BALATONFÜRED VÁROS KÖRNYEZETTUDATOS STRATÉGIAI PROGRAMJA



Hasonló dokumentumok
M A N A G I N G U R B A N E U R O P E, M U E - 2 5

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

WAREMA Területfejlesztési Koncepció április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Balatonfüred városa részt vesz a MUE 25 (Managing Urban Europe) programban, amelynek célja fenntartható városfejlesztés megvalósítása.

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 31-i ülésére

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra)

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban között

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

ROP Partnerség építés a Balaton régióban

A kultúra jelene és jövıje a Balaton térségében

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

ÚJ SZÉCHENYI TERV ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások I. félévében

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai...

Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenntartható Fejlesztése érdekében

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései


Szerzıdés megnevezése (típusa): megbízási szerzıdés

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, június 17.

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Kapolcs község Önkormányzata

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs,

I N T É Z K E D É S I T E R V ig

Projekttervezés alapjai

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv ( ) szeptember

Társadalmi beágyazódásunk

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

A Duna Stratégia közlekedési

Szomszédsági Program

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

Kalocsai Kornél Miskolc október 21.

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

Salgótarján Megyei Jogú Város. JAVASLAT

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület szeptember 20-i ülésére

2015. április 23. Környezet munkacsoport

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete október 31-i ülésére

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete április 30-i ülésére

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

Az EMVA LEADER Program Magyarországi LEADER Központ

Elkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl


A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA JÚNIUS 12.

PÉCSELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA ALAPCÉLOK

E L Ő T E R J E SZ T É S. A Képviselő-testület február 7--i ülésére

Tárgy: A KDOP évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

I N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET ig

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Pályázati figyelő augusztus

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar)

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

./.. (...) 10/1999. (III.31.)

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának /2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Település adatlap. Település neve:... Kategória: Falu: 2000 főig, Falu: 2000 fő fölött, Város: főig, Város: fő fölött,

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Átírás:

BALATONFÜRED VÁROS KÖRNYEZETTUDATOS STRATÉGIAI PROGRAMJA 1. Bevezetés Balatonfüred a környezet védelmét már a rendszerváltás elıtt is fontos feladatként kezelte. Az igazi fejlıdés azonban a kilencvenes években indult el. Az önkormányzat az országban az elsık között alkotta meg környezetvédelmi rendeletét, sikeres PHARE pályázat pénzügyi támogatásával bevezette a szelektív hulladékgyőjtést a városban, összefogta a város érdekelt civil szervezeteit környezetvédelmi együttmőködésre. E folyamat részeként együtt Siófok várossal és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökséggel indult egy, a Balti Városok Uniója (UBC) által kezdeményezett és vezetett, a Managing Urban Europe 25 nevő nagy nemzetközi környezetvédelmi projektben, melynek célja egy korszerő környezettudatos irányítási rendszer bevezetése a résztvevı városokban, a fenntartható városi fejlıdés érdekében. A társfinanszírozási nyilatkozatot (Co-financing statement) 2004. március 26-án írta alá Dr. Bóka István polgármester. Az elsı induló konferenciára 2005. június 13-14-én, Rigában került sor, ahol a háromévesre tervezett folyamat legfontosabb lépéseit és az együttmőködés kereteit tárgyalták meg. Csak ezután, 2005. július 21-én történt meg a Partneri és támogatási megállapodás aláírására, a vezetı UBC és Balatonfüred között. Rigában, a projekt indító plenáris konferenciáján meghatározták az együttmőködés kereteit, formáit és a munka rendjét. Eszerint elıször egy helyzetértékelı alapállapot felmérés elkészítését (Baseline review), majd ezt követıen egy Stratégiai Program összeállítását határozták el. Az alapállapot felmérése a rendelkezésre álló helyi dokumentumok és az adatok frissítése után megtörtént. Ebben a jelenlegi helyzetet összefoglaló SWOT analízis jó támpontot ad a város stratégiai programjának kidolgozására, hiszen benne tételesen megfogalmazódnak az erısségek, amelyeket a jövıben tudatosan, a jelenleginél még jobban ki kell aknáznunk, a gyengeségek, amelyeket lehetıleg fel kell számolnunk, vagy legalábbis csökkentenünk kell negatív hatásaikat, továbbá azok a lehetıségek, amelyekkel élnünk kell és végül a veszélyek, amelyeket el kell kerülni. Ez a Stratégiai Program a már rendelkezésre álló dokumentumok (Balatonfüred városfejlesztési koncepciója, Rendezési Tervek, Egészségterv, stb) és a jelenleg ismert újabb fejlesztési elképzelések figyelembe vételével, az Alapállapot Felmérés felépítését követve készült el.

