Pedagógiai Program Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 033572 Kemecse 2013
Tartalom BEVEZETÉS... 6 I. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA... 7 1. Küldetésnyilatkozat... 7 2. Iskolánk története... 7 3. Sajátos arculat... 7 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 8 Közösen elfogadott legfontosabb értékek... 8 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 9 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 21 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 28 Az egészségfejlesztés feladata:... 28 Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport tagjai:... 28 Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai:... 29 Az iskolai testedzés formái:... 29 Drog-stratégia... 30 Általános cél:... 30 Konkrét célok, feladatok:... 31 Az iskola drog-állapota felmérésének lépései... 31 A bántalmazás iskolai erőszak megelőzése... 31 Beavatkozási módok... 31 Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás... 32 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 32 Iskolánkban a közösségfejlesztés színterei:... 32 A közösségek erőssége... 32 Az intézményben tanító nevelők magas szintű szakmai felkészültséggel, nevelési ismeretekkel, a gyermekek iránt érzett felelősség- és kötelességtudattal gyerekszeretettel rendelkeznek. Az alsós, felsős, művészeti munkaközösségek jól együttműködnek, egymás munkájára szorosan építenek... 32 A család... 32 Az iskolai közösség... 33 Az osztályközösség... 33 Az osztályközösség feladata:... 33 A tanítási órán kívüli tevékenységek... 33 Alkalmanként szervezett foglalkozások... 33 1
Diákönkormányzat... 34 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 34 Az osztályfőnök... 34 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje:... 35 A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:... 35 kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,... 35 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,... 35 sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,... 35 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 35 A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok:... 35 Tanórán kívül:... 36 A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 36 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 36 Felzárkóztatást elősegítő programjaink.... 37 A gyermek és ifjúságvédelemi feladatok ellátása... 38 A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:... 38 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 39 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 39 Elvárásaink a szülők felé... 39 A szülőkkel való kapcsolattartás formái:... 40 A tanulók-pedagógusok együttműködése:... 40 Kapcsolattartás a Kemecsei Gyermekekért Alapítvány tagjaival:... 41 9. A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai... 41 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend... 41 Vizsgaforma, vizsgarészek... 42 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 42 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 43 III. HELYI TANTERV... 45 1.A választott kerettanterv megnevezése... 45 2. A választott kerettanterv által meghatározott kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai... 46 3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 48 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 51 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 51 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 52 2
Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 52 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 52 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése... 53 6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabálya... 53 7.A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 53 Az ellenőrzés formái:... 54 A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere... 55 A tanulók tudásszintjének értékelése... 55 Értékelési funkciók meghatározása... 56 A tanulmányi munka értékelése... 56 Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján.... 56 Szöveges minősítés... 57 A szöveges értékelés módjai:... 57 8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 58 9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag... 58 Az iskola feladatai:... 58 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 59 11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek... 61 Egészségnevelés elvei... 61 Az egészségnevelés célja:... 61 Az egészségnevelés színterei az iskola keretein belül:... 61 Környezeti nevelés elvei... 62 Alapelvek:... 62 A környezeti nevelés célja:... 62 Az iskola hosszú távú célja:... 63 Az iskola rövid távú céljai:... 63 Készségek, melyek kialakítása, fejlesztése szükséges a cél elérése érdekében:... 63 A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni:... 63 12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 64 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek... 64 Integráció, inklúzió fogalma... 64 Az integrált nevelés - oktatás feltételei... 65 Objektív tényezők:... 65 Szubjektív tényezők:... 65 3
Célmeghatározások:... 65 13.Tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 66 A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:... 67 A tanulók jutalmazásának elvei és formái:... 67 14. Az egész napos iskola... 68 15. A kompetencia alapú programcsomagok, újszerű tanulásszervezési eljárások ütemezésének befejezése... 68 16. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje... 70 A tanulmányi munka ellenőrzése:... 71 A tanulók tudásszintjének értékelése... 71 17. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 71 IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 73 4
Van egy hely, ahol 6-14 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek a további tanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol fontos a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése, mert nélküle nem létezhet társadalmi jövőkép: harmonikus és építő kapcsolat a környezettel. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol gyermekközpontú a nevelés, és a pedagógusok hisznek a nevelés csodájában. Ez a mi iskolánk: az Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 5
