Ágazati foglalkoztatás és munkanélküliség előrejelzése 2025-ig

Átírás

1 TÁMOP / MŰHELYTANULMÁNYOK T/8 Ágaza foglalkozaás és munkanélkülség előrejelzése 2025-g Bakó Tamás Ulha Gábor Vncze János 204. júlus

2 Ágaza foglalkozaás és munkanélkülség előrejelzése 2025-g Bakó Tamás, Ulha Gábor, Vncze János. Bevezeés Jelen anulmány célja, hogy bemuassa a TÁMOP Munkaerő-pac előrejelzések készíése, szerkezeválás folyamaok előrejelzése kemel projek Ágaza kbocsáás (GDP előrejelzés, makromodell) alprojek kereében elkészíe ágaza előrejelzés frssíésé és a modell kbővíésé. Az erede modell 20-ben készül el és 2020-g jeleze előre a projek kereében meghaározo 0 ágaza várhaó kbocsáásá és foglalkozaásá klenc forgaókönyv szern. A modell elkészíése dején ( ben) még gen jelenős vol a bzonyalanság abban, hogy a 2008-as válság mlyen srukuráls válozásoka okoz a magyar- és a vlággazdaságban, ezér célszerűnek űn, hogy a rendelkezésre álló új adaok és megfgyel endencák fgyelembevéelével újra kalbráljuk a modell és ágísuk az előrejelzés dőhorzonjá. Az alább ábláza az ényadaok és az előrejelzés adaanak elérésé muaja.. ábláza: Tény és KTI alapváloza elérése Tény: KTI-Alap Elérés Közfoglalkozaás Elérés közfoglalkozaás nélkül: Megjegyzés: KTI Alap váloza ala az alap állam foglalkozaás alap expor forgaókönyve érjük. A ényadaok alapján láhaó, hogy az előrejelzés alábecsüle a ényleges foglalkozaás a vzsgál dőszakban, de ez dönően a közfoglalkozaásnak vol köszönheő. Közfoglalkozaás nélkül az előrejelzésünk nagyobb foglalkozaás jelze volna előre, mn a ényada, noha ez az elérés évről-évre csökken. A közfoglalkozaás nem jelezheő előre az erede modell alapján, mer sokkal nkább függ a dönéshozó eljes mérékben nem formalzálhaó preferencáól, mn a GDP alakulásáól, ugyanakkor növel a foglalkozaás szne. A modell bővíésének egyk fonos oka ezér az vol, hogy előrejelzés adjunk a közfoglalkozaásra s, mellyel korrgálva megkaphajuk a végső foglalkozaás. A anulmány szerkezee a kövekező. Először áeknjük az első előrejelzés óa elel dőszak apaszalaa, majd ráérünk az egyes forgaókönyvekre,

3 ez köveően bemuajuk az adaoka, majd rövden smerejük a modellezés alapelveke, és a modell egyes része, végül smerejük az eredményeke. 2. Az első előrejelzés óa elel dőszak apaszalaa Noha az első előrejelzés elkészíése óa csak rövd dő el el, érdemes áeknen az elel dőszak folyamaa és az előrejelzés eredménye. A ényadaok és az előrejelzés eredménye közö elérés a gazdaság növekedés alakulásán érheő een legnkább. Az első előrejelzés mnden szcenáróban, különböző mérékű (-3,5%-os), de egyenlees növekedés veíe előre a középávú rendnek megfelelően, így a 202-es recesszó ma a növekedés üemé rövdávon úlbecsüle. A gazdaság lassan benduló növekedése ma 203-ól már az előrejelze sáv alsó széle közelében vol a növekedés üem. A foglalkozaás ekneében az enyhén növekvő rende skerül jól előrejelezn, noha a foglalkozaás növekedés nem az előrejelze gazdaság eljesímény növekedésből fakad, hanem részben a nehezen modellezheő közfoglalkozaás növekvő szerepéből. I érdemes megjegyezn, hogy a KSH álal közöl foglalkozao lészámban azok s szerepelnek, akk magyarország házarások agja, de külföldön vállalak munká; számuk az elmúl négy évben háromszorosára nő. Az ágaza foglalkozaás erén a legszembeűnőbb elérés a mezőgazdaság foglalkozaás eseében láhaó, ahol a ényadaok alapján 200 és 202 6%-os foglalkozaás bővülés vol apaszalhaó, mközben az első előrejelzés erre az dőszakra ksmérékű csökkenés jelze előre. A ényadaok álal jelze foglalkozaás bővülés ugyanakkor dönően a közfoglalkozaásnak köszönheő, mvel az erdőgazdaságok jelenős számú közmunkás alkalmazak ebben az dőszakban. Az okaásban az előrejelzésnek megfelelően ksmérékben csökken a foglalkozaás, a közgazgaásban és az egészségügyben azonban növekede 200 és 202 közö. Ez uóbb ké ágaza előrejelzésől elérő foglalkozaás válozása mögö vélheően a válságra ado kormányza reakcó húzódk meg; nem vállal a kormányza karcsúsíás egy olyan dőszakban, amkor kcs az elhelyezkedés esélye. Összességében az állam ágazaok foglalkozaása a vzsgál dőszakban ksmérékben növekede. Az ágaza foglalkozaás arányok és a nomnáls GDP-ből való részesedés ekneében az előrejelzés aggregálság sznjén nem örének a vzsgál dőszakban számoevő elmozdulások. Az expor euróban számol folyóáras érékének növekedés üeme 200 és 20 közö % vol, de a recesszó haására a vzsgál dőszak uolsó évében (202-ben) a növekedés enyhe csökkenésbe fordul. 2

