Felcser Dániel Körmendi Gyöngyi: Bankválságok nemzeközi apaszalaai: kezelési eszközök és makrogazdasági kövekezmények*,1 Tanulmányunk nemzeközi adabázis alapján korábbi bankválságok apaszalaai összegzi. A bankválságok kezdei, aku szakaszában beveheő eszközök áekinése és alkalmazásuk eddigi anulságainak ismereése uán a bankválságok makrogazdasági kövekezményei vizsgáljuk. A nemzeközi apaszalaok alapján, bár a gazdaság növekedési üeme a bankválságo köveően viszonylag gyorsan poziívvá válha, a kibocsáási veszeségek nagyok, a munkanélküliség hosszabb ideig marad probléma, a bankrendszerben pedig elhúzódó alkalmazkodási folyamaok indulnak el. BEVEZETÉS A jelen pénzügyi válság a legöbb érine országban bankválság formájában jelenkeze. A bankcsődök melle számos eseben kerül sor bajba juo bankok felőkésíésére, államosíására, hogy csak a legláványosabb elemeke emeljük ki. Mivel a bankválság súlyos reálgazdasági haásokkal jár, elkerülése, illeve megfelelő kezelése fonos gazdaságpoliikai felada. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a moneáris poliikai dönéshozásban felerősödek a pénzügyi sabiliási szemponok Magyarországon és számos más országban egyarán. A pénzügyi válság ezúal a fejle országokból, elsősorban az Egyesül Államokból indul, a kövekező áldoza nagymérékű amerikai jelzálogpiaci kiesége révén a fejle Európa bankrendszere le, ahol napjainkban már a magas szuverén adósságállományok miai aggodalmak is előérbe kerülek. Mivel a magyar gazdaság és bankrendszer is szerves része a bankválságokól megépázo európai gazdasági és pénzügyi rendszernek, a makrogazdasági haások Magyarországo is súlyosan érinik. A nemzeközi fejleményekkel együ, okóbere uán erőeljesen romlo a magyar pénzügyi rendszer likvidiási helyzee, a deviza-, részvény- és állampapírpiacra is jelenős nyomás nehezede. A kibonakozó likvidiási és fizeésimérleg-válságon a nemzeközi pénzügyi csomaggal, valamin a Magyar Nemzei Bank és a kormányza inézkedéseivel sikerül úrrá lenni. A külföldi anyabankok őkehelyzeé fenyegeő válság nem gyűrűzö á magyarországi leánybankjaikhoz. A magas államadósság mia korláozo fiskális poliikai mozgásér és az európai álagnál jobban visszaeső reálgazdaság azonban fokozza a bankrendszerrel kapcsolaos kockázaoka. Figyelembe véve a nemzeközi válságfolyamaoknak való kieségünke, érdemes áekineni, hogyan zajloak le az elmúl évizedekben megfigyel bankválságok. Természeesen a jelenlegi válság számos lényeges ulajdonságában elér a korábbi eseekől, ami a kövekezeések óvaos kezelésé indokolja, azonban így is érdemesnek arjuk összefoglalni, hogy a múlbeli rendszerszinű bankválságok apaszalaai milyen veszélyekre hívják fel a figyelme. A bankválságok azonosíásához a Nemzeközi Valuaalap (IMF) bankválság-definíciójá veük alapul, amely szerin olyan epizódoka nevezünk rendszerszinű bankválságnak, amikor egy ország vállalai és pénzügyi szekorában jelenősen megnő a csődök száma, illeve a vállalaok számára jelenős nehézsége okoz haáridőn belül rendezni arozásaika. Ilyenkor álalában jelenősen nő a nem eljesíő hielek (non-performing loans) aránya, és csökken a bankrendszer őkéje. Számos eseben ez a folyama együ jár az eszközárak, különösen a részvény- és ingalanárak zuhanásával, a reálkamaláb draszikus emelkedésével és a őkebeáramlás lassulásával vagy megfordulásával. Amin az a definíció igen álalános megfogalmazásából is láhaó, a válságepizódok azonosíása ere enged bizonyos mérékű szubjekív mérlegelésnek is. Az álalunk vizsgál epizódok Laeven Valencia () a feni definíció szellemében összeállío nemzeközi adabázisából származnak. A szerzők esee muaak be részleesebben, ezek közül válaszouk ki a magasabb fejleségi szinű, a világgazdaságba jobban inegrál gazdasá- * Jelen cikk a szerzők nézeei aralmazza, és nem felélenül ükrözi a Magyar Nemzei Bank hivaalos állásponjá. 1 A cikk egy hosszabb háéranyag kivonaa, melynek készíésében rész ve még Csajbók Aila, Jakab M. Zolán, Krekó Judi, Kucsera Henrik és Szilágyi Kaalin. A ovábbiakban bankválság ala mindig a bankrendszer érinő sziszemaikus bankválságo érünk. mnb-szemle 1. június 13
