SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Nemeskéri Gyula GÉPIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ERGOFIT KFT Budapest, 2006.
TARTALOMJEGYZÉK AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE...7 I. AZ ÁGAZAT SZOCIÁLIS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA...9 II. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK TARTALMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE...12 1 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK MEGOSZLÁSA, KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSES LEFEDETTSÉG ÁTTEKINTÉSE A GÉPIPARBAN...12 2 A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI (ALAKI, FORMAI ELEMEINEK) ELEMZÉSE...16 2.1 A szerződés személyi hatálya...16 2.2 A szerződés időbeli hatálya...16 2.3 A szerződés hatályba lépésének időpontja...16 2.3.1 Aláírás időpontja...17 2.3.2 Aláírást követő meghatározott időpont...17 2.3.3 Kihirdetés időpontja...17 2.4 A szerződés felmondása...17 2.4.1 A felmondás határideje...17 2.4.2 A legkorábbi felmondási időpont...17 2.4.3 A felmondás hatálybalépésének időpontja...17 2.4.4 A felmondási eljárás...18 2.5 A szerződés módosítása...18 2.5.1 A módosítás okai...18 2.5.2 A módosítási eljárás...18 2.5.3 A módosítás hatálybalépése...18 2.6 A szerződés megszűnése...19 2.7 A kollektív szerződések felülvizsgálata...19 2.8 Helyi kollektív szerződés kapcsolata többmunkáltatós szerződéssel...19 2
3 A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKRA (A SZERZŐDŐ FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE, KAPCSOLATRENDSZERÉRE) VONATKOZÓ SZABÁLYOK...20 3.1 Az együttműködés alapelvei, tartalma...20 3.2 A felek közötti kapcsolattartás és kommunikáció...21 3.3 A szakszervezeti jogokat érintő szabályok...21 3.3.1 Szakszervezeti jogokat érintő rendelkezések...21 3.3.2 Szakszervezeti működését érintő rendelkezések...23 3.3.2.1 A szakszervezet működési feltételeinek munkáltató általi biztosítása...23 3.3.2.2 Munkaidő-kedvezmény...23 3.3.2.3 A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme...24 3.4 Üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések...24 4 KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK...25 4.1 Sztrájk gyakorlására vonatkozó rendelkezések...25 5 A MUNKAVISZONY TARTALMÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK...26 5.1 Előnyben részesítési szabály a munkavállalók meghatározott körére azonos feltételek esetén a munkaviszonnyal összefüggésben...26 5.2 A próbaidő...26 5.2.1 A próbaidő időtartama...26 5.2.2 A próbaidő meghatározása...27 5.3 A munkáltatói rendes felmondásra vonatkozó szabályozás...27 5.3.1 Felmondási korlátozások...27 5.3.2 A felmondási idő...28 5.3.3 A munkavégzés alóli mentesítés időtartama...28 5.4 A végkielégítés...29 5.4.1 A végkielégítés mértéke...29 5.4.2 Speciális esetek...29 5.5 Rendkívüli felmondás szabályozása...29 5.5.1 A rendkívüli felmondásra okot adó körülmények...30 5.5.2 A rendkívüli felmondási eljárás szabályozása...30 5.6 Hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása...30 3
5.7 A csoportos létszámcsökkentés szabályozása...31 5.8 Átirányítás, kiküldetés, kirendelés...31 5.8.1 Az átirányítás szabályozása...31 5.8.2 A kiküldetés szabályozása...32 5.8.3 A kirendelés szabályozása...32 5.8.4 Az átirányítás, a kiküldetés és a kirendelés együttes szabályozása...32 5.9 Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó speciális szabályozások...33 6 A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ...344 6.1 Munkaidőkeret alkalmazása...344 6.2 A munkarendre vonatkozó szabályok...344 6.2.1 Általános szabályok és előírások...344 6.2.2 Osztott, egyenlőtlen, rugalmas munkaidőre vonatkozó előírások...355 6.3 Pihenőidőre vonatkozó szabályozás...355 6.4 Rendkívüli munkavégzés...366 6.4.1 A rendkívüli munkavégzés elrendelése...366 6.4.2 A rendkívüli munkavégzés felső határa...377 6.5 Készenlét...377 6.5.1 A készenlét elrendelése...377 6.5.2 A készenlét maximális időtartama...388 6.6 Ügyelet...388 6.7 A szabadság...388 6.7.1 A szabadság kiadásának rendje...388 6.7.2 A pótszabadság...388 6.8 Egyéb munkaidő-kedvezmények...41 7 OKTATÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS...400 7.1 Oktatás-továbbképzés támogatása...400 7.1.1 Tanulmányi szerződés kötése...400 7.1.2 Munkaidő-kedvezmény...400 7.1.3 Egyéb támogatás...411 7.1.4 A munkáltató részéről történő kötelezéssel végzett tanulmányok...411 8 A MUNKA DÍJAZÁSA...422 8.1 A bérezés alapelvei...422 4