4 3. Forgaókönyvek Az előző modell klenc különböző forgaókönyve dolgozo k, mely leheővé ee, hogy a válság lefuása álal legnkább érne ké erüle, az expor és kölségveés kgazíás méréke (állam szekorok foglalkozaása) ekneében különböző felevéseke lehessen enn. Ebben a anulmányban jóval szerényebb cél űzünk k, és csak három (alap, opmsa, pesszmsa) forgaókönyve dolgozunk k. Az előző előrejelzéshez képes válozás, hogy ké új szcenáróképző paraméer s fgyelembe veszünk. Az egyk a fogyaszás-növekedés, a másk közmunkás/munkanélkül arány. Annak érdekében, hogy a közfoglalkozaás s fgyelembe vehessük a közmunkás/munkanélkül arány használjuk fel korrekcós ényezőkén, mely a modell exogén paraméere. A közmunkás/munkanélkül arány ekneében feléelezzük, hogy a dönéshozó ancklkus polká folya, gyengébb gazdaság növekedés, válság dején, amkor megnő a arós munkanélkülek száma, növel a közmunkás/munkanélkül arány, amkor kedvezőbb a gazdaság környeze, akkor csökken. A modellezés során nem vesszük fgyelembe az, hogy a közfoglalkozaás növel-e később a pac foglalkozaás esélyé, ovábbá a munkanélkülségen belül nem különbözejük meg a arós és rövdávú munkanélkülsége. Feléelezzük, hogy a munkanélkülség növekedésével arányosan nő a arós munkanélkülek száma s. 3. Alap forgaókönyv Az alapváloza szern 202 uán az exporkeresle éves növekedés üeme a mezőgazdaság kvéelével mnden ágazaban 2,5% (a mezőgazdaságban 2%), a TFP,4 %-os üemben nő. Az alap állam foglalkozaás az előző előrejelzés szern, azaz az állam szekorokban 203-ól kezdve mnden évben ugyananny fővel válozk a foglalkozaás; 2025-re a 202-es érékekhez képes az okaásban 0; az egészségügyben 5; a közgazgaásban 0%-kal csökken a foglalkozaoak száma. Alapválozaban a közmunkás/munkanélkül arány: 203-ól 20%, majd 208-ól 2025-g 5%. A közmunkás/munkanélkül arány válozása mögö az a feléelezés húzódk meg, hogy a lassan benduló növekedés haására csökken a közfoglalkozaás ovább növelésére, lleve a későbbekben fennarására rányuló polka akara. 3.2 Opmsa forgaókönyv Az exporkeresle éves növekedés üeme 202 uán a mezőgazdaság kvéelével mnden ágazaban 4% (a mezőgazdaságban 2%), a TFP,6 %-os üemben nő. Az opmsa állam foglalkozaás az előző előrejelzés szern, azaz az állam szekorokban 203-ól kezdve mnden évben ugyananny fővel válozk a foglalkozaás; 2025-re a 202-es érékekhez képes az okaásban 5 az egészségügyben 0, a közgazgaásban 0%-kal 3

5 csökken a foglalkozaoak száma. A közfoglalkozaás ancklkus, ezér arra számíunk, hogy 205-g marad a 202-ben megfgyel szn közelében (20%), majd a kövekező évzedben 0 százalékra csökken. 3.3 Pesszmsa forgaókönyv Az exporkeresle éves növekedés üeme 203 uán mnden ágazaban,5%, a TFP %-os üemben nő. Az állam szekorokban 203-ől kezdve mnden évben ugyananny százalékkal válozk a foglalkozaás; 2025-re a 203-es érékekhez képes az okaásban 5, az egészségügyben 0%, a közgazgaásban 0%-kal csökken a foglalkozaoak száma. Arra számíunk, hogy a lanyha gazdaság növekedés ma magas lesz a munkanélkülségbe való áramlás sznje, ezér a kormányza az dőszak eljes egészében kerjed közmunka programokkal próbálja a munkanélkülség erőeljes növekedésé megakadályozn, ezér a közmunkás/munkanélkül arány ebben a válozaban a legmagasabb, 23 százalék. Az alább ábláza aralmazza a ké előrejelzés exogén, forgaókönyvképző paraméere. A 202-es recesszó, lleve az eurozóna elhúzódó válsága ma mnden szcenáróban csökkeneük az exporkeresle növekedés üemé. A másodk előrejelzés opmsa forgaókönyvében a eljes ényezőermelékenység növekedés üemé,6%-ra csökkeneük, mely ükröz a gazdaság szerényebb eljesíőképességével kapcsolaos várakozásanka. Annak ellenére, hogy az első előrejelzés álal feléeleze állam foglalkozaás csökkenés rövdávon nem gazolódo be, ovábbra s helyesnek véljük a csökkenő rende hosszúávon. Ezér a csökkenés mérékén nem válozaunk, csak az dőáv, am ala a feléeleze válozás végbemegy le hosszabb. 2. Tábláza: Exogén paraméerek az első és a másodk előrejelzésben Másodk előrejelzés Első előrejelzés Exporkeresle növekedés üeme TFP növekedés üeme Pesszmsa Alap Opmsa Pesszmsa Alap Opmsa,50% 2,5% (mezőgazdaságba n 2%) 4% (mezőgazdaságba n 2%)) 2% 4% (mezőgazdaságban 2%) 6% (mezőgazdaságban 2%) %,40%,60% %,40%,80% Állam szekorok foglalkozaása Mndhárom szcenáróban ugyanannyval válozk évene Mndhárom szcenáróban ugyanannyval válozk évene Okaás -5% (2025-g) -0% (2025-g) -5% (2025-g) -5% (2020-g) -0% (2020-g) -5% (2020-g) Egészségügy -0% (2025-g) -5% (2025-g) 0% -0% (2020-g) -5% (2020-g) 0% Közgazgaás -0% (2020-g) -0% (2025-g) -0% (2025-g) -0% (2020-g) -0% (2020-g) -0% (2020-g) Közmunkás/ 23% 203-ól 20% 205-g 20%-ra, munkanélkül 208-ól 5% majd 2025-g 0%- arány ra csökken

