inactivatum ad ruminantes Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-1 01/2015:0063 SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) 1. DEFINÍCIÓ Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes A száj- és körömfájás (kérődző) vakcina (inaktivált) egy vagy több megfelelő száj- és körömfájást okozó inaktivált vírus törzset tartalmazó készítmény, mely az adekvát immunogén tulajdonságait megőrzi. Jelen cikkely a kérődzők szájés körömfájást okozó vírus megbetegedés elleni aktív immunizálásra szánt vakcinák alkalmazásáról szól. 2. ELŐÁLLÍTÁS 2-1. A VAKCINA ELŐÁLLÍTÁSA A vakcina vírust sejttenyészetben szaporítják, majd szűréssel vagy más megfelelő módszerrel a sejteket tartalmazó résztől elkülönítik. A learatott vírust megfelelő körülmények között inaktiválják és koncentrálják, tisztítják. A vírust a vakcina előállításhoz közvetlenül, vagy az antigén stabilitásnak megfelelő hőmérsékleten történő tárolás után használják fel. A vakcinát az inaktivált vírusból egy vagy több adjuvánssal összekeverve készítik. Egy adott törzsre vonatkozóan a vakcina egyes egyesített gyártási tételeibe kerülő 146S antigén mennyisége nem lehet kevesebb, mint abban a gyártási tételben, amely az Immunizáló képesség pontban leírt vizsgálatban megfelelőnek bizonyult. 2-2. A VÍRUS SZAPORÍTÁSÁRA HASZNÁLT SZUBSZTRÁTUM 2-2-1. Sejttenyészetek. A sejttenyészeteknek meg kell felelniük az állatgyógyászati vakcinák előállításához használt sejttenyészetekre vonatkozó követelményeknek (5.2.4). 2-3. AZ INAKTIVÁLÁSI ELJÁRÁS VALIDÁLÁSA Az inaktiválás közben a vírustitert érzékeny és reprodukálható módszerrel folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az inaktiválási folyamat csak akkor megfelelő, ha a vírustiter csökkenése, logaritmikusan ábrázolva, lineáris, és az extrapoláció azt jelzi, hogy az inaktiválás végén 10 4 liter folyékony készítményben egynél kevesebb fertőző vírusrészecske fordul elő.
inactivatum ad ruminantes Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-2 2-4. A VAKCINA ÖSSZETÉTELÉNEK KIVÁLASZTÁSA A vakcina minden célállatfaj esetében feleljen meg az ártalmatlanságra (5.2.6) és a hatékonyságra (5.2.7) vonatkozó követelményeknek. Az ártalmatlanság és a hatékonyság bizonyításához az ártalmatlanság (2-4-1. pont) és az immunizáló képesség (2-4-2. pont) vizsgálatok alkalmazható 2-4-1. Ártalmatlanság A vakcináláshoz javasolt alkalmazás minden eljárását és módját végezzük el, és minden vakcinához alkalmazott minden célállatfaj esetében a javasolt legkisebb életkorú állatot használjuk. Válasszunk egy reprezentatív vakcina tételt, mely legalább az egy vakcina tételben elvárható maximális antigén mennyiséget tartalmazza. Minden vizsgálathoz legalább nyolc olyan állat egyedet használunk, melyekben a száj- é körömfájás vírus ellen nincs antitest. Minden egyes állatba a vakcina egy dózisát oltjuk. Amennyiben a javasolt terv alapján egy második dózis is szükséges, azt legalább 14 napos időtartam elteltével alkalmazzuk. Legalább naponta figyeljük meg az állatokat a vakcina legutolsó alkalmazását követő 14 napon keresztül. A vakcina megfelel a vizsgálatban leírtaknak, amennyiben egyetlen állat esetén sem lép fel abnormális lokális vagy szisztémás reakció, vagy a vakcinának tulajdonítható haláleset. 2-4-2. Immunizáló képesség Az immunizáló képesség meghatározását minden egyes, a vakcinában jelenlévő száj-, és körömfájás vírus szerotípusra elvégezzük. Minden vizsgálatot minden egyes ajánlott oltási mód esetében el kell végezni, legalább hat hónapos szarvasmarhákat alkalmazva. A vizsgálatot a legkisebb hatóanyagtartalmú vakcina gyártási tételén végezzük el. Az alább leírt két vizsgálat valamelyike megfelelően demonstrálja a vakcina immunizálóképességét szarvasmarhák esetén. 2-4-2-1. PD 50 felülfertőzési-vizsgálat A vakcina hatóértékét a feliraton feltüntetett adagban lévő, a szarvasmarhák 50%-át megvédő adagok (PD 50) számával fejezzük ki. A PD 50-et előzetesen oltott, majd a vakcina készítésére használt virulens szarvasmarha vírus szerotípussal azonos 10 000 ID50 adaggal felülfertőződött állatokon határozzák meg, az alábbiakban leírtak szerint. A vakcinavírus használható a felülfertőzésre.