8.2 Bérezési formák...422 8.3 Teljesítménykövetelmények meghatározása...422 8.4 A bér kifizetése...422 8.5 Bérfejlesztés...433 8.6 Minimálbér...433 8.7 Garantált bér...433 8.8 Bértarifa rendszer...433 8.9 Bérpótlékok...444 8.9.1 A Munka Törvénykönyvében nevesített bérpótlékok...444 8.9.2 A Munka Törvénykönyvében nem nevesített pótlékok...466 8.10 Ösztönzési és érdekeltségi rendszer...466 9 SZOCIÁLIS ÉS BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK...477 9.1 Lakhatási körülmények javítása...477 9.2 Munkába járás költségtérítése...477 9.3 Étkezési hozzájárulás...47 9.4 Munkaruha, formaruha juttatás...488 9.5 Bérelőleg...488 9.6 Nyugdíjazás vagy nyugdíjba vonulók támogatása...488 9.7 Nyugdíjpénztári hozzájárulás...49 9.8 A szervezet iránti hűség jutalmazása...49 9.9 Lakásvásárlás vagy építés támogatása...49 9.10 Üdülés támogatása...50 9.11 Jóléti, szociális és kulturális intézmények és események támogatása...50 9.12 Munkáltatói segély...50 9.13 Egyéb juttatások...51 10 A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG...52 10.1 Kártérítés a munkavállaló gondatlan károkozása esetén...52 10.2 A leltárfelelősség szabályozása...53 10.3 Közvetlen kártérítésre kötelezés szabályozása...53 11 A MUNKAÜGYI JOGVITA...53 III. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK TARTALMÁNAK JOGSZERŰSÉGI ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSEK, JAVASLATOK...54 5
1. A kollektív szerződések struktúrája, a szabályozás jellege...54 2. Tartalomra vonatkozó következtetések...55 3. A szerződéses eljárás és a munkaügyi kapcsolatok szabályozása...55 4. A munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése...60 5. A munkaidő és a pihenőidő...65 6. Oktatás és továbbképzés...69 7. A munka díjazása...69 8. Szociális és béren kívüli juttatások...70 9. A kártérítési felelősség...71 10. A munkaügyi jogvita...72 11. Javaslat...72 6
AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE Vizsgálatunk célja a TEÁOR 03 szerint a 29. Gép, berendezés gyártása ágazatba (a továbbiakban: gépipar) tartozó, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál nyilvántartott, illetve letétbe helyezett egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések tartalmának összehasonlító, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezéseihez viszonyított jogszerűségi elemzését, értékelését tartalmazó tanulmány elkészítése volt. A kutatás tárgyát az a 13 kollektív szerződés képezte, melyeket a szerződő felek 2006. közepéig regisztráltak és letétbe helyeztek a Minisztériumnál. Az elemzés szempontrendszerét elsősorban a 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet 2. sz. melléklete, a Bejelentő adatlap a munkáltatónál (gazdálkodó szervezetnél) 2005. évben megkötött, módosított vagy megszűnt kollektív szerződés nyilvántartásba vételéhez szempontjai szerint alakítottuk ki, kiegészítve az adatbázis számszerű adatait a szerződések tartalmi elemeivel. A tartalmi elemeket 11 fő csoportba soroltuk, részben megőrizve a Bejelentő adatlap fejezeteit, részben pedig - ahol az elemzés logikája és egységessége megkívánta - a fejezeteket tovább bontottuk vagy éppen egy csoportba vontuk össze. A vizsgálat tényezőcsoportjai: 1. A kollektív szerződések megoszlása, a kollektív szerződéses lefedettség áttekintése az ágazatban 2. A szerződések eljárási szabályai 3. A munkaügyi kapcsolatok 4. A kollektív munkaügyi vita 5. A munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése 6. A munkaidő és a pihenőidő 7. Oktatás és továbbképzés 8. A munka díjazása 9. Szociális és béren kívüli juttatások 10. A kártérítési felelősség 11. A munkaügyi jogvita Fontos megjegyezni, hogy az elemzés során valamennyi szerződést hivatalosan bejelentett és nyilvántartott szerződésként kezeltünk, függetlenül attól, hogy egyes szerződések létezéséről és tartalmáról milyen módon szereztünk tudomást. Kutatásunk eredményeit két különálló fejezetbe foglaltuk össze: I. Az ágazat szociális partnereinek bemutatása II. A kollektív szerződések tartalmának összehasonlító elemzése III. A kollektív szerződések tartalmának jogszerűségi elemzése, értékelések, javaslatok 7
Az elemzés, értékelés során felhasznált adatokat, információkat a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Kollektív szerződések nyilvántartási rendszerben található, a nyilvántartott kollektív szerződések tartalmára vonatkozó, az elemzés céljára átadott lekérdezések tábláiból, valamint az elemzett kollektív szerződésekből nyertük. A szociális partnerekre vonatkozó adatok, az érdekképviseletek honlapjairól származnak, illetve a velük történt konzultációk során kaptuk, továbbá a Hódi Zoltán: A gépipari ágazat értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei ( Autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése PHARE program keretében készített tanulmány) tanulmányok származnak. 8
