települési szinten markáns szórás tapasztalható: míg például Kallósd településen 620, 65 évnél idősebb lakos jut száz gyermekkorúra, addig Dötk községben csupán 66,7. A szélsőséges értékek előfordulásában természetesen szerepet játszik az esetenként alacsony elemszám is. Ettől eltekintve igaz, hogy a járás területén több esetben tapasztalható relatív fiatalodás. Ezen településeken jellemzően nem a természetes népszaporulat, hanem elsősorban az időskorúak elhalálozása következtében alacsonyabb az öregedési mutató. Van azonban példa arra is, hogy a kis falvakba fiatal, gyerekes családok költöznek, ami valós alternatíva a népességfogyás megállítására. Ez azonban vonzó települési légkört, és ha helyben nem is, de elérhető távolságban meglévő (humán) közszolgáltatásokat feltételez. 17 170 160 150 140 130 120 Zalaszentgróti járás Zala megye Magyarország 110 100 2009 2010 2011 2012 2013 2. ábra: Az öregedési index alakulása, 2009 2013 (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg. 1995-től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott. Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely 2009-2010-ig folytatódott. Az elmúlt években a belföldi vándorlási különbözet tekintetében enyhe konvergencia figyelhető meg, azonban jelenleg is jelentős a regionális szintű szórás mértéke. Zala megyére e tekintetben kettős folyamat jellemző: a megyére összességében stagnálás, illetve kismértékű ingadozás jellemző, azonban ez járási szinten változó komponensekből tevődik össze. Elsősorban a központi területek rendelkeznek pozitív vándorlási egyenleggel, míg a perem helyzetű térségekben általánosságban negatív érték jelentkezik. A Zalaszentgróti járásban 2003 és 2009 között nagymértékű csökkenés zajlott le: az ezredforduló utáni pozitív, 7,8-as értéket követően 2009-re a vizsgált időszak negatív maximuma -29,43 jelentkezett. Ezt követően pozitív irányú változás zajlott le, de sajnálatos módon azóta is a negatív tartományban -3 és -15 között ingadozik az ezer főre vetített belföldi vándorlási egyenleg (3. ábra). Az országos viszonyoktól is elmaradó természetes népesedési folyamatokkal karöltve a negatív migrációs jellemzők tovább erősítik az elöregedési és elnéptelenedési faktorokat a Zalaszentgróti járásban.

10,00 5,00 0,00-5,00 2003 2009 2010 2011 2012 2013-10,00-15,00-20,00 18-25,00-30,00-35,00 Zalaszentgróti járás Zala megye 3. ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A 3. táblázat tartalmazza a Zalaszentgróti járás településein regisztrált élveszületések és halálozások, valamint azok különbségének számát. Ez alapján kijelenthető, hogy e mutatók természetüktől fakadóan alapvetően ingadozó jellegűek, így releváns eredményt csak hosszabb idősorok vizsgálata hozhat. Az élveszületések száma 2003 és 2013 között 28,7%-kal csökkent, ezzel együtt a halálozások számában is a 2011-es kiugró adattól eltekintve mérséklődés következett be. A két mutató különbsége sajnálatos módon konstansan negatív, amely az eddig vázolt problémákat tovább súlyosbítja. 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Élveszületés 136 114 113 115 107 97 Halálozás 306 260 262 303 244 249 Különbözet -170-146 -149-188 -137-152 3. táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Az országban jelentkező területi különbségeket így a valós problémát képes reprezentálni az imént ismertetett mutató ezer lakosra vetített arányszáma, azaz a természetes szaporodási ráta. Jól látható, hogy az országos adat alapján az ezer főre jutó természetes népességfogyásra stagnálás jellemző, éves értéke átlagosan négy. A folyamatosság Zala megye esetében is megfigyelhető, azonban a természetes fogyás intenzitása az országos adathoz viszonyítva másfélszeres. A Zalaszentgróti járás esetében habár az alacsony elemszámból kifolyólag jóval nagyobb az ingadozás már két és félszeres a különbség, így a korábban megállapított problémákkal együtt kijelenthető, hogy a hazánkban jelentkező hátrányos demográfiai folyamatok hatványozottan érintik a vizsgált térséget (4. ábra).

0,00-2,00 2003 2009 2010 2011 2012 2013-4,00-6,00-8,00 19-10,00-12,00-14,00 Zalaszentgróti járás Zala megye Magyarország 4. ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) 3.2. Iskolázottsági helyzetkép 3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó mutatók esetében felmerült a lehetősége az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó problémákból adódó adathiánynak, így elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálat tekinthető relevánsnak. 2003 és 2013 között az óvodai feladat-ellátási helyek száma ötödével csökkent, 2013-ban tizenkét intézmény állt az adott korosztály rendelkezésére. Az óvodai gyermekcsoportok száma ugyanezen időszak alatt huszonötről huszonkettőre csökkent, amely 12 %-os különbséget jelent. Ezzel egy időben az óvodába beírt gyermekek száma 14,6 százalékkal 71 fővel volt kevesebb a 2003-as adathoz viszonyítva (4. táblázat). A negatív irányú tendenciának az oka természetesen itt is az alacsony gyermekvállalási hajlandósághoz így a természetes népességfogyáshoz, valamint a negatív migrációs jellemzőkhöz köthető. 2003 2009 2010 2011 2012 2013 2009/2013 Óvodai feladat-ellátási helyek száma Az óvodai gyermekcsoportok száma Óvodába beírt gyermekek száma 15 10 9 9 10 12-20,00 25 21 21 21 22 22-12,00 488 415 455 451 452 417-14,55 4. táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TeIR TSTAR)

3.2.2. Általános iskolai adatok Az 5. táblázatban az általános iskolai feladatellátásra, valamint az ott tanulók mennyiségi jellemzőire vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra. Az adatforrásban egyes települések esetén szintén adathiány jelentkezett, így a feldolgozott információk megbízhatósága nem száz százalékos, érdemes azokat fenntartásokkal kezelni. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma a referencia-időszak alatt jelentősen csökkent, így jelenleg már csak hat településen látnak el általános iskolai oktatáshoz kapcsolódó feladatokat. A csökkenő gyereklétszám, valamint az oktatás átszervezése (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte) következtében Kisgörbőn, Mihályfán, Zalaszentlászlón is bezárt az általános iskola, 2014- ben pedig Óhidon. 2008-ban még 10 általános iskola működött, jelenleg csupán 5, valamint Kehidakustányban egy egyházi iskola. 20 Ezzel párhuzamosan az osztályok számában is változás állt be, 2003-hoz viszonyítva 36,5%-os csökkenés jelentkezett: míg 2003-ban 104 általános iskolai osztály működött, addig 2013-ban 66 osztályban folyt már csak általános iskolai oktatás. A folyamat során egy gyógypedagógiai osztállyal lett kevesebb a Zalaszentgróti járásban, az utolsó vizsgált évben hat osztályban folytattak ilyen jellegű oktatást. A tanulók létszáma 2009 és 2012 között évente átlagosan 40 fővel csökkent, amely hosszú távon megfelelő utánpótlás hiányában indokolja az osztályok számának korrekcióját, összevonását; sajnálatos módon ez az érintett gyermekek számára azt jelenti, hogy sok esetben csak távolabbi településeken van lehetőségük általános iskolai oktatásban részt venni. A rendelkezésre álló adatok alapján szembetűnő, hogy míg a felső tagozatos diákok száma alapvetően magasabb, létszámuk csökkenése is kisebb mértékű az első négy évfolyamban tanulókéhoz képest. Ennek fényében számolni kell azzal, hogy a fiatalabb kohorszok a következő években már felső tagozatosak lesznek, így az 5-8. évfolyamosok létszámában nagymértékű csökkenés fog jelentkezni, amely további osztályok megszüntetésével járhat. A diákok számának csökkenésével a napközis tanulók, valamint az általános iskolát befejezők száma is évről-évre kevesebb: míg 2003-ban 164-en hagyták el iskolájukat sikeresen, addig 2013-ban már csak 118-an. A vizsgált időszak folyamán nem volt felnőttoktatási rendszerben végző tanuló a Zalaszentgróti járásban. Mivel az oktatási intézményrendszer bizonyos szempontokból igényorientált, a negatív demográfia folyamatokkal e területen is számolni kell.

2003 2009 2010 2011 2012 2013 Változás [%] Ált. isk. feladat-ellátási helyek száma Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt) Az ált. isk. osztályok száma a gyógyped. oktatásban Ált. isk.-ban tanulók száma a nappali oktatásban Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban 13 12 11 11 10 10-23,08 104 82 77 72 65 66-36,54 7 7 7 7 6-14,29 1202 1138 1102 1058 1080-10,15 595 543 517 492 510-14,29 607 595 585 566 570-6,10 585 504 490 483 462 526-10,09 164 154 150 135 118-28,05 21 5. táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR)

A Klebersberg Intézményfenntartó Központ Zalaszentgróti Tankerület tájékoztatása alapján a 2014/2015-ös tanév aktuális statisztikai létszámadatai a következők: Működő székhelyiskolák neve Fazekas József Általános Iskola (Sümegcsehi) Tagintézmény Bejá ró tanu lók HHból HHH Tanári létszá m Kötelező ellátási Tanulói Als Fel napk22 körzet/település létszám ó ső SNI HH özis Sümegcsehi, Döbröce, Nagygörbő 165 74 91 107 23 7 17 14 125 Türjei Szent László Általános Iskola Türje, Batyk, Óhíd, Kisgörbő, Mihályfa, Szalapa,Kisvásárhely 177 85 92 65 13 35 46 Intézm ényi összes en: 20 84 Türjei Szent László Általános Iskola Batyki Tagiskolája 9 9 0 2 0 2 3 9 Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zalabér, Zalavég 93 39 54 46 11 22 31 12 86 Koncz Dezső Általános Iskola, Kollégium, Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet (Zalaszentgrót) Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (Zalaszentgrót) Szakértői Biz. kijelölése alapján Zalaszentgrót, Kallósd, Sénye, Tekenye, Zalaszentlászló Ált.isk.: 36, Spec. Szakisk.: 30, Kollégiu m 29 6 14 7 66 15 16 25 10 Ált.isk.: 449, Gimnázi um: 102, Deák Ált. Isk. Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája 142 Deák Ált.Isk. Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája 126 21 9 23 0 209 11 18 21 Intézm ényi összes en: 54 236

Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten kell kezelni a bizonyos szempontból sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók oktatását, nevelését. A 2012-es adatok alapján a Zalaszentgróti járás iskoláiban összesen 406 hátrányos helyzetű diák tanult, akik közül 127 fő volt halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. 85 fő esetében fordult elő beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézség. Az integrált módon oktatott, sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma 65 fő volt, míg egy fő számított kizárólag sajátos nevelési igényű tanulónak. Tizenegy diák volt átmeneti, vagy tartós nevelésbe véve (6. táblázat). 23 2012 Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett 11 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók 85 406 127 Sajátos nevelési igényű 1 Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók 65 6. táblázat: Sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma (adatforrás: TeIR Szociális ágazat adatai) Országos viszonylatban is jelentős nehézségeket okoz az alacsony iskolázottság, amely szociális jellegű problémákon túl a munkaerő-piacon való aktív részvételt is nagymértékben gátolja. Hazánkban a tizenöt évesnél idősebb férfiak közel 3,1%-a nem végezte el az általános iskolát, míg a nők esetében ez az arány meghaladja a hat és fél százalékot. Zala megyében a férfiaknál az országos átlaghoz képest 0,14 százalékponttal kedvezőbb érték jelentkezett, azonban a nők körében magasabb, 7,12%-os az általános iskola nyolc osztályánál kevesebbet végzettek aránya. A Zalaszentgróti járásban a megyeinél még kiélezettebbek a különbségek e tekintetben: a férfiak körében 4,13% volt 2011-ben a vizsgált mutató, míg a nőknél 9,56%, amely azt jelenti, hogy közel hatoduk nem végezte el az általános iskolát. A települési szintű differenciáltság e tekintetben is jelentős: egyes községekben az alapfokú végzettség hiánya a nők esetében elérheti a 16-17%-ot is, míg előfordulnak kedvezőbb helyzetben lévő települések is. A járási adatok háttere többrétű, azonban kijelenthető, hogy általánosságban az idősebb generációknál hiányzik az alapfokú végzettség, így az elvándorlás, valamint a fiatalok alacsony aránya tovább ront az országos átlagtól elmaradó helyzetképen (5. ábra).

12 10 8 6 4 Férfiak Nők 24 2 0 Zalaszentgróti járás Zala megye Magyarország 5. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011) 3.2.3. Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók Középfokú oktatási intézmény a járásban kizárólag annak központjában, Zalaszentgróton található: a Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központban jelenleg általános iskolai, középiskolai nevelés és alapfokú zeneművészeti oktatás is elérhető. Az egyesített intézmény központja Zalaszentgróton található meg, de további három telephellyel is rendelkezik: Zalaszentgróton, Türje és Zalacsány településein. A referencia-időszak során a fiatalok számának fogyásából kifolyólag mind az osztályok száma, mind a tanulók száma csökkent, így tíz év alatt közel ötödével lett kevesebb a diákok száma. A középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma 2003 és 2011 között drasztikusan lecsökkent, majd 2012-től kezdődően a statisztikák nem regisztráltak ilyen jellegű képzésben résztvevő tanulót. A tanulók rászorultságáról, illetve hátrányos helyzetéről kizárólag 2012-től állnak rendelkezésre adatok. A nappali oktatásban résztvevő, hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma 2012-ről 2013-ra egy fővel emelkedett, míg a hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma ugyanezen időszak alatt öt fővel, 12-ről 17-re nőtt (7. táblázat).

2003 2009 2010 2011 2012 2013 Változás [%] Középiskolai osztályok száma a nappali oktatásban 5 4 4 4 4 4-20,00 Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 135 98 95 83 97 105-22,22 25 Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban 80 37 38 18-100,00 14 15 7,14 Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 12 17 41,67 7. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A felsőfokú végzettségre vonatkozó statisztikák alapján a Zalaszentgróti járás jelentősen elmarad az országos mutatóhoz viszonyítva. 2011-ben a járásban élők kilenc százaléka rendelkezett egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel, amely kevesebb, mint fele az országos 19 százaléknak. Nemek szerinti bontásban hasonló mértékű aránytalanságok mutatkoznak meg a végzettség tekintetében: mind a nők, mind a férfiak esetében megközelítőleg ötven százalékkal alacsonyabb a járási érték az országosnál. Mindeközben örvendetes tény, hogy a két népszámlálás között eltelt időszak során országos és járási szinten is közel kétszeresére nőtt a felsősokú végzettséggel rendelkezők aránya, amely szociális és munkaerő-piaci szempontokat is figyelembe véve pozitív irányú tendenciára utal. Érdemes megjegyezni, hogy a Zalaszentgróti járásban tapasztalható növekedés mértéke habár kismértékben, de meghaladta az országos mutatót. A települési szint vizsgálata során egyértelművé válik, hogy elsősorban a nagyobb lélekszámmal rendelkező járási központ, valamint Kehidakustány és Dötk települések lakóinál magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Utóbbi esetén a kimagasló mutató, valamint nagymértékű növekedés az alacsony elemszámhoz köthető: a településen élő tíz-tíz huszonöt évesnél idősebb férfiak közül kettő, míg a nők közül három rendelkezik diplomával, oklevéllel (8. táblázat).

