Sóvágó Krisztina: Európai Uniós és egyéb nemzetközi támogatások 2009. november 17. Czira, T. - Péti, M. - Salamin, G.: Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE, geográfus szak Az oktatók a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának irodavezetői
Strukturális Alapok az Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund - ERDF), melyet 1975-ben hoztak létre az 1958-ban megteremtett Európai Szociális Alap (European Social Fund - ESF) az 1964-ben felállított Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agriculture Guidance and Guarantee Fund - EAGGF), Orientációs Szekciója
Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap: 1975-ig Európa országai bíztak abban, hogy a fejletlen térségek maguktól, vagy esetleg egy általános gazdasági fellendüléstől indíttatva be tudják hozni lemaradásukat a Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője feladata a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése, a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a régiók fejlesztésében való részvétel
Strukturális Alapok Európai Szociális Alap: 1960-ban kezdte meg működését Célja a munkaerő piac alkalmazkodó képességének növelése volt, és ennek érdekében az alap a munkavállalók mobilitását támogatta 1988-as reform során az ESF a Strukturális Alapok részévé vált feladata pedig a humánerőforrás fejlesztésben való részvétel lett Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - Orientációs Részlege (EAGGF GF): 1962-ben hozták létre Célja, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását 1988-tól az EAGGF Orientációs Része integrálódott a Strukturális Alapokba
További pénzügyi források Európai Halászati Alap 1993-ban hozták létre Célja: minden pénzügyi forrást egyesítsenek a halászat és vízkultúra területén megvalósítandó strukturális intézkedések céljaira Kohéziós Alap 1994-ben azon tagállamok számára hozták létre, amelyek nem érik el az Unió átlagos bruttó hazai termékének (GDP) 90 %-át, Célja a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése
Strukturális Alapok és Magyarország Strukturális Alapok költségvetését 6 éves ciklusokra határozzák meg Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül: Phare Phare-CBC Sapard ISPA
Phare PHARE Program (Pologne-Hongrie, Assistance á la Reconstruction Economique) 1989-ben dolgozta ki az EU, akkori nevén Európai Közösségek Tanácsa Célcsoport: Lengyelország és Magyarország Célja: a piacgazdasági átmenet segítése A 90-es évek során ezt több, szintén a politikai, gazdasági átmenet útjára lépő kelet-közép európai országra kiterjesztették, majd az 1999-ben, az Európai Unióban ratifikált előcsatlakozási támogatási csomag részévé vált.
Phare CBC Phare CBC (Cross-Border Co-operation): Az Unió külső határain fekvő térségek számára a stabilitás megteremtése és a gazdasági felzárkózás megindításának támogatása céljából hozták létre a PHARE keretein belül a CBC Programot. Öt prioritás fejlesztésére koncentrál: regionális tervezés műszaki infrastruktúra-fejlesztés gazdaság- és turisztika fejlesztés humán erőforrás-fejlesztés környezet- és természetvédelem
SAPARD SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) keretén belül a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területein életre hívott beruházások esetén lehetett forráshoz jutni Cél: Közösségi támogatási keretet adni a Közép és Kelet-Európai országokban a fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztéshez a csatlakozást megelőző időszakban Megoldani a mezőgazdasági szektor és a vidéki területek hosszú távú rendezésének problémáját Segíteni a Közösségi Vívmányok acquis communautaire végrehajtását a közös mezőgazdasági politika és a kapcsolódó politikák tekintetében
Ft
ISPA ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession program): Pénzügyi támogatás a gazdasági és társadalmi kohézióhoz, felkészíteni Közép és Kelet-Európa tagjelölt országait az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztésekre biztosít forrásokat
NFT1. - ÚMFT 2004. május 1. csatlakozás az EU-hoz 2004-2006 Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv Átfogó stratégiai cél: A foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése Hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket (fő prioritások): a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben
ÚMFT Operatív programok 14 operatív program: Gazdaságfejlesztése OP Közlekedés OP Társadalmi Infrastruktúra OP Társadalmi Megújulás OP Környezet és Energia OP Nyugat-dunántúli OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP Közép-magyarországi OP Közép-magyarországi OP Dél-alföldi OP Észak-alföldi OP Észak-magyarországi OP Államreform OP Elektronikus Közigazgatás OP Végrehajtási OP
Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 15 Operatív Program (OP): VOP 1.4% GOP 10.0% Gazdaságfejlesztés OP/GOP ROPok 23.1% Közlekedés OP/KÖZOP Társadalmi Megújulás OP/TÁMOP Társadalmi Infrastruktúra OP/TIOP Környezet és Energia OP/KEOP EKOP 1.4% ÁROP 0.6% KÖZOP 25.0% Államreform OP/ÁROP Elektronikus közigazgatás OP/EKOP 7 Regionális OP/ROP-ok KEOP 16.7% TIOP 7.8% TÁMOP 14.0% Végrehajtás OP/VOP
Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 7 Regionális OP: Nyugat-dunántúli OP/NYDOP Dél-alföldi OP/DAOP KDOP 9% DDOP 12% NYDOP 8% DAOP 13% Észak-alföldi OP/ÉAOP Közép-magyarországi OP/KMOP ÉMOP 16% ÉAOP 17% Észak-magyarországi OP/ÉMOP Közép-dunántúli OP/KDOP Dél-dunántúli OP/DDOP KMOP 25% ERFA 50%-a: 1600 Mrd Ft
ÚMFT Két éves akcióterv (akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum) Akcióterv tartalma: konstrukció neve, támogatási kerete, támogatási hányada, támogatás min és max értéke, potenciális kedvezményezettek, támogatandó projektek száma, jogosultsági feltételek, értékelési szempontok, a támogatási konstrukciók indításának és zárásának időpontja, a forrásfelhasználás ütemezése, a támogatási konstrukciók célértékei, kiválasztott indikátor értéke 2007 2008-ra évekre vonatkozóan, kiemelt projektek (azaz a Kormány által egyedileg jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz)
