RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Pedagógiai program Rózsa Imre Középiskola és Kollégium 5052 Újszász Dózsa György út 23. Telefon/Fax 56/552-047, 552-048 e-mail:gimnaziumujszasz@pr.hu http://www.ugmszi.hu

KÜLDETÉSNYILATKOZAT Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a nagyobb kihívást jelentő nevelési feladatokat is. Képesek vagyunk folyamatosan megújulni, követjük a társadalom igényeit és elvárásait. Eredményeink igazolják, hogy az általunk kínált képzések korszerű és piacképes tudást biztosítanak. Olyan közösség vagyunk, ahol a megismerés öröme és az ismeretátadás szépsége mellett érték a tolerancia és az összetartozás. A középiskola dolgozói 2

1. BEVEZETÉS... 6 1.1. JOGI ALAPOK... 6 1.2. ELMÉLETI ALAPOK... 6 1.3. EGYSÉGES, ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK... 7 2. ISKOLÁNK, HELYZETÜNK FŐBB JELLEMZŐI... 8 2.1. RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM... 8 2.2. OKTATÁSI, NEVELÉSI CÉLOK... 8 2.3. ISKOLÁNK OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEI... 9 2.4. ISKOLÁNK HAGYOMÁNYAI... 9 2.5. HELYZETÉRTÉKELÉS... 11 3. PEDAGÓGIAI ÉRTÉK ÉS CÉLRENDSZER... 13 3.1. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYÜNK FUNKCIÓI... 13 3.1.1. Gimnázium... 13 3.1.2. Szakközépiskola... 13 3.1.3. Kollégium... 13 3.2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ÉS ÉRTÉKEK... 14 3.2.1. Az értelem kiművelése... 14 3.2.2. Kompetenciafejlesztés... 17 3.2.3. Kompetencia alapú oktatás implementációja... 26 3.2.4. Segítő életmódra nevelés... 27 3.2.5. Egészséges, kulturált életmódra nevelés... 30 3.2.6. Személyiségfejlesztési céljaink... 31 3.2.7. A köznevelés feladata és értékei... 33 3.2.8. Közösségfejlesztés... 38 3.2.9. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység... 42 3.2.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység. Szociális hátrányok enyhítése 43 3.2.11. Iskolai differenciált képzés. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység, felzárkóztató tevékenység... 45 3.2.12. Környezeti nevelés... 49 3.2.13.Egészségnevelési program... 56 3.2.14. Az iskolai közösségi szolgálat... 58 3.2.15. Mi az, ami a legfontosabb számunkra?... 61 4. SZAKMAI PROGRAM... 62 4.1. A SZAKKÖZÉPISKOLAI (1.1), ILLETVE AZ ARRA ÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉS (1.2) SZAKMAI PROGRAMJA... 62 4.2. A SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN FOLYÓ SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS... 63 4.2.1. Alapelvek... 63 4.2.2. Műszaki szakterület... 63 4.2.3. Gazdasági-szolgáltatási szakterület... 64 4.2.4. Szakmai előkészítés... 64 4.2.5. Szakmai nap... 65 4.2.6. A szakmai orientáló és szakmacsoportos alapozó tantárgyak és értékelésük... 65 4.2.7. ECDL... 66 4.3. ÉRETTSÉGI UTÁNI OKJ-S SZAKKÉPZÉSEINK... 68 4.3.1. Fogalom-meghatározások... 68 4.3.2. A szakképzés alapdokumentumai... 68 4.3.3. A moduláris rendszerű, kompetencialapú képzés... 68 4.3.4. A modulrendszerű képzés és a TISZK... 69 4.3.5. A szakközépiskolában folyó szakképzés alapelvei... 70 4.3.6. Választható szakképzések... 70 4.3.7. A szakképzés szervezésének személyi feltételei... 71 4.3.8. A szakképesítéseket igazoló bizonyítványok kiadása... 71 4.3.9. Belépési feltételek... 72 4.3.10. A vizsgára bocsátás követelményei... 72 4.3.11. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei... 72 4.3.12. Eszköz- és felszerelésjegyzék... 73 4.3.13. Taniroda... 75 4.3.14. A gyakorlati képzés kiszélesítése... 75 3

4.3.15. A szakképzések tantárgyai és értékelésük... 76 4.3.16. A szakmai munkaközösség... 79 4.3.17. Tervezett szakképzések... 79 4.4. SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK... 79 5. KÖVETELMÉNYRENDSZER... 81 5.1. TANULÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK... 81 5.2. TANÁROKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK... 82 5.2.1. Tanár szerep... 83 5.3. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSE... 85 5.3.1. Az értékelés formái... 85 5.3.2. Az értékelés négy területe... 86 5.3.3. A tanulók teljesítményéhez kapcsolódó tantárgyi mérési és értékelési rendszer... 88 5.4. PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELÉSE... 89 5.4.1. Alapelvek... 89 5.4.2. A pedagógusmunka értékelésének célja... 89 5.4.3. A pedagógus értékelésének főbb területei... 89 5.4.4. Iskolavezetés értékelése... 90 5.4.5. Az értékelés eszközei... 90 5.4.6. Iskolavezetés értékelésének eszközei... 91 5.4.7. Az iskola általános értékelési rendje... 91 5.5. A BELSŐ ELLENŐRZÉS SZINTJEI... 92 5.5.1. A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje:... 92 5.5.2. A munkaközösség-vezető... 93 5.5.3. Az iskolavezetés ellenőrző munkája... 93 5.6. AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS FELTÉTELE, AZ ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELEI... 94 5.6.1. Felvétel 9. évfolyamra... 94 5.6.2. Másik iskolából való átvétel rendje... 94 5.6.3. Az iskola másik osztályából, képzéséből való átvétel rendje... 95 5.7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELVEINK... 96 5.7.1. Minőségbiztosítási modell meghatározása... 96 5.7.2. Középiskola minőségpolitikai célkitűzései... 96 5.7.3. Újszász Város Önkormányzata általános elvárásai a helyi közoktatási intézményekkel szemben:... 97 5.7.4. További intézmény specifikus elvárások... 97 5.7.5. Minőségfejlesztési rendszer... 97 6. KERETTANTERV, HELYI TANTERV... 98 7. KOLLÉGIUM... 99 7.1. NEVELÉSFILOZÓFIA... 99 7.2. A KOLLÉGIUM SAJÁTOS ARCULATA, JELLEMZŐI... 99 7.3. KOLLÉGIUM CÉLJAI, FUNKCIÓI... 99 7.3.1. A kollégium társadalmi szerepe... 99 7.3.2. A kollégium funkciója... 100 7.3.3. A kollégium alap funkciói... 100 7.3.4. Kiegészítő funkciók... 100 7.3.5. A kollégiumi nevelés célja... 100 7.4. ÉRTÉKRENDSZERÜNK... 102 7.5. KÖVETELMÉNYRENDSZER... 102 7.5.1. Mit akarunk, mit is várunk el kollégistáinktól?... 103 7.5.2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények... 103 7.6. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE... 104 7.7. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER... 105 7.7.1. Szabadidős tevékenység... 105 7.7.2. Hagyományaink, rendezvényeink... 105 7.7.3. Kollégiumi önkiszolgálás... 106 7.7.4. A diákönkormányzat szerepe a tevékenységrendszerben... 106 7.7.5. Eszközrendszer... 106 7.8. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER... 107 7.9. SZERVEZETI FORMÁK... 108 7.9.1. A kollégium szerkezeti felépítése... 108 7.9.2. Nevelőtestület... 108 7.9.3 A kollégiumi diákönkormányzat... 108 4