MAGYAR NEMZETI BANK gok válságai, kihagyva a még zajló kríziseke. Az így kapo 3 elemű miná makrogazdasági adaokkal egészíeük ki, melyek az IMF pénzügyi adabázisából származnak (Inernaional Financial Saisics, IFS). Külön figyelme fordíounk az olyan jellemzőkre, melyekről az gondoljuk, hogy mélyíik a bankválságoka. Véleményünk szerin ilyen súlyosbíó körülmény, ha a bankválság valuaválsággal 3 párosul, vagy ha a kezelésére fordíhaó fiskális eszközök például a megelőző időszakban felhalmozo adósság mia korláosak. Uóbbi kaegóriába soroluk azoka az epizódoka, ahol a válságo megelőzően az államadósság szinje meghalada a GDP öven százaléká, ami az álagosnál nagyobb haárérék. Emelle az egyes epizódokról szóló eseanulmányokból igyekezünk még ovábbi, kevésbé számszerűsíe információka kinyerni, például a haóságok inézkedéseiről, a gazdasági szereplők fedezelen árfolyamkieségének (currency mismach) mérékéről. Érdemesnek arjuk megjegyezni, hogy a vizsgál ényezők közül az uóbbi keő a magyar gazdaságra is jellemző, ovábbá a forin árfolyama is jelenős leérékelődésen men kereszül 9 első negyedévében, még ha az IMF definíciójának megfelelő valuaválság nem is lépe fel. Mindezen adaok birokában először megvizsgáljuk, milyen inézkedések jellemzőek egy álalános lefuású bankválságra. Ezen belül is az első, likvidiási válsággal jellemezheő periódusra koncenrálunk, mely során nagyobb szerepe jászha a moneáris poliika, és így jegybanki szemszögből érdekesebb kövekezeések vonhaók le. Ezuán az ekinjük á, hogy különböző makrogazdasági és pénzügyi válozók hogyan viselkedek a bankválságok öbbéves környezeében. Bár a különböző válozók álagos alakulása heerogén országoka von össze, az alapveő endenciák az álagos viselkedésből is kiolvashaók. Az időávnak köszönheően ez egyben némi kiekinés is nyúj a likvidiási válságon úli időszakra, ami már a bankrendszer ásrukurálása és a fiskális poliika megnő szerepe jellemez. LIKVIDITÁSI VÁLSÁG KEZELÉSE Álalában ké nagy szakaszra bonhajuk a bankválságok időbeli lefuásá: az első időszakban az a cél, hogy megoldódjanak a likvidiási gondok és a bankszekor problémái ne gyűrűzzenek á a reálgazdaságba, míg a második fázisban a bankrendszer működőképességének és szolvenciájának helyreállíása kerül előérbe. Időben a ké fázis nem haárolhaó el ökéleesen, a likvidiási gondok vissza-visszaérhenek az elhúzódó bankválságok ala. A likvidiási problémák kiváló oka lehe a hazai beéesek vagy a külföldi hielezők bizalmának megrendülése. Míg az előbbi eseben a hazai devizalikvidiás válik szűkössé, és bankpánik alakulha ki, addig a második eseben a külföldi devizák szűkössége jellemző, amelye számos eseben őkekiáramlás kísér. A külföldi devizában való likvidiásszűké a jegybankok a devizaaralék erejéig orvosolhaják devizalikvidiás nyújásával vagy a külföldi jegybankokkal való deviza-csereügyle 5 - megállapodásokkal, illeve a kormányza hiel vehe fel nemzeközi szervezeekől. Emelle ovábbi segíség lehe, ha külföldi bankok leánybankoka működenek az ado országban, melyeknek maguk az anyabankok bizosíanak devizalikvidiás. A hazai deviza szűkösségé likvidiásnyújással, a aralékráa csökkenésével, beégaranciával, durvább eseekben banki szünnap elrendelésével, eseleg beébefagyaszással lehe kezelni. Ezen eszközök alkalmazásának gyakorisága igen elérő: míg a célzo likvidiásnyújás a vizsgál minában igen elerjednek bizonyul, a köelező aralékráa csökkenése, amely minden banko egyformán érin, már valamivel kevesebbszer kerül alkalmazásra (1. ábra). A beégarancia vállalása, illeve kierjeszése szinén a még viszonylag gyakrabban alkalmazo eszközök közö szerepel, főleg azokban az országokban gyakori, ahol a válság kiörésekor nincsen működő beébizosíási rendszer. Ezekben az eseekben egy időben elrendel, hieles beégarancia képes lehe megállíani egy