I. AZ ÁGAZAT SZOCIÁLIS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA 1. A gépiparban működő szakszervezetek A gépipar területén három ágazati szakszervezet működik: Vasas Szakszervezeti Szövetség, Liga Vas- és Fémipari Szövetség és a Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazat. A három ágazati szakszervezeten túlmenően van néhány, az ágazati szervezetek egyikéhez sem csatlakozott munkahelyi szakszervezet is. Ezek egy része teljesen független, másik része a Liga vagy a Munkástanácsok országos szakszervezeti szövetségekhez közvetlenül tartozó, szervezet. Vasas Szakszervezeti Szövetség A Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) a versenyszférában működő reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési területe, szerveződési köre kiterjed az iparban folytatott tevékenységek számos szakterületére, érdekvédelmi tevékenységét meghatározóan a kohászat, gépgyártás, elektronika és közúti járműgyártás terén gyakorolja. Mintegy 400 munkahelyi szervezet tartozik a működési körébe. Tagjainak létszáma közel 80 ezer, a munkaképesség szempontjából gazdaságilag aktív tagok száma megközelítőleg 60 ezer fő. A szervezett munkavállalók aránya 40 %, a vaskohászat területén 51 %. A Vasas tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. Tagja a Nemzetközi Fémipari Szövetségnek (International Metalworkers Federation IMF-), továbbá az Európai Fémipari Szakszervezeti Szövetségnek (Europarische Metalgewerkschafts Bund EMB-). A Vasas közvetett módon részt vesz az Európai Szén-, és Acélipari Közösségben (ECSC) működő öt-öt fős paritásos munkáltatói és munkavállalói bizottság munkájában. A Vasasban a szakmai illetékesség alapján a gépipar területén a Gépipari Szakmai Szövetség, a Járműipari Szakmai Szövetség és az Elektronikai-Híradás-Műszeripar-Villamosgép- Készülékgyártó Szakmai Szövetség látja el az érdekvédelmi feladatokat, mintegy 250 munkahelyi szervezet képviseletében. Liga Vas- és Fémipari Szövetség A Liga Vas- és Fémipari Szövetség 1991-ben alakult. Szerveződési területe a fémfeldolgozás és a gépipar. Információk szerint a gépipar területén mintegy 25 munkahelyi szintű szervezettel rendelkezik, taglétszámának adatai nem ismeretesek. A Liga Szakszervezetek országos szakszervezeti szövetség tagja. Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazat Az érdekképviselet 1991-ben alakult. Szerveződési területe elsősorban a gépipar, de található munkahelyi szervezete a vaskohászat területén is. A munkahelyi alapszervezetek, illetve taglétszám adatai nem ismeretesek. A Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) tagja. A Liga Vas- és Fémipari Szövetség és a Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazat az évtized elején (pontos adatot nem találtunk) az ágazati szintű érdekvédelmi ügyekben történő közös fellépés céljából megalakították a Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetséget. A két szakszervezet szervezetileg és tagjait tekintve önállóan működik. A Koalíció tevékenységéről nincsenek információk. 9
2. A gépiparban működő munkáltatói érdekképviseletek Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége Az Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége (a továbbiakban: EBSZ) 1993-ban a hazai energetikai vállalatok elhatározásából alakult meg. Az EBSZ célja az energetikai gépeket, kalorikus erőgépeket, energetikai célú villamos berendezéseket és létesítményeket gyártó, a gyártáshoz kapcsolódó területeken (tervezés, szállítás, szerelés, szolgáltatás), valamint a minőségbiztosítási szolgáltatás terén tevékenykedő magyarországi vállalatok közös szakmai érdekeinek képviselete. Az EBSZ-nek 29 gazdálkodó szervezet a tagja. Tagja az OÉT munkáltatói oldalához tartozó Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (a továbbiakban: MGYOSZ). Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (a továbbiakban: MAGOSZ) 1990. november 27-én alakult. Alapszabálya alapján szakmai-, gazdasági-, munkáltatói érdekvédelmi feladatokat ellátó országos szervezet. A MAGOSZ koordinálja, szervezi tagjai tevékenységét érdekek feltárása és érvényesítése céljából. 26 gépgyártó cég a tagja. Az ipar általános és gazdasági érdekeit érintő kérdések megvitatásakor a MAGOSZ az MGYOSZ tagszervezeteként vesz részt. A kizárólag a gépiparra vonatkozó, vagy a gépipart a többi ágazattól eltérően érintő kérdésekben viszont önállóan lép fel. Ennek érdekében a parlamenti házszabály adta lehetőséget felhasználva regisztráltatta magát az országos érdekképviseleti szervezetek között A MAGOSZ tagja az Európai Unió Tagországai Gépipari Szövetségei Nemzetközi Szövetségének (a brüsszeli székhelyű ORGALIME-nak) és részt vesz a CEEMET ( Nyugat Európai Fémipari Munkaadói Szervezet) munkájában. A gépipar szociális partnerei jelzései szerint a szektorban működik még az Acélszerkezetgyártók Szövetsége és a Szerszámgyártók Szövetsége. Az említett érdekképviseletekkel nem sikerült kapcsolatot teremteni, illetve bővebb információt szerezni róluk. 3. Szociális párbeszéd a gépiparban A gépipar területén (mint ahogy az ipar nagy részében) a szociális párbeszéd (kollektív alku) legfontosabb szintje a munkahelyi szintű (vállalati) kollektív szerződéskötés. Az ágazati, illetve a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés megkötésében kulcsfontosságú munkáltatói szervezetek a rendszerváltás követően kialakultak a szektorban, de szerepük (a rendszerváltást követő évtizedben kötött bérmegállapodások kivételével) a kollektív tárgyalásokban, szerződések megkötésében gyenge, alig látható. A gépiparban 1990. évet követően egyedül a MAGOSZ és a Vasas közötti tárgyalásokat követően sikerült középszintű kollektív szerződést és éves bérmegállapodásokat kötni. 10