Területi egység Összesen, 2001 [%] Összesen, 2011 [%] Férfiak, 2011 [%] Nők, 2011 [%] 2011/2001 [%] Batyk 0,3 1,8 2,4 1,4 500,0 Döbröce 4,5 6,5 4,3 8,7 44,4 Dötk 4,3 25,0 20,0 30,0 481,4 26 Kallósd 2,2 7,0 3,1 10,3 218,2 Kehidakustány 7,5 11,3 8,8 13,8 50,7 Kisgörbő 5,6 5,2 5,6 4,8-7,1 Kisvásárhely 2,1 7,5 11,8 4,3 257,1 Mihályfa 4,5 7,7 5,3 10,4 71,1 Nagygörbő 5,0 6,5 7,0 6,1 30,0 Óhíd 3,9 4,2 3,6 4,8 7,7 Pakod 3,3 4,9 5,0 4,8 48,5 Sénye 5,7 9,1 9,1 9,1 59,6 Sümegcsehi 2,1 5,0 4,2 5,6 138,1 Szalapa 1,2 3,4 1,6 4,8 183,3 Tekenye NA 5,2 4,1 6,1 NA Türje 3,3 5,9 5,3 6,5 78,8 Zalabér 8,4 8,7 7,6 9,7 3,6 Zalaszentgrót 7,8 12,3 10,6 13,7 57,7 Zalaszentlászló 3,2 6,9 7,0 6,8 115,6 Zalavég 4,1 4,7 4,9 4,6 14,6 Zalaszentgróti járás 5,9 9,0 7,9 10,1 52,5 Magyarország 12,7 19,0 18,2 19,7 49,6 8. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011)

3.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség Egy térség munkaerő-piaci helyzetét leginkább a nyilvántartott munkanélküliek számával lehet bemutatni, jellemezni. Ahogyan azt a 7 évet átfogó idősoros adatokból is láthatjuk, 2009 és 2015 között 804 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma a Zalaszentgróti járásban, ez az adat pedig közel 250 fővel kevesebb, mint a 2003-mas évre vonatkoztatott regisztrált munkanélküliek száma. 27 Ha az elmúlt 10 év adatait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy 2003-hoz képest 12%-kal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma a Zalaszentgróti térségben, mely jóval kedvezőbb a Zala megyei átlagnál (40%), de az országos adatokhoz képest is árnyaltabb képet mutat (15%). A gazdasági válság egyik központi évéhez (2009) viszonyítva azonban jelentősen, 36,2%-kal csökkent a munkát keresők száma. 2013 és 2015 májusa között 329 fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, amely a közfoglalkoztatottak létszámemelkedésének tudható be elsősorban. A Zalaszentgróti járás munkanélküliségének vizsgálata esetében fontos kitérni egy-egy településre annak érdekében, hogy nyomon követhessük, hogy hol zajlódtak le a legnagyobb mértékű változások. A legnagyobb számú nyilvántartott álláskereső 2013-ban a járás központjában, Zalaszentgróton található (403 fő), de fontos kiemelni még Türje (117 fő) és Óhíd (50 fő) településeit is. A legkevesebb munkát kereső lakossal Dötk (2 fő), Sénye (3 fő), Kallósd és Kisvásárhely (4-4 fő) büszkélkedhet. A nyilvántartott álláskeresők száma tekintetében 2003 és 2013 között a legnagyobb mértékű növekedés Óhíd (208%), Kallósd (200%) és Batyk (178%) településein realizálódott, míg a legnagyobb mértékű csökkenés Mihályfa (80%), Zalabér (28%) és Pakod (14%) településein jelentkezett. A legfrissebb, 2015 májusához köthető adatok alapján is Zalaszentgrót (234 fő), Türje (60 fő) és Óhíd (32 fő) településein élt a legtöbb álláskereső, számuk azonban a 2013-mas adatokhoz képest jelentősebb mértékben csökkent.

2003 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015. május Batyk 14 24 32 24 27 25 20 11 Döbröce 5 9 11 7 6 5 4 4 Dötk 2 3 3 5 3 2 1 1 Kallósd 2 7 5 5 4 4 3 2 28 Kehidakustány 26 87 70 57 37 32 32 19 Kisgörbő 14 23 21 23 26 21 17 9 Kisvásárhely 3 9 5 4 6 4 2 1 Mihályfa 45 39 28 22 16 9 10 5 Nagygörbő 21 20 16 21 18 19 18 12 Óhíd 24 70 71 58 56 50 42 32 Pakod 30 62 53 51 46 26 29 14 Sénye 0 3 2 1 1 3 0 2 Sümegcsehi 44 65 60 48 54 45 36 21 Szalapa 9 14 15 19 19 13 13 11 Türje 95 172 184 140 125 117 99 60 Zalabér 29 56 54 50 42 21 27 32 Zalaszentgrót 344 575 552 423 477 403 299 234 Zalaszentlászló 24 50 44 41 38 23 24 16 Zalavég 16 24 23 21 23 15 14 8 Tekenye - - - - - - 19 14 Zalaszentgróti Járás 747 1312 1249 1020 1024 837 709 508 Zala megye 9852 19010 17541 15173 16216 13841 12117 9911 Magyarország 359939 604575 591278 552308 569261 414273 420998 387400 9. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013) A 2014-es adatok szerint összesen a Zalaszentgróti járásban 717 fő (404 fő férfi és 313 fő nő), Zala megyében összesen 12262 fő (6372 férfi és 5890 nő) nyilvántartott álláskereső volt. Érdemes áttekinteni a Zalaszentgróti járás területén nyilvántartott álláskeresőket nemenkénti bontásban is. 2014-ben az álláskeresők 56,35%-a férfi, míg 43,65%-a nő volt, amely csak kissé tér el a Zala megyei adatoktól: a megye nyilvántartott álláskeresői közül 51,97%-a férfi, 48,03%-a nő volt. A Zalaszentgróti járásban 2003-ban az álláskeresők 57,7% férfi, míg 42,3% nő volt, azaz napjainkra csökkent a nemek közötti differencia, amely a magasabb arányú női munkakeresőnek köszönhető.

Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi/nő arány 800 700 600 754 500 693 29 400 300 200 431 316 558 556 557 463 549 457 475 380 100 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Férfi Nő 6. ábra: A Zalaszentgróti járásban nyilvántartott álláskeresők száma nemenkénti bontásban (forrás: TEIR, 2003) A Zalaszentgróti járásról elmondható, hogy az országos átlagnál rosszabb mutatóval rendelkezik, amennyiben az álláskeresők arányát a munkaképes lakossághoz viszonyítjuk, hiszen a járásban 8,2%- ot tesz ki ez a százalékos arány, míg a magyarországi átlag 6,3%. 7. ábra: A Zalaszentgróti járásban nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (forrás: TEIR, 2013)

A járást alkotó települések viszonylatában elmondható, hogy a munkaképes korú népességen belül az álláskeresők aránya Kisgörbő (16,9%), Nagygörbő (16,1%) és Sénye (14,3%) településein a legmagasabb, mely mutatók az országos átlag kétszeresét is meghaladja. E mutató tekintetében a járáson belül a legjobb adatokkal Mihályfa (3,6%), Zalabér (4,5%) és Zalaszentlászló (4,6%) bír. A 2015. májusi, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által közölt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy jelentős mértékű csökkenés következett be a nyilvántartott álláskeresők arányában a munkaképes korú lakosság százalékában 1, hiszen 2015-ös adatok alapján ez az arányszám mindössze 4,7%-os. Ennek a jelentős mértékű csökkenésnek az oka elsősorban a munkanélküliek közfoglalkoztatásban való nagyobb részvételének köszönhető. Települési szinten a legnagyobb munkanélküliségi ráta Nagygörbő (9,6%) esetében jelentkezett, de Sénye (9,1%) és Döbröce (7,8%) településein is jelentős ez a statisztikai adat. A térség legjobb adataival e mutató esetében Mihályfa (1,9%), Pakod (2,2%) és Kehidakustány (2,7%) rendelkezik. 30 Egy területi egység foglalkoztatottsági potenciálját a foglalkoztatottsági rátával lehet releváns módon bemutatni, mely azt mutatja be, hogy egy térségben mekkora a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves (munkaerő-piaci szempontból aktív korú népesség) népességen belül. A Zalaszentgróti járás foglalkoztatottsági rátája 57,9%, mely pontosan megegyezik az országos átlag adataival, azaz átlagosnak tekinthető. 8. ábra: A Zalaszentgróti járás foglalkoztatottsági rátája (forrás: TEIR, 2011) 1 A munkaképes korú lakosság adataihoz 2013-mas adatok lettek társítva.

A járás településeinek adatait tekintve elmondható, hogy a legmagasabb, azaz legjobb mutatókkal Dötk (64,7%), Mihályfa (62,1%) és Pakod (60,9%) büszkélkedhet, míg a foglalkoztatottsági ráta adatai három, egymással szomszédos településen a legalacsonyabbak: Nagygörbő (42%), Kisgörbő (47.4%) és Döbröce (47,6%) községeiben. A Zalaszentgróti járásban a nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy a középfokú végzettségűek körében a legmagasabb a munkanélküliség, számuk 2000 és 2012 között megkétszereződött (312 főről 658 főre), majd 2014-re 412 főre lecsökkent. A legkevesebb nyilvántartott álláskereső a felsőfokú végzettségűek közül kerül ki, számuk azonban 2000 és 2012 között több mint háromszorosára emelkedett (11 főről 39 főre), 2014-ben 25 főre csökkent. Az általános iskolai végzettségű és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró regisztrált munkanélküliek száma azonban eltérést mutat az előzőekhez képest, ugyanis számuk 2003 és 2013 között csökkent, annak ellenére, hogy a gazdasági válság által generált negatív hatások egyértelműen láthatók a statisztikai adatokból (2003 és 2009-2010 közötti ugrásszerű növekedés). A 2010-től kezdődő folyamatos csökkenés következménye az, hogy 2003-hoz képest 2013-ban az általános iskolai végzettséggel bíró munkanélküliek száma 29 fővel csökkent, míg az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma 9 fővel. 2014-ben az általános iskolai végzettséggel bíró munkanélküliek száma tovább csökkent 216 főre, az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma pedig minimálisan, 3 fővel növekedett, azaz összesen 64 fő volt. 31 400 300 200 Általános iskolai végzettségű, nyilvántartott álláskeresők száma 248 327 349 282 255 219 120 100 80 60 Nyilvántartott álláskeresők száma általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel 70 109 103 92 72 61 100 40 20 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 9. ábra: Az általános iskolai és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) A munkaerőpiac területén a fiatalok, illetve a fiatal pályakezdők egyaránt a veszélyeztetett célcsoporthoz tartoznak. Elmondható, hogy a Zalaszentgróti járásban az elmúlt 5 évben 70 fővel csökkent a 25 év alatti regisztrált munkanélküliek száma.

250 200 150 100 50 0 Nyilvántartott fiatal (0-25 év) álláskeresők száma (fő) 228 158 2009 2013 32 10. ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) Annak ellenére, hogy az elmúlt 5 évben 70 fővel csökkent a fiatal regisztrált munkanélküliek száma, fontos megjegyezni azt is, hogy az összes álláskeresőn belüli arányuk azonban másfél százalékkal nőtt, amelynek oka az, hogy a fiatalok (különösen a pályakezdők) nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ez a folyamat nem csak a Zalaszentgróti járásban tekinthető problémának, hanem megyei, sőt országos szinten is, ahogyan azt a statisztikai adatokban is láthatjuk. Azt is láthatjuk, hogy a vizsgált térség adata mind a megyei, mind pedig az országos adatot egyaránt felülmúlja. 2009 2013 Zalaszentgróti járás 17,3% 18,8% Zala megye 15% 17,1% Magyarország 17,8% 18,2% 10. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) A 25 évnél fiatalabb nyilvántartott álláskereső az összes álláskereső arányában statisztikai mutató települési szintű vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy 4 településen egyáltalán nincs fiatal korú munkanélküli: Dötk, Zalabér, Kisvásárhely és Sénye községein, míg a Zalaszentgróti járáson belül Zalavég (36,4%), Türje (25%) és Óhíd (23,4%) településein a legmagasabb a fiatal munkanélküliek aránya.

33 11. ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) Ahogyan azt korábban említettük, a fiatalok közül különösen nehéz azok számára az elhelyezkedés, akik pályakezdőnek számítanak. Ahogy azt a táblázat alapján is láthatjuk, 2013-ig ha nem is drasztikus mértékben, de nőtt a pályakezdő álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban, azonban 2014-re ez a szám 84 főre csökkent. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) 120 100 80 60 40 20 0 110 112 100 97 83 36 2003 2009 2010 2011 2012 2013 12. ábra: A Zalaszentgróti járásban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013)

Ha az összes nyilvántartott álláskeresőn belül a pályakezdők arányát vizsgáljuk, akkor markánsabb növekedést láthatunk, hiszen a Zalaszentgróti járásban az elmúlt 10 évben háromszorosára növekedett a pályakezdők részaránya, ez a növekedés pedig mind a megyei, mind pedig az országos mutatókat meghaladta. Ennek a drasztikus növekedésnek a következménye pedig az, hogy a Zalaszentgróti járásban nagyobb a pályakezdő munkanélküliek aránya mind a Zala megyei, mind pedig az országos adatokkal összehasonlítva. A pályakezdő álláskeresők közül a 2010-es évtől kezdve a férfiak vannak többségben, melynek csúcsa a 2013-mas év volt (64 fő férfi, 48 fő nő volt). 34 2003 2009 2013 Zalaszentgróti járás 4,8% 6,3% 13,4% Zala megye 4,8% 5,8% 10,75% Magyarország 8% 8,4% 12,6% 11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) A fiatalok mellett az idősödő, idősebb korosztály is veszélyeztetettnek tekinthető, ezért az 51 éves és idősebb munkanélküliek száma és aránya is vizsgálat alá kerül. A Zalaszentgróti járásban 2014-ben 215 olyan nyilvántartott álláskereső volt, aki 51 éves vagy idősebb volt. Ez a szám 110 fővel kevesebb, mint a gazdasági válság egyik csúcsévében, 2009-ben, amely után folyamatosan csökkent az álláskereső idősödő korúak száma. A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma 350 300 250 200 150 100 50 0 325 312 257 239 217 2009 2010 2011 2012 2013 13. ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) Zala megye tekintetében elmondható, hogy az idősödő korosztály munkanélkülisége az országos adatokhoz viszonyítva nagyobb mértékű, hiszen az álláskeresők több mint negyede 51 évnél idősebb (28,4%), míg az országos átlag pontosan 25%-ot ér el. A Zalaszentgróti járás adata (26%) a két érték között helyezkedik el: az országos átlagnál egy kissé rosszabb, de a megyei átlagnál kedvezőbb képet mutat.