7.9.4. Egyének, csoportok, közösségek... 108 7.10. FELTÉTELRENDSZER... 109 7.10.1. Objektív feltételrendszer... 109 7.10.2. A feltételrendszer szubjektív elemei... 109 7.10.3. Költségvetési támpont... 109 8. SZERVEZETI FORMÁK... 110 8.1. NEVELŐTESTÜLET SZERVEZETEI... 110 8.2. TANULÓI ÖNKORMÁNYZAT... 111 8.3. A SZÜLŐK SZERVEZETEI... 111 8.4. ISKOLASZÉK... 111 8.5. ISKOLÁNK KAPCSOLATRENDSZEREI... 112 8.5.1. A szülők, a tanulók, a pedagógusok kapcsolatrendszere, együttműködése... 112 8.5.2. Kapcsolataink más iskolákkal... 113 8.5.2. Termelő egységek és középiskolánk kapcsolatrendszere... 113 8.5.3. Kapcsolatunk a felügyeleti szervekkel... 113 8.5.4. Együttműködésünk jellege a pedagógiai és nevelőmunkát segítő intézményekkel... 114 8.5.5. A nyilvánosság szerepe iskolánk életében... 114 8.5.6. Külföldi kapcsolat... 114 8.5.7. Nemzeti összetartozás az oktatásban... 115 8.6. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR... 115 8.6.1. Az iskolai könyvtár működésének célja... 115 8.6.2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai... 116 8.6.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok... 116 8.6.4. A könyvtár használóinak köre, igénybevétel feltételei, nyitva tartás... 116 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 118 9.1. A SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA... 118 9.2. A FELÜLVIZSGÁLATA... 118 9.3 A NYILVÁNOSSÁGA... 118 10. A VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK, ELFOGADÁSÁNAK ADATAI, DOKUMENTUMAI... 119 1 SZÁMÚ MELLÉKLET TANULÓI LÉTSZÁMOK ALAKULÁSA... 121 2. SZÁMÚ MELLÉKLET TANULMÁNYI VERSENY EREDMÉNYEINK... 122 3. SZÁMÚ MELLÉKLET - AZ ISKOLA SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA... 125 4. SZÁMÚ MELLÉKLET TANTERVEK, HÁLÓTERVEK... 126 5

Mire való az iskola? Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog. Szent-Györgyi Albert nyomán Egy célért különböző utakon megfigyelhetjük a szem kettősségét, mely jellemző minden eleven létezőre. Ha sötétet mutatunk a szemnek, a világost kívánja; ha a világosságot ajánlunk, sötétet követel Goethe 1. Bevezetés 1.1. Jogi alapok A Magyarországnak a közoktatáshoz kapcsolódó törvényei és jogszabályai adják meg a pedagógiai programunk jogi alapjait. Többek között: a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; a többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A - többször módosított - közoktatási (1993) és köznevelési (2011) törvények meghatározzák azokat a jogi kereteket, amely lehetővé és szükségessé teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését. Az országosan egységes az érettségi vizsgáról szóló rendelet határozza meg a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet alapján. A Kormány 110/2012. (IV.4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásról, bevezetéséről és alkalmazásáról és az emberi erőforrások miniszterének 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. A szakképzés feltételeit, követelményeit a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a Kormány 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló jogszabályok határozzák meg. 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. 1.2. Elméleti alapok A kerettanterv meghatározza minden iskola számára a nevelő, oktató munka közös követelményeit. A követelményeket meghatározzák az Alkotmányban, a köznevelési törvény bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kialakult értékek, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek. A követelményeket áthatják a demokrácia értékei, mert a demokrácia értékrendjére olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Fontos szerep jut a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. A követelmények 6

meghatározásánál ugyanakkor az európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentumok figyelmet fordítanak az emberiség előtt álló közös problémákra. Az égész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzák az egyén, az állam, és a társadalom felelősségét, lehetőségeit, feladatait, ezek megoldásában az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt érintő kérdéseket. Szolgálják a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevelnek. 1.3. Egységes, alapvető követelmények A Nemzeti alaptanterv, az érettségi követelményrendszer és a kerettanterv együttesen megteremti annak feltételét, hogy minden iskolatípusban az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott elősegíteni. Lehetővé teszik, hogy az iskolánk és a tanulóink a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez kellő idővel rendelkezzenek. A dokumentumokban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az intézmény pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. 7