A középszintű kollektív Szerződést a felek 1996. március 1-én határozatlan időre kötötték és egy alkalommal 1998-ban módosították. A szerződést MAGOSZ 2001 október 15-én felmondta, hatálya 2002. január 15-én szűnt meg. A szerződés a felek közti kapcsolatrendszerre vonatkozó szabályokon túl számos az Mt-nél kedvezőbb rendelkezést tartalmazott: pl. a határozott idejű munkaviszony legrövidebb időtartamát 6 hónapban határozta meg; csoportos létszámcsökkentés esetére felmondási korlátokat állított fel; a végkielégítés felső határát felemelte 9 hónapra; a munkaidőre vonatkozó szabályai között megengedte a 6 havi munkaidőkeret alkalmazását; kimondta, hogy a rendes és a rendkívüli munkavégzés együttes napi időtartama nem haladhatja meg a 12 órát; a munka díjazására vonatkozó szabályai között az Mt-nél magasabb túlóra és műszakpótlékokat állapított meg; rögzítette az éves bérmegállapodás kötésére vonatkozó kötelezettségeket; a béren kívüli juttatások között a munkahelyi étkezés támogatása, szociális segélyre vonatkozó elkötelezettség, lakásépítési támogatás, munka- és formaruha juttatás, önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj átvállalása szerepelt. A felek, a kollektív szerződés hatálya idején 2001 év kivételével minden évben lefolytatták a bértárgyalást és bérmegállapodást kötöttek, amelyben rögzítették a legkisebb munkabér összegét, amely alapját képezte besorolási kategóriákhoz tartozó bérek kiszámításának. Meghatározták az éves átlagos személyi alapbér növekedés kötelező legalacsonyabb mértékét, továbbá az éves átlagkereset növekedés legkisebb mértékét is, amely általában az országos szintű keresetnövekedésre vonatkozó ajánlások felső határához közelített. A kollektív szerződésnek megkötésére a munkáltatói érdekképviseletnek nem volt előzetes felhatalmazása, ezt a tárgyalások befejezése után egyenként szerezte be a munkáltatóktól. A szerződés hatálya lényegében csak 8-12 munkáltatóra terjedt ki. A Vasas sorozatos kezdeményezései ellenére sem sikerült 2001. évet követően érdemi kollektív tárgyalásokat folytatni, annak ellenére sem, hogy a szektorban 2004. januárban megalakult a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (a továbbiakban: GÁPB). A GÁPB nem csak az elemzésünk területét jelentő 29. Gép, berendezés gyártása ágazatot, hanem a villamosgép- és járműipart is magában foglalja. A bizottság alapító Megállapodását két munkáltatói és három munkavállalói érdekképviselet írta alá. A bizottság munkáltatói oldalán a MAJOSZ, a MEISZ, a munkavállalói oldalon a Vasas mellett a Liga Vas- és Fémipari Szövetség és a Munkástanácsok Fém- és Gépipari Ágazat vesznek részt. Furcsának tartjuk azt a tényt, hogy a szektort munkáltatóit átfogó MAGOSZ nem tagja a párbeszéd bizottságnak. 11
II. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK TARTALMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 1 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK MEGOSZLÁSA, KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSES LEFEDETTSÉG ÁTTEKINTÉSE A GÉPIPARBAN A kollektív szerződés nyilvántartás a gépipar területén 35 db szerződést regisztrált. Ebből 32 egy munkáltatóra, 3 több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés. Kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkáltatók megoszlása Az érintett kör TEÁOR kódja, megnevezése KSZ Létszám-kategória 300 fő alatt 301-500 501-1000 1001 fő felett E. m. T. m. E. m. T. m. E. m. T. m. E. m. T. m. E. m. T. m. db db db db db db db db db db 29.11 Motor, turbina gyártása 2 0 0 0 2 0 0 0 0 0 29.12 Szivattyú, kompresszor gyártása 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 29.13 Csap, szelep gyártása 2 0 1 0 1 0 0 0 0 0 29.14 Csapágy, erőátviteli elem gyártása 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 29.21 Kemence gyártása 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 29.22 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása 2 1 2 1 0 0 0 0 0 0 29.23 Nem háztartási hűtő, légáll. szab. gyártás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 29.24 M. n. s. egyéb általános gép gyártása 4 1 3 1 1 0 0 0 0 0 29.31 Mezőgazdasági traktor gyártása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 29.32 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása 3 0 1 0 2 0 0 0 0 0 29.41 Gépi megh. hord. kézi sz. gép gyártása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 