kialakuló bankpániko. A beéek befagyaszása és a banki szünnap elrendelése draszikussága mia jóval rikábban alkalmazo eszköz, ráadásul magá a bizalmalanságo nem képesek megszüneni, csak időnyerésre alkalmasak. Az egyes eszközök alkalmazásának gyakorisága jelenősen módosulha a bankválság körülményeinek függvényében is, mivel ekkor válozha az eszközök haékonysága és használauk kockázaa. ok, illeve jelenős fedezelen árfolyamkockázaok (fedezelen devizapozíció) eseén a eljes minához képes gyakrabban kerül sor célzo likvidiásnyújásra, és rikábban fordul elő a köelező aralékráa 3 kén definiáljuk azoka az eseeke, ahol a hazai valua leérékelődésének méréke egy év ala meghalada a 3 százaléko és a leérékelődés üeme 1 százalékkal nagyobb vol az előző évinél. A vizsgál adabázis külön jelöli ezeke az eseeke. Lásd például Allen e al. (). Összességében a 3 válságból 17 kerül a valuaválság csoporba, míg 1 eseben fedezelen devizapozíció, eseben pedig magas induló államadósság vol jellemző. A ponos besorolás aralmazza a mellékle. Egyes válozók eseében a csoporok végső méree hiányzó adaok vagy kiugró érékek mia kisebb lehe. 5 A deviza-csereügyle (FX-swap) érelmezheő az egyik devizában örénő hielfelvéelkén és egy másik devizában örénő egyidejű beéelhelyezéskén, ahol az egyik devizában kelekeze köveelés szolgál fedezekén a másik devizában fennálló köelezeségre. Bővebb magyaráza alálhaó Mák Páles (9) cikkében. 1 mnb-szemle 1. június
Bankválságok nemzeközi apaszalaai: kezelési eszközök... 1. ábra A leggyakrabban alkalmazo haósági eszközök relaív gyakorisága a bankválságok kezelésében Likvidiás nyújása Taralékolási köveelmény csökkenése Tőkekorláozás Beégarancia kierjeszése Beéek befagyaszása Banki szünnap 1 3 5 7 9 1 Forrás: Laevenz Valencia () és sajá adagyűjés alapján. csökkenése. Ezzel igyekeznek elkerülni annak a veszélyé, hogy az álalános likvidiásbővíés mia egyes szereplőknél kialakuló likvidiásöbblee árfolyamspekulációra használják. A beégarancia kierjeszése szinén kedvel eszköz, mivel ez sem enged ág ere az árfolyam gyengíésével való nyereségszerzésnek. A magas államadóssággal rendelkező országok csoporjában a draszikus eszközök alkalmazásának gyakorisága viszonylag magas. Vélheően azokban az eseekben kerül erre sor, mikor más, kölségesebb inézkedés már nem vol képes vagy hajlandó finanszírozni az állam, vagy amikor egy állami beégarancia bevezeése a úlzo eladósodoság mia nem vol kellően hieles. A bankválságok kezelése nagyon kölséges lehe. Az IMF adabázisa alapján a válságkezeléssel közvelenül összefüggő fiskális kölségek a válság évében és az az köveő ö év során álagosan a GDP 15 százaléká eszik ki. Ha figyelembe vesszük a kölségveésbe idővel visszakerülő bevéeleke is (például az államosío eszközök későbbi privaizációjából), akkor ez az érék még mindig meghaladja a GDP 1 százaléká. További súlyosbíó körülmény Reinhar Rogoff () szerin, hogy a válságkezeléssel közvelenül összefüggő kölségek elörpülnek a bankválságo kísérő recesszió mia kieső adóbevéelek és a megugró szociális kiadások jelenee fiskális kölségek melle. Ôk ezér az államadósság kumulaív növekedésé ekinik jó muaónak, amely az álaluk vizsgál minában a válságo köveő három évben reálérékben és álagosan 3 százalékkal le magasabb. Az államadósság ilyen mérékű növekedésé magas kiinduló szin eseén nehezebben olerálják a pénzügyi piacok. Az 1. ábrán a banki likvidiási válságok kezelésének klasszikus eszközein kívül felüneük a (kifelé irányuló) őkemozgások ex pos korláozásának gyakoriságá is. Figyelemre méló és ez az ábrából nem lászik, hogy az álalunk feldolgozo minában őkekorláozás bevezeésére kizárólag olyan eseekben kerül sor, amikor a bankválsággal párhuzamosan valuaválság is kibonakozo. A őkekorláozás min eszköz ehá valószínűleg inkább a valuaválság kezelésére szolgál, azaz nem a banki likvidiási válság megoldásának elsődleges eszköze. 