2009 2013 Zalaszentgróti járás 24,8% 26% Zala megye 24,6% 28,5% Magyarország 18,6% 25% 12. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) 35 Amennyiben települési szinten vizsgáljuk a 45 év feletti munkakeresők arányát az összes nyilvántartott álláskereső százalékában, azt tapasztalhatjuk, hogy Nagygörbő (55%), Kisgörbő (54,5%) és Zalabér (50%) községein a munkanélküliek (több mint) fele az idősödő korosztályhoz tartozik. Sénye településén nincs, Zalavég (9,1%) és Zalaszentlászló (13,3%) esetében pedig minimális a 45 év feletti nyilvántartott álláskereső. 14. ábra: A Zalaszentgróti járásban a 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013)

A helyzetelemzés során fontos kiemelni még egy, munkaerő-piaci szempontból hátrányosnak tekinthető csoportot: a hosszú távú munkanélkülieket. Napjainkban a fél évet, azaz 180 napot meghaladó regisztrált álláskeresőt tekinthetünk hosszú távú munkanélkülinek. A gazdasági válság kritikus éveit (2008, 2009) követően (amikor is ugrásszerűen megnőtt nem csak a munkanélküliek száma, hanem az álláskeresés időtartama is) újra csökkent a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma (307 fő 2014-ben), azonban ez a szám a 11 évvel korábbi adatnál (227 fő 2003-ban) még mindig jóval magasabb. 36 800 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma 711 687 600 400 200 227 499 372 387 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 15. ábra: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) A Zalaszentgróti járásban az álláskeresők közel 46%-a legalább fél éve regisztráltatta magát a munkaügyi hivatalnál, ez a százalékos arány a Zala megyei (51,8%) és az országos adatoknál is kedvezőbb képet mutat, hiszen 2013-ban Magyarországon a regisztrált munkanélküliek majdnem fele (49,9%) 180 napon túl sem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 2009 2013 Zalaszentgróti járás 54,2% 46,2% Zala megye 55% 51,8% Magyarország 53,4% 49.9% 13. táblázat: a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma az összes regisztrált munkanélküli arányában A Zalaszentgróti járást alkotó települések közül Sénye és Döbröce községein 2013-ban nem volt egyetlen olyan álláskereső sem, aki 180 napot túlhaladóan sem talált megfelelő munkahelyet. Különösen magas az arány Szalapa (84,6%), Kisgörbő (76,2%) és Kallósd (75%) településein élő tartós munkanélküliek esetében, hiszen az ott élő nyilvántartott álláskeresők háromnegyede több mint fél éve nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A magas arány azonban az adott településen lévő regisztrált álláskeresők alacsony száma miatt nem tükrözi megfelelően a tartós munkanélküliség nagyságát. Ugyanis Szalapán 13 regisztrált munkanélküliből 11 fő tartós munkanélküli, Kisgörbőn 21- ből 16, Kallósdon pedig 4-ből 3 fő volt 180 napon túli álláskereső.

37 16. ábra: A 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013) A hosszú távú munkanélküliek nemenkénti eloszlásában nincs markáns differencia, hiszen 2013-ban közel egyforma volt azon férfi és a női álláskeresők száma, akik 180 napon túli álláskeresőnek számítanak (férfi: 196 fő, nő: 191 fő). A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők területi eloszlásakor fontos kiemelni azokat a településeket, ahol 2003 és 2013 közt jelentősebb mértékű változás következett be. A legnagyobb mértékű csökkenés Zalaszentlászló községében következett be, azonban a többi település esetében ilyen markáns arányú fogyás nem következett be, ellenben azokkal a településekkel, ahol jelentősen nőtt a tartós ideig állást keresők száma. Öt olyan település is van a Zalaszentgróti járásban, ahol 2003 és 2013 között legalább megkétszereződött a 180 napon túli álláskeresők száma. A legjelentősebb létszámnövekedés Kisgörbő településén realizálódott, ahol az elmúlt 10 évben nyolcszorosára növekedett a hosszú távú álláskeresők száma, de Óhíd, Nagygörbő, Szalapa és Türje esetében is jelentős növekedés következett be.

2003 2013 Változás mértéke Kisgörbő 2 16 800% Óhíd 10 29 290% Nagygörbő 5 12 240% Szalapa 5 11 220% Türje 24 53 220% 38 14. táblázat: 180 napon túli álláskeresők arányának változása 2003 és 2013 közt az 5 kiemelt település esetében (forrás: TEIR, 2013) A legnagyobb mértékű változások a 180 napon túli álláskeresők tekintetében 2003-2013 közt 53 12 5 2 16 5 12 10 29 5 11 24 2003 2013 17. ábra: 180 napon túli álláskeresők arányának változása 2003 és 2013 közt az 5 kiemelt település esetében (forrás: TEIR, 2013) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2015 májusi adatok szerint a térségben még 115 olyan álláskereső található meg a Zalaszentgróti járásban, akik 365 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresőnek minősül. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden 4. munkanélkülire az jellemző (22,6%), hogy legalább egy éven túl nem tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni. A 2015. májusi adatokra hivatkozva megállapíthatjuk azt is, hogy a közfoglalkoztatásban, azaz a Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatásban a Zalaszentgróti járás területén majdnem kétszáz fő, egészen pontosan 196 fő vett részt.

A nyilvántartott álláskeresők bizonyos jogosultságok/élethelyzet alapján különböző támogatásokban részesülhetnek az állam részéről. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy melyek az elérhető támogatási formák, valamint ezekre a Zalaszentgróti járásban hányan voltak jogosultak az elmúlt 4-5 évben. Az álláskeresési segélyre a korábbi szabályozás alapján azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik: 2 - minimum 180 napra megállapított álláskeresési járadékukat kimerítették; - akik minimum 200 napot munkaviszonyban töltöttek az álláskeresést megelőző 4 évben; - legfeljebb 5 évvel állnak a nyugdíjazás előtt. 39 Ahogy azt az adatokból is láthatjuk, jelentősen, 170 fővel csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma a Zalaszentgróti járásban 2009-2013 között. Ennek oka nem a munkanélküliek csökkenő számával magyarázható elsősorban, hanem azzal, hogy az imént felsorolt 3 kritérium közül az első két csoportba tartozó munkanélküli 2011 szeptemberétől nem jogosult az álláskeresési segélyre (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014). Álláskeresési segélyben részesülők száma 250 200 150 203 184 100 50 41 25 33 0 2009. IV. negyedév 2010. IV. negyedév 2011. IV. negyedév 2012. IV. negyedév 2013. IV. negyedév 18. ábra: Az álláskeresési segélyben részesülők száma a Zalaszentgróti Járásban (forrás: TEIR, 2013) A Zalaszentgróti járásban a 2013-as évben az álláskeresők csupán 3,9%-a részesült álláskeresési segélyben, míg ugyanez az adat 5 évvel korábban a 15%-ot is meghaladta. Érdekességképp fontos megjegyezni azt is, hogy a Zalaszentgróti járásban a munkanélküliek 2009-ben mind a Zala megyei, mind pedig az országos átlagnál nagyobb arányban részesedtek az álláskeresési segélyből, azonban 2013-ban a megyei átlag már magasabb arányt mutat. Ez a markáns visszaesés nem csak a vizsgált járásban, hanem megyei és országos szinten is közel hasonló arányokban jelentkezett (a már fentebb is említett, segélyhez köthető 2011-es változtatások miatt). 2 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom

2009 2013 Zalaszentgróti járás 15,5% 3,9% Zala megye 12,5% 5% Magyarország 10,4% 3,3% 15. táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013) 40 A korábbi szabályozás értelmében álláskeresési járadékra azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik 3 : - aki nyilvántartott álláskereső; - az álláskeresővé válást megelőző 5 évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett; - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és táppénzben nem részesül; - munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése eredménytelen volt és az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet találni. A Zalaszentgróti járásban 2013-ban 83 olyan fő volt, aki járadékra jogosult nyilvántartott álláskeresőnek számít, az elmúlt 5 évben 240 fővel csökkent számuk, amely akárcsak az álláskeresési segély esetében is a szigorodó jogosultsági feltételeknek köszönhető elsősorban. A 2011-es szigorítás szerint korábban meghatározott 5 év helyett 3 éven belül kell legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezni, a járadék folyósításának időtartama 90 napra csökkent (azaz a korábbi időtartam harmadára), valamint az ellátás összege is megváltozott (az elérhető legmagasabb összeg a minimálbér 100%-a a korábbi 120% helyett) (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014). 350 300 250 200 150 100 50 0 Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma 323 216 177 135 83 2009. IV. negyedév 2010. IV. negyedév 2011. IV. negyedév 2012. IV. negyedév 2013. IV. negyedév 19. ábra: A járadékra jogosult nyilvános álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) 3 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom

Az álláskeresési járadékra jogosult nyilvántartott álláskeresők 5 éves időintervallumot átölelő vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy arányuk az összes munkanélküli százalékában több mint kétszeresével csökkent 2009 és 2013 között. 2009 2013 Zalaszentgróti járás 24,6% 9,9% Zala megye 28,1% 10,2% Magyarország 24,3% 9,5% 41 16. táblázat: Járadékra jogosult álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013) A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek csoportjába azok tartoznak bele 4, akik a munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg. 2013-ban 247 olyan nyilvántartott álláskereső volt a Zalaszentgróti járásban, akik rendszeres szociális segélyben részesültek. 2009 óta rendelkezésre állási támogatásnak hívják, 2011-től pedig az adható támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. Mivel korábban a felső korlát a nettó minimálbérhez volt kötve, így ennek a támogatásnak az összege is jelentősen csökkent 2011 után (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014). Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma 400 367 353 300 253 247 200 100 0 2010. IV. negyedév 2011. IV. negyedév 2012. IV. negyedév 2013. IV. negyedév 20. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) A rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresőkről elmondható, hogy 2010 és 2013 között megnövekedett az arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között. Ez a növekedés Zala megyében volt a legjelentősebb, melynek mértéke az országos átlagot is meghaladta. Látható továbbá az is, hogy a Zalaszentgróti járásban a növekedés mértéke csak minimális (mindösszesen 1,5%-os) volt. Ez azt eredményezte, hogy 2013-ban az országos és a Zala megyei átlagadatokhoz képest a Zalaszentgróti járásban arányait tekintve kevesebb olyan álláskereső volt, aki rendszeres szociális segélyben részesült. 4 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom

2010 2013 Zalaszentgróti járás 28% 29,5% Zala megye 22,8% 30,6% Magyarország 28,1% 34,8% 17. táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013) 42 3.4. Közművelődési helyzetkép A társadalmi esélyek kiegyenlítődése szempontjából kulcsfontosságú nem csupán az érintettek egészségi állapota, végzettsége, kapcsolati tőkéje, stb., de az önképzés, az informális tanulási lehetőségekben való részvétel, stb. elérhetősége is. A felnőttképzés, közösségi művelődés hazai összképe nem túl kedvező. A térség jellemzői nehezen ragadhatóak meg, a vidék kulturális életét, sokszínűségét és lehetőségeit pusztán statisztikai adatokkal megismertetni szinte lehetetlen, de van néhány olyan, a közművelődéshez kapcsolható mutató, amely támpontul tudhat szolgálni. Egy települési könyvtár (vagy korábban a nyilvános könyvtárak) hagyományosan a kultúra, képzés és tanulás helyszíne, amely egyenlő esélyt tud teremteni mindenki számára a megfelelő információhoz való jutás érdekében. A Zalaszentgróti járás esetében elmondható, hogy a 20 település közül csak 2 nem rendelkezik települési könyvtárral. Azonban koránt sem mindegy, hogy ezeket a könyvtárakat hányan látogatják meg, azaz mekkora a könyvtárak esetében a beiratkozott olvasók száma. Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva elmondható, hogy közel 300 fővel csökkent a beiratkozott olvasók száma a Zalaszentgróti járásban, azonban ezt a kijelentést fenntartásokkal szükséges kezelni, hiszen az idősoros adatok alapján láthatjuk, hogy az beiratkozott olvasók száma közötti különbségek meglehetősen nagyok évről évre (esetenként magasabb, aztán alacsonyabb a számuk). Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 2003 1879 2009 1523 2010 1674 2011 2012 1863 1944 2013 1599 21. ábra: A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)

A beiratkozott olvasók számából az is kiderül, hogy a Zalaszentgróti járás lakosságának a 10,4%-a beiratkozott valamely települési könyvtárba. Ez a százalékos arány mind az országos átlagnál (15,2%), mind pedig a Zala megyei átlagnál (18,3%) kisebb. A járást alkotó településekre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy Döbröce (50%), Kisvásárhely (44,44%) és Kallósd (37,3%) településein jóval az átlag feletti a könyvtárba beiratkozottak száma (a település népességéhez viszonyított aránya alapján), míg a könyvtári olvasók aránya Sénye (0%), Óhíd (2,88%) és Türje (4,32%) településein a legkisebb. A települési könyvtárak felszereltségéről, azaz a leltári állomány számáról elmondható, hogy 2011 és 2013 között jelentősebb mértékű, kb. 15 000 db-os csökkenés következett be (2011: 132 452 db, 2013: 117 925 db). 43 Múzeumnak tekintjük az összes olyan működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményt, amely az emberiség kultúrfejlődése szempontjából fontos tárgyakat és emlékeket gyűjt és mutat be a nagyközönség számára, de napjainkban egyre többször fordul elő az is, hogy kulturális rendezvények, bemutatók helyszínéül is szolgálnak. A Zalaszentgróti járásban Zalaszentgróton működik egy muzeális intézmény, valamint Kehidakustányban a Deák Kúria. A Zalaszentgróti Helytörténeti Múzeumot 2013- ban 199-en látogatták meg, de az azt megelőző 5 év adatai sem mutatnak túl nagy eltérést. 22. ábra: A Zalaszentgróti Helytörténeti Múzeum látogatóinak száma az elmúlt 10 évben (forrás: TEIR, 2013) A Zalaszentgróti járásban 2013-ban 21 olyan intézmény funkcionált, amely a közművelődést tudja szolgáltatni a lakosság számára, azaz közművelődési intézményként működik. Dötk és Zalavég településein 2013-ban nem működött, míg a járás központjában, Zalaszentgróton, illetve Pakod településein 3-3 közművelődési intézmény funkcionált. Minden településen található közösségi ház, amely képes a helyi közösségeknek és a települési rendezvényeknek helyt adni.

A kulturális rendezvények száma 2013-ban a Zalaszentgróti járásban elérte a 354 db-ot, melyeken összesen 43 637 látogató vett részt. Az elmúlt 5 év idősoros adatait vizsgálva elmondhatjuk, hogy jelentős mértékben, 34%-kal növekedett a járásban megszervezett és lebonyolított kulturális rendezvények száma. A kulturális programok fő szervezői a helyi civil szervezetek és önkormányzatok, de munkájukban nehézségeket okozott, hogy a járás 2 településén dolgozott csak főállású kulturális szakember (Zalaszentgróton 1,5 fő, Türjén 1 fő). Ezen a területen 2014-től indult be pozitív változás, azóta a térség majdnem minden településén tevékenykedik kulturális közfoglalkoztatott. 44 A különféle informális oktatási lehetőségekről, műhelybeszélgetésekről, öntevékeny közösségi tanulási alkalmakról nincsenek statisztikák. A járás egyes falvaiban azonban vannak élő közösségek, kezdeményezések, amelyek alapot teremthetnek további, integráló és a helyi társadalom építkezését szolgáló fejlesztésekhez Kulturális rendezvények száma (db) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 311 344 329 354 264 2009 2010 2011 2012 2013 23. ábra: A Zalaszentgróti térség kulturális rendezvényeinek a száma 2009-2013 között (forrás: TEIR, 2013) Zalaszentgrót városa szervezte a legtöbb kulturális rendezvényt 2013-ban, szám szerint 150-et (mely majdnem a fele a járási rendezvények számának), melyek 24 834 látogatót vonzottak. A rendezvények számát illetően fontos megemlíteni még Türje (40 db) és Pakod (32 db) településeit, míg látogatottság tekintetében Kehidakustány (3940 fő) és Pakod (3325 fő) emelkedik ki a Zalaszentgróti járás települései közül. Annak ellenére, hogy 34%-kal nőtt a járásban megszervezett kulturális rendezvények száma, ezek látogatottsága ha nem is jelentős mértékben, de csökkent (majdnem 6%-kal).