29.42 Egyéb fémmegm. szerszámgép gyártása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 29.43 Egyéb m. n. s. szerszámgép gyártása 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 29.51 Kohászati gép gyártása 1 2 0 0 1 2 0 0 0 0 29.52 Bányászati, építőipari gép gyártása 4 0 2 0 2 0 0 0 0 0 29.53 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 1 2 0 1 0 1 1 0 0 0 29.54 Textil-, ruházati, bőripari gép gyártása 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 29.55 Papíripari gép gyártása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 29.56 M. n. s. egyéb speciális gép gyártása 6 1 4 1 1 0 1 0 0 0 29.60 Fegyver-, lőszergyártás 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 29.71 Háztartási villamos készülék gyártása 2 3 1 1 0 1 1 0 0 1 29.72 Nem villamos háztartási készülék gyártás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Gépipar összesen: 32 11 19 6 10 4 3 0 0 1 E. m.: egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés T. m.: több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés 12
A táblázatban jól követhető a gépiparban kötött egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések alá tartozó munkáltatók megoszlása, a cégek létszám kategória besorolása alapján. A gépiparban a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések 11 céget érintenek. Egy cég két több munkáltatós szerződés hatálya alá is tartozik, így lényegében csak 10 cég tartozik több munkáltatós szerződés alá. A szektorban három több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződést (társaságcsoportra kiterjedő hatályú szerződés) kötöttek, amely kilenc gazdálkodó szervezetett érint, de ebből csak négy cég tartozik a gépipar területéhez. Hét munkáltató, illetve az átfedést leszámítva, hat munkáltató más ágazatban kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozik. Ebből egy cég társaságcsoportra érvényes szerződés részese, a többi munkáltatói érdekképviselet által kötött szerződés hatálya alá tartozik. Az egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések hatálya alá a szektorban 43 munkáltató tartozik. Az átfedéseket [az egyszerre több szerződés (egy vagy több munkáltatós hatálya alá tartozás) kiszűrve csak 42 munkáltatót fedd le kollektív szerződés a gépipar területén. Alapvetően a gépipar területén kötött szerződések a fentieket figyelembe véve 36 munkáltatót érintenek, hat munkáltató más szektorban kötött szerződés hatálya alá tartozik. A gépiparba a főtevékenység alapján 1289 gazdálkodó szervezet (4 fő felett foglalkoztató munkáltató van besorolva). Ezt figyelembe véve a szektorban a munkáltatók 3,2 %-nál található kollektív szerződés. Ha csak az egy munkáltatóra kiterjedő szerződéseket tekintjük, akkor ez a munkáltatók 2,4 %-a. Egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések megoszlása, hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma Az érintett kör TEÁOR kódja, megnevezése KSH létszám fő Szakágazatban Létszám-kategória kötött KSZ 300 fő alatt 301-500 501-1000 1001 fő felett KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám db fő db fő db fő db fő db fő 29.11 Motor, turbina gyártása 1455 2 828 0 0 2 828 0 0 0 0 29.12 Szivattyú, kompresszor gyártása 2477 1 148 1 148 0 0 0 0 0 0 29.13 Csap, szelep gyártása 2308 2 422 1 422 1 0 0 0 0 0 29.14 Csapágy, erőátviteli elem gyártása 2259 1 254 1 254 0 0 0 0 0 0 29.22 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása 4937 2 95 2 95 0 0 0 0 0 0 29.24 M. n. s. egyéb általános gép gyártása 5594 4 905 3 431 1 474 0 0 0 0 29.32 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása 5329 3 874 1 163 2 711 0 0 0 0 29.43 Egyéb m. n. s. szerszámgép gyártása 1447 1 90 1 90 0 0 0 0 0 0 29.51 Kohászati gép gyártása 476 1 360 0 0 1 360 0 0 0 0 29.52 Bányászati, építőipari gép gyártása 2757 4 686 2 175 2 511 0 0 0 0 29.53 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 3195 1 822 0 0 0 0 1 822 0 0 29.54 Textil-, ruházati, bőripari gép gyártása 850 1 249 1 249 0 0 0 0 0 0 29.56 M. n. s. egyéb speciális gép gyártása 5319 6 292 4 128 1 310 1 0 0 0 29.60 Fegyver-, lőszergyártás 676 1 196 1 196 0 0 0 0 0 0 29.71 Háztartási villamos készülék gyártása 11154 2 884 1 270 0 0 1 614 0 0 Gépipar összesen: 61991 32 8057 19 2410 10 3527 3 2266 0 0 KSH létszám: 2006. évi átlagos statisztikai állományi létszám (4 főnél többet foglalkoztató munkáltatók) 13
