Az intenzív búzatermesztés agronómiai tényezői Dr. Pepó Péter DE Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet A magyar búzatermesztés jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt két évtizedben. Gyökeres változások következtek be a földtulajdonviszonyokban, a táblák nagyságában, az alkalmazott technológia agrotechnikai és műszaki feltételeiben, a biológiai alapokban, a felhasznált inputok mennyiségében és minőségében. A hazai búzatermesztésnek meg kell találnia azokat a célokat, amelyek a jövőben növelik a versenyképességét. A nagy termések elérése az agrotechnikai input mennyiségének növelésével, valamint a felhasznált inputok hatékonyabb alkalmazásával valósítható meg. Szükséges azonban hangsúlyozni azt, hogy a rekordtermések helyett olyan magas szintű termések elérését szükséges magunk elé kitűzni, amelyet biztonságosan, eltérő évjáratokban stabilan tudunk elérni, miközben a környezeti terhelése a technológiának nem növekszik (fenntartható termesztéstechnológia). Az intenzív termelés hosszú távon csak akkor lehet életképes, ha az agronómiai hatékonyság mellett az ökonómiai hatékonyságot, jövedelmezőséget is biztosítani tudjuk. Nemzetközi összehasonlításban a fejlett országok esetében a búzatermesztésben végtelenül leegyszerűsítve a csoportosítást kétféle modellt lehet megkülönböztetni. A mérsékelt befektetésű modellt (amerikai típusú) azok az országok alkalmazzák, amelyek jelentős területekkel rendelkeznek, mérsékelt input felhasználással átlagos, vagy annál kisebb termést érnek el, amely kedvező minőséggel párosul. A másik típust az intenzív technológiai modell jelenti, melyet a nyugat-európai országokban alkalmaznak. Jellemzője a rendkívül jelentős mennyiségű input felhasználás, a korlátozott területhasználat, a kimagasló termésátlagok, melyek átlagos vagy gyengébb minőséggel párosulnak (1. táblázat). A hazai búzatermesztést a rendkívül vegyes agrotechnikai színvonal jellemzi napjainkban. Magyarországon a búza országos termésátlaga az 1980-as években megegyezett a nyugat-európai országok átlagtermésével (kb. 5,0 t/ha körüli értékkel) (1. ábra). Ezt követően a hazai termésátlagok nem növekedtek, hanem stagnáltak, ill. csökkentek (napjainkban kb. 4,0 t/ha), a nyugat-európai országoké viszont jelentősen növekedett (kb. 7,0-8,0 t/ ha, ha leszámítjuk a 2004. évben történő bővítésben bekerült középés kelet-európai országok termésátlagát). Magyarországon a termésátlagok 10 éves periódusokban vizsgálva a 80-as évek 4,92 t/ha értékéről a 2000-es években 4,03 t/ ha-ra csökkentek, miközben a termésingadozás mértéke 27 %-ról 61 %-ra növekedett (2. táblázat). Ezekkel a mutatókkal a hazai búzatermesztés jövőbeli versenyképessége megkérdőjelezhető. Érdemes tehát áttekinteni azokat a biológiai, ökológiai és agrotechnikai feltételeket, amelyek eddig kihasználatlan tartalékokat jelenthetnek a hazai búzatermesztés termésátlagainak növelésében. Kérdés az, hogy optimális feltételek mellett lehetséges-e kimagasló rekordtermések (10 t/ha) elérése. A kérdésre a több évtizedes tartamkísérleteink eredményei alapján válaszolhatunk. Modell Ország Terület (millió ha) 2011/2012 A búzafajták terméspotenciálja, és ami abból realizálható Elméletileg a jelenlegi búzafajták (hibridek) terméspotenciálja 15,0 t/ ha, vagy e feletti értéket képvisel. Ezt optimális feltételek (pl. fitotron) mellett érhetjük el. A gyakorlatban azonban ezek az optimális feltételek csak ritkán biztosíthatók. A termésmenynyiség változását olyan hiperbolikus függvénnyel írhatjuk le, amelyben a legnagyobb terméscsökkentést a környezeti tényezők