1. kerees írás: Draszikus kezelési eszközök alkalmazása bankválságokban Argenínában 1 novemberében a korábban bejelene kölségveési megszoríások és az IMF újabb hiele ellenére bankpánik ör ki. Ennek haására a bankoka ideiglenesen bezárák, a beékivonás pedig korláozák (corralio). A beébefagyaszás és a rossz jelzáloghielek mia a pénzügyi közveíőrendszer megbénul. A beékivonás korláozásá bő egy év múlva szüneék meg, a banki éeleke aszimmerikus árfolyamon áváloák dollárról pesóra. Az áválás során a beéesek viselék a piaci árfolyamból kövekező veszeség nagy részé, ez viszon rombola a hazai valuába vee bizalma, ami hoszszabb ávon is érezee kedvezőlen haásá. Indonéziában szinén érzékenyen érinee a beéeseke a bankválság. 1997. auguszus és okóber vége közö az árfolyam százalékkal gyengül az amerikai dollárral szemben, ami 1 kis bank csődjéhez vezee. November elsején anélkül zárák be ezeke a bankoka, hogy a beéeseke valamilyen formában kompenzálák volna. Ez arós bankpániko válo ki, ami ovábbi bankoka is önkree, hiába vol ekkor még viszonylag alacsony a nem eljesíő hielek aránya (Meesook e al., 1). Egy, a csődökkel együ bejelene beéi garancia bevezeésével lehe, hogy megelőzheő le volna a bankpánik. A közel három hónappal később bejelene garancia azonban már szine haásalan vol. Malajzia beébefagyaszás és bankbezárás nélkül ávészele a délkeleázsiai válságo, azonban válságkezelésének módja máig az egyik legviaoabb fejezee a érség válságirodalmának. A malajziai kormányza 199 szepemberében ugyanis szokalan lépésre szána el magá: egyéb inézkedések melle őkekorláozás vezee be, hogy megelőzze a ovábbi őkekivonás. A valóság viszon az, hogy ekkorra már nagyrész kivonul az országból a mozdíhaó külföldi őke, így a mnb-szemle 1. június 15
MAGYAR NEMZETI BANK A reál effekív árfolyamok, illeve ahol az effekív árfolyam nem vol elérheő a dollárral szembeni reálárfolyamok alapján a válság első hónapjá leérékelődés kövee (. ábra). A leérékelődés méréké ekinve a eljes mina álagához képes a magas államadósság, a fedezelen devizakorláozás nem vol igazán effekív. Segíségével viszon sikerül csökkeneni az árfolyamra nehezedő spekulaív nyomás és rögzíeni az árfolyamo. Az inézkedések haására Malajzia hielfelvéelének kölségei ugyan megemelkedek, mivel azonban a korláozás csak viszonylag rövid ideig áll fen, a haás mérsékel marad (Meesook e al., 1). A maláj ese uólag oldoa a nemzeközi szervezeeknek a rövid ávú őkemozgások ámenei korláozásával szembeni ellenállásá, az IMF -ban engedélyeze a hasonló gyakorlao Izlandnak is. ÁRFOLYAM- ÉS KAMATPOLITIKA A hagyományos moneáris poliikai eszközár elemei válságkezelés idején is igen jelenős szerepe ölenek be. Alkalmazhaóságuka behaárolja, hogy a vizsgál országokban a jegybankok gyakran szembesülek a fedezelen árfolyamkieséghez köődő dilemmával. Ez abból fakad, hogy a gyengülő árfolyam javíja ugyan az expor versenyképességé, de egyben növeli is a örleszési erhé azoknak, akik az árfolyamkockáza fedezése nélkül külföldi devizában adósodak el. Az árfolyam védelme érdekében megemel alapkama viszon a belföldi kamaszin emelkedéséhez veze, ami érzékenyen érini azoka, akik hazai devizában veek fel hiel. A bankrendszer sérülékenysége ehá mindké eseben növekszik. Fedezelen árfolyamkieség és a hazai valuára nehezedő leérékelődési nyomás eseén a bankrendszer likvidiási válságának kezelése is dilemmá jelenhe a moneáris haóságnak. A hazai devizában örénő közvelen likvidiásnyújás segí a bankrendszer rövid ávú likvidiási problémáján, ugyanakkor ezzel a devizapiacon a hazai valuára nehezedő nyomás is erősödik. Néhány bankválságnál a jegybankok ebben a helyzeben szélsőséges megoldás válaszoak: az árfolyam védelmé preferálák és egyálalán nem adak likvidiás, vagy a bankrendszer rövid ávú egészségé ekineék abszolú fonosnak és korlálanul nyújoak likvidiás hazai devizában, megengedve az árfolyam nagymérékű leérékelődésé. Amennyiben a jegybank a bankrendszer nyio devizapozíciójának zárásához nyúj külföldi devizában likvidiás, azzal nem gerjesz pólólagos