inactivatum ad ruminantes Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-3 A vizsgálathoz legalább 17, száj-, és körömfájástól mentes területről származó szarvasmarhát használunk, amelyeket még soha sem oltottak száj-, és körömfájás ellen, és nem rendelkeznek a száj-, és körömfájás vírus különböző szerotípusait közömbösítő ellenanyagokkal. Legalább három, egyenként legalább öt szarvasmarhából álló csoportot különböző vakcina dózisokkal oltunk. Az eltérő adagolást a vakcina különböző térfogatainak beadásával, nem pedig a vakcina higításával oldjuk meg. Két szarvasmarhát kontrollként alkalmazunk. Például, ha a felirat szerint 1 adag vakcinának 2 ml beadása felel meg, a vakcina 1/4 adagját úgy kapnánk meg, hogy 0,5 ml-t adnánk be, az 1/10 adag esetén pedig 0,2 ml-t. Minden szarvasmarhát 20-22 nap múlva felülfertőzünk intradermálisan a nyelv felső felszínének két pontján (pontonként 0,1 ml-t) egy szarvasmarhából nyert teljesen virulens, a vakcina készítéséhez használt szerotípussal azonos vírusszuszpenzióval úgy, hogy összesen 10 000 ID 50-t érjünk el. Az állatokat 8 napon át megfigyelés alatt tartjuk, majd levágjuk. Az állatvédelem figyelembevételével az állategyedek a megfigyelési időtartam vége előtt elaltathatók és nem védettnek nyilvánulnak abban az esetben, ha a beoltott állat száj-, és körömfájás kór tüneteit mutatja: legalább egy lábán lézió figyelhető meg, kontroll állat esetén pedig legalább 3 lábán mutat léziót a kór. A védelemmel nem rendelkező állatokban nemcsak a nyelven, hanem más helyeken is elváltozások figyelhetők meg. A védett állatok esetében csak a nyelven fordulhatnak elő változások. A vizsgálat csak akkor elfogadható, ha minden egyes kontroll állat legalább 3 lábán elváltozás lép fel. A vakcina PD 50 tartalmát az egyes csoportokban lévő védett állatok számából számítjuk ki. A hatóérték nem lehet kisebb, mint a feliraton feltüntetett érték, a feliraton feltüntetett legkisebb hatóérték adagonként legalább 3 PD 50 legyen. 2-4-2-2. PPG vizsgálat.a következő vizsgálat is alkalmas a szarvasmarha számára alkalmazott vakcina immunizáló képességének kimutatására A láb általános fertőzése elleni védelem százalékos értéke (PPG vizsgálat). A vakcina hatóértékét a lábon léziót nem mutató szarvasmarhák százalékban kifejezett mértékévél határozzuk meg. A PPG-t olyan szarvasmarhában határozunk meg, mely egy első vakcinálást követő felülfertőzést kap 10 000 ID 50 ugyanazon virulens vírus törzzsel, mint amelyet a vakcina készítésénél az alább leírtakban alkalmaztunk. A vakcinavírust alkalmazzuk felülfertőzésre. Legalább 18 különböző helyről származó, száj-, és körömfájás kórtól mentes, száj-, és körömfájás vírus ellen még soha be nem oltott szarvasmarhát alkalmazunk, melyek szervezetében nincsenek a száj-, és körömfájást okozó különböző vírustörzsek elleni antitestek. Legalább 16 szarvasmarhát teljes adaggal beoltunk. Két állatot kontrollként alkalmazunk.