6 Megjegyzés: Az első előrejelzésben az alap váloza az alap állam foglalkozaás és alap exporkeresle forgaókönyve; a pesszmsa váloza a pesszmsa állam foglalkozaás és pesszmsa exporkeresle, az opmsa váloza az opmsa állam foglalkozaás és opmsa exporkereslee jelen. 4. Adaok Az elemzések során alapveően kéféle adaforrással dolgozunk. Egyrész a 2008-as, B ípusú, szerveze bonású Ágaza Kapcsolaok Mérlege (ÁKM) áblarendszer szmmerkus npu-oupu áblájá és a hozzá arozó mpormárxo, másrész a KSH ágaza bonású dősoros adaa használuk. Azokban az eseekben, ahol mndké forrás hozzáférheő vol, az dősoros adaoka preferáluk, de ahol ez nem áll rendelkezésünkre, o csak az ÁKM nyújoa pllanaképre hagyakozhaunk. A becslések során fgyelünk a modellben és az erede adaáblákban használ ágaza bonás kompablására, a KSH féle srukúrá a TEÁOR 08 kulcsok alapján aggregáluk az álalunk használ 0 szekor sznjére. A munkapac egyenleek becslésénél külön problémá jelene, hogy az elemzés dőponjában a 2008 elő foglalkozaás muaók csak a rég (TEÁOR 03-as) szerkezeben volak hozzáférheők. Ennek kezelésére az 998 és 2007 köz adaoka a 2008-as elérésekkel korrgáluk ra smerek mnd a 03- as, mnd a 08-as kulcs szern érékek, a vsszabecslésnél ezek arányával módosíouk az ágaza foglalkozaás számoka. Ez az eljárás aggregál sznen csak mnmáls elérés eredményeze a eljes nemzegazdaság foglalkozaásra vonakozó ényadaokól, ezér valószínűsíheően nem köveünk el nagy hbá a múlbel adaok becslésekor. A modellezés során 202- ekneük bázsévnek. Ez a használ adaok öbbségénél rendelkezésre áll, de néhány eseben kényelenek volunk becsüln a kezdőéréke. A bruó állóeszköz-felhalmozás, készleválozás, ágaza kbocsáás és szekoráls GDP 202-es éréke, valamn a neó állóeszköz-állomány 20-es és 202-es éréke kelle ly módon póolnunk. Azokban az eseekben, amkor a kérdéses válozók dősora csak nemzegazdaság sznen volak elérheők, az ágaza megoszlás a 2008-as ÁKM szern arányokból származauk. Ezzel az eljárással örén az ágaza expor és fogyaszás 202-es ndulóérékenek meghaározása. 5. Modell leírás 5. Modellezés alapelvek Az előrejelzés frssíéséhez a TÁMOP Munkaerő-pac előrejelzések készíése, szerkezeválás folyamaok előrejelzése kemel projek Ágaza kbocsáás (GDP előrejelzés, makromodell) alprojek kereében lérehozo 0 szekoros makromodell 5

7 bővíeük k egy új modullal, melynek célja alapveően a munkanélkülség, és ennek alapján a közfoglalkozaás meghaározása. A modellezés alapelvek részlees smereése megalálhaó Vncze [20] anulmányban, ezér a kövekezőkben csak a legfonosabb udnvalóka foglaljuk össze, valamn kérünk a közfoglalkozaás modellezésére. Mvel a modell nem a gazdaság rövd ávú működésének fnom részleere, hanem hosszabb ávra koncenrál, ezér számos összefüggés, mechanzmus egyszerűsíve jelenk meg. Igaz ez a moneárs polkára, a kamaokra, az árfolyam alakulására, és álalában a pénzügy közveíő rendszerre, melyek alakulásának explc modellezésére nem kerül sor, elfogadva az az álalános meggyőződés, hogy ezekre nézve a gazdaságok pályája hosszabb ávon nvaráns. Noha a pénzügy szolgálaásoknak a gazdaság szemponjából künee, és specáls jellege hányzk a modellből, a pénzügy szekor része a modelleze ágaza srukúrának, azaz szolgálaásoka nyúj a házarásoknak, vállalaoknak, és exporál s. A modell fonos felevése, hogy a gazdaság sohasem működk eljes kapacáson, az árak mndg előre haározzák meg a kereslee, amhez a kínála rövdávon gazodk. A kapacások növekedése eseén vagy megdrágul az egyre nkább szűkös erőforrás és ez az árhaáson kereszül veze ahhoz, hogy ne érje el a gazdaság a eljes kapacás khasználás, vagy pedg beruházások révén növekednek a kapacások, am sznén a kapacáskhasználás növekedésé ompíja. 5.2 Közfoglalkozaás A modell paraméere az alapszcenárónak megfelelően kalbráljuk, majd elvégezzük a fuaás, egyelőre a közfoglalkozaás beépíése nélkül. Ezuán a közmunkások számá külön kszámoljuk, de az így kelekező fogyaszásöbblee már nem vesszük fgyelembe (mvel a közmunkáér járó jövedelem ulajdonképp egy ranszfer, csak más csomagolásban). Az dő rövdsége ma nem sméelük meg a sajá akvás előrejelzésünke, hanem ekneel a magyar gazdaság nagyfokú nyoságára és az európa gazdaság érségbe való jelenős negrálságára a CEDEFOP álal készíe páneurópa előrejelzés rendszer Magyarországra vonakozó akvás adaa használjuk fel a munkanélkülség előrejelzéséhez. A közfoglalkozaoak száma úgy kerül kszámíásra, hogy adonak vesszük a 202-es lészámo, mn bázs, majd a CEDEFOP álal előrejelze akvás ráából kszámoljuk, hogy összesen menny közmunkásnak kell lenne az egyes forgaókönyvek szern közmunkás/munkanélkül arányszám alapján. A CEDEFOP (European Cener of Vocaonal Tranng), lérehozo egy pán-európa előrejelzés rendszer, mely évene ad k előrejelzés az európa országok munkapacanak várhaó alakulásáról. Forrás: hp:// 6