2. Iskolánk, helyzetünk főbb jellemzői A magyar pedagógiai gyakorlatban régen ismert az a megállapítás, hogy tervszerűséget csak a tudatosság biztosíthat, tudatosság pedig nem lehet meg tervszerűség nélkül. Jól tudjuk, hogy a nevelés gyakorlatában adódnak, adódhatnak váratlan, előre nem látható események, bonyolult szituációk, gyakori konfliktusok. Ezek megoldásához gyors helyzetfelismerések, hirtelen elhatározások, ötletek szükségesek. Mindezekkel azonban nem ellentétes a folyamatok előzetes végiggondolása, tudatos tervezése. Minden tervezést megelőz azonban egy helyzetelemzés. 2.1. Rózsa Imre Középiskola és Kollégium A község területén 1963. szeptember elsejével az általános iskolával közös igazgatás alatt kezdte meg működését a középiskola gimnáziumi osztálya. Az intézmény elnevezése Általános Iskola és Gimnázium lett. Az iskola székhelye a Kossuth út 13. alatt volt. 1972. szeptemberében indult az autóforgalmi ágazat. Ekkor iskolánk Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola, Autóforgalmi Ágazatként működik. A középiskola új székhelye 1973-tól a Dózsa György út 23. szám alatt van. Az iskola mellett tevékenykedő diákotthon megkapja a kollégiumi címet. 1985. szeptember elsején indul meg a vasútforgalmi ágazaton a képzés. 1986. szeptember elsejei kezdettel megindul az autóforgalmi ágazaton a technikusképzés, ezzel párhuzamosan vasútforgalmi ágazaton a szakközépiskolai oktatás, majd két év múlva a technikusképzés. A középiskola ekkor veszi fel jelenlegi nevét: Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma. Iskolánk több éven keresztül folytatott felnőttoktatást gimnáziumi, szakmunkások szakközépiskolája, technikusi vizsgára kiegészítő tagozaton. A képzés levelező rendszerben történt. Az érdeklődés csökkenése miatt ezt a képzési formát megszüntettük. 1990-től iskolánk kezdeményezésére megkezdődik az általános közlekedési tagozaton történő szakképzés, amely már előrevetíti az új igényeket. 1994-től iskolánk igyekezett tovább bővíteni a szakmatanulási lehetőségeket, olyan diákokat is megcélozva, akik a középiskola elvégzése, az eredményes érettségi vizsga után szeretnének bekapcsolódni a szakképzésbe. Ennek a tervnek a szellemében 1994. szeptemberétől a középfokú szoftverüzemeltető képzés, 1995 szeptemberétől a gépjárműüzemi technikusképzés, 1996. szeptemberétől a vasútüzemvitel-ellátó képzés és 1997. szeptemberétől az ügyintézői-titkár képzés indult el iskolánkban. 1997. szeptembertől az eddigi általános gimnáziumi képzés mellett számítástechnika tagozatos gimnáziumi osztály kezdte meg működését, majd 1998-tól az általános közlekedési tagozat helyett világbanki közlekedési és informatikai szakmacsoportos képzést indítottunk. A világbanki program befejezését követően átszerveztük szakközépiskolai képzésünket, ennek eredményeként 2004-ben elindítottuk a kereskedelem, marketing üzleti adminisztráció területen képzésünket. Így jelenleg középiskolánkban három szakmacsoportban folyik képzés. A szakképzésben bekövetkezett változásoknak megfelelően 2008 folyamán átszerveztük érettségi utáni szakképzésünket. A 2007/2008-as tanévben európai unios projektek keretében megkezdődött középiskolánk épületének rekonstrukciója, amely 2010-ben zárult le. Ennek eredményeként egy korszerű iskolaépületben folytathatjuk oktató-nevelő munkánkat. Ezzel párhuzamosan végrehajtottunk iskolánk pedagógiai, szakmai tevékenységének megújítását, amelynek keretében az integrációs nevelés, a kompetenciák fejlesztése és az infokommunikációs tartalmi fejlesztés kapott meghatározó szerepet. 2011-ben megújítottuk gimnáziumi képzésünket, amelynek eredményeként az általános képzés mellet tanulóinkat a rendvédelm irányába orientáljuk. 2012. októberében iskolánk felvette az intézmény alapító igazgatójának nevét iskolánk félszázéves megalapításának alkalmából. 2.2. Oktatási, nevelési célok Iskolánk alapításának pillanatától alapvető célként fogalmazta meg a tanulók tanuláshoz, szabad iskolaválasztáshoz való jogának biztosítását. A gimnáziumban az oktatás, nevelés célja az általános 8

műveltség megalapozása, valamint felkészítés az érettségi és a felsőfokú iskolai tanulmányokra illetve a munkavállalásra. A szakközépiskolában az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megszerzésére valamint a szakmai technikusi minősítő vizsgára felkészítő oktatás és nevelés a cél. A kollégium feladatai a következők: a feltételek biztosítása az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a szabad iskolaválasztáshoz lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A tanítási órákon kívül a középiskola lehetőséget biztosít a tanulóknak a tanterveken túlmenően képességük fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására szakkörök, előkészítők, nyelvi felkészítő tábor, diákmozgalmi körök, egyéb érdeklődési körök szervezésével. Biztosítja a tanulók egészséges testi és lelki fejlődését, a testnevelés órákon kívüli sporttevékenységben, szakosztályi munkában. Lehetőséget biztosít turisztikai programok szervezésére, versenyen való részvételre, nyári táborozás, üdültetés lehetőségének megteremtésére. 2.3. Iskolánk oktatáson kívüli tevékenységei Középiskolánk tevékenységében fontos szerepet kapott és kap különböző tanfolyamok szervezése, amelyekkel tanulóink és településünk igényeinek kívánunk és kívántunk megfelelni: számítástechnikai alap- és középfokú tanfolyamok szervezése, irodaismeretek, gépírás, nyelvi tanfolyamok, egyéb, az aktuális igényeknek megfelelő képzés, tanfolyamok szervezése, szállásbiztosítás a kollégiumban, iskola épületének és eszközeinek bérbeadása, rendezvények szervezése. 2.4. Iskolánk hagyományai Az iskola sajátosságait nagymértékben határozzák meg az élő, esetleg már eltűnt rendezvényei. Hagyományainknak nevelő hatásuk, összetartó erejük van, tehát fenn kell tartani, fel kell újítani őket, esetleg újakat kell teremteni. Ünnepélyek Ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró. Nemzeti ünnepek, iskolai megemlékezések (október 6., október 23., holocaust áldozatainak emléknapja, kommunizmus áldozatainak emléknapja, március 15.) Szalagavatóbál (vagy tablóbál) Ballagás - koszorúzás (iskola - város). Szabadidős rendezvények Verébavató Karácsony Farsangi bál Osztály-, évfolyambuli Diáknap (pl. 24 órás sportvetélkedő és rendezvény) Sportolási lehetőségek - tömegsport, versenysport, iskolai házi versenyek Művészeti körök működtetése (cizerazenekar) Tanulmányi tevékenységgel összefüggő hagyományok Tanulmányi ösztöndíj 9