inactivatum ad ruminantes Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-4 Minden szarvasmarhát 20-22 nap múlva felülfertőzünk intradermálisan a nyelv felső felszínének két pontján (pontonként 0,1 ml-t) egy szarvasmarhából nyert teljesen virulens, a vakcina készítéséhez használt szerotípussal azonos vírusszuszpenzióval úgy, hogy összesen 10 000 ID 50-t érünk el. Az állatokat 8 napon át megfigyelés alatt tartjuk. Az állatvédelem figyelembevételével az állategyedek a megfigyelési időtartam vége előtt elaltathatók és nem védettnek nyilvánulnak abban az esetben, ha a beoltott állat száj-, és körömfájás kór tüneteit mutatja: legalább egy lábán lézió figyelhető meg, kontroll állat esetén pedig legalább 3 lábán mutat léziót a kór. A védelemmel nem rendelkező állatokban nemcsak a nyelven, hanem más helyeken is elváltozások figyelhetők meg. A védett állatok esetében csak a nyelven fordulhatnak elő változások. A vizsgálat csak akkor elfogadható, ha minden egyes kontroll állat legalább 3 lábán elváltozás lép fel. A vakcinált állatcsoportban védett állatok számából számítjuk a védettség %-os értékét. A vakcina megfelel a vizsgálatnak, amennyiben a hatóérték legalább 75%-a a feliraton feltüntetett értéknek. 2-5. GYÁRTÓ ÁLTAL VÉGZETT VIZSGÁLATOK 2-5-1. Azonosítás. Az ömlesztett, inaktivált antigént megfelelő immunkémiai módszerrel (2.7.1) azonosítjuk. 2-5-2. Maradék élő vírus. Az alkalmazott sejttenyészetnek a vizsgálandó vírusra vonatkozó kimutatási határát egy élővírus minta CCID 50 értékének és 146S antigén tartalmának meghatározásával kell megállapítani. A sejtek nem megfelelőek a vizsgálathoz, ha 1 µg 146S antigénnek megfelelő vírusmennyiség kevesebb, mint 10 6 CCID 50-et tartalmaz. Az ömlesztett antigén minden egyes gyártási tételének egy meghatározott, legalább 200 adagnak megfelelő részét megfelelő sejttenyészetbe oltva vizsgálni kell a fertőző vírustól való mentesség igazolására. A tenyésztés folyamán a sejteken egyszeri továbboltást végzünk. Annak érdekében, hogy ilyen nagy mennyiségű minták sejttenyészetekben vizsgálhatók legyenek, az inaktivált antigén minta koncentrálható. Igazolni kell, hogy a kiválasztott koncentráció és vizsgálati rendszer nem befolyásolja károsan a fertőző vírusnak a vizsgálati mintában való kimutatását, és a koncentrált inaktivált antigén nem zavarja a vírus szaporodását, illetve nem idéz elő toxikus elváltozásokat. Minden egyes vizsgálat során pozitív kontrollt is alkalmazni kell. 2-5-3. Antigéntartalom. Az ömlesztett inaktivált antigén minden egyes gyártási tételének 146S antigén tartalmát valamely in vitro módszerrel (például cukorsűrűség-grádiens centrifugálással és 259 nm-en végzett ultraibolya spektrofotometriás vizsgálattal) meg kell határozni.