A jelenlegi helyzet összefoglaló értékelése (SWOT analízis) Környezeti elemek Természeti környezet Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek Kedvezı földrajzi helyzet, gyönyörő tájkép, jó Éghajlat, Sok erdı és zöldfelület, tiszta levegı, Savas esıt semlegesítı talaj, sok forrás, szénsavas vizek, Balaton Kevésbé értékes talaj Szılı és gyümölcstermesztés, Természetturizmus, gyógyturizmus Tájrombolás, külterületek túlzott beépítése, külterületek szennyezése Épített környezet Emberi tényezı Ivóvízellátás, szennyvízelvezetés megoldott, Közúthálózat minısége javul, Megmaradt történelemi településrészek, védett épületek, sok köztéri szobor és park Erıs lokálpatriotizmus, élénk civil szervezıdés, sok civil szervezet, fejlett kulturális élet. Hatalmas vízkiemelı mő, költséges víztisztítás és szennyvízkezelés, kevés kerékpárút, járdák állapota sokhelyütt rossz, csapadékvíz elvezetés hiányos, szezonban kevés parkoló, városon átvezetı nagy átmenı forgalom, energiaellátásban teljesen kiszolgáltatott a nagy szolgáltatóknak. Öregedı társadalom, kevés gyerek, szezonális munkanélküliség, kevés munkahely, Nem eléggé fejlett környezettudatosság, Kerékpárút fejlesztés, járdák felújítása, csapadékvíz hálózat fejlesztése, parkoló építések, elkerülı utak építése, megújuló energiaforrások (nap- bio-) fokozódó felhasználása a középületeken és a köztereken, lakossági felhasználások ösztönzése. Gyermekvállalás ösztönzése, Egészségmegırzı, betegség megelızı nevelés, felvilágosítás. Szőrıvizsgálatok. munkahelyteremtı fejlesztések, Környezettudatos nevelés és propaganda minden korosztály számára. Egyre növekvı közüzemi díjak lakossági elégedetlenség fokozódása, épületek régi Szociális rendszer meggyengülése, fiatalok elvándorlása,

Környezeti elemek Városmőködés Gazdaság Törvényi háttér Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek A városért egységesen mőködı képviselı-testület, tapasztalt szakemberekbıl álló hivatal. Jól mőködı oktatási intézmények. Stabil költségvetés. Magas fejlesztési arány. Sok színvonalas országos/nemzetközi jelentıségő rendezvény. Fejlett testvérvárosinemzetközi kapcsolatok. Fejlıdı turisztikai színvonal és kínálat. Helyi szabályozók megléte. Alkalmi információs deficit bizottságok és osztályok között. Túl sok rendezvény koordinációs hibák. Fıképp turizmusra alapozott, idıjárásfüggı gazdaság. Nagyon sok, egymással konkuráló kisvállalkozás. Szabályozatlan gazdasági élet. Túl bürokratizált hatósági eljárások. Túl sok, egymással nem szabatos törvényi szabályozás. Gyenge szankcionálási gyakorlat. Bizottsági munka hatékonyabbá tétele. Rendezvények számának racionalizálása. A nemzetközi kapcsolatok további kiaknázása. Környezetbarát gazdasági tevékenységek letelepítése. Logisztikai, oktatási központok idevonzása. Egészség- és gyógy turizmus fejlesztése. Rendszeres visszajelzés jogalkotók felé. Helyi szabályozók rendszeres aktualizálása, karbantartása. Nagypolitika begyőrőzése, nem megfelelı városmarketing, bevételek csökkenése. Kisvállalkozások fokozódó tönkremenetele. Munkanélküliség növekedése. Elvándorlás. Nem hatékony környezetvédelem vonzerı csökkenés. Rosszabb állampolgári közérzet.