Tanulmányi kirándulás (9. évfolyam közlekedési szakmacsoport Közlekedési Múzeum, 12. évfolyam Terror Háza) Korrepetálás, előkészítők Tanulmányi versenyek A kiemelkedően teljesítő tanulók nyilvános dicsérete, könyvjutalmak Szoros kapcsolat fenntartása a kollégiummal. Kapcsolattartást szolgáló rendezvények Alapítványi bál Fogadóóra "0." szülői értekezlet Szülői értekezlet Aktív részvétel a város életében társadalmi és kulturális rendezvények Együttműködés a település oktatási és kulturális intézményeivel A nevelőtestület hagyományai Csapatépítés programok szervezése 10

2.5. Helyzetértékelés Középiskolánk a fentiekben megfogalmazott oktatási, nevelési céloknak színvonalasan tudott, tud megfelelni. Évről évre fontos igényként fogalmazódik meg az érettségire, szakmai vizsgára való eredményes, színvonalas felkészítés. Az immáron több évtizede zajló vizsgák eredményei alapján joggal jelenthetjük ki, hogy ezen elvárásoknak sikerült megfelelnünk. (Eredményeket bemutató táblázat az 1. számú mellékleten) Középiskolai tanulmányaikat folytató diákjaink több településről, ennek következtében több intézményből érkeznek hozzánk. Nagy kihívást jelent ezeknek a diákoknak a tudását egységes szintre hozni, eljuttatni őket az eredményes érettségi és szakmai vizsgára, a legjobb diákok számára pedig megteremteni a továbbtanuláshoz szükséges feltételeket. Iskolánk beiskolázási területe több megyére terjed ki. Ebben szerepet játszik a kedvező földrajzi elhelyezkedésünk és az, hogy a hozzánk kerülő diákok olyan szakmát sajátíthatnak el, amelynek képzését az ország nem sok intézménye tudja biztosítani. Így érkeznek hozzánk diákok Jász-Nagykun-Szolnok megye egész területéről, Pest, Heves, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Hajdú-Bihar megyéből is alkalmanként. Az ország bármely területéről tudunk diákot fogadni 90 férőhelyes, korszerűen felszerelt kollégiumunkban. Egyre több diákunk tűzi ki célként az eredményes érettségi vizsga megszerzése után, azt hogy valamely felsőoktatási intézményben tanuljon tovább. Minden egyes sikeres felvételi igazolja munkánk hatékonyságát. Továbbtanuló diákjaink érdeklődése meglehetősen széleskörű. Több diákunk jelentkezik minden évben valamely műszaki egyetemre vagy főiskolára, jónéhány diákunk mutat érdeklődést a tanárképző és tanítóképző főiskolák iránt, de találunk a továbbtanulók között olyat is, aki mezőgazdasági főiskolára, egyetemre, kereskedelmi, katonai főiskolára jelentkezik. ( A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült.) Iskolánk biztosítani tudja és akarja diákjai számára azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik az eredményes továbbtanulást. Ennek bizonyítékaként a 2. számú melléklet felsorolja az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen kiváló eredményt elért tanulóink neveit és helyezéseit. Természetesen nem feledkezünk meg azokról a tanulókról sem, akik az érettségi vizsga után nálunk folytatják tovább tanulmányaikat, és valamely szakma elsajátítását tűzték ki maguk elé célként. Mindenki számára nyilvánvaló az, hogy a munkaerőpiacon az tud érvényesülni, aki olyan általános és szakmai műveltséggel rendelkezik, amely biztos alapokat nyújt a munkába álláshoz, lehetőséget teremt a szakmai fejlődésre. Ezeket a feltételeket középiskolánk biztosítani tudja, így válhatnak diákjaink a munkaerőpiac hasznos és értékes tagjaivá. Ennek jegyében igyekszünk diákjaink számára a legmodernebb ismereteket átadni. Nagy gondot fordítunk az élő idegen nyelv tanítására, hiszen Európához közeledni csak úgy lehetséges, ha minél többen beszélik valamelyik nyugati nyelvet. Az eredményes és színvonalas nyelvoktatás személyi és tárgyi feltételei adottak, a speciálisan kialakított órakeret pedig lehetővé teszi az eredményes munkavégzést. Ezen a területen ennek ellenére vannak még kihasználatlan lehetőségeink. A szakközépiskolában tanulóknál fontos szempont volt az iskolaválasztásnál egy jó szakma elsajátításának igénye. Minden szakmai oktatás számára nagy kihívást jelent a munkaerőpiac gyorsan változó igényeinek kielégítése, a gazdálkodási szférában megfogalmazódó elvárások teljesítése. Az iskolai oktatási rendszer rugalmatlansága ellenére eddig lépést tudtunk tartani az elvárásokkal. Ehhez elég végiggondolni iskolánk történetét az alapítás évétől napjainkig. Az utóbbi években folytatott szakképzés során törekedtünk arra, hogy a kialakulóban lévő új követelményrendszerhez igazítsuk tevékenységünket. Így viszonylag minimális átszervezéssel és átalakítással képesek leszünk megfelelni az újonnan megfogalmazott elvárásoknak. Általános követelmény minden iskolával szemben, hogy az oktatási tevékenységen túlmutatóan is folytasson nevelőmunkát. Ezeknek az elvárásoknak iskolánk mindig igyekezett 11

maximálisan megfelelni. Így jöhetett létre a nagy tanulói létszám ellenére is családias hangulatú, gyermekközpontú oktató-nevelő munka. Középiskolánk pedagógusai mindig feladatuknak érezték, hogy tanórán kívül is foglakozzanak diákjaikkal (kirándulások, iskolai sportrendezvények, színházlátogatás, szakkörök, diákkörök stb.). A diákokra figyelve, problémáikat megértve, azok megoldásában segítve lehetett, lehet eredményeket elérni. tanév 1994-95 1995-96 1996-97 1997-98 1998-99 1999-2000 2000-01 létszám 541 576 602 561 585 635 604 A tanulói létszám alakulása 1994-1995-es és 2003-2004-es tanévek között. tanév 2001-02 2002-03 2003-04 2005-06 2006-07 2007-08 2008-09 2009-10 létszám 600 576 579 511 519 545 538 568 A tanulói létszám alakulása 2001-2002-es és 2009-2010-es tanévek között. 12