8 Azán a eljes lészámból levonjuk a bázs és ez a különbség jelenk meg mnden évre pólólagos válozókén ("közfoglalkozaás növekedése 202-höz képes"). 5.3 Lakosság fogyaszás és megakaríás Az mporból és a nem állam ágazaok ermékeből származó összes nomnáls fogyaszás a bérjövedelem és a nomnáls GDP függvényében fejezük k. A c és c paraméereke KSH adaokból becsülük. A c paraméer kezde éréke úgy le beállíva ( c 7.674), hogy az egyenleből kjöjjön a 202-es fogyaszás ényada. Ezuán mnden évben.5%-al növelük a koeffcens akuáls éréké. () NCONS c NY c 2 NGDP c3 Ezuán az összes nem állam fogyaszás a 2008-as ÁKM-ből kapo súlyokkal feloszjuk a prvá ágazaok közö. Az állam ágazaok fogyaszásának meghaározása során az az elve kövejük, hogy a később meghaározo ágaza nomnáls oupu 2008-as ÁKMekből nyer konsans százaléká fnanszírozza a lakosság. Ezekben az ágazaokban a fogyaszás jelenős része vagy közösség fogyaszás (9. ágaza), vagy ermészeben juaás (7. és 8. ágazaok). (2) PC NCONSD NCONS 0.05; ; ; ; ; 6 0.3; ,0 A fogyaszás mporhányadá az ÁKM alapján számoluk. (3) IMPC c CONSD c 0.76; c ; c ; c ; c5 0.5; c ; c0 0.2 A prvá ágazaok fogyaszása az állam szféra ermékeből az állam ágazaok nomnáls kbocsáásának arányában haározódk meg. A paraméereke az ÁKM alapján kalbráluk. (4) NCONS k NY k k ; ;

9 5.4 Kormányza keresle A modellben nem eszünk különbsége közösség és a kormány álal fnanszírozo személyes fogyaszás közö. A magánszekorok rán reál kormányza keresle reálérékben ado, és a magánfnanszírozású keresle százalékában van kfejezve. (5) GOVC CONSD A paraméer éréke ÁKM alapján leek becsülve: 0.0; ; ; ; ; ; Az állam ágazaok rán nomnáls kormányza keresle fx százaléka az ado ágaza nomnáls oupujának. (6) NGOVC k NY k k 0.703; ; Ezek az ÁKM-ből becsül paraméerek. 5.5 Beruházás A fogyaszáshoz hasonlóan a beruházás eseében s külön kezeljük az állam és a nem állam ágazaoka. A legfonosabb különbség az, hogy míg a fogyaszás-megakaríás dönés eseében a házarások vselkedése vol ágazacsoporonkén elérő, a beruházások eseében az egyes ágazaok beruházás keresleé eknjük elérőnek. Az ágazaok összes beruházás keresleeből az ÁKM-együhaók alapján számíounk beruházás kereslee. (7) K (, ) K INV Az ÁKM-ből és dősoros KSH adaokból kapo becslések eredménye: 0.044; ; ; ; ; ; K, ) (8) ( YE K A paraméerek éréke KSH adaokból becsülük, míg az paraméerek úgy leek meghaározva, hogy a 202-es ényadaoka vsszaadják a fen egyenleek. 2.75; 2.2; ; ; ; 6 4; ; 0.083; 0.39; 0.0; 0.0; 0.038;

10 (9) YE ( g ) Y, A g várakozás paraméerek éréke az egyes ágazaok ös növekedés üemenek álaga, melye a megoldó algormus az egyenlerendszer hányzó válozójakén haároz meg. Az állam szféra beruházás egyenlee: (0) INV k nv 6,0 k INV A KSH adaokon alapuló öbbéves álagok: nv ; nv8 0.09; nv9 0.9 Felhalmozás egyenleek az állam szekorokban: () K ( k, k ) K INV k Ahol az amorzácós rááka a korábbakkal analóg módon származauk: 0.04; ; Beruházás keresle: 0 (2) INVD j jinv 0.; ; 3 0.3; ; 5 0.2; ; A modell fonos jellemzője, hogy mnden ágazara vonakozóan léezk őkefelhalmozás egyenle, amelynek amorzácós kulcsa az ágaza őkeadaokból veük. A nem állam ágazaokban a beruházások alakulásá a rugalmas akceleráor elméle írja le, am konsans kamaláb melle levezeheő hosszú ávon egy Cobb-Douglas ermelés függvényes modellből. A vállalaok konsans ermelés/őke arányra örekszenek; a cél őkeállomány a várhaó, jövőbel oupunak felel meg, azonban az gazodás s lassú. A vállala beruházások mplc beruházás egyenle alapján, az amorzácó fgyelembe véve haározódnak meg. Az állam szekorok beruházása endogénnek eknjük. Az adaok alapján úgy űnk, hogy a beruházások részesedése ezekben a szekorokban elég sablak volak a múlban, ezér az a felevés alkalmazuk, hogy s konsans arányban vannak az összes magán szekorbel beruházással. 5.6 Termelés: magánszekorok 9

11 Az -6, 0 szekorok aggregál ermelés függvényenek alakja Cobb-Douglas, de szerepel benne egy kapacáskhasználság válozó s. A kbocsáás mnden peródusban egyenlő a keresleel, és az egyensúly a kapacáskhasználság és a munkanpu ngadozása hozza lére a rövd ávon rögzíe őke (kváz-fx ényező) melle. A eljes ényező ermelékenység (TFP) növekedés üemé év,4 %-osnak kalbráluk az alapváloza szern, am kssé ksebb a szokásos,,6-,-os feléelezésnél. A különbsége ndokolhaja, hogy a válságnak a ermelékenységre gyakorol haása várhaóan negaív. logy logu logemp ( )logk logtfp (3) A echnológa paraméerek a munkavállaló jövedelem/bruó hozzáado érék hányadosanak álaga, negyedéves KSH adaokból számolva ; ; ; ; ; ; A TFP paraméer alakulásá az alább egyenleel becsüljük: (4) TFP fp ( g ) TFP, Az rodalom áeknés alapján sajá becslés. fp g Termelés: az állam szekorok (7-9 ágazaok) Az állam szekorok GDP-jé a múlbel megfgyelések alapján arányosnak eknjük az egyes ágazaok bruó bérömegével. (5) NY EMP ( ) NW k k k k 0.93; ; ; 8 2.6; Az adókulcsoka úgy származauk, hogy az alkalmazásban állók bruó és neó bérének hányadosá megszorozuk a becsül TB-kulcsokkal. Az arányosság együhaóka a as ÁKM-ből kapuk. 5.8 Belföld ermékpacok Mnden peródusban a rövdávon merevnek ekne bérek és árak haározódnak meg először. Az árak egyenlők az egységkölség és az árrés összegével, mely a 0