kedvezőtlen hatásai okozzák (időjárás, talaj). Fontos ezen túlmenően (a terméscsökkentő hatás azonban ezen tényezőknél már mérsékeltebb) a termesztési modell intenzitási szintje, a fajtára és termő- 1960 1980 2000 2012 Amerikai típusú USA 19,8 1607 2251 2824 3115 Kanada 9,4 753 1721 2445 2888 Ausztrália 13,9 1129 962 1821 2151 Argentína 3,0 1295 1560 2493 2715 Ny-európai típus Franciaország 5,3 2395 5181 7117 7599 Németország 3,1 2861 4739 7283 7328 Nagy-Britannia 2,0 3537 5878 8008 6657 Hollandia 0,2 3925 6202 8359 8587 Írország 0,1 3368 5132 9454 6306 Belgium 0,2 3712 4613 7920 8338 1. táblázat Az amerikai és nyugat-európai típusú búzatermesztési modellekben realizált terméseredmények (FAO adatok, 2014) 12
9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Franciaország Németország Magyarország 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 1. ábra A búza termésátlaga 1961-2012 között (t/ha) (FAO adatok alapján Pepó Péter, 2014) Év Fr. o. évi átlagos növekedés 1961-1990 +143 kg/év N. o. évi átlagos növekedés 1961-1990 +118 kg/év M. o. évi átlagos növekedés 1961-1990 +109 kg/év Átlagtermés Min. - max. termés (t/ha) Fr. o. évi átlagos növekedés 1991-2012 +44 kg/év N. o. évi átlagos növekedés 1991-2012 +27 kg/év Min. - max. termés (%) M. o. évi átlagos növekedés 1991-2012 -80 kg/év 2. táblázat Az őszi búza termésátlaga és termésstabilitása hazánkban (KSH adatok) ingadozás intervalluma (%) 1980-1989 4,92 4,12-5,45 84-111 27 1990-1999 4,14 3,28-5,19 74-125 51 2000-2009 4,03 3,52-5,12 66-127 61 2010-2013 4,07 3,71-4,63 91-114 23 A rekordtermések eléréséhez a búza teljes tenyészideje során optimális ökológiai, fiziológiai, növényegészségügyi, agronómiai, agrotechnikai feltételek szükségesek. Ezek a tényezők határozzák meg a búza termését kialakító terméskomponensek mértékét (4. ábra). Ezek a tényezők: egységnyi területen képződött kalászok száma (optimális 500-800 db/m 2 ) az egy kalászban képződött szemek száma (optimális 30-40 db/ kalász) ezerszemtömeg (optimális 40-50 gramm) Ezen termésképző elemek rendkívül sokféle kombinációjával érhető el rekordtermés. Így 10 t/ha termést elérhetünk mérsékelt kalászszám mellett (500) nagy kalászonkénti szemszámmal (40) és nagy ezer szemtömeggel (50), vagy átlagos ér té kekkel (650 x 35 x 45). Mindkét esetben elméletileg a 10 t/ha termés elérhető. Milyen tényezők befolyásolják a genetikai terméspotenciál realizálását? 2. ábra A búza genetikai terméspotenciálját befolyásoló tényezők hatása (Pepó Péter, 2014) helyre adaptált agrotechnika, valamint a technológiai minőség, a technológiai fegyelem (2. ábra). A búzatermesztésben a termésmennyiség mellett rendkívül fontos a minőség kérdése is. Olyan technológiát szükséges alkalmazni, amelyben a nagy termést a piaci igényeknek megfelelő, differenciált minőséggel tudjuk párosítani. A búza termesztéstechnológiában a mennyiséget elsősorban az ökológiai feltételek (döntően az időjárás, részben a talajtulajdonságok), a minőséget pedig a genotípus korlátozza be, azaz ezek jelentik a felső korlátot. Fontosak a mennyiségi-minőségi kérdések eldöntésében az ökonómiai feltételek, azaz az, hogy a piac milyen mértékben fizeti meg a jobb minőséget. Sajnos ezen a téren igen jelentős problémáink vannak (3. ábra). A búzafajták genetikai potenciáljának realizálását, valamint az agrotechnikai input hatékony érvényesülését az ökológiai feltételek jelentősen befolyásolják. Különösen fontos a környezeti hatások közül hazánk éghajlatának jelentős változékonysága. Hazánk éghajlatára alapvetően a kontinentális klímahatás a jellemző, de ezt óceáni és mediterrán