3. Pedagógiai érték és célrendszer 3.1. Nevelési-oktatási intézményünk funkciói Az iskolánk feladata a tanulók rendszeres oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése. Az érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi és szakmai vizsgára való felkészülést az iskolánk nem kötelező (kötelezően választható, választható) tanórai foglalkozásokkal segíti. Az intézmény alaptevékenységéhez tartozó feladatokat az iskola alapító okirata tartalmazza. 3.1.1. Gimnázium - Gimnáziumunknak négy évfolyama van. A nevelés-oktatása 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. - A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. - Gimnáziumunkban általános tagozaton és általános tagozaton rendvédelmi orientációval folyik oktató, nevelő tevékenység. - Fontos szerepet kap a nyelvoktatás és az informatikai ismeretek elsajátítása. 3.1.2. Szakközépiskola - A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. - A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. - A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. - A középiskolai évfolyamok diákjai tanulmányaikat szakképzési évfolyamon folytathatják (1 vagy 2 év). - A szakképzési évfolyamon iskolánk az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint középiskolai végzettséghez kötött, meghatározott szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. - A tanuló szakmai vizsgát csak érettségi vizsgát követően tehet. 3.1.3. Kollégium A kollégiumunk feladatai a következő általános irányelvekben foglalhatók össze: - Meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanulásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez lakóhelyükön nincs lehetőségük. - Biztosítania kell az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket azoknak, akiknek a tanulásához a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. 13

- A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről. - Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében. - A kollégiumunk pedagógiai programjának részletes ismertetése a 6. fejezetben található meg. 3.2. Az intézmény által megfogalmazott célok és értékek A nevelés céltudatos tevékenység. A kiválasztott és elfogadott célok és értékek áthatják a nevelés egész rendszerét, az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tantárgyban érvényesíteni kell őket. A személyiségfejlesztés, nevelés négy fő területen történik: 1) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), 2) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), 3) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), 4) szakmai képzés alapozása (szakmai kompetencia). 3.2.1. Az értelem kiművelése Az értelem kiművelésének két alapvető feladata emelhető ki: a kognitív (tanulási) motívumrendszer és a kognitív képességrendszer kialakulásának segítése. 3.2.1.1. A tanulási motívumok, képességek fejlesztése A szilárd és pozitív tanulási (kognitív) motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű, hiszen ez az alapja a személyiség fejlődésének. Így a tanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítását, fejlesztését feladatnak tekinthetjük. Az iskolai nevelő munkánk egyik alapvető érdeke a kíváncsiság öröklött motívumában rejlő energiaforrások kihasználása, hiszen ez az eredményes nevelés kiinduló feltétele. Ugyanakkor a kíváncsiság leépülésének megakadályozása, állandó táplálása, gyakorlása a személyiségfejlesztés egyik lényeges feladata. Alapfeltétele egy ingergazdag közeg kialakítása és fenntartása. Ennek érdekében minél több kötődésre, kommunikációra kell lehetőséget kínálnunk. Célunk az, hogy az iskola élete, a tanuló élményei minél változatosabbak legyenek. Nem hagyhatjuk a fiatalokat unatkozni! Változatos órai munkával, aktuális, élményt jelentő információk átadásával, tanítási órán kívül szervezett szakköri, kulturális, sporttevékenység kialakításával érhetjük el célunkat. A következő fontos lépés az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Az érdeklődés első tekintetre jelentéktelennek minősíthető kellemes élményt adó ismeretek, vagyis pozitív attitűdök, meggyőző vélemények, vonzó minták felhalmozásával születik. Ennek egyik alapvető formája a felnőttek, a társak, a nevelők pozitív viszonya ahhoz, amit csinálnak és mondanak. Aki nem szereti tárgyát, nem szívesen tanít, akit idegesítenek a gyerekek az nem képes érdeklődést fejleszteni. Mindebből az a nevelési feladat adódik, hogy minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által elsődleges, erős érdeklődés kialakulását segítsük elő. Ez elengedhetetlen feltétele az eredményes tanulmányi versenyre, felvételire való készülésnek, a szakma magas színvonalú elsajátításának. A megismerés másik alapvető motívuma a bizonytalanság. Ebben az esetben a tudás nem elégséges az egyértelmű döntéshez, ennek eredményeként elindul egy próbálkozás, amely megoldási kísérlethez vezet. Ezt a folyamatot nevezhetjük felfedező tanulásnak. Az az igazi tanulás, ha a tanuló maga fedezi fel az összefüggéseket, maga oldja meg a problémákat. A célravezető megoldás ebben az esetben az, ha a tantárgyak éves tananyagában gondosan kiválasztjuk az erre a célra legalkalmasabb néhány témát, azokat előkészítjük. Célunkat akkor értük el, ha a tanulók számára a felfedező, problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamat. 14