leérékelődési nyomás. A vizsgál országok apaszalaai alapján elmondhaó, hogy a helyze kezelésénél semelyik szélsőséges poliika nem célravezeő. A nagymérékű leérékelődés konrollálhaalan, öngerjesző folyamaá válha, és egy fedezelen árfolyampozíciókkal rendelkező gazdaságban súlyos károka okozha. Az árfolyamra nehezedő leérékelődési nyomás bejelene leérékeléssel sem igazán lehe irányío kereek közö enyhíeni, az árfolyam meginduló gyengülése jellemzően úllendül a szándékol méréken. A válság elő rögzíe vagy kvázi-rögzíe árfolyamrendszereke működeő országokban álalában kényelenek végül lebegő árfolyamrendszerre áérni. Az árfolyam mindenáron való védelme, például devizapiaci inervenciókkal és a likvidiás visszaarásával, hosszú ávon nem bizosíhaó, a jegybanki aralékoka kriikus szinre csökkenhei, illeve a bankrendszer illikviddé ehei. Ezér ilyen helyzeekben célszerű minden szelepen, konrollálan engedni, azaz likvidiás adni a bankoknak, és megengedni a hazai valua bizonyos mérékű gyengülésé. A fellépő leérékelődési nyomás a jegybank kamaemeléssel próbálhaja konrollál kereek közö arani. A apaszalaok szerin azonban ez sem érdemes úlzásba vinni: a hosszú ideig exrém magas (5-3 százalékos vagy az meghaladó) szinen állandósuló nominális kamaláb a reálgazdasági visszaesés súlyosbíja. A végleek elkerülése melle az időzíés is rendkívül fonos: ugyanaz a lépés elérő időponokban eljesen más üzenee közveíhe a piacok felé. Az árfolyamgyengülésre válaszul ado kamaemelés az üzenhei a piacnak, hogy a dönéshozók áláják a kialakul helyzee, szakszerűen és gyorsan képesek reagálni. A kamaszine azonban a reálgazdasági kövekezmények mia nem szerencsés arósan magas szinen arani, így annak csökkenéséhez is meg kell alálni a megfelelő alkalma. Egy úl korán megkezde kamacsökkenés újabb árfolyamgyengülés kövehe, ami isméel kamaemelés ehe szükségessé. Egy ilyen ciklikusság fokozza a bizonyalanságo, és aláássa a jegybank hielességé. Mindezek illuszrálhaók a már korábban bemuao, 3 országo aralmazó minán. A válság kiörése körüli hónapoka álalában a pénzpiaci kamaszin jelenős emelkedése jellemeze, amihez hozzájárulak az árfolyam védelme érdekében végrehajo jegybanki kamaemelések (. ábra). A válságo köveő év során a kama csökkenésé lehee apaszalni, azonban ez ámeneileg magasabb inflációval jár együ (3. ábra). Az áremelkedés időleges gyorsulása mögö alapveően az árfolyamok draszikus leérékelődése, így az imporárak begyűrűző haása áll. 1 mnb-szemle 1. június
Bankválságok nemzeközi apaszalaai: kezelési eszközök.... ábra A nominális pénzpiaci kamaláb havi alakulása 5 3 1 1 9 3. ábra 3 +3 Az infláció havi alakulása (éves válozás) 5 3 1 1 9 3 +3 + + +9 +1 +15 +1 +1 5 3 1 + +9 +1 +15 +1 +1 + 5 3 1. ábra A reálárfolyam havi alakulása (lefelé reálleérékelődés) 1 = 1 1 = 1 11 11 1 9 7 1 9 3 +3 + +9 +1 +15 pozíciók és (nem meglepő módon) a valuaválság egyarán súlyosbíó ényezők. A leérékelődés minden eseben arósnak bizonyul, a kövekező évben csupán részleges korrekció lehee megfigyelni. Összességében és álagosan 15 százalék körüli arós reálárfolyam-gyengülés kövekeze be. A mina alapján a reálleérékelődés dönő részben az árfolyam alkalmazkodásán kereszül valósul meg. A rögzíe árfolyamrezsimeke nem sikerül hosszú ideig védeni, bár egyes országok (például Svédország) érek el ámenei sikereke ezen a éren. Annak ellenére, hogy az árfolyam rögzíésének feladásá sok eseben gazdaságpoliikai kudarckén érelmezék, a kilábalásban fonos szerephez juó exporvezérel gazdasági fellendülésnek pon ez nyioa meg az ua. +1 +1 + 1 9 7. kerees írás: Kama- és árfolyampoliika bankválság idején Svédországo ugyan viszonylag kedvező gazdasági helyzeben ére bankválság, a válságkezelés azonban nehezíee a közös európai árfo lyammechanizmus (ERM) nemzeközi krízise. A bankválság kiemel spekulációs célponokká ee a skandináv országoka, a svéd jegybank öbb lépésben kamaemelésre kényszerül. 