12 monopolszkus verseny jellemzője, de úgy s érelmezhejük, hogy az árrés csupán az exogén őkekölsége reprezenálja. A ermelő áraka a nomnáls bérekből és mporárakból alkoo kölségndexre rako haszonkulccsal haározzuk meg, ahol az egyenleek paraméere becsülük. A fogyaszó áraka a forgalm adóval (ÁFA) növel ermelő árkén defnáljuk. (6) PP NW PIMP Az paraméereke KSH adaokból OLS-sel becsülük, ám sajnos nagyon kevés adaból. A paraméereke úgy állíouk be, hogy a 202-es ágaza árszneke pon vsszakapjuk a fen egyenleekből. 0.59; ; ; ; ; A belföld keresle mérlegegyenlee a magán szekorokban: (7) Y j a j Y j 9 k7 INTD k xpor c nv gov XPORT CONSD INVD GOVC 5.9 Bérek és munkakeresle A bérezés magaarás modellezése során abból ndulunk k, hogy az parban, mn a legfonosabb ágazaban kalakul bérek meghaározóak az egész gazdaság számra. A nomnáls bérek kíván sznjé az haározza meg, hogy mekkora a bérek részesedése az parban. A béralkuban ennek a részesedésnek az éréke szolgál célérékkén, melye azonban csak egy gazodás folyama eredményeképpen érk el. A bérek részesedésé az parban múlbél adaok alapján becsülük. (8) NW w PP 2, EMP Y 2, 2, w NW w A w 0.22 w és az paraméereke KSH adaokból becsülük. (9) NW r NW r 0.75; r2 ; r3 0.77; r4 0.87; r5.6; r6.9; r7 0.95; r8 0.79; r9.5; r0 0.88;

13 (20) NY 0 NW EMP (2) NWA NY / EMP A paraméereke úgy kalbráluk, hogy a modell oupuja sabl maradjon. A foglalkozaás keresle alapon van meghaározva adonak véve a (8)-es egyenleben meghaározo nomnálbér. A kíván foglalkozaás arány a becsül ermelés függvényekből származajuk az -6 és 0 ágazaban. Az gazodás az egyensúly érékhez s lassú. A modellben ezen a ponon szmulaneás van, am a munkakeresle nagyobb rugalmasságá vonja maga uán a bérmeghaározáshoz képes. A paraméereke KSH adaokból becsülük. (22) EMP n ( ) PPY NW EMP, n n n n n n n 0.8; ; 3 0.7; 4 0.7; 5 0.7; ; ; ; ; ; ; ; A 7-9 szekorok foglalkozaásá olyan exogén válozónak eknjük, mely az egyes forgaókönyvek fonos jellemzője. Az összes foglalkozaás defnícó szern: (23) 0 EMP EMP 5.0 Expor Az ÁKM alapján csak gen csekély mennységű exporo realzálnak a nem állam szekorok, ezér exporja a modellben csak a prvá szekoroknak van. A mezőgazdaság exporja eljesen exogén, míg az par exporo egy ké ényezős összefüggés haározza meg. Az egyk ényező az exogén keresle rend, a másk pedg az par kapacáskhasználás muaó. Ez uóbb az kívánja reprezenáln, hogy nagyobb kapacáskhasználás növel a ermelés haárkölségé, melynek rugalmasságá az expor reálárfolyam rugalmasságával azonos mérékűnek éelezzük fel. Az egyes forgaókönyvek fonos jellemzője, hogy mlyen exporkeresle rende éelezünk fel. A 3-6 és 0 ágazaok exporjáról az éelezük fel, hogy mnegy kegészíő szolgálaáskén konsans arányban kövek az par exporo. 2

14 (24) XPORT r XPORT U2, Sajá becslés az rodalom áeknése alapján. 0.5 Az alapválozaban: (25) XPORT. 025XPORT r r 5. Impor Az expor és mpor jelenősen korrelácója és a magyar kereskedelem verkáls negrálsága ma nagyon fonosnak űnk, hogy a ermelés és a végső keresle különböző komponense különböző együhaókkal rendelkezzenek az mporegyenleben. A súlyoka a 2008-as ÁKM-ből származauk. (26) PIMP PIMP NEXCH * (27) * * PIMP,0PIMP Anyagfelhasználás: pr Y (28) IMP Y ; IMP IMP pr pr pr pr pr pr 0.2; ; 3 0.8; 4 0.3; 5 0.5; ; 0 pr 0.09 Beruházás: (29) IMP nv nv INV ; nv IMP IMP nv nv nv nv nv nv nv nv 0.09; ; ; ; ; ; Reexpor: xpor xpor xpor (30) IMP XPORT ; IMP IMP xpor xpor xpor xpor xpor 0.033; 2 0.6; 3 0.9; ; ; ; 0 xpor xpor xpor 0.04 Állam fogyaszás: 3

15 (3) IMP gov gov GOVC ; gov IMP IMP gov (32) IMP IMP Y IMPC IMP nv IMP xpor IMP gov 5.2 Elszámolások A magán és kormányza GDP kszámíása a konsans együhaós npu-oupu modell szellemében örénk, az ado szekor kbocsáásából levonva az anyagfelhasználás és az mporgény. A nemzegazdaság GDP-ndkáor végül a ké szekor GDP-jének összegekén defnáljuk. NGDP PP Y Y j a j PP j k NINTD k PIMP IMP Y k NGDP k NGDP PP Y Y j a j PP j k NINTD k PIMP IMP =; ; 6; 0 NGDP k NY k PP INTD k Y NY k k NW k NW k k=7; 8; 9 GDP-láncndex: lánc n NINTD k kpp Y NGDP lánc PP Y Y lánc a j PP j NINTDk PIMP j k IMP GDP lánc NGDP NGDP lánc lánc NYk ok ( k) NWk EMP k PP lánc lánc NGDPk NYk INTD k 4