A táblázat a gépipar azon szakágazatait tartalmazza, amelyben kollektív szerződés található. Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződéseket tekintve a 300 fő alatt foglalkoztató cégeknél található a szerződések 1,5 %-a (19 db), 301 500 fő között foglalkoztató cégeknél 0,7 %-a (10 db), 501 1000 fő között foglalkoztató cégeknél 0,2 %-a (3 db). Az 1001 fő felett foglalkoztató cégeknél nem található szerződés. A 300 fő alatt foglalkoztató cégeknél található szerződések a munkavállalók 3,9 %-t, a 301 500 fő között foglalkoztató cégeknél található szerződések a munkavállalók 5,9 %-t, a 501 1000 fő között foglalkoztató található szerződések a munkavállalók 3,6 %-t érintik. Kollektív szerződéssel érintett munkavállalók létszáma, aránya (Lefedettség) Az érintett kör TEÁOR kódja megnevezése Egy munkált, Több munkált, KSH Összes KSZ kiterjedő KSZ kiterjedő KSZ létszám létszám % létszám % létszám % 29.11 Motor, turbina gyártása 1455 828 56,9 0 0 828 56,9 29.12 Szivattyú, kompresszor gyártása 2477 148 5,9 0 0 148 5,9 29.13 Csap, szelep gyártása 2308 422 18,2 29 1,2 450 19,4 29.14 Csapágy, erőátviteli elem gyártása 2259 254 11,2 0 0 254 11,2 29.21 Kemence gyártása 482 0 0 36 7,4 36 7,4 29.22 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása 4937 95 1,9 101 2,0 196 3,9 29.23 Nem háztartási hűtő, légáll. szab. gyártás 5883 619 10,5 0 0 619 10,5 29.24 M. n. s. egyéb általános gép gyártása 5594 905 16,1 106 1,8 1010 18,1 29.32 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása 5329 874 16,4 0 0 874 16,4 29.42 Egyéb fémmegm. szerszámgép gyártása 1083 333 30,7 0 0 333 30,7 29.43 Egyéb m. n. s. szerszámgép gyártása 1447 90 6,2 0 0 90 6,2 29.51 Kohászati gép gyártása 476 360 75,6 360 75,6 360 75,6 29.52 Bányászati, építőipari gép gyártása 2757 686 24,8 0 0 686 24,8 29.53 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 3195 822 25,7 38 1,1 860 26,9 29.54 Textil-, ruházati, bőripari gép gyártása 850 249 29,3 0 0 249 29,3 29.56 M. n. s. egyéb speciális gép gyártása 5319 292 5,4 172 3,2 464 8,7 29.60 Fegyver-, lőszergyártás 676 196 28,9 0 0 196 28,9 29.71 Háztartási villamos készülék gyártása 11154 884 7,9 4437 39,7 5321 47,7 Gépipar összesen: 61991 8057 12,9 5279 8,5 12974 20,9 KSH létszám: 2006. évi átlagos állományi létszám (4 főnél többet foglalkoztató munkáltatók) Egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések, létszám: Az adott TEÁOR területen nyilvántartásba vett és hatályban lévő kollektív szerződések által érintett foglalkoztatottak száma (4 fő felett). Százalék (%): Az adott TEÁOR területen nyilvántartásba vett és hatályban lévő kollektív szerződések által érintett foglalkoztatottak és az adott TEÁOR terület létszámának aránya. Több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések, több munkáltató által kötött: Több munkáltató által együttesen kötött kollektív szerződések. Létszám: A több munkáltató által együttesen kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó, a munkáltatók által foglalkoztatott létszám. Százalék (%): A több munkáltató által együttesen kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó foglalkoztatott létszámnak az adott TEÁOR terület létszámához viszonyított aránya. Összes kollektív szerződés: Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú és a több munkáltató által kötött kollektív szerződések. Létszám: Az egy és a több munkáltató által kötött kollektív szerződések hatálya alá tartozó, a munkáltatók (gazdálkodó szervezetek) által foglalkoztatott létszám. Tisztított létszám: egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződéssel érintett gazdálkodó szervezet létszáma csak egyszer van figyelembe véve. Százalék (%): Az egy és a több munkáltató által kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó foglalkoztatott létszámnak az adott TEÁOR terület létszámához viszonyított aránya. A táblázat a gépipar azon szakágazatait tartalmazza, amelyben kollektív szerződés található. 14
Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések a kohászat területén a 4 fő felett foglalkoztató cégeknél foglalkoztatott munkavállalók 13 %-ra (8057 fő) terjednek ki. A több munkáltatóra kiterjedő szerződések a foglalkoztatottak 8,5 %-t fedik le (mintegy 5300 munkavállalót érint). Az egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződések együttesen (az átfedéseket kiszűrve) a gépipar munkavállalóinak 21 %-t érintik. A gépipar lefedettségi aránya közel 20 %-al alacsonyabb mint a versenyszféra kollektív szerződéses lefedettsége (38,4 %), az egyes szakágazatok tekintetében azonban jelentősen szóródik. Három szakágazatban a lefedettség a versenyszféra átlaga feletti: Kohászati gép gyártása (75,6 %), Motor, turbina gyártása (56,9 %), Háztartási villamos készülék gyártása (47,7 %). lényegében teljes a lefedettség. Ellenkező a tendencia, 10 % alatti a lefedettség öt szakágazatban: Emelő-, anyagmozgató gép gyártása (3,9 %), Szivattyú, kompresszor gyártása (5,9 %), Egyéb máshova nem sorolt szerszámgép gyártása (6,2 %), Kemence gyártása (7,4 %), Máshova nem sorolt speciális gyártása (8,7 %). A jelen összehasonlító elemzés a kollektív szerződés nyilvántartásba bejelentett 35 kollektív szerződés közül 13 egy munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződést vizsgált meg. 15