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Két átfogó stratégiai célja: jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítás, a tájgondozás kialakításának elősegítése. Specifikus célok: a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki mezőgazdasági lehetőségek kialakítása; a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása; a környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése; a termelők piaci pozícióinak javítása; a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása; az erdősültség növelése ezáltal az erdők ökológiai állapotának javítása és az erdők gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erősítése;
ÚMVP ÚMVP (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) egy hét éves fejlesztési program, amelynek forrása az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA) felváltó, Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Az ÚMVP négy tengelye: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása Helyi közösségek fejlesztése
Ft
Európai Halászati Alap (EHA) Minden tagállamnak a Közös Halászati Politikával (KHP) összhangban lévő Nemzeti Halászati Stratégiai Tervet (NHST) kell készítenie a 2007-2013-as programozási időszakra. Az öt prioritásból Mo. háromban érintett: Hazai intézkedések a prioritási tengelyek mentén: II. tengely: Akvakultúra, természetesvízi halászat, és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (Akvakultúrába történ_ termel_ beruházásokra vonatkozó intézkedések, Vízi környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések, Természetes vízi halászat, Beruházások a halfeldolgozás és értékesítés területén) III. tengely: Közös érdekeket célzó intézkedések (Kollektív intézkedések, A vízben élő növény- és állatvilág védelmét és fejlesztését célzó intézkedések, Új piacok kialakítása, és promóciós kampányok szervezése, Kísérleti projektek) III. tengely: Technikai segítségnyújtás
Közösségi Kezdeményezések A tagállamokkal folytatott együttműködés mellett - amelyre a Strukturális Alapok eszközeinek kb. 90 %-át használják fel - a Bizottság maga is kezdeményezhet programokat Célja más európai politikák támogatása, e politikák alkalmazásának előmozdítása a régiókban, vagy hozzájárulás több régió közös problémáinak megoldásához Interreg, EQUAL
Interreg Az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak Az Európai Unió határozza meg a pénzkeretet és a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait. Ez alapján készítenek az érintett EU tagállamok (a szomszédos nem EU tagállamok támogatásával) közös, részletes javaslatot a programok megvalósítására és nyújtják azt be az Európai Bizottsághoz. A kezdeményezésnek három alapvető formája (különböző alprogramokkal) létezett 2006-ig:
Interreg 1. Határ menti együttműködés (Interreg IIIA) két-három ország határ menti NUTS III-as szintű térségei között lévő gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztésére; Ausztria-Magyarország Közösségi Kezdeményezés Program Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határ Menti Együttműködési Program 2. Transznacionális együttműködés (Interreg IIIB) országok feletti transznacionális együttműködés az integráció elősegítésére (Magyarország egész területe); 3. Interregionális együttműködés (Interreg IIIC) a regionális fejlesztés és kohézió eszközeinek fejlesztése (Magyarország egész területe).
EQUAL Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés új ötletek kísérleti műhelye a foglalkoztatáspolitika és a társadalmi befogadás területén, forrása a Szociális Alap. 4 támogatási téma: A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése Az egész életen át tartó tanulás és az olyan befogadó munkahelyi gyakorlatok támogatása, amelyek a munkaerő-piaci diszkrimináció és egyenlőtlenségek szempontjából érintett emberek álláshoz jutását és munkában maradását segítik A nemek közötti munkaerő-piaci különbségek és a foglalkozási szegregáció csökkentése Menedékkérők társadalmi integrációjának és szakmai képzésének támogatása
Egyéb uniós programok Strukturális Alapokon kívüli uniós források például a LIFE és a Culture program LIFE program (L'Instrument Financier pour l'environment) Alapvető célja hozzájárulni a Közösség környezetpolitikájának és környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtásához, korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. Támogatott projektjei között szerepelnek környezetvédelmi infrastruktúrát (innovatív mintaprojektek támogatása) és természetvédelmet (vadon élő növényés állatvilág megőrzése, élőhelyek komplex védelme és fajvédelmi programok) érintő projektek. A Culture 2000 program az Európai Unió elsődleges finanszírozási és programozási eszköze 2000 és 2006 között a kulturális együttműködés terén folytatott tevékenységekre vonatkozóan. Célja a nemzetek közötti együttműködések ápolása.
Egyéb Nemzetközi Források Az európai unión kívülről is állnak rendelkezésre fejlesztési források Magyarország részére EEA and Norway Grants (EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmus) Fő célja hozzájárulni egy kiegyensúlyozottabb európai fejlődéshez. A főbb prioritások között szerepel a kutatás, kulturális örökség, környezetvédelem, fenntartható fejlődés, egészség és gyermekvédelem, humán erőforrások, regionális politika, határ menti együttműködések, esélyegyenlőség Svájci Alap Fejlesztési irányok: infrastruktúra, a környezetvédelem, a kis- és középvállalkozások és a humán erőforrás fejlesztésére irányuló