Kulturális rendezvényeken résztvevők száma (fő) 46352 46599 44978 43393 43637 45 2009 2010 2011 2012 2013 24. ábra: A Zalaszentgróti járás kulturális rendezvényein résztvevők száma (forrás: TEIR, 2013) A teleházak és az E-Magyarország multifunkciós szolgáltatásaira alapozva jöttek létre hazánkban az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek, azaz az IKSZT-k, melyek általában elhagyott, régi épületek felújítása és modernizálása által új, mindeddig hiányzó funkciót tudott adni a település és ezáltal a lakosok számára Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési alapokra támaszkodva. Egy IKSZT egyszerre tudja betölteni a településeken a könyvtári, ifjúsági klub, kulturális és művelődési központ szerepét, és integrálni tudja a teleházak, E-Magyarország pontok és közösségi házak funkcióit. Napjainkban a Zalaszentgróti járásban egy IKSZT működik, Óhíd községében. 3.5. Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép Egy területi egység gazdasági-társadalmi fejlettségi szintjét a lakhatási körülmények és a kommunális szolgáltatások minősége is befolyásolhatja, meghatározhatja. Ezért az alábbiakban olyan statisztikai adatokkal mutatjuk be a Zalaszentgróti járást, melyek e két téma területén bírnak relevanciával. A Zalaszentgróti járás lakásállományában az elmúlt 4-5 évben csak minimális (kevesebb, mint 1%-os) mértékű csökkenés mutatkozott. Azonban, ha az elmúlt 10 év idősoros adatait vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a 2003-mas lakásállomány több mint 5%-kal lett nagyobb 2013-ra.

Lakásállomány (db) 7035 7042 7047 7002 7009 46 6665 2003 2009 2010 2011 2012 2013 25. ábra: A Zalaszentgróti járás lakásállományának a száma (forrás: TEIR, 2013) Természetesen a 2008-2010 körül tetőző gazdasági válság, illetve a 2010-től kezdődő devizakölcsönök által gerjesztett hitelválság az új lakások, házak építését (valamint az ingatlanpiacot is) jelentősen megnehezítette. Ezt a folyamatot nyomon követhetjük az épített lakások (az adott tárgyévben használatba vételi engedélyt kapott lakások) száma tekintetében is. Épített lakások száma (db) 33 39 24 21 10 8 2003 2009 2010 2011 2012 2013 26. ábra: Az épített lakások száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) Láthatjuk, hogy 2009-ben épült lakások számának csak ötöde, mindösszesen 8 új lakás kapott használatbavételi engedélyt 2013-ban. Ez a már említett gazdasági és hitelválságnak köszönhető elsősorban, de a Zalaszentgróti térség demográfiai folyamatainak (a természetes fogyásból és az elvándorlásból származtatható népességcsökkenés) is betudható.

Az sem elhanyagolható egy térség társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjének vizsgálatakor, hogy milyen körülmények közt élnek a lakosok. A 2001-es és a 2011-es évben elkészített népszámlálás során a lakások komfortfokozatára vonatkozó kérdéssor alapján elmondható, hogy az alacsony komfortfokozattal bíró lakások (félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás) aránya az összes lakás százalékában rosszabb képet mutatott 2001-ben és 2011-ben a Zalaszentgróti járásban az országos átlaghoz képest. Az adatok alapján azonban az is látszik, hogy az országos átlag és a Zalaszentgróti járás átlagadatai közötti differencia mérséklődött a két felmérés közötti 10 évben. 47 2001 2011 Zalaszentgróti járás átlaga 27,8 13,8 Magyarországi átlag 20,1 9,3 18. táblázat: Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya az összes lakás százalékában (forrás: TEIR, 2001-2011) Természetesen a járást alkotó települések lakásainak komfortfokozatai jelentősebb eltéréseket mutatnak. Míg 2001-ben 3 olyan település is volt, ahol az alacsony komfortfokozatú lakások az összes lakás több mint felét kitették (Kallósd, Óhid és Kisvásárhely), addig 2011-re már csak két olyan település maradt, ahol 30% feletti ez az arányszám (Kallósd és Nagygörbő esetében). 60 50 40 30 20 10 0 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2001) 29,1 39,1 31,1 34,7 34,5 28,3 38,7 50 51,3 48,9 49,1 31,1 21,8 36,6 41,9 22,5 55,1 24,3 23,4 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2011) 50 40 30 20 10 0 12,3 28,6 14,4 17,4 11,1 17,1 27,5 17,9 14,9 19,7 15,3 17 32 26 16,7 10,8 38,9 10,2 7,3 28,6 27. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Zalaszentgróti járás településein (Forrás: TEIR, 2001-2011)

A két népszámlálás között eltelt időszakban Kisvásárhely (50%-ról 17,9%-ra), Döbröce (48,9%-ról 17%- ra) és Óhid (51,3%-ról 19,7%-ra) települései esetében történt a legnagyobb mértékű változás, míg Sümegcsehi (21,8%-ról 15,3%-ra), Dötk (39,1%-ról 28,6%-ra) és Kisgörbő (36,6%-ról 26%-ra) községei esetében volt a legmérsékeltebb csökkenés az alacsony komfortú lakások esetében. Az egészséges és tiszta ivóvízhez való hozzáférés elengedhetetlen feltétel a XXI. században. Ennek legegyszerűbb módja a közüzemi ivóvízhálózatba történő csatlakozás. 2013-ban 6867 lakás volt rácsatlakoztatva a rendszerre, így elmondható, hogy a zalaszentgróti lakások 98%-a jut hozzá ily módon az ivóvízhez. Ez a százalékos arány az országos átlagnál (94,4%) is kedvezőbb. 48 28. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) A Zalaszentgróti járás településeinek több mint felében teljesen kiépített a közüzemi ivóvízvezetékrendszer, azonban Kehidakustány (86,1%), Döbröce (89,4%) és Zalavég (93,1%) esetében még vannak olyan lakások, amelyek nincsenek rácsatlakoztatva az ivóvíz-rendszerre. A közcsatorna-hálózat kiépítettségének szintje is fontos egy térség/település fejlettségének meghatározásakor, hiszen ennek kiépítettsége teszi lehetővé az adott településen keletkezett szenny-, használt-, és csapadékvíz szakszerű elvezetését a szennyvíztisztító telepre. A Zalaszentgróti járásban jelenleg a lakások 67,5%-a van bekötve a közüzemi csatornahálózatba (összesen 4730 lakás), mely elmarad a 75%-os országos átlagtól. 2003-ban a járásban ugyanez az arány mindössze 48,5%-ot tett ki.

Közüzemi szennyvíz gyűjtőcsatornába bekapcsolt lakások száma 3233 3979 4032 4050 4462 4730 49 2003 2009 2010 2011 2012 2013 29. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Zalaszentgróti járásban A járás településeiről elmondható, hogy a közcsatorna hálózat bekötöttsége tekintetében rendkívül vegyes, de jóval árnyaltabb képet mutat. A térségben csak két település, Zalaszentgrót és Zalaszentlászló mondhatja el magáról, hogy 100%-os bekötöttséggel rendelkezik, míg 12 település egyáltalán nincs rácsatlakoztatva a közcsatorna hálózatra. Ennek megítélése kétséges, hiszen a kisebb falvak esetén csak óriási, adott esetben aránytalanul nagy költséggel, jelentős környezetterheléssel valósítható meg a nagyobb rendszerekre való rákapcsolódás. A szegénységben élő családok számára sok esetben vállalhatatlan az ezáltal megnövekedő rezsiköltségek kifizethetősége, ezért a következő időszak fejlesztési forrásainak tervezése során körültekintően kell átgondolni ezt a témát. 30. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a Zalaszentgróti járás települései esetében (forrás: TEIR, 2013)

A Zalaszentgróti járás lakásainak 99,3%-a esetében elmondható, hogy rendszeres hulladékgyűjtés rendszerébe be van vonva: 2013-mas mutatók alapján egyedül Zalaszentgrót (98,3%) és Kallósd (94,4%) települései esetében nem teljesen megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés. A Zalaszentgróti járás rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakásainak százalékos aránya (99,3%) jóval kedvezőbb, mint az országos átlag (91%). 50 31. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013) Egy térség fenntartható fejlődése érdekében, valamint a fejlettségi szintjének meghatározásakor nem csak a rendszeres hulladékgyűjtés, hanem a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítettsége is nagy fontossággal bír. A Zalaszentgróti járásban a lakások 89,2%-ról elmondható, hogy megoldott és kiépített a szelektív hulladékgyűjtéshez köthető szolgáltatás és infrastruktúra, mely így nagyságrendekkel nagyobb, mint az országos átlag, hiszen Magyarországon kb. a lakások egyharmada számára (38,8%) érhető el a szelektív hulladékgyűjtés. Járáson belül Kehidakustány és Kallósd esetében jelenleg egyáltalán nem érhető el a szelektív hulladékgyűjtés, míg Zalaszentgrót lakásállományának 98,3%-ban a lakosok fenntartható módon tudják a hulladékukat gyűjteni.

51 32. ábra: A Zalaszentgróti járás szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakásainak aránya (forrás: TEIR, 2013) Statisztikai értelemben azokat a területeket tekintjük szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakhoz (15-59 év) képest eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Járásszékhely és 2000 főnél népesebb település esetén a szegregált terület esetén a szegregációs mutató nagyobb egyenlő, mint 35%, a veszélyeztetett terület esetén nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35%. Zalaszentgrót területén található olyan két olyan szegregátum, amely mutatója 30% felett van. Zalaszentgróton a 2011-es népszámlálási adatok alapján egy szegregátum (a Gyár u. északi oldala az Október 23. utcától belterületi határig), és egy szegregációval veszélyeztetett terület (Lombos u. - Alsóhegy - Váci u. - Csáfordi u. területe) került kijelölésre. Ez utóbbi azóta megszűnt, mivel a kijelölt területen található bérlakások felszámolásra kerültek, az ott lakók a város más részeire költöztek, és ezek a költözések nem tömbszerűen történtek. A legnagyobb problémát a területen lakók számára a munkanélküliség magas aránya okozza amely a Zalaszentgróti 34,3% közel dupláját jelenti (61,5 és 56,4%), amely szoros összefüggést mutat a rendkívül alacsony iskolai végzettséggel (a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a Gyár utcai szegregátumban 51,3%), így ezen két tényező magyarázza az alacsony presztízsű munkát végzők magas számarányát (86,6%). A szegregátum felszámolására irányuló lépéseket a Zalaszentgrót Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában található Anti-szegregációs Terv tartalmazza (ld. 130. oldal).

A Zalaszentgróti Járásban a ZMKH Keszthelyi Járási Hivatal által élet,- és balesetveszélyes állapot fennállása miatt 2015. november 2-án folyamatban lévő jókarbantartásra kötelezett lakóépületek a következők: 1. Zalaszentgrót, Zala u. 6-4. 280 hrsz. 2. Zalaszentgrót, Szabadság u. 58. 35 hrsz. 3. Zalaszentgrót, Aranyodi u. 12. 2245 hrsz. 4. Zalaszentgrót, kanizsa u. 15. 5029 hrsz. 5. Kisvásárhely, Petőfi S. u. 24. 35 hrsz. 6. Óhíd, Kossuth u. 160. 160 hrsz. 7. Óhíd, Kossuth u. 34. 59 hrsz. 8. Óhíd, Kossuth u. 36. 58 hrsz. 9. Nagygörbő, Petőfi S. u. 38. 22 hrsz. 52 2013. január 1-jét követően az élet,- és balesetveszélyes épületek jókarbantartási kötelezését az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) a járási hivatalok hatáskörébe sorolta. A Hivatalnak az illetékességi területén lévő keszthelyi és zalaszentgróti járás 50 települése vonatkozásában 3 alkalommal kellett önkormányzati tulajdonban lévő ingatlannal kapcsolatban - ebből egy keszthelyi, egy sármelléki és egy zalaszentgróti épület - bontási kötelezést előírni, az összes többi eljárást magántulajdonban álló épületek tulajdonosaival szemben kellett lefolytatniuk. Az eljárásokat hivatalból indítják, vagy a települési elöljáróságok, vagy magánszemélyek bejelentése alapján, vagy a Hivatal által felkutatott épületek esetében. Minden esetben helyszíni ellenőrzést tartanak, oldalhatáron álló épület esetében a szomszédos ingatlanon is. Az élet,- és balesetveszélyes ingatlan tulajdonosát az életveszély azonnali megszüntetésére hívják fel 8 napos határidő kitűzésével, tábla kihelyezésével, a terület körbekerítésével, majd a szükséges határidő magállapítása mellett az épület állékonyságának biztosítását írják elő, vagy végső soron az épület, épületrész elbontását. A határidő lejártát követően visszaellenőrzik, hogy a tulajdonos a kötelezettségét önként teljesítette-e. Amennyiben nem, és a határidő meghosszabbítását sem kérte, megindítják a végrehajtási eljárást, és eljárási bírság bakár többször ismételt - kiszabásával igyekszik nyomást gyakorolni a tulajdonosokra. Az eljárások során csak végső esetben kerül sor bontásra. Ha az épület állapota ezt nem indokolja, az állékonyság biztosításával (dúcolás, héjazat részbeni cseréje, pótlása, stb.) is el lehet hárítani az életveszélyes állapotot. Az Étv. 29. szerint, a település polgármestere is írhat elő önkormányzati hatósági döntésében helyrehozatali kötelezettséget a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények körében. Ehhez azonban az önkormányzatoknak helyi rendeletet kell(ene) alkotni. Célravezető és hatékony lenne, ha az önkormányzatoknak olyan eszköz lenne a kezükben, (pénzügyi keret, gépek, eszközök), amellyel közvetlen segítséget tudnának nyújtani a kötelezettségüket nem teljesítő tulajdonosok helyett az életveszély elhárítása, ezen túl a környezet védelmének érdekében.

3.6. Jövedelmi viszonyok, életminőség Az adófizetők száma országosan egy százalékkal nőtt 2003 és 2013 között, az utolsó vizsgált évben a lakosság közel 44 százaléka tartozott az adózók körébe, miközben Zala megyében 4,7 százalékkal csökkent számuk. A Zalaszentgróti járásban ez idő alatt a megyeinél is kedvezőtlenebb, 5,3 százalékos csökkenés zajlott le, azonban a lakosságszámra vetített arányszámban növekedés jelentkezett, mivel a vizsgált tíz év alatt a népességszám az adózók abszolút számánál nagyobb mértékben, 6,9 százalékkal csökkent. Így ha az ezer lakosra jutó adófizetők számát tekintjük, a Zalaszentgróti járásban az országos értéket megközelítő, 1,6 százalékos emelkedés zajlott le, miközben a megyében 1,4 százalékkal csökkent az adófizetők aránya. Abszolút értékét tekintve a Zalaszentgróti járásban az ezer lakosra jutó adófizetők száma az országos adathoz hasonló, míg Zala megyében magasabb érték jelentkezett (19. táblázat). 53 Területi egység 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Változás [%] Zalaszentgróti járás 436 437 438 449 451 443 1,62 Zala megye 468 468 469 468 465 461-1,36 Magyarország 431 432 435 435 436 440 2,04 19. táblázat: Az ezer lakosra jutó adózók száma (forrás: TeIR KSH-TSTAR, NAV SZJA) Egy térség lakosságának jövedelmi helyzetének bemutatása érdekében alapvetően két statisztikai mutatóra támaszkodhatunk: az összevont adóalap összegére; illetve az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem összegére. Az összevont adóalap mutatója nem más, mint a magánszemély által az adott adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. Ez az összeg a Zalaszentgróti járás területén 2013-ban 9,88 milliárd forint volt. Az idősoros adatok segítségével az is látható, hogy az összevont adóalap összege évről évre magasabb, egyedüli kivételt ez alól a 2010 és 2011 közötti csökkenés képez, mely egyértelműen a 2011. január 1-től bevezetett, 16 százalékos, egykulcsos személyijövedelemadó-rendszernek köszönhető.