16 GDP lánc k NGDP NGDP lánc k k 0 lánc NGDP NGDP j lánc j GDP lánc NGDP NGDP lánc Az alább áblázaban összefoglaljuk a modellben szereplő fonosabb paraméereke: 3. ábláza: Fonosabb paraméerek összefoglaló áblázaa Egyenle Paraméer Számíása (honnan származk) Vol-e válozás () c, c 2, c 3 becsülük c kalbrál, c 2 és c 3 éréké KSH adaokból (2) χ, ágaza súly ÁKM-ből becsülük gen (3) c, fogyaszás mporhányada ÁKM alapján számoluk gen (4) ψ, állam ágazaok nomnáls kbocsáásának aránya ÁKM alapján kalbráluk (5)-(6) ϑ, kormányza keresle aránya ÁKM-ből becsül paraméerek gen (7), () ϭ, amorzácós ráák ÁKM-ből és dősoros KSH adaokból kapo becslések eredménye (8) ρ KSH adaokból becsülük gen (8) ε Kalbrálás a 202-es ényadaokhoz gen Igen gen (9) g, várakozás paraméer A megoldó algormus az egyenlerendszer hányzó válozójakén haároz meg (0) nv, ágaza súly KSH adaokon alapuló öbbéves álagok gen (2) ҡ, beruházás keresle paraméere gen (3) α, echnológa paraméer KSH adaokból számoluk gen (4) g fp, eljesényező ermelékenység paraméer Irodalom áeknése alapján sajá becslés alapválozaban nem (5) τ, arányosság együhaó ÁKM alapján számoluk nem (6) ω, súly OLS becslés KSH adaok alapján gen (6) μ, haszonkulcs Kalbrálás 202-es ársznekhez gen (8) φ w KSH adaokból becsülük (8) α w KSH adaokból becsülük (9) r, bérarány KSH adaokból becsülük gen (22) α, τ, ϖ, munkakeresle paraméerek KSH adaokból becsülük gen (24) φ, expor Sajá becslés az rodalom áeknése alapján (25) exporkeresle növekedése exogén paraméer gen (28) pr 5

17 6. Eredmények 6. Alapváloza Az alapváloza szern a nomnáls GDP 54 százalékkal fog nőn az előrejelzés horzonon, am év 3,4%-os álagos növekedés üemnek felel meg. A növekedés legfonosabb ényezője az expor, mely 37 százalékkal, a fogyaszás 22 százalékkal lesz magasabb 2025-ben, mn 202-ben. Az előrejelzés legfonosabb eredménye az egyes ágazaok foglalkozaásának és ezzel párhuzamosan a munkanélkülség alakulásának előrejelzése. Az alapváloza szern a foglalkozaoak száma 2025-ben alg (4362 fővel) lesz öbb, mn 202-ben. A foglalkozaás ráa 4,2 százalékponal lesz magasabb, mn 202-ben, amben dönő szerepe jászk a népesség csökkenése. A reálbér nem fog jelenősen nőn, 9, százalékkal lesz magasabb 2025-ben, mn a 202-ben. A munkanélkül ráa az előrejelzés dőáv ala végég 0 százalék fölö lesz, és lassú növekedéssel 2025-re egy százalékponal nagyobb éréke fog felvenn, mn 202-ben. A közmunkás lészám 203-ban még nő, azán a csökkenő akvás ma előbb mérsékelen, majd a közmunkás/munkanélkül arányszám vsszaesése ma meredeken csökken. Az ágaza foglalkozaás arányokban nem láunk jelenős elmozdulás az előrejelze dőszakban. Az épíőpar, valamn a kereskedelem és vendégláás aránya ks mérékben növekedn, míg a dönően állam ulajdonú ágazaok foglalkozaás aránya csökkenn fog. Az ágaza foglalkozaás alakulásá eknve az lájuk, hogy az épíőpar melle a posa, ávközlés, szállíás ágaza fogja növeln a foglalkozaásá a legnagyobb mérékben. A mezőgazdaság foglalkozaás növekedése mögö valószínűleg a közmunkás foglalkozaás nagyobb aránya áll. A foglalkozaás ekneében a legnagyobb veszes az okaás és a közgazgaás, védelem ágazaok lesznek, mndké eseben 0 százalékponos csökkenés várhaó 202-höz képes. 6

18 . dagram: Ágaza foglalkozaás arányok 202-ben és 2025-ben Mezőgazdaság 8% 0% 8% 4% 5% 24% 6% 6% 0% 8% 4% 5% 24% Ipar Épíőpar Kereskedelem, vendégláás Posa, szállíás, ávközlés Gazdaság és pénzügy szolgálaások Okaás 0% 8% 0% 9% Egészségügy és szocáls elláás Közgazgaás és védelem Egyéb alakulása 202 és 2025 közö 2. dagram: A foglalkozaás ráa és a munkanélkül ráa 62% 6% 60% 3% 2% % 59% 58% 0% 9% Foglalkozaás ráa Munkanélkülség ráa 5 8% 56% Megjegyzés: A baloldal érékengelyen a foglalkozaás ráa a jobb oldalon a munkanélkülség ráa van. 6.2 Opmsa forgaókönyv Az opmsa forgaókönyv szern a nomnáls GDP öbb mn a duplájára fog nőn az előrejelzés dőszak során. A növekedés hajóereje ovábbra s az expor lesz, mely 63 százalékkal, a fogyaszás 49 százalékkal lesz magasabb 2025-ben, mn 202-ben. A foglalkozaoak száma fővel, a foglalkozaás ráa 3,5 százalékponal lesz magasabb 2025-ben, míg a reálbér 23 százalékkal fog nőn 202-höz képes. Az nflácó az előrejelzés dőszak első nyolc évében 3 százalék ala lesz, majd az uolsó ké évben kcsvel meg fogja haladn a 4 százaléko. A munkanélkülség ráa az előrejelzés 7