BEVEZETÉS A program felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: Köznevelési törvény életbelépése, a Nemzeti alaptanterv változásai 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet életbelépése A TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállalt feladatok fenntartása A pedagógiai program létrehozásának egyéb jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendelete: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 26/1997. (IX.3.) NM - rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011.(XII.31.) az államháztartás rendjéről szóló Kormányrendelet 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a NAT-ról 51/2012.(XII.21.) A pedagógiai program előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető: az iskola honlapján az intézményvezetőnél, az intézményvezető-helyetteseknél, az iskola nevelői szobáiban, az iskola irattárában, A pedagógiai programról minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, intézményvezető-helyettesektől. Az iskolának alkalmazkodnia kell az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. Az Arany János Általános Iskola a jövőben is értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. Kemecse, 2013. 03.31. Deák Ágnes intézményvezető 6
I. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA 1. Küldetésnyilatkozat Mi az Arany János Általános iskola dolgozói, ápoljuk meglévő hagyományainkat, újakat teremtünk, segítjük a gyerekeket az új iránti fogékonyságra. Minden erőnkkel és tudásunkkal azért dolgozunk, hogy óráinkon és szakköreinken megteremtsük tanulóink testi-lelki fejlődésének egyensúlyát. A nyitott iskolavezetéssel és a szülőkkel együtt törekszünk az oktató, nevelő munka folyamatosságára, egységére. Ne álmodd az életed, éld az álmaidat! 2. Iskolánk története A 780 éves Kemecse városában írásos feljegyzések tanúskodnak arról, hogy már a református és katolikus egyház írni, olvasni tanította híveit. Amikor a lakosság protestáns hitre tért, az iskola alapítása is megtörtént. Sajnos a parókia 1853 körül leégett, ezért nem állapítható meg, hogy pontosan mikortól folyik szervezett iskolai oktatás. Csak következtetni lehet arra, hogy 1648-ban már volt. Iskolát építettek 1880-1890, 1926-1930 között, valamint 1910-ben és 1928-ban.1929-től 5 tanerős összevont formában, majd 6 osztályos népiskolában folyt az iskoláztatás. 1945-től az államosított iskolában indult a 8 osztályos képzés. Az 1940-1960-as években tanyasi iskolák is működtek. A Fertőtanyán 40-46 gyerek, a Körmendy tanyán 35-40 gyerek tanult. Az új központi iskola 1969. március 21-től biztosítja a korszerűbb körülményeket, ami 1990-ben és 2003-ban újabb szárnnyal, könyvtárral, majd 8 tantermes szinttel gazdagodott. Iskolánk 2003. október 18-án vette fel az Arany János nevet. 2006 óta többcélú nevelési-oktatási intézményként működünk. Ellátjuk az alapfokú művészeti nevelés és oktatás feladatait is. Rendelkezünk a zavartalan oktatómunkához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. 3. Sajátos arculat A tantestület jól összeszokott, szakmailag képzett, munkáját szerető kollégákból áll. A tanárok és tanítók a feladatok ellátására felkészültek, érzékenyek a problémákra, meg akarnak felelni az elvárásoknak. Rendszeresen képzik magukat továbbképzéseken, tanfolyamokon, főiskolákon, egyetemeken. Szívesen vállalják a tanulást. Szükségét érzik a megújulásnak, a sokoldalúságnak. Ezt bizonyítja a TÁMOP 3.1.4, 3.1.7 pályázatban való eredményes helytállás, a kollegák magas szintű szakmai, szaktárgyi felkészültsége, pedagógiai, módszertani kultúrája. Az iskola alapfeladata biztosítani az általános műveltséget megalapozó nevelést, mely lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. Tanulóink létszáma 350-400 fő között mozog. Kötelező nyelvünk az angol. Alsó tagozatunk nagy hagyományokkal rendelkező iskolaotthonos formában működött, ami a szülők részéről nagyon keresett volt, ezért döntöttünk az egész napos iskola bevezetéséről. A tanulóink számára tanulószobai foglalkozást biztosítunk. Feladat ellátási kötelezettségünk körébe tartozik a fentieken túlmenően a kiemelt figyelmet igénylő tanulók integrált és önálló osztályokban szervezett oktatása, az alapfokú művészeti nevelés és oktatás. Ezen kívül 7
iskolánkban kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséggondozást, a felzárkóztató foglalkozást. Szakmai munkaközösségek segítik az iskolai munkát, felvállalva a hagyományápolást, amely sok lehetőséget kínál képességek alakítására. A szakköri foglalkozások gazdagítják az ismereteket. A városban élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzetéhez igazodva tanórán és tanórán kívül próbáljuk segíteni a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását. Célunk, hogy minél több siker és minél kevesebb kudarcélménnyel, érdeklődő, sokoldalú, egymás iránt toleráns, önmagával szemben igényes egyéniségeket formáljunk. Otthonos és egészséges környezetet biztosítunk tanulóinknak az egész napos foglalkoztatásához. Iskolánkat a Kemecsei Gyermekekért Alapítvány támogatja, hozzájárul a nevelő-oktató munka színvonalának emeléséhez, tárgyi feltételeink javításához. II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Közösen elfogadott legfontosabb értékek tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése humanizmus, szeretet, elfogadás, becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom, a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, önfegyelem, önismeret, példamutatás, pontosság, igényesség és kitartás a munkában, a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete, esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete, derű, humor, mely átsegít a gondokon. Megszülni és felnevelni létrehozni és nem kívánni, megalkotni és nem birtokolni. 8
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, emberiség) együttműködésének - szociális és állampolgári kezdeményezőképesség kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, - etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia - értékei hatják át a tanításitanulási - és vállalkozói kompet. - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a folyamatokat. szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint. Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Alkalmazott módszerek, eszközök Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu TÁMOP 3.1.4 DVD-k A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg. 9