Az összevont adóalap összege (Mrd Ft) 9,40 9,53 9,19 9,97 9,88 6,65 54 2003 2009 2010 2011 2012 2013 33. ábra: Az összevont adóalap összege a Zalaszentgróti járásban (forrás: TeIR, 2013) Láthatjuk azt is, hogy az elmúlt 10 évben, a 2003-as évi adatokhoz képest több mint 48,6 %-kal nőtt az összevont adóalap összege, ami azonban a megyei (49,5 %) és az országos (58,5 %) növekedést sem érte el. A 2013-mas évben a Zalaszentgróti járás összevont adóalapjának összege a Zala megyei adóalap összegének mindösszesen csak 4,4%-át adta. 2003 2013 Változás mértéke 5 Zalaszentgróti járás 6,65 9,88 148,6% Zala megye 151,85 226,96 149,5% Magyarország 5383,22 8532,05 158,5% 20. táblázat: Az összevont adóalap összege (mrd Ft) és változása (forrás: TeIR, 2013) Érdemes megvizsgálni az egy főre jutó összevont adóalap összegét is, melyet a Zalaszentgróti járásra vonatkozóan az alábbi módszertannal számoltuk ki: az adott tárgyévre vonatkozó összevont adóalap összegét elosztottuk az állandó lakosság számával, így kaptuk meg az egy lakosra vonatkozó értékeket. Ez alapján elmondható, hogy a Zalaszentgróti járásban az egy főre jutó adóalap összege 2013-ban 629 547 Ft volt, ami 59%-kal több mint a 2003-mas vonatkozó érték (394 863 Ft). Az idősoros grafikonunk, melyet e mutató alapján készítettünk, szinte teljes mértékben megegyezik az előző grafikonnal, így majdhogynem ugyanaz mondható el, mint az összevont adóalap összegéről: a folyamatosan emelkedő értékek között egyedül a 2010 és 2011 közötti időszak csökkenése figyelhető meg, ami a már említett 2011. január 1-jétől bevezetett 16 százalékos, egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer életbe lépésének volt betudható. 5 A 2003-mas adatokhoz képest történt változás

Az egy főre jutó összevont adóalap összege 580190 593151 578003 630484 629547 394863 55 2003 2009 2010 2011 2012 2013 34. ábra: Az egy főre jutó adóalap összege a Zalaszentgróti járásban (forrás: TeIR, 2013) A Zalaszentgróti járásban az egy főre jutó adóalap összege nagyobb mértékben növekedett a 2003 és 2013 között eltelt 10 esztendő során (59,4%), mint a Zala megyei (54,6%) átlag, azonban az országos átlag (60,1%) növekedésétől kismértékben ugyan, de elmaradt. Fontos azt is hozzátenni, hogy a Zalaszentgróti járásban az egy lakosra jutó összevont adóalap összege 2013-ban (629 547 Ft) jelentősen elmarad mind az országos (848 838 Ft), mind pedig Zala megye (906 811 Ft) átlagoktól. 2003 2013 Változás mértéke 6 Zalaszentgróti járás 394 863 629 547 159,4% Zala megye 512 569 792 632 154,6% Magyarország 530 119 848 838 160,1% 21. táblázat: Az egy főre jutó adóalap (Ft) és annak változása 2003 és 2013 között (forrás: TeIR, 2013) Az egy lakosra jutó nettó jövedelem a Zalaszentgróti járásban 2013-ban 537 312 Ft volt. Az adórendszer változásának következményei ennél a mutatónál is jelentkezik. Egyedül 2010 és 2011 között csökkent az egy főre jutó nettó jövedelem értéke. 6 A 2003-mas adatokhoz képest történt változás

Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem 515632 519529 505345 535573 537312 334877 56 2003 2009 2010 2011 2012 2013 35. ábra: Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) a Zalaszentgróti járásban (forrás: TeIR, 2013) Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem 2003 és 2013 között eltelt 10 év során jelentős mértékben emelkedett. Míg 2003-ban 334 877 Ft-ot mutatott ez az érték, addig 2013-ra ennek a 160,5%-át, azaz 537 312 Ft-ot. Ez a növekedés ha csak minimális mértékben is, de elmaradt az országos átlagtól (165,1%), mely azt eredményezte, hogy nőtt a különbség az egy főre jutó nettó jövedelem tekintetében a Zalaszentgróti járás és az országos átlagok között. 2003 2013 Változás mértéke 7 Zalaszentgróti járás 334 877 537 312 160,5% Magyarország 408 836 674 902 165,1% 22. táblázat: Az egy főre jutó belföldi jövedelem és annak változása 2003-2013 között (forrás: TeIR, 2013) 7 A 2003-mas adatokhoz képest történt változás

Az öregségi nyugdíj átlagos nagysága területileg, valamint nemek szerinti bontásban is eltérően alakul az országban. A 2011-es adatokat figyelembe véve a férfiak körében átlagosan több mint tizenhat százalékkal volt magasabb az öregségi nyugdíj összege a nőkhöz viszonyítva, amely különbség megyei szinten markánsabban közel húsz százalékos eltéréssel megjelenik. Az átlagos értékek Zala megyében mindkét nem esetén elmaradnak az országostól, a Zalaszentgróti járásban pedig még alacsonyabb a statisztikai adatok alapján számított összeg: a nők esetében 87 180, míg a férfiaknál 95 132 Ft az átlagos öregségi nyugdíj átlagos nagysága, amely az országos értéknél összességében 14,3 százalékkal alacsonyabb (23. táblázat). 57 Területi egység Férfiak Nők Összesen Zalaszentgróti járás 95 132 87 180 90 228 Zala megye 110 836 92 543 99 837 Magyarország 115 136 98 970 105 321 23. táblázat: Az öregségi nyugdíj átlagos összege, 2011 (forrás: TeIR KSH-TSTAR) Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisában megtalálható a 2011-es népszámlálás adataiból leképzett, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül statisztikai mutató. Ez a mutató főleg munkaerőpiaci szempontokból halmozottan hátrányos helyzetű embereket foglalja magába, legfőbb jellemzőjük pedig a tartós munkanélküliség. A népszámlálás 2011-es adatai alapján a Zalaszentgróti járásban az aktív korúak 11,7%-ára volt jellemző az, hogy legfeljebb általános iskolai végzettséggel, valamint rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkeznek. Ez csak kis mértékben nagyobb, mint az országos átlag (9,4%).

58 36. ábra: A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (forrás: TeIR, 2013) A térkép alapján is láthatjuk, hogy a Zalaszentgróti járásban a legjobb mutatókkal e tekintetben Kallósd (6,8%), Sümegcsehi (7,6%), Zalaszentlászló (9%) települései rendelkeznek. Az aktív korúakon belül a rendszeres jövedelemmel nem, valamint legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők legnagyobb arányban Kisgörbő (25,2%), Nagygörbő (20,8%) és Batyk (18,3%) településein élnek.

3.7. Egészségügyi, szociális helyzetkép 3.7.1. Egészségügyi helyzetkép és intézményrendszer Zalaszentgróti járás települései egészségügyi infrastruktúrával, és szakembergárdával viszonylag jól lefedett. Minden orvosi körzet betöltött, és biztosított a legkisebb településen is az egészségügyi ellátás. 59 Háziorvosi körzetek: 12 háziorvosi körzet működik: Zalaszentgrót (4 körzet), a további háziorvosi körzetközpontok: Pakod, Zalabér, Türje, Óhid, Sümegcsehi, Zalaszentlászló, Kehidakustány, Zalacsány. Minden településre eljut a háziorvosi rendelés, kistelepülésekre hetente általában egyszer. A rendelők többsége jól, vagy közepesen felszerelt. A háziorvosok többsége vállalkozói háziorvosként dolgozik. Gyermekorvosok: a járás területén két gyermekorvos dolgozik vállalkozóként. A gyermekorvosok a központi településeken is tartanak rendelést: Türje, Pakod, Zalabér, Zalavég, Óhid, Sümegcsehi. A zalacsányi háziorvos gyermekorvosi végzettséggel is rendelkezik, így helyben látja el a gyermekorvosi feladatokat. Védőnői szolgálat: 7 védőnői szolgálat működik a járásban a következő körzetek szerint, a védőnői szolgálat központja Zalaszentgróton található Védőnői körzetközpont Ellátott települések Zalaszentgrót Zalaszentlászló, Tekenye, Sénye Pakod Dötk Zalabér Batyk, Zalavég Türje Óhid Döbröce, Mihályfa, Kisvásárhely, Nagygörbő, Szalapa, Óhid, Sümegcsehi Zalacsány Almásháza, Tilaj, Ligetfalva Fogorvosi ellátás: A járás területén 5 fogorvosi körzet működik a következő elosztásban: 1. körzet- Zalaszentgrót, Türje, Tekenye, 2. körzet - Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Sénye 3. körzet - Kehidakustány, Kallósd, Zalacsány, Almásháza, Ligetfalva, Tilaj 4. körzet - Óhid, Mihályfa, Kisvásárhely, Szalapa, Sümegcsehi, Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, 5. körzet - Zalabér, Zalavég, Batyk, Pakod, Dötk, Fogorvosi rendelők: Zalaszentgrót, Türje, Óhid, Kehidakustány, Zalabér

Központi Ügyelet: az ügyeleti ellátás Zalaszentgróton külsős vállalkozóval megoldott. Hétköznap délután 3-től reggel 7-ig, hétvégén 0-tól 24-ig. Az egészségügyi ellátás területén szükséges lenne az informatikai rendszer korszerűsítése (kiemelten a védőnői szolgálat területén), mobil telefon ellátottság bővítése. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni az egészségmegőrző, szemléletformáló, és szűrőprogramok szervezésére. A központilag meghirdetett programokhoz a települések többsége csatlakozik, de ezek a programok nélkülözik a helyi szükségleteket, és problémák kezelését. Ezeknek a programoknak önerőből történő a megszervezése szinte lehetetlen, így kiemelt feladatot jelent a térségnek plusz támogatások megszerzése. 60 Zalaszentgrót központi ellátó helye a Zalaszentgróti Városi Önkormányzat Egészségügyi Központja, amely 32 település lakosságának nyújt egészségügyi problémái megoldásában segítséget. A Központban 22 szakrendelés (általános labor diagnosztika, ultrahang diagnosztika, audiológia, általános fül-orr-gégegyógyászat, általános belgyógyászat, bőrgyógyászat, általános csecsemő- és gyermekgyógyászat, általános belgyógyászat-diabetológia, endokrinológia, fizikoterápia, gyógytorna, kardiológia, neurológia, általános szülészet-nőgyógyászat, nőgyógyászati ultrahang diagnosztika, ortopédia, rheumatológia, általános sebészet, általános szemészet, tüdőgyógyászat, urológia, mozgó szakorvosi szolgálat) és 3 gondozó (tüdőgondozó, bőr- és nemibeteg gondozó, pszichiátriai gondozás) működik. A vonzáskörzetbe tartozó, ellátás szempontjából a Központhoz tartozó települések: Almásháza, Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Óhid, Pakod, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tekenye, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég. A tüdőgyógyászat és gondozás által a fentieken kívül még ellátott települések: Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaapáti, Zalaszentmárton. Az épületben 4 felnőtt háziorvos, 2 házi gyermekorvos, 4 védőnő, valamint egy fogorvos is tevékenykedik, tovább az ügyeleti ellátásnak is a Központ biztosít helyet. A következő ábrák bemutatják, hogy a zalaszentgróti kistérségben melyek azok a betegségek, amelyek a legtöbb halálesetet okozzák:

61 37. ábra: Halálok: Az emlő rosszindulatú daganata férfiak esetében (0-x év) (2006) 38. ábra: Halálok: Cerebrovasculáris betegségek férfiak esetében (0-x év) (2007)

62 39. ábra: Halálok: fertőző és parazitás betegségek férfiak esetében (0-x év) (2010) 40. ábra: Halálok: A vastagbél rosszindulatú daganata nők esetében (0-x év) (2011)

63 41. ábra: Halálok: a bőr rosszindulatú melanómája férfiak esetében (0-x év) (2011) Következtetések: a születéskor várható élettartam javuló tendenciát mutat, de így is rosszabb, mint az Európai Unió nyugati tagállamainak átlaga természetes szaporodás helyett inkább fogyás tapasztalható az egészségügyi ellátásnak köszönhetően egyre több az idős ember, amely nagyobb kihívást, nehéz feladatot és többletforrás igényt jelent a jövőben a térségben néhány hely, illetve szakma kivételével - jól működik az egészségügyi ellátás alap és magasabb szinten egyértelműen erősíteni kell a szűrési programok, egészségügyi felvilágosítás, egészségügyi nevelés-, oktatás szerepét, akár kampányszerűen akár rendszeresen pályázati források bevonásával

3.7.2. Szociális helyzetkép A társadalmi egyenlőtlenségekből, szociális körülmények alakulásából fakadó problémákkal és kockázatokkal szemben a jóléti államokban védelmet a jóléti/szociális védelmi rendszer nyújt. Magyarországon 2011-ben a GDP 23%-át fordították szociális védelmi kiadásokra, amely kiadások nagy tételeit a nyugdíjak, családi pótlék, stb. jelenti. Ez az arány alacsonyabb az Európai Unió 28%-os átlagánál. A rendszer egy kis szelete az a szociális és gyermekjóléti intézményrendszer, amelyet a települési önkormányzatok és a járások tartanak fenn. Mind a területi, mind a társadalmi különbségek az ellátórendszer felé térségenként eltérő igényeket támaszt. 64 A legutóbbi vizsgálatok (TÁRKI Háztartásmonitor, 2012) szerint Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázatot a gyermekvállalás, az alacsony iskolázottság és a roma háztartásfő jelenti. A szociális helyzet meghatározói természetesen a jövedelmi és a munkaerő-piaci helyzet, az életkor, az egészségi állapot, és bizonyos mértékben a lakóhely is. A társadalmi helyzet sok más egyéb tényezővel is összefügg, amelyek egyes társadalmi csoportok eltérő társadalmi boldogulási esélyeit eredményezik. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az Esélyteremtő programtervnek a Zalaszentgróti járásban élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A szociális helyzetképre építve olyan beavatkozások részletes tervezése lehetséges, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Az itt élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzatok nem vezetnek nyilvántartást. Az önkormányzatoknál részleges információk állnak csupán rendelkezésre. Ezek alapján a térség fogyatékossággal élő lakosságáról a következő adatokat ismerjük, ezt összegzi a következő táblázat: A kistérség települési önkormányzatai által kiadott adatok alapján a kistérségben 179 fő fogyatékos lakos él, legtöbben (119 fő 66,4%) mozgásfogyatékosok. Az önkormányzatok mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezménye támogatásban részesíti az érintetteket. A településeken ezen kívül még 15 fő látásfogyatékos (8,5%), 23 fő hallásfogyatékos (12,8%), 16 fő értelmi fogyatékos (8,9%) és 6 fő (3,4%) halmozottan fogyatékos lakos is él.