19 dőszakban végg százalék körül éréken lesz. Az opmsa váloza szern a közmunkások száma az előrejelzés dőszak végére a felére csökken. Az ágaza foglalkozaás arányok alg váloznak az előrejelzés dőszak során, az épíőpar pon annyval fog nagyobb arány képvseln, mn amennyvel a közgazgaás és védelem ágaza csökken. A jobbára válozalan arányok melle azonban elérő növekedés dnamka fgyelheő meg. A legnagyobb növekedés közel 6 százaléko ebben a válozaban s az épíőpar fogja felmuan, legalacsonyabb növekedéssel a gazdaság és pénzügy szolgálaások ágaza jellemezheő. Foglalkozaás bővülés csak a magánszekorokban lesz apaszalhaó, az egészségügy és szocáls elláás ágaza sagnál, míg az okaásban és a közgazgaás és védelem ágazaokban csökkenn fog a foglalkozaás. 3. dagram: Ágaza foglalkozaás arányok 202-ben és 2025-ben Mezőgazdaság 8% 0% 8% 4% 5% 0% 8% 24% 6% 8% 0% 0% 4% 5% 8% 24% Ipar Épíőpar Kereskedelem, vendégláás Posa, szállíás, ávközlés Gazdaság és pénzügy szolgálaások Okaás Egészségügy és szocáls elláás Közgazgaás és védelem Egyéb 4. dagram: A foglalkozaás ráa és a munkanélkül ráa alakulása 202 és 2025 közö 8

20 62% 6% 60% 59% 58% 5 56% 3% 2% % 0% 9% 8% Foglalkozaás ráa Munkanélkülség ráa Megjegyzés: A baloldal érékengelyen a foglalkozaás ráa a jobb oldalon a munkanélkülség ráa van. 6.3 Pesszmsa forgaókönyv A pesszmsa váloza szern a bázsévhez képes a nomnáls GDP 22 százalékkal lesz nagyobb 2025-ben. Az lassú növekedés a gyenge beruházás akvásnak s köszönheő, érdem növekedés a beruházások ekneében csak 207-ől várhaó. A fogyaszás alg 8 százalékkal lesz magasabb, mn 202-ben, az expor 22 százalékkal fog nőn 2025-re. A foglalkozaoak száma 6600 fővel, a foglalkozaás ráa 3,3 százalékponal lesz magasabb 2025-ben. A reálbér az előrejelzés dőáv nagy részében ksebb lesz, mn 202-ben és csak 2025-ben ér el smé a 202-es szne. A munkanélkülség ráa az előrejelzés dőszakban végg százalék körül éréken lesz. A foglalkozaás vszonylag kedvező száma mögö a közmunkás foglalkozaás erőeljes növekedése húzódk meg. Az ágaza foglalkozaás arányválozása az alapválozaéhoz hasonlóak. Az épíőpar és a kereskedelem, vendégláás ágazaoknak csekély mérékben növekszk részesedésük a foglalkozaásból, míg az egészségügy és szocáls elláás, valamn a közgazgaás és védelem ágazaoknak ks mérékben csökken. Az összes állam ágazaban csökken a foglalkozaoak száma, legnagyobb vsszaesés az okaásban várhaó. A magán ágazaokban az épíőpar és a mezőgazdaság fogja legnagyobb lészámnövekedés felmuan, mndké ágazaban közel 5 százalékkal fognak öbben dolgozn. 9

21 5. dagram: Ágaza foglalkozaás arányok 202-ben és 2025-ben Mezőgazdaság 8% 0% 4% 5% 8% 24% 6% 6% 0% 8% 4% 5% 24% Ipar Épíőpar Kereskedelem, vendégláás Posa, szállíás, ávközlés Gazdaság és pénzügy szolgálaások Okaás 0% 8% 0% 9% Egészségügy és szocáls elláás Közgazgaás és védelem Egyéb 6. dagram: A foglalkozaás ráa és a munkanélkül ráa alakulása 202 és 2025 közö 62% 3% 6% 2% 60% % 59% 58% 0% 9% Foglalkozaás ráa Munkanélkülség ráa 5 8% 56% Irodalom Vncze János [20]: Ágaza kbocsáás, TÁMOP / MŰHELYTANULMÁNYOK T/9 20

22 Függelék Alapváloza lánc NA -0, , ,0447 0, ,0545 0, , , , , ,0927 0, , lánc NA -0, , , , ,0948 0, , , , , , , , lánc2 NA -0, , , , , , , , , , , ,0258 0, lánc3 NA 0, , , ,0557 0, ,0687 0, , , , , , , lánc4 NA -0, , , , , , , , , , , , , lánc5 NA 0, , , , , , , , , , , , , lánc6 NA -0, , , , , , , , , , , , , lánc7 NA -0, ,75E-03-7,8E-03-7,87E-03-0, ,008-8,06E-03-8,3E-03-8,20E-03-8,26E-03-8,33E-03-8,40E-03-8,47E-03 lánc8 NA -0, ,86E-03-3,88E-03-3,89E-03-3,9E-03-3,92E-03-3,94E-03-3,95E-03-3,97E-03-3,98E-03-0,004-0, ,03E-03 lánc9 NA -0, ,75E-03-0, ,87E-03-0, ,00E-03-8,06E-03-0, ,20E-03-0, , ,40E-03-8,47E-03 lánc0 NA 0, , , , , , , , , , , , , emp , , , , , , , , , , ,6 emp , , , , , , , , , , , , , ,8 emp2 9062,25 998, ,8 9543, , , , , , , , , , ,62 emp , , , , , , , , , , , , , ,84 emp , , ,22 700, , , , , , 7670, , , ,75 emp , , , , , , , , , , , , , ,38 emp ,5 3840, , , , , , , , , , , ,58 emp ,5 3266, , , , , , , , , , , , ,85 emp , , , , , , , , , , , , ,9 emp , , , , , ,4 3688, , , , , , , ,45 emp , , , , , , ,2 5967, , ,7 6448, , ,44 consd,030335, ,035553,046627,059246, , ,06857,260906,470496,69749,942043,