199. szepember 9-én a finn lebegeés kezdee uán egy nappal a spekulaív nyomás kivédése érdekében 75 százalékra emelék a svéd kamalába. Szepember közepén az Egyesül Királyság és Olaszország kilépe az ERM-ből, a svéd overnigh kamao pedig néhány napig 5 százalékra emelék az árfolyam védelmében. A jegybank likvidiás nyújo a bankoknak és kamacsökkenésbe kezde, azonban a spekulaív nyomás novemberben újra megerősödö (Englund Vihriälä, 3). Ekkor a jegybank a kamao százalékra emele, és emelle jelenős devizapiaci inervenció hajo végre, a korona rögzíésé november 19-én végül mégis fel kelle adni. A korona azonnal leérékelődö 9 százalékkal. Mindezek ellenére az eleine alkalmazo gyors és jelenős kamaemelés kommunikációs szemponból poziívan érékelheő: a jegybank haározoan reagál, ami muaa a piacok számára, hogy elköeleze az árfolyam leérékelődésének megakadályozása melle. Mindez hozzájárulhao ahhoz, hogy nem alakul ki konrollálhaalan mérékű leérékelődés. A -es örök válságban nagyon kiéleze formában jelenkeze az árfolyam és így az árfolyam-pozíciónak kie gazdasági szereplők védelme, illeve a hazai likvidiási helyze fennarása és a kamaszin A reálkamaláb és a reálárfolyam alakulásának bemuaásánál -vel a válság első hónapjá jelöljük, míg a öbbi ábránál a válság éve, az IMF adabázisa alapján. Az adaok havi frekvenciájára az emlíe ábrák címe is ual. Az ábrák áláhaósága érdekében kiszűrük a kiugró érékeke, ahol arra szükség vol. mnb-szemle 1. június 17
MAGYAR NEMZETI BANK csillapíásának dilemmája. A valuaanács fennarásához való merev ragaszkodás (a jegybank nem nyújo likvidiási segísége a bankoknak) a likvidiási válság eszkalálódásá, a hozamok irreálisan magas szinre ugrásá (1- százalék) eredményeze, ami azonban csak erősíee a rendszer fennarhaalanságára vonakozó várakozásoka és a pániko. A líra a szabad lebegés bejelenése uán egy hónap ala 5 százaléko gyengül, ennek kövekezében a jelenős árfolyamkieséggel rendelkező bankok ovábbi veszesége szenvedek el. A örök válság eseében az árfolyamszinhez való ragaszkodás sikerelennek bizonyul, míg ha a jegybank a folyama elején likvidiás nyújo volna a bankoknak, alán elkerülhee volna a bankközi és az állampapírpiac eljes kiszáradásá. REÁLGAZDASÁGI HATÁSOK ÉS A BANKRENDSZER A bankválságok az elemze válságperiódusokban a gazdasági növekedés ámenei visszaeséséhez vezeek. A reálgazdasági eljesímény, amennyiben az a GDP növekedési üemében mérjük, lászólag hamar kihevere a válság haásai. Az érine országokban a reál-gdp viszonylag gyorsan, már a válságo köveő második évben ismé bővül (5. ábra). A növekedés újbóli, sok eseben exporvezérel fellendülésében jelenős szerepe vol az árfolyam erőeljes leérékelődésének. A jelenlegi globális válságban azonban az expor növekedési leheőségei korláozoak, ezér a recesszió a korábbi válságoknál apaszalhoz képes jobban elhúzódha. Hasonló eredményre juo egy szinén az IMF adabázisán végze elemzés, mely szerin a gazdaság kibocsáása az eseek felénél legkésőbb év ala elére a válság elői szine (Cecchei e al., 9). A gazdaságok ehá jellemzően ennyi idő ala heverék ki a bankválság okoza károka. Arra azonban érdemes felhívni a figyelme, hogy a délkele-ázsiai országok igen gyors felépülése erősen rányomja a bélyegé az álagos érékekre, a öbbi régióban jóval lassabb vol a növekedés újraindulása. Szinén óvaosságra in az eredmények érékelésekor, hogy a vizsgál bankválságok egyike sem a jelenlegihez hasonló globális pénzügyi válság és recesszió körülményei közö men végbe. Az emlíe anulmány egy ovábbi fonos kövekezeése, hogy ha a bankkrízis valuaválsággal párosul, az álagosan közel másfél évvel elnyújhaja a gazdaság magára alálásá. Kevésbé opimisa kövekezeések adódnak akkor, ha a bankválság makrogazdasági kölségei a válság elői rendhez képesi kumulál kibocsáási veszeségben mérjük. 7 A felhalmozo kibocsáási veszeség a válság és az az köveő három év során az összes vizsgál ország álagában 5, a fedezelen devizapozícióval rendelkező alminán pedig a jelenősnek számíó százaléko is eléri. A munkanélküliség arós megemelkedése megerősíi, hogy a bankválság ársadalmi kölségei jóval elnyújoabban jelenkeznek, min ami a reál-gdp visszaesése sugall (. ábra). 