3.7.3. Szociális intézményrendszer bemutatása és működési tapasztalatai A szociális helyzetkép bemutatása során ismertetjük a Zalaszentgróti járás szociális intézményeinek 2014. évi beszámolóiban szereplő adatokat is. Zalaszentgróti járás szociális ellátórendszere széleskörű, bizonyos ellátások nem csupán a város lakosságának kínálnak szolgáltatásokat, hanem a térség érintettjeinek is. A térségen belül a szolgáltatások jelentős része, valamint az igénybevevők többsége Zalaszentgróton található, az intézményektől kapott információk és a statisztikai adatok átfogó képet mutatnak a járás szociális ellátórendszeréről és az azokat igénybevevőkről. Az alábbi táblázat bemutatja a járásban működő szolgáltatásokat és szervezeteket ellátási területükkel. 65 Szociális Szolgáltatások működése a Zalaszentgróti járás területén Szolgáltatás megnevezése Szolgáltató szervezet Ellátás időtartama Szolgáltatásban együttműködők Családsegítés Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Intézményfenntartó társulási megállapodás 25 önkormányzat Házi segítségnyújtás Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Idősek Klubja Intézményfenntartó társulási megállapodás Zalaszentgrót, Kallósd, Sénye Gondozási Központ Türje Intézményfenntartó társulási megállapodás Türje, Batyk, Pakod, Dötk Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Ellátási szerződés 2008. január 01-től Almásháza, Döbröce, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Nagygörbő, Óhíd, Sümegcsehi, Szalapa, Tilaj, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalavég, Zalacsány Fogyatékosok Támogató Szolgálata Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Ellátási szerződéssel 25 önkormányzat Magyar Kolping Szövetség

Hajléktalanok nappali ellátása (nappali melegedő) Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Ellátási szerződéssel 25 önkormányzat Gyermekjóléti alapellátás Idősek otthona Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Idősek Ápoló és Gondozó Otthona Intézményfenntartó társulási megállapodás 25 önkormányzat Türje, Zalaszentgrót 66 Zalaszentlászlói Idősek Otthona Zalaszentlászló Zalabéri Szent Rita Idősek Otthona Zalabér 24. táblázat: Szociális szolgáltatások működése a Zalaszentgróti járás területén 2012-től megszűnt a szenvedélybetegek, és a pszichiátriai betegek közösségi ellátása.

A Zalaszentgróti Járás szociális intézményrendszere Szolgáltató Feladatkörök Tevékenységi terület Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Zalai Hazatérők Egyesülete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Idősek Klubja, Zalaszentgrót Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezet Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálata Zalaszentgrót Fogyatékkal élők Nappali Intézménye - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás - házi segítségnyújtás - szociális étkezés - idősek nappali ellátása - Fogyatékkal élők nappali ellátása - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Házi segítségnyújtás - Támogató Szolgáltatás - Egészségvédelem, véradásszervezés - Adománygyűjtés és elosztás - Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés - Ifjúsági programok - Jótékonysági akciók - ifjúsági tábor szervezése - kortárssegítő felkészítő tevékenysége - gyermekfelügyelet - prevenciós rendhagyó iskolai óra - lehetőség napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére - igény szerint napközbeni étkeztetés - az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása (pl.: személyszállítás útján), - egészségügyi, szociális, munkaerőpiaci szolgáltatás elérésének biztosítása, - tanácsadás, ügyintézés, információnyújtás, tanácsadás, - személyi segítő alkalmazásával egyes szociális alapellátási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodva - csoportos képességfejlesztés - egyéni képességfejlesztés, - munkavégzésre való felkészítés, - kondicionális képességfejlesztés - informatikai-kommunikációs foglalkozások - egyéb külső szabadidős programok Zalaszentgróton és térségében, összesen 25 településen Zala megye Zalaszentgrót és térsége Zalaszentgrót és térsége Zalaszentgrót kistérség 67

Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének nappali melegedője Kolping Támogató Szolgálat - Zalaszentgrót - lehetőséget nyújt napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, - napi egyszeri meleg étel - önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű egészségügyi ellátása, ápolása, gondozása - napi legalább háromszori étkezés, ruházattal és textíliával való ellátás, mentális gondozás, életkornak és egészségi állapotnak megfelelő elhelyezés, lakhatás - Mentálhigiénés lelki gondozás, vallásgyakorlás biztosítása Zalaszentgrót kistérség 68

Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ A Zalaszentgrót és Környező települések Intézményfenntartó Társulása által fenntartott Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: Intézmény) 1998-ban alakult a gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a családsegítés és a szociális alapszolgáltatások színvonalas, körültekintő megvalósítása érdekében. Az Intézmény megalakulása óta folyamatosan felméréseket készít a térségben jelentkező speciális problémákról. 69 Családsegítő szolgálat Családgondozás alkalmával a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok között, illetve más konfliktuskezelő családterápiás módszer alkalmazását segítik elő, megoldására javaslatot tesznek, jelenleg 25 településen végzik a munkájukat. Szolgáltatásuk alapvető céljai: a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő érzelmi értelmi nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez támogatás, a családi környezetbe visszakerült gyermekek utógondozása. A Szolgálat munkája összhangban van a térség védőnői szolgálatával, a kapcsolattartás kiemelkedő az alapfokú és középfokú oktatási intézményekkel, önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, támogató szakember hálózattal: pszichológusok, szociális munkások, fejlesztő pedagógusok. Az Intézmény a térség településein az alábbi feladatokat látja el. - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás - házi segítségnyújtás - szociális étkezés - idősek nappali ellátása A családsegítő szolgálat Zalaszentgróton és térségében, összesen 25 településen, szociális és mentális problémáikkal küzdő forduló, krízis helyzetbe került személyek, családok és együttműködésre kötelezett rendszeres szociális segélyezettek problémáival, ellátásával foglalkozik. Szolgáltatás a településeken fogadóórák, csoportfoglalkozások, prevenciós jellegű foglalkozások és főleg családlátogatások révén valósul meg. A rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programjának szervezése mellett, családgondozók az eseti gondnoki feladatot is határozatban történő kirendelést követően végzik. A családsegítés finanszírozása a költségvetési törvény szerint meghatározott normatívából történt. A településeknek a szolgáltatás biztosításához nem kellett hozzájárulást fizetni.

A családsegítő szolgálat forgalma (fő) 700 670 610 600 500 400 300 200 100 506 164 524 86 409 269 234 175 190 459 70 0 2003 2009 2010 2011 Tárgyévben a szolgálatnál megfordult régi kliensek száma Tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma Tárgyévben a szolgálatnál megfordult régi és új kliensek száma 42. ábra: A családsegítő szolgálat forgalma A szolgálat forgalma az előmúlt 12 év során fokozatosan csökkent. A csökkenés elsődleges oka, hogy a szolgálatnál megfordult régi kliensek száma 2009 évtől közel a felére csökkent. Sajnálatosan ezzel fordított arányban az új kliensek száma növekedést mutat. Ez a tendencia a következő években sem változott. 2014 évre vonatkozóan az intézmény beszámolójából áll rendelkezésünkre adat. A 2014. évben 694 ellátottat érintően 3088 kapcsolatfelvételre került sor. A szolgálatnál megfordult új ügyfelek száma 66 %-kal, 295 főre növekedett, az előző évhez képest. Az emelkedés hátterében több ok is állhat, az egyik leggyakoribb, hogy szaporodtak és mélyültek az ellátási területen élők problémái. A családsegítést együttműködési megállapodás alapján 265 fő (család) vette igénybe. 8 A szolgáltatás igénybevevők nemek szerinti megoszlásának alakulását, a Zalaszentgróti járás területén, a következő táblázatban láthatjuk. 8 Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló, 2015.

Családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma életkor és nemek megoszlása szerint Férfi Nő 6 éves és fiatalabb 7-13 éves 14-17 éves 18-34 éves 35-49 éves 50-61 éves 62 éves és idősebb 6 éves és fiatalabb 2009 8 12 5 90 128 51 7 9 23 5 82 68 45 8 7-13 éves 14-17 éves 18-34 éves 35-49 éves 50-61 éves 62 éves és idősebb 71 2010 5 11 0 19 36 83 2 7 10 6 40 67 57 9 2011 13 17 28 20 44 85 10 31 41 61 49 10 13 10 25. táblázat: Családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma életkor és nemek szerinti megoszlása 2009-2011 2009-ben az igénybevevők többsége 18 és 49 év közötti személy volt, közülük is magas a száma a 35-49 éves férfiaknak. A következő években magas számban jelent meg a szolgálat kliensei körében az 50-61 év közötti férfiak, valamint a 14-17 éves korú nők.

A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémáinak megoszlása problématípusok szerint (eset) 2003 2009 2010 2011 FŐ % FŐ % FŐ % FŐ % Anyagi 174 26,0 299 19,2 155 10,1 229 14,3 Családi - kapcsolati 21 3,1 175 11,2 98 6,4 140 8,8 72 Egészségkárosodás következménye 3 0,4 109 41,8 116 33,5 86 5,4 Életviteli 45 6,7 126 8,1 77 5,0 69 4,3 Foglalkoztatással kapcsolatos 10 1,5 233 15,0 411 26,8 303 19,0 Gyermeknevelési 66 9,9 43 2,8 74 4,8 101 6,3 Információ kérés 230 34,3 223 14,3 278 18,1 185 11,6 Lelki - mentális 7 1,0 126 8,1 79 5,2 183 11,5 Ügyintézéshez segítségkérés Családon belüli bántalmazás 108 16,1 198 12,7 187 12,2 222 13,9 NA NA 7 0,4 5 0,3 20 1,3 Egyéb 6 0,9 17 1,1 52 3,4 59 3,7 Összesen 670 1556 1532 1597 Összesenből: krízishelyzet NA NA 10 0,6 13 0,8 11 0,7 Összesenből: több probléma együttes előfordulása 530 79,1 261 16,8 346 22,6 198 12,4 26. táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémáinak megoszlása problématípusok szerint (eset) 2014-ben a kiindulási problémákról általánosságban elmondható, hogy a munkahelyek, a foglalkoztatás hiányából adódtak. A családok anyagi helyzetének romlása, nemcsak a család gazdasági funkciójának megingásához vezetett, hanem morális válságot is okozott. A családi kapcsolatok instabilabbá váltak, a családok működési zavarai mélyültek, a különélések száma csak azért nem emelkedett, mert az érintett felek nem tudták megoldani a különéléssel járó többletköltségeket. A szülők nem tudtak megfelelő mintát nyújtani gyermekeiknek, a szociális, kulturális hátrányokat átörökítik. 2014-ben több probléma együttes előfordulása az ügyfelek 82 %-át, 217 főt (családot) érintett, krízishelyzetbe mely azonnali intézkedést kíván 7 család került. 9 9 Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló, 2015.

A szolgáltatást igénybe vevők száma a család összetétele szerinti megoszlása 2003 2009 2010 2011 FŐ % FŐ % FŐ % FŐ % Egy szülő gyermek(ek)kel 54 15,4 50 8,2 52 12,7 82 17,9 Egyedül élő 28 8,0 135 51,7 110 31,8 113 24,6 73 Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők gyermek(ek)kel 15 4,3 88 14,4 77 18,8 91 19,8 240 68,6 183 30,0 117 28,6 108 23,5 Egyéb 13 3,7 154 25,2 53 13,0 65 14,2 27. táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők száma a család összetétele szerinti megoszlása (2003-2011) A 12 évvel ezelőtt a szolgálatot igénybevevők többsége 18 éven aluli gyermeket nevelő család volt, hat évvel később a kliensek többségét az egyedül élők adták. 2011-re a szolgáltatás igénybevevők családi állapot szerinti megoszlása nem mutat jelentős kiemelkedést egyik csoportban sem. A szolgáltatást igénybe vevők száma gazdasági aktivitás szerint megoszlása 2003 2009 2010 2011 FŐ % FŐ % FŐ % FŐ % Aktív kereső 61 17,4 41 6,7 82 20,0 53 11,5 Eltartott, ebből: kiskorú 160 45,7 66 10,8 22 5,4 20 4,4 Eltartott 183 52,3 116 19,0 59 14,4 74 16,1 Inaktív kereső, ebből: nyugdíjas) 31 8,9 22 3,6 43 10,5 109 23,7 Inaktív kereső 65 18,6 220 36,1 85 20,8 135 29,4 Munkanélküli 41 11,7 233 38,2 183 44,7 197 42,9 28. táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők száma gazdasági aktivitás szerint megoszlása (2003-2011)

2003-ban a szolgálat segítségéért folyamodók többsége eltartott személy volt, jelentős részük kiskorú. 2009-ben a kliensek körében jelentős volt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A következő évre a szolgálatot felkereső munkanélküliek aránya tovább emelkedett négyszerese volt a 7 évvel azelőttinek. Ugyanezen évben jelentősen nőtt az aktív keresők száma is a kliensek körében. 2011-ben szintén a munkanélküli ügyfelek aránya volt a legmagasabb. Jelentős számban vették igénybe a szolgáltatást az inaktív keresők, közülük is elsősorban a nyugdíjasok. 74 2014-ben az ügyfelek anyagi gondjainak enyhítése céljából, több alkalommal gyermek és felnőttruha adományhoz jutottak a rászoruló családok. Több településen Türje, Tekenye, Zalakoppány, Óhíd - ruhabörzék szervezésére, lebonyolítására került sor, amely a lakosság szélesebb körét érintette, különösen az egyedül élő idősebb korosztály és a gyermeket nevelő családok éltek a lehetőséggel. Azokat az önellátásra is törekvő felnőtteket, akik saját megművelt konyhakerttel rendelkeztek, a HIFA- Hungária Kft. felajánlásából származó vetőmagadományban sikerült részesíteni. 2014. december hónapban az Élelmiszerbank adománygyűjtő akciójához kapcsolódva az Intézmény 215 db csomag összeállításával 763 arra rászoruló embert és családját tudta tartós élelmiszeradományban részesíteni. A HUMAN-International szlovákiai adományosztó szervezettől kapott készétel konzervek kiosztásával pedig, jelenleg is támogatást kapnak a rászoruló családok. 2014. évben az illetékességi területen 70 fő rendszeres szociális segélyre jogosult személy élt, akiknek együttműködési kötelezettsége volt a családsegítő szolgálattal. A családgondozók által megvalósított beilleszkedési program keretein belül, kiemelendő Zalaszentgrót és Kehidakustány településen a csoportokban végzett szociálismunka (4 csoport -34 fő). Az ügyfelek nagyobb része együttműködésük módjaként az egyéni esetkezelést választotta, havi, 2 havi rendszerességgel saját lakókörnyezetükben. 10 10 Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló, 2015.

A családsegítő szolgáltatást igénybevevők iskolai végzettség szerinti megoszlása 2009 2010 2011 FŐ % FŐ % FŐ % Tanköteles kornál fiatalabb 18 3,0 13 3,2 23 5,0 Általános iskola nyolc osztályánál kevesebb 150 24,6 139 34,0 95 20,7 75 Általános iskola nyolc osztálya 287 47,0 76 18,6 141 30,7 Általános iskola tíz osztálya 2 0,3 5 1,2 7 1,5 Befejezett szakmunkásképző iskola, szakiskola 117 19,2 7 1,7 147 32,0 Befejezett szakközépiskola 29 4,8 33 8,1 31 6,8 Befejezett gimnázium 7 1,1 130 31,8 10 2,2 Felsőfokú iskola - - 6 1,5 5 1,1 29. táblázat: A családsegítő szolgáltatást igénybevevők iskolai végzettség szerinti megoszlása A2009-ben a Családsegítő Szolgálat igénybevevőinek a többsége legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 2010-ben és 2011-ben a kliensek egyharmada már középfokú végzettségű volt. A Családsegítő Szolgálat ellátási területén 11 szociális, mentálhigiénés esetkezelésben részesülők száma 265 fő volt. Leggyakoribb esetkezelési módok: a segítő beszélgetések, hivatalos ügyintézésben segítségnyújtás, információnyújtás. Más szolgáltatóhoz, hatósághoz való továbbirányítás, közvetítés 121 alkalommal, szolgáltatásnyújtás 218 alkalommal történt. Adományok közvetítésére és nyújtására 260 családot érintően került sor 2014. évben. A családsegítő szolgálat ellátási területén élő vagy dolgozó jelzőrendszeri tagokkal az információcsere folyamatos. A szinte heti rendszerességgel történt találkozások mellett, jelzőrendszeri üléseket tartanak Zalakoppány, Csáford településrészeken, Zalaszentgrót, Pakod, Óhid, Tilaj településeken. 12 Kisgyermekesek klubja: Zalaszentgróton heti rendszerességgel működik a szülők kérésére a nyári szünetben is. A foglalkozásokon általában 6-8 szülő jelent meg gyermekeivel, a 20 fős gyermek létszámból. Létrehozták Grótmaci Baba Klub Facebook csoportot, mely zárt csoportként működik. Jelenleg 40 tagot számlál, közöttük vannak az intézmény GYES-en GYED-en lévő munkatársai is. Ide mindenki feltöltheti a programokon készített fotókat. Türje és Tekenye községekben életmód klubokat indítottak 5 illetve 20 fő részvételével. 11 A szolgálat áltat ellátott települések száma 2014-ben 25db volt, amelyből 20 a Zalaszentgróti járás települései. 12 Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló, 2015.