hatások módosítják, melyek együttesen alakítják a búza vegetatív és generatív fejlődését, termésképződési folyamatait. A nagy termések eléréséhez nemcsak kedvező időjárási, hanem optimális talajtani feltételek is elengedhetetlenül szükségesek. Hazánk talajadottságai más országokkal összehasonlítva kedvezőbbek. A búza szempontjából optimális talajt a csernozjom típusú talajok jelentik, amelyek kedvező fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokkal, kedvező tápanyag-, víz-, levegő- és hőháztartással jellemezhetők. Más talajtípusok (pl. barna erdő, réti, öntés talajok) kevésbé kedvező tulajdonságait opti- 13
3. ábra A mennyiség és minőség szerepe a búzatermesztésben (Pepó Péter, 2014) mális agrotechnikával ellensúlyozhatjuk, megteremtve a nagy termések realizálásának talajtani feltételeit. Tartamkísérleti eredményeink is az évjárat búza termésmennyiségére (és minőségére) gyakorolt kifejezetten erőteljes hatását bizonyították. A legnagyobb termést bi- (búza-kukorica) és trikultúra (borsó- búza- kukorica) vetésváltásban, optimális NPK trágyázás mellett, átlagos vízellátottságú évjáratban kaptuk (7,9 t/ha, ill. 8,6 t/ha 27 év átlagában). Aszályos évjáratban kisebb mértékben (5,6 t/ha, ill. 7,3 t/ha), míg csapadékos évjáratban jelentősebb mértékben csökkent a búza termése (5,4 t/ha, ill. 6,2 t/ha), az utóbbi esetben az állományok korai és jelentős megdőlése, valamint a kifejezetten erős infekciós nyomás következtében (3. táblázat). A talajnedvesség vizsgálati adataink is azt bizonyították, hogy az évjárat vízellátottsága befolyásolta egyrészt a búza maximális termésszintjét, másrészt a kijuttatott műtrágyák terméstöbbletét, azok érvényesülésének hatékonyságát. Fontos a genotípus megválasztása 4. ábra A búza termését meghatározó terméselemek Mtr. kezelés Bikultúra Kontroll Trikultúra Kontroll Aszályos évjárat (9 év) (33 %) 1892 5590 4426 7279 Átlagos évjárat (13 év) (48 %) 3. táblázat Vetésváltás, évjárat, trágyázás hatása az őszi búza termésére (Debrecen, csernozjom talaj, nem öntözött, 1986-2012) Csapadékos évjárat (5 év) (19 %) 3698 2697 7866 5169 3162 5419 2257 6667 4885 2853 1940 1305 8607 6190 Megnevezés 1990 2000 2013 Államilag elismert fajták száma (db) 29 94 159 %-os változás 100 324 548 Ebből Extenzív és low input típusú fajták száma (db) 20 32 28 aránya (%) 69 34 12 átlagos és intenzív típusú fajták száma (db) 9 62 131 aránya (%) 31 66 88 4. táblázat A búza fajtaportfolió változása Magyarországon A kedvező környezeti feltételek biztosítása mellett a nagy búzatermések elérésének alapfeltétele a megfelelő genotípus megválasztása. Hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek az államilag elismert búzafajták portfóliójában. Mennyiségi szempontból a minősített fajták száma többszörösére nőtt. Jelenleg 159 fajta található az államilag minősített fajták listáján, amelyhez az EU-tagországokban minősített több ezer fajtát is hozzászámíthatjuk (4. táblázat). Minőségi szempontból is igen markáns változások történtek. Vizsgálataink szerint az extenzív-low input típusú, mérsékelt befektetést igénylő fajták aránya csökkent és erőteljesen megnőtt az átlagos-intenzív technológiával termeszthető fajták aránya (jelenleg a két fajtatípus aránya 15-85 %, a korábbi 70-30 %-hoz képest). Vizsgálataink azt bizonyították, hogy azonos ökológiai és agrotechnikai feltételek mellett a búzafajták terméseredménye között 1-3 t/ha különbségek is lehetnek. De nem csak a fajtát kell adott 14