5. ábra A reál-gdp növekedési üeme 5. ábra 3 1 Munkanélküliségi ráa 13 1 11 1 9 7 5 5 3 1 +1 + +3 + +5 +1 + +3 + +5 13 1 11 1 9 7 5 7 A kibocsáási veszeség számszerűsíéséhez a reál-gdp válságig aró rendjé veíik előre a kövekező három évre, és összegzik a ényleges reál-gdp eől ve elérései. Ezzel a muaóval az lehe a gond, hogy a válságepizódoka gyakran a gazdaság úlfűösége előzi meg, így a válság elői évek eljesíménye mia a rend és így a rendől való elérés is valószínűleg úlbecsül. 1 mnb-szemle 1. június
Bankválságok nemzeközi apaszalaai: kezelési eszközök... 7. ábra A folyó fizeési mérleg egyenlege a GDP arányában. ábra A magánszekor hielállománya a GDP arányában 5 3 1 +1 + +3 + +5 9 7 5 3 5 3 1 +1 + +3 + +5 9 7 5 3 A folyó fizeési mérleg a válságo megelőzően valamennyi alminában arós hiány muao, ami összhangban van azzal, hogy a minaországok dönően a külső forrásokra erősen ráual, felörekvő országok (7. ábra). A válságo köveő ké évben a folyó fizeési mérleg valamennyi alminában öbblebe fordul, ami nem meglepő, hiszen a válságo szine mindig a külső finanszírozás bedugulása váloa ki. A folyó fizeési mérleg öbblee így nem siker, inkább a kényszerű alkalmazkodás (öbblemegakaríás) jele. A neó külső finanszírozási igény csökkenésé a minában a neó expor alkalmazkodása kísére: a válságo köveő években az expor nagyobb arányban növekede, min az impor. Az expor növekedésének háerében az árfolyam gyengülése állhao, míg az impor gyengélkedése az árfolyamon úl a visszafogo fogyaszás és az alacsonyabb beruházási dinamika haásá is ükrözi. Az elemzésbe bevon epizódoknál a magánszekor GDP-hez viszonyío hielállománya a válságo köveően viszonylag hosszú ideig csökken, a bankválságba kerül országokban a hielállomány aránya a válság évé jellemzőnél jóval alacsonyabb szinre (jellemzően a válság évének 7- százalékára) süllyed (. ábra). Ez arra hívja fel a figyelme, hogy a reálgazdaság alkalmazkodása valószínűleg gyorsabban zajlik le, min a pénzügyi közveíésé, vagyis a pénzügyi mélyülés folyamaában arósabb megorpanásra számíhaunk, min a reálgazdasági akiviásban. A vizsgál minában a bankhielek beéekhez viszonyío aránya magas vol. Ez a bankok finanszírozási szerkezeében arra ual, hogy jelenős vol a pénzpiac és a külső finanszírozás szerepe (9. ábra). Ha a bankrendszer forrásain belül magas a külső források aránya, az a bankoka kieszi a nemzeközi kockázavállalási hajlandóság válozásának. A mina 9. ábra A hielek beéekhez viszonyío aránya 1 13 1 11 1 9 7 5 3 1 alapján a hiel/beé arány emelkedése a válság évében jellemzően megorpan, és a kövekező ké évben minegy 15- százalékponal csökken. A bankszekor ehá igyekeze csillapíani a külső forrásokra való ráualságá és az ebből fakadó sérülékenysége. Összességében elmondhaó, hogy a válság haására a bankrendszerben arós folyamaok indulak el, amelyek egy konzervaívabb finanszírozási szerkezere és üzlepoliikára való áállás jeleneek. KÖVETKEZTETÉSEK A jelenlegi globális pénzügyi válság öbb csaornán kereszül is érzékelee haásá Magyarországon. A kibonakozó likvidiási válságo a nemzeközi szervezeek hielkereével, illeve jegybanki és kormányzai inézkedésekkel sikerül megfékezni. Az események haására Magyarországon is, a világ öbbi részéhez hasonlóan, nagyobb súly kapnak a gazdaságpoliikai dönéshozaalban a pénzügyi sabiliási szemponok, ezenkívül megnő az igény a bankválságokkal +1 + +3 + +5 1 13 1 11 1 9 7 mnb-szemle 1. június 19