A Családsegítő Szolgálat tervei 2015. évre vonatkozóan: - 2015. évben egyik legfontosabb feladatuknak tekintik azon aktív korú tartósan munkanélküli klienseinkkel végzendő szociális munkát, akik a rendszeres szociális segély megszűnésével mindenfajta rendszeres szociális ellátástól elesnek. - Tekenye és Türje településekhez hasonlóan életmód klubok elindítását tervezik igény szerint az általunk ellátott többi településeken is, melynek célcsoportja az aktív korú tartósan munkanélküli, illetve közmunka programban résztvevő személyek. - Továbbra is fontos feladat a jelzőrendszer működtetése, a hatékonyabb esetfeltárások, esetkezelések érdekében. 76 Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti alapellátások célja az, hogy a fenntartó önkormányzatok által biztosított szolgáltatások hozzájáruljanak a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez, valamint a kiemelt gyermek családjába való visszahelyezéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást- lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Alapelve az önkéntesség, de ha veszélyeztetettség ténye áll fenn az önkéntes együttműködés hiánya esetén is hatósági intézkedést kell kezdeményezni. A gyermekjóléti szolgálat szervezi és koordinálja az észlelő és jelzőrendszer működését az ellátási területén. A Zalaszentgrót és környező települések Intézményfenntartó Társulása által fenntartott Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ változatlanul 25 település részére biztosította a gyermekjóléti szolgáltatást és a családsegítést 2014-ban is, az előző évekhez hasonlóan. A 25 településen kötelezően ellátandó gyermekjóléti szolgáltatást 3 főállású családgondozó végezte, az intézményvezető/szakmai irányító segítségével. Az 1 főre jutó gondozási esetek száma az év során jelentősen meghaladta a jogszabályi előírást, amely 45 fő/családgondozó. A gyermekjóléti szolgálatokban végzett szociális segítő munka komplex szakmai ismereteket igénylő feladat, melynek szakmai presztízse igazságtalanul rendkívül alacsony. Az itt dolgozók a gyermekek sorsát befolyásoló, azt meghatározó tevékenységeket végeznek, döntéseket készítenek elő magas szakmai színvonalon és felelősségteljesen. Javaslataikat, környezettanulmányaikat elsősorban a hatósági intézkedéseket hozó, tehát döntéshelyzetben lévő Járási Gyámhivatalok munkatársai részére juttatják el. Családgondozó asszisztensi munkakör betöltésére változatlanul nem nyílt lehetőség, ami fokozott adminisztrációs terhet jelentett a szakmai irányító és a családgondozók részére. Erre a feladatkörre státusz kialakítása a napi jelentési kötelezettség KENYSZI nyilvántartási rendszer az iktatás naprakész vezetése, a levelezés és egyéb okiratkezelés miatt változatlanul indokolt, fontos és szükséges.

350 300 250 200 150 100 50 0 Gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevők száma életkor szerint (fő) 269 190 304 222 137 101 94 71 61 73 54 60 68 48 42 2003 2009 2010 2011 0-6 éves 7-13 éves 14-17 éves Mindösszesen 204 77 43.ábra: Gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevők száma életkor szerint (fő) 2014-ben gyermekjóléti alapellátásban történő gondozásban 169 gyermek részesült önkéntes együttműködés, ill. védelembe vétel elrendelésével hatósági eljárás keretében. Az év során szakellátásban 26 gyermek volt, így az összes gondozásban részesült gyermek száma 195 fő, akik közül 90 a leány. A 195 gyermek 124 családból került ki. Gondozási típus Nem és kor Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel Utógondoz ás szakellátás ból kikerült Ideiglenes hatállyal elhelyezett Nevelésb e vett Tartós nevelt (megszűnt) Összesen (a-f oszlopok összege) Tanácsad ás keretébe n történő ellátás gyerekek száma a b c d e f g h Összesen 0-2 éves 9 8 2 19 (fiú + lány) 3-5 éves 10 8 1 3 22 6-13 éves 42 11 1 7 61 14-17 éves 58 23 1 11 93 Összesen (01-04. sorok) 119 50 2 1 23 195 69 Ebből: leány 55 20 2 1 12 90 Családok száma 79 31 1 1 12 124 63 30. táblázat: Alapellátásban részesülők száma, a Gyermekjóléti Szolgálat működésének tapasztalatai az Intézményfenntartó Társulás területén (Forrás: Intézményi beszámoló 2014. évről)

2014-ben 34 gondozási esettel csökkent az előző évhez képest az összes gondozási tevékenység száma. A legnagyobb mértékben az alapellátásban csökkent a gondozottak száma (50 fővel). A gondozási tevékenység megszűnésének oka lehet az eredményes családgondozás, a más településre való költözés, valamint a 18. életév betöltése. A megszűnés nem tekinthető minden esetben véglegesnek, mert voltak gyerekek illetve családok, akik nem tudtak hosszabb távon pozitív változásokat fenntartani, így hamarosan visszakerültek a szolgálat látókörébe. A 195 gondozott közül a legtöbb gondozottunk (68 fő) Zalaszentgróton él, bár ez az adat 23 fővel kevesebb, mint 2013-ban volt. A társult településeken gondozásban lévő gyermekek száma Türjén (21 fő), Zalabérben (18 fő), de intenzív családgondozást végeztek a családgondozók Pakodon (12 fő), Batykon (10 fő), Vindornyaszőlősön (10 fő), Zalaszentlászlón (9 fő), Szalapán (9 fő) esetében is. 78 A legösszetettebb, súlyosbodó és visszatérő problémák a 6-13 éves és a 14-17 éves korosztálynál és családjaikban jelentkeztek, - az előző évekhez hasonlóan - akik a gondozottak 31%-át, illetve 48%-át jelentették 2014-ben. A gyermekek veszélyeztetettségének okai: A nyilvántartott gyermekek veszélyeztetettségének legfőbb okai közt a gyermeknevelési problémák jártak az élen, 2014-ben a kezelt problémák száma 289 (21%) -, a szülők vagy család életvitele esetében a kezelt problémák száma 254 (19%) - és az anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) eredetű problémák a kezelt problémák száma 223 (16%) - hasonlóan magas szám, mint 2013-ban volt. A gyermekek veszélyeztetettségének okai a családdal való kapcsolatfelvételt követően gyakorta bővültek a családi konfliktusokkal (szülők egymás közti, szülők-gyermek közt), a gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézséggel, a szülői elhanyagolással, valamint a magatartászavarral, teljesítményzavarral. A fent nevesített veszélyeztetettségi okok több családban halmozottan jelentkeztek, ami még inkább megnehezítette a megfelelő megoldási lehetőségek megtalálását, a hatékony segítségnyújtást, hiszen az egyik probléma olykor generálta a másikat.

A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint A gyermekjóléti szolgálatnál kezelt problémák száma 2003 2009 2010 2011 2014 Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális) 733 461 372 358 223 261 272 214 341 176 32 24 61 49 11 79 Fogyatékosság, retardáció 32 31 29 28 14 Gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség 120 237 197 223 140 Gyermeknevelési 475 482 481 472 289 Magatartászavar, teljesítményzavar 187 312 311 299 95 Szenvedélybetegségek 32 60 10 30 26 Szülői elhanyagolás 50 67 78 180 125 Szülők vagy a család életvitele 619 346 194 382 254 Problémák száma összesen 2541 2292 1947 2362 1 353 31. táblázat: A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint A gyermeknevelési problémák terén a szülők nem találták a helyes módszerek alkalmazását, sok esetben túl elnézőek, ráhagyóak vagy éppen ellenkezőleg túl szigorúak voltak. A családi konfliktusok, a szülők közötti rendezetlen kapcsolati kérdések, a családon belüli bántalmazások száma is emelkedett, csakúgy, mint az elhanyagolás, a gyermekek nem megfelelő ellátása és a higiénés problémákból eredő fertőzések. A szülők megromlott egészségi állapota, lelki problémáik is felerősödtek és kihatottak valamennyi problémára. Emiatt is nagy szükség volt a folyamatos kontrollra, a vizsgálatokon való megjelenésre való figyelemfelhívásra, emlékeztetésre, a gyógyszerbevételre való odafigyelésre stb. A gyermekneveléssel kapcsolatos problémák, a mások általi könnyű befolyásolhatóság, a negatív minták követése, normaszegő cselekedetek elkövetése és a tankötelezettség elmulasztása/tanulói jogviszony megszűnése miatti semmittevés mellett megjelentek a nem jól funkcionáló anyák, anyai feladataikat nehezen, segítséggel ellátni próbáló szülők, valamint a rosszul működő párkapcsolat, amely bizonytalanságot szült. Számos esetben hiányzott a jó, követendő szülői minta, a támogató családi háttér. A fiatalok környezetében több olyan felnőtt és kortárs személy él, akik negatív hatást gyakoroltak a helyét kereső, befolyásolható személyiségű fiatalra.

Ezen fiatalok esetében a segítő beszélgetés, a tanácsadás, a megfelelő információkhoz való juttatás, a következmények kihangsúlyozása, az elrettentő példák felhozatala különös jelentőséggel bírt. A szülők esetében pedig a helyes nevelési módszerekről való beszélgetésre, a kötelezettségekre és következményekre való folyamatos figyelemfelhívásra, információnyújtásra, iránymutatásra volt szükség. A szülők vagy a család életviteléből adódó veszélyeztetettség alapján megállapítható volt, hogy hiányzott az erős, jó cél érdekében összetartó családi háttér, a konfliktusmentes együttélés, a megoldásokat kereső és nyújtó konfliktuskezelés, tehát a helyes szülői minta. 80 A munkanélküliség, az állandósult eltartottság nemcsak anyagi hátrányokkal, hanem erkölcsi és pszichikai leépüléssel is együtt járt. Családi konfliktusok, életviteli, gyermeknevelési problémák jelentkeztek, melyek a többségi társadalmi normáktól és szabályoktól eltérő magatartást eredményeztek, illetve viselkedési mintaként álltak a gyermekek, fiatalok előtt. 2014. évben dominánsan megjelentek a családon belüli kapcsolati problémák (őszinteség hiánya a szülők és a gyermekek, illetve a szülők és a nagyszülők között). Az engedékeny, következetlen szülői magatartás következményeként kialakultak súlyos magatartási, beilleszkedési nehézségek. A rossz szülői minta a családokban élő gyermekekben, fiatalokban nem alakított ki felelősségteljes, a megvalósítandó célok érdekében kitartó magatartást. Az esetenkénti rossz szülői tiltás, helytelen konfliktuskezelési minták a gyermekben fokozott ellenállást, a szakemberrel, gyámmal való együttműködés elutasítását eredményezték. Problémaként jelent még meg a településeken a szülők közötti nem megfelelő kommunikáció a válás az élettársak között és a közös gyermek további nevelésében való nem egyetértés. Sajnos a legtöbb esetben a szülők saját sérelmeiket a gyermeken keresztül közvetítették egymás felé. Nehezen értették meg, hogy rendezni kell a gyermekelhelyezés kérdését a bíróság előtt, így esélyt adnak maguknak arra, hogy továbbra is megfelelő módon tudják nevelni a közös gyermeket. A szülők különválása a gyermekek szempontjából sem volt egyszerű, főként, ha kétlaki életet éltek attól függően, hogy melyik szülőhöz ragaszkodtak jobban. Válás hiányában a szülők közt kötött szóbeli megállapodások (pl.: a gyermekek ellátásához kapcsolódó anyagiak, láthatás stb.) újabb konfliktusok forrása volt, egymásra hárítva a felelősséget. Ezen kívül a felbomlott élettársi kapcsolatokból hoztákvitték magukkal a gyerekeket, és az új párkapcsolatokban nem mindig tudták a más gyermekének problémáit kellőképpen tolerálni az élettársak, családtagok. Az apai felelőtlenség elhagyták gyermekeiket, nem tartottak kapcsolatot hatásai több vonatkozásban is ártalmasak. (anyagi nélkülözés, gyermeknevelési problémák stb.) A megfelelő apai minta és napi jelenlét ugyanolyan fontos a gyermekek egészséges fejlődése érdekében, mint az anyai. Összességében a családokon belüli negatív mintát nyújtó házastársi, élettársi viszonyok, valamint a családok szétbomlásából adódó problémák, mindezeken felül pedig az anyagi nehézségek továbbra is magas számban jelen lévő problémák voltak. A szülők közt kialakult ellenséges viszony feloldása érdekében, ahol elfogadták a felek, egy külső szakember is bevonásra került, - család konzulens személyében mivel a tanácsadás, a konfliktuskezelés, mint eszköz kevésnek bizonyult a családgondozás folyamatában. Ezekben a helyzetekben segíthet a mediáció is.

Az anyagi problémák változatlanul dominánsan jelen voltak a gondozott családok életében, mivel a létfenntartást veszélyeztető anyagi problémák tartóssá váltak. A munkába állás, mint lehetőség, továbbra is az alkalmi munkákban illetve a közmunkaprogramban való részvétel során valósult meg. A családok egy részére elmondható, hogy a létszámuk nő, de ehhez mérten a családok munkából befolyó jövedelme nem, leszámítva a gyermekek után befolyó családtámogatási összegeket. A házak zsúfoltabbak, gyakran higiéniai problémák léptek fel, amelyhez sokszor egy nemtörődöm életmód is társult. 81 Sok esetben a családok felnőtt tagjai válogattak a munkalehetőségek közt, kifogásokat keresve arra, hogy miért nem vállalták el azt. Voltak, akik kapcsolatban álltak a Munkaügyi Központtal, kihasználva annak lehetőségét, hogy a Munkaügyi Központ által indított képzéseken, tanfolyamokon részt vettek, annak érdekében, hogy előbbre jussanak, illetve pénz álljon a házhoz. A településeken jól működő közmunkaprogram által sok család jutott munkalehetőséghez, de probléma, hogy ezek is csak részjavulást eredményeztek a családi kasszában, hiszen ennek megszűnésével, lejártával, újra visszaestek a korábbi szintre a családok. Több család küzdött és küzd a településeken közüzemi tartozásokkal, a részletfizetési kérelmek sora végtelen. Hiába fizettek ki pl. egyetlen részletet, a következő teljesítésére, illetve az aktuális számla kifizetésére már nem volt keret, így az újabb tartozás feltorlódáshoz vezetett. Jellemzően több családnál is probléma volt, hogy korlátozva volt a víz, vagy a villanyszolgáltatás. A családoknál a folyamatos veszekedések egyik meghatározó oka a rossz anyagi helyzetből adódott, vagy az a lehetetlen állapot alakult ki kényszerből, hogy lakhatási problémáikat úgy oldották meg, hogy több család élt egy házban, amiből a folyamatos veszekedések, nézeteltérések voltak.