termőhelyre és adott technológiai színvonalra megfelelően megválasztani, legalább ilyen fontos, hogy az adott genotípusra adaptált, fajtaspecifikus technológiát valósítsunk meg. Előnyben a fajtaspecifikus agrotechnika A különböző kisparcellás agrotechnikai kísérleteinkben csernozjom talajon, kedvező évjáratokban, fajtaspecifikus agrotechnikával értünk el hagyományos fajtákkal 10 t/ ha terméseredményeket. Ez azt mutatja, hogy a jelenlegi fajták genetikai terméspotenciálja igen kedvező. Az elmúlt években megjelentek hazánkban is a különböző hibridbúzák, 5. táblázat A búza genotípusok (fajták/hibrid) agrotechnikai reakciója (Debrecen, csernozjom talaj, 2008) amelyek a fajtákhoz képest jelentősen eltérő termesztéstechnológiát igényelnek. Egy adott, kedvező évjáratban (2008. év) végzett vizsgálataink azt bizonyították, hogy a hibridbúzák terméseredménye kedvező tápanyagellátás esetén 8,2-9,5 t/ha között, míg a fajtabúzáké 7,8-8,8 t/ha között változott (5. táblázat). Ezek az eredmények ugyan kedvezőek, de további vizsgálatok szükségesek a hibridbúzák szélesebb körű elterjesztését megelőzően, azok eltérő ökológiai és agrotechnikai reakciói miatt. Hatások és kölcsönhatások A nagy, akár a 10 t/ha körüli termések eléréséhez az egyes agrotechnikai elemeket egyrészt külön-külön is Kezelés Fajták átlaga Hibrid Átlagos növényvédelem 6074 253 6327 NPK opt 7830 395 8225 Intenzív növényvédelem 6598 111 6709 NPK opt 8808 667 9475 Elővetemény Műtrágya nélkül NPK opt. műtrágyázás A mtr. terméstöbblete 1 kg N() mtr.-ra jutó terméstöbblet napraforgó 2384 5870 3486 25,8 szemes kukorica 2422 5462 3040 17,9 csemegekukorica 3836 6762 2926 30,8 borsó 5345 7480 2135 28,5 Elővetemény x trágyázás kölcsönhatás abszolút terméstöbblet 2100-3500 kg/ha 1 kg N-re () jutó termésnövekmény 18-31 kg 6. táblázat Elővetemények hatása a búza trágyaigényére (Debrecen, csernozjom talaj, 2007) N 50 N 100 N 150 N 200 Bikultúra (kukorica) Szántás 3,03 4,89 6,09 6,27 5,91 Tárcsa + lazítás 2,70 4,82 5,85 6,22 6,04 Tárcsa 2,77 4,53 5,95 6,07 5,95 Trikultúra (borsó, kukorica) Szántás 5,92 7,01 7,25 7,07 6,90 Tárcsa + lazítás 5,93 6,96 7,13 7,12 6,96 Tárcsa 5,91 6,84 7,11 7,07 6,95 7. táblázat Talajművelés hatása a búza termésére (Ruzsányi L. adatai alapján) optimalizálni szükséges, másrészt figyelembe kell venni azt, hogy az egyes agrotechnikai elemek hatásukat nem egyenként, hanem egymással kölcsönhatásban fejtik ki. Az egyes agrotechnikai tényezők fontosságára szeretnénk néhány kiragadott példát bemutatni a több mint 30 éves különböző tartamkísérleteinkből a teljesség igénye nélkül. Az elővetemény búza termésére gyakorolt hatása közismert. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy az elővetemény helyes megválasztásával az agrotechnikai inputok mennyiségét csökkenthetjük, vagy azok hatékonyságát javíthatjuk. Kedvezőtlen, aszályos évjáratban (2007. év) az elővetemények között 3 t/ha különbség volt a kontroll kezelésben, de megfelelő tápanyagellátással is a különbség 1,5 t/ha maradt. Kedvező elővetemények esetében kisebb műtrágya adagok mellett a kijuttatott tápanyagok érvényesülésének hatékonysága kedvezőbb volt (6. táblázat). Ruzsányi L. professzor korábban végzett talajművelési kísérletei azt bizonyították, hogy a búza nem az alapművelés módjára (szántás, lazítás, tárcsázás), hanem annak minőségére igényes jó kultúrállapotú csernozjom talajon. Energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontból mérlegelni szükséges azt tehát, hogy melyik alapművelés módot célszerű választani (7. táblázat). A búza kifejezetten tápanyagigényes és a tápanyagokat jól hasznosító szántóföldi növényfaj. Több évtizedes tartamkísérleteink eredményei azt bizonyították, hogy megfelelő adagú (N = 60-150 kg/ha, P 2 O 5 = 80-120 kg/ha, K 2 O = 50-90 kg/ha) és harmonikus (N + P 2 O 5 + K 2 O) makroelem trágyázás nélkül nagy termések nem érhetők el. Rekordtermések (10 t/ha) eléréséhez ez azonban már nem elegendő. Ilyen termésszint mellett elengedhetetlen a mezoelemek (Ca, Mg, S), valamint a mikroelemek (Cu, Fe, Zn, Mn, Mo stb.) utánpótlása is részben a talajon, részben az állományok levélzetén keresztül. Ugyancsak fontos, hogy az adott búza genotípus fajtaspecifikus tápanyag igényét biztosítani tudjuk. A búzafajták között jelentős különbségeket tudtunk megállapítani a természetes táp- 15
Lupus Mv Csárdás Lupus Mv Csárdás KUKORICA NAPRAFORGÓ elővetemény elővetemény veszteség megkésett vetésnél 100-400 kg/ha 500-1800 kg/ha 5. ábra A vetésidő, trágyázás, vetésváltás és genotípus hatása az őszi búza termésére Mtr. kezelés Növ. véd. Száraz évjárat Csapadékos évjárat Bikultúra Trikultúra Bikultúra Trikultúra tás stb.) által determinált agrotechnikai elem. A különböző búzafajták egyedi, fajtaspecifikus csíraszám és vetésidő optimummal jellemezhetők. Több évtizedes kísérleti eredményeink azt bizonyították, hogy az optimális vetésidőn belül a korábbi és mérsékeltebb csíraszámmal történő vetés esetén kaptunk kiemelkedő termést (5. ábra). Különösen jelentős volt a megkésett vetésidő terméscsökkentő hatása intenzív technológia (optimális NPK ellátás) esetén (500-1800 kg/ha terméscsökkenés), szemben az extenzív technológiával (kontroll műtrágya kezelésben 100-400 kg/ha terméscsökkenés). A kiemelkedő, a 10 t/ha termések megközelítéséhez elengedhetetlen a hibátlan növényvédelem is. Ez magában foglalja az állati kártevők, a betegségek és gyomok elleni védelmet, valamint a szárrövidítő szerek használatát. A különböző növényvédelmi vállalatokkal több mint 20 éve folytatott kísérleteink számos, gyakorlatban is jól alkalmazható eredményt hoztak a búza növényvédelmi technológiájában. A nagy termésekhez elengedhetetlen a nagyobb tápanyag adagok alkalmazása. Ebben az esetben pedig szinte kötelező jellegű az intenzív növényvédelem (8. táblázat). Akár száraz, akár csapadékos évjáratban az műtrágyakezelésben, különböző vetésváltási rendszerekben (bikultúra, trikultúra) az intenzív növényvédelem terméstöbb- többlet 8. táblázat Trágyázás és növényvédelem kölcsönhatása őszi búzánál (Debrecen, csernozjom talaj) Fajta 1. fajta 2x fungicid 2. fajta 2x fungicid anyag-hasznosító képességükben, a műtrágya reakciójukban, valamint az optimális NPK adagjukban. többlet többlet többlet Ext 1773-4573 - 2972-4242 - Int 1758-15 4750 177 3316 344 5673 1431 Ext 4974-6578 - 4176-5041 - Int 5780 806 7428 850 6079 1903 7228 2187 Trágyázás x növényvédelem kölcsönhatás 5880 száraz csapadékos 0-200 300-1400 800-900 1900-2200 Száraz Átlagos Csapadékos évjárat többlet 8300 többlet 4975 1205 1724 7085 10024 7090 7010 9118 6526 1060 1332 8070 10450 7949 Optimális fungicidkezelések hatása a búza terméstöbbletére száraz 1000-1200 kg/ha átlagos 1300-1700 kg/ha csapadékos 1400-2100 kg/ha többlet 9. táblázat Fungicidkezelések és évjárat hatása az őszi búza termésére (Debrecen, csernozjom talaj) 2115 1423 A vetéstechnológia egyrészt számos vonatkozásban vitatott, másrészt jelentős mértékben kényszerítő körülmények (elővetemény, gépkapaci- 16