2 A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI (ALAKI, FORMAI ELEMEINEK) ELEMZÉSE A szerződés eljárási szabályai alatt a szerződés személyi, időbeli hatályát, hatályba lépését, módosítását, felülvizsgálatát, felmondását, megszűnésének módját elemeztük. Erre nézve az elemzett szerződések mindegyike tartalmaz valamilyen előírást, amely az Mt. megfelelő paragrafusaira való hivatkozástól a részletes leírásig terjed. 2.1 A szerződés személyi hatálya A vizsgált 13 kollektív szerződés közül 12 rendelkezik a szerződés személyi hatályáról. Három szerződés a munkáltató vezetőjére vonatkozó rendelkezés említése nélkül nevesíti a szerződés személyi hatályát. Kilenc szerződés kiemeli, hogy a szerződés hatálya a munkáltató vezetőjére nem terjed ki. Közülük egy szerződés ellentmondó rendelkezést tartalmaz, nevesíti, hogy a szerződés hatálya a munkáltató első számú vezetőjére nem terjed ki, ugyanakkor egy másik pontban úgy szabályoz, hogy a szerződés rendelkezései kiterjednek a munkáltatónál munkaviszony alapján foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra és a munkáltatóra. Egy másik szerződés kiemeli, hogy hatálya nem terjed ki a társaság ügyvezető igazgatójára, de őt is megilleti a szerződésben rögzített valamennyi juttatás. Megítélésünk szerint ez is rossz megoldás, nem a kollektív szerződésben, hanem a vezető menedzser szerződésében kellene ezt rögzíteni. Egy szerződés a vezető állásúkra vonatkozó rendelkezések keretében nevesíti, hogy a munkáltatónál mely beosztású munkáltatókat tekintenek vezető (középvezető) beosztásúnak. Ez véleményünk szerint nem a kollektív szerződés része, hanem a munkáltató (gazdálkodó szervezet) szervezeti és működési szabályzatába tartozik. Két kollektív szerződés tartalmazza az Mt. 33. -ból következően, hogy a szerződést reprezentatív szakszervezet kötötte, három szerződés pedig azt is rögzíti, hogy az üzemi tanácsi választáson elért támogatottság jogosította fel a szakszervezetet a szerződés megkötésre, aláírására. 2.2 A szerződés időbeli hatálya A kollektív szerződések mindegyike rendelkezik az időbeli hatályról. A szerződések határozatlan időtartamúak. Három szerződés nem rendelkezik a szerződés időbeli hatályáról, csak az értelmezésből következik, hogy határozatlan időtartamúak. 2.3 A szerződés hatályba lépésének időpontja A kollektív szerződések hatályba léptetésére vonatkozóan az alábbi megoldásokat követik a szerződő felek: aláírás időpontja, aláírást követő meghatározott időpont, kihirdetés időpontja. 16
2.3.1 Aláírás időpontja A kollektív szerződések közül négy a hatályba lépést az aláírás időpontjában határozza meg. 2.3.2 Aláírást követő meghatározott időpont Négy kollektív szerződés hatályba lépését az aláírást követő időpontban határozza meg. Három esetben rendelkezéseit visszamenőlegesen alkalmazni kell. 2.3.3 Kihirdetés időpontja Öt kollektív szerződés a hatályba lépés időpontjaként a kihirdetés napját rögzíti. Két szerződés a kihirdetés időpontját is rögzíti. A kollektív szerződések közül öt rendelkezik a szerződések közzétételéről, a helyben szokásos módon, kifüggesztéssel, szervezeti egység vezetők, szakszervezeti tisztségviselők, üzemi tanácsi tagok rendelkezésére bocsátásával. 2.4 A szerződés felmondása A szerződések felmondására vonatkozó szabályozást az alábbi szempontok szerint tekintettük át: felmondás határideje, legkorábbi felmondási időpont, felmondás hatályba lépésének időpontja, részleges felmondás lehetősége, felmondási eljárás szabályozása. 2.4.1 A felmondás határideje Tizenegy kollektív szerződés tartalmazzák a felmondás határidejét. Tíz szerződés az Mt. által előírt (39. ) 3 hónapos határidőt határozza meg felmondási időnek. Egy szerződés ezt hat hónapban rögzíti. 2.4.2 A legkorábbi felmondási időpont A szerződés legkorábbi lehetséges felmondásáról, amely szerint a szerződés a hatályba lépéstől számított 6 hónapig nem mondható fel nyolc is rendelkezik. A felmondás lehetséges legkorábbi időpontját a többi szerződés nem szabályozza, így az Mt. hat hónapos szabálya az érvényes. 2.4.3 A felmondás hatálybalépésének időpontja A felmondás hatálybalépés időpontját a szerződések külön nem határozzák meg, így az Mt. előírásai érvényesek. 17