M A N A G I N G U R B4 A Stratégiai Program az Alapállapot Felmérés alapján a következı fejezetekre tagolódik: 1. Természeti környezet (Tamáshegy, koloska, malom árok, erdei pálya, partvédelem, szénsavas vízbázisok stb) 2. Épített környezet (városközpont, piac, ipari park, közl. Infra) 3. Emberi tényezı (eü, oktatás, utak, szennyvíz) 4. Városmőködés (hivatal, probio, szelektív, komposzt, megújuló) 5. Gazdaság (hotelek, kikötı, jég, horgász, oktatás) 6. Törvényi háttér 1. Természeti környezet Balatonfüred város természeti környezete országos szinten is a legszebbek és a legértékesebbek közé tartozik. Ennek a szépségnek nem csak esztétikai, de komoly gazdasági értéke is van, hiszen nagyban hozzájárul a város turisztikai vonzerejéhez. Így a természeti környezet fejlesztése és megóvása a város lakosságának alapvetı érdeke. Balatonfüred legértékesebb külterületi területei a Koloska völgy, a Tamás- hegy, és a Malom völgy. Ezeket a területeket, együtt a többi külterülettel alapvetıen két veszély fenyegeti: a beépítés és elkerítés (illegálisan vagy jogi fondorlattal, a törvények kijátszásával), valamint az illegális hulladéklerakás. A beépítés fıképpen a Tamás-hegyen és a többi város feletti dombon jelent veszélyt, ahol a szép kilátás indukálja az ilyen igényeket és szándékokat, az illegális szemétlerakás pedig évtizedek óta folyamatosan okoz gondot a gépkocsival jól megközelíthetı külterületi helyeken, fıként a városból kivezetı utak mentén. A Stratégiai Program a természeti környezet megırzését az alábbiak szerint valósítja meg: A Tamás-hegy még be nem épített területein teljes építési tilalom elrendelését javasolja, kivéve a város Stratégiai Programjában szereplı fejlesztéseket. Javasolja továbbá, hogy a Jókai Kilátó környéki és az odavezetı utak tulajdonjogát az Önkormányzat fokozatosan szerezze meg. A városból kivezetı utak mentén, a leglátogatottabb illegális lerakóhelyeken az eddigieknél több és gyakrabban ürített hulladékkonténert helyezzenek ki Ezen területek fokozott és rendszeres ellenırzését hivatásos és társadalmi összefogással meg kell valósítani. A természeti környezet megóvása mellett törekedni kell ezen értékek körültekintı és óvatos kiaknázására, hogy az ökoturizmus fejlesztésével, a bevételek növekedésével gyarapodjon város. A Stratégiai Program az alábbi fejlesztéseket tartja kívánatosnak: A Malom-völgyi séd medrének ökológiai szempontú rendezése és rekreációs horgásztó létesítése a Dobogóhíd feletti szakaszon. Ezt megelızıen vagy ezzel párhuzamosan a hulladéklerakó rekultivációja is történjen meg. A Tamás-hegyen épüljön libegı. A bevételekbıl állandó természetvédelmi ırzés valósítandó meg a védendı területeken. További elıny, hogy szívbetegek és mozgáskorlátozottak is részesülhetnek a panoráma szépségeiben. Az északi oldal erdészei útjain létesüljön kocogó pálya, ami télen sípályaként is használható lehet. Nyári bobpálya létesítését is támogatja a Program. A Koloska-völgyi kiránduló központ fejlesztése inkább csak a megközelíthetıség javítására és a komfortosság és színvonal növelésére irányuljon. A patakmeder alsó szakaszainak körültekintı, ökológiai szempontú rendezése kívánatos, úgy, hogy a