Fajta 1. fajta gyomirtott 2. fajta gyomirtott 5710 5880 6869 7010 10. táblázat Gyomirtás és évjárat hatása az őszi búza termésére (Debrecen, csernozjom talaj) lete 800-900 kg/ha, ill. 1900-2200 kg/ ha volt. A hiányos tápanyagellátásnál (kontroll) az intenzív növényvédelem terméstöbblete mérsékelt volt (0-200 kg/ha, ill. 300-1400 kg/ha). A növényvédelemben különösen fontos a hatékony levél- és kalászvédelem. Rekordtermések elérésénél ehhez elengedhetetlen a háromszori fungicides védelem (1 = 2-3 noduszban; 2 = virágzás kezdetén; 3 = virágzás második felében-végén), valamint a fajtaspecifikus fun gicidhasználat. Kutatási eredményeink szerint a genotípusok eltérő betegségtoleranciája száraz évjáratban nem jelent meg, azaz a kontrollhoz viszonyított terméstöbblet a Száraz Átlagos Csapadékos évjárat Gyom (%) 0,6 0,2 0,5 0,2 8043 8300 8802 9380 Gyom (%) 1,0 0,8 1,1 0,9 4186 4975 6017 6526 Gyomirtás termésnövelő hatása (jó kultúrállapotú csernozjom talajon) száraz 100-200 kg/ha átlagos 250-600 kg/ha csapadékos 500-800 kg/ha Szárrövidítés hatása a búza terméstöbbletére száraz 100-350 kg/ha átlagos 250-500 kg/ha csapadékos 150-600 kg/ha 6. ábra Szárrövidítés hatása a búza termésére eltérő évjáratokban (Debrecen, csernozjom talaj, fajták átlaga) Gyom (%) 2,6 0,8 2,2 0,7 fungicidkezelés esetében 1200 kg/ha, ill. 1100 kg/ha volt fajtától függően. Jelentős különbségek jelentkeztek már átlagos évjáratban (1700 kg/ha, ill. 1300 kg/ha terméstöbblet), de még inkább a csapadékos évjáratban (2100 kg/ha, ill. 1400 kg/ha terméstöbblet) a fajták között. Átlagos időjárású évjáratban, megfelelő fungicidkezeléssel két vizsgált fajtánál 10 t/ha feletti terméseket értünk el. Ez azt jelenti, hogy a betegségekre kevésbé toleráns fajtákkal is lehet rekordterméseket elérni megfelelő, fajtaspecifikus fungicidhasználattal (9. táblázat). Bár a búzának komplett állomány esetén jó a gyomkompetíciós képessége, kiemelkedő termések eléréséhez elengedhetetlen az optimalizált gyomirtás. A vegyszeres gyomirtás stresszhelyzetet jelent a búza fejlődése szempontjából, amelyet minimalizálni szükséges (optimális kijuttatási idő, dózis és hatóanyag). A búzafajták a herbicidekkel szemben eltérő érzékenységet mutatnak (fajtaspecifikus gyomirtás), amelyet a hatóanyag megválasztásánál célszerű figyelembe venni. Kiváló kultúrállapotú, relatíve gyomokkal kevésbé fertőzött csernozjom talajon a növényvédő vállalatokkal együtt végzett kísérleteinkben azt bizonyítottuk, hogy még száraz évjáratban is a gyomirtás 100-200 kg/ha-ral növelte a búza termését, míg átlagos és kedvező vízellátottságú években a terméstöbblet 250-600 kg/ha, ill. 500-800 kg/ ha között változott (10. táblázat). Intenzív technológia elengedhetetlen optimalizált tápanyag-utánpótlás nélkül. A nagyobb műtárgya adagok hatására növekszik a búzaállományok megdőlésének a veszélye. Nagy terméseket megcélzó technológiának éppen ezért elengedhetetlen része kell, hogy legyen a szárrövidítő szerek használata (6. ábra). Nagyon fontos, hogy ezeket a szereket tervezetten, megfelelő időpontban használjuk. Kutatási eredményeink azt bizonyították, hogy a szárrövidítő szerek műtrágya adagoknál még száraz évjáratban is 350 kg/ha terméstöbbletet eredményeztek, míg átlagos és csapadékos évjáratokban ez a terméstöbblet növekedett (500 kg/ha, ill. 600 kg/ha). Vizsgálataink szerint a búzafajták eltérően reagáltak a különböző hatóanyagú szárrövidítő szerek használatára (fajtaspecifikus hatás). A búza nem tartozik az öntözést megháláló növények közé. Hazánk szélsőséges, szárazságra hajló, kontinentális éghajlati feltételei mellett azonban extrém aszályos évjáratban öntözhetjük a búzát. A búza 1,2-2,2 t/ ha öntözési terméstöbblete más növényekhez képest szerény mértékű, ezért aszályos évben az öntözési kapacitást más, az öntözést jobban megháláló növények öntözésére kell koncentrálni (pl. zöldborsó, csemegekukorica, hibridkukorica, cukorrépa, burgonya stb.). 17