A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységeinek adatai 2014-ben Megnevezés Szakmai tevékenységek száma (halmozott) a Ellátott gyermekek száma b Információnyújtás 485 190 Segítő beszélgetés 558 156 Tanácsadás 415 113 Hivatalos ügyekben való közreműködés 269 122 Családlátogatás 1 062 258 Közvetítés más szolgáltatásba 133 76 Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel 31 37 Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel Átmeneti és tartós nevelésbe vétel 16 11 Védelembe vétel 24 22 Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvétel Pszichológiai tanácsadás Jogi tanácsadás Fejlesztőpedagógusi ellátás Konfliktuskezelés Szakmaközi megbeszélés 6 Esetkonferencia 29 57 Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések Adományozás 340 158 Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya 3 3 gondozása Összesen (01 19. sorok) 3 370 1 203 32. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységeinek adatai 2014-ben 82 A szülőknek és a gyerekeknek az esetek nagy részében információnyújtásra, felvilágosításra, tájékoztatásra, hivatalos ügyintézésben történő segítségnyújtásra (kérelmek megfogalmazása, hivatalos szervekhez való eljuttatása), illetve gyermeknevelési, életvezetési és életmódbeli tanácsra, segítő beszélgetésekre volt szükségük a legnagyobb számban. Családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása: A 2014-es év során 26 gyermek volt a szakellátásban, akik közül 15 a leány. A 26 gyermek 14 családból került ki. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója együttműködött a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény, illetve a gyermekotthon munkatársaival, valamint a gyermekvédelmi gyámmal. A családgondozó 2 hónapon belül a nevelésbe vett gyermeket gondozási helyén felkereste, és tájékozódott beilleszkedéséről, a látogatás lehetőségeiről. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tett a gyámhivatalnak a kapcsolattartás formájának megváltoztatására, ha a szülők életvitelében, körülményeiben beállt változás ezt indokolta, tájékoztatást nyújtott a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról.

A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai: A Gyermekvédelmi Törvény 17. (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel - a jelzőrendszer tagjaival - való együttműködés megszervezése, a tevékenységek összehangolása kiemelt feladat volt 2014-ben is. 83 2014-ben a jelzőrendszer által küldött jelzések száma: Megnevezés Küldött jelzések száma Egészségügyi szolgáltató 23 Ebből (01-ből): védőnői jelzés 21 Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 9 Napközbeni kisgyermek ellátást nyújtók Átmeneti gondozást biztosítók Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása Közoktatási intézmény 127! Rendőrség 49 Ügyészség, bíróság 9 Pártfogó felügyelet 25 Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet Állampolgár 3 Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 359! Munkaügyi hatóság Összesen (01 és 03-15.sorok) 605 33. táblázat: 2014-ben a jelzőrendszer által küldött jelzések száma 1 A 605 jelzés, magas szám, 199 jelzéssel magasabb az előző évihez képest. Az év során a legtöbb jelzés 359! db (60%) a gyámhatóságtól és 127 db jelzés (21%) a köznevelési intézményekből érkezett. A 2013-2014-as tanévben több óvodai, általános és középiskolai jelzést kapott a szolgálat a településeken élő gyermekek/fiatalok iskolai mulasztásáról. Ezek hátterében a fiatalok részéről elsősorban a motiválatlanság, valamint a szülői oldalról az engedékenység, az elhanyagolás, az ellenőrzés, számonkérés hiánya állt. Továbbra is jellemző a gyermekek higiéniai elhanyagolása (koszos ruházat, igénytelen megjelenés, tetű illetve rüh problémák), amely már az óvodai életben is problémaként lépett fel. A védelembe vétel ellenére továbbra is jellemző az óvodaköteles gyermekek óvodából való hiányzása, amely hátterében a szülői felelőtlenség áll. A családgondozók javaslatainak, felszólításainak azonban még sem tettek eleget a szülők, ismerve a hatósági intézkedések fokozatait, ennek hatásait, eredményeit.

A családokban megjelenő nagy gyermeklétszám, ami miatt otthon nem kaptak kellő figyelmet a szülőktől, előhozta a lázadást a gyerekekben, így hívták fel magukra a figyelmet, vagy kamaszkoruk révén, nemtörődöm viselkedésükből adódóan, valamint a kortárs csoport negatív hatása miatt igyekeztek kerülni az iskolát bizonyos fiatalok. A serdülőkorú fiatalok esetében továbbra is fő problémaforrás a tanulás értékének elvesztése. Megoldásként bizonyult számukra, a 16. életév betöltésével a tankötelezettség megszűnése, amely tény tudatában kivárták ennek lehetőségét, felhalmozva maguk után a magas számú igazolatlan hiányzást. A roma fiatalok és családjaik életében a tanuláshoz kapcsolódóan egyre inkább jellemzővé vált, hogy megelégedtek a bukások során elért 8 általános iskolai osztállyal, ha a szakiskolai képzést el is kezdték, a 16. életévük után otthagyták az iskolát, hivatkozva a tankötelezettségi koruk betöltésére. 84 A tárgyévben újként keletkezett gondozási esetek száma a kapcsolat felvételi módja szerint 2014-ben A 47 új gondozási esetet reprezentáló táblázat azt mutatja meg, hogy a kapcsolatfelvétel módja szerint hogyan alakultak 2014-ben az új családgondozások, melyeket a legnagyobb számban a jelzőrendszer tagjai kezdeményeztek. Megnevezés Kapcsolatfelvétel száma Önkéntes (gyermek kezdeményezte) Szülővel közösen 5 Gyermekjóléti szolgálat (szervezeti egység) által kezdeményezett 7 Jelzőrendszer által kezdeményezett 30 Együttműködésre kötelezett (hatóság által kötelezett) 3 A gyámhatóság által kezdeményezett 2 Összesen (01-06. sorok) 47 34. táblázat: A tárgyévben újként keletkezett gondozási esetek száma a kapcsolat felvételi módja szerint 2014- ben

A jelzőrendszer tagjaival a napi szintű telefonos vagy személyes megkeresésen túl, elsősorban az alábbi fórumokon került kapcsolatba intézmények. - A Gyermekjóléti Szolgálat 2014-ben szakmaközi megbeszélést 6 alkalommal tartott különböző helyszíneken. - A jelzések és a veszélyeztető helyzetek kialakulása miatt 29 esetben szerveztek a családgondozók esetkonferenciákat, melyek 57 gyermek és családtagjaik bevonásával kerültek lebonyolításra. 85 A jelzőrendszerrel való együttműködés jónak mondható, a családgondozók, a gyermekvédelmi felelősök, a pártfogó felügyelők, a gyermekorvosok, védőnők, rendőrség munkatársai és a civil szervezetek tagjai között megfelelő a kapcsolat, melyet az Éves települési tanácskozásra kapott visszajelzések is igazoltak. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések: - A Gyermekvédelmi tv. és a végrehajtási rendeletek, a Büntetőeljárási tv. módosításaiból adódó feladatok a megelőző pártfogás, mint új jogintézmény megismerése, kidolgozása - Szakmaközi megbeszélés keretében - a jelzőrendszeri tagok bevonásával, az érdemi együttműködés miatt nélkülözhetetlen. - A szervezés alatt álló Kábítószer Egyeztető Fórum munkájában való közreműködés az elnyert pályázati program alapján, új pályázati dokumentáció kidolgozásában közreműködés - A rendőrséggel közösen elindított őrjáratot továbbra is folytatni szükséges, melynek az elsődleges célja a csellengő kiskorúak felkutatása, a dohányzó, alkoholt esetleg kábítószert fogyasztó fiatalok kiszűrése. - A magas számú és összetett iskolai jelzések miatt erősíteni szükséges az iskolai szociális munkát, melyet 2015.01.01-től a Gyvt. is nevesít, szakmai konzultáció a Köznevelési intézményekkel, a Pedagógiai szakszolgálat munkatársaival. - A nyári szociális gyermekétkeztetéshez/rendezvényekhez kapcsolódó szabadidős programok szervezése, valamint a Karácsonyi élelmiszergyűjtés, adománygyűjtés folytatása a családok anyagi helyzete miatt indokolt. - Játszóklubok, a Biztos Kezdet program értékeinek megőrzése, pályázati lehetőségek felkutatása, az egyházi és civil szervezetekkel a pályázatok közös folytatása kívánatos. - A Családbarát Munkahely pályázatban megfogalmazott gondolatok ápolása, továbbvitele, az elnyert cím méltóságának megőrzése, új pályázat benyújtása.

A gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása A bántalmazott és elhanyagolt gyermekek adatai Családon belül Családon kívül A bántalmazott Az elhanyagolt Megnevezés gyermekek száma fizikai lelki szexuális fizikai lelki szülő által 2 - - 20 79 testvér által - - - - - egyéb rokon által 1 - - - 7 Összesen: 3 - - 20 86 ebből leány: 2 - - 10 43 gyermek által - - - felnőtt által - - - intézmény munkatársa által - - - Összesen: - - - ebből leány: - - - 35. táblázat: A bántalmazott és elhanyagolt gyermekek adatai 86 A bántalmazás okai: - tekintélyelvű, katonai nevelési módszerek alkalmazása, amelybe a büntetés, a bántalmazás is belefért és elfogadható volt a bántalmazó számára - az új párkapcsolatokba a szülők hozták az előző kapcsolatból származó gyerekeket, akikkel nem tudtak megfelelően bánni - zavaros, nem megfelelő házastársi-élettársi viszony Az elhanyagolás okai: - Fizikai: rossz anyagi (lakás) körülmények, hanyag szülői hozzáállás a hiányok leküzdéséhez, pénzbeosztási problémák - Lelki: nemtörődöm, hanyag szülői nevelés, a szülők életvitelük miatt nem tudtak megfelelő módon foglalkozni a gyerekekkel és problémáikkal

Szabálysértés elkövetésekor Bűncselekmény elkövetésekor Megnevezés Gyermekek száma nem volt gondozásban alapellátott védelembe vett Összesen Ebből tulajdon elleni szabálysértő gyermekkorú - - 2 2 2 fiatalkorú 4 2 3 9 7 Összesen: 4 2 5 11 9 ebből leány: 1 - - 1 - gyermekkorú - - - - - fiatalkorú - 2 1 3 Összesen: - 2 1 3 ebből leány: - - - - 36. táblázat: Szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekek száma 87 A fiatalkorúak bűnözését kiváltó leggyakoribb okok: - rossz anyagi, szociális háttér, rendezetlen családi viszonyok - kortárscsoport negatív hatása, rossz minták követése - alkohol, drogfogyasztás hatása alatt állás - pszichés indulatkezelési problémák, rossz konfliktuskezelési módok - következetlen, felelőtlen nevelési módszerek a szülők részéről A fiatalkorú bűnelkövetők ellen folytatott eljárások elsődleges okai: - lopás vétsége - garázdaság vétsége - szabálysértés - testi sértés bűntette A jelzőrendszeri tagok tapasztalatai a 2014. évi beszámolók alapján: A legfőbb kiváltó okok: deprivált, szociális segélyektől függő háztartások, a családok diszfunkcionális működése, rossz nevelési módszerek, szegényes érzelmi kapcsolatok, deviáns kortárscsoportok hatásai A gyermek és fiatalkorúak körében továbbra is az egyik fő veszélyeztetettségi ok az interneten elérhető közösségi oldalak felelőtlen használata, valamint a szórakozóhelyek látogatása. A nagyobb tömeg befogadására alkalmas szórakozóhely a városban bezárt, de a probléma csak kis mértékben csökkent. Az erőszakos garázda magatartással járó cselekmények száma a korábbi évhez képest csökkent, a testi sértések számában alig történt változás. Kábítószer fogyasztással kapcsolatban az illetékességi területen kevés az információ, de ez nem azt jelenti, hogy a probléma nem létezik. Az új pszichoaktív anyagok elterjedése komoly feladat elé állítja az egész jelzőrendszert.

A pártfogó felügyelet kezdetekor és a végrehajtás alatt is, a családgondozók fontos információkkal, tényekkel, adatokkal veszélyeztető körülmények, a családok élethelyzete - segítették az eredményes végrehajtást és a fiatalok bűnismétlésének megelőzését. Javaslat: Folytatni kell a tanulók tájékoztatását az áldozattá válás megelőzése érdekében tartott osztályfőnöki órákon, ahol a problémák megbeszélésére is mód van, valamint a kortárssegítő képzéseket, mert a résztvevő fiatalok példát mutathatnak társaiknak megtalálni a helyes viselkedési formákat. Javaslatok az együttműködésre: koordinációs megbeszélések a földrajzi távolság ellenére, közös prevenciós programok, közös területi ellenőrzések, ezáltal érdemi együttműködés, ügyintézés történne a jelzéseken kívül. 88 A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében ellátott szociális feladatok, szolgáltatások ellátásában A Zalai Hazatérők Egyesülete az önkormányzattal együttműködve ifjúsági tábort, kortárssegítő felkészítő tevékenységet, gyermekfelügyelettel kapcsolatos segítő munkát végzett, valamint prevenciós rendhagyó iskolai órát tartott a zalaszentgróti érintett gyermekek számára. A Zalai Hazatérők Egyesülete a Nemzeti Drogellenes Stratégia keretében megalakított Zalaszentgróti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működésében partneri szerepet vállal. A családokat érintő problémák sok esetben nem az egyéni életben gyökereznek, hanem társadalmi okokra vezethetők vissza. Szükséges ezért, hogy az egyéni esetkezeléseken túl a közösségközpontú megközelítés is előtérbe kerüljön, ezzel elérve minél több család és gyermek esetében a társadalmi integrációt. Sajnos a társadalmi anomáliákat, globális problémákat helyi szinten megoldani nem lehet. A média hatása, az információ beáramlás a családi életbe, az emberek gondolkodás módjába túlságosan nagyarányú, mely a mentalitást, hozzáállást befolyásolja, általában sajnos nem jó irányba.

Házi segítségnyújtás Szociális alapellátásban részesülők száma (fő) 500 400 300 200 100 0 443 414 432 387 358 278 299 282 162 260 258 160 133 94 106 0 1 87 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Szociális étkeztetésben részesülők száma Házi segítségnyújtásban részesülők száma Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma 89 44. ábra: Szociális alapellátásban részesülők száma (fő) 2003-2013 A házi segítségnyújtás célja a rászoruló személyek önálló életvitelének fenntartása lakásán, illetve lakókörnyezetében. Az ellátottak körébe tartoznak azon, elsősorban időskorú személyek, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek. A házi segítségnyújtást az Intézmény Zalaszentgrót, Kallósd, Tekenye és Sénye településeken biztosítja. A térség többi települése önállóan; más intézményfenntartó társulás keretében, vagy ellátási szerződés keretében biztosítja főként a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete által. A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete és területi szervei kiterjedt és sokrétű tevékenységet végeznek a megye egész területét lefedve, mintegy 150 főállású munkatárs és kb. 4000 önkéntes munkájára támaszkodva, több mint 13 ezer vöröskeresztes tag háttértámogatásával. Az országban Zala megyében működik az egyik legnagyobb létszámmal és legszélesebb tevékenységi körrel rendelkező vöröskeresztes szervezet. A zalaszentgróti területi szervezet szolgáltatásai: Fogyatékkal élők nappali ellátása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás Támogató Szolgáltatás Egészségvédelem, véradásszervezés Adománygyűjtés és elosztás Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés Ifjúsági programok Jótékonysági akciók A házi segítségnyújtás segít megteremteni a célcsoport esélyegyenlőségét a jobb életvitelhez. A szolgáltatást az igénybevevők saját lakókörnyezetében nyújtja. A házi segítségnyújtás segíti a rászorulók otthoni ellátását, ezzel szolgálva a szubszidiaritás és a prevenció, mint fontos szociálpolitikai alapelvek érvényesülését. Szakképzett alkalmazottak segítségével otthonukban elláthatók olyan idős emberek, akik e szolgáltatás nélkül már kórházi, ápolóotthoni, bentlakásos szociális intézményi ellátást igényelnének. Cél az is, hogy az egyedül élők problémáinak megoldásában segítséget nyújtsanak, valamint a családtagjaikat mentesítsék a gondozás alól, ezzel segítve munkavállalásukat.