23 nv 0, ,992797, ,09628,034704, , , ,0635,200589,3970,589735, exp, , , ,025429,30286,58765,878545,27772, ,279689,3835, , mp,034983, , , ,224607,47807,742867,20978, ,260752,29925, , y,070076, ,052409,070694, ,584,334735,564706,805907,205849, , , reálbér,060393, , , , , , , ,098655, ,050288,069724,09949 ngdp , , , , , , , , , , , , ,62 nflaco NA 0, ,992E-06 0, , , ,0933 0, , ,0967 0, , , , pw ,9 9025, ,98 909, , , , , , , , ,66 emp+pwex , , , , , , , , , , , , ,3 unemp , , , , , , , , , , , , ,74 unemp_rae 0, , ,0549 0,0758 0, ,080 0,32792,7E-0,2E-0,22E-0 0, , , ,20236 Opmsa váloza lánc NA -0, , , , , , , , , , , , , lánc NA -0, , , , , , , , , , , , , lánc2 NA -0, , , , , , , , , , , , , lánc3 NA 0, , , , , , , , , , , , , lánc4 NA -0, , , , , , , , , , , , , lánc5 NA 0, , , , , , , , , , , , , lánc6 NA 0, , , , , , , , , , , , , lánc7 NA 0, ,86E-03-3,88E-03-3,89E-03-0, , ,94E-03-3,95E-03-3,97E-03-3,98E-03-4,00E-03-4,02E-03-4,03E-03 lánc8 NA -0,0739 2,22E-6 2,22E-6 2,22E-6 -,E-6 0,00E+00 2,22E-6 0,00E+00-2,22E-6 0,00E ,22045E-6 0,00E+00 lánc9 NA -0, ,75E-03-0, ,87E-03-0, ,00E-03-8,06E-03-0, ,20E-03-0, , ,40E-03-8,47E-03 lánc0 NA 0, , , , , , , , , , , , , emp , , , , , , , , , , , , ,7 emp , , , , , , , , , , , , , ,728 emp2 9062, , , , , , , , , , , , , ,207 22

24 emp , , , , , , , , , , , , , ,037 emp , , , , , , , , , , , , ,074 emp , , , , , , , , , , , , , ,307 emp , , , , , , , , , , , , , ,379 emp , , , , , , , , , , , , , ,75 emp emp , , , , , , , , , , , , , ,45 emp , , , , , , , , ,26 669, , , ,348 consd,022708, , , ,248768,573096, , , , , , , nv 0, , , , , ,27655,504489,805425,220835,245955, , ,35369 exp, , ,859456,647676, , , , , , ,529945, , mp,046564,087759,99839,5874,200647, ,299657, ,394279, , , , y, , , , , , , , , , , , , reálbér, , , , ,073072, , , , ,59683,547999, , ngdp , , , , , , , , , , , , ,0086 nflaco NA 0, , , , , , , , , , , , , pw , , , , , , , , , , , , ,5722 emp+pwex , , , , , , , , , , , , ,28 unemp , , , , , , , , , , , , ,722 unemp_rae 0, , , , , , ,43708,7E-0,20E-0,2E-0 0,9909 0,7506 0, ,6075 Pesszmsa váloza lánc NA -0, , , ,007 0, , , , ,0094 0, , ,0084 0,00509 lánc NA -0, , ,0607 0,0684 0,0935 0,0287 0, , ,0287 0, , , ,03625 lánc2 NA -0,0492 0, , , , ,042 0, , ,0468 0, , , ,0562 lánc3 NA -0, , , , , , ,0095 0, ,009 0, ,0005 0,042 0,085 lánc4 NA -0,0222 0,0095 0,0093 0, ,0026 0,008 0,0378 0,097 0,0243 0,0299 0, , ,

25 lánc5 NA -0,008 0,0034 0, , ,0022 0, ,02 0,0667 0,02 0,025 0, , ,03623 lánc6 NA -0,0446 0, , , , , ,0047 0,05 0,0728 0,0232 0, , ,03896 lánc7 NA -0, ,7E-02 -,8E-02 -,20E-02-0,02-0,0224 -,24E-02 -,26E-02 -,27E-02 -,29E-02 -,30E-02 -,32E-02 -,34E-02 lánc8 NA -0,0934-7,75E-03-7,8E-03-7,87E-03-7,94E-03-8,00E-03-8,06E-03-8,3E-03-8,20E-03-8,26E-03-0, ,0084-8,47E-03 lánc9 NA -0,0809-7,75E-03-0,0078-7,87E-03-0, ,00E-03-8,06E-03-0,0083-8,20E-03-0, , ,40E-03-8,47E-03 lánc0 NA 0, , , , , , , , ,003 0,0792 0, ,0308 0,03679 emp emp , , , , , , , , , , , , , ,6 emp2 9062,3 9834, ,9 9498, , ,3 9232, , ,6 9352, , 93663, ,9 emp , , , ,8 2579, , , , , , , ,7 emp , , , , , , ,2 7374, , , 7695,5 780,5 emp , , 36784, , , 3778, , , , , , , emp , , , , , , , , , , , , ,6 emp , , , , , , , ,7 2897, , , , ,5 emp , , , , ,5 258, , , , ,8 emp , , , , ,4 3688, , , , , , , ,5 emp , , , , , , ,7 5936, , , , 6528, ,9 consd,00863,04345,0679,0976,023475,0282,03365,039973,04777,055222,06404,07388, nv 0, , , , ,99584,004283,03063,02277,03623,04398,055,06929, exp,05,029694,04642,06279,079546,096604,390,344,4923,67273,85574,20438,22297 mp,02793,0344,04677,059642,073088,087049,0525,65,32004,48006,6456,8536,99065 y,0092,08768,02805,037759,047933,058627,069839,08562,093792,06529,9769,3352,47757 reálbér,06087, , ,9868 0, , , , , , , ,99207, ngdp , , , , , , , , , , , , ,88 nflaco NA 0, ,009 0, , ,0047 0, , , ,0385 0, , , ,074 pw , , ,5 0427,9 0597, ,5 364,3 8453, , , ,3 2026,6 2495,3 emp+pwex unemp , , , , , , ,4 5504, , , , , ,6 unemp_rae 0, , ,0359 0,0604 0, , ,093,3E-0,7E-0,9E-0 0,8629 0,8442 0,8625 0,