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét. A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának! Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére! A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez. Alkalmazott módszerek, eszközök A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk. Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. 10
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. Iskolánkban idegen nyelvet magas színvonalon oktatunk. Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében. A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése, a verbális kommunikáció fejlesztése. Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Minél több tanuló merje használni a tanult idegen nyelvet. Demokratikus alapokon álló, tanár-diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak. Előtérbe helyezzük a csoportmunkát és az újszerű tanulásszervezési eljárásokat. 11 Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok/taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (projekt, témahét, modulok, megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Alkalmazott módszerek, eszközök Az intelligencia és kreativitás fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár (modulok) alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása. Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási-tanítási folyamatokat.
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk, az IPR stratégiák alkalmazásával. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével párhuzamosan alkalmazzuk az SDT programokat. Minden iskolai tevékenységünket az oktatás és nevelés terén egyaránt a gyermekek okos szeretete hatja át. Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség. (Németh L.) Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek. Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során! Következetesen a bátorító megengedő nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekeknek. Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás kapcsolatokra. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással segítjük. Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, általánossá tesszük az interaktív táblával folytatott oktatási metódust. Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását, fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő felkészítéssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését. A pedagógus a megszólíthatóság közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú csoportnyomás eszközeit is alkalmazza. Alkalmazott módszerek, eszközök Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással. Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton megfelelő informatikai képzést nyújtunk. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával. 12
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A közösségek biztosítsanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel. Az elemi és közösségi szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. Az oktatásban alkalmazzuk a műveltségterületeken átívelő szociális és életviteli programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására. Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diák-önkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Ezek: Én és a világ. Én és a másik. Az én dimenziója. Polgár a demokráciában. Felnőtt szerepek. Toleranciára nevelés. Alkalmazott módszerek, eszközök Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT anyagok. 13
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitüntetett kötelességének tekinti. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az Ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Az Ember a természetben műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza. Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti (SZÉK) kompetenciák fejlesztését! Az emberismeret az etika alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni. A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába. Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, értékeket védő magatartással kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember- és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon- és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményezünk. Az egész napos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenést, a kikapcsolódást. Alkalmazott módszerek, eszközök Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. A programcsomagok elemei, modulok alkalmazása. 14
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1. egészségcentrikusság, 2. alkotás-centrikusság, 3. minőség centrikusság, 4. kultúra-centrikusság. Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási, pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építés, az egyéni karrierprogramok megvalósítását. A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási/döntési helyzetekben felelősen cselekedni. A pedagógusok sajátítsák el, és adekvát módon alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulói megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési, ellenőrzési programjának megfelelően. Alkalmazott módszerek, eszközök Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez: témahét, projekt, moduláris oktatás. Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése. 15
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, földrajz, társadalomismeret, nyelvek, készségtárgyak). A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja személyiségben. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését. Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-8. évfolyamokon. Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat. Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat. Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása. Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése. Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon- és népismeret, - európai azonosságtudat, - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, 16 Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés. A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté. Alkalmazott módszerek, eszközök Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformák.