2.4.4 A felmondási eljárás A felmondási eljárásra nézve négy kollektív szerződés tartalmaz szabályozást, vagyis ismerteti a felmondási eljárást úgy, hogy egészben vagy részben átveszi az Mt. fogalmazását. A felmondási eljárás elemei: írásban kell közölni a felmondási szándékot (egy szerződés), írásban az okok megindokolásával (két szerződés), egyeztetési vagy tárgyalási kötelezettség írásban (négy szerződés), egyeztető bizottságot hoznak létre a felmondási ok megvizsgálására (két szerződés). Egy kollektív szerződés felmondási eljárási szabályai keretében kiemeli, hogy a szerződés megkötésében részt nem vevő szakszervezet az üzemi tanács választáson kollektív szerződéskötési jogosultságot szerez jogosult a szerződés felmondására. 2.5 A szerződés módosítása Tíz kollektív szerződés az alábbi előírások szerint szabályozza a szerződés módosítását: módosítás okai, módosítási eljárás, módosítás hatályba lépése. 2.5.1 A módosítás okai A kollektív szerződés módosításának okait négy szerződés szabályozza. A módosításra az alábbi esetekben kerül sor: ha a szabályai magasabb szintű jogszabályba ütköznek, illetve jogszabály változás esetén (négy szerződés), bármelyik fél indítványozására (három szerződés), munkavállalói kollektíva kezdeményezésére. 2.5.2 A módosítási eljárás A módosítási eljárásra vonatkozóan hat szerződés tartalmaz rendelkezést: a szerződés módosítása, illetve a módosítás kezdeményezése az év meghatározott időpontjában (két szerződés), a módosításra írásos kezdeményezést követően kerülhet sor (két szerződés), a módosítási tervezetet egyeztető bizottság készíti elő (három szerződés). 2.5.3 A módosítás hatálybalépése Egy kollektív szerződés a módosítás hatálybalépéséről is rendelkezik. A kollektív szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazását írja elő. 18
2.6 A szerződés megszűnése A kollektív szerződés megszűnését négy szerződés szabályozza, a szerződő felek jogutód nélküli megszűnése esetéről rendelkeznek. E négy szerződés a munkáltató jogutódlással történő megszűnése esetében is rendelkezik a szerződés hatályának fennmaradásáról. Az egyik szerződés jogellenesen úgy rendelkezik, hogy a szerződés hatálya az új kollektív szerződés aláírásáig, legfeljebb a jogutód cég megalakulását követő három hónapig áll fenn. 2.7 A kollektív szerződések felülvizsgálata A kollektív szerződés rendszeres felülvizsgálatának szabályozására hat szerződés fordít figyelmet, mind javasolja a teljes szerződés éves felülvizsgálatát. A felülvizsgálat befejezésének határidejét pontosan meghatározzák, ez általában a félév vége. A munka díjazására vonatkozó éves rendszeres egyeztetést csak egy szerződés tartalmazza. 2.8 Helyi kollektív szerződés kapcsolata többmunkáltatós szerződéssel Egy kollektív szerződés utal több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés eljárási rendelkezéseire és csak az eltérő, illetve kiegészítő szabályokat fogalmazza meg. Érdekes, hogy a hivatkozott több munkáltatós szerződés többségében a főtevékenységük alapján a kohász ágazatba tartozó, egy tulajdonosi körhöz kapcsolódó munkáltatókra kiterjedő hatályú. 19
3 A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKRA (A SZERZŐDŐ FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE, KAPCSOLATRENDSZERÉRE) VONATKOZÓ SZABÁLYOK E fejezetben a munkáltató, munkáltatói érdekképviselet és a szakszervezet közötti együttműködés alapelveit és szabályait elemezzük a következő szempontok szerint: Az együttműködés alapelvei, tartalma A felek közötti kapcsolattartás és kommunikáció A szakszervezeti jogokat érintő szabályozás A vizsgált kollektív szerződés mindegyike tartalmaz munkaügyi kapcsolatokra, a felek együttműködésére vonatkozó szabályokat. 3.1 Az együttműködés alapelvei, tartalma Az együttműködés alapelveit mind a tizenhárom kollektív szerződés szabályozza alábbiak szerint: együttműködési szándék kinyilvánítása a munkáltató részéről (4 szerződés), a munkáltató együttműködési kötelezettsége (12 szerződés), a szakszervezet kinyilvánítja, hogy a jogait rendeltetésszerűen gyakorolja (12 szerződés), a munkáltató köteles az érdekképviselet tevékenységét elősegíteni (4 szerződés). A felek együttműködésének tartalmáról 12 szerződés rendelkezik, és hangsúlyozzák a folyamatos együttműködés fontosságát. Az együttműködés legfontosabb területe a foglalkoztatási kérdések (11 szerződés), a szociális problémák kezelése (12 szerződés), a csoportos létszámleépítés és az átszervezés, amelyet 10-10 szerződés szabályoz. Három szerződés a munkáltató kötelezettségeként szakszervezet mellett az üzemi tanács tevékenységének segítését is előírja, és kiemeli azt is, hogy az üzemi tanács köteles jogait rendeltetésszerűen gyakorolni. Egy szerződés a munkavédelem területét is kiemeli az együttműködés tekintetében, ezt a munkáltató és a munkavédelmi bizottság együttműködéseként írják elő. Egy szerződés az együttműködés vonatkozásában olyan szabályozást alkalmaz, hogy a munkáltató a cégbíróságon nyilvántartásba vett és jogi személyiséggel rendelkező szervezettel köteles együttműködni. E rendelkezés részben hibás, részben jogellenes. A szakszervezet, mint az egyesülés jog alapján működő társadalmi szervezet nem a cégbíróságon, hanem az illetékes megyei, illetve fővárosi bíróságon van bejegyezve, nyilvántartva, A munkahelyi szintű szakszervezet az egyesülési törvény alapján ágazati, szakmai szakszervezet, szakszervezeti szövetség alapszabálya alapján származtatott jogi személyiségű szervezeti egységeként is tevékenykedhet. 20