7. ábra Az évjárat és agrotechnika szerepe a búzatermesztésben (Debrecen, csernozjom talaj, 2004-2013) Az agrotechnikai elemek és az évjárat hatásának komplex értékelése A 2004-2013. közötti tíz éves periódusban az agrotechnikai elemek és az évjárat hatását együttesen, komplexen is értékeltük. Ebben a periódusban a legkisebb, minimum (kontroll) terméshez (1166 kg/ha) viszonyítottuk a mért legnagyobb termésmaximumot (11 100 kg/ha). A termésnövekedést varianciakomponensek felosztásával értékeltük (7. ábra). Az eredményeink azt bizonyították, hogy az évjárat hatása relatíve mérsékelt volt (4 %), egyrészt a búza kiváló adaptációs képessége, másrészt az optimalizált, a kedvezőtlen évjárati hatásokat pufferoló, mérsékelő agrotechnika miatt. A vizsgált agrotechnikai tényezők terméskialakításban betöltött hatása igen eltérő mértékű volt. A legfontosabb tényezőnek a nagy termés elérésében a trágyázás (50 % hatás) és a vetésváltás (28 % hatás) bizonyult. Lényeges tényező volt a szakszerű növényvédelem is (16 % hatás). Az öntözés hatása (2 %) mérsékelt volt a búza relatíve kedvező szárazságtűrése és mérsékelt öntözési reakciója miatt. * Összegezve: A búzatermesztésben rekordterméseket (10 t/ha) elérni csak az ökológiai, biológiai és agrotechnikai tényezők kivételesen kedvező optimalizálásával lehetséges. Kutatási eredményeink azt bizonyították, hogy ez a gyakorlatban is elérhető (kisparcellás körülmények között). Lehet, hogy ilyen rekordtermések elérése nem is szükséges a gyakorlatban a rendkívül jelentős költségek, az esetlegesen nem megfelelő jövedelmezőség, a gyengébb minőség, az erős környezeti terhelések és egyéb okok miatt. Tény azonban az, hogy a hazai búzatermesztés versenyképességének egyik lehetséges alternatíváját a termésátlagok racionális növelése, a termesztéstechnológia intenzitási szintjének megemelése jelenti. TALLÓZÁS... Megnövelt keményítőtartalom a magasabb bioüzemanyag-termelésért A Max Planck Molekuláris Növényfiziológiai Intézet (Max Planck Institute of Molecular Plant Physiology) egyik kutatási területe olyan növények előállítása, melyek nagy mennyiségű keményítő raktározására képesek. A szénhidrát-felhalmozódásért felelős gén bioenergia célú termesztésben alkalmazott növényekbe való bejuttatásával az egységnyi termőterületről előállítható bioüzemanyag mennyisége nagymértékben növelhető olvasható a www. eurekalert.org-on. Az Agro bacterium tumefaciens felhasználásával a genetikai modellnövény, a lúdfű (Arabidopsis thaliana) olyan mutáns változatát hozták létre, mely a kérdéses gént tartalmazza. A különböző változatok közül azokat a növényeket különítették el (NEX1 Novel Starch Express 1), melyekben a raktározott keményítőszemcsék mérete szignifikánsan nagyobb volt, mint a kontrollcsoportban. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a magas keményítőtartalmú növények kisebb méretűek az átlagos szénhidrát-mennyiséggel rendelkezőkhöz képest. A NEX1 jelentőségét tovább növeli, az a tény, hogy ezeknél a növényeknél nem tapasztalható méretcsökkenés. Mindez azzal magyarázható, hogy a mutációt hordozó egyedek növekedésüket a nappali órákra korlátozzák, szemben azokkal a növényekkel, melyek az éjszaka is tovább zajló növekedés során felélik a nappal felhalmozott keményítőkészletük egy részét. Az olyan komplex nemesítési célkitűzés, mely egyszerre irányul a nagy növekedési ráta és az emelkedett mennyiségű keményítő raktározására vezet eredményre, jelentősen megnövekedett bioüzemanyag-előállításra alkalmas növényi alapanyag termeléséhez. Fordította és összeállította: Polgárné Balogh Eszter 18