A sikeres és élményt adó iskolai tanulásnak egyik fontos feltétele a teljesítményvágy optimalizálása. Ennek érdekében ismernünk kell valamennyi tanulónk sikervágyának fejlettségét, jellemzőit, és a nekik adott feladatokat lehetőleg ennek mértékében határozzuk meg. Ezzel minimalizáljuk a tanulók tanulási kudarcait. Időben fel kell ismernünk a szorongásos kudarcfélelmet. Az ilyen tanulókra gondosan oda kell figyelnünk, és törekednünk kell arra, hogy szorongásukat sikerélménnyel feloldjuk. Az ember öröklött hajlama egymás folytonos értékelése, minősítése. Ha a sikerjelző elismerés, dicséret gyakori, maga az elismerés válik kívánatossá, szilárdulhat általános motívummá. Ha a közeg közömbös, az elismerésvágy elsorvadhat. Az indokolatlan elismerés alaptalan önbizalmat alakíthat ki. A dicséret igen hatékonyan növeli a tanulás eredményességét, de még a kritika is jobb, mint a közömbösség. Nevelési tevékenységünk fontos feladata ennek a folyamatnak az optimalizálása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szoros összefüggés van a pedagógus iránti kötődés, szeretet és a nevelés, sőt az általa tanított tantárgy elsajátításának eredményessége között. Így tehát a kötődés fontos tanulói motívum. A tanár-diák jó kapcsolata tehát nem csupán ideális légkört, atmoszférát teremt, hanem tantárgyi tudásban is mérhető. Mindennek természetesen az ellenkezője az igaz. A nevelő a nevelt védelmezője és a támasza, segítője. A tanuló érezze, tudja: szükség esetén a nevelő együtt érez vele, megvédi, segíti. Lehetetlen mindenkit egyformán szeretni, az viszont nem kizárt, hogy egy emberhez sokan kötődjenek. Az eredményes nevelő ilyen személyiség. Tudatosan és kitartóan erősítsük magunkban azt a meggyőződést, hogy neveltjeink mindenekelőtt együttérzést, védelmet és támaszt, segítséget várnak el tőlünk, hogy ezt képesek is vagyunk megadni, hogy bízhatnak bennünk, számíthatnak ránk. Függetlenül attól, hogy kihez, milyen szorosan kötődünk, kit mennyire szeretünk. A kötelességtudat olyan tanult motívum, amely az elvárt, az elvállalt feladat elvégzésére, teljesítésére késztet. Független attól, hogy milyen feladatról van szó, ki az, aki a teljesítést elvárja, milyen előny származik elvégzéséből. Ennek a motívumnak a kialakítása, erősítése fontos feladatunk. Célunkat olyan feladatok kitűzésével érhetjük el, amelyek reálisan teljesíthetők. A teljesítést rendszeresen ellenőrizni és következetesen értékelni kell. Fontos feladatunk a tanulói igényszint optimális kialakulásának segítése. A tanulói igényszint határozza meg, hogy milyen színvonalú teljesítmény jelent a tanulónak sikert vagy kudarcot. Ez olyan tanult motívum, amelyet a környezet, iskola, pedagógus befolyásolhat. A pedagógus feladata az, hogy az adottságok, képességek egyéni figyelembevételével diákjaiban teljesítéseik során optimális igényszintet alakítson ki. A sikeres tevékenységek, azok elismerései, avagy a kudarcok, bírálatok nemcsak a vonatkozó dolgok, tevékenységek, személyek iránti, hanem önmagunk iránti sikervágyat, illetve kudarcfélelmet is kialakíthatnak. Az egészséges tanulási ambíció alapja a reális önismeret. A tanulási ambíció fejlődése nagyon sok veszélynek van kitéve, könnyen megrekedhet vagy rossz irányt vehet. Ezért az egészséges tanulási ambíció fenntartása nagyon fontos feladat. A tanulás értékét a jobb megélhetés, a magasabb társadalmi státus lehetősége szempontjából ítéli meg a szülő és a tanuló. A tanulásnak valóban ez a legkézzelfoghatóbb értéke az egyén és a társadalom számára egyaránt. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a szülő és tanár együttműködésének. A szülő szilárd hite a tanulás alapvető, jövőt meghatározó gyakorlati értékében erősítheti ezt a motívumot. 3.2.1.2. Kognitív képességek fejlesztése A kognitív képességrendszer az információk feldolgozását, kezelését szolgálja az információk vételével, közlésével, szelekciójával, értékelésével, kódolásával, átalakításával, létrehozásával, tárolásával, felhasználásával. Ez a szemléletmód egyesíti az információk kezelését lebonyolító megismerését, kommunikációt, gondolkodást, tanulást. Az értelmező tanulás kialakítását lényeges pedagógiai célként tűzhetjük ki magunk elé. Ennek érdekében fejlesztenünk kell a tanulók értelmezési képességét. A fejlesztés egyszerű 15

rendszerek viselkedésének, működésének felfedeztető (értelmeztető) tanításával, a feltárt szabályszerűségek közös megfogalmazásával és alkalmazásával végezhető el hatékonyan. Pedagógiai feladatunk a bizonyítási képesség folyamatos fejlesztése, rendszeres gyakorlása. A tanítás, a magyarázat folyamatában sokszor hivatkozunk a tapasztalatokra, a szemléltetés is gyakran ezt a célt szolgálja. Az egyszerű bizonyítási eljárások rendszeres alkalmazása az iskola valamennyi évfolyamán lehetséges. A középiskolai tananyagban gyakran megjelenik a formális bizonyítás, a logikai belátás módszereinek gyakorlása, a fontosabb alapfogalmak megismerése, alapvető bizonyítási eljárások megismertetése. A tanulás folyamatában jelentősek a vizuális információk, amelyek vizuális jelrendszerekbe, nyelvekbe kódoltak. Így a diákoknak fejlett tanulási vizuális kommunikációra van szükségük, amely az ábrázolás és ábraolvasás képessége által működik. Az ábraolvasás és az ábrázolás a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység eszköze, és csak konkrét tartalmakkal működhet, általuk fejlődhet. Ebből következően ezeknek a képességeknek a fejlesztése valamennyi tanár és tantárgy feladata, sokféle szemléltető ábra, modell használatával, rajzi vázlatok készítésével. A tankönyvek megválasztásánál fontos szempont, hogy változatos, magas színvonalú, didaktikailag kifogástalan ábráikkal segítsék ezen képességek fejlesztését. A verbális tanulási kommunikáció egyik legfontosabb összetevője a nyelvtudás. A nyelvtudás a személyiség értelmi fejlettségének, tanulékonyságának meghatározó tényezője. A nyelvtudás fejlődése nélkül az értelem kiművelése, a személyiség fejlődése lehetetlen. A szókincs gazdagsága, összetételének jellemzői, rendezettsége, absztrakciós szintje meghatározza a hozzáférhető, felfogható ismeretek körét, leküzdhetetlen korlátokat jelent bizonyos szintű ismeretek befogadását illetően. A nyelvtudás fejlesztése az értelem kiművelésének, a személyiség fejlesztésének alapvető eszköze. Kívánatos a tananyagok szövegét úgy alakítani, hogy a szókincs, fogalomkincs fokozatos fejlesztését is hatékonyan segítse. Vonatkozik ez a tananyag nyelvezetére is, amelynek szabályrendszere a nyelvérzék fejlődését kell, hogy szolgálja. A tankönyvek megválasztásának ez is egyik fontos szempontja! A tanár megnyilvánulásainak nyelvi köntöse, igényessége nevelő hatású! A tanulási verbális kommunikáció lényeges eleme a beszéd és beszédértés. Ez olyan képesség, amelynek magas szintű fejlettsége tanulóinkat esélyesebbé teszi az érvényesülésben, a tanulás és a munka világában is. Nem csupán esztétikai kérdés! Minden pedagógus feladata, hogy diákjait érthető artikulációra, igényes szóbeli közlésre késztesse. A szóbeli számonkérések során a pedagógus tanulóitól várja el, hogy mondanivalójukat igényes közleménnyé szervezzék. Az értelem kiművelésének alapvető feltétele az írás és az olvasás. Nagyobb szövegegységek (definíciók, esszék, fogalmazások) elkészítése logikus gondolatmenetet igényel, a tanult ismeretek rendszerezését. Középiskolás tanulóinktól elvárható és elvárandó kisebb-nagyobb szövegek önálló (esetleg tanári segítéssel) megírása. Az értő olvasás és a szövegfeldolgozás képességének fejlesztése a 9-10. évfolyamon, különösen a gyengébb tanulóknál a továbbhaladásnak feltétele, így mindenképp fejlesztendő. Formalizálás nélkül az információk kezelése mennyiségük és komplexitásuk növekedésével egyre nehézkesebbé, egy ponton lehetetlenné válik. A formalizálás, szigorú logikai szabályok alapján, a nyelv grammatikai szabályrendszere alóli felszabadulást eredményezi, ami az információk nagymértékű tömörítését és áttekinthetőségét teszi lehetővé. A formalizált kommunikáció a matematika által kidolgozott formulák nyelvén túl az információk robbanásszerű növekedése miatt, a számítógép segédletével is egyre újabb formákat meghonosítva, egyre több területen terjed el, egyre általánosabbá válik. Akiben a formalizált kommunikáció képessége nem alakul ki, azok elesnek a formalizált információk befogadásának képességétől. Fontos feladatunk ezen képesség fejlesztése. A táblázatok, a formalizált szövegek, a szótárak, lexikonok, a számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeresők stb. olvasásának, használatának megtanítása az iskolába járó tanulók számára egyre inkább létszükséglet lesz. A gondolkodás bonyolult képességrendszer, amelyet fejleszteni lehet, és kell. A tanulási képesség fejlettsége a személyiség komponensrendszereinek gazdagságától, a működésüket szervező képességek fejlettségétől, a tanulási motívumrendszer fejlettségétől függ. 16