MAGYAR NEMZETI BANK kapcsolaban eddig felhalmozo udás áekinésére. Cikkünkkel ehhez járulunk hozzá, felhasználva a Nemzeközi Valuaalap kuaóinak nemzeközi adabázisá. A kiválaszo válságepizódok apaszalaai alapján a haóságoknak széles eszközár áll rendelkezésre az első, likvidiási válságszakasz kezelésére. A válságkezelés sikerességéről viszon nehéz kövekezeéseke levonni. A gyakran használ muaószámokra min a fiskális kölségek vagy a gazdaság kibocsáási veszeségének méréke csak nagy bizonyalansággal készülnek becslések. Ezenkívül nem udhajuk, hogy a realizál kölség egy poenciálisan még nagyobb veszeség elkerülésével egy sikeres inézkedéssoroza eredménye, vagy egy eredeileg kisebb probléma helyelen kezelésének kövekezménye. Az ugyanakkor megállapíhaó, hogy a dönéshozók igazán draszikus eszközökhöz rikán nyúlnak. A vizsgál országok apaszalaai úgy foglalhajuk össze, hogy a szélsőséges moneáris poliikai válasz nem célravezeő. A nagymérékű leérékelődés öngerjesző folyamaá válha, és egy fedezelen árfolyam-pozíciókkal rendelkező gazdaságban súlyos károka okozha. Az árfolyam mindenáron való védelme, például devizapiaci inervenciókkal és a likvidiás visszaarásával viszon hosszú ávon nem bizosíhaó. Ehelye érdemes likvidiás nyújani a bankrendszernek, és emelle megengedni a hazai valua bizonyos mérékű leérékelődésé. A minában szereplő válságok eseében a makrogazdasági válozók alakulásának anulsága, hogy a reálgazdaság viszonylag gyorsan kilábal a válságból. A munkanélküliség arós megemelkedése és a kibocsáási veszeség méréke azonban arra ual, hogy a ársadalmi kölségek ennél jóval elnyújoabban jelenkezhenek. A mosani pénzügyi válság globális jellege, a szűkülő exporpiacok nem eszik leheővé a korábban jellemző gyors, exporvezérel kilábalás, ami szinén a gazdasági visszaesés elhúzódásához vezehe. A válság kiörése uán a bankrendszer igyekszik csökkeneni sérülékenységé, ami az elemzésben szereplő adaok is jól ükröznek. Szükség eseén a bankok módosíják finanszírozási szerkezeüke, és kevésbé ámaszkodnak a külső forrásokra. Ez a magánszekornak nyújo hielállomány csökkenéséhez is vezehe. Számoevő fedezelen árfolyamkieség nagyobb mérékű alkalmazkodás veíhe előre. Összességében az a kövekezeés lehe levonni a mina alapján, hogy a bankrendszeren belül megfigyel folyamaok arósnak bizonyulak, amiben már a bankválságok második szakaszának, a bankrendszer eseleges ásrukurálásának is lehee szerepe. FELHASZNÁLT IRODALOM Allen, Mark Rosenberg, Chrisoph Keller, Chrisian Seser, Brad Roubini, Nouriel (): A Balance Shee Approach o Financial Crisis. IMF Working Paper No. /1. Cecchei, Sephen G. Kohler, Marion Upper, Chrisian (9): Financial Crises and Economic Aciviy. A Federal Reserve Bank of Kansas Ciy konferenciáján előado anulmány, Jackson Hole, auguszus. URL: hp:// www.bis.org/publ/ohp5.hm. 9. szepember 7. Englund, Peer Vihriälä, Vesa (3): Financial Crises In Developed Economies: The Cases Of Sweden And Finland. Pellervo Economic Research Insiue Working Papers No. 3. Laeven, Luc Valencia, Fabian (): Sysemic Banking Crises: A New Daabase. IMF Working Paper No. /. Mák Isván Páles Judi (9): Az FX-swap piac szerepe a hazai pénzügyi rendszerben. MNB-szemle 9. május, pp. 3 3. Meesook, Kania Lee, Il Houng Liu, Olin Khari, Yougesh Tamirisa, Naalia Moore, Michael Krysl, Mark H. (1): Malaysia: From Crisis o Recovery. IMF Occasional Paper No. 7. Reinhar, Carmen Rogoff, Kenneh (): Banking Crises: An Equal Opporuniy Menace. NBER Working Paper No. 157. mnb-szemle 1. június
Bankválságok nemzeközi apaszalaai: kezelési eszközök... MELLÉKLET: VÁLSÁGEPIZÓDOK CSOPORTOSÍTÁSA 1. ábláza Válságepizódok csoporosíása Ország Válság első éve Fedezelen devizapozíció Argenína 1995 Argenína 1 Bolívia 19 NA Brazília 199 NA Bulgária 199 NA Chile 191 NA Csehország 199 NA Dél-Korea 1997 Ecuador 199 Észország 199 NA NA Finnország 1991 Fülöp-szigeek 1997 Horváország 199 Indonézia 1997 Japán 1997 Kolumbia 199 NA Leország 1995 NA Livánia 1995 NA Malajzia 1997 Mexikó 199 Norvégia 1991 Oroszország 199 Paraguay 1995 Svédország 1991 Thaiföld 1997 Törökország Ukrajna 199 NA Uruguay Venezuela 199 NA Vienam 1997 NA NA Megjegyzés: jelöli, ha egy ország az ado csoporhoz arozik, NA eseén nem alálunk információ. Forrás: Laeven Valencia () és sajá gyűjés alapján. mnb-szemle 1. június 1