inactivatum ad ruminantes Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-5 2-5-4. A gyártási tétel hatóértékének meghatározása. A Hatóérték pontban leírt (3-4. rész) vizsgálatot nem kell elvégezni a vakcina minden egyes gyártási tételének minőségellenőrzése során, amennyiben azt a legkisebb hatóértékű vakcina gyártási tételén elvégezték. Ha a vizsgálatot nem végzik el, más megfelelő, validált vizsgálatot kell elvégezni, melynek elfogadási követelményeit a vakcina azon gyártási tétele alapján állapítják meg, amely a Hatóérték pontban leírt vizsgálatban megfelelő immunizáló képességűnek bizonyult. A következő vizsgálat abban az esetben alkalmazható, ha előzőleg az adott antigénre vonatkozó megfelelő megfelelőségi szint megállapítást nyert. Amennyiben egy adott antigénre a megfelelőségi szint már megállapítást nyert, ugyanez a szint alkalmazható ezen antigénnek bármilyen más antigénnel való kombinációjában, amennyiben a vakcina összetétele csak a benne foglalt antigénekben különbözik. 2-5-4-1. Szarvasmarhákon alkalmazható vakcinák. Az oltásra ajánlott legalacsonyabb életkorú, száj-, és körömfájástól mentes területekről származó, száj-, és körömfájás vírus ellen soha nem vakcinázott, a száj-, és körömfájás vírus különböző szerotípusait közömbösítő ellenanyagoktól mentes szarvasmarhákat használunk a vizsgálathoz. Legalább 5 állatot a feliraton feltüntetett módon oltunk be. Minden állatnak a vakcina megfelelő adagját adjuk be. Meghatározott idő után, amely nem lehet több, mint a vakcinázást követő 28 nap, vérmintát veszünk, és egyedileg, valamely validált módszerrel (pl. savó-közömbösítési módszer, ELISA) meghatározzuk minden egyes savóban a vakcinában szereplő valamennyi szerotípus elleni ellenanyag szintjét. A vakcina megfelel a vizsgálat követelményeinak, ha a szarvasmarhában az antitets-titer mértani átlaga nem szignifikánsan alacsonyabb a megfelelőségi szintnél. 2-5-4-2. Egyéb kérődzők számára készült vakcinák. Minden egyes gyártási tétel hatóértékét megfelelő validált vizsgálattal igazolni kell. VÉSZHELYZETBEN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁS: Különösen sürgős esetekben, az illetékes hatósággal való megállapodás alapján, a vakcina gyártási tétele a vizsgálatok befejezését, és a hatóérték meghatározását megelőzően is forgalomba hozható, ha a sterilitási vizsgálatot az ömlesztett inaktivált antigénre és a vakcina többi összetevőjére már elvégezték, továbbá az ugyanebből az ömlesztett inaktivált antigénből készült vakcina egy reprezentatív gyártási tételén már elvégezték az ártalmatlansági vizsgálatot és meghatározták a hatóértéket. Ebben az értelemben a gyártási tétel csak akkor számít reprezentatívnak, ha a felszabadítandó gyártási tétellel azonos mennyiségű antigénből/antigénekből ugyanolyan módon készült. 3. A GYÁRTÁSI TÉTEL VIZSGÁLATA
inactivatum ad ruminantes Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-6 3-1. Azonosítás. Száj-, és körömfájás vírus ellenes antitesteket nem tartalmazó, a vakcinával előzetesen immunizált állat savója megfelelően érzékeny módszer alkalmazása esetén közömbösíti a vakcina előállításához felhasznált vírus szerotípusokat. 3-2. Baktériumok és gombák. A vakcina, illetve adott esetben a mellékelt folyadék feleljen meg az Állatgyógyászati vakcinák (0062) cikkelyben előírt sterilitási vizsgálat követelményeinek. 3-3. Hatóérték. A vakcina feleljen meg az Immunizáló képesség pontban (2-4-2) előírt vizsgálat követelményeinek, a vakcinát az egyik ajánlott módon alkalmazva.