Fontos feladat a tanulási módok (szándékok, szándéktalan, ismeretszerző, tájékozódó, felfedező, próbálkozó, játékos és alkotó tanulás) optimalizálása. A tartalomhoz, feltételekhez és lehetőségekhez igazodva kell alkalmaznunk az alapvető tanulási módok vagy változataik valamelyikét. A cselekvő tanulás, oktatás eredendően szándéktalan tanulás. A cél eredetileg valamilyen feladat elvégzése, probléma megoldása és e tevékenység közben jól motivált, igen hatékony spontán tanulás folyik. A szemléletes tanulás, a szemléltető oktatás ősi tanulási, tanítási mód. Feladatként fogalmazhatjuk meg az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználását. A szemléltető oktatás sikerének érdekében mindenkinek ismernie kell a szemléltetés módszereit. A szemléltetéssel oktatandó témát előre ki kell választani! Maximálisan ki kell használni az iskolánkban meglévő technikai, oktatási eszközöket. A szemléltetés módját alaposan, időben meg kell tervezni A fogalmi szintű tanítási, tanulási mód meghatározó szereppel bír a tanulás, tanítás folyamatában. Az értelem kiművelése ennek a módnak a dominanciája nélkül elképzelhetetlen, de túlzott alkalmazása a tanulást megutáltató verbalizmus melegágya. A többi tanítási móddal változatosabbá téve hatékonyabbá, eredményesebbé tehetjük ezt a módszert. 3.2.2. Kompetenciafejlesztés Kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazásához szükséges motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Ennek egyik eszköze a problémaközpontú tanítás, gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítástanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A világban zajló gazdasági, technológiai, társadalmi változások szükségessé teszik egy újfajta magatartásforma kialakítását, amely alkalmazkodik a társadalmi igényeihez. Egy tudatos pedagógiai törekvésre van szükség, amely nem hagyja figyelmen kívül új műveltségterületek megjelenését, régi tudásterületek átstrukturálódását, a tantárgyi ismeretek összefüggéseit, a megtanult elemek új helyzetekbe történő átvitelét előtérbe helyező tudás iránti igényt. Az alapkészségek (írás, olvasás, számtani műveletek, megértés, beszéd) gondolkodási képességek (kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás), személyes minőségek (felelősség, önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség) mellett az utóbbi időben előtérbe kerültek az ún. kulcsképességek fejlesztésének területei. Ide tartozik az információ (megtalálásának, szelektálásának, felhasználásának) kezelésének képessége, hangsúlyt kap a kommunikációs, kapcsolatteremtési és együttműködési, képességek fejlesztésének jelentősége. A NAT módosításával előtérbe kerül a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. A NAT kiemeli még a kommunikációs, a normatív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. A NAT által felsorolt kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos kompetencia digitális kompetencia a hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 17

esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, ezek: énkép, önismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés gazdasági nevelés környezettudatosságra nevelés a tanulás tanítása testi, lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire 3.2.2.1. A kulcskompetenciák és azok fejlesztése a középiskolában 3.2.2.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését, és értelmezését szóban és írásban egyaránt valamint helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók, különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy kommunikálni tud. Képes megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat valamint szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően megfogalmazni és kifejezni. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének fő színtere a magyar irodalom és magyar nyelvtanórák, de ezen kívül minden más tanárnak is célul kell kitűznie ezen kompetencia fejlesztését. Különös figyelmet kell fordítani: anyanyelvi szöveg értelmezésének képességfejlesztése szövegben található összefüggések felfedezése, értelmezése különböző fogalmak definiálása szakszókincs elsajátítása és többoldalú felhasználása szóbeli megnyilatkozásukban változatos nyelvi formák használata különböző információk alapján képes legyen véleményét megfogalmazni és kifejezésre juttatni előzetes információszerzés és rendszerezést követően képes legyen véleményének ütköztetésére 3.2.2.1.2. Idegennyelvi kommunikáció Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Az idegennyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például más kultúrák megértése. Az idegennyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek, és a funkcionális nyelvtannak valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának ismerete. Az idegennyelvi kommunikációs képesség fejlődéséhez szükséges: szóbeli üzenetek megértésének 18

beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának, lezárásának szövegolvasásnak szövegértésnek szövegalkotásnak segédeszközök (szótár, internet, folyóirat) megfelelő használatának fejlesztése. Az idegennyelvi óra a főszíntere az idegennyelvi kommunikáció fejlesztésének. Iskolánk azonban olyan különleges helyzetben van, hogy anyanyelvi tanárok is segítik a nyelvtanárok munkáját és ennek a kompetenciának fejlesztésében nagy szerepet játszanak. Az iskola szoros kapcsolatot tart külföldi iskolákkal. Ez a kapcsolattartás biztosítja például, hogy a tanulók a már elsajátított kompetenciákat a valós életben is alkalmazzák, továbbfejlesszék. A tantárgyak egymás közötti átjárhatóságával biztosítani kell más kultúrák iránti kíváncsiság felkeltését, ezáltal biztosítani a tanulók nyitottságát a világ történéseire. 3.2.2.1.3. Matematikai kompetencia Matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Ezen kompetencia magába foglalja matematikai gondolkodásmód elsajátítását, matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok táblázatok). Ehhez szükséges ismeretek, képességek az alapműveletek, matematikai fogalmak és összefüggések valamint ezek megértése. Elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában alkalmazni az alapvető matematikai elveket, illetve az eredményeket matematikai úton indokolni. Törekedni kell arra, hogy a tanulókban kifejlődjön az a képesség, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keresik. A matematika órán kívül, más tanórák keretén belül is megvalósítható a logikus gondolkodásképességét fejlesztő feladatok alkalmazása, beleértve: a térbeli tájékozódás képességét fejlesztő feladatok az adatok ábrázolási képességét fejlesztő feladatok (jelmagyarázat, diagramos ábrázolás) adatok összehasonlítási képességét fejlesztő feladatok. 3.2.2.1.4. Természettudományos kompetencia Ismeretek és módszerek felhasználása, amelyek segítségével a természetben, valamint az ember és a természeti világ közt lezajló folyamatokat lehet magyarázni és előre jelezni. Ez a kompetencia kiterjed az emberi tevékenység okozta változások megértésére, illetve az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalásra. A természettudományok esetében a legfontosabb a természeti világ alapelveinek, alapvető fogalmak, folyamatok illetve az ember által kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A cél, hogy a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásának a tanuló képes legyen természettudományos ismereteit, képességeit alkalmazni. Az iskola feladata a természettudományos kompetencia területén belül a tanulóban kritikus és kíváncsi attitűdöt, etikai kérdések iránti érdeklődést, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét kialakítani. A természettudományos tanórák keretein kívül is nagyon fontos felhívni a tanulók figyelmét a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, közösségünkre, környezetünkre és az egész Földre gyakorolt hatására. Ennek szem előtt tartása érdekében alkalmazhatók: a természeti világ megmagyarázásával kapcsolatos feladatok 19

emberi tevékenységek felelősségeivel kapcsolatos feladatok társadalom környezet alakító hatását figyelembe vevő feladatok környezetterhelés felismerését célzó feladatok. 3.2.2.1.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia nem más, mint az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A következő tevékenységeket öleli fel: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje. Elengedhetetlen az információs társadalom technológiáinak a személyes és társadalmi életben valamint a munkában betöltött szerepének megismerése. A kompetencia körébe tartoznak a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció) ismerete többoldalú felhasználása. A legfőbb cél annak felismerése hogyan segíti a technológia a kreativitást és az innovációt illetve, azon képesség elsajátítása, hogyan tehetünk különbséget a hiteles, megbízható és a hamis, megtévesztő információ között. A digitális világunkban elengedhetetlen, hogy ösztönözzük tanulóinkat technológiai ismereteik és tudásuk sokrétű alkalmazására. Tisztában kell lenniük a technológia többoldalú felhasználásának lehetőségeivel és annak felelősségteljes kezelésével. Törekedniük kell arra, hogy kifejlesszünk tanulóinkban olyan igényt, hogy problémák és feladatok megoldását technológiák igénybevételével keresse. 3.2.2.1.6. A hatékony, önálló tanulás kompetenciája. Ez a kompetencia egyet jelent az egyénképességeivel arra vonatkozóan, hogy kitartóan tanulni tudjon, saját tanulását megszervezni (egyénileg, csoportosan) ill. az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodjon. Ismernie kell szükségleteit, lehetőségeit, a tanulás folyamatát. A tanulónak késztetést kell éreznie, hogy tudását és képességeit különböző helyzetek sokaságában használja. A hatékony, önálló tanulás alapvető feltételei a motiváció és a magabiztosság. Tehát elsődleges feladat ezek kialakítása a tanulóban. Ezen kompetencia alapvető képességek meglétét igényli, és ezekre épülhetnek az új ismeretek. Nélkülözhetetlen a tanulókat megismertetni különböző tanulási stratégiákkal, hiszen csak ezek ismeretében lesznek képesek saját tanulási stratégia kialakítására. Teret kell adni számukra, hogy megtapasztalják a közös munka és tudásuk másokkal való megosztásának élményét. Törekedni kell arra, hogy bizonyos fokú objektivitás kifejlődjön bennük, amelynek segítségével saját munkájukat képesek lesznek megfelelően értékelni. Az iskolának alapvető feladata megtanítani a tanulókkal, hogy szükség esetén hogyan kérhetnek tanácsot, információt illetve támogatást és biztosítani is kell olyan légkört, amelyben ezt szabadon, feszélyezettség érzése nélkül meg is tehetik. 3.2.2.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia Ezen kompetencia körébe tartozik a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés igénye, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység és minden olyan magatartásforma, amely révén az egyén hatékony módon vehet részt a társadalmi életben. Az állampolgári kompetencia teszi lehetővé az egyén számára, hogy tudását felhasználva, aktívan részt vegyen a közügyekben. Ehhez szükség van saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekre, normatudatra, viselkedési és magatartási szabályok ismeretére. Elengedhetetlen olyan alapeszmék megértése, amelyek az egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, nemek közti egyenlőséggel, megkülönböztetés- 20