M A N A G I N G U R B5 felsı szakaszokon legfeljebb csak kisebb visszaduzzasztó lépcsık létesüljenek és a középsı szakasz maradjon meg természetes állapotában. A Füredi Kiserdı felújítását a régi értékes faállomány megtartásával támogatja a Program. A füredi Balaton parton további szakaszok kibetonozása, illetve kikövezése legfeljebb csak a Vízpart Rehabilitációs Tervben csónak és vitorláskikötınek feltüntetett helyeken legyen lehetséges. A nádasok és a természetes partszakaszok ott is teljes védettséget élvezzenek. Mobil, úszó egységként létesüljön egy akvárium és ökológiai bemutatóközpont a Tagore-sétány és a strand közötti vízterületen. A város területén a szénsavas vízbázisok mind teljesebb feltérképezésére kerüljön sor. Újabb kutatófúrásokkal a gyógyfürdı kultúra fejlesztését kell támogatni. 2. Épített környezet A város három történeti központja, a füredi ófalu, az üdülıtelep és Arács településmagja megırzendı és a hagyományoknak megfelelıen fejlesztendı. Eltérı mértékben, de mindhárom terület a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatások révén vált városközponttá. További fejlesztése elsısorban a magántıke idevonzásával lehetséges, de önkormányzati és pályázati pénzekbıl a közterületek hagyományırzı felújítása is szükséges. A Fıutca program Füred óvárosi fıutcája fejlesztését célozza a városképi értékek megtartása mellett úgy, hogy a városrész központ funkciókat erısíti. Az Arácsi történelmi faluközpont megindult fejlesztését az önkormányzati tulajdonú épületek mővelıdési-kulturális és szolgáltatási központtá kiépítésével kell megvalósítani. Az üdülıtelep Reformkori városrész részben befejezıdött megújítását a Gyógy tér újjáépítésével, a Tagore sétány keleti és nyugati irányú továbbfejlesztésével kell kibıvíteni. A parti sáv keleti szektorában a strandok között, a horgászegyesület jelenlegi területén városi vízi sporttelepet kell kialakítani, ahol elsısorban a város lakosai részére a horgászat, az evezés és vitorlázás is biztosítható. A volt Huray piac (még régebben községi focipálya) beépítése csak kulturális és/vagy szórakoztató tevékenységeket szolgáló létesítményekkel lehetséges A mögöttes városi tulajdonú területeken rekreációs vagy oktatási célú létesítmények építése kívánatos. A lakóterületbe nem integrálható gazdasági tevékenységek területbiztosítása elsısorban az Aszófıi út északi oldalán, a Hulladéklerakó irányában, illetve magán a lerakó területén, annak rekultivációja után történjen meg. A várost nyugatról elkerülı út megépítése a legfontosabb közlekedési feladat. Folytatni kell a városi utcák és járdák felújítását. A kerékpárutak számát és hosszát is fejleszteni kell, elsısorban a Balatoni Kerékpárúthoz kapcsolódó, a városból északi irányba kivezetı utak mentén, hogy a mögöttes települések, borutak célállomásai és a természeti értékek a kerékpáros turizmus számára is megközelíthetıek legyenek. Alapvetıen szükséges a csapadékvíz elvezetı rendszer teljes felújítása. 3. Emberi tényezı Elsırangú feladat az élveszülések számának növelése, ami a létbiztonság fokozásával (munkahelyteremtés, lakásprogramok), neveléssel és kismamák és újszülöttek anyagi támogatásával valósítható meg.

M A N A G I N G U R B6 Az alapvetıen jó oktatási rendszert meg kell védeni a kívülrıl begyőrőzı kedvezıtlen hatások ellen. Kívánatos az általános iskolák együttmőködésének további fokozása. Egészségügyi szempontból a környezeti elemek állapota jó. Az idınkénti közlekedési légszennyezés az elkerülı utak építésével csökkenthetı, a ritka víz és talajszennyezés a szennyvíz csatornázottság teljessé tételével. A fı halálozási kockázati tényezık egyrészt egészséges életmódra neveléssel, másrészt a szőrıvizsgálatok kiterjesztésével csökkentendık. A szociális gondoskodásban jelenleg az államnak és a helyi önkormányzatnak van döntı szerepe. Kívánatos az ilyen célú civil szervezıdések létrejöttének bátorítása és támogatása. A bőncselekmények területén a város jó pozícióban van. A bőnözés fı számai évrıl évre csökkennek. A Vagyonvédelmi Alapítványon keresztül az Önkormányzat, civil szervezıdések és vállalkozások hatékonyan támogatják a bőnüldözı szervek munkáját. A kábítószer és egyéb szenvedélybetegségek ellen elsısorban a megelızéssel, másodsorban bőnüldözés hatékonyabbá tételével, a társadalmi támogatottság növelésével kell fellépni. A szezonális munkanélküliség igen jellemzı és gátló tényezıje a város fejlıdésének. Fı cél tehát az állandó munkahelyek számának növelése. 4. Városmőködés A város mőködtetését végzı és felelıs Polgármesteri Hivatal alapvetıen jól látja el feladatát. Kapcsolata a választott városvezetéssel, az Önkormányzattal jó. A hivatalon belül erısíteni kell az osztályok közötti együttmőködést, rendszeres osztályvezetıi értekezleteken kell beszámoltatni a vezetıket a végzett munkáról és kiosztani a következı idıszak feladatait. A környezetvédelem személyi megerısítése mindenképpen indokolt, csakúgy mint a közterület felügyeleté, amelynek hatáskörét és jogosítványait bıvíteni kell. Kívánatos továbbá a hivatali dolgozók idegen nyelv tudásának fejlesztése. Új dolgozók felvételét egy idegen nyelven történı aktív kommunikációs képességhez kellene kötni. A város kommunális feladatait döntıen ellátó PROBIO zrt alapvetıen jól és fokozatosan javulóan végzi munkáját. A kezelésében lévı hulladéklerakó üzemeltetési engedélyét mindaddig ki kell kérni, amíg a regionális hulladéklerakó mőködése meg nem kezdıdik. Ezután a lerakót rekultiválni kell és helyén környezetbarát tevékenységeket kell letelepíteni. A lakossági hulladékgyőjtésben ösztönözni és fokozni kell a szeletív győjtést és a kertes ingatlanok esetén a helyben történı komposztálást. Alapvetıen fontos a város mőködésének, ezen belül energiagazdálkodásának áttekintése és energiagazdálkodási koncepció és intézkedési terv készítése. Az Önkormányzatnak és a Polgármesteri Hivatalnak kötelessége a megújuló energiaforrások felhasználásában való élen járás. Ezért tervet kell kidolgozni a középületek alternatív, elsısorban napenergiával, napkollektorokkal való ellátására. Bátorítani kell továbbá a többgenerációs lokális erımővek létesítését újabb középületek és nagyobb magánházak esetén. Mindezek megvalósításához tudatos és felkészült pályázati stratégiával kell megteremteni a források nagy részét. Lehetıség szerint ki kell terjeszteni az ipari technológiával készült épületek energiatakarékos felújítását egyéb épületekre is. 5. Gazdaság A város döntıen nyári idegenforgalomra alapozott gazdaságát egyrészt az idegenforgalom idıbeli kiszélesítésével, másrészt egyéb gazdasági tevékenységek letelepítésével lehet javítani.