A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen! Valósuljon meg a kompetenciaalapú matematika modulok széleskörű beépítése az egyes évfolyamok tananyagába. Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése. Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. Mérőlapok, feladatlapok, a különböző bejárási utakat kínáló modulok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematikaórákon. Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára! A belső hálózati tanulás erősítése. Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel. Differenciálás. Kooperatív technikák. Projektek. A biztos tudás kialakítása a matematikai logikai, az idegen nyelvi kompetencia-területen. Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez! Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség- és képességfejlesztést. A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematikaoktatás bevezetése, elterjesztése. Projektnapok szervezése. A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása, verbális kommunikáció fejlesztése. 17
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása. A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít, - az információáramlást biztosítja, - bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe. Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez. A csoportmunkára alkalmas tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban! Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon. A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. A tanulók idegennyelvhasználati képességének fejlesztése: - a beszéd, - az írásbeli szövegalkotás, - a szövegértés fejlesztése. A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában. Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos, páros felkészülés után interakcióban vesz részt. Felkészülés után ismerős, személyes témában informál. Alkalmazott módszerek, eszközök Szituációs játékok. Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása. Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása - magazinok, - interjúk, - tévéműsorok, - filmrészletek, - történetek, mesék, - levelek, - szerepjátékok. A párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat. 18
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban. A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában. A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja, és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint a tervezés, az információszerzés, a kooperatív tanulás. Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen szokatlan funkcióban használni. A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják, a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti. Tudjon írni: - üzeneteket, - feljegyzéseket, - életrajzot, - magánlevelet, - egyszerű történéseket. A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse. A tanulók képesek: - adott modellt követve saját szöveget alkotni, - saját munkájukat bemutatni, - követni tudja a projektkészítés lépéseit, - megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információkat. 19 Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés, - életrajz írása, - élménybeszámoló, - üzenet, - feljegyzés írása, - történet tömörítése. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva: - hírműsor, - filmrészlet, - interjú, - történetek, mesék, - versek. Szabad interakció: - feladatfelmérés, - tervezés, - követés, - értékelés, - megvitatás. Alkalmazott módszerek, eszközök Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás. Autentikus olvasott és hallható anyagok. Különböző anyag- és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére. A cél, hogy növekedjen a tanuló - kreativitása, - önismerete, önbecsülése, - váljon autonóm személyiséggé, - legyen képes együttműködésre, - fejlődjenek interkulturális kompetenciái. Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat. Tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti. Alkalmazott módszerek, eszközök Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása. Témahetek tartása. Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen. Az értékelésnek fontos része legyen: - az önértékelés, - a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani. A tanuló portfóliót készít (a tanuló összes munkája összegyűjtve) - ünneplés, - dicséret, - oklevél, - naplóvezetés (erősség, gyengeség) - közös értékelés. 20
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeket tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai, biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! 21 Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. Alkalmazott módszerek, eszközök Tesztek, tréninget, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében. Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését. Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében szociális tükör révén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre a reális
Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy). Az egyes életkori fejlődési szakaszok: jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.). Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel! A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani. Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési-oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a hivatásszerű szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt! Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és a viselkedési szabályok elsajátítása közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni. önkritika/kritika kialakítására törekszünk. A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A tanulókkal a megszólíthatóság közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak, korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak. 22
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A kompetenciaalapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelésoktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése. Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok a segítő életmódra nevelés sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, öntudatos személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulás módszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas szituációk az iskolai/osztályközösség mindennapi életében terepgyakorlatként szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia-antipátia kapcsolatok). Alkalmazott módszerek, eszközök A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, modulok, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. 23
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A személyek kompetenciafejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotip módon működő cselekvések). Az iskola profiljának megfelelően támogatja speciális kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását. Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő), önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség. A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód. Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotóképesség, improvizációs képesség, valamint vizuális kifejező képesség. A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit: - egészség, - önmegvalósítás-alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája. Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinknak megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását! Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése. Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket. Alkalmazott módszerek, eszközök Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyeztek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások. Prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás. Riportok készítése elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások, tablók. Sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtőmunka, fénykép- és videofelvételek, riportok, témahét, projekt, stb. A testi-lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. 24
Alapelvek Célok Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A nevelési szituációkban a megfelelő konfliktus megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes) A pedagógus tekintélyét a szakmai-emberi befolyásokra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját. A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie! Korlátozottan tekintélyelvű és magas szintű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjához! A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése). A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően kell alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő) és viselkedési szabályok elsajátítása (alapja a hitelesség). Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében. Változatos, a szituációkhoz megfelelő módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk. Alkalmazott módszerek, eszközök A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési-értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és esetleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. 25