M A N A G I N G U R B7 Az idegenforgalmi idény meghosszabbítása már megkezdıdött a Balaton Kongresszusi és Szabadidı központ megépülésével, a télen is mőködı Aquapark megnyitásával és az új négycsillagos, egész éven át nyitva tartó, változatos és magas szintő szolgáltatásokat nyújtó hotelek építésével. Ehhez még a már meglévı nagy hotelek megújítása kell, hogy csatlakozzon. A sportturizmus részben a Központ megépülésével, részben újabb vitorlás kikötık építésével tovább fejlıdik. Amíg azonban az elıbbi valóban a szezon meghosszabbításával jár, a vitorlás élet zömében a késı tavaszi-nyári, koraıszi hónapokra korlátozódik. A sportturizmusnak újabb lökést adhat egy jégstadion építése. Ez az energiaigényes létesítmény azonban csak az energiahasznosítás legkorszerőbb alkalmazásával építhetı és mőködtethetı. A kulturális turizmus a Központ megépítésével nagy lehetıséget kapott. Egy télen-nyáron mőködı színház szintén felpezsdítheti a város kulturális életét. A hagyományos borturizmus az egyetlen mezıgazdasági alapú tevékenység, amely a város életében jelentıs szerepet játszik. További fejlesztése mennyiségileg alig képzelhetı el. A meglévı gazdaságok további tökéletesítése, a Borút állomások jobb megközelítése, szolgáltatásaik bıvítése látszik lehetséges fejlıdési iránynak. A horgászturizmus fejlesztése csak úgy lehetséges, ha a helyi szervezetek, elsısorban a Balatonfüredi Horgász Egyesület lehetıséget kap olyan új csónakkikötı és klubház építésére, amely magas szintő szolgáltatással fogadhat vendéghorgászokat. A természeti környezet 1. pontban már említett körültekintı fejlesztése szintén hozzájárulhat a turista szezon meghosszabbításához. A munkahelyteremtı több lábon állás érdekében szükséges egyéb gazdasági tevékenységek letelepítése is a városban. Ezek között elsısorban gazdasági -logisztikai, pénzügyi központok azok, amelyek a város turisztikai vonzerejét nem rontják, de elképzelhetı kézmőves ipar letelepítés is. Felsıfokú oktatási intézmény valamilyen fakultása, a hely jellegének megfelelıen környezetvédelmi és természetvédelmi, hidrobiológiai szakok, vagy turizmus és gazdaság, esetleg jogi kar letelepítése egyértelmően élénkítı hatással lenne a helyi gazdaságra és egyáltalán a város egész életére.